Tisztelt P. Úr! 1999. február 2-án
Ön panaszt nyújtott be az európai ombudsmanhoz. Panaszában Ön azt állította, hogy az Európai Parlament tévesen utasította el a PE/83/A nyílt versenyvizsga vizsgálati anyagainak értékelési kritériumaira vonatkozó részletes információk megadását. 1999. március 1-jén
továbbítottam a panaszt az Európai Parlament elnökének. A Parlament 1999. április 15-én küldte meg véleményét, amelyet az Ön által 1999. július 1-jén megküldött észrevételezési felhívással együtt továbbítottam Önnek.
Azért írok most, hogy tájékoztassam Önöket az elvégzett vizsgálatok eredményeiről.

A PANASZ

1998. december 8-án
a panaszosnak írásbeli vizsgát kellett tennie a görög tisztviselők számára kiírt PE/83/A parlamenti versenyvizsgán. A vizsga megkezdése előtt a jelölteket felkérték, hogy olvassanak el egy papírt a vizsgával kapcsolatos utasításokkal. A dokumentum a következő mondatot tartalmazta:

„Megjegyzendő, hogy minden helytelen válaszra le kell vonni a jelölést.”

A panaszos arra kérte a felügyelő tisztviselőt, hogy a vizsga előtt tájékoztassa az összes pályázót arról, hogy az egyes helytelen válaszok esetében mi lenne a pontlevonás, mivel ez az információ elengedhetetlen az átlátható és objektív feltételek biztosításához. A panaszos előadta, hogy sem a versenyvizsga-felhívás, sem a pályázóknak szóló általános iránymutatás nem nyújtott tájékoztatást ebben az ügyben.
A felügyelő tisztviselő csak azt állította, hogy az egyes helytelen válaszok után levont pontszámot a vizsga után egy magánvállalkozás állapítja meg, amelyet a Parlament bérelt fel a vizsgadokumentumok értékelésére.
A panaszos elfogadhatatlannak tartotta azt a tényt, hogy a pályázókat nem tájékoztatták a helytelen válaszokért járó büntetés mértékéről, és ezt követően megtagadta a vizsga letételét, és elhagyta a termet.
Az ombudsmanhoz benyújtott panaszában a panaszos azt állította, hogy a vizsgát megelőzően tájékoztatni kell a pályázókat a helytelen válaszokért járó büntetés mértékéről. A Parlament mulasztása az átláthatóság hiányához vezetett, ami valószínűleg torzulásokhoz vezetett, és így veszélyeztette a pályázókkal szembeni egyenlő bánásmódot.

A VIZSGÁLAT

Az Európai Parlament véleménye
A Parlament kifejtette, hogy az írásbeli vizsgák megszervezése előtt a vizsgabizottság úgy határozott, hogy nem közli előre a szóban forgó vizsgára adott helytelen válaszokért járó büntetés mértékét. Megállapította továbbá, hogy a teljes átláthatóságot az egyes vizsgaközpontokban adott írásbeli és szóbeli utasításokban szereplő ugyanazon információk közlése biztosítja, azaz az a tény, hogy a helytelen válaszokat szankcionálják, és hogy e szankció mértékét nem közlik.
A Parlament utalt e teszt optikai leolvasó általi javításának teljes anonimitására, amelynek következtében nem volt szó a szankció vagy annak valamennyi pályázóval szembeni alkalmazása manipulálásáról, kivéve a teljes objektivitás és méltányosság szellemében.
A panaszos észrevételei
A panaszos fenntartotta panaszát. Előadja, hogy az átláthatóság, az objektivitás és a hátrányos megkülönböztetés hiányát bizonyítja, hogy a helytelen válaszok szankcionálásának mértékét csak a teszt elvégzését követően határozták meg, ami a versenyeredmények manipulálásához vezethet.

A HATÁROZAT

1 Előzetes tájékoztatás a helytelen válaszok szankcionálásának szintjéről
1.1 A panaszos azt állította, hogy a Parlamentnek nyilvánosságra kellett volna hoznia a helytelen válaszok szankcionálásának szintjét, mivel fontos volt, hogy a vizsgán részt vevő pályázók ezt előre tudják. A panaszos továbbá azt állította, hogy a Parlament jelenlegi gyakorlata nem átlátható és objektív, hanem valójában diszkriminatív.
1.2 A Parlament kifejtette, hogy az írásbeli vizsgák megszervezése előtt a vizsgabizottság úgy döntött, hogy nem közli előre a szóban forgó vizsgára adott helytelen válaszokért járó büntetés mértékét. Megállapította továbbá, hogy a teljes átláthatóságot az egyes vizsgaközpontokban adott írásbeli és szóbeli utasításokban szereplő ugyanazon információk közlése biztosítja, azaz az a tény, hogy a helytelen válaszokat szankcionálják, és hogy e szankció mértékét nem közlik.
1.3 A helyes hivatali magatartás elvei megkövetelik, hogy a kinevezésre jogosult hatóság világos és elegendő tájékoztatást nyújtson a versenyvizsga pályázóinak ahhoz, hogy megértsék az eljárás feltételeit. Az ombudsman ésszerűnek tartja, hogy a résztvevőket tájékoztassák arról, hogy minden helytelen válasz esetén árlevonásra kerül sor. Az európai ombudsman ebben az ügyben nem talált hivatali visszásságot.
2 Következtetés
Az ombudsman e panasszal kapcsolatos vizsgálatai alapján úgy tűnik, hogy az Európai Parlament nem követett el hivatali visszásságot. Az ombudsman ezért úgy határozott, hogy lezárja az ügyet.
Erről a döntésről az Európai Parlament elnökét is tájékoztatni fogják.
Tisztelettel:
Jacob SÖDERMAN