A panasz előzményei

1. 2018. február 6-án és március 15-én az Európai Beruházási Bank (EBB) két hitelt hagyott jóvá két gázvezeték, a Trans Adriatic Pipeline (TAP) és a Trans Anatolian Natural Gas Pipeline (TANAP) építésének finanszírozására. Mindkét csővezeték a Déli Gázfolyosó része, amely a Kaszpi-tengert Európával összekötő csővezetékek összetett láncolata. Az Azerbajdzsánban termelt földgázt Törökországba és Európába szállítja.

2. A TANAP átszeli Törökországot a grúz határtól, és körülbelül 1850 km hosszú. A TAP átszeli Görögországot és Albániát a török határról, és csatlakozik az olasz gázhálózathoz. Ez körülbelül 878 km hosszú. Mindkét csővezetéket különböző forrásokból finanszírozták: magánberuházások, nemzeti hatóságok és nemzetközi pénzügyi intézmények. Az EBB 1,5 milliárd EUR összegű hitelt hagyott jóvá a TAP számára, és 932 millió EUR összegű hitelt a TANAP számára. A gáz 2020 novemberében kezdett áramlani a csővezetékeken keresztül az EU-ba.

A déli gázfolyosó térképe (forrás: www.sgc.az/en):

3. A panaszosok négy környezetvédelmi szervezetből álló csoport, amely a befektetési bankokat és a környezetvédelmi kérdéseket követi nyomon. Azzal érvelnek, hogy az EBB nem biztosította a projektek környezetre gyakorolt hatásának megfelelő mérlegelését azok finanszírozása során.

4. 2019-ben a panaszosok panaszt nyújtottak be az EBB panasztételi mechanizmusához (EBB-CM), amely az EBB belső elszámoltathatósági mechanizmusa, amelynek célja, hogy kezelje a tevékenységei által érintettnek vélt személyek EBB-vel szembeni panaszait. Az EBB-CM megalapozatlannak ítélte az állításokat, és 2020 júliusában elutasította a panaszt ^[1].

5. Mivel a panaszosok elégedetlenek voltak azzal, ahogyan az EBB-CM kezelte panaszukat, 2020 novemberében az európai ombudsmanhoz fordultak.

A vizsgálat

6. Az ombudsman vizsgálatot indított a panasszal kapcsolatban, és felkérte az EBB-t, hogy nyújtson be dokumentumokat a TAP- és TANAP-projektek környezeti hatásvizsgálatáról. Az EBB-t arra is felkérték, hogy ismertesse, hogyan változott gyakorlata 2018 (amikor a szóban forgó projekteket finanszírozták) és a mai nap (2019-ben az EBB megváltoztatta hitelezési politikáját, és kötelezettséget vállalt arra, hogy 2021 végétől leállítja a fosszilis tüzelőanyagokkal kapcsolatos energiaprojektek finanszírozását) között ^[2].

7. A vizsgálat során az ombudsman megkapta az EBB válaszát, majd ezt követően a panaszosoknak az EBB válaszára adott észrevételeit.

Az ombudsman elé terjesztett érvek

8. Az ombudsmanhoz benyújtott panaszukban a panaszosok általánosságban azzal érveltek, hogy az EBB nem követelte meg a TAP- és TANAP-projektek projektgazdáitól, hogy teljes körű és pontos környezeti és társadalmi hatásvizsgálatokat végezzenek, annak ellenére, hogy erre az EBB szabályai kötelezték őket.^[3] Különösen azzal érveltek, hogy a vizsgálatok a déli gázfolyosónak csak néhány korlátozott szakaszára terjedtek ki, és nem vették teljes mértékben figyelembe a diffúz gázkibocsátást és a csővezetékek jövőbeli kapacitásnövekedését. Szintén következetlenek voltak, mivel a projektgazdák a csővezeték bizonyos részeire vonatkozóan mértek bizonyos üvegházhatásúgáz-kibocsátásokat, másokra (például a TAP olasz szakaszára) vonatkozóan nem. A panaszosok azt állították, hogy az EBB elavult tudományos adatokat használt számításaihoz, amelyek minimálisra csökkentették a csővezetékek éghajlati hatását. Az érvek részletes leírása a mellékletben található.

9. Az EBB-CM arra a következtetésre jutott, hogy a panaszosok állításai megalapozatlanok. Kifejtette, hogy az EBB betartotta a projektek szénlábnyomának értékelésére alkalmazandó normákat, és biztosította, hogy saját szénlábnyom-vizsgálata pótolja a projektgazdák éghajlati hatásvizsgálatában mutatkozó hiányosságokat. Az EBB-CM megállapította, hogy a TANAP projektgazdája hibát követett el az üvegházhatásúgáz-kibocsátás kiszámítása során azáltal, hogy elavult értéket használt, de úgy ítélte meg, hogy a hatás jelentéktelen.

10. Az ombudsman kérésére válaszul az EBB ismertette a gyakorlataiban 2018 (a TAP és a TANAP finanszírozása) és ma között bekövetkezett főbb változásokat. A jelentős változásra 2019 novemberében került sor, amikor az EBB elfogadta új energiahitelezési politikáját ^[4], amelynek célja annak biztosítása volt, hogy a Bank energiaágazatbeli tevékenységei összhangban legyenek az EU energia- és éghajlat-politikájával, valamint a Párizsi Megállapodás céljaival ^[5], és támogassák azokat. Az EBB 2021 végén beszüntette a kibocsátáscsökkentés nélküli fosszilistüzelőanyag-energia projektek, köztük a gáz finanszírozását.

11. Az EBB azóta számos iránymutató feljegyzést dolgozott ki a projektgazdák számára, többek között az érdekelt felek bevonásáról, a vízenergia-fejlesztésről és a Covid19-cel kapcsolatos projektekről.

12. Az EBB egy 2021-es nyilvános konzultációt követően, amelyben a panaszosok is részt vettek, felülvizsgálta a projektfinanszírozásra vonatkozó szabályait (az EBB környezetvédelmi és szociálpolitikai keretét ^[6]). Az EBB különösen az új környezeti és társadalmi kihívások és a levont tanulságok kezelése érdekében aktualizálta a 2013-as környezetvédelmi és szociális normákat (amelyek a TAP és a TANAP finanszírozásakor voltak hatályban). Az EBB felülvizsgálata magában foglalta különösen a projektgazdák arra vonatkozó szigorúbb kötelezettségét, hogy garantálják a környezeti és társadalmi tanulmányokban szolgáltatott információk teljességét és megfelelő minőségét, valamint az üvegházhatásúgáz-kibocsátásra és az éghajlati kockázatokra vonatkozó szigorúbb követelményeket. Emellett új standardot vezetett be a közvetített finanszírozásra vonatkozóan ^[7].

13. Az EBB ragaszkodott ahhoz, hogy a TAP- és TANAP-projektek esetében követett megközelítés a legjobb gyakorlat. Az EBB megfelelő átvilágítási eljárásokat hajtott végre, és a panaszos állításainak vizsgálata során az EBB-CM csak egy marginális hiányosságot (az elavult értéket) azonosított. Az EBB kijelentette, hogy a TAP-hoz és a TANAP-hoz hasonló összetettségű jövőbeli műveletek értékelésekor továbbra is ugyanazt a megközelítést fogja követni.

14. A panaszosok észrevételeket tettek az EBB válaszával kapcsolatban. Azzal érveltek, hogy a TAP és a TANAP támogatói nem értékelték az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, holott az EBB normái szerint megfelelő környezeti hatásvizsgálatot kellett volna végezniük. Az EBB az átvilágítás részeként számította ki ezeket a kibocsátásokat, de saját szénlábnyom-értékelése nem helyettesítheti a projektgazdák meghiúsult kötelezettségeit.

15. A panaszosok azzal is érveltek, hogy az EBB környezetvédelmi és szociálpolitikai keretének felülvizsgálata nem foglalkozott a TAP- és TANAP-projektekkel kapcsolatban azonosított kérdésekkel. Az ombudsman rendelkezésére bocsátották a nyilvános konzultáció keretében az EBB-nek megküldött közös beadvány egy példányát. A panaszosok által felvetett fő probléma az volt, hogy a felülvizsgált keret nem volt egyértelmű az EBB-nek a projektek környezeti, szociális és emberi jogi vonatkozásaival kapcsolatos kellő gondosságát illetően. Bírálták, hogy az EBB átvilágítási gyakorlatát ismertető belső dokumentuma nem képezte a nyilvános konzultáció részét, és nem volt nyilvánosan hozzáférhető.

Az ombudsman értékelése

16. A panasz arra vonatkozik, hogy az EBB hogyan értékelte két tervezett projekt környezetre gyakorolt hatását azok finanszírozása során. Fontos megjegyezni, hogy a csővezetékek környezeti hatásának értékeléséért elsősorban a projektgazdák (több magán- és állami tulajdonú energiavállalat konzorciumai) felelősek, akiknek intézkedései kívül esnek az európai ombudsman megbízatásán. Az ombudsman szerepe ebben az esetben tehát nem annak értékelése, hogy a projektgazdák hogyan készítették el a csővezetékek környezeti hatásvizsgálatait, hanem inkább annak értékelése, hogy az EBB hogyan biztosította, hogy az értékelések összhangban legyenek a finanszírozási szabályaival.

17. Nem az EBB volt az egyetlen nemzetközi pénzügyi intézmény, amely finanszírozást nyújtott: más befektetők, valamint az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) is részt vettek a projektekben. Ez azt jelenti, hogy a projektgazdáknak nem csak az EBB-nek, hanem több finanszírozó intézménynek is tiszteletben kellett tartaniuk a környezetvédelmi és szociális kritériumokat. Mivel a csővezetékek több országon, köztük néhány uniós tagállamon is áthaladtak, eltérő uniós és/vagy nemzeti jogi követelményeket alkalmaztak ^[8].

18. Az ombudsman által ebben az esetben elvégezhető felülvizsgálat terjedelme korlátozott. Az ombudsman nem olyan technikai szerv, amely fel van szerelve a környezeti hatásvizsgálatok megfelelőségének újraértékelésére. Az Ombudsman ´ szerepe annak megállapítására korlátozódik, hogy az EBB észszerű választ adott-e a panaszosoknak, és hogy az EBB saját értékelése során történt-e eljárási hiba vagy nyilvánvaló értékelési hiba.

19. Az EBB-CM 2019. évi panaszra adott eredeti válaszának, az EBB pontosításainak és a vizsgálat során beszerzett további dokumentumoknak az elemzését követően az ombudsman megállapítja, hogy ebben az ügyben az EBB nem követett el hivatali visszásságot. Az elemzés – az EBB-CM által már megállapított számítási hibán túl – nem tár fel az EBB által a TAP és a TANAP környezetre gyakorolt hatásának mérlegelése során elkövetett nyilvánvaló értékelési hibát. A panaszosok állításainak részletes értékelése a mellékletben található.

20. A TAP és a TANAP támogatói által készített környezeti hatásvizsgálatok bizonyos hiányosságokat mutattak, amint arról a panaszosok beszámoltak. Különösen az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának kiszámítása volt hibás, és az értékelések nem vették figyelembe a TAP- és TANAP-projektek teljes befolyási területét, valamint más projektek kumulatív hatását. Az EBB azonban észlelte ezeket a hibákat, és az átvilágítási folyamat részeként megtette a megfelelő intézkedéseket. Felkérte a projektgazdákat, hogy készítsenek további hatásvizsgálatokat. Az EBB saját szénlábnyom-értékelést is kidolgozott, hogy biztosítsa a projektek megfelelő átfogó értékelését. Az ombudsman megállapítja, hogy az EBB az adott körülmények között ésszerűen járt el.

21. A panaszosok azzal érvelnek, hogy az EBB tévesen kezelte saját szénlábnyom-értékelését a TAP és a TANAP projektgazdák hiányzó értékelései helyett. Meg kellett volna követelnie a projektgazdáktól, hogy ehelyett további értékeléseket nyújtsanak be, mondták. Az ombudsman azonban úgy véli, hogy az EBB átvilágítási eljárásának nem az a célja, hogy helyettesítse a projektgazdák környezeti vizsgálatait; inkább önálló folyamatról van szó, amelyet függetlenül végeznek annak ellenőrzésére, hogy a finanszírozott projektek megfelelnek-e az EBB szabályainak. A TAP és a TANAP esetében az EBB előírta a projektgazdák számára, hogy az átvilágítási folyamat részeként végezzenek további tanulmányokat vagy nyújtsanak kiegészítő információkat. Az EBB szabályai nem írják elő számára azt a kötelezettséget, hogy további információkat kérjen a projektgazdáktól minden olyan esetben, amikor az információk hiányoznak ^[9].

22. Az ombudsman üdvözli, hogy az EBB további magyarázatokkal szolgált arra vonatkozóan, hogy gyakorlatai hogyan változtak azóta, hogy 2019-ben átvette az EU „éghajlati bankjának” szerepét (a csővezetékeket 2018-ban finanszírozták). Az EBB egy 2021-es nyilvános konzultációt követően felülvizsgálta az általa finanszírozott projektek környezeti és társadalmi hatásaira vonatkozó szabályait. Megerősítette különösen a projektgazdák arra vonatkozó követelményeit és felelősségét, hogy megfelelő minőségű környezetvédelmi tanulmányokat készítsenek, és elmagyarázzák, hogy a projektek hogyan felelnek meg az éghajlatváltozással kapcsolatos kötelezettségvállalásoknak (különösen a Párizsi Megállapodás céljainak).^[10]

23. Az ombudsman tudomásul veszi a panaszosoknak a környezetvédelmi és szociálpolitikai keret EBB általi felülvizsgálatával kapcsolatos érveit. A felülvizsgálatra (és a kapcsolódó nyilvános konzultációra) az ombudsman vizsgálatával egyidejűleg került sor, de az nem képezi annak részét. Az ombudsman megjegyzi azonban, hogy az EBB átvilágítási gyakorlatát ismertető belső dokumentumot a nyilvános konzultáció során közzétették az EBB honlapján.^[11] A panaszosok ezt fontos kérdésként vetették fel, és megnyugtató, hogy mostanra nyilvánosságra hozták.

Következtetés

A vizsgálat alapján az ombudsman az alábbi következtetéssel zárja le az ügyet:

Ebben az ügyben az EBB nem követett el hivatali visszásságot.

A panaszost és az EBB-t tájékoztatják erről a határozatról.

 

Emily O'Reilly
európai ombudsman

Strasbourg, 2022. 27.

 

Melléklet a 2030/2020/NH sz. ügyről szóló határozathoz

A következő bekezdések részletesebben ismertetik a panaszos főbb állításait, az EBB érveit és az ombudsman értékelését.

1) A projektek teljes befolyási területének figyelmen kívül hagyása

A panaszosok azzal érveltek, hogy a környezeti és társadalmi hatásvizsgálatok nem vették figyelembe a TAP- és TANAP-projektek teljes befolyási területét, valamint más projektek kumulatív hatását.

Az EBB-CM azt válaszolta, hogy a TAP- és TANAP-projektek projektgazdái kötelesek saját környezeti és társadalmi hatásvizsgálatot végezni, mielőtt megkapnák az EBB finanszírozását. Az EBB már korai szakaszban megállapította, hogy a két projekt hatásvizsgálata nem vette figyelembe a déli gázfolyosó más projektjeiből származó összesített üvegházhatásúgáz-kibocsátást. Az EBB ezért előírta, hogy a projektgazdák végezzenek kumulatív hatásvizsgálatot. A TAP eleget tett a követelményeknek, és honlapján közzétett egy kiegészítő információs csomagot, amely kumulatív számításokat is tartalmaz.^[12] Az EBB megjegyezte, hogy a TANAP ezt nem tette meg. Az EBB azonban a projektek hatásvizsgálatai alapján elvégezte az éghajlatváltozással kapcsolatos sebezhetőségi értékelést, és arra a következtetésre jutott, hogy az éghajlatra gyakorolt hatás korlátozott lesz. Az EBB a TANAP-ra vonatkozó átvilágítási eljárásának részeként elvégezte a halmozott üvegházhatásúgáz-kibocsátás értékelését is.

Az ombudsman értékelése:

Az EBB kifejtette, hogy előírta a projektgazdák számára, hogy végezzenek kumulatív hatásvizsgálatot, de csak a TAP-nak felelt meg. Az ombudsman ellenőrizte az információkat, és megállapította, hogy a TAP-projektgazdák valóban közzétettek egy további dokumentumot, amely figyelembe veszi a környezetre gyakorolt kumulatív hatást, beleértve a kumulatív üvegházhatásúgáz-kibocsátást is.^[13] A TANAP esetében az EBB az átvilágítási folyamat részeként elvégezte a kumulatív üvegházhatásúgáz-kibocsátás értékelését. Az ombudsman ellenőrizte az EBB saját értékelését a TANAP összesített üvegházhatásúgáz-kibocsátásáról, és megállapította, hogy az EBB számításai a teljes déli gázfolyosó kibocsátásaira kiterjedtek, beleértve a kapcsolódó létesítményeket is.^[14] A panaszosok azzal érveltek, hogy a környezeti hatásvizsgálatokat számos különböző dokumentum tartalmazza, míg azokat egyetlen dokumentumban kell összevonni. Az ombudsman az EBB szabályaiban semmi olyat nem talált, ami megakadályozná a projektgazdákat abban, hogy frissítsék és ebből következően több hatásvizsgálatot nyújtsanak be. Éppen ellenkezőleg, a projektgazdákat felkérik, hogy szükség esetén frissítsék környezeti vizsgálataikat további tanulmányokkal, amelyekről az EBB-vel eseti alapon kell megállapodni ^[15].

2) A TAP olaszországi szakaszának üvegházhatásúgáz-kibocsátása

A panaszosok azzal érveltek, hogy a TAP-projektgazdák nem számították ki a TAP olasz szakaszára vonatkozó üvegházhatásúgáz-kibocsátást, annak ellenére, hogy Albánia és Görögország esetében ezt megtették.

Az EBB-CM kifejtette, hogy a TAP olasz szakaszát illetően a hatásvizsgálat magában foglalta az üvegházhatásúgáz-kibocsátásra vonatkozó számításokat, de főként a tengeri tevékenységek esetében, és a kibocsátásokat jelentéktelennek tekintették.

Az ombudsman értékelése:

Az ombudsman ellenőrizte az információkat ^[16], és semmi olyat nem talált, ami arra utalna, hogy az EBB nyilvánvaló hibát követett volna el ebben a tekintetben.

3) Üvegházhatású gázok kumulatív diffúz kibocsátása

A panaszosok azzal érveltek, hogy a projektek nem értékelték a teljes déli gázfolyosó összesített illékony üvegházhatásúgáz-kibocsátását.

Az EBB-CM azt válaszolta, hogy a diffúz és lefúvatási kibocsátásokat figyelembe vették és kiszámították a projektek hatásvizsgálataiban (a diffúz és lefúvatási kibocsátásokat a TANAP esetében, és a TAP esetében csak a lefúvatási kibocsátásokat)^[17]. Az EBB szénlábnyom-értékelést végzett, amely magában foglalta a Déli Gázfolyosó projekt valamennyi infrastruktúrájára kiterjedő valamennyi hozzájáruló üvegházhatásúgáz-kibocsátás kiszámítását. A panasz vizsgálata során az EBB-CM megállapította, hogy a TANAP-projektgazdák elavult érték alapján számították ki a projekt kibocsátásait ^[18]. Az aktualizált értékkel való újraszámítást követően azonban megállapította, hogy a hatás elhanyagolható volt (a teljes déli gázfolyosó teljes kibocsátásának kevesebb mint 1 %-a).

Az ombudsman értékelése:

Az ombudsman ellenőrizte az EBB saját, a vizsgálat során kapott szénlábnyom-értékelését. Az ombudsman megerősíti, hogy a Déli Gázfolyosó projekt valamennyi infrastruktúrájára kiterjedően lefedte az összes hozzájáruló üvegházhatásúgáz-kibocsátást (beleértve az illékony kibocsátásokat is). Az EBB-CM elismerte, hogy hiba történt a TANAP kibocsátásának kiszámítása során, amely elavult értéket használt, de megállapította, hogy a hiba hatása a teljes égetési kibocsátáshoz képest elhanyagolható volt (kevesebb mint 1%). Ellenkező bizonyíték hiányában az ombudsman észszerűnek tartja az EBB értékelését és megközelítését.

4) Elavult érték a csővezetékek éghajlati hatásának értékeléséhez

A panaszosok azzal érveltek, hogy az EBB elavult értéket használt a csővezetékek éghajlatra gyakorolt hatásának értékelésére a szénlábnyom-értékelési és -számítási módszertana keretében.

Az EBB-CM kifejtette, hogy saját szénlábnyom-értékelésének elkészítésekor maga az EBB is elavult értéket használt számításai során. Az EBB-CM megállapította, hogy az EBB azóta frissítette útmutató dokumentumát a naprakész értékkel ^[19].

Az ombudsman értékelése:

Maga az EBB is helytelen értéket használt számításai során, mivel a referenciadokumentum (az EBB projekt szénlábnyom-módszertanának 10.1. verziója) továbbra is elavult értékre hivatkozott. Ezt az értéket azóta frissítették a referenciadokumentum jelenlegi változatában (11.1. verzió).^[20] Az ombudsman ezért megállapítja, hogy az EBB észszerűen járt el e tekintetben.

5) A csővezetékek megnövekedett kapacitásának figyelmen kívül hagyása

A panaszosok azt állították, hogy az EBB az üvegházhatásúgáz-kibocsátást csak a projektek első szakaszára vonatkozóan értékelte, a további szakaszokra vonatkozóan nem, amikor a csővezetékek teljes kapacitással működnének.

A panaszra adott válaszában az EBB-CM kifejtette, hogy az EBB csak a projektek első szakaszára számította ki az üvegházhatásúgáz-kibocsátást, mivel ez volt az egyetlen olyan szakasz, amelyet az EBB finanszírozott. A csővezetékek további bővítése vagy korszerűsítése – amennyiben azt az EBB finanszírozza – további szénlábnyom-értékelések tárgyát képezné. Az EBB-CM arra a következtetésre jutott, hogy az 1. szakasz szénlábnyomának értékelése teljes mértékben összhangban van az EBB szabályaival.

A panaszosok ragaszkodtak ahhoz, hogy az EBB azáltal, hogy csak az alacsonyabb csővezeték-kapacitással rendelkező projekt 1. szakaszát vette figyelembe, csökkentette a TAP és a TANAP által generált üvegházhatásúgáz-kibocsátás mennyiségét. Elmondták, hogy az EBB állításával ellentétben a földgáz további sűrítésének köszönhetően idővel növekedni fog a csővezeték-kapacitás, anélkül, hogy további beruházásokra lenne szükség.

Az ombudsman értékelése:

Az EBB úgy döntött, hogy csak a projektek első szakaszában értékeli az üvegházhatásúgáz-kibocsátást. Az első szakasz a TAP esetében évi 10 milliárd köbméter, a TANAP esetében pedig 16 milliárd köbméter csővezeték-kapacitást vett figyelembe, míg a következő szakaszokban a kapacitás a TAP esetében 20 milliárd köbméterre, a TANAP esetében pedig 24 milliárd köbméterre nőne. Az EBB kifejtette, hogy külön szénlábnyom-értékeléseket fog végezni abban az esetben, ha úgy dönt, hogy finanszírozza a csővezetékek további bővítését vagy korszerűsítését. Az ombudsman ezt a magyarázatot ésszerűnek tartja. A panaszosok azzal érveltek, hogy a csővezeték-kapacitás további beruházások nélkül növekedne, de a bizonyítékok inkább az ellenkezőjére utalnak: további kompresszorállomások építésére van szükség, ha a TAP és a TANAP növelni kívánja a csővezeték-kapacitást.^[21] Az ilyen építést - amennyiben azt az EBB finanszírozza - külön szénlábnyom-értékelésnek kellene alávetni.

6) Hiteles alapforgatókönyv (projekt nélkül)

A panaszosok azzal érveltek, hogy az EBB szénlábnyom-értékelése nem nyújtott hiteles alapforgatókönyvet a projektek hatásának más alternatívákkal való összehasonlításához arra az esetre, ha a csővezetékeket nem építenék meg.

Az EBB-CM azt válaszolta, hogy az EBB szabályai szerint a hiteles alapforgatókönyv (a „projekt nélküli” forgatókönyv) megköveteli annak előrejelzését, hogy mi történik abban az esetben, ha a projekteket nem építik meg, és azonos mennyiségű gázt importálnak alternatív útvonalakon. Az EBB akkor azt mondta, hogy a csővezetékek alternatívái az Északi Áramlat 2 és az ukrán tranzitvezetékek orosz gázimportja, vagy az Egyesült Államokból származó cseppfolyósított földgáz importja. Az EBB-CM megállapította, hogy az EBB hiteles és reális alapforgatókönyvet készített szénlábnyom-értékeléséhez.

A panaszosok ragaszkodtak ahhoz, hogy az EBB nem vett figyelembe olyan forgatókönyvet, amely a földgázimport-kapacitás növelése helyett az energiamegtakarítást célzó intézkedéseket és politikákat tartalmaz.

Az ombudsman értékelése:

A „hiteles alapforgatókönyv” célja, hogy összehasonlítsa a projektek hatását más alternatívákkal arra az esetre, ha a csővezetékeket nem építenék meg. Az ombudsman az EBB által felvázolt alternatív forgatókönyvben nem talál olyan elemet, amely a saját szabályaitól való jelentős eltérésre utalna. Abban az időben teljesen ésszerű volt, hogy az EBB olyan forgatókönyvet vázoljon fel, amelyben a gáz továbbra is a már meglévő csővezetékeken (Oroszország, Egyesült Államok, Ukrajna) keresztül áramlik Európába. A panaszosok azzal érvelnek, hogy az EBB nem vette figyelembe az orosz csővezetékek öregkorát, és az energiamegtakarítási politikákra összpontosító alternatív forgatókönyvet kellett volna megjósolnia. Az ombudsman azonban megjegyzi, hogy az EBB szabályai nem kötelezik az EBB-t arra, hogy ilyen részletességű alternatív forgatókönyveket dolgozzon ki ^[22].

7) Albánia szén-dioxid-kibocsátásának csökkentésére vonatkozó nemzetközi kötelezettségvállalásai

A panaszosok azzal érveltek, hogy a projektek súlyosan veszélyeztették Albánia szén-dioxid-kibocsátásának csökkentésére tett nemzetközi kötelezettségvállalásait. A TAP-projekt előre jelzett üvegházhatásúgáz-kibocsátása Albánia éves teljes kibocsátásának 7%-át tenné ki, annak ellenére, hogy Albánia ígéretet tett arra, hogy 2030 előtt 11,5 %-kal csökkenti szén-dioxid-kibocsátását. A projektgazdák nem mutattak be olyan mérséklési stratégiákat, amelyek enyhítenék azt a jelentős hatást, amelyet a TAP gyakorolna Albánia üvegházhatásúgáz-jegyzékére.

Az EBB-CM szerint nincs bizonyíték arra, hogy Albánia nem tartaná be a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére vonatkozó nemzetközi kötelezettségvállalásait. Emellett a TAP-projektgazdák irányítási tervet dolgoztak ki a fennmaradó hatások kezelésére, valamint az Albánián áthaladó TAP-szakaszra vonatkozó mérséklési ellenőrzések és biztosítékok biztosítására.

Az ombudsman értékelése:

Az ombudsmannak nem feladata annak értékelése, hogy egy harmadik ország tiszteletben tartja-e az éghajlatváltozással kapcsolatos nemzetközi kötelezettségvállalásait. A panaszosok fő érve az, hogy a TAP-támogatók nem terjesztettek elő enyhítő vagy kompenzációs intézkedéseket, ami ellentétes volt az EBB követelményeivel. Az EBB-CM kifejtette, hogy a TAP projektgazdái egy további, kockázatcsökkentő intézkedéseket tartalmazó dokumentumot fognak készíteni. Az ombudsman megerősíti, hogy a TAP-projektgazdák időközben közzétettek egy ilyen dokumentumot.^[23] A dokumentum bemutatja azokat az eszközöket és folyamatokat, amelyek a működési szakasz alatti kibocsátások – többek között az üvegházhatásúgáz-kibocsátás – kezelésére, valamint az üvegházhatásúgáz-kibocsátás – többek között az illékony kibocsátások – mérhető csökkentési céljainak meghatározására szolgálnak. Az ombudsman megállapítja, hogy az EBB észszerű választ adott a panaszosok ezzel kapcsolatos érveire.

 

[1] Az EBB-CM honlapján közzétette az üggyel kapcsolatos információkat és következtetéseiről szóló jelentését: https://www.eib.org/en/about/accountability/complaints/cases/tap-tanap

[2] Lásd: https://www.eib.org/en/press/all/2019-313-eu-bank-launches-ambitious-new-climate-strategy-and-energy-lending-policy (https://www.eib.org/en/press/all/2019-313-eu-bank-launches-ambitious-new-climate-strategy-and-energy-lending-policy)

[3] A TAP- és TANAP-projektek értékelésekor az EBB rendelkezett környezeti és társadalmi fenntarthatósági kerettel, amely a következőkből állt: i. a környezetvédelmi és társadalmi elvekről és normákról szóló 2009. évi nyilatkozat (a nyilatkozat ismertette azokat a környezetvédelmi és társadalmi követelményeket, amelyek alapján az EBB által finanszírozott projekteket értékelik), valamint ii. a környezetvédelmi és szociális normákról szóló kézikönyv (a kézikönyv lefordította a nyilatkozatban leírt környezetvédelmi normákat az EBB személyzete által követett operatív gyakorlatokra). Az EBB közzétette továbbá a projekt szénlábnyomának módszertanát (10.1. verzió), amely elmagyarázza, hogy az EBB munkatársainak hogyan kell kiszámítaniuk az EBB által finanszírozott beruházási projektek szénlábnyomát. Az EBB egy nyilvános konzultációt követően 2021-ben aktualizálta keretét (lásd: https://www.eib.org/en/about/priorities/climate-action/environment-sustainability/index.htm).

[4] Lásd: https://www.eib.org/attachments/strategies/eib_energy_lending_policy_en.pdf

[5] A Párizsi Megállapodás jogilag kötelező erejű globális éghajlat-változási megállapodás, amelyet a 2015. decemberi párizsi éghajlat-változási konferencián (COP21) fogadtak el. A Párizsi Megállapodás globális keretet határoz meg a veszélyes éghajlatváltozás elkerülésére azáltal, hogy a globális felmelegedést 2 °C alatt tartja. Célja továbbá, hogy megerősítse az országok azon képességét, hogy megbirkózzanak az éghajlatváltozás hatásaival, és támogassa őket erőfeszítéseik során. Az EU és tagállamai részes felei a megállapodásnak.

[6] Lásd a 3. lábjegyzetet.

[7] Lásd az EBB új környezetvédelmi és szociális standardjait, különösen a környezeti és társadalmi hatásokról és kockázatokról szóló 1. standardot, az éghajlatváltozásról szóló 5. standardot és a közvetített finanszírozásról szóló 11. standardot, amelyek elérhetők a következő internetcímen: https://www.eib.org/en/publications/eib-environmental-and-social-standards

[8] Többek között: az Egyesült Nemzetek Éghajlatváltozási Keretegyezménye (UNFCCC) és annak Kiotói Jegyzőkönyve, a 2011/92/EU irányelv (a továbbiakban: KHV-irányelv) és a 2003/87/EK irányelv (az üvegházhatásúgáz-kibocsátásról szóló irányelv).

[9] Az EBB környezetvédelmi és szociális normákról szóló kézikönyvének II. kötete (2013. december 2-i 9.0. verzió, a TAP és a TANAP értékelésekor hatályos) kimondja, hogy „211. A rendelkezésre álló dokumentáció dokumentumalapú áttekintése és az értékelő misszió alapján a csoport meghatározza, hogy a projektgazda végezzen-e további tanulmányokat az EBB E&S szabványainak való megfelelés érdekében. Gyakran további tanulmányokra van szükség az olyan nagyobb kérdések kezeléséhez, mint a határokon átnyúló kérdések, a kumulatív hatások, a kritikus élőhelyeket vagy az ökológiailag érzékeny területeket, a természeti erőforrásokat vagy a jogilag védett területeket fenyegető veszélyek, a regionális cselekvési terv kidolgozása és az őslakos népek.” (138. o.)

[10] Lásd a 12. pontot.

[11] Elérhető a következő internetcímen: https://consult.eib.org/consultation/essf-2021-en/user_uploads/eib-environmental-and-social-handbook.pdf

[12] Elérhető a következő címen: https://www.tap-ag.com/sustainability/lenders-requirements/taps-operational-esch-management-system/$18902/$18903/$18905

[13] A vezetői összefoglaló a következő címen érhető el: https://www.tap-ag.com/sustainability/lenders-requirements/cumulative-impact-assessment-executive-summary/$2750/$2751/$2752

[14] Az EBB TANAP-ra vonatkozó szénlábnyom-értékelése magában foglalja a kapcsolódó és kiegészítő projektekből származó upstream és downstream CO2-kibocsátásokat: a Shah Deniz 2 mező, a folyosó többi csővezetéke (TAP, SCPx) és a végfelhasználási égetés. A dokumentum itt érhető el: https://www.eib.org/attachments/registers/79751193.pdf

[15] Lásd: „EIB Environmental and Social Standards”, 1. szabvány, 35. bekezdés, elérhető a következő internetcímen: https://www.eib.org/attachments/strategies/environmental_and_social_practices_handbook_en.pdf.

[16] Lásd a TAP olasz szakaszára vonatkozóan elvégzett környezeti és társadalmi hatásvizsgálat nem technikai jellegű összefoglalóját, amely a következő internetcímen érhető el: https://www.tap-ag.com/sustainability/esia-documents/esia-italy-in-english/$3513/$3514/$3517 A dokumentum figyelembe veszi a „szennyezőlevegő-kibocsátást” a tengeri műveletek esetében (lásd: 41. o.) és a légszennyező anyagokat, például a nitrogén-dioxidot (NO2), a szálló port (PM10) és a szén-monoxidot (CO) a szárazföldi műveletek esetében (lásd: 47. o.). A kibocsátások kisebb jelentőségűnek tekintendők.

[17] Az illékony kibocsátások olyan kibocsátások, amelyeket fizikailag nem szabályoznak, de amelyek üvegházhatást okozó gázok szándékos vagy nem szándékos kibocsátásából erednek. Ezek általában a tüzelőanyagok és más vegyi anyagok előállításából, feldolgozásából, átviteli tárolásából és felhasználásából erednek, gyakran csatlakozásokon, tömítéseken, csomagoláson, tömítéseken stb. keresztül. A lefúvatásból származó kibocsátások elvben beletartoznak a diffúz kibocsátások fogalommeghatározásába.

[18] A metán globális felmelegedési potenciáljának indexét (CH ₄) az Egyesült Nemzetek Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) 1996-ban 21-ben állapította meg, majd 2007-ben 25-re frissítette. A TANAP hatásvizsgálata a régi értéket használta (21).

[19] Az EBB projekt szénlábnyomra vonatkozó aktualizált módszertanai (2020. júliusi 11.1. verzió) a metán globális felmelegedési potenciáljának 28 %-os mutatóját (CH ₄) használják, összhangban az IPCC legutóbbi értékeléseivel. Lásd a módszertanok 41. oldalát, amely a következő címen érhető el: https://www.eib.org/attachments/strategies/eib_project_carbon_footprint_methodologies_en.pdf

[20] A módszertanok 11.1. verziója elérhető a https://www.eib.org/en/about/cr/footprint-methodologies.htm internetcímen (legutóbbi hozzáférés: 2022. március 8.).

[21] A TAP honlapja kifejti, hogy: „A TAP jelenlegi működési kapacitása évi 10 milliárd köbméter (milliárd köbméter/év). Két kompresszorállomás hozzáadásával és a meglévő kompresszorállomások módosításával azonban a meglévő csővezeték-kapacitás évi 20 milliárd m3-re növelhető.”(utólagos kiemelés). A TANAP honlapja szerint: „A csővezeték átviteli kapacitása kezdetben 16 milliárd köbméter lesz, de az elkövetkező években további beruházásokkal 24 milliárd köbméterre, majd 31 milliárd köbméterre nő. (...) 2 kompresszorállomás (Amint az átviteli kapacitás 31 milliárd m3-re növekszik, a kompresszorállomások száma 7-re emelkedik).”(utólagos kiemelés)

[22] Az EBB projekt szénlábnyom-módszertanának 10.1. verziója szerint „A projekt alapforgatókönyve (vagy „projekt nélküli” forgatókönyv) a javasolt projekt által nyújtott teljesítmény elérésének várható alternatív eszköze. Az alapforgatókönyvnek ezért javaslatot kell tennie a javasolt projekt valószínű alternatívájára, amely i. technikai szempontból képes megfelelni a szükséges teljesítménynek; és ii. a gazdasági és szabályozási követelmények tekintetében hiteles.”

[23] Lásd a 2020 szeptemberében közzétett, „A légköri kibocsátások kezelési eljárása” című TAP-ot, amely a következő internetcímen érhető el: https://www.tap-ag.com/sustainability/lenders-requirements/esch-management-operations/$18964/$18963/$19030