Tisztelt Hölgyem/Uram!

2020. október 27-én Ön panaszt nyújtott be az európai ombudsmanhoz az Európai Csalás Elleni Hivatallal (OLAF) szemben a fent említett panasszal kapcsolatban.

A panaszát alátámasztó összes információ gondos elemzését követően úgy döntöttünk, hogy a vizsgálatot az alábbi következtetéssel zárjuk le:

Megállapítjuk, hogy a panasz nem tár fel hivatali visszásságot.

Az OLAF álláspontja helyesen alapul a 883/2013/EU, Euratom rendelet ^[1] rendelkezésein és a Bíróság OLAF által hivatkozott vonatkozó ítélkezési gyakorlatán. Az OLAF-ot különösen a 883/2013/EU, Euratom rendelet 10. cikke kötelezi a titoktartási és a szakmai titoktartási kötelezettség tiszteletben tartására. Ez a kötelezettség a vizsgálat lezárását követően is fennáll. Az Ön esetében az OLAF továbbította a zárójelentést az illetékes igazságügyi hatóságoknak, és helyesen tájékoztatta Önt arról a lehetőségről, hogy az Önt hátrányosan érintő határozat elfogadása előtt érvényesítheti jogait, beleértve az összes releváns információhoz való hozzáférés jogát is. Ezen információknak a nemzeti hatóságok részére történő továbbítását a 883/2013/EU, Euratom rendelet 12. cikke szabályozza. A panaszához csatolt információk alapján úgy tűnik, hogy a nemzeti hatóságok által végzett vizsgálat jelenleg is folyamatban van.

A Törvényszék által a T-110/15. sz., International Management Group kontra Európai Bizottság ügyben tett megállapítások (a Törvényszék 2016. május 26-i ítélete), amelyekre Ön hivatkozott, alátámasztják az OLAF álláspontját.

Ítéletének 36. pontjában a Törvényszék a következőképpen határozott: „Összefoglalva, az OLAF-ra alkalmazandó jogszabályi keret főszabály szerint kizárja az érintett személyek számára az OLAF irataiba való betekintés jogát. E hatóságoknak a rájuk alkalmazandó eljárási szabályoknak megfelelően csak abban az esetben kell hozzáférést biztosítaniuk az OLAF végleges jelentéséhez annak érdekében, hogy e személyek gyakorolhassák védelemhez való jogukat, ha a zárójelentés címzettjei az érintett személyeket hátrányosan érintő jogi aktusokat kívánnak elfogadni.”

Panaszában azt is megemlíti, hogy az OLAF először rossz jogalap (1049/2001/EK rendelet ^[2]) alapján foglalkozott a hozzáférés iránti kérelmével. Megjegyzem azonban, hogy 2020. június 19-i eredeti kérelmében félkövér betűtípussal kiemelte, hogy kérelmét pontosan e rendelet alapján nyújtja be. Így érthető, hogy az OLAF eredetileg az 1049/2001/EK rendelet alapján foglalkozott az Ön kérelmével.

Valószínűleg csalódott lesz, ha nem kap pozitív választ a panaszára. Remélem azonban, hogy a fenti magyarázatok hasznosak lesznek.

Kérem, fogadja megkülönböztetett üdvözletemet.

Tina Nilsson üzletvezetési osztályvezető

Strasbourg, 2020. 19.

[1] Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/FR/TXT/?uri=CELEX%3A02013R0883-20170101

[2] Az Európai Parlament és a Tanács 1049/2001/EK rendelete (2001. május 30.) az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/FR/TXT/?uri=CELEX%3A32001R1049&qid=1605250202479