Strasbourg, 2006. augusztus 9.

Tisztelt X Úr!

2003. október 5-én Ön panaszt nyújtott be az európai ombudsmanhoz a COM/LA/2/02 nyílt versenyvizsgával kapcsolatban.

2003. november 19-én továbbítottam a panaszt az Európai Személyzeti Felvételi Hivatal (EPSO) igazgatójának. A véleményt az Európai Bizottság 2004. március 5-én nyújtotta be. Meghívtam, hogy tegye meg észrevételeit. 2004. június 4-én tájékoztattam Önt, hogy panaszával a továbbiakban jogi tisztviselőm, Peter Bonnor foglalkozik. 2004. június 8-án Ön válaszolt 2004. június 4-i levelemre, és észrevételeket tett a Bizottság véleményével kapcsolatban.

2004. szeptember 30-án úgy döntöttem, hogy további vizsgálatokat folytatok, és erről tájékoztattam Önt. 2004. október 22‐én a Bizottság és az EPSO benyújtotta közös válaszát. A választ észrevételezésre való felhívással együtt továbbítottam Önnek. 2004. november 3-án benyújtotta észrevételeit.

2005. február 24-én javaslatot tettem egy békés megoldásra az Ön ügyének két aspektusát illetően, és ennek megfelelően tájékoztattam Önt. 2005. április 12-én a Bizottság és az EPSO benyújtotta a javaslatomra adott közös válaszát. A választ észrevételezésre való felhívással együtt továbbítottam Önnek. 2005. május 3-án nyújtotta be észrevételeit.

Ezekben a megfigyelésekben úgy tűnt, hogy Ön új állítást tett. Ezért 2005. november 18-án véleményt kértem erről az állításról. A véleményt az EPSO 2006. február 3-án nyújtotta be. Meghívtam, hogy tegye meg észrevételeit. 2006. március 20-án megküldte észrevételeit.

Azért írok most, hogy tájékoztassam Önöket az elvégzett vizsgálatok eredményeiről.

A PANASZ

Az olasz állampolgárságú panaszos részt vett az angol nyelvű fordítóasszisztensek tartaléklistájának összeállítása céljából szervezett COM/LA/2/02 nyílt versenyvizsgán (LA 8). Az előválogató tesztek b) tesztjén megszerezte a 0 pontot (10. pont), ezért kizárták a versenyvizsgából. A b) teszt egy olasz nyelvű szöveg angol nyelvű fordításából állt.

2003. július 28-án a panaszos felvette a kapcsolatot az Európai Bizottsággal és az EPSO-val, és a következőket kérte:

a) a magyarázó jegyzetekkel ellátott vizsgálati papír;

b) az értékelési kritériumok;

c) a többi pályázó vizsgaanyagának másolata;

d) a versenyvizsga rangsorában elfoglalt helyére vonatkozó információk; és

e) modellfordítás.

A panaszos az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001/EK rendeletre (1), valamint a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló 95/46/EK irányelvre (2) hivatkozott.

2003. szeptember 17-én az EPSO megküldte a panaszosnak a b) teszt értékelőlapját, valamint a panaszos (jegyzeteket nem tartalmazó) vizsgaanyagát. Az EPSO jelezte, hogy a vizsgaanyagot felülvizsgálták, és megerősítette a panaszosnak adott pontszámot.

2003. október 5-én a panaszos panaszt nyújtott be az ombudsmanhoz. A panaszos azt állította, hogy nem kapta meg az összes információt, amelyet 2003. július 28-án kért annak érdekében, hogy megértse a b) teszten kapott pontszámot.

A panaszt véleményezésre megküldték az EPSO-nak. Az ombudsmanhoz beérkezett véleményt azonban a Bizottság fogalmazta meg.

A VIZSGÁLAT

A Bizottság 2004. március 5-i véleménye

2004. március 5-i véleményében a Bizottság összefoglalva megállapította, hogy a panaszos vizsgálati anyagának értékelését először független értékelők végezték el a vizsgabizottság által megállapított értékelési kritériumok alapján. Ezek az értékelők külön értékelőlapokon fogalmazták meg véleményüket, amelyeket a Testület elé terjesztettek saját értékelésre. Ezeket az értékelőlapokat azért nem hozták nyilvánosságra, mert nem tartalmazták magának a Testületnek az értékelését.

A végleges értékelőlap hét mezőt tartalmazott, amelyek mindegyike más típusú hibára utalt, amelyet a vizsgabizottság bejelölhetett: értelem, kihagyás, nyelvtan, lexis, helyesírás, írásjelek és egyértelműség. A Bizottság véleménye szerint az ezen az értékelőlapon szereplő információk elegendőek voltak ahhoz, hogy lehetővé tegyék a panaszos számára annak megismerését, hogy miért kapott az előírt minimális pontszám alatti pontszámot, és lehetővé tegyék számára, hogy intézkedéseket tegyen a jövőbeli versenyvizsgák hibáinak elkerülése érdekében.

A panaszos észrevételei

2004. június 8‐án a panaszos azt állította, hogy nem értette, hogy az értékelőlap és a vizsgaanyagának magyarázó jegyzetek nélküli másolata mennyiben lehet elegendő ahhoz, hogy megismerje, miért kapott az előírt minimális pontszám alatti pontszámot, és hogy intézkedéseket tegyen annak érdekében, hogy a jövőbeli versenyvizsgákon elkerülje a hibák elkövetését.

További vizsgálatok

A Bizottság 2004. március 5-i véleményének és a panaszos észrevételeinek gondos mérlegelését követően úgy tűnt, hogy további vizsgálatokra van szükség. Az ombudsman levelet írt a Bizottságnak, amelyben rámutatott a panaszosnak az EPSO-hoz intézett 2003. július 28-i levelében (vö. fent) megfogalmazott kérésére, és megjegyezte, hogy a Bizottság véleménye nem foglalkozott a kérelem külön pontjaival. Az ombudsman ezért felkérte a Bizottságot, hogy második véleményében foglalkozzon a panaszos 2003. július 28-i levelében megfogalmazott információkéréssel.

A 2004. október 22-i második véleményről

A Bizottság és az EPSO által 2004. október 22-én közösen benyújtott második vélemény a következő pontokat tartalmazta:

a) A magyarázó jegyzetekkel ellátott vizsgálati dokumentum

A Bizottság és az EPSO összefoglalva kifejtette, hogy a vizsgaanyagokat független értékelőknek küldik meg, akik külön értékelőlapokon rögzítik értékelésüket. Ezért nincs olyan vizsgálati dokumentum, amely jegyzeteket tartalmazna.

A Bizottság és az EPSO megjegyezte, hogy az ombudsman korábbi határozataiban kijelentette, hogy nincs tudomása olyan szabályról, amely arra kötelezné a vizsgabizottságot, hogy közvetlenül észrevételeket tegyen a vizsgaanyaggal kapcsolatban.

b) Értékelési kritériumok

A Bizottság és az EPSO jelezte, hogy a vizsgabizottság értékelési szempontként listát állított össze a szankcionálandó hibákról. Ezek voltak azok, amelyek az értékelőlapon szerepeltek, és amelyekről a panaszos másolatot kapott (vö. fent).

A Bizottság és az EPSO megállapította továbbá, hogy a közösségi bíróság állandó ítélkezési gyakorlata (3) szerint a pályázók felvételi versenyvizsgákról való kizárásáról szóló határozatok indokolására vonatkozó különös kötelezettség akkor teljesül, ha a végleges pontszámot közlik az érintett pályázóval.

A Bizottság és az EPSO továbbá kijelentette, hogy az állandó ítélkezési gyakorlat (4) szerint a független értékelők munkája, valamint a részükre kiosztott dokumentumok a vizsgabizottság munkájára vonatkozó titoktartás hatálya alá tartoznak.

c) A többi pályázó vizsgadokumentumainak másolata

A Bizottság és az EPSO úgy ítélte meg, hogy a többi pályázó vizsgaanyagához „nem lehet hozzáférést biztosítani e pályázók adatvédelmi jogainak megsértése nélkül”.

d) Információk a versenyben elfoglalt helyéről

A Bizottság és az EPSO úgy ítélte meg, hogy a pályázónak a versenyvizsgán elfoglalt helyéről való tájékoztatása sértené a többi pályázó adatvédelmi jogait. A Bizottság és az EPSO mindazonáltal arra a következtetésre jutott, hogy tájékoztatni tudják a panaszost arról, hogy az összes előválogató tesztet sikeresen teljesítő 526 pályázó közül 106 megszerezte a minimálisan megkövetelt pontszámot.

e) Modellfordítás

A Bizottság és az EPSO kijelentette, hogy amellett, hogy értékelési kritériumokat biztosított a független értékelők számára, a vizsgabizottság más anyagokat is biztosított számukra, hogy iránymutatást nyújtsanak munkájukhoz. Véleményük szerint azonban ez az anyag a Testület munkájára vonatkozó titoktartás hatálya alá tartozik.

A fenti a)–e) ponthoz fűzött külön megjegyzései mellett a Bizottság és az EPSO hozzátette, hogy a panaszosnak az 1049/2001 rendeletre és a 95/46 irányelvre való hivatkozását illetően az állandó ítélkezési gyakorlat(5) szerint az átláthatóság általános elve nem használható fel a munkaerő-felvételi versenyvizsgák területén alkalmazandó vonatkozó rendelkezések figyelmen kívül hagyására, mivel ebben az esetben az a releváns rendelkezés, amely megállapítja a vizsgabizottságok munkájának titkos jellegét (a személyzeti szabályzat III. mellékletének 6. cikke).

A panaszos észrevételei a második véleménnyel kapcsolatban

A 2004. október 22-i második véleményt továbbították a panaszosnak, aki fenntartotta állításait és követeléseit.

AZ OMBUDSMAN ERŐKIFEJTÉSEI A BARÁT MEGOLDÁS MEGVALÓSÍTÁSÁRA

A vélemények és észrevételek gondos mérlegelését követően az ombudsman nem volt meggyőződve arról, hogy a Bizottság és az EPSO megfelelően reagált a panaszos információ- és dokumentumkérésének valamennyi részére.

A békés megoldásra irányuló javaslat

Az ombudsman alapokmánya (6) 3. cikkének (5) bekezdése arra utasítja az ombudsmant, hogy amennyire csak lehetséges, keressen békés megoldást az érintett intézménnyel a hivatali visszásság megszüntetése és a panaszos kielégítése érdekében. Az ombudsman ideiglenes következtetése az volt, hogy hivatali visszásságnak minősülhet, ha i. nem tájékoztatják a panaszost a versenyvizsga rangsoráról, és ii. nem készítik el a mintafordítást. Az ombudsman ezért békés megoldásra a következő javaslatot tette:

(1) Az EPSO felülvizsgálhatja, hogy nem hajlandó-e tájékoztatni a panaszost a versenyvizsga rangsoráról.

(2) Az EPSO felülvizsgálhatja a panaszosnak a fordításminta másolatához való hozzáférés iránti kérelmét.

Ez a javaslat a következő megfontolásokon alapult:

1. Az olasz állampolgárságú panaszos részt vett az angol nyelvű fordítóasszisztensek tartaléklistájának összeállítása céljából szervezett COM/LA/2/02 nyílt versenyvizsgán (LA 8). A panaszos megbukott a versenyvizsgán, ezt követően információkat és dokumentumokat kért az EPSO-tól. A kért információk és dokumentumok egy része (i) a pályázó versenyvizsgán való rangsorolására vonatkozó információ, valamint (ii) mintafordítás volt.

2. Ami a panaszosnak a versenyvizsga rangsorára vonatkozó információkérését illeti, a Bizottság és az EPSO a második véleményben kijelentette, hogy a többi pályázó vizsgaanyagához nem lehet hozzáférést biztosítani „a pályázók adatvédelmi jogainak megsértése nélkül”.

3. Úgy tűnt, hogy a panaszos csak a saját rangsorát akarta megismerni a versenyvizsgán, a többi pályázóét nem. Az ombudsman ezért nem értette, hogy a többi pályázó adatvédelmi jogai hogyan szolgálhatnak érvényes indokként arra, hogy megtagadják tőle az általa kért tájékoztatást. Az ombudsman előzetes megállapítása tehát az volt, hogy hivatali visszásságnak minősülhet, ha a panaszos nem kapja meg az általa kért tájékoztatást. Meg kell azonban jegyezni, hogy konkrétabb információk hiányában az ombudsman nem zárhatja ki annak lehetőségét, hogy a pályázók rangsorolása még nem történt meg, és hogy annak előkészítése jelentős erőfeszítéseket igényelhet a Bizottság és az EPSO részéről.

4. Ami a panaszos mintafordítás iránti kérelmét illeti, a Bizottság és az EPSO második véleményében azt állította, hogy a független értékelők értékelési szempontokkal való ellátása mellett a vizsgabizottság más anyagokat is átadott ezeknek az értékelőknek, amelyek iránymutatásul szolgáltak munkájukhoz. Véleményük szerint azonban ez az anyag a Testület munkájára vonatkozó titoktartás hatálya alá tartozik.

5. A Bizottság és az EPSO hozzátette, hogy az állandó ítélkezési gyakorlat szerint az átláthatóság általános elve nem alkalmazható a vizsgabizottságok munkájának titkos jellegét megállapító rendelkezés (a személyzeti szabályzat III. mellékletének 6. cikke) megcáfolására. Ezzel összefüggésben a Bizottság és az EPSO az Elsőfokú Bíróság Angioli-ügyben hozott határozatára (7) hivatkozott. Ez az ügy egy olyan ideiglenes alkalmazottat érintett, aki megbukott egy felvételi versenyvizsgán, és olyan információkat kért, amelyek lehetővé tették számára, hogy megértse az igazgatótanács határozatát. Az EK-Szerződésnek a Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 255. cikkére hivatkozva a Bíróság megállapította, hogy a felvételi versenyvizsgák pályázói nem használhatják az átláthatóság általános elvét arra, hogy kétségbe vonják a személyzeti szabályzat III. melléklete 6. cikkének alkalmazhatóságát („[...]les candidats à un concours ne sauraient se prevaloir du principe général de transparence pour mettre en cause l'applicabilité de l'article 6 de l'annexe III du statut”).

6. Az ombudsman megjegyezte, hogy az Elsőfokú Bíróságnak a Bizottság és az EPSO által hivatkozott nyilatkozata rámutatott arra, hogy a személyzeti szabályzat III. mellékletének 6. cikkében foglalt titoktartási rendelkezést az EK-Szerződés 255. cikke nem teszi alkalmazhatatlanná. A jelen vizsgálat azonban nem arra a kérdésre vonatkozott, hogy a 6. cikk alkalmazandó-e vagy sem, hanem annak hatályára.

7. A személyzeti szabályzat III. mellékletének 6. cikke úgy rendelkezik, hogy „a vizsgabizottság eljárása titkos” (utólagos kiemelés). E rendelkezés célja a Testület függetlenségének biztosítása a külső beavatkozással és nyomással szembeni védelme révén (8). Amint arra az ombudsman korábbi vizsgálatai során rámutatott (9), a 6. cikk nem jelenti azt, hogy a Testület munkájával kapcsolatos valamennyi dokumentumot titokban kell tartani. Ezt a megállapítást az Elsőfokú Bíróság közelmúltbeli határozatai is megerősítették (10). A jelen ügyben az ombudsman úgy ítélte meg, hogy a fordításminta nem tekinthető a Testület eljárása során az egyéni kérelmekkel kapcsolatban folytatott tanácskozásokat tükröző dokumentumnak. Ehelyett semleges és objektív információkat tartalmazó dokumentum volt, amely segítette a Testületet az értékelésben. Ezért nehéz volt belátni, hogy egy ilyen dokumentum közzététele hogyan veszélyeztetheti a Testület függetlenségét. Az ombudsman előzetes következtetése ezért az volt, hogy hivatali visszásságnak minősülhet, ha megtagadják a panaszostól a fordításminta másolatát.

A Bizottság és az EPSO 2005. április 12-i válasza

Az ombudsman békés megoldásra irányuló javaslatára adott 2005. április 12-i közös válaszukban a Bizottság és az EPSO kijelentette, hogy nem áll rendelkezésre információ a panaszos versenyvizsgán elfoglalt rangsoráról. Kifejtették, hogy a vizsgát sikertelenül teljesítő pályázókra vonatkozó ilyen információk nem hasznosak a vizsgabizottság munkája szempontjából.

A Bizottság és az EPSO továbbá kijelentette, hogy a vizsgabizottság nem készített mintafordítást ehhez a versenyvizsgához. Az Igazgatótanács csupán különböző utasításokat adott a független értékelőknek, hogy azok irányítsák őket munkájukban. A Bizottság és az EPSO rámutatott arra, hogy a fordítás területén dolgozó szakemberek általában nem fogadják el jó munkamódszerként a mintafordítások használatát.

A panaszos észrevételei

A 2005. április 12-i véleményre tett észrevételeiben a panaszos összefoglalva azt állította, hogy úgy véli, nem kapott elegendő információt ahhoz, hogy megértse a védjegyeit. Utalt egy "jegyzetek nélküli vizsgálati papírra és egy keresztekkel teli értékelő lapra". Jelezte, hogy ez nem teszi lehetővé számára, hogy megfelelően megértse védjegyét és hibáit.

További vizsgálatok

A panaszosnak a Bizottságnak és az EPSO-nak az ombudsman békés megoldásra irányuló javaslatára adott közös válaszára vonatkozó észrevételei fényében az ombudsman úgy határozott, hogy véleményt kér arról a további állításról, hogy az értékelőlapon szereplő információk nem tették lehetővé számára, hogy megfelelően megértse a pontszámát és a hibáit.

A 2006. február 3-i vélemény

A kiegészítő állításról szóló véleményt csak az EPSO nyújtotta be, amely időközben teljes felelősséget vállalt a panasznak az ombudsman vizsgálatával összefüggésben történő kezeléséért.

Véleményében az EPSO részletesen kifejtette, hogyan végezték el a jelölést. Hangsúlyozta, hogy a vizsgabizottság az értékelőlapon nem tünteti fel az egyes hibakategóriákhoz tartozó hibák számát, és hogy csak a vizsgabizottság által meghatározott végleges összpontszám érvényes.

Az észrevételek

Az EPSO véleményével kapcsolatos 2006. február 3-i észrevételeiben a panaszos kijelentette, hogy nincs további észrevétele. Tájékoztatta az ombudsmant, hogy véleménye szerint a vizsgálatot le lehet zárni.

A HATÁROZAT

1 Bevezető megjegyzések

1.1 Az olasz állampolgárságú panaszos részt vett az angol nyelvű fordítóasszisztensek tartaléklistájának összeállítása céljából szervezett COM/LA/2/02 nyílt versenyvizsgán (LA 8). Az előválogató tesztek b) tesztjén megszerezte a 0 pontot (10. pont), ezért kizárták a versenyvizsgából. A b) teszt egy olasz nyelvű szöveg angol nyelvű fordításából állt. Ezt követően hozzáférést kért az Európai Személyzeti Felvételi Hivataltól (EPSO) és az Európai Bizottságtól a dokumentumokhoz és információkhoz. Mivel nem kapta meg az összes kért dokumentumot és információt, a panaszos panaszt nyújtott be az ombudsmanhoz. A panaszos azt állította, hogy nem kapott meg minden olyan információt, amelyet 2003. július 28-án kért annak érdekében, hogy megértse a b) teszten kapott védjegyet.

A panaszt az EPSO-val szemben nyújtották be, ezért azt véleményezésre megküldték az EPSO-nak. A véleményt azonban a Bizottság nyújtotta be, vagyis az a közösségi intézmény, amely eredetileg felelős volt az érintett versenyvizsgáért. Ennek fényében az ombudsman békés megoldásra irányuló javaslatát a Bizottsághoz intézte. Miután megkapta a Bizottságnak az ombudsman békés megoldásra irányuló javaslatára adott 2005. április 12-i válaszát és a panaszos 2005. május 3-i észrevételeit, az ombudsman úgy határozott, hogy további vizsgálatokat folytat. Ekkor a Bizottság úgy határozott, hogy a nyílt versenyvizsgákkal kapcsolatos valamennyi panasz kezelését az EPSO-ra bízza. Ennek megfelelően az EPSO válaszolt az ombudsman további kérdéseire. Ilyen körülmények között e határozat címzettje kizárólag az EPSO.

2 A dokumentumok és információk iránti kérelmek

2.1 2003. július 28-án kelt levelében a panaszos felvette a kapcsolatot az EPSO-val, és a következőket kérte:

a) a magyarázó jegyzetekkel ellátott vizsgálati papír;

b) az értékelési kritériumok;

c) a többi pályázó vizsgaanyagának másolata;

d) a versenyvizsga rangsorában elfoglalt helyére vonatkozó információk; és

e) modellfordítás.

2.2 2004. március 5-i első véleményében az Európai Bizottság összefoglalva megállapította, hogy a panaszos vizsgálati anyagának értékelését először független értékelők végezték el a vizsgabizottság által megállapított értékelési kritériumok alapján. Ezek az értékelők külön értékelőlapokon fogalmazták meg véleményüket, amelyeket saját értékelés céljából benyújtottak a Testületnek. Ezeket az értékelőlapokat azért nem hozták nyilvánosságra, mert nem tartalmazták magának a Testületnek az értékelését. A végleges értékelőlap hét rovatot tartalmazott, amelyek mindegyike olyan hibatípusra utalt, amelyet a Testület bejelölhetett: értelem, kihagyás, nyelvtan, lexis, helyesírás, írásjelek és egyértelműség. A Bizottság véleménye szerint az ezen az értékelőlapon szereplő információk elegendőek voltak ahhoz, hogy lehetővé tegyék a panaszos számára annak megismerését, hogy miért kapott az előírt minimális pontszám alatti pontszámot, és lehetővé tegyék számára, hogy intézkedéseket tegyen a jövőbeli versenyvizsgák hibáinak elkerülése érdekében.

2.3 Az ombudsman kiegészítő vélemény iránti kérelmére válaszul az Európai Bizottság 2004. október 22-én az EPSO-val közösen véleményt nyújtott be, amelyben a panaszos 2003. július 28-i levelében körvonalazott konkrét dokumentum- és információkéréssel foglalkozott.

2.4 A magyarázó jegyzetekkel ellátott vizsgadokumentum másolata iránti kérelmet illetően az Európai Bizottság és az EPSO összefoglalva kifejtette, hogy a vizsgadokumentumokat független értékelőknek küldik meg, akik külön értékelőlapokon rögzítik értékelésüket. Ezért nincs olyan vizsgálati dokumentum, amely jegyzeteket tartalmazna. Megjegyezte továbbá, hogy az ombudsman egy korábbi határozatában kijelentette, hogy nincs tudomása olyan szabályról, amely arra kötelezné a vizsgabizottságot, hogy közvetlenül észrevételeket tegyen a vizsgaanyaggal kapcsolatban.

2.5 1999. október 18-án az ombudsman külön jelentést küldött az Európai Parlamentnek, miután hivatalból megvizsgálta az Európai Bizottság felvételi eljárásának részét képező titoktartást (11). A különjelentés hivatalos ajánlást tartalmazott arra vonatkozóan, hogy a jövőbeli felvételi versenyvizsgákon a Bizottságnak kérésre hozzáférést kell biztosítania a pályázók számára saját megjelölt vizsgadokumentumaikhoz. 1999. december 7-én a Bizottság elnöke írásban tájékoztatta az ombudsmant, hogy:

„A Bizottság üdvözli az Ön által ebben a jelentésben tett ajánlásokat, és javaslatot fog tenni a szükséges jogi és szervezeti intézkedésekre annak érdekében, hogy a pályázók kérésre 2000. július 1-jétől hozzáférhessenek saját megjelölt vizsgadokumentumaikhoz.”(12)

2.6 Az ombudsman úgy értelmezi, hogy az Európai Bizottság 2.5. pontban említett kötelezettségvállalását az EPSO saját gyakorlatának részeként fogadta el.

2.7 A jelen ügyben az EPSO átadta a panaszosnak az írásbeli vizsgaanyagának egy jelöletlen példányát, valamint a vizsgabizottság végleges értékelőlapjának egy példányát. Amint azt mind az Elsőfokú Bíróság, mind az Ombudsman (13) megállapította, a Testület nem köteles a jelölt értékelésével kapcsolatos észrevételeit magára a jelölt dolgozatára írni. Az ombudsman az 1004/97/PD sz. panaszról szóló határozatában és az 1999. október 18-i különjelentésében kifejtett érvelése fényében, amelyet követően a Bizottság kötelezettséget vállalt arra, hogy kérésre hozzáférést biztosít a pályázók számára saját megjelölt tesztdokumentációjukhoz, megállapította, hogy az a szabály, amely lehetővé teszi a pályázó számára, hogy saját tesztdokumentumának, illetve írásbeli tesztek esetében a Testület értékelőlapjának egy példányát beszerezze, kielégítő intézkedésnek minősül azon ajánlástervezet végrehajtásához, amelynek értelmében a panaszos számára hozzáférést kell biztosítani saját megjelölt tesztdokumentumához (14). Ehhez kapcsolódóan az ombudsman megjegyezte, hogy az értékelő laphoz való hozzáférés biztosítása elvben megfelelő jelzés lehet a jelölt pontszámának okaira vonatkozóan (15). A fentiekre tekintettel az ombudsman nem állapíthatja meg, hogy az EPSO nem tartotta tiszteletben a fent említett kötelezettségvállalást. Ennek megfelelően az ügy e vonatkozását illetően nem történt hivatali visszásság.

2.8 Az értékelési szempontokhoz való hozzáférést illetően az Európai Bizottság és az EPSO 2004. október 22-i második véleményében megállapította, hogy a vizsgabizottság értékelési szempontként listát állított össze a szankcionálandó hibákról. Ezek voltak azok, amelyek azon az értékelőlapon szerepeltek, amelynek egy példányát a panaszos megkapta (vö. fent). Észrevételeiben a panaszos nem tett konkrét észrevételeket a Bizottság és az EPSO véleménye e részének helytállóságával vagy megfelelőségével kapcsolatban.

2.9 A fentiek alapján az ombudsman úgy véli, hogy e vizsgálat keretében az EPSO lépéseket tett a panasznak az értékelési kritériumokhoz való hozzáféréssel kapcsolatos részének rendezésére. Az ombudsman azt is megjegyzi, hogy a pályázók értékelési kritériumokhoz való hozzáférésének általános kérdésével jelenleg az OI/5/2005/PB számú, saját kezdeményezésű vizsgálata keretében foglalkozik. Ilyen körülmények között az ügy ezen aspektusának további vizsgálata vagy vizsgálata nem indokolt.

2.10 Ami a többi pályázó vizsgaanyagának másolata iránti kérelmet illeti, az Európai Bizottság és az EPSO 2004. október 22-i véleményében kijelentette, hogy a többi pályázó vizsgaanyagához nem lehet hozzáférést biztosítani "a pályázók adatvédelmi jogainak megsértése nélkül". 2004. november 3-i észrevételeiben a panaszos nem tett semmilyen konkrét észrevételt a Bizottság és az EPSO véleménye e részének helytállóságával vagy megfelelőségével kapcsolatban.

2.11 A panaszos az 1049/2001/EK rendeletre hivatkozva nyújtotta be kérelmét, amelynek 4. cikke (1) bekezdésének b) pontja úgy rendelkezik, hogy "[a]z intézmények megtagadják a dokumentumokhoz való hozzáférést, ha a közzététel hátrányosan befolyásolná az alábbiak védelmét: az egyén magánéletének és becsületének védelme, különösen a személyes adatok védelmére vonatkozó közösségi jogszabályokkal összhangban. 2004. november 3-i észrevételeiben a panaszos nem tett semmilyen konkrét észrevételt a Bizottság és az EPSO azon nyilatkozatának helytállóságával vagy megfelelőségével kapcsolatban, amely szerint a többi pályázó vizsgaanyagához nem lehet hozzáférést biztosítani „a pályázók adatvédelmi jogainak megsértése nélkül”, ami úgy tűnik, hogy a kért dokumentumokhoz való teljes körű hozzáférés lehetőségére utal. E tekintetben az ombudsman úgy véli, hogy a Bizottság és az EPSO észszerűen jutott arra a következtetésre, hogy sértené a többi pályázó adatvédelmi jogait, ha a panaszos számára teljes körű hozzáférést biztosítanának e pályázók vizsgadokumentumaihoz. Ezenkívül a panaszos nem tett konkrét észrevételeket a részleges hozzáférés lehetőségével kapcsolatban. A fentiek fényében úgy tűnik, hogy a panasz e vonatkozását illetően nem történt hivatali visszásság.

2.12 Ami a panaszosnak a versenyvizsgán elfoglalt helyével kapcsolatos információkérését illeti, az Európai Bizottság és az EPSO 2004. október 22-i második véleményében kijelentette, hogy véleménye szerint a pályázónak a versenyvizsgán elfoglalt helyéről való tájékoztatása sértené a többi pályázó adatvédelmi jogait.

2.13 A fenti "Az ombudsman erőfeszítései a békés megoldás érdekében" részben összefoglalt okok miatt az ombudsman nem tartotta meggyőzőnek az Európai Bizottság és az EPSO álláspontját. Az ombudsman ezért békés megoldásra tett javaslatot.

2.14 Az Európai Bizottság és az EPSO 2005. április 12-i véleményükben kijelentették, hogy nem áll rendelkezésre információ a panaszos versenyvizsgán elfoglalt rangsoráról. Kifejtették, hogy a vizsgán sikertelen pályázókra vonatkozó ilyen információk nem hasznosak a vizsgabizottság munkája szempontjából.

2.15 A békés megoldásra irányuló javaslatában az ombudsman megjegyezte, hogy konkrétabb információk hiányában nem zárhatja ki annak lehetőségét, hogy a pályázók rangsorolása még nem történt meg, és hogy annak előkészítése jelentős erőfeszítéseket igényelhet az Európai Bizottság és az EPSO részéről. A Bizottság válaszából kitűnik, hogy ilyen rangsor valójában nem létezik az érintett versenyvizsgán sikertelen pályázók tekintetében. A Bizottság és az EPSO kifejtette továbbá, hogy ez a rangsorolás nem lenne hasznos a vizsgabizottság munkája szempontjából.

2.16 A helyes hivatali magatartás európai kódexe (16) 21. cikkének (1) bekezdésében és 22. cikkében foglalt megfelelő ügyintézés elvei megkövetelik, hogy a közigazgatás a polgárok rendelkezésére bocsássa az általuk kért információkat, kivéve, ha erre érvényes és megfelelő indokokat hoz fel. Az információ hasznosságára való egyszerű hivatkozás az adminisztráció számára önmagában nem jelenthet érvényes és megfelelő indokot arra, hogy miért nem adja meg a kért információt.

2.17 A jelen ügyben a Bizottság és az EPSO a 2005. április 12-i véleményében annak megállapítására szorítkozott, hogy a pályázók rangsora nem létezik, és hogy ez a rangsor nem lenne hasznos a vizsgabizottság munkája szempontjából. Ezért az ombudsman úgy véli, hogy nem adtak érvényes vagy megfelelő indokot arra, hogy miért nem tájékoztatták a panaszost a versenyvizsgán való rangsorolásáról. Ennek megfelelően az ügy e vonatkozását illetően hivatali visszásság történt. Tekintettel a panaszos azon kifejezett nyilatkozatára, hogy az ombudsman az őt érintő ügyben lezárhatja az ügyet, az ombudsman nem tartja helyénvalónak, hogy az ügy e vonatkozására vonatkozóan ajánlástervezetet készítsen. Az ombudsman ezért releváns kritikai észrevételt fog tenni.

2.18 Ami a panaszos mintafordításra vonatkozó kérését illeti, az Európai Bizottság és az EPSO 2004. október 22-i második véleményében kijelentette, hogy a független értékelők értékelési szempontokkal való ellátása mellett a vizsgabizottság más anyagokat is átadott ezeknek az értékelőknek, amelyek iránymutatásul szolgáltak munkájukhoz. Véleménye szerint azonban ez az anyag a Testület munkájára vonatkozó titoktartás hatálya alá tartozik.

2.19 Az ombudsman "Az ombudsman erőfeszítései a békés megoldás elérése érdekében" című részben összefoglalt okok miatt az ombudsman nem tartotta meggyőzőnek a Bizottság és az EPSO álláspontját. Az ombudsman ezért békés megoldásra tett javaslatot.

2.20 Az Európai Bizottság és az EPSO 2005. április 12-i válaszában kijelentette, hogy a vizsgabizottság nem készített mintafordítást ehhez a versenyvizsgához. Az Igazgatótanács csupán különböző utasításokat adott a független értékelőknek, hogy azok irányítsák őket munkájukban. A Bizottság és az EPSO rámutatott arra, hogy a fordítás területén dolgozó szakemberek általában nem fogadják el jó munkamódszerként a mintafordítások használatát.

2.21 Az ombudsman megjegyzi, hogy a panaszos egy konkrét dokumentumhoz, nevezetesen egy mintafordításhoz kért hozzáférést. Az ombudsman 2005. április 12-i békés megoldásra irányuló javaslatára adott válaszában a Bizottság és az EPSO tisztázta, hogy nem létezik mintafordítás.

2.22 Az ombudsman rámutat arra, hogy a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésre vonatkozó szabályok csak a már létező dokumentumokra vonatkoznak (17). Nem tartalmaznak arra vonatkozó jogot, hogy dokumentumok elkészítését kérjék. Ezenkívül az ombudsman megjegyzi, hogy tekintettel arra a széles mérlegelési mozgástérre, amellyel a vizsgabizottság a pályázók teljesítményének értékelése során rendelkezik, a vizsgabizottság főszabály szerint nem köteles jogszabály(18) alapján vagy a megfelelő ügyintézés elve alapján mintafordításokat készíteni. A fentiekre tekintettel az ügy e vonatkozását illetően nem történt hivatali visszásság.

3 Az értékelőlapon szereplő információk elégtelenségére vonatkozó állításról

3.1 Az Európai Bizottságnak és az EPSO-nak az ombudsman békés megoldásra irányuló javaslatára adott 2005. április 12-i válaszával kapcsolatos észrevételeiben a panaszos látszólag azt állította, hogy az értékelőlapon szereplő információk nem voltak megfelelőek, és nem tették lehetővé számára, hogy megfelelően megértse pontszámait és hibáit.

3.2 Az ombudsman úgy döntött, hogy véleményt kér azzal a további állítással kapcsolatban, hogy az értékelő lapon szereplő információk nem tették lehetővé a panaszos számára, hogy megfelelően megértse a pontszámát és a hibáit.

3.3 A véleményt az EPSO 2006. február 3-án nyújtotta be. Az EPSO részletesen kifejtette, hogyan végezték el a jelölést. Hangsúlyozta, hogy a vizsgabizottság nem tünteti fel az értékelőlapon az egyes hibakategóriákhoz tartozó hibák számát, és hogy csak a vizsgabizottság által meghatározott végleges összpontszám érvényes.

3.4 Az EPSO 2006. február 3-i véleményével kapcsolatos észrevételeiben a panaszos kijelentette, hogy nincs további észrevétele. Tájékoztatta az ombudsmant, hogy véleménye szerint a vizsgálatot le lehet zárni.

3.5 Az ombudsman megjegyzi, hogy a panasznak ez a része lényegében a pályázóknak a fordítói versenyvizsgák vizsgabizottsága által azonosított különböző hibatípusok súlyosságára és mértékére vonatkozó információkhoz való hozzáférésével kapcsolatos. Ezzel a kérdéssel az ombudsman a 674/2004/(MF)PB sz. panasszal kapcsolatos vizsgálata során is foglalkozott. Ebben az ügyben az ombudsman ajánlástervezetében arra a következtetésre jutott, hogy amennyiben a Testület által készített értékelőlap fordítási vizsgára vonatkozik (mint a jelen ügyben is), a Testületnek nemcsak a pályázók által a pályázati anyagban azonosított hibák vagy hiányosságok típusairól, hanem azok súlyosságáról és mértékéről is tájékoztatást kell nyújtania, anélkül azonban, hogy indokolatlan adminisztratív terhet róna a Testületekre. Ehhez kapcsolódóan az ombudsman rámutatott arra, hogy a megfelelő ügyintézés elveiből eredően nem áll fenn olyan kötelezettség, amely arra kötelezné a Testületet, hogy részletes véleményt adjon a jelölteknek az általa azonosított konkrét hibákról vagy hiányosságokról. Az EPSO úgy válaszolt az ajánlástervezetre, hogy további tájékoztatást nyújtott a panaszos által a teszt során elkövetett hibák típusairól. Kijelentette azonban, hogy nem a Testület feladata, hogy jelezze az érintett dokumentum javítása során azonosított különböző típusú hibák súlyosságát és fontosságát. Az EPSO ezért nem fogadta el az ombudsman ajánlástervezetét. Tekintettel arra, hogy az EPSO nem indokolta megalapozottan, hogy miért nem közölte a panaszossal a vonatkozó információkat, az ombudsman fenntartotta a hivatali visszásságra vonatkozó megállapítását, és záró határozatában kritikai észrevételt tett.

3.6 A jelen ügyben az EPSO hangsúlyozta, hogy a vizsgabizottság nem tünteti fel az értékelőlapon az egyes hibakategóriákhoz tartozó hibák számát, és csak a vizsgabizottság által meghatározott végleges összpontszám érvényes. Ezenkívül az EPSO nem adott tájékoztatást a Testület által a panaszos tesztdokumentumában azonosított hibák vagy gyengeségek súlyosságáról és mértékéről, és az ombudsman véleménye szerint nem indokolta érvényesen ezt a mulasztást. Ez hivatali visszásságnak minősül.

3.7 Tekintettel az EPSO-nak a fent említett 674/2004/(MF)PB ügyben kifejtett álláspontjára, valamint a panaszos kifejezett nyilatkozatára, miszerint az ombudsman az ő részéről lezárhatja a jelen ügyet, az ombudsman nem tartja helyénvalónak, hogy az ügy e vonatkozására vonatkozóan ajánlástervezetet készítsen. Az ombudsman ezért releváns kritikai észrevételt tesz (19).

4 Következtetések

4.1 Az ombudsman fenti 3. pontban tett megállapításai alapján a következő kritikai megjegyzéseket kell tenni:

Első kritikai megjegyzés

A helyes hivatali magatartás európai kódexe (20) 12. cikkének (1) bekezdésében és 22. cikkében foglalt, a megfelelő ügyintézésre vonatkozó elvek megkövetelik, hogy a közigazgatás a polgárok rendelkezésére bocsássa az általuk kért információkat, kivéve, ha érvényes és megfelelő indokokra hivatkozik ennek megtagadására. Az információ hasznosságára való egyszerű hivatkozás az adminisztráció számára önmagában nem jelenthet érvényes és megfelelő indokot arra, hogy miért nem adja meg a kért információt. A jelen ügyben a Bizottság és az EPSO a 2005. április 12‐i véleményben annak megállapítására szorítkozott, hogy a pályázók rangsorolása nem létezik, és hogy az ilyen rangsorolás nem lenne hasznos a vizsgabizottság munkája szempontjából. Ezért az ombudsman úgy véli, hogy nem adtak érvényes vagy megfelelő indokot arra, hogy miért nem tájékoztatták a panaszost a versenyvizsgán való rangsorolásáról. Ennek megfelelően az ügy e vonatkozását illetően hivatali visszásság történt.

Második kritikai megjegyzés

Ha a pályázók megkapják a vizsgabizottság végleges értékelőlapjának egy példányát, az megfelelően jelezheti a vizsgabizottság értékelését a pályázó vizsgaanyagában feltárt hibák és hiányosságok tekintetében. Az értékelőlapon szereplő információk megfelelőségét abból a célból kell értékelni, hogy a jelölt megkapja a megjelölt vizsgaanyagának egy példányát. Ezeket a célokat az ombudsman 1999. október 18-i különjelentése határozta meg a Parlament számára. Ezt a jelentést a Bizottság elfogadta. Ezért az értékelőlapnak e célok fényében kellően egyértelmű és részletes tájékoztatást kell nyújtania az érintett pályázó számára. Ez a követelmény azt jelenti, hogy amennyiben az értékelőlap fordítási vizsgára vonatkozik, nemcsak a típusokról kell tájékoztatást nyújtania, hanem a vizsgabizottság által a pályázati anyagban azonosított hibák vagy hiányosságok súlyosságáról és mértékéről is, anélkül azonban, hogy indokolatlan adminisztratív terhet róna a vizsgabizottságokra.

Ebben az esetben nem tekinthető úgy, hogy a panaszosnak átadott értékelőlap az ombudsman 1999. október 18-i különjelentésében kifejtett célok fényében kellően világos és részletes információkkal szolgált volna a panaszos számára, mivel a panaszos nem kapott tájékoztatást arról, hogy hány hibát találtak a vizsgabizottság által azonosított egyes hibatípusok tekintetében, és hogy súlyos vagy csak kisebb hibákat követtek-e el. Ez hivatali visszásság volt.

Tisztelettel:

 

P. Nikiforos DIAMANDOUROS

---

(1) HL 2001. L 145., 43. o.

(2) HL 1995. L 281., 31. o.

(3) A T-291/94. sz., Pimley-Smith kontra Bizottság ügyben hozott ítélet (EBHT-KSZ 1995., I-A-209. o. és II-637. o.).

(4) A T-33/00. sz., Martinez Paramo és társai kontra Bizottság ügyben hozott ítélet (EBHT-KSZ 2003., I-A-105. o. és II-541. o.).

(5) A T-53/00. sz., Angiolo kontra Bizottság ügyben hozott ítélet (EBHT-KSZ 2003., I-A-13. o. és II-73. o.) 84. pontja.

(6) Az ombudsman feladatainak ellátására vonatkozó szabályokról és általános feltételekről szóló, 1994. március 9-i 94/262 európai parlamenti határozat (HL 1994. L 113., 15. o.).

(7) A T-53/00. sz., Angiolo kontra Bizottság ügyben hozott ítélet (EBHT-KSZ 2003., I-A-13. o. és II-73. o.) 84. pontja.

(8) A T-277/02. sz., Pascall kontra Tanács ügyben 2004. április 28-án hozott ítélet (még nem tették közzé) 20. pontja.

(9) Vö. az ombudsman 2028/2003/(MF)PB-ben megfogalmazott ajánlástervezetével.

(10) A T-72/01. sz., Pyres kontra Bizottság ügyben hozott ítélet (EBHT-KSZ 2003., I-A-169. o. és II-861. o.) 70-71. pontja; A T-233/02. sz., Alexandratos és Panagiotou kontra Bizottság ügyben 2003. szeptember 17-én hozott ítélet (még nem tették közzé) 31. pontja.

(11) Az európai ombudsman különjelentése az Európai Parlamentnek a Bizottság felvételi eljárásának részét képező titoktartásra vonatkozó saját kezdeményezésű vizsgálatot követően (http://www.ombudsman.europa.eu/special/en/default.htm).

(12) Lásd az európai ombudsman 1999. december 15-i 16/99. sz. sajtóközleményét.

(13) Lásd a T-19/03. sz. Konstantopoulou-ügyben hozott ítélet 61. pontját, valamint a 324/2003/MF és a 774/2003/ELB számú panaszokról szóló határozatokat, amelyek megtalálhatók az ombudsman honlapján: http://www.ombudsman.europa.eu

(14) Lásd a 2059/2002/IP sz. panaszról szóló határozatot, amely megtalálható az ombudsman honlapján: http://www.ombudsman.europa.eu.

(15) Lásd a 774/2003/ELB sz. panaszról szóló határozatot, amely megtalálható az ombudsman honlapján: http://www.ombudsman.europa.eu

Amint az e határozat A. részében szerepel, az ombudsman nem foglal állást a szóban forgó ügyben a panaszossal közölt értékelőlapon tett észrevételek megfelelőségéről.

(16) A Vámkódex 12. cikkének (1) bekezdése a következőképpen rendelkezik: „A tisztviselőnek szolgálatkésznek, korrektnek, udvariasnak és a nyilvánosság számára hozzáférhetőnek kell lennie. A levelezés megválaszolása során [...] a tisztviselőnek törekednie kell arra, hogy a lehető legsegítőkészebb legyen, és a lehető legteljesebb mértékben és legpontosabban válaszoljon a feltett kérdésekre.”

A kódex 22. cikke többek között a következőképpen rendelkezik: "1. A tisztviselőnek [...] tájékoztatnia kell a nyilvánosság tagjait az általuk kért információkról. [...] A tisztviselőnek gondoskodnia kell arról, hogy a közölt információk világosak és érthetőek legyenek. [...] 3. Ha a tisztviselő a kért információt annak bizalmas jellege miatt nem hozhatja nyilvánosságra, e kódex 18. cikkével összhangban közölnie kell az érintett személlyel azokat az okokat, amelyek miatt nem tudja közölni az információt.”

(17) Az Európai Közösséget létrehozó szerződés 255. cikke, valamint a Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001/EK rendelet (HL 2001. L 145., 43. o.; magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet, 3. kötet, 331. o.).

(18) Lásd a T-291/94. sz., Pimley-Smith kontra Bizottság ügyben hozott ítélet (EBHT-KSZ 1995., I-A-209. o. és II-637. o.) 64. pontját; A T-19/03. sz., Konstantopoulou kontra Bíróság ügyben 2004. február 19-én hozott ítélet (még nem tették közzé) 34. pontja; valamint a T-375/02. sz., Cavallaro kontra Bizottság ügyben 2005. június 7-én hozott ítélet (még nem tették közzé) 85. pontját.

(19) Ehhez kapcsolódóan az ombudsman rámutat arra, hogy a fent említett 674/2004/(MF)PB ügyben úgy vélte, hogy nem helyénvaló külön jelentést benyújtani az Európai Parlamentnek ugyanerről a kérdésről. Az ombudsman kijelentette, hogy mérlegelni fogja, hogy az ebben az ügyben tárgyalt kérdés hasznosan beilleszthető-e a tanácsok által az írásbeli vizsgákra megállapított értékelési kritériumokhoz való hozzáférésről szóló saját kezdeményezésű vizsgálatába (OI/5/2005/PB). Az ombudsman kijelentette, hogy azt is mérlegelheti, hogy helyénvaló lenne-e külön hivatalból indított vizsgálatot indítani. Továbbá, amint azt fentebb megjegyeztük, a jelen ügyben a panaszos kifejezetten kijelentette, hogy az ombudsman most már lezárhatja a jelen ügyet. A fentiek fényében az ombudsman úgy véli, hogy a jelen ügyben nem lenne helyénvaló ajánlástervezetet készíteni ezzel a kérdéssel kapcsolatban. Az ombudsman ezért lezárja az ügyet.

(20) A Vámkódex 12. cikkének (1) bekezdése a következőképpen rendelkezik: „A tisztviselőnek szolgálatkésznek, korrektnek, udvariasnak és a nyilvánosság számára hozzáférhetőnek kell lennie. A levelezés megválaszolása során [...] a tisztviselőnek törekednie kell arra, hogy a lehető legsegítőkészebb legyen, és a lehető legteljesebb mértékben és legpontosabban válaszoljon a feltett kérdésekre.”

A kódex 22. cikke többek között a következőképpen rendelkezik: "1. A tisztviselőnek [...] tájékoztatnia kell a nyilvánosság tagjait az általuk kért információkról. [...] A tisztviselőnek gondoskodnia kell arról, hogy a közölt információk világosak és érthetőek legyenek. [...] 3. Ha a tisztviselő a kért információt annak bizalmas jellege miatt nem hozhatja nyilvánosságra, e kódex 18. cikkével összhangban közölnie kell az érintett személlyel azokat az okokat, amelyek miatt nem tudja közölni az információt.”