- HU Magyar
A gépi fordításokban előfordulhatnak az egyértelműséget és a pontosságot potenciálisan csökkentő hibák; az ombudsman nem vállal felelősséget az esetleges eltérésekért. A legmegbízhatóbb és jogilag korrekt tájékoztatásért olvassa el a fenti linken található, angol nyelvű forrásverziót.
Bővebb információért tekintse meg nyelvi és fordítási politikánkat.
Az európai ombudsman határozata az Európai Bizottság ellen benyújtott 1044/2004/GG panaszról
Határozat
Ügy 1044/2004/GG - Vizsgálat megindítása Csütörtök | 22 április 2004 - Határozat Szerda | 22 szeptember 2004
A brüsszeli Európai Politikai Tanulmányok Központjában (CEPS) dolgozó kutató hozzáférést kért az Európai Stabilitási és Növekedési Paktumról szóló bizottsági dokumentumhoz. A szóban forgó dokumentum a Németországnak a túlzott hiány helyzetének orvoslásához szükséges hiánycsökkentő intézkedések meghozatalára történő felszólításáról szóló tanácsi határozatra irányuló bizottsági ajánlás volt. A Bizottság azzal az indokkal utasította el a dokumentumhoz való hozzáférés iránti kérelmet, hogy annak hozzáférhetővé tétele veszélyeztetné Németország gazdasági és pénzügyi politikájának védelmét. A részleges hozzáférés lehetőségét is kizárta.
Az ombudsmanhoz benyújtott panaszában a panaszos kifogásolta ezt az elutasítást, rámutatva arra, hogy az uniós szintű gazdasági és intézményi fejleményekkel foglalkozó tudományos szakemberként minden fontos forráshoz hozzá kell férnie. Kijelentette, hogy a Bizottság sajtóközleményben tette közzé ajánlásának tartalmát, és ha az ajánlás nem tartalmaz további információkat, akkor nem értik, hogy miért nem kellene azt közzétenni. Ha azonban az ajánlásnak más - lényegében negatívabb - információkat kellene tartalmaznia Németország államháztartásáról, akkor a Bizottság eltitkolta az általános közérdekű információkat, és esetleg szándékosan félretájékoztatta a nyilvánosságot.
Véleményében a Bizottság előadta, hogy az ajánlásában figyelembe vett valamennyi pénzügyi és gazdasági adat már nyilvános volt sajtóközleményében, és hogy a stabilitási és konvergenciaprogramok technikai értékelései elérhetők voltak az interneten. Magát az ajánlást azonban nem tették közzé annak érdekében, hogy megőrizzék a Bizottság e kényes témával kapcsolatos érvelésének bizalmas jellegét. Az ajánlás indokolása tartalmazta a Bizottság saját értékelését Németország költségvetési helyzetéről. A Bizottság azzal érvelt, hogy az ajánlás teljes körű közzététele a pénzügyi piacok negatív megítéléséhez vezethet, és akadályozhatja a költségvetési konszolidációt. Ez hátrányosan érintené Németország pénzügyi és gazdaságpolitikáját. A Bizottság hozzátette, hogy semmilyen releváns makrogazdasági információt nem titkoltak el a nyilvánosság elől, és ez nem érintette a panaszos jogos tudományos érdekét.
Az ombudsman megjegyezte, hogy maga az a tény, hogy a Tanácsnak azt ajánlották, hogy szólítsa fel Németországot a hiány csökkentésére irányuló intézkedések meghozatalára, hatással volt a pénzügyi piacok megítélésére. Úgy vélte azonban, hogy a Bizottság azon álláspontja, amely szerint az ajánlás alapjául szolgáló indokolás közzététele továbbra is negatív megítéléshez vezethet, nem tűnik ésszerűtlennek. Azt is megjegyezte, hogy mivel a Bizottság kizárta a dokumentumhoz való részleges hozzáférést, és mivel a panaszos panaszában nem vetette fel ezt a kérdést, a részleges hozzáférés kérdésével nem kell foglalkozni. E megfontolások alapján az ombudsman arra a következtetésre jutott, hogy a Bizottság részéről nem történt hivatali visszásság.
Strasbourg, 2004. szeptember 22.
Tisztelt H. Úr!
2004. április 5-én Ön panaszt nyújtott be az európai ombudsmanhoz azzal kapcsolatban, hogy a Bizottság megtagadta a SEC (2003) 1317 dokumentumhoz való hozzáférést. 2004. április 7-én Ön megküldött nekem bizonyos igazoló dokumentumokat.
2004. április 22‐én továbbítottam a panaszt az Európai Bizottság elnökének, és kértem, hogy 2004. június 30‐ig terjesszék elő véleményét.
Ugyanezen a napon küldött levelében a Bizottság a véleménynyilvánítás határidejének meghosszabbítását kérte. 2004. május 3-i válaszomban elfogadtam, hogy a véleményt 2004. július 31-ig nyújtsák be. Erről az ugyanazon a napon küldött levélben tájékoztatták Önt.
A Bizottság 2004. június 30-án küldte meg véleményét. 2004. július 12-én továbbítottam Önnek azzal a felhívással, hogy amennyiben kívánja, 2004. augusztus 31-ig tegye meg észrevételeit. Úgy tűnik, Öntől nem érkezett észrevétel.
Azért írok most, hogy tájékoztassam Önöket az elvégzett vizsgálatok eredményeiről.
A PANASZ
A panaszos, az Európai Politikai Tanulmányok Központjának (CEPS) kutatója hozzáférést kért a Németország túlzott költségvetési hiányáról szóló tanácsi határozatra irányuló európai bizottsági ajánláshoz, a SEC (2003) 1317 dokumentumhoz, amely a túlzotthiány-eljárás keretében készült.
A Bizottság mind a kérelmet, mind a megerősítő kérelmet elutasította az 1049/2001/EK rendelet 4. cikke (1) bekezdése a) pontjának negyedik francia bekezdésére hivatkozva (amely „a Közösség vagy valamely tagállam pénzügyi, monetáris vagy gazdaságpolitikájának” védelméről szól), azzal érvelve, hogy a dokumentum közzététele hátrányosan érintené Németország gazdasági és pénzügyi helyzetét. A megerősítő kérelemről szóló határozatában a Bizottság a részleges hozzáférés biztosításának lehetőségét is kizárta.
Az ombudsmanhoz 2004 áprilisában benyújtott panaszában a panaszos azt állította, hogy a vonatkozó dokumentumhoz való hozzáférés Bizottság általi megtagadása nem volt indokolt. Rámutat arra, hogy az uniós szintű gazdasági és intézményi fejleményekkel napi szinten foglalkozó tudományos szakemberként minden fontos forráshoz hozzá kell férnie.
A panaszos rámutatott, hogy a Bizottság egy sajtóközleményben közzétette ajánlásának tartalmát. A panaszos véleménye szerint azonban sem ez a dokumentum, sem a Bizottság által közzétett nemzeti stabilitási és konvergenciaprogramok vizsgálata nem pótolhatja a Tanács 2003. november 25-i határozatának alapjául szolgáló vonatkozó hivatalos dokumentumhoz való hozzáférés megtagadásának negatív hatásait.
A panaszos azt állította, hogy ha az ajánlás nem tartalmazott a már közzétett információkon felül további információkat, nem értette, miért kellene kizárni ezen ajánlás közzétételét. Ha azonban az ajánlásnak más - lényegében negatívabb - információkat kellene tartalmaznia Németország államháztartásáról, akkor a Bizottság eltitkolta az általános közérdekű információkat, és esetleg szándékosan félretájékoztatta a nyilvánosságot.
A panaszos véleménye szerint a vonatkozó dokumentum közzététele nemcsak a Bizottság azon saját maga által kinyilvánított céljához járulna hozzá, hogy a nagyobb átláthatóság révén megszüntesse a szakadékot a polgárok előtt, hanem az EK-Szerződés 99. és 104. cikke szerinti értékeléseinek hitelességét is elősegítené.
A panaszos azt állította, hogy korlátlan hozzáférést kell biztosítani számára a vonatkozó dokumentumhoz.
A VIZSGÁLAT
A Bizottság véleményeVéleményében a Bizottság a következő észrevételeket tette:
A panaszos hozzáférést kért az EK-Szerződés 104. cikkének (9) bekezdésével összhangban Németországnak a túlzott hiány helyzetének orvoslásához szükségesnek ítélt mértékű hiánycsökkentésre irányuló intézkedések meghozatalára való felszólításáról szóló tanácsi határozatra vonatkozó bizottsági ajánláshoz (SEC(2003)1317).
Az eredeti hozzáférési kérelmet 2004. január 20-án azzal az indokkal utasították el, hogy e dokumentum közzététele veszélyeztetné Németország gazdasági és pénzügyi politikájának védelmét (az 1049/2001/EK rendelet 4. cikke (1) bekezdése a) pontjának negyedik francia bekezdése). A hozzáférés megtagadását 2004. március 10‐én megerősítették.
A Tanács 2003. január 21-én a Szerződés 104. cikkének (7) bekezdésével összhangban ajánlást küldött Németországnak. A 2003. október 29-én közzétett 2003. őszi előrejelzésben a Bizottság mind a költségvetési hiány, mind az adósság GDP-hez viszonyított arányának romlását észlelte, és azt jósolta, hogy a költségvetési hiány 2004-ben a GDP 3 %-a felett marad. A Bizottság ezért 2003. november 18-án úgy határozott, hogy a 104. cikk (8) bekezdése és a 104. cikk (9) bekezdése alapján két határozatot ajánl a Tanácsnak. Az ECOFIN Tanács 2003. november 25-i ülésén nem fogadta el a Bizottság által ajánlott határozatokat.
Amint arra a panaszos rámutatott, a Bizottság sajtóközleményt adott ki, amelyben összefoglalta két ajánlásának tartalmát. Ez a sajtóközlemény tartalmazta a Bizottság határozatához vezető makrogazdasági adatokat, a Németország által meghozandó intézkedéseket és a benyújtandó végrehajtási jelentéseket.
A sajtóközlemény valójában a 104. cikk (9) bekezdése szerinti ajánlás teljes rendelkező részét tükrözte. Magát az ajánlást azonban nem tették közzé. A Bizottság ezen érzékeny témával kapcsolatos érvelése bizalmas jellegének megőrzése érdekében az ajánlást csak korlátozott számú személynek továbbították, és azt a Bizottság biztonsági szabályainak megfelelően „EU-korlátozott” minősítéssel látták el. Az ajánlás indokolása tartalmazta a Bizottság saját értékelését Németország költségvetési helyzetéről. Az ajánlás teljes körű közzététele a pénzügyi piacok negatív megítéléséhez vezethet, és akadályozhatja a költségvetési konszolidációt. A közzététel tehát hátrányosan érintené Németország pénzügyi és gazdaságpolitikáját; az 1049/2001/EK rendelet 4. cikke (1) bekezdése a) pontjának negyedik francia bekezdése értelmében az e dokumentumhoz való hozzáférést meg kellett tagadni.
Megtörtént a megfelelő egyensúly egyrészt az átláthatóság szükségessége, másrészt az ügy érzékenysége között. Továbbá, mivel a Tanács nem fogadta el a Bizottság ajánlását, az ajánlás tartalmának közzététele csökkentené a Bizottság mozgásterét az ügy jövőbeli felülvizsgálata során. Ezért az 1049/2001/EK rendelet 4. cikkének (3) bekezdésében előírt kivétel is alkalmazandó volt.
A Bizottság által figyelembe vett valamennyi pénzügyi és gazdasági adat, valamint az általa ajánlott intézkedések már nyilvánosak voltak. Ami bizalmas maradt, az a Bizottság érvelése volt, amely alapján úgy döntött, hogy eljár. Ez a Bizottság álláspontjának részét képezte egy kényes tárgyalás során, amelyben a Tanács és különösen egy tagállam vett részt. Semmilyen releváns makrogazdasági információt nem titkoltak el a nyilvánosság elől. A panaszos jogos tudományos érdekét ezért nem érintette a vonatkozó dokumentum közzétételének elmaradása.
A sajtóközlemény, valamint az interneten elérhető stabilitási és konvergenciaprogramok technikai értékelése révén már minden releváns információ nyilvánosan hozzáférhető volt.
A panaszos észrevételeiA panaszostól nem érkezett észrevétel.
A HATÁROZAT
1 A dokumentumhoz való hozzáférés megtagadása1.1 A panaszos, a brüsszeli Európai Politikai Tanulmányok Központjának (CEPS) kutatója hozzáférést kért az EK-Szerződés 104. cikkének (9) bekezdésével összhangban Németországnak a túlzott hiány helyzetének orvoslásához szükségesnek ítélt mértékű hiánycsökkentésre irányuló intézkedések meghozatalára való felszólításáról szóló tanácsi határozatra vonatkozó bizottsági ajánláshoz (SEC(2003)1317). A Bizottság azzal az indokkal utasította el ezt a kérelmet, hogy e dokumentum közzététele aláásná Németország gazdasági és pénzügyi politikájának védelmét (az 1049/2001/EK rendelet 4. cikke (1) bekezdése a) pontjának negyedik francia bekezdése). Az ombudsmanhoz benyújtott panaszában a panaszos tiltakozott az elutasítás ellen.
1.2 Véleményében az Európai Bizottság azt állította, hogy az ajánlásában figyelembe vett valamennyi pénzügyi és gazdasági adat már nyilvános volt az ajánlásról szóló sajtóközleményében, valamint a stabilitási és konvergenciaprogramok technikai értékeléseiben, amelyek elérhetők az interneten. Magát az ajánlást azonban nem tették közzé annak érdekében, hogy megőrizzék a Bizottság e kényes témával kapcsolatos érvelésének bizalmas jellegét. Az ajánlás indokolása tartalmazta a Bizottság saját értékelését Németország költségvetési helyzetéről. Az ajánlás teljes körű közzététele a pénzügyi piacok negatív megítéléséhez vezethet, és akadályozhatja a költségvetési konszolidációt. A közzététel tehát hátrányosan érintené Németország pénzügyi és gazdaságpolitikáját; az 1049/2001/EK rendelet 4. cikke (1) bekezdése a) pontjának negyedik francia bekezdése értelmében az e dokumentumhoz való hozzáférést meg kellett tagadni. A Bizottság azzal is érvelt, hogy az ajánlás tartalmának közzététele csökkentené mozgásterét az ügy jövőbeli felülvizsgálata során. A Bizottság szerint ezért az 1049/2001 rendelet 4. cikkének (3) bekezdésében előírt kivétel is alkalmazandó.
1.3 A panasz arra vonatkozik, hogy az Európai Bizottság megtagadta a vonatkozó dokumentumhoz való hozzáférést. Az ombudsman megjegyzi, hogy a 2004. január 20-i elutasítás kizárólag az 1049/2001/EK rendelet 4. cikke (1) bekezdése a) pontjának negyedik francia bekezdésén alapult, és hogy ezt a határozatot megerősítette a panaszos megerősítő kérelmét elutasító 2004. március 10-i bizottsági határozat. Ezek a határozatok nem hivatkoztak az 1049/2001/EK rendelet 4. cikkének (3) bekezdésére. Az ombudsman ezért úgy véli, hogy nem szükséges megvizsgálnia a Bizottság azon állítását, hogy a hozzáférés megtagadása (is) alapulhat ezen a rendelkezésen.
1.4 Az Európai Bizottság előadta, hogy a 104. cikk (9) bekezdése szerinti vonatkozó ajánlás alapjául szolgáló indokolás közzététele a pénzügyi piacok negatív megítéléséhez vezethet, és akadályozhatja a költségvetési konszolidációt. A Bizottság szerint a nyilvánosságra hozatal tehát hátrányosan érintené Németország pénzügyi és gazdaságpolitikáját. A Szerződés 104. cikkének (7) bekezdése szerint, amennyiben túlzott hiány fennállását állapítják meg, a Tanács ajánlásokat tesz az érintett tagállamnak abból a célból, hogy meghatározott időn belül szüntesse meg ezt a helyzetet. A 104. cikk (9) bekezdése úgy rendelkezik, hogy amennyiben egy tagállam továbbra sem ülteti át a gyakorlatba ezeket az ajánlásokat, a Tanács felszólíthatja a tagállamot, hogy meghatározott határidőn belül hozzon intézkedéseket a hiány csökkentésére, amelyet a Tanács a helyzet orvoslásához szükségesnek ítél. Az ombudsman úgy véli, hogy az a tény, hogy a 104. cikk (9) bekezdése alapján a Tanácsnak azt ajánlották, hogy Németország kapjon ilyen értesítést, szükségszerűen befolyásolta e tagállam pénzügyi piacok általi megítélését. A Bizottság azon álláspontja azonban, hogy az ezen ajánlás alapjául szolgáló indokolás közzététele továbbra is negatív megítéléshez vezethet a pénzügyi piacok részéről, és ezáltal akadályozhatja a németországi költségvetési konszolidációt, nem tűnik ésszerűtlennek.
1.5 Az Európai Bizottság azon álláspontja, hogy az ajánlás alapjául szolgáló indokolást nem lehetett nyilvánosságra hozni, nyitva hagyja annak lehetőségét, hogy hozzáférést biztosítsanak a vonatkozó dokumentum azon részeihez, amelyek az indokolás alapjául szolgáló adatokat és tényeket tartalmazzák. Az ombudsman azonban megjegyzi, hogy a Bizottság a megerősítő kérelemről szóló határozatában kifejtette, hogy a jelen ügyben miért nem lehetett ilyen részleges hozzáférést biztosítani. Megjegyzi továbbá, hogy a panaszos panaszában nem vetette fel ezt a kérdést. A részleges hozzáférés kérdésével ezért ez a határozat nem foglalkozik.
2 KövetkeztetésekAz ombudsman e panasszal kapcsolatos vizsgálatai alapján úgy tűnik, hogy az Európai Bizottság nem követett el hivatali visszásságot. Az ombudsman ezért lezárja az ügyet.
Erről a döntésről az Európai Bizottság elnökét is tájékoztatni fogják.
Tisztelettel:
P. Nikiforos DIAMANDOUROS