Tisztelt X Úr!

2004. november 15-én Ön egy vállalat nevében panaszt nyújtott be az európai ombudsmanhoz az Európai Bizottság ellen. 2005. január 5-én úgy döntöttem, hogy vizsgálatot indítok az állítólagos méltánytalanság ügyében, nevezetesen, hogy a Bizottság azon döntése, hogy 25 %-kal csökkenti a panaszos által a tanulmányi szerződés keretében nyújtott szolgáltatások ellenértékét, eljárásilag és tartalmilag is méltánytalan volt.

Véleménye szerint azonban mind a Bizottság, mind a vállalat észrevételeiben részletes érveket és ellenérveket terjesztett elő a tanulmány műszaki és módszertani szempontjaira vonatkozó szerződéses kötelezettségek megfelelő teljesítésének kérdésével kapcsolatban, amelynek elkészítése a fenti szerződés tárgyát képezte.

Ezt követően 2006. június 20-án kelt levelemben a következőkről tájékoztattam Önt.

Az EK-Szerződés 195. cikke értelmében az európai ombudsman jogosult a „közösségi intézmények vagy szervek tevékenysége során felmerülő hivatali visszásságokra” vonatkozó panaszok fogadására. Az ombudsman úgy véli, hogy hivatali visszásság akkor fordul elő, ha egy közjogi szerv nem a rá nézve kötelező szabálynak vagy elvnek megfelelően jár el. Így hivatali visszásság állapítható meg akkor is, ha a Közösségek intézményei vagy szervei által kötött szerződésekből eredő kötelezettségek teljesítéséről van szó. Az ombudsman következetesen arra az álláspontra helyezkedett, hogy a szerződéses jogviták vizsgálata során indokolt vizsgálatát annak vizsgálatára korlátozni, hogy a közösségi intézmény vagy szerv koherens és ésszerű módon ismertette-e vele intézkedéseinek jogalapját, és miért véli úgy, hogy a szerződéses helyzetre vonatkozó álláspontja indokolt. Ebben az esetben az ombudsman megállapítja, hogy vizsgálata nem tárt fel hivatali visszásságot. Ez a következtetés nem érinti a felek azon jogát, hogy szerződéses vitájukat az illetékes bíróság vizsgálja meg és hitelesen rendezze.

A jelen kifogással kapcsolatban megjegyeztem, hogy annak értékelése, hogy a Bizottság koherens és észszerű magyarázatot adott-e azon álláspontjára, hogy a társaság szerződésszegést követett el, feltételezi a Bizottság és a társaság által a tanulmányi szerződés alapján általa elkészítendő tanulmány műszaki és módszertani szempontjaira vonatkozó szerződéses kötelezettségek társaság általi megfelelő teljesítésének kérdésével kapcsolatban felhozott érvek megalapozottságának vizsgálatát. Egy ilyen vizsgálat és értékelés jelentősen kiterjesztené a vizsgálatom terjedelmét, amint azt a 2005. január 5-i nyitólevelemben bejelentettem, és lényegében megváltoztatná annak fókuszát. Ezenkívül a fent említett kérdés technikai jellege azt jelenti, hogy a Bizottság által megállapított hivatali visszásság kilátásai meglehetősen korlátozottak. A fentiek fényében és figyelembe véve, hogy Ön az ombudsmanhoz benyújtott panaszában egyértelműen kijelentette, hogy a vállalat végül bíróság elé viszi az ügyet, nem tartottam helyénvalónak, hogy a fenti észrevételeknek megfelelően kiterjesszem vagy megváltoztassam jelen vizsgálatom hatókörét.

Ezért abban az esetben, ha a vállalat a Bizottsággal szembeni szerződéses jogvitáját kívánja rendezni, érdemesebb az ügyet az illetékes bíróságok elé terjesztenie, amint azt panaszában már jelezte.

2006. június 20-i levelemben azt is megjegyeztem, hogy a vállalat azon állítása, miszerint a Bizottság megtámadott határozata tisztességtelen volt, amennyiben a vállalat ellentmondásos iránymutatást kapott a Bizottságtól a szerződés tárgyát képező tanulmány tartalmát illetően, a 2005. január 5-i nyitólevelemben meghatározott vizsgálatom hatálya alá tartozik. Hajlandó voltam tehát kivizsgálni ezt az állítást. Úgy tűnik azonban, hogy a vállalat elsődleges aggálya a Bizottság azon álláspontjának vitatása, amely szerint a vállalat szerződésszegést követett el. Ezenkívül a vállalat egyértelműen kifejezte azon szándékát, hogy az ügyet bíróság elé viszi, ami az európai ombudsman alapokmánya 1. cikkének (3) bekezdése és 2. cikkének (7) bekezdése értelmében arra kötelezné az ombudsmant, hogy szüntesse meg a panasz vizsgálatát. Ilyen körülmények között arra kértem Önt, hogy 2006. augusztus 31-ig értesítsen, ha azt szeretné, hogy az ombudsman folytassa a jelenlegi vizsgálatot a fenti állítás kivizsgálásával, vagy szüntesse meg a panaszával kapcsolatos vizsgálatát. Azt is megjegyeztem, hogy amennyiben 2006. augusztus 31-ig nem kapok választ Öntől, feltételezem, hogy azt kívánja, hogy az ombudsman szüntesse meg panaszának vizsgálatát.

Megjegyzem, hogy 2006. június 20-i levelemre nem küldött választ. Ennek megfelelően úgy döntöttem, hogy megszüntetem és lezárom a panaszával kapcsolatos vizsgálatomat.

Erről a határozatról a Bizottság elnökét is tájékoztatni fogják.

Tisztelettel:

P. Nikiforos DIAMANDOUROS