1 Bevezetés

Örömömre szolgál, hogy lehetőségem van Önökhöz, a Transparency International görög fejezetéhez szólni egy olyan témával kapcsolatban, amelyet minden ombudsman nagyon fontosnak tart, nevezetesen az átláthatósággal kapcsolatban.

Tagja vagyok (jelenleg szabadságon vagyok) a megalakulása óta, és nagy érdeklődéssel követem mind a görög fejezet, mind annak anyaszervezete tevékenységét.

Hozzájárulásomat azzal kezdem, hogy elmagyarázom, mi az ombudsman, miért hozták létre az ombudsmani intézményt, és hogyan terjedt el és fejlődött.

Ezt követően az európai ombudsman feladatáról és az európai ombudsman átláthatóság előmozdításában betöltött szerepéről fogok beszélni, amelyre Siim Kallas biztos úr egy közelmúltbeli beszédében utalt – és egyetértek vele –, mint „a /.../ politikai intézmények integritásának és hitelességének alapvető előfeltételére”. Végezetül megvizsgálom az európai ombudsman hozzájárulását a korrupció elleni uniós küzdelemhez.

A célom hármas: azonosítsa azokat az elemeket, amelyeken a kortárs ombudsmanok munkája alapul; annak bizonyítása, hogy az európai ombudsman munkája is ezeken az elemeken alapul; valamint annak bemutatása, hogy az átláthatóság fogalma hogyan képezi ezen elemek mindegyikének fontos részét, és hogyan járul hozzá mindennapi munkámhoz. Arra is törekedni fogok, hogy elmagyarázzam, véleményem szerint az átláthatóság előmozdítása milyen módon járul hozzá nagymértékben a korrupció elleni küzdelemhez.

2 Mi az ombudsman?
2.1 Az alapvető szerep

Az ombudsman alapvető feladata, hogy kivizsgálja a hatóságok elleni panaszokat, és azokról jelentést tegyen.

Az ombudsmanok világa sokszínű, de vannak bizonyos általánosan elismert kritériumok, amelyeknek minden ombudsmannak meg kell felelnie. Ezek a következők: függetlenség, tisztességes eljárás, nyilvános elszámoltathatóság és hatékonyság.

2.2 Az ombudsmani intézmény fejlődése

Az első ombudsmani intézményt 1809-ben hozták létre Svédországban a svéd parlament kezdeményezésére. A Parlament úgy vélte, hogy a kormányzó hatóságtól, a királytól független intézményre van szükség annak biztosítása érdekében, hogy a hatóságok és tisztviselőik a törvényekkel és az alapszabályokkal összhangban járjanak el. Így született meg az alapelem, amelyen az ombudsman munkája alapul: a jogszerűség.

Körülbelül egy évszázaddal később Finnország Svédország nyomdokaiba lépett, és 1919-ben a második ország volt, amely ombudsmani intézményt hozott létre, majd 1955-ben Dánia követte.

Az 1960-as években és az 1970-es évek elején az ombudsmani intézmény kezdett elterjedni, és olyan régebbi demokráciák, mint Norvégia, Új-Zéland, az Egyesült Királyság és Franciaország 1962-ben, 1967-ben és 1972-ben hoztak létre ilyen intézményeket.

Erre azért került sor, hogy kezeljék a polgárok közigazgatással kapcsolatos problémáit, amelyek a második világháborút követően, amikor a jóléti állam szilárdabb formát öltött és jelentősen nőtt, méretüket tekintve bővültek és új szerepeket vállaltak. A második elem, amelynek fenntartásán az ombudsmanok dolgoznak, így napvilágra került - a jó közigazgatás.

Az újabb demokráciák emberi jogok és a demokrácia elvének tiszteletben tartása iránti elkötelezettségének részeként az 1970-es évek közepétől ombudsmani intézményeket hoztak létre a poszt-autoriter államokban, például Spanyolországban, Portugáliában és Görögországban Európában és számos latin-amerikai országban, valamint 1989 után a poszt-totalitárius államokban is, amelyeket korábban kommunista rezsimek irányítottak. A harmadik elem, amelyre az ombudsmanok munkájuk során támaszkodnak, így kristályosodott ki - az emberi jogok.

Ez a fejlemény - a svéd parlament 19. századi aggodalmaitól kezdve a jóléti állam növekedésén át az új demokráciák kötelezettségvállalásaiig - megteremtette azokat az elemeket, amelyeken a kortárs ombudsmanok, például az európai ombudsman munkája alapul. Ezek közé tartozik a jogszerűség, a megfelelő ügyintézés és az emberi jogok.

Visszatérek arra a tényre, hogy az átláthatóság elve mindhárom elemben fontos szerepet játszik. De először néhány szót az európai ombudsmanról.

2.3 Az európai ombudsman

Az európai ombudsmant mint intézményt a Maastrichti Szerződés hozta létre, amely létrehozta az európai uniós polgárságot is. Az európai ombudsmanhoz való panasztételi jog az európai uniós polgársághoz kapcsolódó alapvető jogok közé tartozik.

Az első európai ombudsmant 1995 júliusában választották meg, és még ugyanabban az évben hivatalba lépett, ami azt jelenti, hogy az intézmény még ebben az évben 10 éve működik.

Ezt az évfordulót az év folyamán különböző módokon és fórumokon ünnepeljük.

Az európai ombudsman fő feladata az uniós intézményeken és szerveken belüli hivatali visszásságokkal kapcsolatos panaszok kivizsgálása. Az uniós intézmények a jól ismert intézmények, például az Európai Bizottság, az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa. Az ügynökségek talán kevésbé ismertek, de az egyik az Európai Szakképzés-fejlesztési Központ, amely itt, Görögországban, Szalonikiben található.

Európai ombudsmanként nem vagyok jogosult az uniós tagállamok nemzeti hatóságaival szembeni panaszok kezelésére. Ez a nemzeti vagy regionális ombudsmanok feladata. Szeretném itt megemlíteni, hogy az európai ombudsman az Ombudsmanok Európai Hálózatán keresztül együttműködik más európai ombudsmanokkal annak érdekében, hogy a lehető legjobb szolgáltatást nyújtsa a tagállamok polgárainak és lakosainak az egész Európai Unióban.

Miután így arra a következtetésre jutottunk, hogy ki ellen tehet panaszt európai ombudsmanként, rátérünk arra a kérdésre, hogy mit tehet panaszt az európai ombudsmannál. Ez a kérdés közelebb visz minket ahhoz a szerephez, amelyet az átláthatóság fogalma játszik mindennapi munkámban.

3 Hivatali visszásság

Mint már említettem, európai ombudsmanként az a feladatom, hogy kivizsgáljam az uniós közigazgatáson belüli esetleges hivatali visszásságokat. Ez az EK-Szerződésben meghatározott felülvizsgálati kritérium.

Az EK-Szerződés azonban nem határozza meg a hivatali visszásságot. Ennek van értelme, különösen annak fényében, hogy az ombudsmani intézmény hogyan fejlődött az évtizedek, nem is beszélve az évszázadokról.

Az intézmény első, 1995-ös éves jelentése óta az európai ombudsman következetesen azon az állásponton van, hogy háromféle mulasztás, amelyek bizonyos mértékig átfedik egymást, hivatali visszásság megállapításához vezethet:
valamely jogi szabály vagy elv be nem tartása;
a megfelelő ügyintézés elveinek be nem tartása; vagy
– Az emberi vagy alapvető jogok tiszteletben tartásának elmulasztása.

Emlékeztetve arra a három elemre, amelyeken a kortárs ombudsmanok munkája alapul - a jogszerűségre, a megfelelő ügyintézésre és az emberi jogokra -, meg kell jegyezni, hogy az európai ombudsman hivatali visszásságra vonatkozó koncepciója által felölelt háromféle "hiba" pontosan megfelel ezeknek az elemeknek.

Amint azt bizonyítani kívánom, az átláthatóság elve e három, az európai ombudsman vizsgálati hatáskörébe tartozó elem vagy „hibák” mindegyikével kapcsolatban megismétlődik.

Mielőtt azonban rátérnék az ombudsman által az átláthatóság előmozdítása érdekében hozott intézkedések konkrét példáira, szeretnék néhány szót szólni arról, hogy ombudsmanként miért tartom olyan fontosnak az átláthatóságot egy demokratikus, európai társadalomban.

4 Átláthatóság az európai polgárok szolgálatában

Az átláthatóság fogalma kétségtelenül különböző nézőpontokból vizsgálható és vitatható. Európai ombudsmanként arra törekszem, hogy ezt elsősorban az európai polgárok szemszögéből vizsgáljam. Elvégre ez az én deformációs szakmám!

Az Európai Unióról szóló szerződés, az 1993-ban hatályba lépett EU-Szerződés állítólag új szakaszt jelent az Európa népei közötti egyre szorosabb egység létrehozásának folyamatában, amelyben a döntéseket a lehető legnyilvánosabban és a polgárokhoz a lehető legközelebb eső szinten hozzák meg.

Az Európai Unió semmivé válna népei - polgárai - nélkül, akikért létrejött.

Az Európai Unió olyan közös európai értékeken és elveken alapul, mint a demokrácia, az emberi jogok tiszteletben tartása és a jogállamiság. Szilárd meggyőződésem, hogy ezeket az elveket legjobban egy átlátható és elszámoltatható közigazgatás szolgálja, amely lehetővé teszi a polgárok számára, hogy biztosak lehessenek abban, hogy amit látnak, azt kapják.

Az európai ombudsmanként betöltött szerepemet a "megfelelő ügyintézés őrének" tekintem annak érdekében, hogy a polgárokat közelebb hozzam az EU-hoz - vagy inkább, hogy az EU-t közelebb hozzam a polgárokhoz.

Ezért most rátérek annak kifejtésére, hogy milyen konkrét módon kívánom szolgálni az európai polgárokat azáltal, hogy előmozdítom az átláthatóságot az uniós közigazgatásban. Ezt követően visszatérek az átláthatóság általános jelentőségére a zárógondolataimban.

5 Az európai ombudsman szerepe az átláthatóság előmozdításában

Amint említettem, amikor az európai ombudsman felülvizsgálati kritériumáról - hivatali visszásságról - beszéltem, ez a kritérium három különböző elemet foglal magában, nevezetesen a jogi szabályok vagy elvek tiszteletben tartására, a megfelelő ügyintézés elveinek tiszteletben tartására, valamint az emberi vagy alapvető jogok tiszteletben tartására vonatkozó kötelezettséget. Most arra fogok törekedni, hogy bemutassam, hogy az átláthatóság fogalma mindhárom elem fontos része.

5.1 Jogi szabályok vagy elvek

Hadd kezdjem azzal, hogy egy átláthatósági kérdésről beszélek, ahol vizsgálataim során gyakran figyelembe veszem a jogi szabályokat, nevezetesen a polgárok dokumentumokhoz való hozzáférési jogának területét.

5.1.1 Hozzáférés a dokumentumokhoz

Az európai ombudsman egyik legelső aggálya valóban az uniós intézmények és szervek nagyobb átláthatóságának előmozdítása volt. Említettem, hogy panasz alapján folytatok vizsgálatokat. Ha azonban az ombudsman intézménye olyan ügyekkel találkozik, amelyek aggodalomra adnak okot, lehetőségem van arra is, hogy saját kezdeményezésemre vizsgálatot indítsak. Az európai ombudsman különösen az átláthatóság és a nyitottság terén élt ezzel a lehetőséggel.

1996 júniusában az akkori európai ombudsman, Jacob Söderman elindította a legelső saját kezdeményezésű vizsgálatot az uniós intézmények és szervek birtokában lévő dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés kérdésében.

Akkoriban még nem létezett uniós jogszabály a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésről, de az EU - mint említettük - elkötelezte magát az átláthatóság mellett.

A hivatalból indított vizsgálatot követően az európai ombudsman azt ajánlotta, hogy valamennyi uniós intézmény és szerv – a Bizottság és a Tanács kivételével, amelyek már elfogadtak erre vonatkozó szabályokat – fogadja el a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésre vonatkozó szabályokat, és azokat könnyen bocsássa a nyilvánosság rendelkezésére.

Az Európai Parlamentnek 1997 decemberében benyújtott különjelentésében az ombudsman megjegyezte, hogy az ajánlások címzettjeként szereplő 14 szerv közül 13 fogadott el a dokumentumaikhoz való nyilvános hozzáférésre vonatkozó szabályokat. Az ombudsman arra a következtetésre jutott, hogy ez jelentős előrelépést jelent az uniós közigazgatás átláthatóságának javítása terén.

Ami a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésre vonatkozó uniós jogszabályokat illeti, az ombudsman a Parlamenthez intézett 1997-es különjelentésében azt is megjegyezte, hogy az Amszterdami Szerződés előirányoz ilyen jogszabályokat az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való hozzáférés tekintetében. Az Amszterdami Szerződés 1999. május 1-jén lépett hatályba, és 2001. december 3-tól az 1049/2001/EK rendeletet kell alkalmazni az e három intézmény birtokában lévő dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésre.

Következésképpen már léteznek jogi szabályok a Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésre vonatkozóan. Ami a többi intézményt és szervet illeti, az ombudsman saját kezdeményezésű vizsgálatát követően elfogadott szabályok továbbra is alkalmazandók. Ha az intézmények nem tartják be ezeket a szabályokat, az hivatali visszásságnak minősül.

Az erre vonatkozó szabályok uniós közigazgatás általi elfogadása és az 1049/2001/EK rendelet hatálybalépése valamennyi érintett fél számára jelentősen tisztázta a kérdéseket. A polgárok most már tudják, hogy mik a jogaik. Az intézmények és szervek egyértelmű iránymutatást kaptak arra vonatkozóan, hogy miként kell pontosan kezelni a hozzáférés iránti kérelmeket. Világos kritériumokat szereztem, amelyek alapján kivizsgálhatom a dokumentumokhoz való hozzáférés területén előforduló esetleges hivatali visszásságokat.

E tekintetben megjegyzem, hogy az 1049/2001/EK rendelet saját célját úgy határozza meg, hogy meghatározza a Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való hozzáférési jogra irányadó elveket, feltételeket és korlátozásokat oly módon, hogy biztosítsa a dokumentumokhoz való lehető legszélesebb körű hozzáférést.

5.2 A megfelelő ügyintézés elvei

Most pedig térjünk át az ombudsman vizsgálati hatáskörébe tartozó második típusú "mulasztásra", nevezetesen a megfelelő ügyintézés elveinek be nem tartására.

5.2.1 A helyes hivatali magatartás európai kódexe

Egy másik saját kezdeményezésű vizsgálatban az európai ombudsman azt ajánlotta, hogy valamennyi uniós intézmény és szerv fogadja el a helyes hivatali magatartásra vonatkozó szabályzatot, amely meghatározza azokat az elveket, amelyeket az intézmények és szervek személyzetének tiszteletben kell tartania a nyilvánossággal való kapcsolattartás során.

Valamennyi intézmény és szerv követte az ombudsman ajánlását, és ilyen kódexeket fogadott el. Egyes szervek elfogadták az ombudsman által javasolt kódexet, mások pedig saját kódexet fogadtak el. E kódexek némelyikét inkább iránymutatásként, mint jogilag kötelező erejű szabályként fogalmazták meg. A szabályok egységesítésének előmozdítása érdekében az ombudsman különjelentést készített az Európai Parlamentnek, amelyben felszólított arra, hogy az európai közigazgatási jog a polgárokkal fenntartott kapcsolataikban valamennyi intézményre és szervre egyformán alkalmazandó legyen.

2001. szeptemberi állásfoglalásában az Európai Parlament elfogadta az ombudsman helyes hivatali magatartásra vonatkozó kódexét, és felkérte az ombudsmant, hogy mindennapi munkája során alkalmazza a kódexet. A Parlament arra is felkérte a Bizottságot, hogy nyújtson be javaslatot egy európai közigazgatási jogszabályra.

A kódex tartalmazza a közigazgatási jog klasszikus elveit, mint például a megkülönböztetésmentesség elvét, a meghallgatáshoz és a nyilatkozattételhez való jogot, valamint a jogorvoslati lehetőségek megjelölését.

A kódex azonban a nagyobb átláthatóságot biztosító rendelkezéseket is tartalmaz. E rendelkezések kimondják például, hogy a tisztviselőknek szolgálatkésznek és hozzáférhetőnek kell lenniük a nyilvánossággal való kapcsolatukban, és hogy a levelekre való válaszadás során törekedniük kell arra, hogy a lehető leghasznosabbak legyenek, és a lehető legteljesebb és legpontosabb választ kell adniuk a feltett kérdésekre. Ezenkívül az intézményekhez intézett minden levél és panasz két héten belül átvételi elismervényt kap, amelyben feltüntetik az üggyel foglalkozó tisztviselő nevét és telefonszámát.

Ami az információkéréseket illeti, a helyes hivatali magatartásra vonatkozó szabályzat előírja a tisztviselők számára, hogy világos és érthető módon bocsássák a nyilvánosság rendelkezésére az általuk kért információkat. Ha a kérelmet átvevő tisztviselő nem az ügyért felelős személy, a kérelmezőt az illetékes személyhez irányítja, és feltünteti annak nevét és telefonszámát.

A megfelelő ügyintézés őreként munkám során széles körben alkalmazom a helyes hivatali magatartás kódexét. A kódex egésze hozzájárul a nyitottsághoz és az átláthatósághoz azáltal, hogy normákat határoz meg az intézmények számára a polgárokkal való kapcsolattartás során, akik viszont tudják, hogy mit várhatnak el a közigazgatástól. Helyesen alkalmazva a kódex egyes rendelkezései sokkal hozzáférhetőbbé teszik a közigazgatást az európai polgárok számára.

Azért vagyok itt, hogy biztosítsam ezeknek a szabványoknak a helyes alkalmazását, ami a felhasználók és a közigazgatás javát egyaránt szolgálja.

5.3 Emberi és alapvető jogok

Mi a helyzet az átláthatósággal mint az ombudsman által védendő emberi és alapvető jogok egyik elemével?

5.3.1 Az Európai Unió Alapjogi Chartája

Magától értetődik, hogy hivatali visszásságnak minősül, ha az uniós intézmények vagy szervek nem tartják tiszteletben az emberi vagy alapvető jogokat.

Hadd jegyezzem meg különösen, hogy az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság elnökei által az Európai Tanács 2000. decemberi nizzai ülésén kihirdetett Európai Alapjogi Charta az első alapjogi eszköz a világon, beleértve a megfelelő ügyintézéshez való jogot is.

Annak ellenére, hogy a Charta jogilag még nem kötelező erejű, úgy vélem, hogy nem lenne megfelelő ügyintézés, ha az uniós intézmények és szervek nem tartanák tiszteletben a Charta azon rendelkezéseit, amelyeket ünnepélyesen kihirdettek.

Ezért napi munkám során alkalmazom a Chartát, mivel úgy vélem, hogy a megfelelő ügyintézés európai kódexe a Charta kiterjesztése, amely részletesebben elmagyarázza, hogy a gyakorlatban mit jelent a Charta megfelelő ügyintézéshez való joga.

Más szóval, a megfelelő ügyintézéshez való alapvető jog magában foglalja a nyitott és hozzáférhető uniós igazgatáshoz való jogot.

6 Az európai ombudsman hozzájárulása a korrupció elleni küzdelemhez
6.1 Az ombudsman hozzájárulása

Továbblépve a közigazgatásban tapasztalható korrupció kérdésére, mondanom sem kell, hogy az ilyen gyakorlatok nem tartoznak egy demokratikus társadalomhoz.

Az ilyen gyakorlatok ugyanis ellentétesek a jogállamisággal és az egyenlő bánásmódhoz való alapvető joggal, és határozottan küzdeni kell ellenük.

Meggyőződésem, és minden tapasztalat azt mutatja, hogy a közigazgatás nagyobb átláthatósága és nyitottsága negatívan korrelál a korrupció szintjével. A nyílt és átlátható közigazgatás nem rejtheti el a korrupt gyakorlatokat, hanem felelnie kell tetteiért.

Európai ombudsmanként ezért elsősorban az uniós közigazgatás nagyobb nyitottságát és átláthatóságát előmozdító munkámmal járulok hozzá a korrupció elleni küzdelemhez, szem előtt tartva az uniós intézmények és szervek közötti nagyobb elszámoltathatóság elérését.

Hadd tegyem hozzá azt is, hogy a jó közigazgatás elveinek alkalmazása önmagában korlátozza a korrupciót. A megfelelő ügyintézés elveinek betartása magában foglalja a köztisztviselők magatartására vonatkozó egyértelmű szabályok és elvek megállapítását és követését, beleértve az összeférhetetlenségek és az esetleges összeférhetetlenségek kezelésére vonatkozó szabályokat is. Ezek az egyértelmű szabályok és elvek segítenek elkerülni a zavart - mind maguk a köztisztviselők, mind a polgárok számára - azzal kapcsolatban, hogy mi jogszerű és mi nem. Az ezzel kapcsolatos zűrzavar máskülönben káros hatással lehet a személyes viselkedési normákra.

6.2 A korrupció elleni küzdelemmel foglalkozó egyéb uniós intézmények és szervek

Talán meglepően, de remélhetőleg biztatóan - meglehetősen kevés panaszt kaptam, amelyek konkrétan az uniós közigazgatásban tapasztalható korrupcióra vonatkoztak.

Ez azonban csak azt mutathatja, hogy a nyilvánosság ismeri a korrupció és a csalás elleni küzdelemben közvetlenebbül részt vevő más uniós szerveket, és közvetlenül hozzájuk fordul.

Mindenekelőtt létezik az EU pénzügyi érdekeit sértő csalás, korrupció és egyéb jogellenes tevékenységek kivizsgálásáért és az ellenük való fellépésért felelős uniós szerv, nevezetesen az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF). Megjegyzem, hogy az OLAF szélesebb körű megbízatással rendelkezik, mint az európai ombudsman, mivel az OLAF-nak szerepe van az EU pénzügyi érdekeit hátrányosan érintő csalások elleni tagállami szintű küzdelemben is.

A csalással és korrupcióval kapcsolatos ügyekben következetesen azt tanácsoltam a panaszosoknak, hogy forduljanak az OLAF-hoz mint az e kérdések kezelésére szakosodott szervhez.

A korrupció és a csalás elleni küzdelemhez hozzájáruló másik uniós intézmény az Európai Számvevőszék, amely független ellenőrzéseket végez az uniós források beszedésére és felhasználására vonatkozóan.

E tekintetben meg kell jegyezni, hogy mind az OLAF, mind a Számvevőszék vizsgálati hatáskörömbe tartozik. Következésképpen - megbízatásom keretein belül - kivizsgálhatom a két szerv eljárásait, ügyelve arra, hogy feladataikat a megfelelő ügyintézés elveivel összhangban végezzék.

A korrupcióval és csalással kapcsolatos esetleges panaszokkal kapcsolatos további pontként szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy amennyiben vizsgálataim során olyan tényről értesülök, amely büntetőjogi vonatkozású lehet, haladéktalanul értesítenem kell az illetékes nemzeti hatóságokat. És ha bírósági eljárás indul a nyomozásom tárgyát képező ügyekkel kapcsolatban, le kell állítanom a nyomozást, és le kell zárnom az ügyet.

7 Átláthatóság az uniós közigazgatásban - néhány záró gondolat

Összefoglalva:

Európai ombudsmanként végzett munkám egyik fő célja az uniós közigazgatás nagyobb átláthatósága és nyitottsága. Amint azt már kifejtettem, az átláthatóság fogalma az ombudsman munkájának alapjául szolgáló három elemet foglalja magában: jogszerűség, megfelelő ügyintézés és emberi jogok.

Az évek során és az európai ombudsman beavatkozását követően számos uniós polgár és lakos kapott hozzáférést az uniós dokumentumokhoz, és kapott teljesebb körű választ kérdéseire és információkéréseire. Amennyiben vizsgálataim nem tártak fel az érintett intézmények vagy szervek részéről hivatali visszásságot, a panaszosok ennek ellenére részletes magyarázatot kaptak arra vonatkozóan, hogy miért véltem úgy, hogy ez a helyzet áll fenn. Ennek megfelelően, függetlenül azok kimenetelétől, vizsgálataim mind hozzájárultak a nagyobb nyitottsághoz és elszámoltathatósághoz.

Kezdetben az európai ombudsmannak küzdenie kellett azért, hogy a többi intézmény és szerv elismerje. Ez különösen azért volt így, mert az ombudsman bizonyos kérdésekkel, például a közigazgatás átláthatóságával kapcsolatos nézetei ellentétesek voltak az uralkodó politikával vagy gyakorlattal, vagy tágabb értelemben a közigazgatási kultúrával. Ez rendszeresen megtörtént, mivel az első európai ombudsman egy olyan tagállamból - Finnországból - érkezett, amely nagy hagyományokkal rendelkezik a közigazgatás nyitottsága terén, és 1919 óta ombudsman felügyeli a közigazgatást.

Az európai ombudsmannak azonban gondosan átgondolt és megfogalmazott határozataival, valamint az évek során az összes uniós intézménnyel kialakított jó együttműködés alapján sikerült tiszteletet szereznie és biztosítania ajánlásainak nagyon magas szintű betartását, annak ellenére, hogy az ombudsman határozatai jellegüknél fogva jogilag nem kötelező erejűek a felekre nézve.

Amint azt már kifejtettem, az európai ombudsman számos vizsgálata olyan új szabályok és gyakorlatok elfogadásához vezetett, amelyek apránként megnyitják az európai közigazgatást, és közelebb hozzák azt a polgárokhoz.

Természetesen még mindig sok a tennivaló a nyitottság és az átláthatóság területén már bevezetett szabályok és eljárások védelme, valamint a szabályok és gyakorlatok további javítása terén, szem előtt tartva az uniós intézmények és az európai polgárok közötti pszichológiai szakadék megszüntetését.

Úgy vélem, hogy az a feladat, hogy az uniós közigazgatást közelebb hozzuk a polgárokhoz, döntő fontosságú az Európai Unió jövőbeli eredményei és jóléte szempontjából.

Meggyőződésem továbbá, hogy a nyitottság és a hatékonyság kultúrájára van szükség minden olyan esetben, amikor és ahol a közigazgatás az uniós jogot átülteti a gyakorlatba.

Hasonló megközelítést mutatott Siim Kallas, az Európai Bizottság alelnöke és az adminisztratív ügyekért, az ellenőrzésért és a csalás elleni küzdelemért felelős biztos beszéde is, amelyet ez év március 3-án tartott a Nottingham Business Schoolban.

Amint azt bevezetőmben említettem, Kallas biztos úr beszédében az átláthatóság és az információszabadság elve mellett érvelt, rámutatva, hogy az átláthatóság „a politikai intézmények integritásának és hitelességének alapvető előfeltétele”. Kallas biztos ezért elindította az „európai átláthatósági kezdeményezést”, amelynek célja az átláthatóság erősítése Európa-szerte. Kallas biztos szerint idén ősszel közleményt lehetne előterjeszteni, amely konkrét, lehetőség szerint jogalkotási uniós szintű intézkedéseket, valamint a tagállamoknak és más érdekelt feleknek szóló ajánlásokat tartalmazna.

Üdvözlöm ezt a kezdeményezést, amely megnyugtató elkötelezettséget mutat a kibővült Európa nagyobb átláthatósága és nyitottsága iránt.

Ezért felajánlottam szolgálataimat Kallas biztos úrnak az európai átláthatósági kezdeményezés végrehajtása során, és javasoltam, hogy egy természetes kiegészítés lenne egy olyan kezdeményezés, amely biztosítaná, hogy valamennyi uniós intézményre, szervre, hivatalra és ügynökségre egységes elvek vonatkozzanak, például a helyes hivatali magatartás európai kódexében meghatározottak.

A helyes hivatali magatartásra vonatkozó, valamennyi uniós szervre általánosan alkalmazandó szabályok nemcsak a megfelelő ügyintézés fogalmának magasabb szintre emelését segítenék elő, hanem - amint azt remélem, hogy ma itt elhangzott beszédemben világossá tettem - tovább mozdítanák az átláthatóságot, és ennek megfelelően hozzájárulnának a korrupció elleni küzdelemhez is, ami a Transparency International és az olyan aktív polgárok közös célja, mint azok, akik ma ittlétükkel megtiszteltek engem.

Nagyon köszönöm a figyelmüket.