A panasz előzményei

1. 2017 májusában a német jogalkotó módosította a német építési törvénykönyvet, hogy bizonyos feltételek mellett lehetővé tegye a meglévő urbanizált területeken kívüli területek földhasználatára vonatkozó tervek elkészítését anélkül, hogy hivatalos környezeti vizsgálatot kellene végezni.

2. 2017 szeptemberében egy környezetvédelmi elővigyázatossági szervezet jogsértési panaszt nyújtott be az Európai Bizottsághoz. Azzal érvelt, hogy ez a módosítás sérti a stratégiai környezeti vizsgálatról szóló uniós irányelvet^[1], amely szerint a hatóságok kötelesek környezeti vizsgálatot végezni a földhasználati terv elkészítése előtt.

3. A panaszos 2019 februárjában tájékoztatást kért a Bizottságtól e panasz feldolgozásáról. A Bizottság 2019. márciusi válaszában kifejtette, hogy kapcsolatban áll a német hatóságokkal, és jelenleg értékeli a német hatóságok legutóbbi válaszát. A panaszos 2019 májusában és júniusában további két e-mailt küldött a Bizottságnak, de nem kapott újabb választ. Ezért 2019 decemberében az ombudsmanhoz fordult.

A vizsgálat

4. Az ombudsman vizsgálatot indított a panaszos azon aggályával kapcsolatban, hogy mennyi időbe telik a Bizottságnak a Németországgal szembeni jogsértési panasz kezelése.

5. A vizsgálat során az ombudsman megkapta a Bizottság válaszát egy másik információkérésre, amelyet a panaszos 2019 decemberében küldött a Bizottságnak. Az ombudsman vizsgálócsoportja a Bizottság vizsgálócsoportjával is találkozott ebben az ügyben.

Az ombudsman elé terjesztett érvek

6. A panaszos szerint a Bizottság nem járt el. Azt állítja, hogy a Bizottságnak végre határoznia kell a panaszról. A Bizottságnak vagy el kell utasítania, vagy kötelezettségszegési eljárást kell indítania Németország ellen. A panaszos véleménye szerint sürgősen szükség van a Bizottság határozatára is, mivel a német kormány 2019 végéig törvénytervezetet kívánt előterjeszteni a német építési törvénykönyv módosítására, és a szóban forgó törvény érvényességi idejét 2019 utánra kívánta meghosszabbítani.

7. A Bizottság részletes tájékoztatást nyújtott az ombudsman vizsgálócsoportjának arról, hogy hogyan kezeli hatékonyan ezt a kötelezettségszegési panaszt. A Bizottság különösen azt tisztázta, hogy e kötelezettségszegési panasszal kapcsolatban jelenleg rendszeres kapcsolatban áll a német hatóságokkal.

Az ombudsman értékelése

8. A Bizottság feladata az uniós jog tagállamok általi hatékony alkalmazásának, végrehajtásának és érvényesítésének felügyelete. Ha egy tagállam nem teljesíti az uniós Szerződésekből eredő valamely kötelezettségét, a Bizottság a Szerződések őreként intézkedéseket hozhat (jogsértési eljárás) e jogsértés megszüntetése érdekében.

9. A Bizottság széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik annak eldöntésében, hogy indítson-e kötelezettségszegési eljárást, és ha igen, hogyan. Az ombudsman e területen betöltött szerepe kiterjed a kötelezettségszegési ügyek Bizottság általi igazgatási és eljárási kezelésének vizsgálatára, többek között az igénybe vett idő és az esetleges késedelmek indokolása tekintetében. Az ombudsman ebben az összefüggésben csak akkor állapít meg hivatali visszásságot, ha a Bizottság gondatlansága vagy megalapozatlan halasztások miatt szükségtelenül meghosszabbították a Bizottság által az ügy kezelésére fordított időt^[2].

10. A Bizottság pontosan elmagyarázta az ombudsman vizsgálati csoportjának, hogy hogyan kezeli hatékonyan ezt a kötelezettségszegési ügyet, és részletesen kifejtette a német hatóságokkal folyamatban lévő kapcsolatok jellegét. E kapcsolatfelvételek részleteit jelenleg nem lehet nyilvánosságra hozni. A további részletek közzététele megakadályozná a Bizottságot abban, hogy külső befolyástól mentesen határozzon álláspontjáról, és azzal a kockázattal járna, hogy aláássa a német hatóságokkal folytatott párbeszédet, amelyhez elengedhetetlen az együttműködés és a kölcsönös bizalom légköre. Ez hátrányosan érintheti a Bizottság azon képességét, hogy elvégezze az uniós jog megfelelő alkalmazásának biztosítására irányuló munkáját.

11. Mivel azonban az ombudsman kiterjedt vizsgálati jogkörével élve pontosan ellenőrizte, hogy mi történik, biztosítani tudja a panaszost arról, hogy a Bizottság gondosan jár el ebben az ügyben.

12. Az ombudsman azt is hangsúlyozza a Bizottságnak, hogy amint ez lehetségessé válik, megfelelően tájékoztatnia kell a panaszost az eljárás eredményéről.

13. Az Európai Bizottság által szolgáltatott bizalmas információk fényében az ombudsman biztosítja a panaszost arról, hogy a vizsgálat nem tárt fel hivatali visszásságot.

Következtetés

A vizsgálat alapján az ombudsman az alábbi következtetéssel zárja le az ügyet:

Az Európai Bizottság nem követett el hivatali visszásságot.

A panaszost és az Európai Bizottságot tájékoztatni fogják erről a határozatról.

Ó Regan Fergal

Vizsgálati osztályvezető – 2. egység

Strasbourg, 2020. 19.

[1] Pontosabban a panasz a 2001/42 irányelv 3. cikkének (1) és (2) bekezdésére vonatkozott.

[2] Lásd például a 369/2018/JAP sz. ügyben hozott határozatot, amely elérhető a https://www.ombudsman.europa.eu/en/decision/en/119020#_ftn12 internetcímen.