- HU Magyar
A gépi fordításokban előfordulhatnak az egyértelműséget és a pontosságot potenciálisan csökkentő hibák; az ombudsman nem vállal felelősséget az esetleges eltérésekért. A legmegbízhatóbb és jogilag korrekt tájékoztatásért olvassa el a fenti linken található, angol nyelvű forrásverziót.
Bővebb információért tekintse meg nyelvi és fordítási politikánkat.
Határozat az 1500/2019/TM. és az 1600/2019/TM. számú, a Frontex azon gyakorlatával kapcsolatos közös vizsgálatban, hogy hivatalos személyazonosító okmányt követel meg a kérelmezőtől a dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférés céljából
Határozat
Ügy 1500/2019/TM - Vizsgálat megindítása Szerda | 11 szeptember 2019 - Határozat Kedd | 17 március 2020 - Érintett intézmények Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség ( Nem történt hivatali visszásság ) - Ország Németország
Ügy 1600/2019/TM - Vizsgálat megindítása Szerda | 11 szeptember 2019 - Határozat Kedd | 17 március 2020 - Érintett intézmények Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség ( Nem történt hivatali visszásság ) - Ország Németország
Az ügy az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) azon gyakorlatára vonatkozott, hogy a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférést hivatalos személyazonosító okmány másolata vagy elektronikus aláírás céljából kéri a kérelmezőktől.
A panaszosok úgy vélték, hogy ez a gyakorlat nem biztosítja a lehető legegyszerűbb nyilvános hozzáférést az EU helyes közigazgatási gyakorlatával összhangban.
Az ombudsman megvizsgálta a kérdést, és megállapította, hogy a Frontex által előírt követelmények indokoltak voltak, és azokat nem alkalmazták aránytalanul.
A panaszok előzményei
1. A két panaszos arra kérte a Frontexet, hogy a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésre vonatkozó uniós szabályokkal [1] összhangban biztosítson számukra nyilvános hozzáférést a dokumentumokhoz. Az 1500/2019/TM sz. ügyben a panaszos arra kérte a Frontexet, hogy biztosítson hozzáférést a Frontex műveleteiben az elmúlt öt évben bevetett hajók által felhasznált üzemanyag mennyiségére vonatkozó információkat tartalmazó dokumentumokhoz. Az 1600/2019/TM sz. ügyben a panaszos arra kérte a Frontexet, hogy biztosítson hozzáférést a Frontex által egy újságírónak küldött, a Frontexről szóló kiadványra vonatkozó e-mailekhez.
2. A dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelmek kezelésére vonatkozó szabályai [2] szerint a Frontex előírja, hogy a nyilvános hozzáférést kérelmezőknek személyazonosító okmányt kell benyújtaniuk, vagy elektronikus aláírással kell azonosítaniuk magukat [3]. A Frontex minden egyes panaszost felkért az azonosítás igazolására annak érdekében, hogy „a Frontex megállapíthassa, hogy [a] kedvezményezettek jogosultak-e az 1049/2001/EK rendelet 2. cikkének (1) bekezdése szerinti hozzáférési jogra” [4].
3. Mindkét panaszos azzal érvelt, hogy az 1049/2001/EK rendelet nem írja elő a hatóságok számára, hogy ilyen személyazonosítást kérjenek, ezért megtagadták, hogy személyazonosító okmányaik másolatait a Frontex rendelkezésére bocsássák.
4. A Frontex tájékoztatta a panaszosokat, hogy kérelmeiket nem dolgozzák fel, mivel nem szolgáltattak „jogosultsági igazolást” a hozzáférési jogra vonatkozóan. Mindkét panaszos az ombudsmanhoz fordult.
A vizsgálat
5. Az ombudsman közös vizsgálatot indított a panaszokkal kapcsolatban, megkapta a Frontex válaszát és a panaszosok válaszként tett észrevételeit.
Az ombudsman elé terjesztett érvek
6. A panaszosok azzal érveltek, hogy az a követelmény, hogy személyazonosító okmányaikról másolatot kell adniuk a Frontexnek, akadályozza a dokumentumokhoz való hozzáférési jogukat, és ellentétes az 1049/2001/EK rendelet azon céljával, hogy „olyan szabályokat állapítson meg, amelyek biztosítják e jog lehető legegyszerűbb gyakorlását”[5]. A panaszosok azt is elmondták, hogy az 1049/2001/EK rendelet 2. cikkének (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a hozzáférési jog hatályát ki kell terjeszteni a nem uniós országok állampolgárainak hozzáférésére is. Az egyik panaszos megkérdőjelezte, hogy az azonosítási követelmény megfelel-e az uniós adatvédelmi szabályoknak [6].
7. A Frontex kijelentette, hogy a dokumentumokhoz való hozzáférésre vonatkozó végrehajtási szabályai [7] lehetővé teszik a kedvezményezettek körének kiterjesztését az 1049/2001/EK rendelet 2. cikkének (2) bekezdésével összhangban. „A hatály nem uniós országokra való ilyen kiterjesztését azonban meg kell különböztetni attól, hogy a kedvezményezetteknek bizonyítaniuk kell-e jogosultságukat [a nyilvános hozzáféréshez való jogra]”. A helyes igazgatási gyakorlat biztosítása érdekében a Frontex csak az alapkérelmek benyújtásakor kéri az azonosítást, a kérelmek (úgynevezett „megerősítő kérelmek”) felülvizsgálatakor nem. 2018 óta a Frontex lehetővé tette a kérelmek elektronikus aláírással történő elektronikus aláírását is. A Frontex közölte, hogy csak a kibocsátó országot és a kérelmezők nevét feltüntető személyazonosító okmányok másolatait fogadta el, miután a kérelmezők az összes többi információt kitakarták. A Frontex azt is közölte, hogy elfogad minden más, valamely uniós tagállam nemzeti hatósága által kiállított hivatalos dokumentumot, amely feltünteti a kérelmező nevét és állampolgárságát/lakóhelyét.
8. A Frontex azzal érvelt, hogy számos lehetőséget biztosít a kérelmezők számára annak bizonyítására, hogy uniós polgárok vagy lakosok. Kijelentette, hogy megfelel annak a követelménynek, hogy a nyilvánosság hozzáférését megkönnyítő helyes közigazgatási gyakorlatot kell kialakítani. A Frontex véleménye szerint az azonosítási követelmény az 1049/2001/EK rendelet 2. cikkének (1) bekezdéséből ered, és nem sérti aránytalanul a hozzáférési jogot.
9. Az adatvédelmi szabályoknak való megfelelést illetően a Frontex a honlapján elérhető adatvédelmi nyilatkozatra [8] hivatkozott. Ezeket az információkat ismét a kérelmezők rendelkezésére bocsátják, amikor személyazonosító okmányuk bemutatására kérik fel őket. A Frontex kijelentette, hogy az 1049/2001/EK rendelet 2. cikkének (1) bekezdése azt jelenti, hogy a személyes adatok kezelése szükséges a kérelmező jogosultságának ellenőrzéséhez, és ezért összhangban van a vonatkozó adatvédelmi szabályokkal [9].
10. A Frontex kijelentette, hogy módosítani fogja mind az adatvédelmi nyilatkozatot, mind a kérelmezőknek a kérelmük kézhezvételekor nyújtott információkat annak pontosítása érdekében, hogy a kérelmezők szerkeszthetik személyazonosító okmányaikat, és csak a neveket és a kibocsátó országot hagyhatják rendelkezésre. Az ombudsman azonban aggodalommal állapítja meg, hogy ezt még nem tette meg.
11. A Frontex válaszával kapcsolatos észrevételeikben a panaszosok megismételték, hogy nem értenek egyet azzal a követelménnyel, hogy a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférést kérelmezőnek igazolnia kell személyazonosságát.
Az ombudsman értékelése
12. A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésre vonatkozó uniós jogszabályokat azért fogadták el, hogy a lehető legszélesebb körű és legegyszerűbb hozzáférést biztosítsák a helyes közigazgatási gyakorlattal összhangban [10].
13. A nyilvános hozzáférés joga az uniós polgárokra és lakosokra vonatkozik. Bár az uniós hatóságok mérlegelési jogkörébe tartozik, hogy ezt a nyilvános hozzáféréshez való jogot kiterjesszék a nem uniós állampolgárokra és a nem uniós lakosokra is, erre nincs jogi kötelezettség. A Frontex mérlegelési jogkörét gyakorolva úgy határozott, hogy a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés jogát csak eseti alapon terjeszti ki a harmadik országbeli állampolgárokra. Nem releváns, hogy más uniós intézmények és szervek esetleg úgy döntöttek, hogy mérlegelési jogkörüket más módon gyakorolják, például azáltal, hogy a nyilvános hozzáférés jogát általánosan kiterjesztik valamennyi harmadik országbeli állampolgárra és külföldi illetőségű személyre.
14. Mivel egy uniós hatóság jogosult különbséget tenni az uniós polgárok vagy lakosok által benyújtott, dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés iránti kérelmek és az olyan személyek által benyújtott kérelmek között, akik nem uniós polgárok vagy lakosok, jogosult arra is, hogy az ilyen kérelmet benyújtóktól bizonyítékot kérjen arra vonatkozóan, hogy uniós polgárok vagy lakosok-e.
15. Fontos, hogy az ilyen követelmények ne sértsék az adatvédelmi szabályokat. Ezek a szabályok megkövetelik, hogy a személyes adatok kezelése szükséges és arányos legyen. A Frontex lehetővé teszi a kérelmező számára, hogy a benyújtott személyazonosító okmány másolatából kitakarja a kérelmező és a személyazonosító okmányt kiállító hatóság nevétől eltérő információkat.
16. Az ombudsman ezért arra a következtetésre jut, hogy a személyazonosító okmány másolatának benyújtására vonatkozó követelmény nem haladja meg az annak bizonyításához szükséges mértéket, hogy a kérelmező uniós polgár vagy lakos, és ezért jogosult a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés iránti kérelem benyújtására.
17. A követelmény nem lesz arányos, ha ténylegesen megakadályozza, hogy egy személy gyakorolja a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés jogát. A Frontex kifejtette, hogy rugalmas a kérelmezőktől megkövetelt személyazonosító okmányok pontos jellegét illetően. Ezért nem valószínű, hogy egy uniós polgár vagy lakóhellyel rendelkező személy ne rendelkezne megfelelő személyazonosító okmánnyal ahhoz, hogy benyújtsa a Frontexnek. Az ombudsman ezért arra a következtetésre jut, hogy a személyazonosság igazolására vonatkozó követelmény arányos, és nem akadályozza meg a kérelmezőket a dokumentumokhoz való hozzáférési joguk gyakorlásában.
18. Az adatvédelmi szabályok előírják, hogy a személyes adatokat csak arra a célra lehet felhasználni, amelyre azokat gyűjtötték. Amennyiben a Frontex a személyazonosító okmány másolatát kizárólag a dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelem feldolgozása céljából használja fel, a személyazonosító okmány másolatának rendelkezésre bocsátására vonatkozó követelmény nem sérti ezeket az adatvédelmi szabályokat. A panaszosok nem terjesztettek elő semmilyen bizonyítékot vagy érvet annak alátámasztására, hogy a Frontex az általa beszerzett személyazonosító okmányok másolatait bármilyen más célra felhasználhatja.
19. A Frontex kifejtette, hogy a személyazonosító okmányról csak akkor kér másolatot, ha az érintett személy első alkalommal nyújt be okmánykérelmet. Megerősítő kérelem esetén nem kéri a kérelmezőtől a személyazonosító okmány másolatának újbóli benyújtását. Ez jó gyakorlat.
Következtetés
A vizsgálat alapján az ombudsman az alábbi következtetéssel zárja le ezeket az ügyeket:
A Frontex nem követett el hivatali visszásságot, amikor arra kötelezte a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférést kérelmezőket, hogy igazolják személyazonosságukat.
A panaszosokat és a Frontexet tájékoztatják erről a döntésről.
Emily O'Reilly
Európai ombudsman
Strasbourg, 2020. 17.
[1] Az Európai Parlament és a Tanács 1049/2001/EK rendelete (2001. május 30.) az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről, elérhető a következő internetcímen: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/ALL/?uri=celex%3A32001R1049
[2] A Frontex igazgatótanácsának a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésre vonatkozó gyakorlati szabályok elfogadásáról szóló határozata 5. cikkének (3) bekezdése a következőképpen rendelkezik:
„Minden alapkérelemhez személyazonosító okmányt vagy jogi személyek esetében a létesítő okirat szerinti székhely igazolását, valamint a kérelmet benyújtó személy és a jogi személy közötti kötelék igazolását kell csatolni.”
[3] Az elektronikus azonosítást a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. július 23-i 910/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szabályozza, amely a következő címen érhető el: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=uriserv%3AOJ.L_.2014.257.01.0073.01.ENG.
[4] Az 1049/2001/EK rendelet 2. cikkének szövege a következő:
„Kedvezményezettek és hatály
1. Bármely uniós polgár, valamint valamely tagállamban lakóhellyel, illetve létesítő okirat szerinti székhellyel rendelkező természetes vagy jogi személy jogosult hozzáférni az intézmények dokumentumaihoz, az e rendeletben meghatározott elvekre, feltételekre és korlátozásokra is figyelemmel.
2. Az intézmények ugyanezen elvek, feltételek és korlátozások mellett hozzáférést biztosíthatnak a dokumentumokhoz bármely olyan természetes vagy jogi személy számára, aki vagy amely nem rendelkezik lakóhellyel vagy létesítő okirat szerinti székhellyel valamely tagállamban.”
[5] Az 1049/2001 rendelet 1. cikkének vonatkozó része a következőképpen szól:
„E rendelet célja: ...
b) olyan szabályok megállapítása, amelyek biztosítják e jog lehető legegyszerűbb gyakorlását [...]”
A 15. cikk (1) bekezdése a következőképpen rendelkezik: „Az intézmények bevált igazgatási gyakorlatokat dolgoznak ki a hozzáférési jog gyakorlásának megkönnyítése érdekében...”
[6] Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.)
a természetes személyek védelme a személyes adatok uniós intézmények általi kezelése tekintetében,
szervek, hivatalok és ügynökségek, valamint az ilyen adatok szabad áramlása, amely a következő internetcímen érhető el:
https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?qid=1543484984668&uri=CELEX:32018R1725
[7] A Frontex igazgatótanácsi határozata 3. cikkének (2) bekezdése a következőképpen rendelkezik:
„Eseti döntés alapján az Ügynökség – a rendeletben meghatározottakkal azonos elvek, feltételek és korlátozások mellett – dokumentumokhoz való hozzáférést biztosíthat bármely olyan természetes vagy jogi személy számára, aki vagy amely nem rendelkezik lakóhellyel vagy létesítő okirat szerinti székhellyel valamely tagállamban vagy schengeni társult országban.”
[8] https://frontex.europa.eu/contact/public-access-to-documents-applications/ (https://frontex.europa.eu/contact/public-access-to-documents-applications/)
[9] Az (EU) 2018/1725 rendelet 4. cikke és 5. cikke (1) bekezdésének b) pontja, lásd a 6. lábjegyzetet.
[10] Lásd az 5. lábjegyzetet.