- HU Magyar
A gépi fordításokban előfordulhatnak az egyértelműséget és a pontosságot potenciálisan csökkentő hibák; az ombudsman nem vállal felelősséget az esetleges eltérésekért. A legmegbízhatóbb és jogilag korrekt tájékoztatásért olvassa el a fenti linken található, angol nyelvű forrásverziót.
Bővebb információért tekintse meg nyelvi és fordítási politikánkat.
Az európai ombudsman határozata az Európai Bizottság ellen benyújtott 1633/2000/ADB sz. panaszról
Határozat
Ügy 1633/2000/ADB - Vizsgálat megindítása Péntek | 19 január 2001 - Határozat Kedd | 23 október 2001
Tisztelt G. Asszony!
2000. december 11-én az „Association contre l'Heure d'Eté double” nevében panaszt nyújtott be az európai ombudsmanhoz a nyári időszámításról szóló 9. irányelvre irányuló javaslat körülményeivel kapcsolatban.
2001. január 19-én továbbítottam a panaszt az Európai Bizottság elnökének. Az Európai Bizottság 2001. március 22-én nyilvánított véleményt. Az észrevételezésre való felkéréssel együtt továbbítottam Önnek, amelyet 2001. május 28-án küldött meg.
Azért írok most, hogy tájékoztassam Önöket az elvégzett vizsgálatok eredményeiről.
A PANASZ
A panaszos az „Association contre l'Heure d'Eté double” (ACHE) elnöke és a nyári időszámítással kapcsolatos ügyek elismert szakértője. Először panaszt nyújtott be az európai ombudsmanhoz a nyári időszámításra vonatkozó rendelkezésekről szóló kilencedik irányelvvel kapcsolatban. Azért zárták le, mert nem vonatkozott hivatali visszásságra. Ezt követően úgy döntött, hogy panaszt tesz az irányelvjavaslat késedelmei miatt. A nyári időszámításra vonatkozó rendelkezésekről szóló nyolcadik irányelv szerint a Bizottságnak 2000. január 1-je előtt be kellett volna nyújtania a kilencedik irányelvre vonatkozó javaslatát. Ehelyett csak 2000. június 20-án készült el. 2000. december 11-én ezért panaszt nyújtott be az európai ombudsmanhoz, és a következő állításokat tette:
1. A nyári időszámításról szóló kilencedik irányelvre irányuló bizottsági javaslat a nyári időszámításról szóló nyolcadik irányelvben meghatározott ütemterv szerint hat hónapos késéssel készült el.
2. Ezt a késedelmet el lehetett volna kerülni, ha a Bizottság a javaslat elkészítésekor elfogadta volna a panaszos szakértelmét.
A panaszos azt állította, hogy a 2000. január 1-je után alkalmazandó nyári időszámítási szabályok elveszítik állandó jellegüket és időben korlátozottak. Azt is szeretné, ha ezt a fontos kérdést komolyabban vennék, és valódi párbeszédet szorgalmaz az érdekelt csoportokkal.
A VIZSGÁLAT
Az Európai Bizottság véleményeAz Európai Bizottság panaszra vonatkozó véleménye a következőket foglalta össze:
1. Ami azt az állítást illeti, hogy a javaslatot későn nyújtották be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy szolgálatai benyújtották a végleges tervezetet, amint minden szükséges információ rendelkezésre állt. Az eljárás a konzultációk miatt késett. Ezenkívül a javaslat benyújtásának késedelmét az eljárás szoros nyomon követése ellensúlyozta. Ez kisebb késedelmet okozott a végleges elfogadásban, mivel a kilencedik irányelvet 2001. január 19-én fogadták el, míg a nyolcadik irányelvben meghatározott határidő 2001. január 1-je volt.
2. 1993 óta a panaszos több lehetőséget is kihasznált arra, hogy a meghallgatások és találkozók során, illetve a Bizottság tisztviselőinek küldött leveleiben ismertesse a nyári időszámításra vonatkozó nézeteit. A panaszos kezdettől fogva szorosan részt vett a vitatott tanulmány elkészítésében. A Bizottság által megbízott „Research voor Beleid” tanácsadó többek között megkapta az ACHE által e tárgyban készített dokumentumokat. A tanácsadó személyesen is találkozott a panaszossal.
A végleges jelentés tervezetét 1999 júliusában terjesztették az európai intézmények, a tagállamok és az érintett szervezetek, köztük az ACHE körében. A közzétételt követően a panaszos több levelet küldött, amelyekben vitatta a jelentés elemeit és következtetéseit. A tanácsadó helyesbítette a jelentést, anélkül azonban, hogy szükségesnek tartotta volna általános következtetéseinek megváltoztatását. A Bizottság több alkalommal válaszolt a panaszos leveleire.
Végül úgy tűnik, hogy a jelentés csak két negatív reakciót váltott ki; az első az ACHE-től, a második pedig egy belga egyesülettől érkezett, amely pontosan ugyanezeket az észrevételeket tette. Az irányelvjavaslatot az európai intézmények nagyrészt jóváhagyták.
Az európai ombudsman továbbította a Bizottság véleményét a panaszosnak, és felkérte, hogy tegye meg észrevételeit. Válaszában a panaszos a következőket állította:
A Bizottság szolgálatai csak nagyon felületesen vették figyelembe észrevételeit. Az ACHE észrevételei nyomán a jelentésben végrehajtott néhány változtatás nem indokolhat 6 hónapos késedelmet. A Bizottság elkerülte az ACHE lényeges észrevételeinek figyelembevételét, amelyek túlságosan eltértek a tanácsadó következtetéseitől. Valószínűbb, hogy a Bizottságnak sokkal több időre volt szüksége ahhoz, hogy látszólag ésszerű indokot találjon arra, hogy miért utasította el az ACHE észrevételeinek figyelembevételét.
Az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak benyújtandó javaslat késedelmes véglegesítése miatt a szervezetek és a két intézmény közötti párbeszéd a végleges elfogadás előtt lehetetlenné vált. A Bizottságnak meg kellett volna határoznia az érdekelt szervezetek észrevételeinek figyelembevételéhez szükséges időt.
A Bizottság és a panaszos közötti párbeszéd különösen korlátozott volt a kilencedik irányelvre irányuló javaslat előkészítése során. Az intézmény megtagadta, hogy ebben az időszakban meghallgatást szervezzen, bár az utolsóra 1995-ben került sor, és az ACHE azóta fontos kutatásokat végzett. A panaszostól megtagadták a Bizottság brüsszeli szolgálataival folytatott interjút. A Bizottság által párbeszédként hivatkozott „Research voor Beleid” tanácsadóval való találkozóra a Bizottság javaslata előtt került sor, amelyre vonatkozóan a panaszos nem hivatkozik késedelemre.
A HATÁROZAT
1 A nyári időszámításról szóló kilencedik irányelvre irányuló javaslat késedelmes benyújtása1.1 A panaszos azt állította, hogy a nyári időszámításról szóló kilencedik irányelvre irányuló európai bizottsági javaslat (COM(2000) 302) a nyári időszámításról szóló nyolcadik irányelvben meghatározott ütemterv szerint hat hónapos késéssel készült el.
1.2 Az Európai Bizottság úgy vélte, hogy a késedelem a lefolytatott konzultáció miatt következett be. Rámutatott azonban arra, hogy magát az irányelvet (2000/84/EK) csak 19 nappal a határidő után fogadták el.
1.3 Hatáskörének gyakorlása során az Európai Bizottságnak tiszteletben kell tartania a vonatkozó közösségi szabályokat. A hivatali visszásság akkor fordul elő, ha egy közösségi intézmény vagy szerv nem a Szerződéseknek és a rá nézve kötelező közösségi jogi aktusoknak megfelelően jár el. Ebben az esetben az ombudsman megjegyzi, hogy a nyári időszámításról szóló nyolcadik irányelv (1) egyértelműen pontos határidőt szabott a Bizottságnak. Ezen irányelv 4. cikke szerint:
A 2002-től alkalmazandó rendelkezéseket a Bizottság 2000. január 1-je előtt benyújtandó javaslata alapján 2001. január 1-jéig kell elfogadni.
1.4 A nyári időszámításról szóló kilencedik irányelvre vonatkozó európai bizottsági javaslatot valójában 2000. június 20-án terjesztették elő. Úgy tűnik, hogy a Bizottság által előadott indokok nem olyan rendkívüli körülményekre vezethetők vissza, amelyek igazolhatták volna a bekövetkezett hat hónapos késedelmet. A Bizottság azáltal, hogy nem a rá vonatkozó kötelezettségnek megfelelően járt el, nem követte a megfelelő ügyintézés elveit.
2 A panaszos szakértelmének figyelmen kívül hagyása2.1 A panaszos azt állította, hogy a javaslat késedelmét el lehetett volna kerülni, ha az Európai Bizottság a javaslat elkészítésekor elfogadta volna a panaszos szakértelmét.
2.2 Az Európai Bizottság megállapította, hogy 1993 óta a panaszos rendszeresen lehetőséget kapott álláspontjának kifejtésére.
2.3 Az ombudsman megjegyzi, hogy úgy tűnik, az Európai Bizottságnak nincsenek jogi kötelezettségei a nyári időszámításról szóló kilencedik irányelvre irányuló javaslatát megelőzően folytatott konzultációk terjedelmét illetően. Továbbá semmi nem utal arra, hogy a Bizottságnak követnie kellett volna a panaszosnak a javasolt irányelvre vonatkozó valamennyi javaslatát. A Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata szerint az összetett tudományos és gazdasági helyzet értékelésével járó ügyekben a Bizottság széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik (2). Az ombudsman ezért arra a következtetésre jutott, hogy nincs bizonyíték a hivatali visszásságra az ügy e vonatkozását illetően.
3 KövetkeztetésekAz ombudsman e panasszal kapcsolatos vizsgálatai alapján a következő kritikai észrevételt kell tenni:
A nyári időszámításról szóló kilencedik irányelvre vonatkozó bizottsági javaslatot valójában 2000. június 20-án terjesztették elő. Úgy tűnik, hogy a Bizottság által előadott indokok nem olyan rendkívüli körülményekre vezethetők vissza, amelyek igazolhatták volna a bekövetkezett hat hónapos késedelmet. A Bizottság azáltal, hogy nem a rá vonatkozó kötelezettségnek megfelelően járt el, nem követte a megfelelő ügyintézés elveit.
Tekintettel arra, hogy az ügy ezen aspektusa a múltban bekövetkezett konkrét eseményekkel kapcsolatos eljárásokra vonatkozik, nem helyénvaló az ügy békés rendezésére törekedni. Az ombudsman ezért lezárja az ügyet.
Erről a határozatról a Bizottság elnökét is tájékoztatni fogják.
Tisztelettel:
Jacob SÖDERMAN
(1) Az Európai Parlament és a Tanács 97/44/EK nyolcadik irányelve (1997. július 22.) a nyári időszámításra vonatkozó rendelkezésekről (HL L 206., 1997.8.1., 62–63. o.).
(2) Lásd többek között az 55/75. sz. Balkan-Import Export ügyet (EBHT 1976., 19. o.); A 29/77. sz. Roquettes Frères ügyben hozott ítélet (EBHT 1977., 1853. o.); és a 138/79. sz. ügy