Készült az európai ombudsman alapokmánya 3. cikkének (6) bekezdésével összhangban [1]

Az ügy a hetedik kutatási és fejlesztési keretprogram keretében benyújtott ösztöndíjpályázat elutasítására vonatkozott. Miután a szóban forgó projekt eredetileg felajánlotta az állást, a panaszost arról tájékoztatták, hogy egy magánvállalatnál töltött korábbi szakmai gyakorlata „etikailag elfogadhatatlanná” tette kérelmét. A panaszos azt panaszolta a Kutatási Végrehajtó Ügynökségnek, hogy a felvételi eljárás nem volt sem átlátható, sem tisztességes. Az Ügynökség azzal érvelt, hogy a kutatók felvétele a támogatások kedvezményezettjeinek kizárólagos felelőssége, és tagadta, hogy bármilyen módon részt vett volna a határozatban.

Az ombudsman megvizsgálta a kérdést, és megállapította, hogy az Ügynökség nem biztosította az eljárás átláthatóságát és tisztességességét. Ezért ajánlást tett az Ügynökségnek.

A panasz előzményei

1. A panaszos a Marie Curie alapképzési hálózatokra (ITN) vonatkozó pályázati felhívás [2] keretében a hetedik kutatási és fejlesztési keretprogram (FP7) keretében finanszírozott projektben (a továbbiakban: a projekt) pályázott ösztöndíjra.

2. A panaszost eredetileg a projektkiválasztási bizottság választotta ki, és 2014 júniusában ajánlotta fel az ösztöndíjat. Néhány nappal később az ösztöndíj-felügyelő arról tájékoztatta a panaszost, hogy a projekt tudományos testülete elutasította a pályázatát. A tudományos testület arra a következtetésre jutott, hogy bár teljesítette a pozícióhoz szükséges tudományos követelményeket, "a brüsszeli Marie Curie tanácsadókkal folytatott konzultációt követően" egy magánvállalatnál (a továbbiakban: a vállalat) végzett korábbi munkáját "etikailag elfogadhatatlannak" minősítették három okból: (i) folyamatban lévő jogi konfliktus volt a projektcsapat tagjai és a Társaság között; ii. a Marie Curie-program nem tett lehetővé semmilyen kapcsolatot olyan magánvállalkozásokkal, amelyek a Marie Curie-projektek más vállalkozásaival vagy tudományos munkatársaival pereskedhetnek; és (iii) a vállalat nemzetközileg "megkérdőjelezhető" vállalatként volt ismert.

3. A panaszos fellebbezést nyújtott be a határozat ellen a projektkoordinátorhoz, kifejtve, hogy tévesen kezelték az említett vállalat alkalmazottjaként, amikor még csak gyakornok volt. Hangsúlyozza, hogy már nem áll kapcsolatban a Társasággal, hogy a szakmai gyakorlatot akkoriban az Európai Unió finanszírozta [3], és hogy feladatai levéltári és dokumentációs kutatásokra korlátozódtak. Miután azonban felvette a kapcsolatot egy brüsszeli projektfelelőssel, a projektkoordinátor megerősítette a panaszos pályázatának elutasítását.

4. 2014 augusztusában a panaszos panaszt nyújtott be a Kutatási Végrehajtó Ügynökséghez (a továbbiakban: az Ügynökség), azzal érvelve, hogy az említett magánvállalkozás alkalmazottjaként méltánytalanul bántak vele. Válaszában az Ügynökség kifejtette, hogy nem vesz részt ITN-ösztöndíjasok felvételében, ami a kedvezményezettek kizárólagos felelőssége. Ezenkívül az Ügynökség nem tudott beavatkozni a panaszos és a projekt közötti szerződéses kapcsolat hiánya miatt.

5. 2014. augusztus 26-án a panaszos az ombudsmanhoz fordult.

A vizsgálat

6. Az ombudsman vizsgálatot indított a panasszal kapcsolatban, és a következő állításokat és kapcsolódó állításokat azonosította:

Állítások

1) Az Ügynökség nem fejtette ki egyértelműen a projektben részt vevő munkatársak felvételi eljárásában való részvételét.

2) Az Ügynökség nem győződött meg arról, hogy a projektért felelős szervek tisztességes és átlátható kiválasztási eljárást folytattak-e le.

Követelések

1) Az Ügynökségnek megfelelően tisztáznia kell, hogy ki vett részt a projekt kiválasztási eljárásában.

2) Az Ügynökségnek ösztönöznie kell a felelős szerveket, hogy vizsgálják felül a panaszos kérelmét.

7. A vizsgálat során az ombudsman megkapta az Ügynökség véleményét a panaszról, majd ezt követően a panaszos észrevételeit az Ügynökség véleményére válaszul. A vizsgálat lefolytatása során az ombudsman figyelembe vette a felek által előterjesztett érveket és véleményeket.

Az az állítás, hogy az Ügynökség nem fejtette ki egyértelműen a felvételi eljárásban való részvételét és a kapcsolódó állítást

Az ombudsman elé terjesztett érvek

8. A panaszos azzal érvelt, hogy nem egyértelmű, hogy melyik szervezet felelt kérelmének értékeléséért. Rámutat, hogy a projektkoordinátor a „brüsszeli projektfelelőssel” folytatott konzultációt követően megerősítette az elutasító határozatot.

9. Véleményében az Ügynökség kijelentette, hogy soha nem vett részt a panaszos felvételében, és nem adott tanácsot azzal kapcsolatban. Kifejtette továbbá, hogy miután a panaszos kérelmét elutasították, a projektkoordinátor tanácsot kért az ügyben, és találkozóra került sor a projektért felelős egyik tudós és az Ügynökség egyik projektfelelőse között. Az Ügynökség elmondta az ombudsmannak, hogy nem adott tanácsot azzal a döntéssel kapcsolatban, hogy ne vegyék fel a panaszost, és egyszerűen kijelentette, hogy a felelősség a projektkonzorciumot és annak tagjait terheli. Ennek alátámasztására az Ügynökség benyújtotta a projektkoordinátorral a kiválasztási eljárással kapcsolatban folytatott levelezés másolatát.

10. Észrevételeiben a panaszos hangsúlyozta, hogy még mindig nem ismeri a tudományos testület összetételét, illetve azt, hogy kik vettek részt a felvételi eljárásban.

Az ombudsman értékelése

11. Az ombudsman megjegyzi, hogy a projektkoordinátor panaszosnak adott válaszai többször is utaltak a brüsszeli tisztviselőkkel folytatott konzultációkra. A koordinátor kijelentette például, hogy a pályázatot a tudományos testület etikailag elfogadhatatlannak ítélte, „a Marie Curie tanácsadóival Brüsszelben folytatott konzultációt követően”. Véleményében azonban az Ügynökség kijelentette, hogy nem ad tanácsot, és nem vesz részt a felvételi eljárásban.

12. Az Ügynökség és a projektkoordinátor közötti levelezés során az ombudsman nem talált bizonyítékot arra, hogy az Ügynökség valóban részt vett volna a felvételi eljárásban. Azt is megjegyzi, hogy miután az Ügynökség tájékoztatta a panaszost erről a tényről, felkérte a panaszost, hogy az eljárásért felelős szervezettel kapcsolatos kérdését intézze a projektkoordinátorhoz.

13. Az ombudsman megjegyzi, hogy a nyilvánosságnak az általuk kért információkkal való ellátására vonatkozó kötelezettség a helyes hivatali magatartás általános elve.[4] Ebben az esetben és az Ügynökség által szolgáltatott információk fényében az ombudsman úgy véli, hogy az Ügynökség teljesítette ezt a kötelezettségét, és megfelelően tájékoztatta a panaszost arról, hogy nem vett részt kutatók felvételében, és nem befolyásolta a panaszos kérelmének elutasítására vonatkozó döntést. Úgy véli továbbá, hogy a tudományos testület tagjainak kilétét illetően az Ügynökség helyesen utalta a panaszost a projektkoordinátorhoz, mint az ilyen információk számára történő szolgáltatására megfelelő személyhez. Az ombudsman ezért nem állapít meg hivatali visszásságot az Ügynökség részéről a panasz e vonatkozását illetően.

Az az állítás, hogy az Ügynökség nem győződött meg arról, hogy a felelős szervezetek tisztességes és átlátható kiválasztási eljárást folytattak le, valamint a kapcsolódó állítás

Az ombudsman elé terjesztett érvek

14. A panaszos azzal érvelt, hogy kérelmének elutasítása tisztességtelen és átláthatatlan eljárás eredménye volt, és hogy a döntés nem az érdemein, hanem a vállalattal fennálló állítólagos kapcsolatain alapult.

15. Véleményében az Ügynökség a Marie Curie jogi keretre hivatkozott, amely szerint a kedvezményezettek nyílt, átlátható, pártatlan és méltányos kiválasztási eljárásokat követően választják ki a kutatókat.[5] Kifejtette, hogy annak biztosítása érdekében, hogy a felvételi eljárásokat ezen értékekkel összhangban folytassák le, iránymutatást és képzést nyújt a kedvezményezetteknek, valamint nyomon követés és éves jelentéstétel révén ellenőrzi a felvételi eljárásokat. Rámutatott, hogy 2014 novemberében elvégezte e felvételi eljárás ilyen felülvizsgálatát, és arra a következtetésre jutott, hogy a kiválasztási eljárás megfelelt a vonatkozó szabályok és rendeletek követelményeinek. Az Ügynökség azonban tisztázta, hogy a koordinátor állításával ellentétben a vonatkozó szabályok „sem nem tiltják meg olyan kutatók felvételét, akik kapcsolatban állnak vagy álltak olyan vállalatokkal, amelyek a Marie Curie-projektek kedvezményezettjeivel pereskednek, sem nem nyilvánítják etikátlannak az ilyen kapcsolatokat”.

Az ombudsman értékelése

16. A hetedik keretprogramra vonatkozó rendelet [6] előírja, hogy az e program keretében finanszírozott projektek keretében történő munkaerő-felvétel során tiszteletben kell tartani az átláthatóság, a méltányosság és a pártatlanság elvét.[7] Ezeket az alapelveket a támogatási megállapodás is rögzíti, amely kimondja, hogy a kedvezményezetteknek nyílt, átlátható, pártatlan és méltányos munkaerő-felvételi eljárásokat követően a támogathatósági kritériumok alapján kell kiválasztaniuk a kutatókat.

17. Véleményében az Ügynökség elismerte ezeket a kötelezettségeket, és kifejtette, hogy ezen értékek tiszteletben tartásának biztosítása érdekében képzéseket szervez és éves nyomon követést végez. Az Ügynökség utalt a támogatási megállapodás szerinti felügyeleti jogaira is, különösen a monitoringtevékenységeire és a projektek végrehajtásának és végrehajtásának eseti ellenőrzésére vonatkozó mérlegelési jogkörére.

18. Ezért az Ügynökség nem vitatja, hogy általános feladata az általa nyújtott finanszírozás felhasználásának ellenőrzése. Az ombudsman értelmezése szerint ez a kötelezettség magában foglalja a megfelelő intézkedések megtételét, amennyiben harmadik felek által benyújtott, kellően megalapozott információk vagy aggályok alapján tudomást szerez arról, hogy a kedvezményezett esetleg nem tesz eleget a támogatási megállapodás szerinti kötelezettségeinek.

19. Ebben az esetben a támogatási megállapodás előírta, hogy a felvételnek olyan követelményeken kell alapulnia, mint például a pályázók tudományos készségei és kutatási tapasztalataik relevanciája.[8] A panaszost azonban tájékoztatták arról, hogy pályázatát "etikai okokból" elutasították. Az Ügynökség e tekintetben egyértelműen kijelentette, hogy a koordinátor állításával ellentétben nincsenek olyan jogi korlátozások vagy szabályok, amelyek megtiltanák olyan kutatók felvételét, akik kapcsolatban állnak vagy álltak bizonyos magánvállalatokkal. Ennek ellenére az Ügynökség arra a következtetésre jutott, hogy a munkaerő-felvétel az alkalmazandó szabályokkal összhangban történt, és ragaszkodott ahhoz, hogy a felelősség minden esetben a projektkonzorciumot és annak tagjait terhelje.

20. Az ombudsmannak egyet kell értenie a panaszossal abban, hogy úgy tűnik, az Ügynökség válasza elismeri, hogy a panaszosnak benyújtott kérelem elutasításának indokai nem voltak összhangban az alkalmazandó szabályokkal. Az ombudsman ezért nem érti, hogy az Ügynökség hogyan juthatott arra a következtetésre, hogy a felvételi eljárás mindazonáltal összhangban volt a támogatási megállapodás követelményeivel. Az ombudsman azt is megjegyzi, hogy a felvételi eljárás Ügynökség általi felülvizsgálatára csak 2014 novemberében, több hónappal a panaszos panaszát követően került sor.

21. Végezetül az ombudsman megjegyzi, hogy az Ügynökség a koordinátorral és a panaszossal folytatott levelezésében, valamint az ombudsmannak adott válaszában többször is kijelentette, hogy a felvételi eljárás tekintetében nem tartozik felelősséggel. Ezzel a nyilatkozattal úgy tűnik, hogy az Ügynökség tagadja, hogy bármilyen felelősséggel tartozna a támogatási megállapodás kedvezményezett általi esetleges be nem tartásának kezelése tekintetében.

22. A fentiek fényében az ombudsman úgy véli, hogy az Ügynökség ebben az esetben nem teljesítette az általa finanszírozott projekt felügyeletére vonatkozó általános kötelezettségét, egyrészt azáltal, hogy nem végzett megfelelő vizsgálatot az ügyben (annak ellenére, hogy már azonosított egy lehetséges hiányosságot a felvételi eljárásban), másrészt pedig azáltal, hogy lemondott a kedvezményezett felügyeletére vonatkozó felelősségéről. Ez hivatali visszásságnak minősül.

23. Rendes körülmények között, amikor az ombudsman hivatali visszásságot talál, olyan megoldást próbál találni, amely a panaszost visszahelyezi abba a helyzetbe, amelyben hivatali visszásság hiányában lett volna. Ebben az esetben a panaszos arról tájékoztatta a petíció benyújtóját, hogy időközben megváltoztak a körülményei, és hogy a továbbiakban nem kívánja kérelmének felülvizsgálatát. Ezért az ombudsman úgy véli, hogy ebben a konkrét esetben nincs megoldás.

24. Miután azonban megállapította, hogy az Ügynökség hivatali visszásságot követett el, az ombudsman hangsúlyozza, hogy a helyes igazgatási gyakorlat elveinek megfelelően az Ügynökségnek meg kell tennie a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy az ebben az esetben bizonyított rossz gyakorlatok ne befolyásolják hátrányosan a jövőbeli támogatási megállapodásokat. Ezért e tekintetben ajánlást fog tenni.

Az ajánlás

Amennyiben az Ügynökség megbízható információkat kap harmadik felektől, és lehetséges szabálytalanságokat vagy következetlenségeket tár fel az általa finanszírozott támogatási megállapodások szerinti munkaerő-felvételi eljárás során, az Ügynökségnek megfelelő és időben történő vizsgálatot kell végeznie az ügyben annak biztosítása érdekében, hogy a támogatás konkrét kedvezményezettje tisztességes és átlátható módon végezze el a kutatók felvételét.

A panaszost és a Kutatási Végrehajtó Ügynökséget tájékoztatják erről az ajánlásról. Az európai ombudsman alapokmánya 3. cikkének (6) bekezdésével összhangban az Ügynökség 2016. január 31-ig részletes véleményt küld. A részletes vélemény magában foglalhatja az ajánlás elfogadását és végrehajtásának leírását.

Emily O'Reilly

Strasbourg, 2015. október 26.

[1] Az ombudsman feladatainak ellátására vonatkozó szabályokról és általános feltételekről szóló, 1994. március 9-i 94/262/ESZAK, EK, Euratom európai parlamenti határozat (HL 1994. L 113., 15. o.).

[2] FP7-PEOPLE-2013-ITN (HL C 202., 2012.7.10.).

[3] Az egész életen át tartó tanulás programja, Leonardo da Vinci, http://ec.europa.eu/education/tools/llp_en.htm

[4] A helyes hivatali magatartás európai kódexének 22. cikke.

[5] KP Marie Curie támogatási megállapodás – III. melléklet, III.2.2. cikk a) pont és III.3.4. cikk b) pont

[6] A hetedik keretprogram (2007–2013) cselekvéseiben a vállalkozások, a kutatóközpontok és az egyetemek részvételére, valamint a kutatási eredmények terjesztésére vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2006. december 18-i 1906/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 391., 1. o.).

[7] Lásd annak 19. cikke (6) bekezdését.

[8] A támogatási megállapodás III.3.4. cikkének b) pontja