A panaszok előzményei

1. Az elmúlt években az Európai Unió az Európai Bizottságon keresztül olyan projekteket finanszírozott, amelyek segítik a görög hatóságokat a migrációs válság kezelésében.

1279/2019/MIG sz. panasz

2. Ezzel összefüggésben 2018 októberében a panaszos, a migrációs válsággal kapcsolatos kutatásokat végző akadémiai szakember arra kérte a Bizottságot, hogy biztosítson számára nyilvános hozzáférést ^[1] a görög menekültügyi rendszerrel kapcsolatos „bármely közleményhez”, amelyet 2016 októbere és 2017 januárja között egy vezetői tanácsadó céggel cseréltek ki. A tanácsadó a görögországi migrációs válsággal kapcsolatos egyik uniós finanszírozású projekt szerződő fele volt.

3. A Bizottság hét dokumentumot azonosított, nevezetesen öt „frissítési jelentést” és egy „összefoglaló jelentést” a szóban forgó projekt 1. szakaszára vonatkozóan, valamint egy „javaslatot” a projekt 2. szakaszának végrehajtására vonatkozóan. A Bizottság részleges hozzáférést biztosított a panaszosnak az aktualizált jelentésekhez és az összefoglaló jelentéshez, de megtagadta a 2. szakaszra vonatkozó javaslathoz való hozzáférést. Döntését a közbiztonság, a nemzetközi kapcsolatok és a személyes adatok védelmének szükségességére, valamint az érintett vezetési tanácsadó cég kereskedelmi érdekeire hivatkozva indokolta ^[2].

4. 2019 januárjában a panaszos arra kérte a Bizottságot, hogy egy úgynevezett „megerősítő kérelem” benyújtásával vizsgálja felül határozatát.

5. E felülvizsgálatot követően a Bizottság 2019 júniusában részleges hozzáférést biztosított a panaszos számára a 2. szakaszra vonatkozó javaslathoz, valamint szélesebb körű részleges hozzáférést az összefoglaló jelentéshez.

6. A panaszos úgy vélte, hogy a személyes adatok kitakarásán kívül a kitakarások túlzottak voltak. Ezért 2019 júliusában az ombudsmanhoz fordult.

7. Az ombudsman vizsgálatot indított azzal a panasszal kapcsolatban, hogy a Bizottság tévesen tagadta meg a kért dokumentumok kitakart részeihez való nyilvános hozzáférést (a személyes adatok kivételével).

8. A vizsgálat során az ombudsman vizsgálócsoportja megkapta a kért dokumentumok másolatát, valamint a görög hatóságok és a vezetőségi tanácsadók által a Bizottságnak küldött, a dokumentumok hozzáférhetővé tételével kapcsolatos észrevételeket. Az ombudsman vizsgálócsoportja a Bizottság képviselőivel is találkozott a szóban forgó dokumentumok egyértelmű megértése érdekében.

9. 2019 novemberében az ombudsman megoldási javaslatot tett (lásd az alábbi 17–19. bekezdést).

A 278/2020/MIG sz. panasz

10. 2019 októberében a panaszos újabb kérelmet nyújtott be a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés iránt, amelyben hozzáférést kért a Bizottságtól a szóban forgó projekttel kapcsolatban a panaszos és a tanácsadó között létrejött bármely szerződéshez.

11. A Bizottság egy olyan dokumentumot azonosított, amely a panaszos kérelmének hatálya alá tartozik, nevezetesen a projekt 1. szakaszának végrehajtására vonatkozó, 2016. szeptemberi javaslatot. Részleges hozzáférést biztosított a panaszos számára ehhez a javaslathoz, nagy részeket kitakarva a személyes adatok védelmének, a közbiztonság és a nemzetközi kapcsolatok védelmének, valamint az érintett tanácsadó cég kereskedelmi érdekei védelmének szükségessége alapján.

12. A panaszos megerősítő kérelmet nyújtott be, amelyben vitatta a kitakarásokat, kivéve a személyes adatok kitakarását.

13. 2020 januárjában a Bizottság úgy határozott, hogy a panaszos számára fokozott részleges hozzáférést biztosít az 1. szakaszra vonatkozó javaslathoz, beleértve a projekt célkitűzéseire vonatkozó információkat is. A személyes adatokon kívül a Bizottság csak azokat a kereskedelmi információkat szerkesztette ki, amelyeket érzékenynek tartott, azaz a projekt célkitűzéseinek elérése érdekében elvégzendő feladatokra, a csoport összetételére és a projekt eredményeinek/eredményeinek részleteire vonatkozó információkat. A Bizottság azzal érvelt, hogy a kitakart kereskedelmi információk a tanácsadás sajátos know-how-ját tükrözték, amely a jövőbeli projektek szempontjából releváns lehet. Így a közzététel tisztességtelen előnyhöz juttatná a tanácsadó potenciális versenytársait.

14. A panaszos megkérdőjelezte, hogy a Bizottság elvégezte-e saját, független értékelését (ahelyett, hogy a tanácsadó által a Bizottsággal folytatott konzultációt követően tett észrevételekre támaszkodott volna ^[3]). Kifejezetten vitatta a kereskedelmi információk kitakarását. A panaszos azzal is érvelt, hogy a közzétételhez nyomós közérdek fűződik, nevezetesen az uniós polgárok széles körű érdeke a Bizottságnak a görögországi migrációs áramlások kezelésében és az EU–Törökország nyilatkozat végrehajtásában betöltött szerepe, valamint a közpénzek elköltésének módja iránt.

15. Az ombudsman vizsgálatot indított az első szakaszra vonatkozó javaslatban szereplő kereskedelmi információkhoz való nyilvános hozzáférés Bizottság általi megtagadásával kapcsolatos második panasz ügyében.

16. A vizsgálat során az ombudsman vizsgálati csoportja megvizsgálta az 1. szakaszra vonatkozó javaslat egy példányát. Az ombudsman arra is lehetőséget adott a Bizottságnak, hogy észrevételeket tegyen e második panasszal kapcsolatban, tekintettel az 1279/2019/MIG sz. ügyben már előterjesztett megoldási javaslatára. Nem érkezett észrevétel.

Az ombudsman javaslata a megoldásra

17. Az ombudsman megállapította, hogy a Bizottság megalapozottan tagadta meg a nyilvános hozzáférést a dokumentumok azon részeihez, amelyeket a közérdek nemzetközi kapcsolatok és közbiztonság tekintetében történő védelmének szükségessége alapján szerkesztett ki.

18. A kizárólag azon tanácsadó cég kereskedelmi érdekeinek védelme céljából kitakart információkat illetően, amelytől a dokumentumok származnak, az ombudsman úgy vélte, hogy a finanszírozott projekt tartalmával kapcsolatos információkat, különösen a projekt munkacsomagjait és leszállítandó anyagait teljes mértékben közzé kell tenni, kivéve, ha a közbiztonság és/vagy a nemzetközi kapcsolatok védelmének szükségességén alapuló indokolás áll fenn.

19. Az ombudsman ezért azt javasolta, hogy a Bizottság biztosítson további részleges hozzáférést a kért dokumentumokhoz ^[4].

20. A korábban – többek között a panaszos dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés iránti első kérelméről szóló megerősítő határozatában – felhozott érvekre hivatkozva a Bizottság elutasította az ombudsman megoldásra irányuló javaslatát ^[5].

21. A panaszos nem értett egyet az ombudsman azon megállapításával, hogy a Bizottság megalapozottan tagadta meg a nyilvános hozzáférést a dokumentumok azon részeihez, amelyeket a közérdek közbiztonsággal kapcsolatos védelme érdekében szerkesztett ki. Csalódottságának ad hangot amiatt, hogy a Bizottság elutasította az ombudsman megoldásra irányuló javaslatát, és fenntartotta, hogy a közzétételhez nyomós közérdek fűződik. A panaszos azonban azt is elismerte, hogy a Bizottságnak a dokumentumok kitakart részeihez való nyilvános hozzáférés megtagadására vonatkozó határozata végleges volt.

Az ombudsman értékelése a megoldásra irányuló javaslatot követően

22. Az ombudsman sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság nem fogadta el a megoldásra irányuló javaslatát.

23. Az ombudsman fenntartja azon álláspontját, hogy a Bizottság észszerűen alkalmazta a közérdek védelmére vonatkozó mentességet a közbiztonság és a nemzetközi kapcsolatok tekintetében. Amint azt a megoldási javaslat kifejti, az uniós intézmények e tekintetben széles mérlegelési jogkörrel rendelkeznek. Ez azt jelenti, hogy az ombudsman csak azt tudja ellenőrizni, hogy történt-e nyilvánvaló hiba az intézmény értékelésében. Tekintettel arra, hogy ebben az ügyben nem történt nyilvánvaló hiba, és hogy ezt a mentességet más közérdek nem írhatja felül, az ombudsman úgy véli, hogy a Bizottság által végzett megfelelő kitakarások indokoltak voltak.

24. A Bizottság kitart amellett, hogy nem hozhat nyilvánosságra olyan információkat, amelyeket üzleti szempontból bizalmasnak tart, és ezért nem ért egyet az ombudsman megoldásra irányuló javaslatával. Az ombudsman továbbra is úgy véli, hogy a Bizottságnak lehetősége volt arra, hogy beleegyezzen a projekt tartalmára vonatkozó információk nyilvánosságra hozatalába, amelyeket kizárólag a szerződő fél kereskedelmi érdekeinek védelme céljából szerkesztett ki.

25. Az ombudsman is teljes mértékben tisztában van a szóban forgó ügy fontosságával. Az EU–Törökország nyilatkozat rendkívül fontos a nyilvánosság számára, és a migrációs válságra adott uniós válasz alapvető elemét képezi. Ebben az összefüggésben a Bizottság és egy magán tanácsadó vállalat közötti interakció jelentős közérdek, és amennyire lehetséges, meg kell könnyíteni a megfelelő nyilvános ellenőrzést.

26. Az ombudsman azonban megjegyzi, hogy a Bizottság felülvizsgálta az ügyet, ugyanarra a következtetésre jutott, amelyet eredetileg elfogadott, és álláspontja végleges. Ezért nincs hasznos célja az ügy folytatásának.

Következtetés

A vizsgálat alapján az ombudsman az alábbi következtetéssel zárja le az ügyet:

További vizsgálatok nem indokoltak.

A panaszost és a Bizottságot tájékoztatják erről a határozatról.

Emily O'Reilly
európai ombudsman

Strasbourg, 2020. 09. 09.

[1] Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001/EK rendelet értelmében: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/PDF/?uri=CELEX:32001R1049&from=EN.

[2] Az 1049/2001 rendelet 4. cikke (1) bekezdése a) pontjának első és harmadik francia bekezdésével, 4. cikke (1) bekezdésének b) pontjával és 4. cikke (2) bekezdésének első francia bekezdésével összhangban.

[3] Az 1049/2001/EK rendelet 4. cikkének (4) bekezdésével összhangban.

[4] Az ombudsman megoldási javaslatának teljes szövege a következő címen érhető el: https://www.ombudsman.europa.eu/correspondence/132244.

[5] A Bizottság megoldási javaslatra adott válaszának teljes szövege a következő címen érhető el: https://www.ombudsman.europa.eu/correspondence/132245.