A háttér

1. 2000-ben az Európai Parlament eltérést (a továbbiakban: eltérés) engedélyezett a panaszosnak, ezen intézmény tisztviselőjének a közelmúltban bevezetett mobilitási politikájától ^[1]. Az eltérést annak fényében engedélyezték, hogy lánya súlyos agykárosodást szenvedett. Az eltérés kifejezetten kimondta, hogy mindaddig alkalmazandó, amíg a lány állapota összeegyeztethetetlen az áthelyezéssel. Miután azonban a Parlament több éven át tiszteletben tartotta az eltérést, 2010-ben elkezdte felkérni a panaszost, hogy vagy fogadja el egy másik állásba való áthelyezését, vagy korengedményes nyugdíjazását, vagy kezdje meg helyette a távmunkát. A panaszos sajátos körülményei között a mobilitás egy másik városba való költözéssel járna.

2. Az ombudsman vizsgálatot indított a panaszos azon állításával kapcsolatban, hogy az Európai Parlament tévesen vonta vissza a számára 2000-ben engedélyezett eltérést, tekintettel kivételes családi körülményeire, amelyek időközben nem változtak. A panaszos állítása, amely az ombudsman vizsgálatának is részét képezi, az, hogy a Parlamentnek be kell tartania az eltérést, és ki kell zárnia őt a mobilitási gyakorlatból.

3. A Parlament azzal érvelt, hogy az eltérésnek nem volt célja, hogy állandó legyen, mivel a panaszos lányára vonatkozó feltétel megadásakor „nem volt olyan jellegű, hogy kizárja a tanulási lehetőségeket vagy más kedvező eredményeket”. A Parlament kijelentette továbbá, hogy a Bíróság ítélkezési gyakorlatával összhangban már észszerűen alkalmazkodott a panaszos helyzetéhez, lehetővé téve számára, hogy évekig X városban maradjon. E helyzet fenntartása azonban ellentétes volt az egyenlő bánásmód elvével, túlzott terhet jelentett, és azt el kellett kerülni a panaszos és a szolgálat érdekei közötti egyensúly helyreállítása érdekében.

4. A panasz ragaszkodott ahhoz, hogy az eltérést lánya állapota alapján engedélyezték, amelyről a Parlament tudta, hogy visszafordíthatatlan, és hogy az eltérés mindaddig hatályban marad, amíg ez a feltétel fennáll. A panaszos elmondta, hogy nyomás alatt tartja és megfélemlíti a Parlament jelenlegi álláspontja, amely szerint vagy másik megbízást kell kérnie, vagy el kell fogadnia egy általa nem megfelelőnek ítélt alternatív megoldást.

5. Az Ombudsman azon a véleményen volt, hogy az eltérés szövege világosan és egyértelműen azt mutatja, hogy annak célja az volt, hogy időbeli korlátozás nélkül állandó jogot biztosítson a panaszos számára ahhoz, hogy mentesüljön a mobilitás alól, ha és ameddig lánya X városban való jelenlétét igényli. Továbbá az eltérés nem ellentétes az egyenlő bánásmód elvével, mivel a panaszos körülményei nyilvánvalóan nem hasonlítanak a mobilitásban érintett kollégái túlnyomó többségének körülményeihez. A rendelkezésre álló információk fényében ez a Parlament mobilitási politikájának sem jelent jelentős akadályt. Mindenesetre az ombudsman úgy ítélte meg, hogy a Parlament által a panaszosnak kínált mobilitási „alternatívák” elfogadhatatlanok, és hogy aránytalan lenne őt a mobilitási követelmény hatálya alá vonni.

6. Az ombudsman ezért azt javasolta az Európai Parlamentnek, hogy „engedje meg a panaszosnak, hogy továbbra is részesüljön az eltérés előnyeiből [...] mindaddig, amíg a panaszos lányának állapota olyan marad, hogy jóléte megköveteli anyja folyamatos jelenlétét (amely sajnos határozatlan ideig is fennállhat).”

7. Az Európai Parlament elutasította ezt a javaslatot. Az ombudsman ezért ugyanilyen tartalmú ajánlástervezetet [2] készített.

Az Európai Parlament válasza az ombudsman ajánlástervezetére

8. Az Európai Parlament elnöke azt válaszolta, hogy a Parlament által már előadott érvek fényében úgy véli, hogy a Parlament határozata megalapozott, összhangban a szolgálati érdekkel és a személyzet tagjaival szembeni egyenlő bánásmód elvével. Ezért az Európai Parlament, bár szimpatizál a panaszos helyzetével, csak megismételhetné, hogy a panaszosra ugyanúgy vonatkoznak a mobilitási szabályok, mint kollégáira.

9. Figyelembe véve azonban a panaszos családi helyzetét, az Európai Parlament elnöke biztosította az ombudsmant arról, hogy a panaszos mobilitása tiszteletben tartja azt a követelményt, hogy lánya anyanyelvi környezetben maradjon, és ne legyen elválasztva anyjától.

Az ombudsman értékelése az ajánlástervezet után

10. Az ombudsman sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Parlament nem volt hajlandó elismerni a jelen ügyben elkövetett hibáját, elismerve, hogy nem térhet el egyszerűen a panaszosnak évekkel ezelőtt tett jogszerű és indokolt ígéretétől olyan körülmények alapján, amelyek időközben nem változtak.

11. Mindazonáltal e vizsgálat fő célja annak biztosítása volt, hogy a Parlament a mobilitás révén ne növelje a panaszos már amúgy is súlyos személyes terheit azáltal, hogy másik városba költözik. Az Európai Parlament elnöke biztosította az ombudsmant arról, hogy a panaszos lányát nem választják el az anyjától, és az anyanyelvén beszélő környezetben marad. Az ombudsman ezt úgy értelmezi, hogy a panaszost nem helyezik át jelenlegi alkalmazási helyéről, X városból. Ez lehetővé teszi az ombudsman számára, hogy úgy tekintse, hogy az Európai Parlament elfogadta ajánlástervezetét, és lezárja az ügyet.

12. Az ombudsman köszönetet mond az európai elnöknek a beavatkozásáért, amely feloldotta a helyzetet, és lehetővé tette, hogy ebben az ügyben ésszerű megoldást találjanak.

Következtetés

E panasz vizsgálata alapján az ombudsman a következő következtetéssel zárja le a panaszt:

Az Európai Parlament elfogadta az ombudsman ajánlástervezetét. Az ügyet ezzel lezárták.

A panaszost és az Európai Parlamentet tájékoztatják erről a döntésről.

Emily O'Reilly

Strasbourg, 2015. április 22.

A 118/2013/AN. sz. panasszal kapcsolatos határozat végleges angol nyelvű változata

[1] Az Európai Parlament mobilitási politikája előírja, hogy miután egy tisztviselőt hét évre ugyanabba az állásba beosztottak, szolgálati érdekből újra ki kell nevezni.

[2] A panasz hátterével, a felek érveivel és az ombudsman vizsgálatával kapcsolatos további információkért kérjük, olvassa el az ombudsman javaslatának és ajánlástervezetének teljes szövegét, amely a következő címen érhető el: http://www.ombudsman.europa.eu/cases/correspondence.faces/en/59542/html.bookmark és http://www.ombudsman.europa.eu/en/cases/draftrecommendation.faces/en/54332/html.bookmark