A panasz előzményei

1. A panaszos az egyesült királyságbeli vállalat ügyvezető igazgatója.

2. 2018 júniusában a panaszos felvette a kapcsolatot az Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökséggel (EACEA), hogy tájékoztatást kérjen egy nem uniós országban az EACEA által finanszírozott projektről. Konkrétan a projektet felügyelő EACEA-alkalmazottak nevét kérte.

3. 2018 októberében az EACEA megtagadta az információk közlését, azzal érvelve, hogy ezen információk közlése sértené a vonatkozó uniós adatvédelmi szabályokat.^[1] Ezek a szabályok előírják, hogy a személyes adatok, például személyek nevének közlését kérő személynek bizonyítania kell, hogy ilyen személyes adatokat kell közölnie vele. Az EACEA azzal érvelt, hogy a panaszos nem fejtette ki, miért van szüksége a személyes adatokra.

4. 2018. november 13-án a panaszos az ombudsmanhoz fordult, aki úgy találta, hogy helyes azt állítani, hogy a panaszos nem fejtette ki, miért szükséges, hogy hozzáférjen a nevekhez. Az ombudsman ezért úgy határozott, hogy az EACEA megalapozottan tagadta meg ezek nyilvánosságra hozatalát ^[2].

5. 2019. április 10-én a panaszos új kérelmet nyújtott be az EACEA-hoz a projektet felügyelő EACEA-alkalmazottak nevéhez való hozzáférés iránt. Ennek során több okot is megjelölt arra vonatkozóan, hogy miért van szüksége a nevükhöz való hozzáférésre.

6. 2019. május 3-án az EACEA ismét megtagadta a hozzáférést az adatvédelmi rendelet ((EU) 2018/1725 rendelet) 9. cikke (1) bekezdésének b) pontja alapján.^[3] Az EACEA azzal érvelt, hogy a panaszos nem felelt meg a rendelet követelményeinek.

7. Mivel a panaszos elégedetlen volt az EACEA válaszával, 2019. május 6-án az ombudsmanhoz fordult.

A vizsgálat

8. Az ombudsman vizsgálatot indított azzal a panasszal kapcsolatban, hogy az EACEA tévesen tagadta meg a hozzáférést azon alkalmazottaik nevéhez, akik az EACEA által finanszírozott konkrét projektet felügyelték.

Az ombudsman elé terjesztett érvek

A panaszos érvei

9. A panaszos azzal érvel, hogy véleménye szerint szabálytalanságok történtek az EACEA által finanszírozott projekttel kapcsolatban, és hogy az EACEA esetleg nem felügyelte megfelelően a projektet.

10. A panaszos jelzi, hogy meg kívánja osztani az EACEA személyzete tagjainak nevét az Európai Csalás Elleni Hivatallal (OLAF), megkönnyítve ezáltal az esetleges kötelességszegések kivizsgálását. Az információkat más „illetékes hatóságoknak” és egy nem kormányzati szervezetnek, a Transparency Internationalnek is meg kívánja küldeni ^[4].

Az intézmény érveit alátámasztó érvek

11. A panaszosnak adott válaszában az EACEA kijelenti, hogy: az uniós adatvédelmi szabályokkal ^[5] összhangban a személyes adatok csak három feltétel teljesülése esetén továbbíthatók a címzetteknek. Ezek a feltételek a következők: (1) a címzett igazolja, hogy az átruházásra meghatározott közérdekű célból van szükség; (2) nincs ok azt feltételezni, hogy az ilyen továbbítás sértené az érintett jogos érdekeit; és (3) az adatkezelő a különböző versengő érdekek mérlegelését követően megállapítja, hogy a személyes adatok e konkrét célból történő továbbítása arányos.^[6] Az EACEA azzal érvel, hogy nem továbbíthatja a személyes adatokat, mivel a kérelem nem felel meg az alkalmazandó jogszabályokban meghatározott három feltételnek.

12. Először is az EACEA azt állítja, hogy a panaszos nem támasztotta alá az adatok „meghatározott közérdekű célból” történő továbbításának szükségességét, amint azt az adatvédelmi jog előírja. Az EACEA azzal érvel, hogy az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatával összhangban a kérelmezőnek meg kell állapítania, hogy a személyes adatok továbbítása a legmegfelelőbb a céljának eléréséhez rendelkezésre álló lehetséges intézkedések közül. Az EACEA azzal érvel, hogy a panaszos nem bizonyította, hogy a nevek rá történő átruházása miért a legmegfelelőbb eszköz a céljai eléréséhez. Ezért véleménye szerint a panaszos nem bizonyította, hogy „meghatározott közérdekű célra van szükség”.

13. Másodszor, az EACEA azzal érvel, hogy az adatvédelmi jog arra kötelezi az uniós intézményt vagy szervet, hogy tagadja meg az adattovábbítást, ha okkal feltételezhető, hogy az érintettek jogos érdekei sérülnének. Az EACEA azon a véleményen van, hogy ezen alkalmazottak nevének nyilvánosságra hozatala sértené jogos érdekeiket. Ezenkívül az EACEA megjegyzi, hogy a szóban forgó projektet több szakaszban nyomon követő valamennyi alkalmazottja az EACEA által jól meghatározott eljárási keretben és a szükséges felügyelet mellett járt el.

14. Harmadszor, az EACEA azzal érvel, hogy az adatvédelmi jog előírja számára annak ellenőrzését, hogy a különböző versengő érdekekre tekintettel arányos-e a személyes adatok hozzáférhetővé tétele. Az EACEA azzal érvel, hogy a panaszos nem szolgáltatott konkrét bizonyítékot az általa felhozott vádak alátámasztására. Ezért az EACEA személyzete személyes adatainak közlése nem lenne arányos.

Az ombudsman értékelése

15. A személyes adatok közé tartozik minden olyan információ, amely egy azonosított vagy azonosítható személyre vonatkozik. Ezért a személyzet tagjainak neve személyes adat.

16. Az ombudsman megjegyzi, hogy a panaszos nemcsak továbbítani kívánja az adatokat az OLAF-nak, hanem más harmadik feleknek, köztük egy nem kormányzati szervezetnek is továbbítani kívánja azokat. Így a szóban forgó személyes adatok továbbítása valójában az adatok nyilvánosságra hozatalára irányuló kérelem.

17. Az uniós adatvédelmi jogszabályok értelmében az EACEA-nak háromlépcsős elemzést kell végeznie, mielőtt helyt adhatna a személyes adatok nyilvánosságra hozatalára irányuló kérelemnek, amint azt az EACEA az elutasítás okainak magyarázatakor leírta. Először is, a kedvezményezettnek bizonyítania kell, hogy szükség van azok meghatározott közérdekű célra történő továbbítására. Másodszor, nem lehet ok azt feltételezni, hogy az ilyen továbbítás sérthetné az érintett jogos érdekeit. Harmadszor, az adatkezelőnek (EACEA) a különböző versengő érdekek mérlegelését követően meg kell állapítania, hogy a személyes adatok e konkrét célból történő továbbítása arányos-e.

18. Az ombudsman megjegyzi, hogy a panaszos nem bizonyította, hogy az adatok számára történő továbbításának célja közérdek, és hogy a személyes adatok továbbítása a legmegfelelőbb intézkedés a célja eléréséhez.

19. Ami a panaszos azon igényét illeti, hogy hozzáférjen a nevekhez, a panaszos kijelentette, hogy előfordulhat, hogy az EACEA nem felügyelte megfelelően a projektet, ezért a személyes adatokhoz való hozzáférés szükséges ahhoz, hogy a panaszos a neveket meg tudja adni az OLAF-nak annak érdekében, hogy az vizsgálatot folytathasson.

20. Az ombudsman először is megjegyzi, hogy a panaszos álláspontja pusztán azon az állításon alapul, hogy a projektet nem megfelelően hajtották végre. Állításait semmilyen bizonyítékkal nem támasztotta alá. Másodszor, ha az OLAF indokoltnak tartja a projekt felügyeletére vonatkozó vizsgálat lefolytatását, minden szükséges hatáskörrel rendelkezik ahhoz, hogy az EACEA-tól beszerezzen minden olyan információt, amelyre szüksége lenne. Ez magában foglalná az érintett EACEA-alkalmazottak nevének beszerzésére vonatkozó hatáskört. Az OLAF-nak nem kell beszereznie ezeket az információkat a panaszostól. Következésképpen az EACEA-nak az általa előadott indokok alapján nyilvánvalóan nem kell továbbítania a személyes adatokat a panaszosnak.

21. A panaszos könnyen benyújthatta aggályait az OLAF-nak, anélkül, hogy megadta volna az EACEA érintett munkatársainak nevét. Az OLAF ezt követően megvizsgálhatta a panaszos állításainak megalapozottságát, felhasználva az általa megfelelőnek ítélt vizsgálati hatásköreinek teljes körét.

22. Bár elegendő megjegyezni, hogy a panaszos nem bizonyította, hogy szükség van a személyes adatok számára történő továbbítására, az ombudsman megjegyzi, hogy az EACEA is úgy vélte, hogy nem zárható ki, hogy a személyes adatok hozzáférhetővé tétele hátrányosan érintheti a szóban forgó alkalmazottak jogos érdekeit. Az ombudsman egyetért ezzel az állásponttal, mivel a panaszos súlyos, de megalapozatlan állításokat fogalmaz meg az érintett alkalmazottakkal kapcsolatban.

23. Ebből következik, hogy a személyes adatok panaszos részére történő továbbításának feltételei ebben az esetben nem teljesülnek. Az ombudsman ezért úgy véli, hogy az EACEA megalapozottan utasította el a panaszos kérelmét.

Következtetés

A vizsgálat alapján az ombudsman az alábbi következtetéssel zárja le az ügyet:

Az Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség nem követett el hivatali visszásságot.

A panaszost és az Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökséget tájékoztatják erről a döntésről.

Emily O'Reilly

Európai ombudsman

Strasbourg, 2019. 07. 30.

[1] A szóban forgó időpontban az alkalmazandó jogszabály a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet volt, amely a következő címen érhető el: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/ALL/?uri=celex%3A32001R0045. 

[2] Határozat az 1936/2018/FP sz. ügyben arról, hogy az Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség hogyan kezelte a személyes adatokhoz való hozzáférés iránti kérelmet, amely a következő címen érhető el: https://www.ombudsman.europa.eu/en/decision/en/111885.

[3] E kérelem időpontjában már hatályba léptek az új adatvédelmi szabályok: Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről, elérhető a következő internetcímen: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=CELEX%3A32018R1725

[4] Globális civil társadalmi szervezet, amelynek feladata a korrupció elleni küzdelem.

[5] 2018/1725 rendelet A természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. október 23-i (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelet 9. cikke (1) bekezdésének b) pontja, amely a következő címen érhető el: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=CELEX%3A32018R1725.

[6] Az (EU) 2018/1725 rendelet 9. cikke (1) bekezdésének b) pontja.