Készült az európai ombudsman alapokmánya 3. cikkének (6) bekezdésével összhangban ^[1]

A panasz előzményei

1. A panasz a peszticidek méhekre jelentett kockázatának értékeléséről szóló útmutató ^[2] (a továbbiakban: méhekre vonatkozó útmutató) elfogadása során a tagállamok által képviselt álláspontok átláthatóságára vonatkozik. A méhekre vonatkozó iránymutatás célja, hogy iránymutatást nyújtson az ipar és a hatóságok számára a peszticidek forgalomba hozatalára vonatkozó uniós jogszabályok végrehajtásához ^[3].

2. Az Európai Bizottság kérésére az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) 2013-ban kiadta a méhekre vonatkozó iránymutatás első változatát, amelyet 2014-ben felülvizsgált.

3. Az alkalmazandó uniós joggal ^[4] összhangban az EFSA által készített útmutató dokumentumokat a Bizottság fogadja el, figyelembe véve a tagállamok tanácsait ^[5]. A tagállamok képviselői találkoznak és véleményt nyilvánítanak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottsága – a Bizottság elnökletével működő, úgynevezett „komitológiai”^[6] bizottság – hatáskörébe tartozó iránymutatásokat tartalmazó dokumentumokról.

4. Mivel az állandó bizottságban a tagállamok között nem jött létre megállapodás, a méhekre vonatkozó iránymutatás elfogadása 2013 óta késik.

5. A panaszos, a POLLINIS francia nonprofit szervezet 2018 márciusában nyilvános hozzáférést kért a Bizottságtól „az Egészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Főigazgatóság tisztviselői / képviselői / biztosa / kabinettagja és a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának tagjai közötti, a növényvédő szerek méhekre (Apis mellifera, Bombus spp. és magányos méhek) vonatkozó kockázatértékeléséről szóló EFSA-iránymutatással kapcsolatos valamennyi levelezéshez (beleértve az e-maileket is), napirendhez, ülésjegyzőkönyvhöz és az ilyen ülésekről készült egyéb jelentésekhez”. Kérésre a panaszos pontosította a kérelmet, hogy az a 2013 júliusa és 2018 áprilisa közötti időszakra vonatkozzon.

6. 2018 májusában a Bizottság válaszolt a panaszosnak, és 29 olyan dokumentumot azonosított, amelyek a kérelem hatálya alá tartoznak. Részleges hozzáférést biztosított két dokumentumhoz, és teljes mértékben megtagadta a hozzáférést a fennmaradó 27 dokumentumhoz azzal az indokkal, hogy ezek a dokumentumok az egyes tagállamoknak a méhekre vonatkozó iránymutatás tervezetével kapcsolatos álláspontját tartalmazzák. A Bizottság azzal érvelt, hogy a tagállami álláspontok nyilvánosságra hozatala aláásná a folyamatban lévő döntéshozatali folyamatot ^[7].

7. A panaszos teljes körű hozzáférést kívánt kapni az összes kért dokumentumhoz, ezért 2018. szeptember 21-én az ombudsmanhoz fordult. Mivel azonban a panaszos nem kérte a Bizottságot, hogy vizsgálja felül határozatát (úgynevezett „megerősítő kérelem” benyújtásával), az ombudsmannak ebben a szakaszban elfogadhatatlannak kellett nyilvánítania a panaszt.

8. 2018 szeptemberében a panaszos dokumentumokhoz való hozzáférés iránti új kérelmet nyújtott be a Bizottsághoz, amelyben szó szerint megismételte 2018. márciusi kérelmét.

9. A Bizottság 2018. november 13-án válaszolt.

10. A kérelem hatályát illetően a Bizottság megállapította, hogy mivel a panaszos korábbi, 2018. márciusi kérelme részben ugyanazokra a dokumentumokra hivatkozott, az új kérelem csak a 2018 májusa és 2018 szeptembere közötti időszakra vonatkozó kiegészítő dokumentumokra terjedne ki.

11. Ami a kérelem lényegét illeti, a Bizottság 16 olyan dokumentumot azonosított, amelyek a kérelem hatálya alá tartoznak. Mivel mind a 16 dokumentum a Bizottság és a tagállamok közötti, a méhekre vonatkozó iránymutatás-tervezettel kapcsolatos álláspontjukra vonatkozó e-mail-váltás, a Bizottság megtagadta a hozzáférést mind a 16 dokumentumhoz egy folyamatban lévő döntéshozatali eljárás védelmére hivatkozva. A Bizottság azzal is érvelt, hogy a panaszos nem terjesztett elő bizonyítékot a közzétételhez fűződő nyomós közérdekre vonatkozóan.

12. 2018. november 14-én a panaszos arra kérte a Bizottságot, hogy vizsgálja felül határozatát. Azzal érvelt, hogy a közzétételhez nyomós közérdek fűződik, mivel a polgároknak tudniuk kell, hogy az állandó bizottság miért nem hagyja jóvá ismételten a méhekre vonatkozó iránymutatást a méhpopuláció kárára.

13. 2018. december 3-án a Bizottság megerősítette eredeti határozatának következtetéseit.

14. A Bizottság válaszával elégedetlen panaszos 2018. december 12-én az ombudsmanhoz fordult.

A vizsgálat

15. Az ombudsman vizsgálatot indított a panasszal kapcsolatban. A panaszos álláspontja szerint a Bizottság:

1. tévesen korlátozta kérelmét a 2018 májusa és 2018 szeptembere közötti időszakra; és

2. tévesen tagadta meg a kért dokumentumokhoz való hozzáférést.

16. Ez az ajánlás a panasz második aspektusával foglalkozik, amely a kért dokumentumokhoz való hozzáférés megtagadására vonatkozik, bemutatva a méhekre vonatkozó iránymutatás tervezetével kapcsolatos tagállami álláspontokat. Ami a panasz első aspektusát illeti, az ombudsman elfogadja, hogy a Bizottság jogilag megalapozottan ^[8] utasította el a panaszos hozzáférési kérelmének azon részét, amely ugyanazon (2013 júliusa és 2018 áprilisa közötti) dokumentumokra vonatkozik, amelyekhez korábban megtagadták tőle a hozzáférést. Bár csalódottságának ad hangot amiatt, hogy a Bizottság ilyen jogi és polgárbarát megközelítést alkalmazott ebben az ügyben, e vizsgálat keretében nem tudja továbbvinni ezt az ügyet.

17. Az ombudsman felkérte a Bizottságot, hogy nyújtsa be a kért dokumentumok teljes másolatát a 2018 májusa és 2018 szeptembere közötti időszakra vonatkozóan.

18. Az ombudsman továbbá felkérte a Bizottságot, hogy nyújtson be további észrevételeket a panaszosnak adott megerősítő válaszával kapcsolatban. A Bizottság úgy döntött, hogy nem nyújt be további észrevételeket.

A felek által előadott érvek

A panaszos érvei

19. A panaszos úgy véli, hogy a méhekre vonatkozó iránymutatás tervezetével kapcsolatos tagállami álláspontokat tartalmazó 16 dokumentumot teljes egészében közzé kell tenni.

20. Érvelésének alátámasztására a panaszos azt állítja, hogy a szóban forgó dokumentumok a biológiai sokféleség védelmét célzó sürgős intézkedésekre vonatkoznak, és ezért a környezeti ügyekben az információkhoz való nyilvános hozzáférésről szóló uniós rendeletben ^[9] (a továbbiakban: aarhusi rendelet) meghatározott „környezeti információnak” minősülnek. Az ilyen környezeti információk közzététele a panaszos szerint nyomós közérdeknek minősül.

21. A panaszos továbbá azzal érvel, hogy a Bizottság nem mérlegelte megfelelően a szóban forgó érdekeket. Bár a Bizottság elismeri a méhek védelmének fontosságát, mégis úgy véli, hogy a nyomós közérdek a döntéshozatali eljárás védelmében rejlik - anélkül azonban, hogy kifejtené, hogy a szóban forgó dokumentumok hozzáférhetővé tétele konkrétan és ténylegesen hogyan veszélyeztetné ezt az eljárást.

A Bizottság érvei

22. A Bizottság azzal érvel, hogy a 16 dokumentum közzététele aláásná az állandó bizottságon belüli döntéshozatali eljárást ^[10].

23. Érvelésének alátámasztására a Bizottság megjegyzi, hogy a méhekre vonatkozó iránymutatással kapcsolatos döntéshozatali folyamat még folyamatban van, és hogy a tagállamok a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságában folytatott megbeszélések keretében észrevételeket nyújtottak be. Az állandó bizottságok eljárásiszabályzat-mintája kifejezetten kizárja az egyes tagállamok álláspontjainak közzétételét ^[11]. A Bizottság továbbá azzal érvel, hogy az állandó bizottságok hatáskörén belül a Bizottságnak és a tagállamoknak „külső nyomástól mentesnek” kell lenniük, és hogy „az egyes tagállamokra való hivatkozások nyilvános közzététele megakadályozná a tagállamokat abban, hogy nyíltan kifejtsék álláspontjukat”.

24. Ami a nyomós közérdeket illeti, a Bizottság elismeri, hogy a méhek védelme fontos közegészségügyi kérdés. Arra a következtetésre jut azonban, hogy ebben a konkrét esetben „a közérdeket jobban szolgálja a folyamatban lévő döntéshozatali eljárás védelme”. A Bizottság ezért úgy véli, hogy a közzétételhez nem fűződik nyomós közérdek.

Az ombudsman ajánláshoz vezető értékelése

25. A szóban forgó 16 dokumentum mindegyike e-mail (néhány melléklettel együtt), amelyben a tagállamok eleget tesznek a Bizottság által az illetékes állandó bizottság 2018. július 19–20-i ülésén ^[12] megfogalmazott azon felhívásnak, hogy tájékoztassák a Bizottságot a méhekre vonatkozó iránymutatás tervezetével kapcsolatos véleményükről.

26. A dokumentumok tartalmazzák a tagállamok képviselőinek álláspontját a tagállamok támogatásának szintjéről, valamint az iránymutatás-tervezet tartalmával vagy végrehajtásával kapcsolatos esetleges aggályaik jellegét.

27. Az ombudsman hangsúlyozni kívánja, hogy a szóban forgó 16 dokumentum tagállami álláspontokat tartalmaz egy olyan intézkedéstervezettel kapcsolatban, amelynek célja, hogy iránymutatást nyújtson az iparnak és a tagállamoknak a növényvédő szerekre (peszticidekre) vonatkozó uniós jogszabályok végrehajtásáról. Ezt az intézkedést komitológiai eljárással, azaz a 182/2011/EU rendeletben ^[13] (a továbbiakban: komitológiai rendelet) meghatározott tanácsadó bizottsági eljárással fogadják el.

28. Az ombudsman továbbá megérti, hogy bár a Bizottság azon a véleményen van ^[14], hogy az elfogadott méhészeti iránymutatás nem lesz jogilag kötelező erejű ^[15], kétségtelenül jelentős gyakorlati hatással lesz arra, hogy az ipar hogyan fogja elkészíteni és a tagállamok hogyan fogják megvizsgálni a növényvédő szerek engedélyezése iránti kérelmeket. Ezt az értelmezést megerősíti a növényvédő szerekről szóló uniós jogszabály egyik rendelkezése, amely kifejezetten előírja a tagállamok számára, hogy a növényvédő szerek engedélyezése iránti kérelmek vizsgálata során „a kérelem benyújtásakor rendelkezésre álló útmutatók felhasználásával független, objektív és átlátható értékelést végezzenek a jelenlegi tudományos és műszaki ismeretek fényében”^[16] (utólagos kiemelés).

29. Ezek a megfontolások fontosak, mivel az uniós szerződések értelmében minden polgárnak „joga van ahhoz, hogy részt vegyen az Unió demokratikus életében”^[17]. Ezért az uniós döntéseket „a lehető legnyilvánosabban és a polgárokhoz a lehető legközelebb eső szinten” kell meghozni ^[18]. Ez az előjog különösen fontos, ha az uniós intézmények „jogalkotói minőségükben” járnak el ^[19]. Valójában demokratikus jogaik hatékony gyakorlásának előfeltétele, hogy a polgárok ellenőrizhessék és megismerhessék az uniós jogalkotási fellépés alapját képező valamennyi információt ^[20].

30.  A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésről szóló uniós jogszabály előírja, hogy nemcsak az uniós jogalkotó által elfogadott jogi aktusokat, hanem általánosabban a jogilag kötelező erejű jogi aktusok elfogadására irányuló eljárások során készített vagy kapott dokumentumokat is „jogalkotási dokumentumoknak” kell tekinteni, és azokat – érvényes kivételektől eltekintve – a lehető legnagyobb mértékben közvetlenül hozzáférhetővé kell tenni ^[21]. A törvény meghatározza, hogy a „jogalkotói kapacitás” magában foglalja az uniós intézményeknek az átruházott hatáskörük keretében végzett tevékenységét ^[22], például a komitológia révén történő szabályalkotást.

31. A Bíróság azonban 2018-ban tovább bővítette azon dokumentumok értelmezését, amelyek számára előnyös lenne a „jogalkotási dokumentumokhoz” biztosított szélesebb körű hozzáférés ^[23]. A Bíróság úgy ítélte meg, hogy ilyen szélesebb körű hozzáférést kell biztosítani a dokumentumokhoz, ebben az esetben a hatásvizsgálatokhoz is, amelyeket szigorúan véve nem valamely intézmény fogalmaz meg jogalkotói minőségében ^[24]. E következtetés levonása érdekében a Bíróság megvizsgálta a hatásvizsgálatok célját, amelyek véleménye szerint a Bizottság jogalkotási javaslatának alapjául szolgálnak. A Számvevőszék arra a következtetésre jutott, hogy mivel a hatásvizsgálatok „az uniós jogalkotási folyamat fontos elemeit képező információkat”[25] tartalmaznak, közzétételük „valószínűleg növeli a jogalkotási folyamat egészének átláthatóságát és nyitottságát”^[26]. A Bíróság ebből arra következtetett, hogy ez „erősítené az Európai Unió demokratikus jellegét azáltal, hogy lehetővé tenné polgárai számára, hogy ellenőrizzék ezeket az információkat, és megpróbálják befolyásolni ezt a folyamatot”^[27]. Ezért a jogalkotási dokumentumokhoz való szélesebb körű hozzáférés elve mögött meghúzódó indokok a hatásvizsgálati eljárás keretében készített dokumentumokra is érvényesek ^[28].

32. Az ombudsman úgy véli, hogy hasonló értékelést kell végezni a jelen ügyben szóban forgó 16 dokumentum esetében: Annak meghatározásakor, hogy a dokumentumok számára is biztosítani kell-e a „jogalkotási dokumentumoknak” tulajdonított szélesebb körű hozzáférést, figyelembe kell venni azon dokumentumok célját és kontextusát, amelyekben azok készültek.

33. E tekintetben az ombudsman először is megjegyzi, hogy a szóban forgó dokumentumok komitológiai eljárás keretében készült dokumentumok. A méhekre vonatkozó iránymutatás elfogadásakor a Bizottság a peszticidekre vonatkozó uniós jogszabályok által ráruházott hatáskörök alapján jár el. A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésre vonatkozó uniós joggal összhangban a Bizottság tehát úgy értelmezhető, hogy „jogalkotói minőségében” jár el.

34. Ezenkívül a szóban forgó dokumentumok alapvető információknak minősülnek arra vonatkozóan, hogy a Bizottság 2013 óta miért nem fogadott el útmutatót, amely olyan intézkedésnek minősül, amely jelentős hatást gyakorol a peszticidekre vonatkozó jogszabályok jövőbeli végrehajtására. Ebben az összefüggésben az ombudsman úgy véli, hogy a szóban forgó 16 dokumentum nyilvánosságra hozatala valószínűleg erősíti az Unió demokratikus jellegét azáltal, hogy lehetővé teszi polgárai, például a panaszos számára, hogy megvizsgálják a tagállamok által az iránymutatás elfogadása mellett és ellen felhozott indokokat, és ha kívánják, megkíséreljék befolyásolni a folyamatban lévő döntéshozatali folyamatot. Az ombudsman következetesen arra az álláspontra helyezkedett, hogy a tagállamok különböző képviselői által képviselt álláspontok megértése létfontosságú egy olyan demokratikus rendszerben, amely elszámoltatható a polgárok felé.

35. A fentiek fényében az ombudsman úgy véli, hogy a szóban forgó dokumentumokra is ki kell terjeszteni a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésről szóló uniós jog által a „jogalkotási dokumentumokhoz” biztosított szélesebb körű hozzáférést.

36. A hozzáférés biztosításának külön meggyőző indokaként az ombudsman úgy véli továbbá, hogy a szóban forgó dokumentumok az aarhusi rendelet értelmében vett környezeti információkat tartalmaznak.

37. Az aarhusi rendelet úgy határozza meg a környezeti információkat, hogy azok magukban foglaljanak minden írásbeli, vizuális, hangzásbeli, elektronikus vagy bármely más anyagi formában lévő információt az olyan intézkedésekről (beleértve a közigazgatási intézkedéseket is), mint például a szakpolitikák, jogszabályok, tervek, programok, környezetvédelmi megállapodások, valamint a környezeti elemek – például a biológiai sokféleség és annak összetevői – állapotát befolyásoló vagy valószínűleg befolyásoló tevékenységek, továbbá az ezen elemek védelmét célzó intézkedésekről vagy tevékenységekről ^[29].

38. A méhekre vonatkozó iránymutatás felvázolja azt a folyamatot, amelynek során az iparnak és a tagállamoknak az ilyen termékek engedélyezésekor értékelniük kell, hogy a peszticidek milyen potenciális kockázatot jelentenek a méhekre nézve. A méhekre vonatkozó iránymutatás közvetlen válasz a világ különböző régióiban egyes méhfajok csökkenésére ^[30], amelyet többek között a növényvédő szerek környezetbe való kibocsátása okoz. Ebben az összefüggésben a méhekre vonatkozó iránymutatást a biológiai sokféleség védelmét célzó intézkedésként kell értelmezni.

39. A szóban forgó tizenhat dokumentumban a tagállamok kifejtik az ezen intézkedéssel kapcsolatos észrevételeiket, beleértve az arra vonatkozó indokokat is, hogy a tagállamok miért támogatják vagy nem támogatják annak elfogadását. A kért dokumentumok tehát olyan intézkedésre vonatkozó információkat tartalmaznak, amely hatással lehet a biológiai sokféleségre. Ezek egyértelműen környezeti információnak minősülnek.

40. Az ombudsman megjegyzi, hogy az aarhusi rendelet célja annak biztosítása, hogy a környezeti információkat fokozatosan tegyék elérhetővé és terjesszék a nyilvánosság számára annak érdekében, hogy azok a lehető legszélesebb körben szisztematikusan hozzáférhetők és terjeszthetők legyenek. Az ezen információkhoz való hozzáférés célja, hogy hatékonyabban előmozdítsa a nyilvánosság részvételét a döntéshozatali folyamatban, ezáltal növelve a döntéshozatal elszámoltathatóságát, és hozzájárulva a nyilvánosság tudatosságához és a meghozott döntések támogatásához ^[31].

41. Ebben a szellemben az aarhusi rendelet úgy rendelkezik, hogy a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésre vonatkozó uniós jogban szereplő kivételt, amely kimondja, hogy a dokumentumokhoz való hozzáférést meg kell tagadni, ha a közzététel súlyosan veszélyeztetné az intézmény döntéshozatali eljárását ^[32], a környezeti információk tekintetében megszorítóan kell értelmezni ^[33]. Figyelembe kell venni a kért információk közzététele által szolgált közérdeket ^[34], ezáltal törekedve a környezeti információk nagyobb átláthatóságára.

A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésre vonatkozó uniós jogi kivétel alkalmazása

42.  Mivel a kért dokumentumoknak részesülniük kell a „jogalkotási dokumentumokhoz” biztosított szélesebb körű nyilvános hozzáférés előnyeiből, továbbá környezeti információknak minősülnek, az ombudsman megjegyzi, hogy a Bizottság által a tagállamok képviselőinek álláspontjaihoz való nyilvános hozzáférés megtagadása érdekében hivatkozott kivételt még szigorúbban kell alkalmazni ^[35].

43. A Bizottság azt állítja, hogy a méhekre vonatkozó iránymutatással kapcsolatos tagállami álláspontokat tartalmazó e-mailek nyilvános közzététele ellentétes a komitológiai eljárási szabályzatukkal (az állandó bizottságok eljárási szabályzata), amely kifejezetten kizárja az egyes tagállamok álláspontjának közzétételét. A Bizottság továbbá azzal érvel, hogy a tagállami álláspontok közzététele jelentősen növelné a tagállamok képviselőire az állandó bizottságban nehezedő külső nyomás kockázatát.

44. Az ombudsman értelmezése szerint a komitológiai eljárási szabályzat elfogadásának alapja a komitológiai rendelet 9. cikke. A komitológiai rendelet azonban nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely szerint az összefoglaló jegyzőkönyvek nem tartalmazhatják a tagállamok képviselői által a bizottsági eljárások keretében kifejtett egyéni álláspontokat. A komitológiai rendelet nem tartalmaz más olyan rendelkezést sem, amely titoktartási követelményeket írna elő a bizottsági eljárásokra vonatkozóan. Éppen ellenkezőleg, az említett rendelet (19) preambulumbekezdése egyértelművé teszi, hogy a bizottsági eljárásokkal kapcsolatos információkhoz való nyilvános hozzáférést a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésre vonatkozó uniós joggal összhangban kell biztosítani.

45. Ez azt jelenti, hogy a komitológiai eljárási szabályzat titoktartásra vonatkozó rendelkezései, különösen a 10. cikk (2) bekezdése (amely kimondja, hogy az ülések összefoglaló jegyzőkönyvei nem említik a tagok egyéni álláspontját a bizottság megbeszélésein) és a 13. cikk (2) bekezdése (amely kimondja, hogy a bizottság megbeszélései bizalmasak) nem épülnek be a komitológiai rendeletbe.

46. A fentiek fényében az ombudsman úgy véli, hogy a méhekre vonatkozó iránymutatás tervezetével kapcsolatos tagállami álláspontok közzététele nem ellentétes a komitológiai rendelettel.

47. Az ombudsman megjegyzi továbbá, hogy a nyilvánosság vagy az érdekelt felek véleménynyilvánítása a tervezett szakpolitikai lehetőségekről, különösen a környezetvédelmi ügyekben, szerves részét képezi annak, hogy az uniós polgárok gyakorolják demokratikus jogaikat ^[36].

48. A Bizottság nem bizonyította, hogy az a külső nyomás, amelynek a tagállamok képviselői ki lennének téve a szóban forgó dokumentumok hozzáférhetővé tétele esetén, azzal a kockázattal járna, hogy akadályozná a Bizottság azon képességét, hogy teljesen függetlenül és kizárólag a közérdeket szem előtt tartva járjon el. A Bizottság azt sem bizonyította, hogy a közzététel súlyosan érintené, meghosszabbítaná vagy bonyolítaná a döntéshozatal megfelelő lefolytatását ^[37].

49. Az ombudsman ezért megállapítja, hogy a fent kifejtett megfontolásokkal és elvekkel összhangban hivatali visszásságnak minősült, hogy a Bizottság megtagadta a méhekre vonatkozó iránymutatás-tervezettel kapcsolatos tagállami álláspontokhoz való nyilvános hozzáférést. Ezért az európai ombudsman alapokmánya 3. cikkének (6) bekezdésével összhangban az alábbi ajánlásokat teszi.

Ajánlás

E panasz vizsgálata alapján az ombudsman a következő ajánlást teszi a Bizottságnak:

A Bizottságnak a fent kifejtett elvekkel összhangban nyilvános hozzáférést kell biztosítania a kért dokumentumokhoz, amelyek bemutatják a méhekre vonatkozó iránymutatás tervezetével kapcsolatos tagállami álláspontokat.

A Bizottság és a panaszos tájékoztatást kap erről az ajánlásról. Az európai ombudsman alapokmánya 3. cikkének (6) bekezdésével összhangban a Bizottság 2019. augusztus 10-ig részletes véleményt küld.

 

Emily O'Reilly

Európai ombudsman

Strasbourg, 2019. 05. 10.

 

[1] Az ombudsman feladatainak ellátására vonatkozó szabályokról és általános feltételekről szóló, 1994. március 9-i 94/262/ESZAK, EK, Euratom európai parlamenti határozat (HL 1994. L 113., 15. o.).

[2] EFSA Guidance Document on the risk assessment of plant protection products on bees (Az EFSA iránymutatása a növényvédő szerek méhekre vonatkozó kockázatértékeléséről), EFSA Journal 2013;11(7):3295: https://efsa.onlinelibrary.wiley.com/doi/epdf/10.2903/j.efsa.2013.3295

[3] A növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló 1107/2009/EK rendelet: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=CELEX%3A32009R1107

[4] Az 1107/2009 rendelet 77. cikke.

[5] A Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló 182/2011/EU rendelet 4. cikkében meghatározott tanácsadó bizottsági eljárásnak megfelelően: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/en/TXT/?uri=celex:32011R0182

[6] A „komitológia” olyan eljárások összességét jelenti, amelyek révén az uniós tagállamok ellenőrzik, hogy az Európai Bizottság hogyan hajtja végre az uniós jogot. Az uniós jogszabályokat végrehajtó intézkedések elfogadása előtt a Bizottságnak az általa javasolt részletes végrehajtási intézkedések tekintetében konzultálnia kell egy szakbizottsággal, amelyben minden uniós tagállam képviselteti magát. A szóban forgó bizottság ezt követően véleményt nyilvánít a Bizottság által javasolt intézkedésekről. Ezek a vélemények többé-kevésbé kötelezőek lehetnek a Bizottságra nézve, a végrehajtás alatt álló jogi aktusban meghatározott konkrét eljárástól függően. A „komitológia” rövid áttekintését lásd: http://ec.europa.eu/transparency/regcomitology/index.cfm?do=implementing.home

[7] Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001/EK rendelet 4. cikkének (3) bekezdése: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/ALL/?uri=celex%3A32001R1049

[8] A Bíróság a C-362/08. sz., Internationaler Hilfsfonds kontra Bizottság ügyben 2010. január 26-án hozott ítéletének 57. pontjában kimondta, hogy „valaki új kérelmet nyújthat be olyan dokumentumokhoz való hozzáférés iránt, amelyekhez korábban megtagadták tőle a hozzáférést. Az ilyen kérelem arra kötelezi az érintett intézményt, hogy vizsgálja meg, hogy a hozzáférés korábbi megtagadása továbbra is indokolt-e a jogi vagy ténybeli helyzet időközben bekövetkezett változására tekintettel”. A jelen ügyben vitatható, hogy a jogi vagy ténybeli helyzet nem változott a Bizottság 2018. májusi első eredeti határozata óta, amely megerősítő kérelem hiányában jogerőre emelkedett.

[9] 1367/2006/EK rendelet a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Aarhusi Egyezmény rendelkezéseinek a közösségi intézményekre és szervekre való alkalmazásáról: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=CELEX%3A32006R1367

[10] Az 1049/2001/EK rendelet 4. cikkének (3) bekezdése.

[11] A bizottságok eljárásiszabályzat-mintája 10. cikkének (2) bekezdése és 13. cikkének (2) bekezdése – A [bizottság neve] bizottság eljárási szabályzata.

[12] Az ülés összefoglaló jegyzőkönyve azt jelzi, hogy az ülésen megvitatták a méhekre vonatkozó iránymutatásokat:

„A Bizottság előterjesztette a méhekre vonatkozó iránymutatásokról szóló dokumentum végrehajtási tervéről szóló bizottsági közlemény 5. felülvizsgálatát. A közlemény szövegét össze kell hangolni a többi bizottsági közleménnyel.

Egy tagállam jelezte, hogy az EFSA méhekre vonatkozó útmutató dokumentumát felül kell vizsgálni a legújabb tudományos fejlemények figyelembevétele érdekében. Az EFSA jelezte, hogy jelenleg nem tartja megfelelő időpontnak a méhekre vonatkozó iránymutatásokat tartalmazó dokumentum felülvizsgálatát, de ezt meg lehet vitatni a Bizottsággal, amint új modellek állnak rendelkezésre.

Egy tagállam kérésére a Bizottság megismételte korábbi magyarázatát, miszerint a bizottsági közlemény jogilag nem kötelező erejű. Egy tagállam jelezte, hogy az 1107/2009/EK rendelet 36. cikkének (1) bekezdése arra kötelezi a tagállamokat, hogy az alkalmazás időpontjában rendelkezésre álló útmutató dokumentumokat használják.

A Bizottság felkérte a tagállamokat, hogy 2018. szeptember 3-ig tájékoztassák a Bizottságot arról, hogy támogatják-e a bizottsági közleményt.”

[13] A Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló 182/2011/EU rendelet: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/en/TXT/?uri=celex:32011R0182. A tanácsadó bizottsági eljárásnak megfelelően a Bizottság figyelembe veszi a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményét, amikor az intézkedéstervezet elfogadásáról határoz.

[14] A Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottsága 2018. július 19–20-i ülésének összefoglaló jegyzőkönyve.

[15] Bár az 1107/2009/EK rendelet 77. cikke előírja, hogy az iránymutatásokat tartalmazó dokumentumokat „végrehajtási jogi aktusok” formájában kell elfogadni, amelyek jogilag kötelező erejűek.

[16] Az 1107/2009 rendelet 36. cikkének (1) bekezdése.

[17] Az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 10. cikke.

[18] Az EUSZ 1. cikke és 10. cikkének (3) bekezdése.

[19] Az 1049/2001/EK rendelet (6) preambulumbekezdése.

[20] Lásd ebben az értelemben: a Bíróság 2008. július 1-jei ítélete, Svédország és Turco kontra Tanács, C‑39/05 P és C‑52/05 P, 46. pont: http://curia.europa.eu/juris/liste.jsf?num=C-39/05&language=en; 2013. október 17-i Tanács kontra Access Info Europe ítélet, C‑280/11 P, 33. pont: http://curia.europa.eu/juris/liste.jsf?num=C-280/11&language=EN.

[21] Az 1049/2001/EK rendelet 12. cikkének (2) bekezdése és (6) preambulumbekezdése.

[22] Az 1049/2001/EK rendelet (6) preambulumbekezdése.

[23] A Bíróság (nagytanács) C-57/16. sz., ClientEarth kontra Bizottság ügyben 2018. szeptember 4-én hozott ítélete: http://curia.europa.eu/juris/liste.jsf?num=C-57/16&language=hu.

[24] Uo., 86. pont.

[25] Ugyanott, 91. pont.

[26] Ugyanott, 92. pont.

[27] Ugyanott, 92. pont.

[28] Ugyanott, 95. pont.

[29] Az 1367/2006/EK rendelet 2. cikke (1) bekezdése d) pontjának i. és iii. alpontja.

[30] Az EFSA méhekre vonatkozó iránymutatása, 8. o.

[31] A Bíróság (nagytanács) C-57/16. sz., ClientEarth kontra Bizottság ügyben 2018. szeptember 4-én hozott ítéletének 98. pontja: http://curia.europa.eu/juris/liste.jsf?num=C-57/16&language=hu.

[32] Az 1049/2001/EK rendelet 4. cikkének (3) bekezdése.

[33] Az 1367/2006/EK rendelet 6. cikke (1) bekezdésének második mondata; lásd még a Bíróság (nagytanács) C-57/16. sz., ClientEarth kontra Bizottság ügyben 2018. szeptember 4-én hozott ítéletének 100. pontját: http://curia.europa.eu/juris/liste.jsf?num=C-57/16&language=hu.

[34] Az 1367/2006/EK rendelet 6. cikke (1) bekezdésének második mondata; lásd még a Bíróság (nagytanács) C-57/16. sz., ClientEarth kontra Bizottság ügyben 2018. szeptember 4-én hozott ítéletének 100. pontját: http://curia.europa.eu/juris/liste.jsf?num=C-57/16&language=hu.

[35] Uo., 101. pont.

[36] Uo., 101. pont.

[37] Ugyanott, 108. pont.