Strasbourg, 2003. december 17.

Tisztelt T. Úr!

2003. március 11-én Ön panaszt nyújtott be az európai ombudsmanhoz az Európai Közösségek Személyzeti Felvételi Hivatala (EPSO) által a bővítést megelőző feladatok ellátására szervezett kisegítő alkalmazottak kiválasztási eljárásával kapcsolatban.

2003. március 28‐án továbbítottam a panaszt az EPSO igazgatójának. Az EPSO 2003. június 23-án küldte meg véleményét. Az észrevételezésre való felkéréssel együtt továbbítottam Önnek, amelyet 2003. szeptember 28-án küldött meg.

Azért írok most, hogy tájékoztassam Önöket az elvégzett vizsgálatok eredményeiről.

A PANASZ

A panaszos szerint a releváns tények összefoglalva a következők:

A belga állampolgárságú panaszos az Európai Közösségek Személyzeti Felvételi Hivatala (EPSO) által szervezett, a bővítést megelőző feladatokra kisegítő személyzet kiválasztására irányuló kérelmet nyújtott be.

2003. február 26-án a panaszos lekérdezte az adatbázist, és arról tájékoztatták, hogy kérelmét elutasították, de nem kapott magyarázatot.

A panaszos szerint minden felvételi feltételnek megfelel. Kérelmét esetleg elektronikus önéletrajzának (CV) megnyitásával kapcsolatos problémák miatt utasították el, vagy mert nyelvi ismereteit elégtelennek ítélték. Többször felvette a kapcsolatot az EPSO-val, és nem kapott választ. Mivel az EPSO nem reagált, a panaszos benyújtotta a jelen panaszt. Úgy vélte, hogy az ügy sürgős.

2003. április 11-én a panaszos arról tájékoztatta az ombudsmant, hogy az EPSO válaszolt e-mailjeire, és a panaszos kizárásának okaként azt jelölte meg, hogy nyelvi ismeretei elégtelennek bizonyultak. A panaszos nem elégedett ezzel a magyarázattal, és azt kérdezi, hogyan értékelték nyelvi ismereteit. A tagjelölt országoknak a csatlakozásra váró országok tíz nyelve közül legalább egyet alaposan ismerniük kellett. Az érvényesítési zsűri által meghatározott érvényesítési kritériumok szerint azonban a pályázók nyelvismeretének „kiválónak” kell lennie. Magyar nyelvtudását beszédben és olvasásban kiválónak, írásban pedig jónak értékelte, mivel úgy véli, hogy csak az anyanyelvi beszélők rendelkeznek kiváló nyelvtudással. A panaszos szerint a magyar nyelv általános ismerete alapos, de nem kiváló.

A panaszos a kiválasztási eljárással kapcsolatban a következő általános szempontokat is felveti:

csak azok a pályázatok fogadhatók el, amelyek tartalmazzák az európai önéletrajzot. Más formátumokat azonban elfogadtak;

a pályázatokat kétszer is el lehet küldeni, ellentétben az eredeti utasításokkal;

elfogadták azokat a pályázókat, akik jelentkezési lapjukon és önéletrajzukban eltérő információkat adtak meg.

A panaszos ezért azt állítja, hogy módosították a felvétel feltételeit. Kéri, hogy nevét vegyék fel az adatbázisba, és értékeljék nyelvi ismereteit.

A VIZSGÁLAT

Az EPSO véleménye

Az EPSO véleménye a következőképpen foglalható össze:

Az EPSO pályázati felhívást tett közzé jelentős számú, 2003-ra igényelt, nem állandó (elsősorban kisegítő) álláshelyre. Az EPSO az uniós intézmények nevében indította el ezt a gyakorlatot. A jelentkezési lapot 2003. január 10-ig kellett elektronikus úton benyújtani, kitöltött európai önéletrajzzal. Ebben az első szakaszban a pályázókat pályázatuk és önéletrajzuk alapján, a képesítési és alkalmassági követelményeknek megfelelően előzetesen kiválasztották egy adatbázisba. Az első szakasz 2003. február 13-án ért véget. A kiválasztási eljárás második szakaszában az illetékes uniós szolgálatoknak interjúra kellett hívniuk a létrehozott adatbázisból az egyes pályázókat, és a végső kiválasztást saját profiljuk alapján kellett elvégezniük.

A pályázóknak a tíz csatlakozó ország egyikének vagy az Európai Unió jelenlegi tagállamai egyikének állampolgárainak kellett lenniük. A tíz csatlakozó ország nyelveinek legalább egyikét alaposan, az angolt, a franciát vagy a németet pedig alaposan kellett ismerniük. Ezek a feltételek tükrözik a személyzeti szabályzat 28. cikkének f) pontjában foglalt rendelkezéseket, amelyek előírják, hogy „(...) bizonyítania kell a Közösségek egyik nyelvének alapos ismeretét és a Közösségek egy másik nyelvének a feladatai ellátásához szükséges mértékű, kielégítő ismeretét.” Bár a jelenlegi kiválasztási eljárás nem tisztviselők, hanem olyan kisegítő alkalmazottak felvételére irányult, akikre vonatkozóan nincs hasonló rendelkezés, az EPSO úgy határozott, hogy ezt a feltételt is belefoglalja a személyzeti szabályzatba.

Az első szakaszban a pályázókat a validálási zsűri által meghatározott validálási kritériumok alapján előzetesen kiválasztották. Létrehoztak egy adatbázist a kiválasztott jelöltekről. Körülbelül 3000 kérelmet utasítottak el, mert nem feleltek meg a validálási kritériumoknak, kétszer nyújtották be őket, vagy hamis kérelmek voltak.

A panaszos 2003. január 10-én nyújtotta be kérelmét (kérelemnyomtatvány és önéletrajz) az eljárásnak megfelelően. A panaszos önéletrajzát helyesen töltötték ki és csatolták. Ha technikai probléma merült volna fel, másodszor is elküldhette volna. Az európai formátumtól eltérő önéletrajzokat is elfogadtak, amennyiben az összes benne foglalt információ összevethető a jelentkezési lappal.

Az érvényesítési bírálóbizottság az érvényesítési kritériumok alapján megvizsgálta a panaszos kérelmét. Az alapos tudást az anyanyelvvel vagy az elsődleges nyelvvel egyenértékűnek, vagy kiválónak határozta meg.

Mivel a panaszos általános magyar nyelvtudása nem volt "kiváló", a hitelesítő zsűri nem vette fel a nevét az adatbázisba.

A validálási kritériumok az európai intézményeknek a következő bővítés előkészítésével kapcsolatos feladatokra vonatkozó igényein alapultak. Ezek a kritériumok teljes mértékben indokoltak voltak, tekintettel a kisegítő alkalmazottaknak felajánlott pozíciókra.

A panaszos észrevételei

Észrevételeiben a panaszos összefoglalva a következő megállapításokat tette.

A pályázat kizárásának egyik kritériuma az volt, hogy a pályázó önéletrajzát nem lehetett elolvasni. Az EPSO szerint az újabb önéletrajz elküldésének lehetősége nem akadályozta meg egyes pályázók kizárását.

A panaszos azt állítja, hogy méltánytalan egy nyelv alapos ismeretét kérni, és az önéletrajz kitöltésekor csak a „jó” és a „kiváló” között választani. Azt is állítja, hogy valaki, akinek olvasási és beszédszintje kiváló és jó írásban, alapos nyelvtudással rendelkezik. Ezenkívül a panaszos önéletrajzának elemei azt mutatják, hogy képes ellátni az EPSO által leírt kisegítő alkalmazotti feladatokat.

A panaszos arra kéri az ombudsmant, hogy elemezze a sikeres pályázók pályázatait, és adja meg azoknak a nem magyar pályázóknak a százalékos arányát, akiknek állást ajánlottak az európai intézményekben.

A HATÁROZAT

1 Az ombudsman vizsgálatának hatóköre

1.1 Az EPSO véleményével kapcsolatos észrevételeiben a panaszos arra kéri az ombudsmant, hogy elemezze a sikeres pályázók pályázatait, és adja meg azoknak a nem magyar pályázóknak a százalékos arányát, akiknek állást ajánlottak az európai intézményeknél.

1.2 Az ombudsman úgy véli, hogy birtokában van a panaszos által benyújtott eredeti panasz kezeléséhez szükséges valamennyi információnak, és ezért nem lenne helyénvaló kiterjeszteni a jelen vizsgálat hatókörét.

1.3 A panaszos természetesen szabadon intézheti információkérését az EPSO-hoz, és új panaszt nyújthat be az ombudsmanhoz, ha a későbbiekben úgy ítéli meg, hogy az EPSO nem adott kielégítő választ.

2 A felvételi feltételek állítólagos változása

2.1 2002 novemberében az EPSO az uniós intézmények nevében pályázati felhívást tett közzé néhány nem állandó álláshelyre az EU közelgő bővítésének fényében. A panaszos, aki belga állampolgár, kérelmet nyújtott be. Az EPSO elutasította a jelentkezését. Az ombudsmanhoz benyújtott panaszában a panaszos azt állítja, hogy módosították a felvételi feltételeket. Kéri, hogy nevét vegyék fel az adatbázisba, és értékeljék nyelvi ismereteit.

Az ombudsman rámutat, hogy a panaszos állítása kétféle feltételre vonatkozik, amelyekkel külön foglalkozunk.

Nyelvi követelmények

2.2 A panaszos kiválónak és jónak értékelte magyar nyelvtudását, mivel úgy véli, hogy csak az anyanyelvi beszélők rendelkeznek kiváló nyelvismerettel. Magyar nyelvtudása alapos, de nem kiváló.

2.3 Mivel a panaszos általános magyar nyelvtudása nem volt "kiváló", a hitelesítő zsűri nem vette fel a nevét az adatbázisba. Az alapos tudást az érvényesítési zsűri az anyanyelvvel vagy az elsődleges nyelvvel egyenértékűnek, vagy kiválónak határozta meg.

2.4 Az ombudsman úgy véli, hogy ésszerűnek tűnik az EPSO magyarázata arra vonatkozóan, hogy a részvételi szándék kifejezésére való felhívásra válaszoló pályázóknak az érintett nyelvet az anyanyelvükkel egyenértékű szinten kell ismerniük, vagy a pályázó által választott más nyelvet az anyanyelvükkel egyenértékű szinten kell kiválóan ismerniük.

2.5 A részvételi szándék kifejezésére való felhívás azonban csak az adott nyelv "alapos" ismeretét követelte meg a pályázóktól. Amint arra a panaszos rámutatott, egy nyelv „kiváló” ismeretét általában úgy értelmezik, hogy az meghaladja az „alapos” ismeretet. Igaz, hogy a személyzeti szabályzat 28. cikkének f) pontja megköveteli az Európai Közösségek egyik nyelvének „alapos” ismeretét, és úgy tűnik, hogy ezt a kritériumot a versenyvizsgák keretében úgy értelmezték, hogy az az érintett nyelv kiváló vagy anyanyelvi szintű ismeretét követeli meg. Úgy tűnik azonban, hogy a pályázati felhívásban semmi nem utalt arra, hogy a releváns kritériumot ugyanúgy kellene értelmezni, mint a személyzeti szabályzat 28. cikkének f) pontjában szereplő említett követelményt. Megjegyzendő továbbá, hogy míg a személyzeti szabályzat 28. cikkének f) pontja az egyik nyelv „alapos” ismeretét és egy másik nyelv „kielégítő” ismeretét írja elő, a részvételi szándék kifejezésére való felhívás az egyik nyelv „alapos” ismeretét és egy másik nyelv „megalapozott” ismeretét követeli meg. Tekintettel erre a megfogalmazásbeli különbségre, aligha várható el a pályázóktól, hogy tudják, hogy az EPSO az „alaposan” kifejezést úgy fogja értelmezni, ahogyan azt tette. Az ombudsman ezért úgy véli, hogy az EPSO nem tisztázta kellőképpen azokat a nyelvi követelményeket, amelyeknek a pályázóknak meg kell felelniük. Ez hivatali visszásság. Ebben az összefüggésben kritikai észrevételre kerül sor.

2.6 Egy másik panaszban (1), amely ugyanazzal a kiválasztási eljárással és a nyelvi követelményekkel kapcsolatos állítással foglalkozott, az ombudsman békés megoldást keresett az EPSO-val. Tekintettel az EPSO-nak a békés megoldásra irányuló javaslatra adott válaszára, az ombudsman arra a következtetésre jutott, hogy ebben az esetben nem lehetséges békés megoldás. Mivel a jelen ügy lényegében megegyezik az erre vonatkozó korábbi panasszal, az ombudsman úgy véli, hogy a jelen ügyben nincs értelme békés megoldást keresni.

Továbbá, tekintettel az ombudsman 2.4. pontban foglalt megállapítására, nem lenne helyénvaló ajánlástervezetet készíteni, amelyben felkérik az EPSO-t, hogy vegye fel a panaszos nevét az alkalmas jelöltek listájára.

Egyéb validálási kritériumok

2.7 A panaszos szerint csak azokat a pályázatokat kellett volna elfogadni, amelyek tartalmazták az európai önéletrajzot. Más formátumokat azonban elfogadtak; a pályázatokat az eredeti utasításokkal ellentétben kétszer is el lehet küldeni; elfogadták azokat a pályázókat, akik jelentkezési lapjukon és önéletrajzukban eltérő információkat adtak meg.

2.8 Az EPSO szerint mintegy 3000 jelentkezést utasítottak el, mert nem feleltek meg az érvényesítési kritériumoknak, kétszer nyújtották be őket, vagy hamisak voltak. Technikai problémák esetén azonban a pályázók másodszor is elküldhették önéletrajzukat. Az EPSO hozzáteszi, hogy az európai formátumtól eltérő önéletrajzokat is elfogadtak, feltéve, hogy az azokban szereplő valamennyi információ összevethető a jelentkezési lappal.

2.9 Az ombudsman megjegyzi, hogy úgy tűnik, hogy az EPSO pragmatikus megközelítést fogadott el bizonyos formálisabb jellegű érvényesítési kritériumokkal kapcsolatban, hogy a lehető legtöbb pályázatot fogadja el. Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint a vizsgabizottságot köti a vonatkozó versenyvizsga-felhívás szövege (2). Az ombudsman azonban megjegyzi, hogy a jelen panasz a nem állandó (elsősorban kisegítő) álláshelyekre vonatkozó pályázati felhívással foglalkozik. Úgy tűnik, hogy az elképzelés az volt, hogy az első szakaszban létrehoznak egy nagyszámú pályázót tartalmazó adatbázist, amely potenciálisan megfelelne az intézmények különböző igényeinek. Ilyen körülmények között az ombudsman úgy véli, hogy az EPSO által alkalmazott megközelítés észszerűnek tűnik, és ezért nem állapít meg hivatali visszásságot a panasz ezen aspektusát illetően.

3 Következtetések

3.1 Az ombudsman e panasszal kapcsolatos vizsgálatai alapján a következő kritikai észrevételt kell tenni:

A részvételi szándék kifejezésére való felhívás csak az adott nyelv „alapos” ismeretét követelte meg a pályázóktól. Az EPSO által adott magyarázatok fényében észszerűnek tűnik megkövetelni, hogy a pályázók kiváló vagy anyanyelvi szinten ismerjék ezt a nyelvet. Az ombudsman azonban úgy véli, hogy az EPSO nem tisztázta kellőképpen azokat a nyelvi követelményeket, amelyeknek a pályázóknak meg kell felelniük. Ez hivatali visszásság.

Erről a döntésről az EPSO igazgatója is tájékoztatást kap.

Tisztelettel:

 

P. Nikiforos DIAMANDOUROS

---

(1) 411/2003/GG számú panasz BIZALMAS.

(2) Lásd a T-54/91. sz., Nicole Almeida Antunes kontra Európai Parlament ügyben hozott ítélet (EBHT 1992., II-1739. o.) 39. pontját.