Előszó

Örömmel mutatom be az idei „Putting it Right?” című jelentést, amely azt vizsgálja, hogy az uniós intézmények hogyan feleltek meg a vizsgálataim során tett javaslatoknak. Az uniós intézmények a vizsgálatok túlnyomó többségében jól reagáltak, és a 2017-ben lezárt ügyekben összességében 81 %-os volt a megfelelési arány. Ez jó eredmény, de az intézményeknek többet kell tenniük a megfelelés javítása érdekében, különösen akkor, ha ajánlást teszek a hivatali visszásság megállapítására.

Az intézmények pozitívan reagáltak a közigazgatási gyakorlatuk javítására vagy javítására tett 99 javaslatom közül 80-ra. 148 másik esetben úgy véltem, hogy az intézmények lépéseket tettek működésük javítása érdekében. A 14 intézmény közül nyolcnak 100%-os volt a megfelelési aránya, míg az Európai Bizottságnak - amely a legtöbb esetet teszi ki - 76%-os volt a megfelelési aránya.

A polgárok elvárják, hogy az uniós közigazgatás helyrehozza a dolgokat, amikor azok elromlanak, és a jövőre nézve javítsa a dolgokat. Ezt kívánja elérni egy ombudsman. Továbbra is nyomon fogom követni javaslataim és ajánlásaim végrehajtását, hogy a polgárok biztosak lehessenek abban, hogy panaszaikat kezelik és meghallgatják őket.

Arra biztatom az uniós közigazgatást, hogy továbbra is törekedjen a nyilvánossággal való kapcsolattartás javítására. Örömmel várom, hogy megismerhessem az intézmények és szervek által a közelgő „Jó közigazgatás díj” keretében végzett jó munka példáit, amelynek második kiadását nemrégiben indítottuk el.

Emily O'Reilly

2018. december

Jelentés

1. Bevezetés

Ez a jelentés arról számol be, hogy az uniós intézmények ^[1] hogyan reagáltak az ombudsman által a 2017-ben lezárt ügyekben tett javaslatokra. Ezek a javaslatok megoldások, ajánlások és javaslatok formájában jelennek meg.

Az ombudsman munkájának hatásáról szóló 3. szakasz kifejti, hogy mik az ombudsman megoldásai, ajánlásai és javaslatai. A 2016. szeptember 1-jén hatályba lépett új végrehajtási rendelkezések ^[2] (a továbbiakban: végrehajtási rendelkezések) bizonyos mértékben befolyásolták az általunk használt kifejezéseket ^[3]. Az új integrált projektek hatálybalépését követően az e jelentésben tárgyalt valamennyi vizsgálatot lezárták.

A 3. szakasz ismerteti az ombudsman munkájának hatását más olyan esetekben is, amikor a panaszt az intézmény rendezte, vagy amikor az ombudsman stratégiai kezdeményezés indítása mellett döntött ^[4].

Vannak olyan összefoglalók is, amelyek az egyes kategóriákban vezető példaként „külön említést” indokolnak.

2. Az ombudsman hatásköre és eljárásai

Az ombudsman segítséget nyújt azoknak a magánszemélyeknek, vállalatoknak és egyesületeknek, akiknek problémája van valamely uniós intézménnyel ^[5]. Ugyanakkor az ombudsman a közérdeket szolgálja azáltal, hogy segíti az intézményeket az általuk nyújtott szolgáltatás minőségének javításában. A panaszok kivizsgálása mellett az ombudsman saját kezdeményezésére is indíthat vizsgálatot.

Az intézmények kötelesek az ombudsman rendelkezésére bocsátani a vizsgálat lefolytatásához szükséges információkat. Az ombudsman betekinthet az intézmény birtokában lévő iratokba, és tanúvallomást tehet a személyzet tagjaitól. Ezeket a hatásköröket az ombudsman alapokmánya ^[6] (a továbbiakban: alapokmány) határozza meg. Amennyiben egy ügyben szükséges vagy helyénvaló, az ombudsman felszólíthatja az intézményt álláspontjának felülvizsgálatára, jogorvoslat biztosítására vagy a jövőre vonatkozó általános változtatások végrehajtására. Ha az intézmény nem ad kielégítő választ a hivatali visszásság megállapítására, az ombudsman az Európai Parlamentnek szóló különjelentéssel felhívhatja a politikai figyelmet az ügyre.

3. Az ombudsman munkájának hatása

a. Megoldások

Ha az ombudsman úgy ítéli meg, hogy a panasz gyorsan megoldható, az alapokmány 3. cikkének (5) bekezdése alapján megoldási javaslatot tehet az érintett intézménynek ^[7]. Az új IP-k könnyebbé és gyorsabbá tették a hivatali visszásságok kezelésére szolgáló megoldások megtalálását.

b. Ajánlások

Ajánlások tehetők minden olyan esetben, amikor az ombudsman hivatali visszásságot állapít meg. Az intézményeknek címzett ajánlásokat egyidejűleg közzéteszik az ombudsman honlapján.

Ha az intézmény elutasítja az ajánlást, az ombudsman lezárja az ügyet, megerősítve a hivatali visszásságra vonatkozó megállapítását. Az ombudsman különjelentést nyújthat be az Európai Parlamentnek minden olyan, hivatali visszásság megállapításával lezárt vizsgálatról, amelyet az ombudsman jelentős közérdeknek ítél. Ha az ajánlást elfogadják, az ombudsman ezt tudomásul véve lezárja az ügyet.

c. Javaslatok

A javításra irányuló javaslatok célja az uniós közigazgatás rendszerszintű javításának biztosítása. Ezekre vagy az ügyet lezáró határozatban, vagy a vizsgálat korábbi szakaszában kerül sor.

d. Lezárt ügyek

Az ombudsman korai szakaszban lezárhatja a vizsgálatot anélkül, hogy megoldást javasolna, ha az intézmény a tájékoztatását követően spontán rendezi az ügyet.

e. Stratégiai kezdeményezések

Az ombudsman dönthet úgy, hogy vizsgálat indítása nélkül folytat stratégiailag fontos témákat egy úgynevezett „stratégiai kezdeményezés”^[8] elindításával. E kezdeményezések célja, hogy megosszák az intézményekkel a fontos témákra vonatkozó javaslatokat, felhívják a figyelmet a közérdekű kérdésekre, vagy többet megtudjanak egy adott kérdésről, mielőtt eldöntenék, hogy szükséges-e vizsgálatot indítani. 2017-ben az ombudsman 8 stratégiai kezdeményezést indított és 6 kezdeményezést zárt le.

4. Hogyan válaszoltak az intézmények az ombudsmannak a 2017-ben lezárt ügyekben?

a. Elért vagy részben elért megoldások

Az uniós intézmények 2017-ben lezárt ügyekben összesen 20 megoldási javaslatot fogadtak el ^[9]. A Bizottság két megoldási javaslatot elutasított ^[10].

táblázat. Az intézmények által elért vagy részben elért megoldások

Intézmény	Megoldások (részben) megvalósult
Európai Bizottság	9
Európai Külügyi Szolgálat	1
Európai Beruházási Bank	2
Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF)	1
Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex)	4
Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság	1
Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség	2
Összesen	20

 

1616/2016/MDC sz. ügy: Hogyan kezelte az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) a bulgáriai műveleteivel kapcsolatos „súlyos incidensekről” szóló jelentésekhez való nyilvános hozzáférés iránti kérelmet?

Egy újságíró, aki nyilvános hozzáférést kért és kapott a Frontex bulgáriai „műveleteiből” származó „súlyos incidensekről szóló jelentésekhez” ^[11], úgy vélte, hogy a Frontex nem azonosította a kérelme által érintett időszak valamennyi súlyos incidensről szóló jelentését. Panaszt tett az ombudsmannál, hogy i. a Frontex következetesen nem azonosítja a bulgáriai műveletekkel kapcsolatos valamennyi SIR-t; és ii. a nyilvános hozzáférés iránti kérelmek kezelése során a Frontex oly módon szerkeszti a SIR-eket, hogy az ne legyen összhangban a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésre vonatkozó uniós szabályokkal ^[12].

Vizsgálatát követően az ombudsman azt javasolta, hogy a Frontex: i. további, az ombudsman vizsgálata során azonosított SIR-ek közzététele; ii. a lehető leghamarabb dolgozzon ki olyan eszközöket, amelyek megkönnyítik a dokumentumok azonosítását nyilvántartási rendszerében; kötelezettséget vállalnak arra, hogy jobban elmagyarázzák, miért szerkesztik vagy nem teszik közzé a dokumentumokat; és iv. újraértékeli a panaszos által kért egyes SIR-ek kitakarását azzal a céllal, hogy azokhoz további részleges hozzáférést biztosítson.

A Frontex elfogadta a megoldási javaslatokat, és intézkedéseket hozott azok végrehajtására. Az ombudsman ezért arra a következtetésre jutott, hogy sikerült megoldást találni, és lezárta a vizsgálatot.

b. Elfogadott vagy részben elfogadott ajánlások

Az uniós intézmények 2017-ben lezárt ügyekben összesen 11 ajánlást fogadtak el vagy fogadtak el részben ^[13].

A Bizottság öt ajánlást utasított el, egyet az Európai Külügyi Szolgálat, egyet az EBB, egyet pedig az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF). Ezeket az ügyeket hivatali visszásságra vonatkozó megállapításokkal zárták le.

táblázat – Az intézmény által elfogadott vagy részben elfogadott ajánlások

Intézmény	Ajánlások (részben) elfogadva
Európai Bizottság	7
Európai Központi Bank	1
Európai Külügyi Szolgálat	1
Európai Gazdasági és Szociális Bizottság	2
Összesen	11

 

OI/6/2014/NF. sz. ügy: Az Európai Bizottság szakértői csoportjainak összetétele és átláthatósága

Ez a stratégiai vizsgálat azokat a csoportokat vizsgálta, amelyeket a Bizottság azért hozott létre, hogy meghatározott szakpolitikai területeken külső szakértőktől tanácsot adjanak. Az ombudsman nyilvános konzultációt folytatott, és számos javaslatot tett a Bizottságnak arra vonatkozóan, hogy: a szakértői csoportok kiegyensúlyozott összetételének biztosítása, beleértve azt is, hogy miként javíthatók a tagjaik kiválasztására vonatkozó eljárások; az átláthatósági nyilvántartással való összeegyeztethetőség és szinergiák javítása ^[14]; a személyes minőségükben kinevezett egyes szakértőkre vonatkozó összeférhetetlenségi politika megerősítése; valamint a szakértői csoportok nyilvános nyilvántartásában rendelkezésre álló információk javítása. Az ombudsman

két konkrét ajánlást is tett a Bizottságnak a szakértői csoportok munkája átláthatóságának javítása érdekében: a szakértői csoportok üléseinek jegyzőkönyvei érdemiek és részletesek legyenek, és a csoportok tanácskozásai alapértelmezés szerint ne legyenek bizalmasak.

A vizsgálat során a Bizottság nagyrészt az ombudsman javaslataival összhangban megreformálta szakértői csoportjának rendszerét, és felülvizsgálta az alkalmazandó szabályokat ^[15]. A Bizottság átláthatóbbá tette a szakértői csoportok tagjainak kiválasztási eljárását, új összeférhetetlenségi politikát vezetett be az egyes szakértőkre vonatkozóan, és bevezette azt a követelményt, hogy a szervezeteket és az önálló vállalkozókat fel kell venni az átláthatósági nyilvántartásba ahhoz, hogy kinevezzék őket a szakértői csoportokba.

A Bizottság a szakértői csoportok munkájának átláthatóságát is javította. Az ülés jegyzőkönyvének most már „értelmesnek és teljesnek” kell lennie, és a szakértői csoportok dönthetnek úgy, hogy nyilvánosan tanácskoznak. Az ombudsman úgy ítélte meg, hogy ez jó előrelépést jelent, de nyomon fogja követni, hogy a Bizottság hogyan javítja tovább szakértői csoportjai munkájának átláthatóságát.

454/2014/PMC. sz. ügy: Az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) azon gyakorlata, hogy fizetés nélküli szakmai gyakorlatokat kínál az uniós küldöttségeken

Az ombudsman megvizsgálta az EKSZ azon gyakorlatát, hogy csak fizetés nélküli szakmai gyakorlatokat kínál az uniós küldöttségeken, miután egy korábbi gyakornok panaszt nyújtott be, aki azzal érvelt, hogy ez hátrányosan megkülönböztette a kevésbé tehetős háttérrel rendelkező fiatalokat.

Az ombudsman megállapította, hogy a nem fizetett szakmai gyakorlatok diszkriminatív helyzethez vezethetnek, mivel a kevésbé privilegizált háttérrel rendelkező személyek nagyobb valószínűséggel nem rendelkeznek az ilyen szakmai gyakorlatok elvégzéséhez szükséges pénzügyi eszközökkel. Megállapította, hogy az EKSZ gyakorlata hivatali visszásságnak minősül, és ezért azt ajánlotta az EKSZ-nek, hogy fizessen megfelelő juttatást valamennyi gyakornokának, beleértve az uniós küldöttségeken dolgozó gyakornokokat is.

Az EKSZ elfogadta az ajánlást, és a „költségvetési hatóságok” jóváhagyását követően új szabályokat vezetett be annak biztosítása érdekében, hogy ezeket a szakmai gyakorlatokat most már kifizessék ^[16]. 

1688/2015/JAP. sz. ügy: Az Európai Bizottság azon döntése, hogy visszaköveteli a pénzeszközöket egy idősekkel és az IKT-vel kapcsolatos uniós projekt résztvevőjétől

A panaszos egy belga székhelyű nonprofit szervezet, amely részt vett egy uniós finanszírozású projektben, amelynek célja az idősek előtt álló problémák kezelése IKT-megoldások alkalmazásával. Egy pénzügyi ellenőrzés megállapította, hogy a panaszos által a munkaidő nyilvántartására használt rendszer megbízhatatlan volt. Következésképpen a Bizottság több mint 85 000 EUR visszafizettetésére törekedett a panaszossal.

A vizsgálat során az ombudsman megjegyezte, hogy az ellenőrök azt is elismerték, hogy a panaszos által két konkrét „végrehajtandó anyaggal” kapcsolatban végzett munka, valamint a kapcsolódó munkaidő jogszerű volt. Ezt igazságtalannak találta, és

aránytalan, hogy a Bizottság a munkaidő-nyilvántartási rendszer általános hiányosságai miatt valamennyi forrást vissza kívánta fizettetni. Az ombudsman hivatali visszásságot állapított meg a Bizottság magatartásában, és azt javasolta, hogy a Bizottság vizsgálja felül határozatát, és ennek megfelelően csökkentse a visszafizettetni kívánt összeget.

A Bizottság teljes mértékben elfogadta az ombudsman ajánlását, és megállapodott abban, hogy közel 37 000 euróval csökkenti a visszafizettetendő összeget.

A következő példa egy olyan esetre vonatkozik, amikor az ombudsman ajánlásait nem fogadták el, és az ombudsman lezárta az ügyet, megerősítve a hivatali visszásságra vonatkozó megállapításait.

682/2014/JF. sz. ügy: Az Európai Bizottság azon követelménye, hogy a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférést kérő személyeknek meg kell adniuk postai címüket

Ez az ügy arra vonatkozott, hogy a Bizottság megtagadta egy nem kormányzati szervezet dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés iránti kérelmének nyilvántartásba vételét, mivel nem adott meg postai címet. Bár az ombudsman egyetértett azzal, hogy az uniós intézményeknek megfelelő és arányos intézkedéseket kell hozniuk a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférést kérők személyazonosságának ellenőrzése érdekében, úgy vélte, hogy a lehető legszélesebb körű és legegyszerűbb hozzáférést is biztosítaniuk kell.

Az ombudsman ajánlásokat tett ennek kezelésére. Különösen arra kérte a Bizottságot, hogy regisztráljon és haladéktalanul foglalkozzon a panaszos kérelmével, és a továbbiakban ne kérjen postai címet a dokumentumokhoz való hozzáférést kérőktől, ha megfelelő alternatív kapcsolatfelvételi formát (például e-mail-címet) biztosítanak. Mivel a Bizottság elutasította az ajánlásokat, az ombudsman két hivatali visszásságra vonatkozó megállapítással zárta le az ügyet.

E vizsgálattal összefüggésben az ombudsman javaslatokat tett a Bizottságnak a dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelmek kezelésének korszerűsítésére is. Az egyik javaslat az volt, hogy a Bizottság vegyen fontolóra alternatív online rendszereket vagy elektronikus kommunikációs eszközöket. A vizsgálat lezárását követően a Bizottság jelezte az ombudsmannak, hogy elemzi a dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelmekre vonatkozó új elektronikus értesítési rendszer létrehozásának lehetőségét.

c. A javítási javaslatok nyomon követése

Összesen 58 javaslatot tettek 26, 2017-ben lezárt ügyben [17]. E javaslatok közül sokat saját kezdeményezésű vizsgálatok keretében terjesztettek elő. A javaslatok nyomon követése az esetek 84%-ában kielégítő volt. Ez alacsonyabb, mint a tavalyi 94%-os arány.

táblázat. A 2017-ben tett javaslatokra adott kielégítő válaszok intézményenként

Intézmény	Javaslatok	Kielégítő válaszok	%-ban kielégítő válaszok
Európai Parlament	1	0	0%
Európai Bizottság	35	28	80%
Európai Külügyi Szolgálat	3	3	100%
Európai Gazdasági és Szociális Bizottság	1	1	100%
Európai Beruházási Bank	1	1	100%
Európai Személyzeti Felvételi Hivatal	7	6	86%
Európai Környezetvédelmi Ügynökség	1	1	100%
Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság	1	1	100%
Európai Gyógyszerügynökség	5	5	100%
Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal	1	1	100%
Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség	2	2	100%
Összesen	58	49	84%

Saját kezdeményezésű vizsgálat OI/2/2016/RH: Hogyan kezelte az Európai Bizottság a vegyi anyagok toxicitásával kapcsolatos ügyeket?

Az ügy arra vonatkozott, hogy a Bizottság hogyan kezelte a vegyi anyagoknak az EU REACH-szabályai szerinti értékelésével kapcsolatos aktákat ^[18]. A vizsgálat különösen a 216 vegyi anyag reprodukciós toxicitását értékelő akták feldolgozásának késedelmét vizsgálta. A vizsgálat során elért előrehaladás miatt az ombudsman lezárta az ügyet, de felkérte a Bizottságot, hogy tegyen jelentést annak megerősítése érdekében, hogy megtette a megállapodás szerinti intézkedéseket. Az ombudsman felkérte továbbá a vegyi anyagok REACH szerinti értékelésének nyomon követésében részt vevő valamennyi felet, hogy orvosolják a vizsgálata során feltárt rendszerszintű hiányosságot, nevezetesen azt, hogy a vegyi anyagokat regisztrálók nincsenek ösztönözve aktáik frissítésére.

A Bizottság jelentést tett az ombudsmannak, amelyben ismertette az akták feldolgozása terén elért előrehaladást. Elismerte, hogy továbbra is problémák merülnek fel a vállalatok regisztrációs aktáinak frissítésével kapcsolatban, és hogy 2019-ben javaslatokat fog tenni ennek kezelésére, miután konzultált az érintett felekkel, többek között új másodlagos jogszabályok révén.

Saját kezdeményezésű vizsgálat OI/6/2016/AB: Az Európai Bizottság „szaktanácsadóival” való összeférhetetlenség megelőzése

Ez a stratégiai vizsgálat a Bizottság azon szabályait és gyakorlatait vizsgálta, amelyek biztosítják, hogy a biztosoknak tanácsot adó „különleges tanácsadók” esetében ne álljon fenn a Bizottságon kívüli tevékenységeikből eredő összeférhetetlenség.  A vizsgálat során az ombudsman üdvözölte, hogy a Bizottság javította a különleges tanácsadók feladatainak megfogalmazását. Pozitívan vélekedett az intézkedésekről is.

az esetleges összeférhetetlenségek kockázatának csökkentése érdekében dolgozták ki. Megjegyezte azonban, hogy a Bizottság nem mindig adott meggyőző magyarázatot arra, hogy miért véli úgy, hogy a különleges tanácsadók külső tevékenységei nem jelentenek potenciális kockázatokat.

Az ombudsman arra a következtetésre jutott, hogy a Bizottság tovább javíthatná gyakorlatait, és tíz javaslatot tett. Ezek a következőkre összpontosítottak: proaktívabb megközelítés alkalmazása a konfliktusok kockázatainak értékelésére, mielőtt azok valódi problémákká válnának; egyértelmű és hatékony kockázatcsökkentő intézkedések alkalmazása a felmerülő kockázatok kezelésére; valamint a különleges tanácsadókra vonatkozó információkhoz való nyilvános hozzáférés javítása.

A Bizottság egyetértett azzal, hogy további előrelépésre van szükség az összeférhetetlenségi kockázatok értékelése, valamint az e kockázatok kezelésére szolgáló konkrétabb és operatívabb kockázatcsökkentő intézkedések alkalmazása terén. Elismerte, hogy jobban meg tudná fogalmazni a különleges tanácsadók megbízatását, és példákat tudna elfogadni az esetleges konfliktusok értékelésére.

A Bizottság kötelezettséget vállalt arra is, hogy teljes mértékben alkalmazza a szaktanácsadók azon meglévő szerződéses kötelezettségét, hogy bejelentsék az általuk végzett új tevékenységeket. Megállapodott továbbá arról, hogy fontolóra veszi a különleges tanácsadók tevékenységeiről szóló nyilatkozatok és megbízhatósági nyilatkozatok online közzétételét. Az ombudsman üdvözölte a Bizottság azon kötelezettségvállalását, hogy tovább javítja gyakorlatait, és kötelezettséget vállalt arra, hogy két éven belül nyomon követi a vizsgálatot.

1475/2016/JAS sz. ügy: Hogyan végezte el az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) a humán papillomavírus (HPV) elleni vakcinákkal kapcsolatos kockázatértékelést?

Ez az ügy arra vonatkozott, hogy az EMA hogyan végezte el a HPV-vakcinákkal kapcsolatos kockázatértékelést. Az úgynevezett „áttételi eljárás” célja annak vizsgálata volt, hogy van-e bizonyíték a HPV-oltás és két szindróma közötti ok-okozati összefüggésre, de nem talált kapcsolatot. A panaszosok nem értettek egyet a megállapítás alapjául szolgáló tudományos munkával, és aggodalmukat fejezték ki az eljárás átláthatóságával és pártatlanságával kapcsolatban.

Az ombudsman vizsgálatot indított annak értékelésére, hogy az EMA rendelkezett-e a tudományos bizonyítékok teljes körű és független vizsgálatának biztosításához szükséges eljárási biztosítékokkal, és hogy ezeket a biztosítékokat ebben az esetben megfelelően alkalmazták-e.

Az ombudsman által a vizsgálata során tett javaslatra válaszul az EMA beleegyezett abba, hogy felülvizsgálja a szakértőire vonatkozó titoktartási követelményeket annak érdekében, hogy azok a vita lezárását követően nyilvánosan megvitathassák a tudományos vita részleteit. Az ombudsman arra a következtetésre jutott, hogy az EMA nem követett el hivatali visszásságot, ugyanakkor azt javasolta, hogy proaktív módon tegyen közzé a lehető legtöbb információt belső tanácsadó bizottságainak tudományos munkájáról, és fontolja meg az egyes beterjesztési eljárásokkal kapcsolatos valamennyi releváns dokumentum jegyzékének nyilvánosságra hozatalát, vagy mérlegelje, hogy milyen egyéb módon segítheti az érdekelt személyeket azon dokumentumok azonosításában, amelyeket meg kívánnak szerezni.

Az ombudsman üdvözli, hogy az EMA összességében hajlandónak mutatkozott arra, hogy eleget tegyen javaslatainak. Felülvizsgálja a titoktartási követelményeket. Elkötelezte magát amellett is, hogy javítja a termékinformációkhoz való hozzáférést, és nyilvánosabb információkat dolgoz ki értékelési eljárásairól. Az EMA a dokumentumok használhatóságának és keresési funkciójának javítása érdekében újrafejleszti honlapját is. Az EMA nem értett egyet az ombudsman azon javaslatával, hogy

a vonatkozó dokumentumok nyilvánosak. A dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelmekkel foglalkozó csoport létrehozásával azonban az ombudsman úgy véli, hogy az EMA elfogadható alternatívát talált.

7/2016/PL. sz. ügy: Az Európai Bizottság által szervezett nyilvános konzultációkon rendelkezésre álló nyelvek

Az ügy arra vonatkozott, hogy a Bizottság honlapján folytatott nyilvános konzultációk gyakran nem álltak rendelkezésre az EU valamennyi hivatalos nyelvén. Az ombudsman vizsgálatot indított, amelynek során a Bizottság új nyelvi politikát dolgozott ki a nyilvános konzultációkra vonatkozóan. Az új intézkedések közé tartozik például a Bizottság munkaprogramjával kapcsolatos nyilvános konzultációk lefordítása az EU valamennyi hivatalos nyelvére. Az új politika bevezette azt az eljárást is, amely meghatározza, hogy az egyéb nyilvános konzultációkat mely nyelvekre kell lefordítani.

Az ombudsman lezárta a vizsgálatot, de azt javasolta, hogy a Bizottság szorosan kövesse nyomon új nyelvi politikájának hatását, valamint azt, hogy milyen mértékben tartja tiszteletben azt az elvet, hogy a nyilvános konzultációkat az EU valamennyi hivatalos nyelvén elérhetővé kell tenni. Az ombudsman azt is javasolta, hogy a nyilvános konzultációkról szóló külön honlapján a Bizottság foglaljon bele egy szakaszt, amely leírja új nyelvi politikáját, és magyarázatot ad arra, hogy egyes konzultációk miért nem érhetők el az EU valamennyi nyelvén.

Nyomon követési válaszában a Bizottság kijelentette, hogy már jelentősen nőtt a lefordított nyilvános konzultációk száma. Nyelvpolitikájának online magyarázatát is tartalmazta. Az ombudsman továbbra is figyelemmel kíséri a helyzetet egy szélesebb körű nyilvános konzultáció keretében, amelyet az uniós intézmények nyelvhasználatáról indított.

d. A 2017-ben lezárt ügyek megfelelési aránya

Összességében 81%-os volt a megfelelési arány az ombudsman 2017-ben lezárt ügyekre vonatkozó javaslatainak. Az intézmények pozitívan reagáltak az ombudsman által igazgatási gyakorlataik javítására vagy javítására tett 99 javaslat közül 80-ra ^[19]. A megfelelési arány a 2017-ben lezárt ügyekben tett megoldási javaslatokra, ajánlásokra és javaslatokra adott pozitív válaszok számán alapul. További 148 esetben az ombudsman úgy vélte, hogy az intézmények lépéseket tettek működésük javítása érdekében.

Amint az az alábbi 4. táblázatból kitűnik, a megfelelési arány intézményenként eltérő. A 14 vizsgált intézmény közül nyolcnál 100%-os volt a megfelelési arány, míg a Bizottságnál - amely a legtöbb esetet teszi ki - 76%-os volt a megfelelési arány.

Bár ezek a statisztikák gyakran nagyon kevés ügyön alapulnak, a 100%-nál alacsonyabb eredmény azt jelenti, hogy az intézmény nem tett eleget az ombudsman javaslatának.

Az ombudsman ajánlásainak való megfelelés aránya alacsonyabb volt, mint a megoldási javaslatoké vagy javaslatoké. Az intézmények a 19 ajánlásból 11-et elfogadtak.

táblázat – Az általános megfelelés aránya intézményenként

Intézmény	Megoldások, ajánlások, javaslatok	Kielégítő válaszok	%-ban Kielégítő válaszok
Európai Parlament	1	0	0%
Európai Bizottság	58	44	76%
Európai Központi Bank	1	1	100%
Európai Külügyi Szolgálat	6	5	83%
Európai Gazdasági és Szociális Bizottság	3	3	100%
Európai Beruházási Bank	4	3	75%
Európai Személyzeti Felvételi Hivatal	7	6	86%
Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF)	2	1	50%
Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex)	4	4	100%
Európai Környezetvédelmi Ügynökség	1	1	100%
Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság	2	2	100%
Európai Gyógyszerügynökség	5	5	100%
Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal	1	1	100%
Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség	4	4	100%
Összesen	99	80	81%

5. Következtetés

Ez a jelentés az ombudsman javaslatainak való megfelelés statisztikai szempontból történő mérésére irányuló éves erőfeszítést jelent. Egyes esetekben a hatást nem feltétlenül rögzíti az éves megfelelési arány. Vannak például olyan esetek, amikor az intézmények egy későbbi időpontban eleget tehetnek az ombudsman javaslatának.

2015 júliusában például az ombudsman felkérte a Bizottságot, hogy proaktívan tegye közzé a volt biztosok hivatali idejüket követő tevékenységeinek engedélyezéséről szóló határozatait, valamint a háromtagú tanácsadó testület, az ad hoc etikai bizottság e tevékenységekkel kapcsolatos véleményeit ^[20] . A Bizottság akkor adatvédelmi okokból és a kereskedelmi információk védelme érdekében elutasította a javaslatot. 2017 szeptemberében azonban a Bizottság előterjesztette a biztosok új magatartási kódexének tervezetét, amely előírja e határozatok és az EGSZB kapcsolódó véleményeinek proaktív közzétételét. Ezt hivatalosan 2018 februárjában fogadták el ^[21]. Az ombudsman üdvözli ezt az előrelépést.

Amennyiben lehetséges, jobb, ha hamarabb érünk el javulást. Ez az első olyan jelentés, amely kizárólag az új integrált projektek keretében lezárt ügyeket tartalmaz. Az új integrált projektek fő célja, hogy lehetővé tegyék számunkra az ügyek hatékonyabb kezelését és a dolgok felgyorsítását. Hatásukat jelenleg értékeljük, és erről a következő évben fogunk beszámolni.

 

[1] Röviden ez a jelentés az „intézmény” kifejezést használja az összes uniós intézményre, szervre, hivatalra és ügynökségre.

[2] https://www.ombudsman.europa.eu/hu/resources/provisions.faces

[3] Az új integrált projektek keretében az „ajánlásokat” általában arra használják, hogy a vizsgálat lezárása előtt kezeljék a hivatali visszásságra vonatkozó valamennyi megállapítást. Korábban az ombudsman a „kritikus megjegyzés” kifejezést használta, amikor egy ügyet hivatali visszásság megállapításával zárt le. Az új integrált projektek a „kritikus megjegyzések” fogalmát felváltották a „hivatali visszásságok megállapítása” egyszerű és egyértelmű fogalmával. Ha az intézmény elutasít egy ajánlást, az ügyet „hivatali visszásság megállapításával” zárják le.

Az új integrált projektek a „további megjegyzések” fogalmát a „javítási javaslatok” fogalmával is felváltották, amelyek célja az uniós közigazgatás rendszerszintű javításának biztosítása.

[4] Lásd az alábbi 3e. szakaszt.

[5] Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 228. cikke felhatalmazza az ombudsmant, hogy vizsgálatot folytasson az uniós intézmények – kivéve az igazságszolgáltatási hatáskörében eljáró Európai Unió Bíróságát – tevékenysége során felmerülő hivatali visszásságok ügyében.

[6] Az ombudsman feladatainak ellátására vonatkozó szabályokról és általános feltételekről szóló 94/262 határozat módosításáról szóló, 2008. június 18-i 2008/587 európai parlamenti határozat (HL 2008. L 189., 25. o.).

[7] Az alapokmány 3. cikkének (5) bekezdése úgy rendelkezik, hogy „Amennyire lehetséges, az ombudsman az érintett intézménnyel vagy szervvel együtt megoldást keres a hivatali visszásság megszüntetésére és a panasz orvoslására.”

[8] Az ombudsman stratégiai kezdeményezéseivel kapcsolatos további információkért látogasson el az alábbi linkre: https://www.ombudsman.europa.eu/en/strategic-issues/strategic-initiatives

[9] Ezen esetek közül kettőben, bár nem volt hivatalos megoldási javaslat, az intézmények elfogadták az ombudsman által a vizsgálat során tett javaslatokat. Ezeknek az ügyeknek az eredményét „(részben) elért megoldásként” rögzítették.

[10] Négy esetben az intézmények elutasították a megoldási javaslatokat és az azokat követő ajánlásokat. A kétszeres beszámítás elkerülése érdekében a statisztikák csak az ajánlások negatív nyomon követését tartalmazzák ezekben az esetekben.

[11] A Frontex meghatározása szerint a „súlyos esemény” olyan esemény vagy esemény, amely hatással lehet a Frontex-misszióra vagy annak arculatára, illetve a misszió résztvevőinek biztonságára és védelmére, vagy releváns lehet azok szempontjából. Ilyenek például az alapvető jogok, az uniós jog, a nemzetközi védelemhez való hozzáféréssel kapcsolatos nemzetközi jogszabályok és a Frontex magatartási kódexének megsértése. A súlyos incidensekről szóló jelentéseket a Frontex „helyzetelemző központja” gyűjti és elemzi.

[12] Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2001. L 145., 43. o.; magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet, 3. kötet, 331. o.).

[13] Az ajánlás részleges elfogadása akkor következik be, ha az intézmény konstruktív módon, valóban reagált az ajánlás központi pontjaira.

[14] Az uniós átláthatósági nyilvántartás a Bizottság és az Európai Parlament által közösen működtetett nyilvános nyilvántartás, amelynek célja, hogy tájékoztatást nyújtson az intézményekkel kapcsolatban álló szervezetekről és érdekképviselőkről.

[15] A Bizottság határozata a bizottsági szakértői csoportok létrehozására és működésére vonatkozó horizontális szabályok megállapításáról, 2016. május 30., C(2016) 3301 final.

[16] Az Európai Külügyi Szolgálat költségvetésért és igazgatásért felelős főigazgatójának 2017. december 21-i határozata, amely az alábbi linken érhető el:  https://eeas.europa.eu/sites/eeas/files/admin2017_28_of_21.12.2017_0.pdf

[17] Ha a vizsgálatot lezáró határozatban javaslatot tesznek, az intézményt rendszerint felkérik, hogy hat hónapon belül válaszoljon. Mivel az érintett intézmények még nem válaszoltak, az e jelentésben szereplő statisztikák nem tartalmazzák a következőket:

i) a Bizottság ellen indított 266/2016/PMC ügyet lezáró határozatban tett két javaslatot, valamint

ii) egy javaslat az Európai Személyzeti Felvételi Hivatal elleni 639/2017/TN ügyet lezáró határozatban.

[18] Az Európai Parlament és a Tanács 1907/2006/EK rendelete a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (HL L 396., 2006.12.30., 1–849. o.).

[19] Lásd a fenti 9–10. lábjegyzetet.

[20] https://www.ombudsman.europa.eu/en/correspondence/en/61417

[21] A Bizottság 2018. január 31-i határozata az Európai Bizottság tagjaira vonatkozó magatartási kódexről, amely hatályon kívül helyezi és felváltja a 2011. április 20-i magatartási kódexet és az ad hoc etikai bizottság létrehozásáról szóló 2003. október 21-i bizottsági határozatot.