Strasbourg, 2006. november 7.

Tisztelt S. Asszony!

2004. július 15-én Ön panaszt nyújtott be az európai ombudsmanhoz az Európai Személyzeti Felvételi Hivatallal (EPSO) szemben a „Gazdaság” területén tanácsosjelöltek (cseh állampolgárok) számára kiírt EPSO/A/2/03 nyílt versenyvizsgával kapcsolatban.

2004. szeptember 23‐án továbbítottam a panaszt az EPSO igazgatójának.

2004. december 22-én az EPSO francia nyelven, 2005. január 7-én pedig angol nyelven küldte meg véleményét.

2005. január 12-én továbbítottam Önnek az EPSO véleményét azzal a felhívással, hogy tegye meg észrevételeit. 2005. február 11-én megküldte észrevételeit.

2005. március 3-án további tájékoztatást kértem az EPSO-tól. Ugyanezen a napon tájékoztattam Önt az EPSO-hoz intézett kérelmemről. Levelemet azonban 2005. április 18-án "nem kézbesíthető" jelöléssel kaptam vissza.

Szintén 2005. április 18-án kaptam meg az EPSO angol nyelvű válaszát.

2005. június 20-án Ön telefonon tájékoztatta szolgálataimat arról, hogy nevét V.-ről S.-re változtatta. 2005. június 21-én megküldtem Önnek az EPSO-hoz intézett kiegészítő tájékoztatás iránti kérelmem és az EPSO válaszának egy-egy példányát azzal a felhívással, hogy tegye meg észrevételeit.

2005. szeptember 27-én szolgálataim felhívták Önt, hogy megvitassák panasza békés megoldásának lehetőségét.

2005. október 20-án megküldtem az EPSO-nak az Ön panaszának békés megoldására vonatkozó javaslatomat. Ugyanezen a napon tájékoztatás céljából továbbítottam Önnek a javaslat egy példányát.

2005. november 24-én az EPSO franciául válaszolt a javaslatomra, és 2005. december 5-én megküldte e válasz angol nyelvű fordítását, amelyet az észrevételek megtételére való felhívással együtt továbbítottam Önnek.

2006. január 30-án megküldte észrevételeit az EPSO-nak a panasza békés rendezésére irányuló javaslatomra adott válaszával kapcsolatban.

2006. március 10-én újabb levelet küldtem az Ön ügyével kapcsolatban az EPSO-nak.

2006. április 12‐én az EPSO válaszolt erre a levélre, és 2006. április 26‐án megküldtem Önnek e válasz másolatát, amelyben felhívtam észrevételei megtételére. Úgy tűnik, hogy Öntől nem érkezett válasz.

Most azért írok Önnek, hogy tájékoztassam az elvégzett vizsgálatok eredményeiről.

A PANASZ

A panaszos szerint a releváns tények összefoglalva a következők.

A panaszos a prágai Közgazdaságtudományi Egyetemen szerzett diplomát nemzetközi kereskedelemből, a bruges-i Európa Tanulmányok Szakkollégiumán pedig európai közgazdasági tanulmányokból szerzett mesterfokozatot.

Részt vett a cseh állampolgárságú tanácsosjelöltek számára a „Gazdaság” területén meghirdetett EPSO/A/2/03 nyílt versenyvizsgán.

2003 decemberében részt vett az előválogató teszteken, majd benyújtotta a képesítéseire vonatkozó dokumentumok másolatát. Az EPSO arról tájékoztatta, hogy pályázatát nem lehet elfogadni.

2004. április 19‐én arra kérte az EPSO‐t, hogy vizsgálja felül a pályázatát elutasító határozatot.

2004. június 11‐én az EPSO arról tájékoztatta a felperest, hogy pályázatát nem fogadták el azzal az indokkal, hogy alapképzése és egyéves posztgraduális képzése nem felel meg a versenyvizsga‐kiírásban előírt azon feltételnek, hogy a pályázónak doktori tanulmányok folytatására jogosító egyetemi oklevéllel kell rendelkeznie. A vizsgabizottság ezért helybenhagyta eredeti határozatát.

2004. július 20-án a panaszos arról tájékoztatta az EPSO-t, hogy 2004 júliusában felvételt nyert a prágai Károly Egyetem doktori képzésére.

2004. július 26-án a panaszos panaszt nyújtott be az európai ombudsmanhoz.

A panaszos azt állította, hogy az EPSO nem értékelte megfelelően tudományos fokozatait, amikor azt állította, hogy azok nem biztosítanak számára hozzáférést a doktori tanulmányokhoz. A panaszos azzal érvelt, hogy ezen oklevelek alapján doktori tanulmányokra vették fel a prágai Károly Egyetemre.

Azt kérte, hogy az EPSO vizsgálja felül képesítéseit, és engedje be a versenyvizsgára.

A VIZSGÁLAT

Az EPSO véleménye

Az EPSO véleménye a következőképpen foglalható össze.

A versenyvizsga-felhívás szerint a pályázóknak vagy egyetemi szintű teljes közgazdasági képzést és kísérő oklevelet, vagy egyetemi szintű teljes képzést és kísérő oklevelet, majd ezt követően közgazdasági posztgraduális bizonyítványt kellett szerezniük. A versenyvizsga-felhívás azt is előírta, hogy a pályázó diplomájának hozzáférést kell biztosítania a doktori tanulmányokhoz. A versenyvizsga-felhívásnak a Hivatalos Lapban való közzétételével egyidejűleg a pályázati útmutatót az EPSO honlapján is közzétették. Az Útmutató minden ország esetében feltüntette a szükséges oklevelet vagy okleveleket (1) (a Cseh Köztársaság esetében a négyéves "bakalárt").

A panaszos sikeresen teljesítette az előválogató teszteket és az írásbeli vizsgákat. Ezt követően felkérték, hogy töltse ki a jelentkezési lapot az EPSO honlapjáról, és küldje el az EPSO-nak, hogy a vizsgabizottság dönthessen a felvételéről, amit a panaszos meg is tett. A jelentkezési lapon azt állította, hogy a prágai Közgazdaságtudományi Egyetemen „Nemzetközi Kereskedelmi Főiskolát”, a bruges-i Európa Tanulmányok Szakkollégiumában pedig „Művészeti Mesterképzést” szerzett. A vizsgabizottság úgy határozott, hogy a panaszos pályázata nem elfogadható, így írásbeli vizsgái nem ellenőrizhetők, mivel a pályázatában megadott információk alapján a jelentkezési határidő napján nem felelt meg a képesítésére vonatkozó elfogadhatósági feltételnek: A "bakalár"három évig tartott, így diplomájának szintje nem tette lehetővé a doktori tanulmányokhoz való hozzáférést.

E határozat kézhezvételét követően a panaszos további tájékoztatást kért az EPSO-tól, és 2004. április 19-én és július 20-án felkérte az EPSO-t, hogy vizsgálja felül határozatát, kijelentve, hogy képesítése megfelel a versenyvizsgához szükséges szintnek. 2004. június 11-én az EPSO tájékoztatta a panaszost, hogy a vizsgabizottság újra megvizsgálta pályázatát, de fenntartotta eredeti határozatát.

Az EPSO rámutatott arra, hogy a panaszos nem nyújtotta be a vizsgabizottságnak azokat a dokumentumokat, amelyek igazolják, hogy a prágai Károly Egyetem doktori képzésére felvételt nyert. Ebben az összefüggésben az EPSO emlékeztetett arra az állandó ítélkezési gyakorlatra, amely szerint a panaszos feladata, hogy a vizsgabizottság rendelkezésére bocsásson minden olyan információt, amelyet a pályázat vizsgálatához szükségesnek tart, különösen akkor, ha a pályázókat arról tájékoztatják, hogy igazolásokat kell csatolniuk (az Elsőfokú Bíróság T-214/99. sz., Carrasco-Benitez kontra Bizottság ügyben hozott ítéletének 76. pontja).

Az EPSO azt is előadta, hogy a vizsgabizottság részletesen megvizsgálta a panaszos által előadott érveket, és figyelembe vette a cseh hatóságok által szolgáltatott információkat annak érdekében, hogy a tények teljes ismeretében hozzon határozatot. Ezzel összefüggésben az EPSO emlékeztetett arra, hogy az egyes tagállamok határozzák meg a képesítés szintjét, valamint azt, hogy a képesítés magasabb szintű tanulmányokhoz (ebben az esetben doktori tanulmányokhoz) biztosít-e hozzáférést. Az EPSO ezért arra a következtetésre jutott, hogy mivel a versenyvizsga-felhívás és a pályázóknak szóló útmutató egyértelműen meghatározza a versenyvizsgára bocsátás feltételeit, és mivel a panaszos egyetemi végzettsége nem felel meg ezeknek a követelményeknek, a vizsgabizottság nem vehette fel a pályázót a versenyvizsgára.

A panaszos észrevételei

A panaszos észrevételei a következőképpen foglalhatók össze:

A panaszos úgy vélte, hogy a pályázatához kellő időben benyújtott dokumentumok elegendőek voltak a versenyvizsgára való alkalmasságának bizonyításához. A panaszos úgy véli, hogy a versenyvizsgára bocsátáshoz szükséges tanulmányok minimális szintje az volt, hogy a pályázó diplomájának hozzáférést kell biztosítania a doktori tanulmányokhoz. Mivel a tagállamok feladata annak meghatározása, hogy a doktori tanulmányok milyen szintű oktatásban vehetők igénybe, a pályázók nem kötelezhetők arra, hogy ezt bizonyítsák az EPSO-nak.

A panaszos véleménye szerint az EPSO-hoz intézett 2004. július 20-i levele, amelyben azzal érvelt, hogy diplomái alapján felvételt nyert a prágai Károly Egyetem doktori képzésére, nem tekinthető a jogosultságát igazoló bizonyítéknak (tekintettel arra, hogy a jelentkezési határidő lejártát követően felvételt nyert a doktori képzésre), hanem arra a hibára mutat rá, hogy az EPSO úgy ítélte meg, hogy képzettségi szintje nem teszi lehetővé számára a doktori képzéshez való hozzáférést. Végezetül a panaszos megjegyezte, hogy a cseh jogszabályok szerint a szokásos „bakalár” oklevél megszerzéséhez általában három év tanulmányi időre van szükség.

További vizsgálatok

Az EPSO véleményének és a panaszos észrevételeinek gondos mérlegelését követően úgy tűnt, hogy további vizsgálatokra van szükség.

A további tájékoztatás iránti kérelemről

Mivel az EPSO véleményében rámutatott arra, hogy a vizsgabizottság figyelembe vette a cseh hatóságok által a panaszos diplomájának szintjéről való döntéshez szolgáltatott információkat, az ombudsman felkérte az EPSO-t, hogy tájékoztassa őt arról, hogy ezek az információk kifejezetten a panaszos ügyére vonatkoztak-e, vagy a cseh pályázók által a szóban forgó versenyvizsgára való jelentkezéshez szükséges tanulmányok minimális szintjének általános kérdéséhez kapcsolódtak-e, a pályázóknak szóló útmutatóban meghatározottak szerint.

Az EPSO válasza

Az EPSO először is kifejtette, hogy a tagállamok feladata annak eldöntése, hogy milyen szintű diplomát szereznek, és ebből következően melyikük biztosít hozzáférést a doktori tanulmányokhoz. Egyébiránt, mivel az egyetemi oktatás megszervezése a tagállamok hatáskörébe tartozik, a tagállamok és a közösségi intézmények számára a lojális együttműködés kölcsönös kötelezettségét előíró szabály arra kötelezi az intézményeket, hogy vegyék figyelembe a tagállamok által e hatáskör keretében elfogadott szabályokat. (Az EPSO a vonatkozó ítélkezési gyakorlatot idézte: A 108/88. sz., Jaenicke Cendoya kontra Bizottság ügyben hozott ítélet (EBHT 1988., 2739. o.) 49–51. pontja és a T-2/90. sz., Ferreira de Freitas kontra Bizottság ügyben hozott ítélet (EBHT 1991., II-103. o.).

Ezért az EPSO felveszi a kapcsolatot a nemzeti hatóságokkal annak érdekében, hogy megszerezze a nemzeti oktatási rendszerekre vonatkozó valamennyi releváns információt. Ez az információ általános jellegű. Ezen információk alapján és az egyes akták elemzését követően a vizsgabizottság értékeli a pályázók képesítéseit.

Számos esetben azonban az EPSO-nak segítenie kell a vizsgabizottságot, és további tájékoztatást kell kérnie a nemzeti hatóságoktól. A panaszos esetében az EPSO felvette a kapcsolatot a prágai Közgazdaságtudományi Egyetemmel, amely megerősítette, hogy a pályázó nemzetközi kereskedelemben szerzett főiskolai diplomája hároméves időtartamra szól. Ezért a versenyvizsga-felhívásban meghatározott szabályokra és a pályázati útmutatóban szereplő információkra tekintettel a vizsgabizottság nem engedhette be a panaszost a versenyvizsgára. Az EPSO emlékeztetett arra, hogy a felhívás előírta, hogy a megszerzett diplomának hozzáférést kell biztosítania a doktori tanulmányokhoz, és hogy a pályázati útmutató kifejezetten kimondta, hogy a „bakalár” diplomának legalább négyéves időtartamúnak kell lennie.

Végül az EPSO emlékeztetett arra, hogy az ítélkezési gyakorlat szerint az a feltétel, amely szerint a pályázónak doktori tanulmányok folytatására jogosító diplomával kell rendelkeznie, nem tekinthető önkényesnek (az Elsőfokú Bíróság T-249/01. sz., Boixader Rivas kontra Parlament ügyben 2001. július 8-án hozott ítéletének [EBHT 2001., II-7489. o.] 36. pontja).

A panaszos észrevételei

E válasz egy példányát továbbították a panaszosnak. A panaszostól nem érkezett írásbeli észrevétel.

Az ombudsman szolgálataival 2005. június 20-án és szeptember 27-én folytatott telefonbeszélgetések során a panaszos kijelentette, hogy megérti, hogy a szóban forgó versenyvizsgán már nem vehet részt, mivel az eljárások lezárultak. Ugyanakkor érdeklődést mutatna aziránt, hogy ugyanazon a területen részt vegyen egy jövőbeli versenyvizsgán, és tájékoztatást kapjon a következő ilyen versenyvizsga időpontjáról.

AZ OMBUDSMAN ERŐKIFEJTÉSEI A BARÁT MEGOLDÁS MEGVALÓSÍTÁSÁRA

A vélemény és a panaszos észrevételeinek gondos mérlegelését követően az ombudsman nem volt meggyőződve arról, hogy az EPSO megfelelően reagált a panaszos állítására és állítására.

A békés megoldásra irányuló javaslat

Az ombudsman alapokmánya 3. cikkének (5) bekezdése arra utasítja az ombudsmant, hogy lehetőség szerint keressen megoldást az érintett intézménnyel a hivatali visszásság megszüntetése és a panaszos kielégítése érdekében.

Az ombudsman ezért békés megoldás érdekében a következő javaslatot tette az EPSO-nak:

Az EPSO fontolóra vehetné, hogy bocsánatot kérjen a panaszostól a diplomájának értékelése során elkövetett hiba miatt, amely ténylegesen lehetővé tette számára a doktori tanulmányokhoz való hozzáférést.

Ez a javaslat a következő megfontolásokon alapult:

Az ombudsman először is emlékeztetett arra, hogy az állandó ítélkezési gyakorlat (2) szerint a kinevezésre jogosult hatóság széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik az állás betöltéséhez szükséges feltételek megállapítása és a pályázók képesítéseinek értékelése terén, és így annak megítélésében, hogy ezek a képesítések elegendőek-e a versenyvizsgára bocsátáshoz.

Az ombudsman megjegyezte, hogy úgy tűnik, hogy az EPSO összekeveri azt az elfogadhatósági feltételt, hogy a panaszos diplomájának a versenyvizsga-felhívásban előírtak szerint hozzáférést kell biztosítania a doktori tanulmányokhoz, a pályázóknak szóló útmutatóban szereplő információkkal, amelyek szerint a Cseh Köztársaságból származó „bakalár” diplomának négyéves időtartamúnak kell lennie. Az ombudsman rámutatott arra, hogy az útmutató csak tájékoztató jellegű, és hogy a versenyvizsga-felhívás csak azt követeli meg, hogy a teljes egyetemi tanulmányok elvégzését követően szerzett oklevél lehetővé tegye a doktori tanulmányokhoz való hozzáférést.

Az ombudsman megjegyezte, hogy az EPSO szerint a cseh hatóságok csak általános tájékoztatást nyújtottak az EPSO-nak a cseh oktatási rendszerről és a panaszos nemzetközi kereskedelemben szerzett bakalári diplomájának időtartamáról.

Az ombudsman megjegyezte, hogy a panaszos két fokozata alapján jelentkezett a versenyvizsgára: hároméves alapképzés és egyéves mesterképzés. Ugyanezen oklevelek alapján a panaszost ténylegesen felvették a Cseh Köztársaságban folytatott doktori tanulmányokra, bár a vizsgabizottság úgy ítélte meg, hogy erre nem volt lehetősége. Az ombudsman ezért úgy ítélte meg, hogy a vizsgabizottság értékelése egyértelműen téves volt.

Végezetül az ombudsman rámutatott arra, hogy helyes igazgatási gyakorlat elismerni és elnézést kérni az esetlegesen előforduló hibákért. Ezért amikor az EPSO megkapta a panaszos 2004. július 20-i levelét (3), el kellett volna fogadnia, hogy a vizsgabizottság értékelése téves volt.

Ami a panaszos állítását illeti, az ombudsman arról tájékoztatta az EPSO-t, hogy a panaszos i. megérti, hogy már nem vehet részt a szóban forgó versenyvizsgán, és ii. érdeklődne egy ugyanazon a területen tartandó jövőbeli versenyvizsgán való részvétel iránt, és tájékoztatást kapna a következő ilyen versenyvizsga időpontjáról.

A fenti ii. pontra tekintettel az ombudsman azt javasolta, hogy elősegítené a békés megoldást, ha az EPSO abban is megállapodna, hogy tájékoztatja a panaszost az ugyanezen a területen tartandó következő versenyvizsga menetrendjéről.

Az EPSO válasza

Az EPSO válasza a következőképpen foglalható össze.

Az EPSO hangsúlyozta, hogy a békés megoldást elfogadó hatóságnak hatáskörrel kell rendelkeznie az ilyen megoldással járó intézkedések végrehajtására (vagy végrehajtására).

E tekintetben az EPSO rámutatott arra, hogy a versenyvizsgákkal kapcsolatos felelősségi köröket szigorúan megosztották a vizsgabizottság és az EPSO között: az előbbi feladata annak meghatározása, hogy a pályázók megfelelnek-e a versenyvizsga-felhívásban meghatározott különös feltételeknek (beleértve a képesítésüket is), míg az utóbbi feladata annak biztosítása, hogy az általa közzétett versenyvizsgákat megfelelően szervezzék meg. Az EPSO tehát nem rendelkezik hatáskörrel a Testület által hozott határozat megsemmisítésére, és jogilag sem adhat utasításokat a Testületnek.

Az EPSO arra is rámutatott, hogy a vizsgabizottság az akkor rendelkezésére álló információk alapján megvizsgálta a panaszos képesítéseit, és hogy a versenyvizsga-felhívás A.II.1. pontja, amely meghatározza a vizsgabizottság működésének jogi keretét, a következő követelményeket írta elő a pályázók számára a 03. szakterületre (Gazdaságtudomány) való jelentkezéshez:

„A pályázónak sikeresen teljesítenie kell a következőket:

-egyetemi végzettséggel rendelkező teljes közgazdasági végzettség, vagy

egyetemi szintű teljes képzés és oklevél megszerzése, amelyet közgazdasági tanulmányokról szóló posztgraduális bizonyítvány követ.”

Ezen túlmenően az EPSO kijelentette, hogy „a pályázóknak szóló útmutató nemcsak oklevelekre adott példákat, hanem azt is meghatározta, hogy a Cseh Köztársaságban az egyetemi szintű teljes közgazdasági képzés négyéves tanulmányoknak felel meg”. Ezzel összefüggésben az EPSO hangsúlyozta, hogy a versenyvizsga-felhívás előírta, hogy a pályázóknak mindkét esetben teljes tanfolyamot kell teljesíteniük, függetlenül attól, hogy közgazdasági vagy sem.

A panaszosok aktájából kiderült, hogy a felperes nem négyéves, hanem hároméves egyetemi szintű közgazdasági képzést végzett el. Az Európa Tanulmányok Szakkollégiuma által odaítélt oklevelet figyelembe lehetett volna venni, ha a panaszos korábban olyan egyetemi oklevelet szerzett volna, amely tanúsítja, hogy teljes négyéves képzést végzett el.

Az EPSO azt is kijelentette, hogy a vizsgabizottság a panaszosok pályázatának elfogadhatóságáról szóló határozatát azokra a dokumentumokra alapozta, amelyeket a panaszos a pályázatok beérkezésének határideje előtt nyújtott be. A fellebbezési tanács nem kért tőle további információkat, de a vonatkozó ítélkezési gyakorlat szerint erre nem volt köteles. 2004. július 8-án (4) a panaszos az EPSO-n keresztül írásban jelezte az igazgatótanács elnökének, hogy az általa megszerzett két oklevél alapján felvételt nyert doktori tanulmányokra, „de nem nyújtott be olyan bizonyítékot, amelyet az igazgatótanács a határidő lejárta óta semmiképpen sem vehetett volna figyelembe”. Ezzel összefüggésben az EPSO emlékeztetett arra, hogy a versenyvizsga-felhívás C.3. pontja előírja, hogy a pályázóknak nemcsak a jelentkezési lapot kell kitölteniük, hanem az összes szükséges igazoló dokumentumot is csatolniuk kell.

Végezetül az EPSO kijelentette, hogy „rendkívül sajnálatos, hogy a vizsgabizottság által a panaszos aktájának vizsgálatát követően levont következtetések nem egyeznek meg az egyetemek által levont következtetésekkel”.

Ami az ombudsman azon javaslatát illeti, hogy az EPSO tájékoztassa a panaszost a jövőbeli versenyvizsgákra vonatkozó tervekről, az EPSO kijelentette, hogy internetes oldalán (http://europa.eu.int/epso/index_en.htm) már közzétette előzetes versenyvizsga-programját, és többek között azt tervezi, hogy 2006 első felében versenyvizsgát szervez AD5 besorolású tanácsosok számára, amelyre a panaszos jelentkezhet. A közzététel pontos időpontját és az érintett mezőket azonban még nem véglegesítették. Ezenkívül az EPSO felhívta a panaszos figyelmét arra, hogy a 2004. május 1-je óta hatályos új jogszabályi rendelkezések értelmében az AD besorolási csoportba való kinevezéshez a pályázóknak az 5. és 6. besorolási fokozat esetében hároméves egyetemi szintű képzésnek, a 7–16. besorolási fokozat esetében pedig legalább négyéves egyetemi szintű képzésnek megfelelő képzést kell teljesíteniük.

A panaszosok észrevételei

Összefoglalva, a panaszos kijelentette, hogy nem tekinti bocsánatkérésnek az EPSO nyilatkozatát, és felkérte az ombudsmant, hogy kérje fel az EPSO-t, hogy vizsgálja felül a békés megoldásra irányuló javaslatra adott válaszának megfogalmazását.

Abban az esetben, ha az ombudsman további fellépése nem járna kielégítő eredménnyel, a panaszos arra kérte az ombudsmant, hogy tanácsolja neki, hogyan járjon el ebben az ügyben nemcsak a saját érdekében, hanem azért is, hogy a jövőben elkerülje a hasonló hivatali visszásságokat, különös tekintettel az új tagállamok polgáraira.

Az ombudsman 2006. március 10-i levele

Miután megvizsgálta az EPSO-nak a békés megoldásra irányuló javaslatára adott válaszát és a panaszos észrevételeit, az ombudsman úgy ítélte meg, hogy hasznos lenne, ha az EPSO-nak lehetősége lenne álláspontjának tisztázására. Ezért az ombudsman kiegészítő levelet küldött az EPSO-nak.

A levél emlékeztetett az ügy alábbi főbb tényeire: i. a vizsgabizottság azzal az indokkal zárta ki a panaszost, hogy képesítése nem teszi lehetővé számára a doktori tanulmányokhoz való hozzáférést; ii. a prágai Károly Egyetem (a legrégebbi Közép-Európában és az egyik legrangosabb a Cseh Köztársaságban) elismerte a panaszos doktori tanulmányait; iii. a panaszos levelet írt a vizsgabizottságnak, amelyben rámutatott, hogy képesítéseinek értékelése téves volt, és ezt megerősítette a Károly Egyetem azon döntése, hogy doktori tanulmányokra engedi be.

Az ombudsman úgy vélte, hogy az EPSO-nak a békés megoldásra irányuló javaslatra adott válasza nem minősül bocsánatkérésnek vagy a hiba elismerésének.

Az ombudsman rámutatott arra, hogy javaslata szerint az EPSO fontolóra vehetné, hogy bocsánatot kérjen a panaszostól az oklevelek értékelése során elkövetett hiba miatt. Az ombudsman nem javasolta sem azt, hogy az EPSO semmisítse meg a vizsgabizottság határozatát, sem azt, hogy adjon utasításokat a vizsgabizottságnak. Ezenkívül az ombudsman azon álláspontja, hogy a panaszosnak bocsánatkérést kell kérnie, nem azon az elgondoláson alapul, hogy jogosult volt a vizsgabizottság határozatának megsemmisítésére, vagy hogy bírósági eljárás útján is megkaphatta volna ezt a megsemmisítést. Amint azt az Elsőfokú Bíróság elismerte, az ombudsman által megállapított hivatali visszásság nem feltétlenül jelenti azt, hogy olyan jogellenesség áll fenn, amelyet a Bíróság szankcionálhatna (5). Az ombudsman azon álláspontja, hogy a bocsánatkérés helyénvaló, a megfelelő ügyintézés elvein alapul, amelyek egyike a hibák elismerése és bocsánatkérés (6).

Az ombudsman úgy véli, hogy bocsánatkérés illeti meg a panaszost, akinek képesítései lehetővé tették számára, hogy a Cseh Köztársaságban doktori tanulmányokat folytasson, amint azt az a tény is bizonyítja, hogy a Károly Egyetem felvette őt doktori tanulmányokra. A vizsgabizottság tehát, amely arra a következtetésre jutott, hogy képesítései nem teszik lehetővé számára a doktori tanulmányokhoz való hozzáférést, tévesen járt el, bár ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a vizsgabizottságot kifogásolni kell. Nem von maga után jogi felelősséget sem a panaszossal szemben. Az ombudsman rámutatott továbbá, hogy ezért felmerül a kérdés, hogy kinek kell bocsánatot kérnie a panaszostól. Az ombudsman e tekintetben rámutatott, hogy az EPSO által szervezett versenyvizsgák pályázói kommunikálnak az EPSO-val. Ezenkívül az ombudsmanhoz benyújtott panaszok esetén az EPSO válaszol. Az ombudsman ezért úgy vélte, hogy helyénvaló, hogy az EPSO elnézést kérjen a pályázóktól, ha a vizsgabizottság hibát követ el. Az ombudsman úgy vélte továbbá, hogy ez az EPSO hatáskörébe tartozik, mivel a bocsánatkérés nem minősül a vizsgabizottság utasításának, sem pedig a határozat megsemmisítésének. Nem feltétlenül jelenti azt sem, hogy a Testületet kritizálni kellene, vagy hogy a panaszos bírósági jogorvoslathoz juthatott volna.

Az ombudsman ezért felkérte az EPSO-t, hogy vizsgálja felül a békés megoldásra irányuló javaslatra adott válaszát.

Az EPSO válasza az ombudsman 2006. március 10-i levelére

Válaszában az EPSO kijelentette, hogy amennyiben hibát követett volna el, saját nevében és a vizsgabizottság nevében elnézést fog kérni a panaszostól.

Az EPSO e tekintetben rámutatott arra, hogy bár a hivatali visszásság esete nem befolyásolja a jogi követelmény megsértését, a vizsgabizottság nevében eljáró EPSO nem hagyhatja figyelmen kívül a nyilvánvaló értékelési hiba fennállását, és köteles értesíteni a pályázót. Ilyen esetben tehát a kinevezésre jogosult hatóságot elkerülhetetlenül kötné a vizsgabizottság jogellenes határozata, miközben köteles szabálytalanságoktól mentes határozatokat hozni.

Ami a jelen ügyet illeti, a vizsgabizottság nem követett el hibát, amikor elutasította a panaszost. A felperes aktájának vizsgálatát követően hozott határozatot a panaszos által a kérelmek benyújtási határidejéig benyújtott dokumentumok alapján. Mivel nem nyújtott be minden olyan dokumentumot, amely lehetővé tette volna számára a versenyvizsgára való felvételt, a vizsgabizottság nem állapíthatta meg, hogy rendelkezik a versenyvizsga-felhívásban előírt szinttel.

2004. április 19-i felülvizsgálati kérelmében a panasz a következőket közölte a Testülettel: Néhány nap múlva jelentkezem a prágai Károly Egyetem doktori képzésére. Ez az információ semmilyen módon nem bizonyítja, hogy doktori tanulmányok folytatása céljából felvételt nyert erre az egyetemre. Mivel a panaszos csak információkat nyújtott be, igazoló dokumentumot nem, a vizsgabizottság nem hozhatott ettől eltérő határozatot anélkül, hogy ne sértette volna a versenyvizsga-felhívás szövegét és az összes pályázóval szembeni egyenlő bánásmód elvét. A vizsgabizottság teljes mértékben betartotta az eljárást, és ezért nem követett el hibát a panaszbeadvány elutasítása során.

Végezetül az EPSO a következő nyilatkozatot tette:

„Amennyiben a panaszosnak hozzáférése volt a Cseh Köztársaságban folytatott doktori tanulmányokhoz, az ő felelőssége volt a szükséges bizonyítékok benyújtása. Ezt elmulasztotta megtenni, ezért az EPSO csak sajnálattal veszi tudomásul, hogy a pályázó nem tanúsított kellő gondosságot.”

A panaszos észrevételei

A panaszostól nem érkezett észrevétel.

A HATÁROZAT

1 A felsőfokú képesítések értékelése

1.1 A panaszos a prágai Közgazdaságtudományi Egyetemen szerzett bakalár diplomát nemzetközi kereskedelemből, a bruges-i Európa Tanulmányok Szakkollégiumán pedig európai közgazdaságtanból. Részt vett a cseh állampolgárságú tanácsosjelöltek számára a „Gazdaság” területén meghirdetett EPSO/A/2/03 nyílt versenyvizsgán, de kizárták a versenyvizsgából. 2004 áprilisában a panaszos felülvizsgálatot kért, de kizárását megerősítették azzal az indokkal, hogy egyetemi végzettsége nem felel meg annak a feltételnek, hogy a pályázónak doktori tanulmányok folytatására jogosító egyetemi diplomával kell rendelkeznie.

2004 júliusában a panaszos arról tájékoztatta az EPSO-t, hogy abban a hónapban felvételt nyert a prágai Károly Egyetem doktori képzésére.

A panaszos azt állítja, hogy az EPSO nem értékelte megfelelően tudományos fokozatait, amikor azt állította, hogy azok nem biztosították számára a doktori tanulmányokhoz való hozzáférést.

A panaszos azt kérte, hogy az EPSO vizsgálja felül diplomáit, és engedje be a versenyvizsgára.

1.2 Az EPSO úgy vélte, hogy a vizsgabizottság nem követett el hibát, amikor kizárta a panaszost a versenyvizsgából. A vizsgabizottság nem fogadhatta el a panaszost, tekintettel a versenyvizsga-felhívásban meghatározott szabályokra, amelyek szerint a megszerzett oklevélnek hozzáférést kell biztosítania a doktori tanulmányokhoz, valamint a pályázóknak szóló útmutatóban szereplő információkra, amelyek szerint a cseh „bakalár” oklevélnek legalább négyéves időtartamúnak kell lennie. A panaszos a jelentkezési határidőig nem nyújtott be információkat a vizsgabizottságnak annak igazolására, hogy képesítése lehetővé tette a doktori tanulmányok megkezdését a Cseh Köztársaságban. Ezzel összefüggésben az EPSO emlékeztetett az állandó ítélkezési gyakorlatra, amely szerint a panaszos felelőssége, hogy a vizsgabizottság rendelkezésére bocsásson minden olyan információt, amelyet a pályázat vizsgálatához szükségesnek tart.

Összefoglalva az EPSO arra is rámutatott, hogy mivel a tagállamoknak kell meghatározniuk, hogy az oklevelek szintje lehetővé teszi-e a doktori tanulmányokhoz való hozzáférést, a vizsgabizottság figyelembe vette a cseh hatóságok által szolgáltatott általános információkat a panaszos kérelméről való döntés során.

1.3 Az ombudsman a fent kifejtett okok miatt békés megoldást javasolt a panaszra. A javaslat tartalmazta azokat az információkat, amelyek alapján a panaszos úgy vélte, hogy a továbbiakban nem vehet részt a versenyvizsgán.

1.4 Az EPSO elutasította a békés megoldásra irányuló javaslatot. Rámutatott arra, hogy a békés megoldást elfogadó hatóságnak hatáskörrel kell rendelkeznie az ilyen megoldásban foglalt intézkedések végrehajtására (vagy végrehajtására), és hogy az EPSO-nak nincs hatásköre arra, hogy megsemmisítse a vizsgabizottság által hozott határozatot, és jogilag sem adhat utasításokat a vizsgabizottságnak. Az EPSO ragaszkodott a panaszos kizárásáról szóló határozat helyességéhez is.

1.5 Az ombudsman ezt követően lehetőséget adott az EPSO-nak álláspontja tisztázására. Hangsúlyozta, hogy annak elismerése, hogy a vizsgabizottság tévedett, amikor arra a következtetésre jutott, hogy a panaszos képesítései nem teszik lehetővé számára a doktori tanulmányokhoz való hozzáférést, nem feltétlenül jelenti azt, hogy a vizsgabizottságot bírálni kell. Nem vonna maga után jogi felelősséget sem a panaszossal szemben.

1.6 Az ombudsman üdvözli, hogy az EPSO válaszában kijelentette, hogy amennyiben hibát követne el, saját nevében és a vizsgabizottság nevében is elnézést kérne a panaszostól.

Az ombudsman azonban megjegyzi, hogy úgy tűnik, az EPSO nem tudja elismerni, hogy a jelen ügyben bármilyen hiba történt, mivel ez azt jelentené, hogy a kinevezésre jogosult hatóságot kötné a vizsgabizottság által hozott jogellenes határozat, miközben köteles lenne szabálytalanságoktól mentes határozatokat hozni.

1.7 Az EPSO álláspontjának fényében az ombudsman gondosan áttekintette az aktájában az üggyel kapcsolatban rendelkezésre álló információkat, és a következőket őrzi meg:

i. A panaszos két fokozata alapján jelentkezett a versenyvizsgára: hároméves alapképzés és egyéves mesterképzés;

ii. A panaszost azért zárták ki, mert nem felelt meg annak a feltételnek, hogy a pályázónak doktori tanulmányok folytatására jogosító felsőfokú végzettséggel kell rendelkeznie;

iii. Úgy tűnik, hogy a pályázóknak szóló útmutató számos lehetőséget irányoz elő a cseh diplomák esetében, beleértve a négyéves vagy azzal egyenértékű „bakalár” diplomát (7);

iv. Két oklevele alapján a panaszost ténylegesen felvették a Cseh Köztársaságban folytatott doktori tanulmányokba.

A fentiek fényében az ombudsman úgy véli, hogy a panaszos jogosult bocsánatot kérni azért, mert képesítését úgy értékelték, hogy az nem teszi lehetővé számára a doktori tanulmányokhoz való hozzáférést.

Mivel az EPSO két alkalommal is elutasította a bocsánatkérést, az ombudsman ezt az Európai Közösségek nevében fogja megtenni.

1.8 Az ombudsman az Európai Közösségek nevében elnézést kér a panaszostól amiatt, hogy képesítését úgy értékelték, hogy az nem teszi lehetővé számára a doktori tanulmányokhoz való hozzáférést.

1.9 A fenti bocsánatkérés nem jelenti azt, hogy a vizsgabizottságot bírálni kellene. Nem von maga után jogi felelősséget sem a panaszossal szemben. Az ombudsman úgy véli, hogy a panasz e vonatkozásával kapcsolatban nincs szükség további vizsgálatokra.

2 A panaszos állítása

2.1 A panaszos eredetileg azt kérte, hogy az EPSO vizsgálja felül diplomáit, és engedje be a versenyvizsgára.

2.2 Az ombudsman szolgálataival 2005. június 20-án és szeptember 27-én folytatott telefonbeszélgetések során a panaszos kijelentette, hogy megértette, hogy már nem vehet részt a szóban forgó versenyvizsgán, mivel az eljárások lezárultak. Kijelentette azonban, hogy szívesen részt venne egy jövőbeli versenyvizsgán ugyanezen a területen, és tájékoztatást kapna a következő versenyvizsga időpontjáról. Az ombudsman ennek megfelelően tájékoztatta az EPSO-t a békés megoldásra irányuló javaslatában.

2.3 Az ombudsman megjegyzi, hogy az EPSO a békés megoldásra irányuló javaslatra adott válaszában tájékoztatta az ombudsmant és a panaszost, hogy (1) az EPSO versenyvizsga-programját közzéteszik a honlapján, és hogy (2) a panaszos pályázhat az AD5 besorolású tanácsosok versenyvizsgájára, amelyet 2006 első felében tesznek közzé.

2.4 Ilyen körülmények között az ombudsman úgy véli, hogy az EPSO megfelelő lépéseket tett a panaszos módosított állítására válaszul, és ezért a panasz e vonatkozásával kapcsolatban nincs szükség további vizsgálatokra.

3 Következtetések

A fent említett okok miatt az ombudsman úgy véli, hogy nincs szükség további vizsgálatokra. Az ombudsman ezért lezárja az ügyet.

Az EPSO igazgatóját tájékoztatni fogják erről a döntésről.

Tisztelettel:

 

P. Nikiforos DIAMANDOUROS

---

(1) Az EPSO véleménye itt és máshol is a „oklevél” szót használja. Az ombudsman úgy értelmezi az EPSO-t, hogy az az angol nyelvben általában „foknak” nevezett mértékre utal.

(2) Lásd a T-54/91. sz. Antunes kontra Európai Parlament (1992)II-01739 ügy 39. pontját és a T-249/01. sz. Boixader Rivas kontra Európai Parlament (2003) II-00749 ügy 29. pontját.

(3) Az ombudsman békés megoldásra irányuló javaslata tévesen tartalmazta a 2004. július 24-i időpontot.

(4) Az ombudsman abból indul ki, hogy az EPSO a panaszos 2004. július 20-i levelére hivatkozik.

(5) Lásd a T-219/02. és T-337/02. sz., Herrera kontra Bizottság egyesített ügyekben 2004. október 28-án hozott ítélet (még nem tették közzé) 101. pontját és az Elsőfokú Bíróság elnökének a T-193/04. R. sz., Tillack kontra Bizottság ügyben 2004. október 15-én hozott végzése (még nem tették közzé) 60. pontját.

(6) Lásd a helyes hivatali magatartás európai kódexének 12.3. cikkét, amely elérhető az ombudsman honlapján: http://www.ombudsman.europa.eu.

(7) "Ceska Republika Bakalár (4 roky) Magistr/Inzenyr Nebo ekvivalentni"