A panasz előzményei

1. 2008-ban a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az egyesült királyságbeli bankszektornak nyújtott pénzügyi támogatási intézkedések összeegyeztethetők a belső piaccal.[1] Egy évvel később úgy ítélte meg, hogy az RBS állami feltőkésítése és az egyesült királyságbeli értékvesztetteszköz-programban való részvétel szintén összeegyeztethető a belső piaccal.[2] E bizottsági határozatok nem bizalmas változatát 2008-ban[3], illetve 2010-ben[4] tették közzé.

2. 2024 júniusában a panaszos nyilvános hozzáférést [5] kért e két bizottsági határozatbizalmas változatához.

3. 2024 júliusában a Bizottság megküldte az első választ. Megtagadta a kért dokumentumokhoz való teljes körű hozzáférést. Ennek során a Bizottság a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésre vonatkozó uniós jogszabályok szerinti kivételekre hivatkozott, azzal érvelve, hogy általános vélelem áll fenn arra vonatkozóan, hogy a közzététel sértené a vizsgálatok céljának[6] és a kereskedelmi érdekeknek[7] a védelmét. 

4. A panaszos arra kérte a Bizottságot, hogy vizsgálja felül határozatát („megerősítő kérelem” benyújtásával).

5. 2024 novemberében az ombudsman beavatkozását [8] követőena Bizottság megküldte megerősítő határozatát. Fenntartotta a dokumentumok bizalmas változatához való nyilvános hozzáférés megtagadását, amely az állami támogatásokra vonatkozó vizsgálatok dokumentumaira alkalmazandó általános vélelemen és a kereskedelmi érdekek védelmének szükségességén alapult.

6. Mivel a panaszos elégedetlen volt az eredménnyel, 2024 decemberében az ombudsmanhoz fordult.

A vizsgálat

7. Az ombudsman vizsgálatot indított a nyilvános hozzáférés Bizottság általi megtagadásával kapcsolatban. A vizsgálat során az ombudsman vizsgálócsoportja megvizsgálta a kért dokumentumok bizalmas változatait.  

Az ombudsman elé terjesztett érvek

A panaszos részéről

8. A panaszos azt állította, hogy a dokumentumok bizalmas változatai azt mutatják, hogy a vállalkozások bizonyos kategóriáinak, például az építőipari vállalkozásoknak nem kell további hiteleket nyújtani, és hogy a szabályozó hatóságok ennek ellenére kiálltak mellette és engedélyezték azt.

9. Azt állították továbbá, hogy a kért dokumentumok azt mutatják, hogy terv van az életképes észak-írországi kis- és középvállalkozások üzleti tevékenységből való kivonására, és hogy a Bizottság ezt jóváhagyta.

10. A panaszos azzal érvelt, hogy a dokumentumok hozzáférhetővé tételének megtagadásával a Bizottság lehetővé teszi, hogy Észak-Írország állampolgárai a bíróság előtt kárt szenvedjenek. Úgy vélik, hogy a közérdeket legjobban az szolgálja, ha a dokumentumok bizalmas változatait közlik velük.

A Bizottság részéről

11. A Bizottság kijelentette, hogy a kért dokumentumok két állami támogatással kapcsolatos vizsgálat [9] igazgatási aktájának részét képezik. Az uniós ítélkezési gyakorlatnak megfelelően általános vélelem áll fenn arra vonatkozóan, hogy az ilyen aktákban szereplő dokumentumok hozzáférhetővé tétele sértené az állami támogatásokra vonatkozó vizsgálatok célját. Ez abból következik, hogy az állami támogatásokra vonatkozó eljárási szabályok értelmében az érintett tagállamon kívüli érdekelt feleknek nincs joguk betekinteni a Bizottság igazgatási aktáiban szereplő dokumentumokba. A nyilvános hozzáférés tehát megkérdőjelezné az állami támogatásokra vonatkozó jogszabályok által létrehozott rendszert. A Bizottságnak információt benyújtó természetes és jogi személyek jogosan számíthatnak arra, hogy az információt nem hozzák nyilvánosságra. Ez a törvényes jog a szakmai titoktartási kötelezettségre vonatkozó különös rendelkezésből ered. A Bizottság megjegyezte, hogy ebben az összefüggésben az uniós bíróságok úgy ítélték meg, hogy a nyilvánosságra hozatal megtagadásának általános vélelme akkor is alkalmazandó, ha az állami támogatási eljárás lezárult.

12. A Bizottság elismerte, hogy ez az általános vélelem megtámadható annak bizonyításával, hogy egy adott dokumentum nem tartozik a hatálya alá, vagy annak bizonyításával, hogy a közzétételhez nyomós közérdek fűződik. Megjegyezte azonban, hogy a panaszos nem hivatkozhat sem az állami támogatás kedvezményezettjei által annak visszatéríttetése következtében elszenvedett gazdasági következményekre, sem az állami támogatási eljárás során állítólagosan elszenvedett kárra. Ezenkívül a panaszos nem hivatkozhat az iratok bírósági eljárás céljából történő megszerzéséhez fűződő esetleges érdekre.

13. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy a panaszos által a megerősítő kérelmében a csalással és bűncselekményekkel kapcsolatban felhozott különböző állítások nem tartoznak az 1049/2001/EK rendelet hatálya alá, és azokat nem támasztották alá elegendő bizonyítékkal a nyomós közérdek fennállásának megállapításához.

14. Arra a következtetésre jutott, hogy a hozzáférhetővé tétel megtagadására vonatkozó általános vélelem hatálya alá tartozó dokumentumokra nem vonatkozik a tartalmuk teljes vagy részleges hozzáférhetővé tételére vonatkozó kötelezettség.

Az ombudsman értékelése

15. Az uniós bíróságok elismerték, hogy az uniós intézmények megtagadhatják a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférést a dokumentumok bizonyos kategóriái esetében a hozzáférhetővé tétel megtagadásának „általános vélelme” alapján.[10] Ez azt jelenti, hogy az érintett intézménynek nem kell egyedileg megvizsgálnia a szóban forgó dokumentumokat, azaz nem kell értékelnie, hogy azok hozzáférhetővé tétele konkrétan és egyedileg hogyan sértené a védett érdekeket. Ellenkezőleg, az intézmény feltételezheti, hogy mivel a szóban forgó dokumentumok egy bizonyos kategóriába tartoznak, azok bármelyikének hozzáférhetővé tétele sértené a védett érdekeket.

16. E kategóriák egyike magában foglalja az állami támogatási eljárásokkal kapcsolatos dokumentumokat, függetlenül attól, hogy a nyilvános hozzáférés iránti kérelem már lezárt vagy még folyamatban lévő eljárásokra vonatkozik-e.[11] Az általános vélelem attól függetlenül is alkalmazandó, hogy a kért dokumentumokat konkrétan azonosították-e, és számuk kevés volt-e[12].

17. Az ombudsman megjegyzi továbbá, hogy az általános vélelem megdönthető annak bizonyításával, hogy a kért dokumentumok nem tartoznak e vélelem hatálya alá, vagy hogy az érintett dokumentumok hozzáférhetővé tételét magasabb közérdek indokolja[13].

18. Az ombudsman vizsgálócsoportja megvizsgálta a kért dokumentumok két bizalmas változatát. A helyszíni vizsgálat megerősítette, hogy a dokumentumok két állami támogatási ügyben egyértelműen a Bizottság igazgatási aktájának részét képezik.

19. Megerősítő kérelmében a panaszos azzal érvelt, hogy az uniós polgárokat az ír és az észak-ír bíróságokon üldözték és jelenleg is üldözik, és hogy a közérdeket a legjobban az szolgálná, ha a dokumentumokat hozzáférhetővé tennék számukra. Az uniós ítélkezési gyakorlatnak[14] megfelelően a panaszos ahhoz fűződő érdeke, hogy a dokumentumokat a nemzeti bíróságok előtti eljárásokban felhasználja, magánérdek, nem pedig közérdek, és mint ilyen, nem alkalmas a közzétételhez fűződő nyomós közérdek bizonyítására.

20. A fentiekre tekintettel a Bizottság megalapozottan támaszkodhatott a nyilvánosságra hozatal megtagadásának általános vélelmére. A szóban forgó két határozat ombudsman általi vizsgálata nem tárt fel egyetlen olyan elemet sem, amely arra utalna, hogy a Bizottság ellentétes lenne az alkalmazandó joggal és a megfelelő ügyintézés elveivel.

Következtetés

A vizsgálat alapján az ombudsman az alábbi következtetéssel zárja le az ügyet[15]:

Nem történt hivatali visszásság.

A panaszost és a Bizottságot tájékoztatják erről a határozatról.

Emily O'Reilly
európai ombudsman

Strasbourg, 2025. február 21.

[1] https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/PDF/?uri=CELEX:52008XC1113(01)&qid=1738590586356

[2] https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/PDF/?uri=OJ:C:2010:119:FULL

[3] https://ec.europa.eu/competition/state_aid/cases/227824/227824_881394_17_2.pdf

[4] https://ec.europa.eu/competition/state_aid/cases/233798/233798_1093298_30_2.pdf

[5] Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001/EK rendelet értelmében; https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/PDF/?uri=CELEX:32001R1049

[6] Az 1049/2001/EK rendelet 4. cikke (2) bekezdésének harmadik francia bekezdése.

[7] Az 1049/2001 rendelet 4. cikke (2) bekezdésének első francia bekezdése.

[8] Az 1717/2024/SF. sz. ügy, amelynek tárgya, hogy a Bizottság nem hozott végleges határozatot az alkalmazandó határidőn belül a pénzügyi válságot követően a bankoknak nyújtott támogatási intézkedésekkel kapcsolatos két versenyjogi aktához való nyilvános hozzáférés iránti kérelemről.

[9] COMP/SA-26682; további információk a következő címen érhetők el: https://competition-cases.ec.europa.eu/search?search=26682%20&caseInstrument=SA&sortField=relevance&sortOrder=DESC; és COMP/SA.29760; további információk a következő címen érhetők el: https://competition-cases.ec.europa.eu/search?search=SA.29760&caseInstrument=SA&sortField=relevance&sortOrder=DESC

[10] A Törvényszék T-380/08. sz. Hollandia kontra Bizottság ügyben hozott ítéletének 35. pontja; https://curia.europa.eu/juris/liste.jsf?num=T-380/08&language=EN

[11] A Törvényszék T-214/21. sz., Múka kontra Bizottság ügyben hozott ítéletének 55. pontja; https://curia.europa.eu/juris/document/document.jsf?text=&docid=266807&pageIndex=0&doclang=EN&mode=lst&dir=&occ=first&part=1&cid=28016437

[12] A Bíróság C-666/17. P. sz., AlzChem kontra Bizottság ügyben hozott ítéletének 32. pontja; https://curia.europa.eu/juris/document/document.jsf?text=&docid=211674&pageIndex=0&doclang=EN&mode=lst&dir=&occ=first&part=1&cid=28041429

[13] A Bíróság C-139/07. P. sz., Bizottság kontra Technische Glaswerke Ilmenau ügyben hozott ítéletének 62. pontja; https://curia.europa.eu/juris/liste.jsf?language=en&num=c-139/07

[14] A Törvényszék T-634/17. sz., Pint kontra Bizottság ügyben hozott ítéletének 59. pontja; https://curia.europa.eu/juris/document/document.jsf?text=&docid=206583&pageIndex=0&doclang=DE&mode=lst&dir=&occ=first&part=1&cid=28030559

[15] Ezt a panaszt az európai ombudsman végrehajtási rendelkezések elfogadásáról szóló határozatával összhangban átruházott ügykezelés keretében kezelték.