Strasbourg, 2005. március 4.

Tisztelt X!

2003. augusztus 27-én Ön panaszt nyújtott be az európai ombudsmanhoz az Európai Bizottság ellen az 1999–2001-es időszakra vonatkozó értékelő jelentésével kapcsolatban.

2003. október 21-én továbbítottam panaszát a Bizottság elnökének. A Bizottság 2004. február 9-én küldte meg véleményét, amelyet észrevételezésre való felkéréssel továbbítottam Önnek. 2004. április 13-án megkaptam a Bizottság véleményével kapcsolatos észrevételeit. 2005. február 1-jén további információkat juttatott el hozzám.

Kérésére panaszát bizalmasan kezeljük.

Azért írok most, hogy tájékoztassam Önöket az elvégzett vizsgálatok eredményeiről. Elnézést kérek a panasza elbírálásához szükséges idő tartamáért.

A PANASZ

A panaszos szerint az ügy tényállása összefoglalva a következő:

2001. november 5-én a panaszos megkapta az 1999–2001 közötti időszakra vonatkozó értékelő jelentését. Korábbi jelentéséhez képest a teljesítményéért kapott pontszámot 34 pontról 31 pontra csökkentették. Alkalmazkodási képességeit tekintve nagyon magasról jóra, az emberi kapcsolatok terén pedig kiemelkedőről nagyon jóra csökkentek a jegyei. A panaszos nem kapott magyarázatot sem a pontszámok csökkentésének okaira, sem azokra a kritériumokra, amelyeken az értékelés alapult. Kérte pontszámának módosítását, de 2001. december 4-én a végső értékelő megerősítette az első értékelő értékelését. A panaszos ezt követően kérte, hogy jelentését véleményezésre terjesszék a jelentési bizottság elé.

Miután áttekintette a panaszos értékelő jelentésének tartalmát, az értékelő bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az értékelők nem indokolták meg kellőképpen az értékelésüket. Ennek megfelelően a bizottság felkérte a végső értékelőt, hogy adjon részletes magyarázatot a panaszosnak.

A panaszossal folytatott két interjút követően a végső értékelő 2002. augusztus 1-jén írásbeli feljegyzést küldött, amelyben kifejtette, hogy a panaszos pontszámának csökkenése új, szigorúbb kritériumok alkalmazásából ered, amelyeket az érintett igazgatóságon hasonló feladatokat ellátó valamennyi alkalmazottra alkalmazni kell. Annak ellenére, hogy a panaszos részletesebb magyarázatot kért e kritériumok jellegéről, nem kapott további tájékoztatást.

Mivel a panaszos úgy vélte, hogy a Bizottság nem válaszolt az értékelők által alkalmazott szempontokra és a pontszáma csökkentésének okaira vonatkozó kérelmére, 2002. november 15-én a személyzeti szabályzat 90. cikkének (2) bekezdése alapján fellebbezést nyújtott be a kinevezésre jogosult hatósághoz. Fellebbezésére válaszul a kinevezésre jogosult hatóság 2003. április 16‐án arra a következtetésre jutott, hogy az értékelő jelentését megfelelően elkészítették, és az eljárás befejezéséhez nincs szükség további magyarázatra. Ennek megfelelően elutasította a panaszos kérelmét.

A kinevezésre jogosult hatóság azzal érvelt, hogy a panaszos pontszámának csökkenése a főigazgatóságán hasonló feladatokat ellátó valamennyi alkalmazottra alkalmazott új értékelési kritériumok eredménye.

Az ombudsmanhoz benyújtott panasz számos mellékletet tartalmazott, többek között a panaszos személyzeti jelentésének másolatát, a Bizottsággal folytatott eszmecseréit, valamint a panaszos ügyvédje által készített jogi feljegyzést. Ez a feljegyzés azzal érvelt, hogy a Bizottság nem indokolta meg a panaszos értékelő jelentését, és nem bocsátotta rendelkezésére az értékelők által alkalmazott értékelési kritériumokkal kapcsolatban kért információkat.

Tekintettel a panaszos által benyújtott információkra, az ombudsman felkérte a Bizottságot, hogy nyújtson be véleményt a következő állításokról:

A Bizottság elmulasztotta:

i. megindokolja a panaszos jelentésében szereplő egyes pontszámok csökkentését, amelyek alacsonyabbak voltak a korábbi évek pontszámainál; és

ii. tájékoztatja az alkalmazandó értékelési kritériumokról.

A VIZSGÁLAT

A Bizottság véleménye

Összefoglalva, a Bizottság az alábbiak szerint foglalkozott a panaszos két állításával:

Azzal kapcsolatban, hogy a Bizottság állítólag nem indokolta meg a panaszos egyes pontszámainak csökkentését, az intézmény elismerte, hogy tekintettel az értékelők széles mérlegelési jogkörére, fontos, hogy az előző értékelő jelentés pontszámainál kedvezőtlenebb pontszámok indokoltak legyenek, és összhangban álljanak a hozzájuk fűzött észrevételekkel. Egyetértett azzal, hogy az értékelő jelentés a formájában lényegesen hibás lett volna, ha az indokolás hiánya sértette volna a panaszos meghallgatáshoz való jogát. A panaszos esetében azonban a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a végső értékelő megfelelően megindokolta a pontszámok egy részének csökkentését, utalva arra, hogy értékelését az ugyanazon igazgatóságon belül azonos feladatokat ellátó személyek értékelésére alkalmazott ugyanazon kritériumok alapján kell harmonizálni. Ebben az összefüggésben a Bizottság a témával kapcsolatos meglévő ítélkezési gyakorlatra hivatkozott, amely kimondja, hogy az odaítélt pontszámok vagy pontok indokolásának „elegendőnek” kell lennie.

A Bizottság azzal érvelt, hogy a panaszos állításait arra a téves vélelemre alapozta, hogy az értékelési eljárásában az értékelőin kívül más elem nem változott. 2003. április 16-i válaszában a kinevezésre jogosult hatóság hangsúlyozta, hogy a panaszos nem vitatta feladatainak leírását, és hogy azok valóban megváltoztak az előző értékelési időszakhoz képest. Az egyes értékelések arra utalnak, hogy a tisztviselő egy adott időszakban több feladatot is ellát.

A Bizottság kifejtette, hogy a közösségi bíróságok kijelentették, hogy az értékelő jelentésben szereplő pontszámok a felettesek által értékelői minőségükben végzett értékelésnek minősülnek, amely kizárólag személyes megítélésüktől függ, és hogy sem a bíróságoknak, sem a kinevezésre jogosult hatóságnak nem feladata, hogy saját értékelésével helyettesítse azt. A fentiek fényében a Bizottság hangsúlyozta, hogy az értékelők által az értékelési szintre vonatkozóan adott magyarázatok következetesek és elégségesek voltak.

Azzal kapcsolatban, hogy a Bizottság állítólag elmulasztotta tájékoztatni a panaszost az értékelők által alkalmazott kritériumokról, az intézmény kifejtette, hogy ezek a kritériumok megegyeznek az adott időszakra vonatkozó értékelő jelentésben feltüntetett kritériumokkal, és azoknak valamennyi értékelt tisztviselő esetében azonosaknak kell lenniük. Ezeket a kritériumokat a kinevezésre jogosult hatóság 2003. április 16-i határozata sorolta fel, amely értékelési útmutatót is tartalmazott.

A panaszos észrevételei

A Bizottság véleményével kapcsolatos észrevételeiben a panaszos megismételte a panaszában megfogalmazott állításokat.

Észrevételeihez csatolta az ügyvédei által a Bizottság véleményével kapcsolatban készített feljegyzést. A feljegyzés szerint az értékelőknek egyedi értékelést kellett volna végezniük a panaszosról, ezért a többi tisztviselő képesítésére vagy az alkalmazandó kritériumokra vonatkozó megfontolások nem lehettek relevánsak az értékelésük szempontjából. Ellenkező esetben a Bizottság olyan kritériumokat vett volna figyelembe, amelyek nem kapcsolódtak a jelentés tárgyához, nevezetesen a panaszos minősítéséhez. A feljegyzés rámutatott arra, hogy a Bizottság többször hivatkozott ezekre az új kritériumokra, de amikor felkérték azok benyújtására, ehelyett az értékelési útmutatóban meghatározott, a Bizottság teljes személyzetére alkalmazandó kritériumokra hivatkozott.

A panaszos hangsúlyozta, hogy kérése ellenére nem adtak írásbeli magyarázatot az odaítélt pontszámok indokolására. Hozzátette, hogy a Bizottság csak a végső értékelő által szóban előadott érvelésre tudott hivatkozni. Ezen elemek hiányában nem kerülhetett volna sor a közösségi bíróságok általi objektív ellenőrzésre.

A panaszos vitatta a Bizottság azon érvét is, amely szerint a védjegyek közötti különbség a panaszosra bízott feladatok változásából ered. Véleménye szerint a rábízott feladatok nem változtak. Megjegyezte, hogy az intézmény korábbi válaszaiban, különösen a kinevezésre jogosult hatóság 2003. április 16-i válaszában nem hivatkozott erre az érvre.

2005. február 1-jén a panaszos további információkat, köztük az 1997-1999 közötti időszakra vonatkozó értékelő jelentésének másolatát továbbította az ombudsmannak. Az ombudsman szolgálataival folytatott nem hivatalos telefonos kapcsolatfelvétel során azt is egyértelművé tette, hogy panaszának célja a Bizottság hivatali visszásságának megerősítése volt, és hogy nem kér más jogorvoslatot.

A HATÁROZAT

1 A panaszos védjegyei egy részének csökkentésére vonatkozó indokolás

1.1 A panaszos azt állítja, hogy a Bizottság nem indokolta meg az 1999-2001 közötti időszakra vonatkozó értékelő jelentésében szereplő pontszámok egy részének csökkentését az előző jelentéshez képest.

1.2 Az Európai Bizottság azzal érvel, hogy az értékelő jelentés a felettesek által értékelői minőségükben végzett értékelés, amely kizárólag személyes megítélésüktől függ. Megjegyzi, hogy a panaszos jelentését illetően a végső értékelő megfelelően megindokolta a pontszámok egy részének csökkentését, utalva arra, hogy értékelését össze kell hangolni az igazgatóságán azonos feladatokat ellátó személyek értékelésére alkalmazott kritériumokkal. Az intézmény úgy véli, hogy az értékelők által az értékelési szintre vonatkozóan adott magyarázatok koherensek és elégségesek voltak.

1.3 Az ombudsman megjegyzi, hogy az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzata 43. cikkének megfelelően az egyes tisztviselők alkalmasságáról, teljesítményéről és a szolgálatban tanúsított magatartásáról legalább kétévente időszakos jelentést kell készíteni. Az ombudsman azt is megjegyzi, hogy e jelentéseknek – az uniós intézmények által hozott bármely más határozathoz hasonlóan – tiszteletben kell tartaniuk a személyzeti szabályzat 25. cikkének (2) bekezdésében meghatározott feltételeket, amely kimondja, hogy:

„[...] A tisztviselőt hátrányosan érintő minden határozatnak tartalmaznia kell az alapjául szolgáló indokokat.”

A személyzeti szabályzat 43. cikkének végrehajtása érdekében a Bizottság 1979. július 27-én általános rendelkezéseket fogadott el. Az általános rendelkezések 5. cikke kimondja, hogy:

„[...] Magyarázatot kell adni az analitikai értékelésben az előző jelentés óta bekövetkezett változásokra.”

Ezenkívül a Bizottság személyzeti jelentésekre vonatkozó, akkoriban alkalmazandó útmutatójának B.6.3.2. pontja kimondja, hogy az értékelőnek a lehető legpontosabban meg kell indokolnia az elemzési értékelésben az előző személyzeti jelentéshez képest bekövetkezett változásokat.

1.4 E rendelkezések értelmezése során a közösségi bíróságok következetesen úgy vélték, hogy az adminisztráció köteles világosan és tömören megindokolni az értékelő jelentés tartalmát, különösen akkor, ha a jelentésben szereplő pontszámok az előző jelentéshez képest visszaestek (1). Az előző értékelő jelentéshez képest bekövetkezett esetleges romlás indokolására vonatkozó kötelezettség célja, hogy lehetővé tegye a tisztviselő számára, hogy megismerje az analitikus értékelés megváltozásának okait, ellenőrizze a hivatkozott tényezőket, és így a meghallgatáshoz való jogával élve előterjessze az indokolásra vonatkozó észrevételeit (2). Ebben az összefüggésben a közösségi bíróságok megállapították, hogy a közigazgatási szerv indokolásának – még ha összefoglaló jellegű is – „elegendőnek” kell lennie ahhoz, hogy igazolja az odaítélt pontszámok romlását (3).

1.5 Az ombudsman vizsgálata során benyújtott információk alapján úgy tűnik, hogy a panaszos jelentésében szereplő, az alkalmazkodási készségekre és az emberi kapcsolatokra vonatkozó pontszámokat magyarázó információk a következők voltak:

● Hatékonyság (amelybe belefoglalták az alkalmazkodási készségeket):

„A [tisztviselőre] bízott feladatokat gondosan és gyorsan végzik. Ezeket a feladatokat mindig pontosan és gyorsan hajtják végre.”

● Magatartás a szolgálatban (amelybe az „Emberi kapcsolatok” alszakasz is beletartozott):

A nagyon barátságos karakter teszi őt tisztviselővé, jó csapatszellemmel és jó együttműködési érzékkel.

1.6 A fenti érvelést áttekintve az Ombudsman megállapítja, hogy az nem indokolja a panaszosnak adott pontszámok visszalépését.

1.7 Az ombudsman tudatában van annak a ténynek, hogy az eredeti jelentést a végső értékelő 2002. augusztus 1-jei feljegyzésében tett megjegyzésekkel együtt kell értelmezni, amelyek szerint a panaszos pontszámának csökkenése új, szigorúbb kritériumok alkalmazásából eredt, amelyeket az igazgatóságán hasonló feladatokat ellátó valamennyi alkalmazottra alkalmazni kellett. A Bizottság azonban nem szolgáltatott további információkat e kritériumok jellegéről vagy tartalmáról.

E kritériumokra vonatkozó részletek hiányában a panaszos nem ellenőrizhette volna azokat a tényezőket, amelyekre a Bizottság a védjegyeinek csökkentése érdekében támaszkodott annak érdekében, hogy észrevételeket tehessen. Ezenkívül ezen információk nélkül nem állapítható meg, hogy ezek a kritériumok közvetlen kapcsolatban álltak-e a jelentés tárgyával, azaz a panaszos képesítésével. Az ombudsman ezért úgy véli, hogy ez az indokolás nem tartalmazott elegendő indokolást.

1.8 Az ombudsman megjegyzi, hogy az Európai Bizottság véleményében kifejtette, hogy az értékelési időszak során a panaszosra ruházott feladatok különböztek korábbi jelentésének feladataitól, ezért az intézmény látszólag azt sugallta, hogy a változás relevánsnak bizonyulhatott a jelentésében elvégzett értékelés során.

Az ombudsman, miután alaposan áttekintette a panaszos által végzett feladatok leírását a vitatott (1999.07.01–2001.6.30. közötti időszak) és az előző jelentés (1997.07.01–1999.6.30. közötti időszak) 3. pontjában leírtak szerint, arra a következtetésre jutott, hogy a panaszosra ruházott feladatok 1999. március 1-je óta azonosnak tűnnek. Ezenkívül az ezen időpont előtti és utáni feladatai nagyon hasonlónak tűnnek. Az Ombudsman ezért úgy véli, hogy ez nem meggyőző érv a panaszos védjegyei csökkentésének igazolására.

1.9 A fentiekre tekintettel az ombudsman arra a következtetésre jutott, hogy a Bizottság nem szolgáltatott elegendő indokot a panaszosnak az 1999-2001 közötti időszakra vonatkozó jelentésében adott pontszámok visszalépésének igazolására, így a panaszos ellenőrizhette az intézmény által hivatkozott tényezőket, és ezt követően észrevételeket nyújthatott be. A Bizottság azáltal, hogy ezt nem tette meg, megsértette a személyzeti szabályzat 25. cikkében, a személyzeti szabályzat 43. cikkét végrehajtó általános rendelkezéseiben és a személyzeti jelentésekre vonatkozó útmutatójában előírt kötelezettségeket.

Ez hivatali visszásságnak minősül. Kritikus észrevételt intéznek a Bizottsághoz.

2 Az értékelési kritériumokra vonatkozó információk

2.1 A panaszos azt állítja, hogy az Európai Bizottság nem tájékoztatta őt a jelentésében alkalmazott értékelési szempontokról, ami pontszámainak csökkenését eredményezte. Mivel a végső értékelő azzal érvelt, hogy a helyzet az igazgatóságán hasonló feladatokat ellátó valamennyi alkalmazottra alkalmazandó új, szigorúbb kritériumok alkalmazásának tudható be, a panaszos sikertelenül kérte e kritériumok leírását.

2.2 Az Európai Bizottság kifejti, hogy a panaszos értékelésére alkalmazott értékelési kritériumok megegyeznek az adott időszakra vonatkozó értékelő jelentésben szereplő kritériumokkal, amelyeknek minden értékelt tisztviselő esetében azonosaknak kell lenniük. Ezeket az értékelési kritériumokat a kinevezésre jogosult hatóság 2003. április 16-i határozata sorolta fel, amely értékelési útmutatót is tartalmazott.

2.3 Az ombudsman rámutat arra, hogy az Európai Bizottság eredetileg azzal érvelt, hogy a panaszosnak adott pontszámok csökkenése új, szigorúbb kritériumok alkalmazásából eredt, amelyeket az Informatikai Igazgatóság hasonló feladatokat ellátó valamennyi alkalmazottjára alkalmazni kellett.

Az Ombudsman feltűnően ellentmondásosnak találja, hogy véleménye szerint úgy tűnik, hogy a Bizottság megváltoztatja az irányt, amikor azt állítja, hogy a panaszosra alkalmazott értékelési kritériumok a 2003. április 16-i értékelési útmutatójában közzétett, valamennyi tisztviselőre általánosan alkalmazandó kritériumok voltak. Először is meg kell jegyezni, hogy ezeket a kritériumokat aligha lehetett volna visszamenőlegesen alkalmazni a panaszos 1999–2001-es jelentésére. Ha azonban ez lenne a helyzet, a Bizottságnak ezt az információt a panaszos rendelkezésére kellett volna bocsátania számos kérésére válaszul.

2.4 Figyelembe véve a jelen határozat 1.7. pontjában tett megállapításokat, az Ombudsman nem tartja indokoltnak további vizsgálatok folytatását az ügy e vonatkozásával kapcsolatban.

3 Következtetések

Az európai ombudsman e panasszal kapcsolatos vizsgálatai alapján szükségesnek tűnik a következő kritikai megjegyzést tenni:

A Bizottság nem szolgáltatott elegendő indokot a panaszosnak az 1999–2001 közötti időszakra vonatkozó jelentésében adott pontszámok visszalépésének igazolására, így a panaszosnak módjában állt volna ellenőrizni az intézmény által hivatkozott tényezőket, és ezt követően észrevételeket előterjeszteni. A Bizottság azáltal, hogy ezt nem tette meg, megsértette a személyzeti szabályzat 25. cikkében, a személyzeti szabályzat 43. cikkét végrehajtó általános rendelkezéseiben és a személyzeti jelentésekre vonatkozó útmutatójában előírt kötelezettségeket.

Tekintettel arra, hogy a panaszos arról tájékoztatta az ombudsmant, hogy a hivatali visszásság megerősítésén kívül nem kér más jogorvoslatot, az ombudsman helyénvalónak tartja az ügy lezárását a fenti kritikai észrevétellel.

Erről a határozatról a Bizottság elnökét is tájékoztatni fogják.

Tisztelettel:

 

P. Nikiforos DIAMANDOUROS

---

(1) A T-187/01. sz., Arnaldo Mellone kontra Bizottság ügyben hozott ítélet (EBHT 2002., 27. o.) (lásd az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot).

(2) A T-1/91. sz., Della Pietra kontra Bizottság ügyben hozott ítélet (EBHT 1992., II. o., 2145. o.) 30. pontja.

(3) Supra Della Pietra ítélet, 32. pont.