Jelenlegi nyelv:
- HU Magyar
Ezt az oldalt gépi fordítással fordították le.
A gépi fordításokban előfordulhatnak az egyértelműséget és a pontosságot potenciálisan csökkentő hibák; az ombudsman nem vállal felelősséget az esetleges eltérésekért. A legmegbízhatóbb és jogilag korrekt tájékoztatásért olvassa el a fenti linken található, angol nyelvű forrásverziót.
Bővebb információért tekintse meg nyelvi és fordítási politikánkat.
A gépi fordításokban előfordulhatnak az egyértelműséget és a pontosságot potenciálisan csökkentő hibák; az ombudsman nem vállal felelősséget az esetleges eltérésekért. A legmegbízhatóbb és jogilag korrekt tájékoztatásért olvassa el a fenti linken található, angol nyelvű forrásverziót.
Bővebb információért tekintse meg nyelvi és fordítási politikánkat.
Az európai ombudsman határozata az Európai Parlament ellen benyújtott 840/97/PD sz. panaszról
Határozat
Ügy 840/97/PD - Vizsgálat megindítása Hétfő | 29 szeptember 1997 - Határozat Kedd | 30 március 1999
Strasbourg, 1999. március 30.
Tisztelt X! 1997. szeptember 16-án
Ön panaszt nyújtott be az európai ombudsmanhoz azzal kapcsolatban, hogy az Európai Parlament megtagadta az Ön felvételét egy versenyvizsgára. 1997. szeptember 29-én továbbítottam a panaszt az Európai Parlament elnökének. 1997. november 24‐én a Parlament megküldte véleményét. A Parlament véleményét továbbítottam Önnek azzal a felhívással, hogy ha kívánja, tegye meg észrevételeit. 1998. február 3-án kaptam meg észrevételeit.
Azért írok most, hogy tájékoztassam Önöket az elvégzett vizsgálatok eredményeiről.
Elnézést kérek a panasza elbírálásához szükséges idő tartamáért.
A PANASZ
A panasz háttere röviden a következő: 1996-ban az Európai Parlament nyílt versenyvizsgát szervezett francia nyelvű gépírók számára. A versenyvizsga-felhívás 36 éves felső korhatárt írt elő, amely kivételesen több okból is megemelhető. A panaszos e versenyvizsga keretében nyújtotta be pályázatát. Mivel a panaszos túllépte a korhatárt, fizikai fogyatékosság és gyermekgondozás miatt kérte a korhatár emelését. A vizsgabizottság megállapította, hogy a korhatárt nem lehet megemelni – ezt a határozatot a panaszos vitatta. A vizsgabizottság fenntartotta a határozatot azzal az indokkal, hogy a panaszos által benyújtott bizonyítékok nem bizonyítják, hogy a panaszos tartós hátrányban szenvedett volna.
Mindezek alapján a panaszos panaszt nyújtott be az ombudsmanhoz. A panaszos lényegében arra hivatkozott, hogy a vizsgabizottság tévesen értelmezte a versenyvizsga-felhívás korhatárra vonatkozó rendelkezéseit.
A VIZSGÁLAT
A Parlament véleménye
Véleményében a Parlament fenntartotta a vizsgabizottság határozatát. Álláspontjának alátámasztására a Parlament jelezte, hogy a fogyatékosság állandó állapot, és hogy a felperes által benyújtott nyilatkozat ideiglenes munkaképtelenségre vonatkozott. Ezenkívül a Parlament jelezte, hogy a panaszos egymásnak ellentmondó bizonyítékokat nyújtott be. Ami a korhatár emelésének lehetőségét illeti azon az alapon, hogy a panaszos a gyermekek gondozása érdekében felhagyott a munkavégzéssel, a Parlament jelezte, hogy az erre vonatkozó nyilatkozat csak 2 éves, 7 hónapos és 10 napos időszakra vonatkozott, míg a panaszos 2 évvel, 11 hónappal és 10 nappal lépte túl a korhatárt.
A panaszos észrevételei
Észrevételeiben a panaszos fenntartotta a panaszt.
A HATÁROZAT
1 Korhatár emelése fogyatékosság miatt
1.1 Megoldandó kérdés, hogy a korhatár emelésére vonatkozó rendelkezést fogyatékosság esetén úgy kell-e értelmezni, hogy az kiterjed az átmeneti munkaképtelenségre is. A rendelkezés, amely az intézmények versenyvizsga-felhívásainak általános záradéka, a következőképpen szól:
- „A testi fogyatékossággal élő pályázók esetében a korhatárt három évvel megemelik. A korhatár emelésére irányuló kérelmeket csak akkor veszik figyelembe, ha azokat az illetékes hatóság olyan igazolása kíséri, amely tanúsítja, hogy a jelölt fogyatékos személy.”
1.2 Az ombudsman úgy véli, hogy elvileg nincs akadálya annak, hogy ezt a rendelkezést a kérelmezők számára kedvezően értelmezzék úgy, hogy az az átmeneti munkaképtelenségre is kiterjedjen. Figyelembe véve azonban e standard rendelkezés más nyelvi változatait is, úgy tűnik, hogy az állandó, nem pedig ideiglenes állapotra utal. Az ilyen megszorítóbb értelmezés mellett azt is meg kell említeni, hogy a rendelkezés a korhatár meghatározott időszakkal történő emelését írja elő. Ha a rendelkezés átmeneti hátrányokra vonatkozna, ésszerűbbnek tűnik a korhatárt a hátrány időtartamával megemelni. Ezért nem tűnik úgy, hogy a vizsgabizottság hatáskörén kívül járt volna el, amikor úgy határozott, hogy a rendelkezés csak az állandó hátrányokra alkalmazandó.
2 Következtetés
Az európai ombudsman e panasszal kapcsolatos vizsgálatai alapján úgy tűnik, hogy az Európai Parlament nem követett el hivatali visszásságot. Az ombudsman ezért úgy határozott, hogy lezárja az ügyet.
TOVÁBBI MEGJEGYZÉSEK
1997-ben és 1998-ban az Ombudsman hivatalból vizsgálatot folytatott a közösségi intézmények által a munkaerő-felvételi politikájukban alkalmazott korhatárokról. A vizsgálatról az európai ombudsman 1998. évi éves jelentése számol be a 3.7.1. fejezetben. Az ombudsman vizsgálatát követően politikai döntés született a korhatár eltörléséről, és e politikai döntés végrehajtásáig az Európai Parlament többek között 45 évre emelte az általános korhatárt.
Erről a döntésről az Európai Parlament elnökét is tájékoztatni fogják.
Tisztelettel:
Jacob SÖDERMAN