A panasz előzményei

1. 2018. szeptember 4-én a panaszos nyilvános hozzáférés iránti kérelmet nyújtott be az Európai Külügyi Szolgálathoz (EKSZ) az Európai Unió Izraellel fennálló kapcsolatairól szóló, az akkori külkapcsolatokért felelős európai biztos számára 2007. január 1. és 2008. december 31. között készített „összes tájékoztató feljegyzés” céljából.

2. Az EKSZ 2019. január 18-án válaszolt a panaszos kérésére. Kifejtette, hogy mivel a nyilvános hozzáférés iránti kérelem az EKSZ létrehozása előtt készített dokumentumokra vonatkozott, e dokumentumokat az Európai Bizottság levéltárában tárolták.

3. Az EKSZ nyolc dokumentumot azonosított a levéltárban. Ezek a dokumentumok főként a biztos számára készített tájékoztató feljegyzésekből és felszólalási pontokból származó kivonatokból álltak ^[1].

4. A dokumentumok vizsgálatát követően az EKSZ teljes körű hozzáférést biztosított egy dokumentumhoz ^[2]; részleges hozzáférés két dokumentumhoz ^[3]; és nem biztosított hozzáférést öt dokumentumhoz ^[4]. Az EKSZ kijelentette, hogy az e dokumentumokhoz való teljes körű hozzáférés negatívan befolyásolná az EU és Izrael közötti bizalmi légkört, és ezáltal aláásná az EU Izraellel fenntartott kapcsolatait.

5. 2019. január 28-án a panaszos úgynevezett „megerősítő kérelem” útján kérte az EKSZ eredeti határozatának felülvizsgálatát.

6. 2019. február 18-án az EKSZ megerősítette eredeti határozatát, amely szerint öt dokumentum nem tehető közzé ^[5]. Ami azt a két dokumentumot illeti, amelyekhez részleges hozzáférést biztosítottak ^[6], az EKSZ felülvizsgálta eredeti határozatát, és hozzáférést biztosított néhány további bekezdéshez.  

7. Mivel a panaszos elégedetlen volt az EKSZ határozatával, az ombudsmanhoz fordult.

A vizsgálat

8. Az ombudsman vizsgálatot indított a dokumentumok hozzáférhetővé tételének megtagadásával kapcsolatban.

9. A vizsgálat során az ombudsman gondosan elemezte a rendelkezésre álló információkat, és áttekintette az EKSZ vonatkozó dokumentumait.

Az ombudsman elé terjesztett érvek

10. Az EKSZ az 1049/2001/EK rendeletben ^[7] foglalt, az EU nemzetközi kapcsolatainak védelmét célzó kivételre támaszkodott [8].

11. Kifejtette különösen, hogy a dokumentumok tartalma Izrael belügyeire és a nemzetközi partnerekkel való találkozókat előkészítő uniós álláspontokra vonatkozik. Ezért e dokumentumok közzététele negatívan befolyásolná az EU, Izrael és a nemzetközi partnerek közötti bizalmi légkört, és sértené az EU érintett országokkal fenntartott kapcsolatait.

12. Az EKSZ hozzátette, hogy a dokumentumok azon fennmaradó részeinek közzététele, amelyekhez részleges hozzáférést biztosítottak ^[9], kedvezőtlenül befolyásolná az EU és Izrael, valamint az izraeli–palesztin békefolyamatban részt vevő egyéb felek közötti bizalmi légkört.

13. Azzal is érvelt, hogy a kért dokumentumok hozzáférhetővé tétele ártana az EU és Izrael közötti diplomáciai párbeszédek iránti kölcsönös bizalom környezetének, ami elengedhetetlen az ilyen megbeszélésekhez.

14. Az EKSZ fenntartotta, hogy nem azonosított olyan nyomós közérdeket, amely indokolná a hozzáférés engedélyezését.

15. Végezetül az EKSZ azzal érvelt, hogy bár a dokumentumokat több évvel a nyilvános hozzáférés iránti kérelem benyújtása előtt készítették, a dokumentumokban tárgyalt kérdések közül sok a közel-keleti békefolyamathoz kapcsolódik, és ma is releváns.

16.  A panaszos azt állította, hogy mivel a dokumentumok elkészítése óta jelentős idő telt el, nagyon valószínűtlen, hogy az érintett dokumentumok közzététele tényleges kárt okozna az EU Izraellel fenntartott kapcsolataiban.

17. A panaszos továbbá azt állította, hogy közérdek fűződik a dokumentumok rendelkezésre bocsátásához, nevezetesen annak ellenőrzéséhez, hogy az Izraellel kötött társulási megállapodást helyesen alkalmazták-e ^[10].

Az ombudsman értékelése

18. A kért dokumentumok tartalmának vizsgálatát követően az ombudsman úgy véli, hogy az EKSZ megalapozottan hivatkozott az EU nemzetközi kapcsolatainak védelmére vonatkozó kivételre.

19. A kért dokumentumok ^[11] diplomáciai tájékoztatók. Ezek a tájékoztatók felvázolják az EU harmadik országbeli partnerekkel szembeni álláspontját, beleértve az uniós tagállamok álláspontját is. Tartalmazzák továbbá Izrael belügyeinek értékelését, valamint az uniós biztos számára a magas szintű találkozókon követendő irányvonalakat. Ezek az álláspontok és megfontolások olyan témákat érintenek, amelyek ma is relevánsak az EU nemzetközi kapcsolatai szempontjából.

20. Az ombudsman ezért ésszerűnek tartja annak megállapítását, hogy az érintett dokumentumok hozzáférhetővé tétele valószínűleg aláásná a nemzetközi kapcsolatokat.

21. A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésre vonatkozó uniós jog értelmében ezt az érdeket semmilyen más közérdek nem írhatja felül.

22. Az ombudsman úgy véli, hogy az EKSZ ésszerűen járt el, amikor megtagadta a dokumentumokhoz való teljes körű nyilvános hozzáférést. A megtagadás tehát indokolt volt, és megfelelt a törvénynek.

23. Végezetül az ombudsman elismeri, hogy az EKSZ alapos keresést végzett az Európai Bizottság levéltárában a panaszos kérelmének hatálya alá tartozó dokumentumok azonosítása érdekében.

Következtetés

A vizsgálat alapján az ombudsman az alábbi következtetéssel zárja le az ügyet:

Az EKSZ nem követett el hivatali visszásságot, amikor megtagadta a dokumentumokhoz való teljes körű nyilvános hozzáférést.

A panaszost és az Európai Külügyi Szolgálatot tájékoztatják erről a döntésről.

Emily O'Reilly

Európai ombudsman

Strasbourg, 2019. 10. 25.

1) [1] Az "Izraeli politikai helyzet" című rész a 77. oldalon az "EU-Kanada csúcstalálkozó" című tájékoztatóban, 2007. június 4.;

2) Tájékoztatás az EU és Izrael közötti kapcsolatokról Benita Ferrero-Waldner biztos asszony és az Amerikai Zsidó Bizottság képviselőinek 2007. december 4-i találkozójára;

3) Ferrero-Waldner biztos felszólalása az "EU-Izrael kapcsolatok" témájában az Amerikai Zsidó Bizottság képviselőivel 2007. december 4-én tartott találkozón;

4) "Ferrero-Waldner biztos látogatása Izraelben", 2007. október 28–29.;

5)  Egy bekezdés a 10. oldalon az "EU-Oroszország csúcstalálkozóról" szóló tájékoztatóban, 2008. június 26-27.;

6) Az "EU-USA csúcstalálkozó" 2008. június 10-i tájékoztatójának két bekezdése a 80. oldalon;

7) Az "EU-USA külügyminiszteri trojka találkozó" című, 2008. március 6-i tájékoztató két rövid bekezdése (az 57. oldalon, illetve a 60. oldalon);

8) A Ferrero-Waldner biztos látogatása Ausztráliában és Új-Zélandon című, 2007. június 25-28-i tájékoztató 6. oldalán található bekezdés.

[2] Lásd az 1. lábjegyzet 1. pontját.

[3] Az EKSZ részleges hozzáférést biztosított az 1. lábjegyzet 2. és 3. pontjában felsorolt dokumentumokhoz).

[4] Az EKSZ megtagadta az 1. lábjegyzet 4–8. pontjában felsorolt dokumentumokhoz való hozzáférést.

[5] Lásd a 4. lábjegyzetet.

[6] Lásd a 3. lábjegyzetet.

[7] Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001/EK rendelet 4. cikke (1) bekezdése a) pontjának harmadik francia bekezdése: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=celex:32001R1049.

[8] Lásd a 3. lábjegyzetet.

[9] További információk: http://www.eeas.europa.eu/archives/delegations/israel/eu_israel/political_relations/agreements/index_en.htm .

[11] Lásd az 1. lábjegyzetet a 2–8. pontban.)