Tisztelt X Asszony!

2024. december 9-én az európai ombudsman megkeresést kapott a belgiumi német ajkú közösség ombudsmanjától a szociális biztonsági rendszereknek a gyermekek után járó ellátások tekintetében történő koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet értelmezésével kapcsolatban.

A megkereső ombudsman egy olyan családdal kapcsolatos üggyel foglalkozik, amely Belgiumtól és a német ajkú közösségtől több éve családi ellátásban részesült. A család Belgiumban él, de az apa Németországban dolgozik. Az anya munkanélküli volt, és egy ideig munkanélküli ellátásban részesült Belgiumban. A családnak most 18 hónapig tartó, gyermekek után járó ellátásokra vonatkozó behajtási kérelemmel kell szembenéznie, mivel az illetékes belga hatóság úgy véli, hogy tévesen határozta meg az illetékes tagállamot, és helyette Németországnak kellett volna fizetnie.

E kérdés alapján kérjük a Bizottságot, hogy válaszoljon az alábbi kérdésekre:

1. Tisztázná-e a Bizottság, hogy melyik tagállamnak kell családi ellátást fizetnie abban az esetben, ha i. a család az egyik tagállamban (Belgiumban) él, ahol az anya munkanélküli-ellátásra jogosult, és ii. az apa egy másik tagállamban (Németországban) dolgozik?

Az anya munkanélküli-ellátásai a 883/2004 rendelet 68. cikke (1) bekezdése b) pontjának i. alpontja értelmében vett „munkavállalói vagy önálló vállalkozói tevékenység alapján rendelkezésre álló jogoknak” tekinthetők-e?

2. Mivel Németország csak a kérelmet megelőző hat hónapra vállalja a gyermekek után járó ellátások kifizetését, hogyan kell alkalmazni a 883/2004/EK rendelet 68. cikke (3) bekezdésének b) pontját, ha egy másik tagállam (Belgium) már több mint hat hónapja folyósította az ellátást (bár Németországnak fizetnie kellett volna)?

Milyen következményekkel jár annak a tagállamnak a hatóságai általi esetleges behajtásra nézve, amely hat hónapnál hosszabb ideig folyósította a gyermek után járó ellátásokat (bár egy másik tagállamnak kellett volna fizetnie) a kedvezményezettől vagy attól a tagállamtól, amelynek fizetnie kellett volna? Kérheti-e Belgium vagy a belgiumi német ajkú közösség Németországtól a visszatérítést?

3. Amennyiben a tagállami hatóságok az uniós jogot hajtják végre, és annak alkalmazási körében járnak el, az uniós jog biztosít-e további védelmet azoknak a személyeknek, akik jóhiszeműen hosszabb ideig részesültek családi ellátásban, és hirtelen olyan behajtási követelésekkel szembesülnek, amelyek azon a tényen alapulnak, hogy a tagállami hatóságok úgy vélik, hogy tévesen határozták meg azt a tagállamot, amelynek fizetnie kell – mint például a tulajdon (az Európai Unió Alapjogi Chartájának 17. cikke) és a szerzett jogok védelme, a visszaható hatály tilalmának elve, a bizalomvédelem, a jogbiztonság, az arányosság és a megfelelő ügyintézés elve?

Nagyra értékelnénk, ha a Bizottság válaszolna erre a kérdésre és a fenti kérdésekre, és lehetőség szerint 2025. február 10-ig további hasznos iránymutatást nyújtana annak érdekében, hogy az információkat továbbítani tudjuk a belgiumi német ajkú közösség ombudsmanjának.

E levél és a Bizottság válaszának egy példánya elérhető lesz az ombudsman honlapján.

Tisztelettel:

Tina Nilsson az ügykezelési osztály
vezetője

Strasbourg, 2025. január 13.