Elnök úr, tisztelt európai parlamenti képviselők!

1995. szeptember 1-jén az európai ombudsman hivatala megkezdte munkáját. A hivatalhoz 2002. szeptember 15-ig 10 535 panasz érkezett, amelyek közül 10 437 került kivizsgálásra. Mintegy 30%-uk az európai ombudsman hatáskörébe tartozott.

1385 teljes körű vizsgálatot végeztünk, amelyek közül 19 saját kezdeményezésű vizsgálat volt. 1.149 ügy érintette az Európai Bizottságot; 137 ügy az Európai Parlament igazgatását, 53 a Tanácsot, 12 pedig az Európai Beruházási Bankot érintette.

Az eredményeket vizsgálva az érintett intézmény 345 ügyet rendezett, miután az ombudsman tájékoztatta a panaszról.

206 esetben fogalmazódott meg kritikai észrevétel. 48 esetben a vizsgálat eredményeként ajánlástervezet vagy békés megoldásra irányuló javaslat született, amelyek többsége sikeres volt a panaszos számára.

Hat esetben külön jelentést nyújtottak be az Európai Parlamentnek. Ezek közül négy esetben a Parlament fenntartotta az ombudsman ajánlásait, a másik két ügy pedig még folyamatban van.

659 esetben alapos vizsgálat eredményeként az ombudsman megállapította, hogy az intézmény tevékenysége során nem történt hivatali visszásság.

Amikor az ügyek kívül esnek a megbízatáson, mindig megpróbálunk tanácsot adni a panaszosnak egy másik szervről, amely foglalkozhatna az üggyel. Azt tanácsoltuk a panaszosnak, hogy 2 293 esetben forduljon nemzeti vagy regionális ombudsmanhoz, illetve nyújtson be petíciót nemzeti vagy regionális parlamenthez, 884 esetben nyújtson be petíciót az Európai Parlamenthez, 913 esetben pedig forduljon az Európai Bizottsághoz.

Az évek során kritikus hangok szólaltak fel, mondván, hogy az európai ombudsman nem eléggé ismert, és hogy a polgárok számára nem megfelelőek az eredmények, mivel az intézmények nem működnek együtt, és nem tartják tiszteletben a megfelelő ügyintézésre vonatkozó kötelezettségüket.

Egyes kritikusok azt is felvetették, hogy a megbízatás túl szűk, és hogy az európai ombudsmannak foglalkoznia kell a közösségi joggal kapcsolatos panaszokkal, bárhol is alkalmazzák azokat az Unióban, vagy akár néptribunusnak is kell lennie, aki mindig kész elítélni az igazságtalanságot, bárhol is fordul elő.

Valójában az európai ombudsman minden bizonnyal a világ egyik legismertebb ombudsmani intézménye. Tájékoztató kampányunk 12 nyelven zajlik, és a 15 tagállam 350 millió polgárát és lakosát szólítja meg. Minden tagállamba ellátogattunk, sajtóközleményeket adtunk ki, tájékoztató brosúrákat tettünk közzé és terjesztettünk, valamint számos előadást és szemináriumot tartottunk a munka népszerűsítése érdekében.

Az egyik leghatékonyabb módja az ilyen hatalmas közönséggel való kommunikációnak az interneten keresztül. Mintegy 2500 honlap tartalmaz aktív linket az európai ombudsman honlapjához, és a panaszok közel 42%-át elektronikus úton nyújtják be, sokan közülük az online panaszbejelentő űrlapot használják.

A panaszok számának folyamatos növekedése a legjobb bizonyíték arra, hogy az ombudsman jobb és ismertebb. Havonta közel 200 új panasz érkezik, ami közel 300%-os növekedést jelent a működés első teljes évéhez, 1996-hoz képest.

Az ombudsman által az európai polgárok érdekében végzett munka eredményei is lenyűgözőek. Amellett, hogy egyedi esetekben jogorvoslathoz jutottunk, jelentős javulást értünk el az intézmények általános működésében is. Ezen eredmények közül hármat külön meg kell említeni.

Először is meggyőztük az intézményeket és szerveket, köztük az Európai Központi Bankot és az Europolt, hogy fogadjanak el szabályokat a dokumentumaikhoz való nyilvános hozzáférésre vonatkozóan. Ezek a szabályok az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló rendelet értékes kiegészítéseként továbbra is hatályban maradnak.

Másodszor, egy hivatalból indított vizsgálat 17 intézményt és szervet arra késztetett, hogy az ombudsman által javasolt tervezet alapján a megfelelő ügyintézésre vonatkozó kódexeket fogadjanak el. Egy különjelentést követően az Európai Parlament tavaly elfogadta az ombudsman tervezetének felülvizsgált változatát, a helyes hivatali magatartás európai kódexét. A kódex e továbbfejlesztett változatát széles körben terjesztettük az intézményekben és az európai polgárok körében, akiknek a megfelelő ügyintézéshez való jogát a kódex megtestesíti. Az Európai Parlament utasításainak megfelelően a kódexet alkalmazzuk annak eldöntésére, hogy fennáll-e hivatali visszásság.

A harmadik eredmény az Európai Unió 2000 decemberében Nizzában kihirdetett Alapjogi Chartájára vonatkozik. Az ombudsman először azt az elképzelést javasolta, hogy a Chartának magában kell foglalnia a megfelelő ügyintézéshez való jogot. Ezt az egyezmény átvette, és a Charta 41. cikkeként szerepeltette.

Az ombudsman a Charta teljes körű és helyes alkalmazását is előmozdította. Az uniós intézmények ünnepélyesen kihirdették a Chartát a polgárok előtt, amely tartalmazza alapvető jogaikat. Az ombudsman ezért hivatali visszásságnak tekinti, ha az intézmények saját tevékenységeik során nem tartják tiszteletben ezeket a jogokat.

Ezenkívül az ombudsmannak az Európa jövőjéről szóló egyezményre vonatkozó javaslatai között szerepel az az elképzelés, hogy a Chartának jogilag kötelező erejűnek kell lennie minden olyan esetben, amikor a közösségi jogot alkalmazzák.

Ellentétben azzal, amit a kritikus hangok mondanak, az intézmények és szervek elismerést érdemelnek az ombudsmannal szembeni, főként együttműködő hozzáállásukért. Általában megfelelően, teljes körűen és azonnal válaszoltak az ombudsman vizsgálataira, és hajlandóak voltak elfogadni az ombudsman baráti megoldásait és ajánlástervezeteit.

Problémák csak néhány esetben merültek fel. Egy, az információhoz való hozzáféréssel kapcsolatos ügyben a Bizottság elutasította az ombudsman ajánlástervezetét, és nem tett lépéseket az ombudsmant támogató európai parlamenti állásfoglalás nyomán. Sajnálom, hogy ez az ügy annak az általánosabb tendenciának a része, hogy visszaélnek az adatvédelmi szabályokkal, hogy megállítsák vagy megfordítsák a nyitottság iránti elkötelezettséget.

A legtöbb intézmény és szerv elfogadta a helyes hivatali magatartás kódexét is. Nem értem, miért nem követték nyomon az Európai Parlament 2001. szeptember 6-i állásfoglalását, amely egy európai közigazgatási törvényre szólított fel.

Számomra az összes intézményre és szervre vonatkozó egységes szabályrendszer csak javíthatná az Unió és polgárai közötti kapcsolatokat.

Sajnálatosnak tartom továbbá, hogy a személyzeti szabályzat fenntartja a kiadványok köztisztviselők általi előzetes jóváhagyására vonatkozó elavult követelményt. Az a néhány tisztviselő, aki tisztességtelen és pontatlan kritikákat akar közzétenni, valószínűleg nem tartja be ezt a szabályt. A rendszer valószínűbb, hogy elrettent néhányat a nagy többségből, akik pontos és pozitív módon írnának.

Elismerem, hogy az európai ombudsman megbízatása korlátozott. Következetesen fenntartottam azt az álláspontot, hogy a közösségi jog tagállamok általi alkalmazásának felügyeletéhez ombudsmanok és petíciós bizottságok hálózatára van szükség. Kifejlesztettünk egy ilyen hálózatot, hogy megosszuk az információkat, tanácsot adjunk és biztosítsuk, hogy a panaszok a legilletékesebb szervhez kerüljenek.

A hálózat továbbfejlesztése segítheti a Bizottságot mint a Szerződés őrét abban, hogy erőforrásait a legfontosabb elvi kérdésekre összpontosítsa. Nyitott vagyok a további megbeszélésekre egy olyan rendszer létrehozása érdekében, amelyben a jogsértésekre vonatkozó számos panaszt hatékonyan kezelhetnének a tagállamok ombudsmanjai és petíciós bizottságai.

A polgárok csak akkor hihetnek teljes mértékben az Európai Unióban, ha a közösségi jogot az Unió minden szintjén tiszteletben tartják.

Elnök úr!

A jövőben a közösségi jog a tagállamokban magában foglalhatja az Alapjogi Chartát. A tagállamok ombudsmanjainak és petíciós bizottságainak hálózata szintén alapvető szerepet játszhat a Charta helyes alkalmazásának felügyeletében.

Az európai ombudsman kész lenne felelősséget vállalni azért, hogy az alapvető jogokkal kapcsolatos ügyeket a Bíróság elé terjessze, ha az ombudsman rendes vizsgálata során nem sikerülne megoldást találni.

Remélem, hogy az Európai Parlament képviselői az Európa jövőjéről szóló konventben támogatni fogják ezeket az ombudsmanok és petíciós bizottságok hálózatára, valamint az európai ombudsman megbízatására vonatkozó javaslatokat.

Végezetül szeretnék köszönetet mondani minden olyan intézménynek és szervnek, amely az európai polgárok érdekében hatékonyan együttműködött az ombudsmannal.

Szeretnék továbbá köszönetet mondani az Európai Parlamentnek és Petíciós Bizottságának a jó tanácsaikért és támogatásukért. Külön köszönet illeti a Petíciós Bizottság elnökét, GEMELLI urat és az ombudsman idei éves jelentésével foglalkozó előadót, WYN urat. Üdvözlöm az ombudsman és a Petíciós Bizottság közötti szorosabb együttműködésre vonatkozó javaslataikat, amelyek remélem, hogy az európai polgárok javát szolgáló konkrét eredményhez vezetnek.

Köszönöm a figyelmet.