FOR PREVIEWING & TESTING PURPOSES ONLY.
This notification will disappear once the page will be published.
This link is available for less than 30 minutes.
  • Könnyen olvasható
  • Szöveg mérete

Önnek panasza van egy uniós intézménnyel vagy szervvel szemben?

Jelenlegi nyelv: 
  • Magyar
Forrásnyelv: 
Nyelvek: 
Ezt az oldalt gépi fordítással fordították le.
A gépi fordításokban előfordulhatnak az egyértelműséget és a pontosságot potenciálisan csökkentő hibák; az ombudsman nem vállal felelősséget az esetleges eltérésekért. A legmegbízhatóbb és jogilag korrekt tájékoztatásért olvassa el a fenti linken található, angol nyelvű forrásverziót.
Bővebb információért tekintse meg nyelvi és fordítási politikánkat.

Az európai ombudsman határozata az Európai Bizottság ellen benyújtott 181/2003/ELB sz. panaszról


Strasbourg, 2003. december 5.

Tisztelt X Úr!

2003. január 24-én Ön panaszt nyújtott be az európai ombudsmanhoz azzal kapcsolatban, hogy nevét közzétették az európai adatvédelmi biztosi tisztségre pályázóknak a Bizottság honlapján közzétett listáján.

2003. február 18‐án továbbítottam a panaszt a Bizottság elnökének. A Bizottság 2003. május 26-án küldte meg véleményét. Az észrevételezésre való felkéréssel együtt továbbítottam Önnek, amelyet 2003. augusztus 30-án küldött meg.

Azért írok most, hogy tájékoztassam Önöket az elvégzett vizsgálatok eredményeiről.


A PANASZ

Összefoglalva, a panaszos szerint a releváns tények a következők:

A panaszos európai adatvédelmi biztosi állásra jelentkezett. Az e tisztségre pályázók listáját közzétették a Bizottság honlapján. A panaszos arra kérte a Bizottságot, hogy törölje nevét a jegyzékből. A Bizottság azonban nem tett eleget ennek a kérésnek.

A panaszos azt állítja, hogy nevének a Bizottság honlapján való közzététele sérti az adatvédelmi szabályokat. Azt kéri, hogy a nevét töröljék a listáról, és kártérítést ítéljenek meg a személyes adatoknak a hozzájárulása nélkül történő nyilvánosságra hozatala miatt.

A VIZSGÁLAT

A Bizottság véleménye

A Bizottság panaszra vonatkozó véleménye a következőképpen foglalható össze:

A személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) rendelkezik egy független ellenőrző hatóság, az európai adatvédelmi biztos létrehozásáról.

Az európai adatvédelmi biztos feladatainak ellátására vonatkozó szabályokról és általános feltételekről szóló, 2002. július 1-jei 1247/2002/EK európai parlamenti, tanácsi és bizottsági határozat (2) 3. cikke szerint „Az európai adatvédelmi biztost és a helyettes biztost nyilvános pályázati felhívást követően nevezik ki. (...) A jelöltek listája nyilvános (...).”

Az európai adatvédelmi biztossá és helyettes biztossá történő kinevezésre irányuló nyilvános pályázati felhívást a Hivatalos Lap 2002. szeptember 20-i C 224 A. számában tették közzé. Az 1247/2002/EK határozat 2. mellékletében szereplő nyilvános pályázati felhívás.

A panaszos 2002. szeptember 27-én kérelmezte az európai adatvédelmi biztosi tisztség betöltését.

Az 1247/2002/EK határozattal összhangban az európai adatvédelmi biztosi és helyettes biztosi tisztségre pályázó 306 jelölt listáját közzétették a Bizottság honlapján, a következő címen: http://ec.europa.eu/internal_market/en/dataprot/application/docs/candidates-list.pdf. Ez a lista csak a jelöltek vezetéknevét és utónevét említette ábécésorrendben.

2003. január 16-án a panaszos üzenetet küldött a Bizottságnak, amelyben azt kifogásolta, hogy nevét a honlapon feltüntették. Kérte, hogy töröljék a nevét a listáról.

2003. február 4-én a Bizottság válaszolt a panaszosnak, kifejtve azokat az okokat, amelyek miatt úgy érezte, hogy nem tudja törölni a panaszos nevét a listáról.

A Bizottság érvei összefoglalva a következők voltak:

1) Az adatvédelmi szabályok állítólagos megsértéséről, mivel a panaszos nevét közzétették a Bizottság internetes oldalán.

Az 1247/2002 határozat 3. cikke kimondja: „Az európai adatvédelmi biztost és a helyettes biztost nyilvános pályázati felhívást követően nevezik ki. (…) (angol nyelven). A jelöltek listája nyilvános (...)”. Ez a kötelezettség az átláthatóság elvén alapult, és célja annak biztosítása a polgárok számára, hogy a kinevezés rendszeres legyen. A lista közzététele tehát személyesadat-kezelésnek minősült, amely az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez szükséges. Az ilyen adatkezelést a 45/2001/EK rendelet 5. cikkével összhangban jogszerűnek kell tekinteni.

A Bizottság úgy ítélte meg, hogy az információs társadalomban az internet a nyilvános információk terjesztésének elsőrendű eszköze. Ezenkívül a listán közzétett személyes adatok a pályázók vezetéknevére és utónevére korlátozódtak, ami a közzétételi kötelezettségnek való megfeleléshez szükséges minimális követelmény.

Ezt a kötelezettséget a pályázati felhívással együtt megemlítették a Hivatalos Lapban. Ezért azt kell feltételezni, hogy a panaszosnak tudomása volt erről a kötelezettségről.

Következésképpen a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a panaszos nevének az európai adatvédelmi biztosi tisztségre pályázók jegyzékében való közzétételével nem sértette meg az adatvédelmi szabályok, különösen a 45/2001/EK rendelet szerinti kötelezettségeit.

2) A panaszos azon kérelme, hogy nevét töröljék a listáról, és kártérítést ítéljenek meg a személyes adatoknak a beleegyezése nélküli nyilvánosságra hozatala miatt.

Az EK-Szerződés 288. cikke szerint a Közösség a tagállamok jogában közös általános elveknek megfelelően megtéríti az intézményei vagy alkalmazottai által feladataik ellátása során okozott károkat.

Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint a szerződésen kívüli felelősség akkor állapítható meg, ha a felperes bizonyítja, hogy az intézmény magatartása jogellenes, hogy kár következett be, és hogy ok-okozati összefüggés áll fenn e magatartás és a kár között.

Az intézmény magatartásának jogellenességét illetően a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a panaszos nevének a Bizottság internetes oldalán való közzététele nem volt jogellenes.

Ami a kártérítést illeti, a panaszos nem bizonyította, hogy sérelmet szenvedett volna.

A két előző elem közötti ok-okozati összefüggést illetően nem állapítható meg ok-okozati összefüggés.

Következésképpen a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a szóban forgó közzététel nem vonja maga után a Közösség szerződésen kívüli felelősségét, és ezért a panaszos kártérítési kérelmét el kell utasítani.

A panaszos észrevételei

Észrevételeiben a panaszos fenntartotta panaszát. Kifejezte azon véleményét, hogy nevének az interneten való közzététele sérti magánéletét, és személyes következményekkel jár rá nézve, különösen jelenlegi munkahelye és munkáltatója tekintetében.

A HATÁROZAT

1 Az ombudsman vizsgálatának hatóköre

1.1 A panaszosnak a Bizottság által küldött véleményre vonatkozó észrevételei alapján az ombudsman úgy értelmezi, hogy a panaszos úgy véli, hogy nevének közzététele a magánéletébe való beavatkozásnak is minősül. A panaszos szerint ezt a szempontot panaszában már felvetette. Az ombudsman álláspontja szerint azonban semmi nem utalt arra, hogy a panaszos a magánéletébe való beavatkozás miatt is panaszt kívánt volna tenni. Azt is meg kell jegyezni, hogy amikor az ombudsman arról tájékoztatta a panaszost, hogy felkérte a Bizottságot azon állítására, hogy a Bizottság megsértette az adatvédelmi szabályokat, a panaszos nem emelt kifogást panaszának ezen értelmezése ellen. Az ombudsman ezért úgy véli, hogy a panaszos azzal érvelve, hogy nevének közzététele a magánéletébe való beavatkozásnak minősül, új állítást terjesztett elő.

1.2 Az ombudsman úgy véli, hogy birtokában van minden olyan információnak, amelyre a panaszos által benyújtott eredeti panasz kezeléséhez szüksége van. Úgy tűnik továbbá, hogy a panaszos nem fordult előzetesen a Bizottsághoz azzal az álláspontjával kapcsolatban, hogy nevének közzététele a magánéletébe való beavatkozásnak is minősül. Ilyen körülmények között az ombudsman úgy véli, hogy nem lenne helyénvaló kiterjeszteni a jelen vizsgálat hatályát erre az új állításra, mivel ez elkerülhetetlenül késleltetné az eredeti panaszra vonatkozó döntést.

1.3 A panaszos természetesen szabadon fordulhat további állításaival az Európai Bizottsághoz, és új panaszt nyújthat be az ombudsmanhoz abban az esetben, ha az Európai Bizottság nem ad kielégítő választ.

2 Az adatvédelmi szabályok állítólagos megsértése

2.1 A panaszos azt állítja, hogy nevének az Európai Bizottság honlapján való közzététele sérti az adatvédelmi szabályokat. Azt kéri, hogy a nevét töröljék a listáról, és kártérítést ítéljenek meg a személyes adatoknak a hozzájárulása nélkül történő nyilvánosságra hozatala miatt.

2.2 Az Európai Bizottság úgy véli, hogy a panaszos nevének az európai adatvédelmi biztosi tisztségre jelölt személyek jegyzékében való közzétételével nem sértette meg az adatvédelmi szabályok, különösen a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) szerinti kötelezettségeit. Emlékeztet az európai adatvédelmi biztos feladatainak ellátására vonatkozó szabályokról és általános feltételekről szóló, 2002. július 1-jei 1247/2002/EK európai parlamenti, tanácsi és bizottsági határozat (4) 3. cikkére, amely a következőképpen rendelkezik: „A jelöltek listája nyilvános (...)”. A Bizottság véleménye szerint ez a kötelezettség az átláthatóság elvén alapul, és célja, hogy biztosítsa a polgárokat a kinevezés rendszerességéről. A Bizottság szerint a lista közzététele következésképpen személyesadat-kezelésnek minősül, amely az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez szükséges. Az ilyen adatkezelést a 45/2001/EK rendelet 5. cikkével összhangban jogszerűnek kell tekinteni. A Bizottság arra is rámutat, hogy a listán közzétett személyes adatok a pályázók vezetéknevére és utónevére korlátozódtak, ami a közzétételi kötelezettség tiszteletben tartásának minimális feltétele. A Bizottság azzal érvel, hogy ilyen körülmények között a szóban forgó közzététel nem vonja maga után a Közösség szerződésen kívüli felelősségét, és ezért a panaszos kártérítési kérelmét el kell utasítani.

2.3 Az ombudsman emlékeztet arra, hogy a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló 45/2001/EK rendeletet a Szerződés 286. cikkével összhangban fogadták el. Ez a rendelkezés előírja a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló közösségi jogi aktusok alkalmazását a közösségi intézményekre és szervekre. A 45/2001/EK rendelet megállapítja azt az elvet, hogy személyes adatok csak bizonyos feltételek teljesülése esetén dolgozhatók fel. Az 5. cikk b) pontja szerint például az ilyen adatkezelés akkor megengedett, ha az „az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez szükséges”.

2.4 Az ombudsman megjegyzi, hogy az 1247/2002 határozat 3. cikke úgy rendelkezik, hogy "a jelöltek listája nyilvános". A Bizottság azon érve tehát, amely szerint a jogi kötelezettség teljesítése érdekében közzétette a pályázók nevét, észszerűnek tűnik. Úgy tűnik, hogy a panaszos nem érvel azzal, hogy az 1247/2002 határozat 3. cikkében meghatározott vonatkozó kötelezettség önmagában ellentétes lenne az adatvédelmi szabályokkal. Az ombudsman továbbá úgy véli, hogy a Bizottság azon álláspontja, amely szerint a jelöltek nevének az interneten történő közzétételével eleget tudna tenni az említett kötelezettségnek, elfogadható és összhangban van a nyitottság elvével, amely mellett az Európai Unió elkötelezte magát, amint azt különösen az Európai Unióról szóló szerződés 1. cikke is tükrözi. Azt is meg kell jegyezni, hogy a panaszosnak tudnia kellett volna az 1247/2002 határozat 3. cikkének tartalmáról, és így arról a tényről, hogy nevét közzéteszik. Az ombudsman ezért úgy véli, hogy a 45/2001/EK rendelet Bizottság általi értelmezése ebben az esetben indokolt.

2.5 Ilyen körülmények között úgy tűnik, hogy az Európai Bizottság részéről nem történt hivatali visszásság.

3 Következtetések

Az ombudsman e panasszal kapcsolatos vizsgálatai alapján úgy tűnik, hogy a Bizottság nem követett el hivatali visszásságot. Az ombudsman ezért lezárja az ügyet.

Erről a határozatról a Bizottság elnökét is tájékoztatni fogják.

Tisztelettel:

 

P. Nikiforos DIAMANDOUROS


(1) HL 2001. L 8., 1. o.

(2) HL 2002. L 183., 1. o.

(3) HL 2001. L 8., 1. o.

(4) HL 2002. L 183., 1. o.

Mit gondol erről a gépi fordításról? Ossza meg velünk véleményét!