Tisztelt X Úr!

2020. július 28-án Ön panaszt nyújtott be az európai ombudsmanhoz az Európai Központi Bankkal (EKB) szemben a fenti kérdéssel kapcsolatban. Ön azzal érvelt, hogy az EKB nem alkalmazott tisztességes kiválasztási kritériumokat. Szeretné, ha az EKB Önt választaná ki az egységes felügyeleti mechanizmus (SSM) gyakornoki programjára.

Az Ön által megadott információk gondos elemzését követően úgy döntöttünk, hogy a vizsgálatot a következő következtetéssel zárjuk le:

A panaszban megadott információk alapján az EKB nem követett el hivatali visszásságot.

Az uniós ítélkezési gyakorlat szerint a vizsgabizottságok széles mérlegelési jogkörrel rendelkeznek a pályázók és teljesítményük értékelése során. A vizsgabizottság mérlegelési jogköre azt jelenti, hogy az ombudsman csak nyilvánvaló hiba esetén kérdőjelezheti meg a vizsgabizottság értékelését ^[1]. Az ombudsman ilyen esetekben végzett vizsgálatai annak biztosítására korlátozódnak, hogy észszerű és egyértelmű magyarázatot közöljenek a panaszossal arra vonatkozóan, hogy miért nem választották ki a jelöltet.

Megjegyezzük, hogy az EKB részletesen kifejtette, miért döntött úgy, hogy Önt nem választja ki gyakornoki pozícióra. A felvételi bizottság részletes visszajelzést adott az interjú során adott válaszokról. Ön nem terjesztett elő olyan érveket, amelyek alátámasztanák a kiválasztási eljárás során tapasztalt tisztességtelenségre vonatkozó állításait.

Végezetül, kérjük, vegye figyelembe, hogy nem tudtuk megvizsgálni azt az állítását, hogy „az online interjú során számos audio-/videokésés és internetkapcsolati probléma merült fel a platformmal kapcsolatban”, mivel az elfogadhatatlan, mivel Ön nem vetette fel azt az EKB-nál, mielőtt az ombudsmanhoz fordult ^{volna [2].}

Bár megértjük, hogy csalódott lesz ezzel a válasszal, mindazonáltal reméljük, hogy hasznosnak találja ezeket a magyarázatokat.

Tisztelettel:

Marta Hirsch-Ziembińska a vizsgálatokért és az IKT-ért
felelős vezető – 1. egység

Strasbourg, 2020. 08. 07.

[1] Az ítélkezési gyakorlat szerint a pályázónak a tapasztalata relevanciájával és a kérdésekre adott válaszaival kapcsolatos személyes meggyőződése nem kérdőjelezheti meg a vizsgabizottság értékelését, és nem minősül a vizsgabizottság nyilvánvaló hibájára utaló bizonyítéknak.

[2] Az európai ombudsman alapokmánya 2. cikkének (4) bekezdése szerint a panaszosnak először kapcsolatba kell lépnie az érintett uniós szervvel a probléma megoldása érdekében, mielőtt panaszt nyújtana be az ombudsmanhoz.