FOR PREVIEWING & TESTING PURPOSES ONLY.
This notification will disappear once the page will be published.
This link is available for less than 30 minutes.
  • Könnyen olvasható
  • Szöveg mérete

Önnek panasza van egy uniós intézménnyel vagy szervvel szemben?

Jelenlegi nyelv: 
  • Magyar
Forrásnyelv: 
Nyelvek: 
Ezt az oldalt gépi fordítással fordították le.
A gépi fordításokban előfordulhatnak az egyértelműséget és a pontosságot potenciálisan csökkentő hibák; az ombudsman nem vállal felelősséget az esetleges eltérésekért. A legmegbízhatóbb és jogilag korrekt tájékoztatásért olvassa el a fenti linken található, angol nyelvű forrásverziót.
Bővebb információért tekintse meg nyelvi és fordítási politikánkat.

Határozat arról, hogy az Európai Bizottság hogyan kezelte egy hírügynökség arra irányuló kérelmét, hogy felvegyék az embargó alatt álló sajtóközlemények levelezőlistájára (477/2023/EIS sz. ügy)

Az ügy arra vonatkozott, hogy az Európai Bizottság hogyan kezelte egy hírügynökségnél dolgozó újságíró arra irányuló kérelmét, hogy felvegyék az embargóval sújtott sajtóközlemények levelezőlistájára, különösen az Eurostat rendszeres gazdasági statisztikai információkat nyújtó „euromutatók” tekintetében. A Bizottság részét képező Eurostat megtagadta az újságíró felvételét a listára, mivel azt állította, hogy csak a Bizottság által médiaakkreditációban részesített újságírók vagy ügynökségek kerülhetnek fel az ilyen terjesztési listákra. Az újságíró vagy hírügynöksége nem kaphatott akkreditációt, mivel nem felelt meg az egyik feltételnek, nevezetesen annak, hogy az ügynökség vagy az ügynökség újságírója belgiumi lakóhellyel rendelkezzen. A panaszos azt állította, hogy ez a gyakorlat diszkriminatív, és azt jelenti, hogy csak azok a nagyobb médiaszervezetek kaphatnak embargó alatt álló információkat, amelyek elegendő pénzügyi forrással rendelkeznek ahhoz, hogy Belgiumban újságírókat foglalkoztathassanak.

Az ombudsman megállapította, hogy ésszerű, hogy a Bizottság a brüsszeli uniós intézmények fizikai épületeibe való belépéskor az akkreditáció előfeltételeként a belgiumi lakóhelyet is figyelembe vegye. Ugyanakkor úgy ítélte meg, hogy aránytalan lenne a belgiumi lakóhelyre vonatkozó követelményt a médiatagok terjesztési listákra való felvételének előfeltételeként feltüntetni.

Az ombudsman hivatali visszásság megállapításával zárta le a vizsgálatot, és felkérte a Bizottságot, hogy hat hónapon belül tegyen jelentést, amelyben tájékoztatja a helyzet kezelése érdekében tett intézkedésekről.

A panasz előzményei

1. A panaszos, egy németországi székhelyű kis hírügynökség, arra kérte az Eurostatot (az EU statisztikai hivatalát, amely az Európai Bizottság egyik főigazgatósága), hogy vegye fel az embargó alatt álló [1] „Euro-mutatókra” [2] vonatkozó sajtóközlemények levelezőlistájára.

2. Az Eurostat tájékoztatta a panaszost, hogy ahhoz, hogy felkerüljön az embargós terjesztési listájára, az újságírónak vagy annak a hírügynökségnek, amelynek dolgozik, bizonyítania kell, hogy rendelkezik médiaakkreditációval a brüsszeli uniós intézményeknél [3], amelyet az Európai Bizottság kezel.

3. Amikor a panaszos az akkreditáció megszerzésének módjáról kérdezte a Bizottságot, a Bizottság kifejtette, hogy médiaakkreditációt csak olyan magánszemélyek – „jóhiszemű szervezetnél” dolgozó médiaszakemberek – kaphatnak, akik jogszerűen tartózkodnak Belgiumban, vagy Belgiumban lakóhellyel rendelkező ügynökségnél dolgoznak [4].

4. A panaszos elégedetlen volt az Eurostattól és a Bizottságtól kapott válaszokkal, ezért az ombudsmanhoz fordult.

A vizsgálat

5. Az ombudsman vizsgálatot indított azzal kapcsolatban, hogy a Bizottság hogyan kezelte a panaszos embargós listára való felvétel iránti kérelmét.

6. A vizsgálat során az ombudsman megkapta a Bizottság válaszát az ombudsman válaszkérésére. Mivel a Bizottság nem tudott válaszolni az Eurostat által a sajtóanyagaiban alkalmazott előfeltételekkel kapcsolatos kérdésekre, az ombudsman az Eurostattól is választ kért és kapott. Az ombudsman megkapta a panaszosnak a Bizottság és az Eurostat válaszaira adott észrevételeit.

A panaszos uniós statisztikák embargós jelzéssel ellátott levelezőlistájára való felvételének megtagadása

Az ombudsman elé terjesztett érvek

A panaszostól

7. A panaszos azzal érvelt, hogy helytelen, hogy egy médiaszervezetnek (vagy alkalmazottainak) Belgiumban kell lakóhellyel rendelkeznie ahhoz, hogy az Eurostattól embargó alá vont sajtóinformációkat kapjon. A panaszos véleménye szerint ez aláássa az uniós statisztikákhoz való pártatlan és egyenlő hozzáférést, ami sérti a vonatkozó uniós jogot [5].

8. A panaszos hozzátette, hogy a szabályok lényegében azokat a nagy hírügynökségeket részesítik előnyben, amelyek érvényes indokolás nélkül megengedhetik maguknak, hogy Belgiumban személyzettel rendelkezzenek.

A Bizottság részéről

9. A Bizottság kijelentette, hogy az intézményközi médiaakkreditáció célja, hogy fizikai (és adott esetben távoli) hozzáférést biztosítson az uniós intézmények sajtózónáihoz. Ezért, mivel az akkreditációs kártya birtokosai beléphetnek az intézmények fizikai helyiségeibe, biztonsági ellenőrzésen kell átesniük. A biztonsági ellenőrzést a fogadó ország (Belgium) biztonsági szolgálatai végzik, ezért a kérelmezőknek Belgiumban kell lakóhellyel rendelkezniük.

10. Ami a Bizottság levelezőlistáira való felvétel feltételeit illeti, a Bizottság megjegyezte, hogy az intézményközi akkreditáció nem feltétele az összes levelezőlistához való csatlakozásnak. A Bizottság bevett gyakorlata azonban, hogy előírja az embargó alatt álló információkat tartalmazó levelezőlisták akkreditációját. Ezekben az esetekben az akkreditált újságíró és a főszerkesztő (vagy annak a médiaszervezetnek a médiaigazgatója, amelynek az újságíró dolgozik) nyilatkozat aláírásával kötelezettséget vállal az embargó betartására.[6] Ennek során azt is elismerik, hogy jogsértés esetén szankciók vannak érvényben, például kizárják a sajtóanyagok fogadásából vagy a felvételen kívüli eligazításokhoz való hozzáférésből. Annak előírása, hogy az újságíróknak médiaakkreditációval kell rendelkezniük, lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy jogsértés esetén végrehajtsa ezeket a szankciókat.

Az Eurostattól

11. Ami az Eurostat sajtóanyagai kézhezvételének feltételeit illeti, az Eurostat az európai statisztikákra vonatkozó uniós szabályokra [7] és az európai statisztika gyakorlati kódexére hivatkozott.[8] E kódex szerint minden felhasználó egyidejűleg egyenlő hozzáféréssel rendelkezik a statisztikai közleményekhez, és az embargó hatálya alá tartozó, kiadás előtti kiváltságos hozzáférés korlátozott, ellenőrzött és nyilvános.[9] Az embargó hatálya alá tartozó, kiadás előtti hozzáférés részletes szabályai megtalálhatók az adatfelhasználók Eurostathoz való pártatlan hozzáféréséről szóló jegyzőkönyvben, amely kimondja, hogy „Az euro-indikátor sajtóközleményeit embargó alatt továbbítják az akkreditált brüsszeli hírügynökségeknek”.[10] Az Eurostat kijelentette, hogy ezek a szabályok teljes mértékben összhangban vannak a Bizottság szokásos gyakorlatával. Egyetértett továbbá a Bizottsággal abban, hogy az akkreditáció előírása biztosítékot jelent az információk kiszivárogtatásával szemben, és biztosítja a még közzé nem tett információkhoz való ellenőrzött hozzáférést.

12. Az Eurostat nem értett egyet azzal, hogy szabályai aláássák a statisztikai információkhoz való pártatlan hozzáférést és/vagy a médiaszervezetekkel szembeni egyenlő bánásmódot. Az Eurostat véleménye szerint a Bizottság minden újságírót egyenlő bánásmódban részesít: az akkreditáció feltételei azonosak, és minden újságíró akkreditációt kap, ha megfelel ezeknek a feltételeknek.[11] Ezenkívül ez nem akadályozza meg az újságírókat abban, hogy a nyilvánosságra hozatalt követően megkapják az „eurómutatókat”.

13. Végül az Eurostat kijelentette, hogy nem lát alternatív módot arra, hogy a nem akkreditált médiaszervezetek megkapják az „eurómutatókat” azok nyilvánosságra hozatala előtt.

A panaszostól

14. A panaszos azzal érvelt, hogy az információkhoz való korábbi hozzáférés – még akkor is, ha azokat az embargó feloldása előtt nem lehet közzétenni – jelentős előnyt jelent a médiaszervezetek számára. A panaszos továbbá azt állította, hogy az „eurómutatókat” hírügynökségeknek küldik, nem pedig az egyes akkreditált újságíróknak. Ezért amikor egy hírügynökség megkapja az információt, már az embargó feloldása előtt megoszthatja azt lány- vagy testvérvállalataival.

15. Az a tény, hogy egy hírügynökségnek a gyakorlatban állandó újságíróval kell rendelkeznie Belgiumban, előnyben részesíti azokat a nagy hírügynökségeket, amelyek megengedhetik maguknak ennek finanszírozását, és hátrányos helyzetbe hozza a kisebb ügynökségeket vagy kiadványokat.

16. A panaszos továbbá rámutatott arra, hogy az Eurostat székhelye Luxemburgban, nem pedig Belgiumban van. Ezért nem alkalmazható az az érv, amely szerint a belga lakóhelyre vonatkozó követelmény hozzájárul az elszámoltathatóság biztosításához. A panaszos rámutatott, hogy az embargó megszegésének megfelelő szankciója a forgalmazási listáról való kizárás. Ez az újságíró lakóhelyétől függetlenül megtehető.

17. A panaszos nem értett egyet azzal, hogy nem állnak rendelkezésre alternatív intézkedések. Az Eurostat például olyan médiavállalatokat is magában foglalhat, amelyek alkalmazottai bármely uniós tagállam illetékes nemzeti hatóságánál állandó akkreditációval rendelkeznek, vagy más módon ellenőrizhetik, hogy a vállalat „valódi”-e, például a közzétett tartalom ellenőrzése révén. Amint azt maga az Eurostat is megállapítja iránymutatásaiban, az előnyben részesített listáról való kizárással való fenyegetés jelenti a legjobb védelmet a visszaélésekkel szemben.

18. A panaszos azt állította, hogy a Bizottságnak vagy meg kell változtatnia a szabályokat annak érdekében, hogy a belga tartózkodás többé ne legyen kötelező előfeltétele annak, hogy az újságírók vagy hírügynökségek embargó alatt információkat kapjanak, vagy fel kell hagynia az embargó alá eső információkhoz való kiváltságos hozzáféréssel, és az információkat egyidejűleg valamennyi akkreditált vagy nem akkreditált hírügynökség rendelkezésére kell bocsátania.

Az ombudsman értékelése

19. Bármely uniós szerv dönthet arról, hogy kiadja-e az embargó alatt álló információkat a médiának, és létrehoz-e embargó alatt álló levelezőlistát. Amennyiben így döntenek, az uniós intézmények főszabály szerint szabadon dönthetnek arról is, hogy kit vesznek fel az ilyen levelezőlistákra. Az ilyen jegyzékbe való felvétel feltételeinek azonban átláthatónak, arányosnak és megkülönböztetésmentesnek kell lenniük.

20. Továbbá, mint minden más európai statisztika esetében, az „eurómutatókat” a pártatlanság elvével összhangban kell közzétenni, ami azt jelenti, hogy semleges módon és egyenlő bánásmódban kell részesíteni valamennyi felhasználót.[12] Ez magában foglalja a statisztikai közleményekhez való egyenlő hozzáférést is. Az európai statisztikákhoz való kiváltságos hozzáférésnek korlátozottnak, kellően indokoltnak, ellenőrzöttnek és nyilvánosnak kell lennie [13].

21. Az ombudsman megérti, hogy az embargó alatt álló „euromutatók” kizárólag az uniós médiaakkreditációval rendelkező hírügynökségek számára történő biztosításának célja a hozzáférés korlátozása és annak biztosítása, hogy az Eurostat érvényesíthesse az alkalmazandó feltételeket, a jogosulatlan felhasználás tekintetében is. Bár jogos a hozzáférés korlátozása és a feltételek érvényesítése, figyelembe véve az adatok potenciálisan piacérzékeny jellegét is, az ombudsman nincs meggyőződve arról, hogy ennek megfelelő módja az uniós médiaakkreditáció előírása, tekintettel az erre vonatkozó követelményekre, különösen a belga lakóhelyre vonatkozóan.

22. Általánosabban fogalmazva, az ombudsman nincs meggyőződve arról, hogy arányos és szükséges ugyanazokat a szabályokat alkalmazni, beleértve a belga lakóhelyre vonatkozó követelményt is, i. az uniós intézmények sajtózónáiba fizikai hozzáférést kérő újságírókra, valamint ii. azokra az újságírókra, akik csak az embargó alá helyezett levelezőlistákra kívánnak felvételt nyerni.

23. Az ombudsman egyetért azzal, hogy a lakóhelyre vonatkozó követelményt közbiztonsági okok indokolhatják, amennyiben az a brüsszeli uniós intézményekhez való fizikai hozzáférés lehetővé tételét szolgálja. Nehéz azonban megérteni, hogy ugyanez a követelmény hogyan indokolható az embargó alá helyezett levelezőlistákra való felvételhez.

24. Nagyon valószínű, hogy a belgiumi lakóhellyel rendelkező újságíró követelménye nemcsak a belgiumi székhelyű médiaszervezeteknek kedvez, hanem a nagyobb költségvetéssel és személyzettel rendelkező szervezeteknek is. Előfordulhat, hogy számos legitim hírügynökségnek vagy újságírónak egyáltalán nincs érdeke vagy szüksége arra, hogy belépjen az uniós intézmények brüsszeli épületeibe, de jogos és indokolható érdeke fűződik az embargó alatt álló anyagokhoz való hozzáféréshez. Ez egyre inkább igaz az online médiára.

25. Az Eurostat konkrét esetében még nehezebb belátni, hogy a belga lakóhely hogyan tenné lehetővé a luxemburgi székhelyű Eurostattal való jobb kapcsolatot, vagy hogyan tenné lehetővé az Eurostat számára, hogy jobban érvényesítse az embargó alatt álló információkra vonatkozó feltételeket.

26. Általánosabban fogalmazva az ombudsman úgy véli, hogy a lakóhelyre vonatkozó követelményen kívül más, kevésbé korlátozó eszközök is léteznek annak biztosítására, hogy az embargós megállapodásokat tiszteletben tartsák, és az ilyen anyagokat csak megbízható címzetteknek juttassák el – például figyelembe véve, hogy a szervezet a saját tagállamának illetékes nemzeti hatóságánál akkreditált szerv-e, előírva a résztvevők számára, hogy írjanak alá egy nyilatkozatot, amely meghatározza az embargóval érintett információk fogadásának feltételeit és a meg nem felelés esetén alkalmazandó szankciókat. Tekintettel a jellemzően alkalmazott szankciókra, például a kapcsolódó hozzáférési jogok és kiváltságok megszüntetésére, nehéz belátni, hogy a lakóhelyre vonatkozó követelmény arányos vagy szükséges-e.

27. Bár az ombudsman egyetért azzal, hogy alapos előzetes ellenőrzésekre van szükség az embargós rendszer megfelelő működésének biztosításához, úgy véli, hogy nincs érvényes indok arra, hogy az uniós médiaakkreditációt és az alkalmazandó követelményeket összekapcsolják az embargó alatt álló anyagokhoz való hozzáféréssel. A jelenlegi szabályok ellentétesek az arányosság elvével, és hivatali visszásságnak minősülnek.

28. Tekintettel arra, hogy a Bizottságnak kell meghatároznia az embargó alá eső listákhoz való hozzáférés feltételeit, az ombudsman nem tartja helyénvalónak előíró jellegű ajánlás megfogalmazását. Felkéri a Bizottságot, hogy hat hónapon belül tegyen jelentést a helyzet kezelése érdekében hozott intézkedésekről.

Következtetés

A vizsgálat alapján az ombudsman az alábbi következtetéssel zárja le az ügyet:

Az Európai Bizottság hivatali visszásságot követett el, amikor előírta, hogy az embargó alá helyezett levelezőlistákra való felvételhez az újságíróknak vagy hírügynökségeknek belga lakóhellyel kell rendelkezniük.

A panaszost és a Bizottságot tájékoztatják erről a határozatról.

Emily O'Reilly
európai ombudsman

Strasbourg, 2024. 11.

 

[1] Az embargós közzététel olyan dokumentum, amelyet a hivatalos közzététel időpontja előtt megosztanak az újságírókkal, de azzal a szigorú megállapodással, hogy a benne foglalt információk nem tehetők közzé egy adott időpontig és dátumig.

[2] Az „eurómutatók” általános gazdasági információkat szolgáltatnak az euróövezetről, az Európai Unióról és az egyes tagállamokról. Bővebb információ itt található: https://ec.europa.eu/eurostat/web/euro-indicators.

[3] Az Európai Bizottság médiaakkreditációt ad bizonyos feltételeknek megfelelő újságíróknak, fotósoknak és televíziós stáboknak. Ez lehetővé teszi számukra, hogy belépjenek az Európai Bizottság, az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa épületeibe, és hozzáférjenek más kapcsolódó szolgáltatásokhoz: https://commission.europa.eu/about-european-commission/contact/press-services/media-accreditation_en.

[4] A Bizottság a médiaakkreditációról szóló fenti weboldalra mutató linket is biztosított, amely egyéb feltételeket is tartalmaz.

[5] Az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. március 11-i 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2009. L 87., 164. o.) 2. cikke (1) bekezdésének b) pontja és 18. cikkének (1) bekezdése.

[6] „Nyilatkozat a Szóvivői Szolgálat embargós feltételeinek tudomásulvételéről”

[7] Az európai statisztikákról szóló 223/2009/EK rendelet 1. cikke, elérhető a következő internetcímen: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/ALL/?uri=celex%3A32009R0223.

[8] Elérhető a következő internetcímen: https://ec.europa.eu/eurostat/documents/4031688/8971242/KS-02-18-142-EN-N.pdf/e7f85f07-91db-4312-8118-f729c75878c7?t=1528447068000.

[9] alapelv: Az európai statisztika gyakorlati kódexének pártatlansága és objektivitása, nevezetesen a 6.7. pont: „A statisztikai hatóságok önállóan döntenek a statisztikai közlemények időpontjáról és tartalmáról, figyelembe véve a teljes körű és időszerű statisztikai információk szolgáltatásának célját. Egyidejűleg minden felhasználónak egyenlő hozzáférése van a statisztikai közleményekhez. Bármely külső felhasználó számára a kiadás előtti kiváltságos hozzáférés korlátozott, megfelelően indokolt, ellenőrzött és nyilvánosságra hozott. Megsértés esetén a pártatlanság biztosítása érdekében felülvizsgálják az áruátengedést megelőző intézkedéseket”(utólagos kiemelés).

[10] A jegyzőkönyv online nyilvánosan nem hozzáférhető. A jegyzőkönyv utolsó pontja a következőképpen szól: „Az akkreditált hírügynökségekre vonatkozó embargós eljárások: Az euro-indikátor sajtóközleményeit embargó alatt továbbítják az akkreditált brüsszeli hírügynökségeknek egy órával a hivatalos kiadás előtt, kivéve a HICP-re és a GDP-re vonatkozó gyorsbecsléseket, amelyeket 30 perccel a hivatalos kiadás előtt továbbítanak” (utólagos kiemelés).

[11] Itt az Eurostat csak a Bizottság szabályaira hivatkozott.

[12] Lásd az európai statisztikákról szóló 223/2009/EK rendelet 2. cikke (1) bekezdésének b) pontját: „Az európai statisztikák fejlesztését, előállítását és közzétételét a következő statisztikai elvek szabályozzák: [...] „pártatlanság”, ami azt jelenti, hogy a statisztikákat semleges módon kell fejleszteni, előállítani és közzétenni, és hogy minden felhasználót egyenlő bánásmódban kell részesíteni [...]”.

[13] Lásd a fenti 9. lábjegyzetet.

Mit gondol erről a gépi fordításról? Ossza meg velünk véleményét!