Jó napot. - Jó napot. Örömömre szolgál, hogy újra itt lehetek Önökkel ezen a panelen, amely egy számomra nagy és nyilvánvaló jelentőséggel bíró kérdésről szól: az ombudsmanok és a petíciós bizottságok szerepe az uniós jog megsértésének feltárásában.

Az ombudsmanok az emberek és a közigazgatás közötti térben dolgoznak, és ez a pozíció lehetővé teszi számunkra, hogy pontosan lássuk, hol merülnek fel problémák, és ajánlásaink és egyéb eszközeink révén hatékonyabb, átláthatóbb és elszámoltathatóbb közszolgáltatást próbálunk elérni.  A puha hatalom használatával dolgozunk, de ellenőrzési és vizsgálati hatáskörünk lehetővé teszi számunkra, hogy teljes mértékben feltárjuk a problémát, és ezáltal befolyásoljuk a változást.

Néha egy egyéni panasz egy sokkal szélesebb csoportot érintő jelentős problémát tárhat fel, vagy hasonló panaszok sorozata rendszerszintű problémára is rámutathat.

Az ilyen helyzetekben gyakran hatékonyabbnak tartottam, ha „saját kezdeményezési” hatáskörömet arra használom, hogy szélesebb körű stratégiai vizsgálatokat indítsak e rendszerszintű kérdések megvizsgálása érdekében, ahelyett, hogy minden egyes panasz esetében külön vizsgálatokat indítanék.

Az egyik konkrét példa, amely a mai téma középpontjába kerül, az arra irányuló stratégiai vizsgálatom volt, hogy a Bizottság hogyan kezeli a kötelezettségszegési panaszokat az úgynevezett „EU Pilot” rendszer keretében.

Az EU Pilot célja az uniós jog megsértésének korai szakaszban történő orvoslása és a hivatalos kötelezettségszegési eljárások alkalmazásának elkerülése. Miután azonban számos panasz érkezett a kísérleti projekttel kapcsolatban, úgy döntöttem, hogy átfogóbb megközelítést alkalmazok a felvetett kérdésekkel kapcsolatban.

Stratégiai vizsgálatom különböző problémákat tárt fel, ami arra késztette a Bizottságot, hogy javítsa a panaszosok kezelésére vonatkozó eljárásait. Bár ez üdvözlendő volt, további javaslatokat tettem arra vonatkozóan, hogy a Bizottság hogyan javíthatná tovább a panaszosokkal fenntartott kapcsolatait és fokozhatná az átláthatóságot. Megállapítottam, hogy a problémák nagy része abból ered, hogy a Bizottság nem érti, hogyan kezeli a kötelezettségszegési ügyeket, és hogy a Bizottság időnként nem képes kezelni azon emberek elvárásait, akik valóban megpróbálnak kijavítani egy észlelt hibát.

Ha például a Bizottság úgy dönt, hogy nem indít eljárást, vagy úgy dönt, hogy megszünteti az eljárást, megfelelő magyarázatot kell adnia a panaszosnak, és ha ez nem vezet frusztrációhoz és panaszokhoz.

Például az elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv Németország általi végrehajtásával kapcsolatos panasszal foglalkoztam, és azt javasoltam, hogy a Bizottság vagy nyissa meg újra a panaszt, vagy adjon megfelelő magyarázatot arra, hogy miért nem. Végül jobb magyarázatot adott a panaszos által felvetett egyik kérdésre, de általános magyarázatai még mindig nem voltak teljesen kielégítőek.

Munkám másik fontos területe, amely az uniós jog megsértésének feltárására törekvőket is segítheti, a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés iránti elutasított kérelmek kezelése. Gyakran előfordul, hogy azok, akik az intézmények birtokában lévő dokumentumokhoz kívánnak hozzáférni, ezt a problémára való figyelemfelhívás érdekében teszik.

Ennek egy nagyon konkrét példája volt az a közelmúltbeli panasz, amellyel egy európai parlamenti képviselő foglalkozott, aki hozzáférést kért a járművek kibocsátásával foglalkozó uniós szabályozási bizottság üléseinek jegyzőkönyveihez. Az Európai Parlament dízelbotrányra vonatkozó vizsgálatával összefüggésben szeretett volna hozzáférni ezekhez a nyilvántartásokhoz. Javasoltam, hogy a Bizottság biztosítson lényegesen nagyobb hozzáférést ezekhez a jegyzőkönyvekhez, és különösen a tagállamok képviselőinek álláspontjaihoz. Ahogy már korábban is mondtam, a polgároknak nem kevésbé joguk kell, hogy legyen ahhoz, hogy lássák, mit csinálnak a kormányaik Brüsszelben.

*******

A nemzeti és regionális ombudsmanokkal az Ombudsmanok Európai Hálózatán keresztül végzett munkám újabb lehetőséget kínál az uniós jog megsértésének feltárására és kezelésére.

Az Ombudsmanok Európai Hálózatának tagjai kérdéseket intézhetnek hozzám a vizsgálataik során felmerült uniós kérdésekkel kapcsolatban. Ezt követően segítséget nyújtok nekik abban, hogy szakértői válaszokat kapjanak az uniós intézményektől. Ez elősegítheti a nemzeti és regionális vizsgálatok olyan módon történő megoldását, amely egyébként nem lett volna lehetséges. Ennek egyik közelmúltbeli példája a belga szövetségi ombudsman által a családegyesítési irányelvvel kapcsolatban felvetett kérdés volt. Amikor ír ombudsman voltam, gyakran használtam ezt a szolgáltatást például a mezőgazdasági támogatások és juttatások területén.

Az Ombudsmanok Európai Hálózatának egy másik releváns eszköze az a „párhuzamos” vizsgálat és kezdeményezés, amelyet a hálózat tagjaival együtt indítok az uniós, nemzeti vagy regionális közigazgatást egyaránt érintő kérdések megvizsgálása érdekében. Erre példa egy párhuzamos kezdeményezés, amelyet azzal kapcsolatban indítottunk, hogy a tagállamok hogyan hajtják végre az ózonréteget lebontó anyagokról szóló uniós irányelvet. E kezdeményezéssel összefüggésben sürgettem a Bizottságot, hogy fontolja meg a megfelelőségi ellenőrzésekben való gyakorlatiasabb szerepvállalást. Megvizsgáltuk továbbá az exporthitel-biztosítási rendszereket és azoknak az uniós emberi jogi kötelezettségeknek való adminisztratív megfelelését, valamint azt, hogy a sikertelen menedékkérőkkel hogyan bánnak a harmadik országokba való visszaküldéskor.

*******

Ez csak néhány példa arra, hogy munkám miként segíthet felhívni a figyelmet az uniós jog megsértésére. Természetesen vannak más releváns példák is a nemzeti és regionális ombudsmanok és petíciós bizottságok munkájából. Várakozással tekintek az elé, hogy e vitacsoport keretében még többet hallhassak ezekről.