Bizottsági szolgálati munkadokumentum

Az EKB etikai keretrendszere: az Európai Ombudsman Hivatalának észrevételei

Ez a munkadokumentum három szakaszból áll. Az I. rész röviden ismerteti az EKB új bankfelügyeleti funkcióit és az ombudsman eddigi szerepvállalását ezen a területen, a II. rész ismerteti az EKB jelenlegi és tervezett új etikai keretrendszerét, a III. rész pedig észrevételeket tartalmaz az új etikai keretrendszer tervezetével kapcsolatban ^[1].

I. A kontextus

Az EKB új felügyeleti funkciói

Az Európai Központi Bank (EKB) arra készül, hogy 2014. november 4-től új bankfelügyeleti feladatokat vállaljon. Az új rendszerben az EKB közvetlenül felügyel mintegy 130 "jelentős" hitelintézetet, amelyek az euroövezet összes banki eszközének közel 85%-át képviselik, és szorosan együttműködik az illetékes nemzeti hatóságokkal a többi mintegy 6000 hitelintézet felügyeletében. Az úgynevezett egységes felügyeleti mechanizmus (SSM) célja, hogy segítse a biztonságos bankszektor biztosítását az európai gazdaság és polgárai szolgálatában.

A pénzügyi felügyelet hatáskörrel rendelkezik arra, hogy jelentősen befolyásolja az egyes pénzügyi intézmények, a fogyasztók, sőt az országok érdekeit. Az EKB többek között eldönti, hogy egy bankot be kell-e zárni, hogy több tőkét kell-e tartania, vagy túlzott kockázatot jelentő tevékenységeket kell-e elidegenítenie, hogy feloszthatja-e a nyereséget a részvényesek között, és hogy szükség van-e a vezetés megváltoztatására. Az EKB továbbá hatáskörrel rendelkezik arra, hogy a közvetlenül alkalmazandó uniós jog megsértése esetén az éves forgalom legfeljebb 10%-áig terjedő pénzbírságot szabjon ki. E feladatok hatékony ellátása érdekében az EKB széles körű vizsgálati hatáskörrel fog rendelkezni, beleértve a helyszíni ellenőrzések elvégzésének, az összes szükséges információ rendelkezésére bocsátásának és a vizsgálatok lefolytatásának lehetőségét.

Miután már a világ egyik legfüggetlenebb központi bankjaként szerzett hírnevet, az EKB kivételesen erős intézménnyé válik, amikor átveszi ezeket a további felügyeleti feladatokat. Míg a hatékony bankfelügyelet függetlenséget és nagyfokú titoktartást igényel, a rendszer hitelessége erős mechanizmusokat is igényel az elszámoltathatóság és az integritás biztosítása érdekében. Ez annál is inkább így van, mivel az EKB új feladatai jellegüknél fogva jelentős mértékben befolyásolhatják az EKB stabil monetáris politikai hírnevét. Az elszámoltathatósági keretnek ezért arányban kell állnia az EKB új feladatainak, hatásköreinek és felelősségi köreinek jellegével és terjedelmével.

Az SSM-rendelet a politikai elszámoltathatóság különböző csatornáiról rendelkezik, és az EKB jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, valamint a nemzeti parlamenteknek. Ezenkívül az EKB-nak bizonyos adatszolgáltatási kötelezettségei vannak az Európai Bizottság felé. A rendelet egy felülvizsgálati testület (ABR) létrehozását is előirányozza, amely belsőleg foglalkozik az EKB ezen új területen hozott határozatainak felülvizsgálatára irányuló kérelmekkel ^[2].

A nyilvános elszámoltathatóság biztosítása érdekében az átláthatósági kötelezettségeket teljes mértékben be kell építeni az EKB intézményi keretébe. A bankfelügyelet területén a magas szintű titoktartás elengedhetetlen annak biztosításához, hogy az árérzékeny információkkal ne lehessen személyes haszonszerzés céljából visszaélni, és azokat az információkat ne hozzák nyilvánosságra, amelyek veszélyeztethetik a jogos kereskedelmi érdekek stabilitását és/vagy a pénzügyi rendszer stabilitásához fűződő közérdeket. Ugyanakkor, bár a titoktartás alapvető fontosságú, az átláthatóság is: az EKB-nak a lehető legnyitottabbnak kell lennie az általa hozott felügyeleti döntéseket és azok indokait illetően. Ezenkívül az EKB-nak a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésre vonatkozó szabályait felül kell vizsgálni új feladatainak figyelembevétele érdekében, mivel úgy tűnik, hogy az EUMSZ 15. cikke az EKB-ra bízza, hogy meggyőző egyensúlyt találjon az átláthatóság általános elve és az alapvető feladataival kapcsolatos titoktartás szükségessége között ^[3]. Az ombudsman dönthet úgy, hogy az elkövetkező hónapokban részletesebben megvizsgálja ezeket a kérdéseket.

Ezen túlmenően az EKB-nak biztosítania és bizonyítania kell, hogy munkatársai a legmagasabb szintű szakmai hozzáértéssel és feddhetetlenséggel látják el feladataikat. E tekintetben különös figyelmet érdemelnek az EKB olyan területekre vonatkozó szabályai és irányelvei, mint az etika és a visszaélések bejelentése.

B Az ombudsman részvétele

Az ombudsman és az EKB elnöke 2014. május 6-án ülésezett. Megbeszéléseik során az elnök megemlítette, hogy az EKB etikai keretrendszerének felülvizsgálata folyamatban van. Az ombudsman felajánlotta, hogy rendelkezésre bocsátja hivatalának erőforrásait, hogy segítse a Bankot az olyan témákkal kapcsolatos döntéshozatalban, amelyekben az ombudsman megfelelő tapasztalattal és szakértelemmel rendelkezik. Az ombudsman 2014. május 26-án kelt levelében megismételte ezt az ajánlatot. Az elnök 2014. június 18-i levelében elfogadta ezt az ajánlatot.

Amint azt az elnök levele előirányozza, az EKB és az ombudsman közötti együttműködés ebben a kérdésben a szolgálatok szintjén zajlik. Ezt a szolgálatok közötti e-mail-váltás is megerősítette. Az ombudsman 2014. május 26-i levele, az elnök 2014. június 18-i levele és a szolgálatok közötti e-mail-váltás közvetlenül elérhető az ombudsman nyilvános nyilvántartásában. A szolgálatok között 2014. július 23-án tartott ülésről készült feljegyzést, valamint ezt a munkadokumentumot, amely a szolgálatok között e kérdésről folytatott megbeszélések jegyzőkönyvét képezi, szintén közzétesszük a nyilvános jegyzékben.

Részünkről az ezzel a témával kapcsolatos munkát a Főtitkárságon belül az Igazgatótanács koordinálja.

Az EKB szolgálatai két korlátozott hozzáférésű EKB-aktát küldtek nekünk, nevezetesen: i. az Európai Központi Bank személyzete alkalmazási feltételeinek és a rövid távú alkalmazási feltételeknek az etikai keret tekintetében történő módosításáról szóló, 2014. HH/NN-i 6 oldalas európai központi banki határozattervezet (EKB/2014/NPX)^[4]; (ii) az Európai Központi Bank személyzeti szabályzatának az etikai keret tekintetében történő módosításáról szóló, 2014. HH/NN-i 21 oldalas európai központi banki határozattervezet (EKB/2014/NPX).

Míg mindkét határozatot az EKB elnökének kell aláírnia, az (i) dokumentumot az EKB végső döntéshozó szerve, a Kormányzótanács, az (ii) dokumentumot pedig az EKB Igazgatósága fogadja el (lásd alább a III.B "Eljárás" fejezetet). Az alábbi megjegyzések többsége a (ii) dokumentumra vonatkozik, amely valójában az EKB etikai keretrendszere.

II Az EKB etikai keretrendszere

A. A jelenlegi etikai keret

A jelenlegi etikai keretrendszerre ^[5] az EKB személyzeti szabályzatának 0. részeként hivatkozunk. A 2010-ből származó 5 oldalas dokumentum a következő cikkeket tartalmazza:

0.1 Általános rendelkezések

0.2 Etikai tisztviselő

0.3 Szakmai titoktartás

0.4 Házon belüli kapcsolatok

0.5 Az EKB forrásainak felhasználása

0.6 Méltóság a munkahelyen

0.7 A szakmai kötelességszegések bejelentésére vonatkozó kötelezettség ^[6]

0.8 Összeférhetetlenség - általános szabály

0.9 Házastárs vagy elismert élettárs keresőtevékenysége

0.10 Ajándékok adása és elfogadása

0.11 Szakmai feladatok ellátása során végzett külső tevékenységek

0.12 Magántevékenységek

0,13 Beszerzés

0.14 Tárgyalás a jövőbeli foglalkoztatásról

0.15 Díjak, kitüntetések és kitüntetések

0.16 Kapcsolatok a külső felekkel

0.17 Bennfentes kereskedelem

B. Az új etikai keret tervezete

Az új etikai keretet tartalmazó határozattervezet felépítése a következő:

0.1 Általános rendelkezések és elvek

0.2 Függetlenség

Összeférhetetlenség

Ajándékok és vendéglátás

Közbeszerzés

Díjak, kitüntetések és kitüntetések

Harmadik felektől szakmai feladatok ellátásáért történő fizetés tilalma

Külső tevékenységek

Házastárs vagy elismert élettárs keresőtevékenysége

A munkaviszony megszűnését követő korlátozások (leendő szakmai tevékenységek megtárgyalása, értesítési kötelezettségek, várakozási időszakok)

0.3 Professzionális szabványok

Szakmai titoktartás

Kapcsolatok külső felekkel

Házon belüli kapcsolatok

A felügyeleti és monetáris politikai funkciók szétválasztása elvének tiszteletben tartása

0.4 Magánjellegű pénzügyi tranzakciók

Általános elvek

A magánjellegű pénzügyi ügyletek kategóriái (nevezetesen mentesített, tiltott, előzetes engedélyhez kötött, utólagos jelentéstételhez kötött, tiltott ügyletekből származó meglévő eszközök, engedély iránti kérelem, harmadik fél általi diszkrecionális vagyonkezelés)

A megfelelés ellenőrzése

0.5 Méltóság a munkahelyen (olyan kérdésekre terjed ki, mint a megkülönböztetés és a zaklatás)

0.6 Az EKB forrásainak felhasználása

0.7 Végrehajtás

C. Az etikai keretrendszer és az EKB magatartási kódexe(i)

Az SSM-rendelet 19. cikkének (3) bekezdése szerint (a „Függetlenség” cím alatt) „miután a felügyeleti testület megvizsgálta, hogy szükség van-e magatartási kódexre, a Kormányzótanács magatartási kódexet dolgoz ki és tesz közzé az EKB bankfelügyeletben részt vevő személyzete és vezetése számára, különös tekintettel az összeférhetetlenségre”. Az etikai keret módosításáról szóló határozattervezet (8) preambulumbekezdése a következőképpen szól: „Az Európai Parlament és az Európai Központi Bank közötti, az egységes felügyeleti mechanizmus keretében az EKB-ra ruházott feladatok gyakorlása feletti demokratikus elszámoltathatóság és felügyelet gyakorlásának gyakorlati szabályairól szóló intézményközi megállapodás előírja, hogy »a magatartási kódex foglalkozik az összeférhetetlenséggel kapcsolatos kérdésekkel, és biztosítja a felügyeleti és monetáris politikai funkciók szétválasztására vonatkozó szabályok tiszteletben tartását«.”

Az EKB szolgálatai megerősítették (telefonos kapcsolat, 2014. július 4.), hogy az új etikai keretrendszer tervezete valójában a fent említett, „Az EKB bankfelügyeletben részt vevő személyzetének és vezetőségének magatartási kódexe”^[7].

III Észrevételek az új etikai keret tervezetével kapcsolatban

A. Bevezetés

Amint azt az ombudsmannak az uniós köztisztviselőkre vonatkozó közszolgálati elveiről szóló bevezetőjében ^[8] felvázoltuk, a szabályok – bármilyen gondosan fogalmazzák is meg azokat – nem szüntetik meg annak szükségességét, hogy a magas szintű etikai elvekre is összpontosítsanak. A szabályok nem értelmezik és alkalmazzák önmagukat. Ahhoz, hogy megértsük, mit jelentenek a konkrét helyzetekben, gyakran ítéletre van szükség. Ezenkívül nem lehet olyan szabályokat meghatározni, amelyek mindent lefednek.

Mindezek alapján hasznos lenne felkérni az EKB-t, hogy hívja fel munkatársai figyelmét az ombudsman által kidolgozott közszolgálati elvekre. Ezek az elvek az uniós köztisztviselőkre vonatkozó etikai normák magas szintű lepárlását jelentik. Az elvek szem előtt tartása segítheti a köztisztviselőket abban, hogy megértsék és helyesen alkalmazzák a szabályokat, és a helyes döntéshez vezetheti őket azokban a helyzetekben, amikor ítéletet kell hozniuk.

A szolgálatok 2014. július 23-i ülésén megvitatott napirendi pont: Az EKB arra törekszik, hogy képzései során felhívja munkatársai figyelmét az ombudsman közszolgálati elveire.

B. Az új etikai keret tervezetének elfogadására vonatkozó eljárás

Az új etikai keretrendszer tervezete az EKB belső szakértői konzultációinak két fordulójának tárgyát fogja képezni ^[9]. Az Európai Parlament és az EKB közötti intézményközi megállapodással összhangban az EKB még az új etikai keretrendszer elfogadása előtt tájékoztatja a Parlamentet annak főbb elemeiről. Az új keretrendszert az EKB Felügyeleti Testülete, a Magas Szintű Audit Bizottság és az EKB döntéshozó testületei is megkapják.

Nincs tudomásunk nyilvános konzultációra vonatkozó tervekről, és az EKB-t sem terheli jogi kötelezettség ilyen konzultáció lefolytatására. Ezenkívül a szabályalkotásra vonatkozó kulcsfontosságú hivatkozási pontunknak nem célja, hogy szigorúan belső szabályokra vonatkozzon ^[10]. Hasznos lehet azonban felhívni a figyelmet arra, hogy az új etikai keret végleges elfogadása előtt lehetőség van egy vagy több kulcsfontosságú civil társadalmi szervezet (pl. a Transparency International) észrevételeinek bekérésére, és ezzel egyidejűleg a szövegtervezetet online elérhetővé kell tenni.

A szolgálatok 2014. július 23-i ülésén megvitatott napirendi pont: Az EKB képviselői megemlítették, hogy jelenleg számos nyilvános konzultáció van folyamatban/tervezett a Bank új felügyeleti funkcióival kapcsolatban. Hangsúlyozták, hogy az új etikai keret tervezetével kapcsolatban már kiterjedt konzultációra került sor (lásd alább a „Benchmarking” című C. szakaszt), továbbá utaltak arra, hogy az új etikai keret tervezetét továbbítani fogják az Európai Parlamentnek, amelynek nyilvános vitához kell vezetnie.

C. Összehasonlító teljesítményértékelés

Ami az uniós szintű bevált gyakorlatokra, a tagállamokra és az OECD-hez hasonló szervezetekre való támaszkodást illeti, a következő anyagok relevánsak.

Uniós szint: Bár az EU személyzeti szabályzata nem alkalmazandó az EKB-ra ^[11], a vonatkozó személyzeti szabályzati rendelkezések alapjául szolgáló elvek (nevezetesen a 11., 11a., 12., 12a., 12b., 13., 15., 16., 17., 17a., 19., 21., 21a., 22., 22a., 22b. és 22c. cikk) hasznos inspirációs forrásként szolgálhatnak a Bank számára felülvizsgált etikai keretrendszerének kidolgozásához. További inspirációt jelenthet a Bizottság Versenypolitikai Főigazgatósága által alkalmazott etikai és feddhetetlenségi kódex. Az RA már javasolta az EKB szolgálatainak, hogy hasznos lenne, ha megvizsgálnák a Versenypolitikai Főigazgatóság kódexét.

Az ombudsman jelenleg vizsgálatot folytat az Európai Bizottság személyzetére és volt személyzetére vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok végrehajtásáról. Az ombudsman által vizsgált kérdések listája, amely magában foglalja a „forgóajtó-jelenséggel” kapcsolatos ügyek független értékelésének lehetőségét és a szankciókkal kapcsolatos kérdéseket, megtalálható az ombudsman honlapján ^[12]. Az ombudsman arra számít, hogy ősszel megteszi a következő lépést ebben a fontos ügyben, és tájékoztatni fogja az EKB-t, hogy inspirációt meríthessen az ombudsman e területen végzett munkájából.

Tagállamok: Tekintettel arra, hogy (i) a bankfelügyeletet eddig tagállami szinten végezték, és (ii) az EKB és az illetékes nemzeti hatóságok munkatársai közös felügyeleti csoportokban fognak együttműködni ^[13], az EKB tagállami szinten is megvizsgálhatja a vonatkozó szabályokat annak biztosítása érdekében, hogy etikai keretrendszere bizonyíthatóan a legmagasabb szintű normákat tartalmazza.

OECD: A vonatkozó OECD-anyagok közé tartozik az „Iránymutatások az összeférhetetlenség kezeléséhez a közszolgálatban ^[14]”, a „Közszolgálatot követő foglalkoztatás – az összeférhetetlenség megelőzésének bevált gyakorlatai”^[15] és a „Forgóajtó-jelenség, elszámoltathatóság és átláthatóság – újonnan felmerülő szabályozási aggályok és szakpolitikai megoldások a pénzügyi válságban”^[16].

Az EKB szolgálatai arról tájékoztatták az RA-t, hogy a szabályok – különösen a magánjellegű pénzügyi tranzakciókra és az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályok – kidolgozása során az EKB már kiterjedt összehasonlító teljesítményértékelést végzett, különösen a többi uniós intézmény, a hasonló pénzügyi intézmények, például a Bank of England és az USA Federal Reserve, valamint az eurorendszerbeli központi bankok és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank nemzeti szabályai tekintetében.

A szolgálatok 2014. július 23-i ülésén megvitatott napirendi pont: Az EKB képviselői az ülésen tisztázták, hogy az EKB az etikai keretrendszer felülvizsgálata során releváns anyagok nagyon széles körére támaszkodott, beleértve az OECD-től származó anyagokat is.

D. Az új etikai keretrendszer tervezetének személyi hatálya

Az EKB és az illetékes nemzeti hatóságok munkatársai közös felügyeleti csoportokban dolgoznak együtt. Az EKB etikai keretrendszere azonban nem alkalmazandó az INH-któl származó személyekre ^[17]. Az EKB szolgálatai arról tájékoztatták az RA-t, hogy az EKB az SSM személyzetére vonatkozó közös normák kialakításán fog munkálkodni annak érdekében, hogy a lehető legnagyobb mértékben harmonizálja az e területre vonatkozó normákat.

Az EKB-nak biztosítania kell, hogy a közös felügyeleti csoportok munkatársai hatékonyan együtt tudjanak működni, annak ellenére, hogy az etikai kérdésekben általuk követett írásbeli iránymutatás eltérő lehet, még akkor is, ha az alapul szolgáló elvek azonosak. Közös etikai keret nélkül nagy a félreértések vagy eltérések kockázata, ha a gyakorlatban összetett kérdések merülnek fel, különösen, ha gyors fellépésre van szükség. Különösen az EKB közös felügyeleti csoportokban dolgozó munkatársainak lehet szükségük további iránymutatásra az etikai keretrendszer tervezetének következő rendelkezéseivel kapcsolatban:

A szakmai titoktartásról szóló 0.3.1. cikk: „A személyzet tagjai felhatalmazást kérnek arra, hogy szükség esetén az EKB-n belül és kívül is közzétegyék az információkat.”

A „Külső felekkel fenntartott kapcsolatok” című 0.3.2.1. cikk: „(...) a személyzet tagjai nem kérhetnek és nem fogadhatnak el utasításokat az EKB-n kívüli (...) személyektől.”^[18]

A 0.3.2.2. cikk úgy rendelkezik, hogy „a személyzet tagjai az egységes felügyeleti mechanizmusban (SSM) részt vevő illetékes nemzeti hatóságoknál dolgozó kollégáikkal a szoros kölcsönös együttműködés szellemében tartják a kapcsolatot, szem előtt tartva az EKB felé fennálló kötelezettségeiket és az EKB pártatlan szerepét a KBER-en belül”.

A szolgálatok 2014. július 23-i ülésén megvitatott napirendi pont: Az EKB képviselői kifejtették, hogy az EKB és a nemzeti alkalmazottak már együttműködtek olyan területeken, mint a bankjegyek ellenőrzése, és ez eddig problémamentes volt. Ami például azt illeti, hogy az EKB személyzetének esetlegesen követnie kell az INH-alkoordinátor utasításait, az EKB képviselői kifejtették, hogy az EKB személyzete nem az INH-alkoordinátor irányítása alatt fog dolgozni. Az EKB képviselői kifejtették továbbá, hogy további iránymutatásokat fognak kiadni az etikai keretrendszer egyes rendelkezéseinek értelmezésére és alkalmazására vonatkozóan, többek között a fent említett területek némelyikével kapcsolatban.

E. Az új etikai keretrendszer tervezetének tartalma

Ez a szakasz az új etikai keret tervezetének azon szempontjait vizsgálja, amelyekkel az ombudsman hivatala a legtöbb tapasztalatot szerezte, nevezetesen i. az összeférhetetlenséget, ii. a szakmai titoktartási kötelezettségeket, iii. a magánjellegű pénzügyi tranzakciókat és iv. a visszaélések bejelentését.

i. Összeférhetetlenség

Az összeférhetetlenséggel az új etikai keret tervezetének különböző cikkei foglalkoznak, nevezetesen az „Összeférhetetlenség” című 0.2.1. cikk, valamint a „Foglalkoztatást követő korlátozások” című 0.2.8. cikk, amely az értesítési kötelezettségekre és a várakozási időszakokra terjed ki.

a) Meghatározás

Az EKB az új etikai keretrendszer tervezetének különböző pontjain utal a tényleges, potenciális és vélt összeférhetetlenségre. Hasznos lenne e fogalmak magyarázata, esetleg az OECD fogalommeghatározásaira való hivatkozással, amelyek a következők:

„Az »összeférhetetlenség« magában foglalja a köztisztviselő közfeladatai és magánérdekei közötti összeütközést, amelyben a köztisztviselőnek olyan magánérdekei vannak, amelyek helytelenül befolyásolhatják hivatali feladatainak és kötelezettségeinek ellátását.”^[19]

„Nyilvánvaló összeférhetetlenség akkor áll fenn, ha úgy tűnik, hogy a nyilvánosság

a tisztviselő magánérdekei helytelenül befolyásolhatják feladatai ellátását, de valójában nem ez a helyzet.”

„Lehetséges összeférhetetlenség akkor merül fel, ha a köztisztviselőnek olyan magánérdekei vannak, amelyek összeférhetetlenséget eredményeznének, ha a tisztviselő a jövőben releváns (azaz egymásnak ellentmondó) hivatali feladatokban venne részt.”

A nyilvánvaló és potenciális összeférhetetlenség fogalmát illetően hasznos lehet továbbá felhívni az EKB szolgálatainak figyelmét az ombudsman 297/2013/FOR ^[20] ügyben hozott határozatának alábbi bekezdéseire:

„Az, hogy egy köztisztviselő az összeférhetetlenség következtében ténylegesen módosítja-e magatartását, irreleváns annak meghatározása szempontjából, hogy fennáll-e olyan összeférhetetlenség a köztisztviselő magánérdekei és közérdekei között, amely helytelenül befolyásolhatja az adott személy hivatalos feladatainak és kötelezettségeinek ellátását. A köztisztviselő magatartásának magánérdekek általi befolyásolására vonatkozó kilátás, sőt annak valószínűsége az, ami az összeférhetetlenség fennállásának megállapítása szempontjából központi jelentőséggel bír. Bár a köztisztviselő magatartását ténylegesen megváltoztató összeférhetetlenség konkrét példája valóban nagyon súlyos lenne, az a tény, hogy ilyen példa nem bizonyított, irreleváns (...)” (56. §)

„Az ombudsman e tekintetben hangsúlyozza, hogy az összeférhetetlenség fogalmának célja annak biztosítása, hogy ne merüljön fel olyan helyzet, amikor egy személyt közfeladat ellátása során magánérdekek befolyásolhatnak. Az összeférhetetlenség fogalma pusztán az ilyen befolyás bekövetkezésének lehetőségét kívánja orvosolni." (66. §)

Valójában nem világos, hogy az EKB szabálytervezetei valóban lefedik-e a vélt összeférhetetlenségeket. Az EKB szolgálatait fel lehetne kérni, hogy vizsgálják felül ezt a fontos pontot.

A szolgálatok 2014. július 23-i ülésén megvitatott napirendi pont: Az EKB képviselői pontosítást kértek a „látszólagos/észlelt” összeférhetetlenség fogalmával kapcsolatban. Hasznos lenne néhány konkrét példa az ombudsman munkájából.

b) Az „összeférhetetlenség” kifejezés használata

Az EKB etikai keretrendszerét módosító határozattervezet (6) preambulumbekezdése a következőképpen szól: „Az 1024/2013/EU tanácsi rendelet alapján az EKB az árstabilitás fenntartását célzó monetáris politikai feladatai mellett felügyeleti feladatokat is ellát a hitelintézetek biztonságának és stabilitásának, valamint a pénzügyi rendszer stabilitásának védelme céljából. Ezeket a feladatokat külön-külön kell ellátni az összeférhetetlenség elkerülése és annak biztosítása érdekében, hogy minden funkciót az alkalmazandó célkitűzésekkel összhangban lássanak el.” (utólagos kiemelés)

Az összeférhetetlenség OECD-meghatározása szerint az összeférhetetlenség „a közfeladat és a köztisztviselő magánérdekei közötti összeütközés (...)” (utólagos kiemelés). A (6) preambulumbekezdésben említett konfliktus nem tartozik e fogalommeghatározás alá, mivel a tisztviselő „közfeladatának” két aspektusa közötti lehetséges konfliktusra vonatkozik. Hasznos lenne azt javasolni, hogy az „összeférhetetlenség” kifejezést ne használják a monetáris politikai és felügyeleti feladatok szétválasztásával összefüggésben, a zavartól való félelem miatt. Az EKB-nak inkább továbbra is az „elkülönítés” fogalmára kellene hivatkoznia.

A szolgálatok 2014. július 23-i ülésén megvitatott napirendi pont: Az EKB képviselői az SSM-rendelet (65) preambulumbekezdésére hivatkoztak, amely ebben az összefüggésben „összeférhetetlenségre” hivatkozik, és amelyből az új etikai keretrendszer tervezetének (6) preambulumbekezdése származik. Megemlítették, hogy a „funkciók ütközése” megfelelőbb kifejezés lehet.

c) Hűtési időszakok

Az SSM-rendelet 31. cikkének (3) bekezdése a következőképpen rendelkezik:

„Az EKB átfogó és formális eljárásokat – többek között etikai eljárásokat és arányos időszakokat – hoz létre és tart fenn a felügyeleti testület tagjainak és az EKB felügyeleti tevékenységet végző alkalmazottainak két éven belüli későbbi alkalmazásából eredő esetleges összeférhetetlenségek előzetes értékelése és megelőzése érdekében, és az alkalmazandó adatvédelmi szabályokra is figyelemmel gondoskodik a megfelelő közzétételekről.

(...)

A felügyeleti tevékenységet végző EKB-alkalmazottak esetében ezek az eljárások meghatározzák az értékelés hatálya alá tartozó pozíciók kategóriáit, valamint azokat az időszakokat, amelyek arányosak az EKB-nál való alkalmazásuk során a felügyeleti tevékenységekben részt vevő alkalmazottak feladataival.”(utólagos kiemelés)

Az új etikai keretrendszer tervezete például a következő rendelkezést tartalmazza:

A 0.2.8.3. cikk a) pontja: „A személyzet azon tagjai, akik az EKB-nál való foglalkoztatásuk alatt legalább hat hónapig felügyeleti tevékenységekben vettek részt, csak a következő munkakörökben kezdhetnek dolgozni: (1) olyan hitelintézet, amelynek felügyeletében közvetlenül részt vettek i. két év elteltével, ha az I. vagy annál magasabb fizetési osztályba tartoznak; ii. egy év, ha az F/G-től H-ig ^[21] terjedő fizetési sávban vannak attól a naptól számítva, amikor a hitelintézet felügyeletében való közvetlen részvételük megszűnt." (utólagos kiemelés)

A 0.2.8.3. cikk a) pontja arra a kilátásra is utal, hogy egy ilyen hitelintézet közvetlen versenytársánál fognak dolgozni, amely esetben a releváns időszakok i. egy év, illetve ii. hat hónap. Ezek az időszakok azonban nem lehetnek rövidebbek az előző bekezdésben előírtaknál, mivel a volt alkalmazott ugyanolyan (ha nem több) értékes információt adhat a versenytársnak, mint az általa felügyelt hitelintézetnek.

Felmerülhet a kérdés, hogy a várakozási időszakokra vonatkozó fontos rendelkezés miért korlátozódik arra, hogy egy olyan hitelintézetnél dolgozzon, „amelynek felügyeletében közvetlenül részt vett”, vagy egy ilyen hitelintézet „közvetlen versenytársánál”. Ez lehetővé tenné az érintett személyek számára, hogy visszavonulási időszak nélkül csatlakozzanak más típusú vállalkozásokhoz (például tanácsadó cégekhez).

A 0.2.8.6. cikk szerint „az Igazgatóság eltekinthet a várakozási időszakoktól vagy csökkentheti azokat (...), ha olyan különleges körülmények állnak fenn, amelyek kizárják a későbbi szakmai tevékenységekből eredő esetleges összeférhetetlenséget”.

Az EU személyzeti szabályzatának ^[22] 16. cikkétől eltérően az EKB felügyeleti feladatokat ellátó alkalmazottaira vonatkozó ökölszabály az, hogy bizonyos ideig tilos a magánszektoron belüli bizonyos szervezetekhez költözni, kivéve, ha az Igazgatóság másként határoz. Azzal lehet érvelni, hogy a felügyeleti személyzet feladatainak jellege miatt ez a megfelelőbb megközelítés. Amennyiben az Igazgatóság valóban eltekint a várakozási időszaktól vagy lerövidíti azt, az ilyen kivételt megfelelően meg kell indokolni és közzé kell tenni (lásd alább az „Átláthatóság” című g) szakaszt).

A szolgálatok 2014. július 23-i ülésén megvitatott napirendi pont: Az EKB képviselői emlékeztettek arra, hogy a munkavállaláshoz való jog alapvető jog, és hogy e jog bármilyen korlátozásának meg kell felelnie az arányosság elvének. Kifejtették, hogy kiterjedt konzultációt folytattak, és arra törekedtek, hogy megtalálják a megfelelő egyensúlyt a munkavállaló alapvető joga és a közérdek védelmének szükségessége között. Rámutattak arra, hogy az EKB-n belül egyes szerződések rövid, határozott idejű szerződések, és hogy az EKB-nak biztosítania kell, hogy a Bank által elvégzendő feladatokkal arányos tapasztalattal és szakértelemmel rendelkező személyeket vonzzon. Az EKB képviselői hangsúlyozták továbbá a szakmai titoktartási kötelezettség fontosságát, és emlékeztettek arra, hogy a magánszektorba történő bármely költözésre a szakmai titoktartási kötelezettségek tiszteletben tartása mellett került sor.

Rendelkeznek átmeneti juttatásokról azon alkalmazottak számára, akik az EKB-nál való foglalkoztatásuk megszűnését követően nem folytathatnak meghatározott szakmai tevékenységet, nem találnak megfelelő alternatívát, és ennek következtében hat hónapnál hosszabb ideig munkanélküliek. Ezek a juttatások a nyilvánosság számára nagyvonalúnak tűnhetnek (az első hat hónapban az utolsó alapilletmény 80%-a, az azt követő évben 60%-a), és hasznos lenne, ha az EKB további magyarázatokkal szolgálna. Az EKB szolgálatait fel lehetne kérni annak mérlegelésére, hogy meggyőződtek-e arról, hogy ésszerű egyensúly alakult ki a munkavállaláshoz való egyéni jog és a közérdek között.

A szolgálatok 2014. július 23-i ülésén megvitatott napirendi pont: Az EKB képviselői rámutattak, hogy ezen a területen nagyon szigorú feltételek vonatkoznak a szóban forgó juttatásra való jogosultságra. Rámutattak továbbá arra, hogy e kérdéssel kapcsolatban kiterjedt összehasonlító teljesítményértékelést végeztek. Megjegyezték például, hogy a volt uniós alkalmazottak számára elérhető álláskeresési járadékok magasabbak, mint az EKB volt alkalmazottai számára elérhetők.

d) Korábbi kollégák lobbizása

Ami a volt kollégák lobbizásának tilalmát illeti, az EKB határidői rövidebbek, mint az EU személyzeti szabályzatának 16. cikkében előírt határidők (hat hónap az EKB vezető tisztviselői esetében, szemben az EU személyzeti szabályzatának hatálya alá tartozó vezető tisztviselők 12 hónapjával). Ezt felül kell vizsgálni.

A szolgálatok 2014. július 23-i ülésén megvitatott napirendi pont: Az EKB képviselői megemlítették, hogy az EKB – sajátos feladatai miatt – ritkán képezi lobbitevékenység tárgyát. Az ombudsman képviselői rámutattak, hogy a jelenlegi alkalmazottakat is kötelezni kell arra, hogy elkerüljék a korábbi kollégákkal szembeni preferenciális bánásmódot.

e) Összeférhetetlenségi nyilatkozatok és összeférhetetlenségi nyilatkozatok ^[23]

Az EKB hasznosan hivatkozhat az EU decentralizált ügynökségein belüli összeférhetetlenség megelőzéséről és kezeléséről szóló bizottsági iránymutatásokra ^[24]. Ez az iránymutatás például a pénzügyi érdekeltségekkel, valamint a házastárs/élettárs/eltartott családtagok ^[25] aktuális tevékenységével és pénzügyi érdekeltségeivel kapcsolatos nyilatkozatokra vonatkozik, amelyek összeférhetetlenség kockázatával járhatnak. Az iránymutatások szerint az összeférhetetlenség kockázatának való kitettség mértékétől függően előfordulhat, hogy az érdekeltségi nyilatkozatokat legalább évente írásban kell benyújtani és frissíteni kell. A nyilatkozatokat nyilvános ellenőrzés céljából hozzáférhetővé kell tenni, kellően tiszteletben tartva a személyes adatok védelmére vonatkozó uniós szabályokat (lásd alább az „Átláthatóság” című g) szakaszt).

A szolgálatok 2014. július 23-i ülésén megvitatott napirendi pont: Az ombudsman képviselői rámutattak, hogy előnyösebb, ha a munkavállalóknak és a volt munkavállalóknak évente nyilatkozatot kell aláírniuk arról, hogy megfelelnek az EKB-val szembeni szakmai kötelezettségeiknek. Így a megfelelés biztosítása nem az EKB-ra, hanem rájuk hárul. Az EKB képviselői kifejtették, hogy az etikai keretrendszer tervezete jelentéstételi kötelezettségeket tartalmaz, különösen az összeférhetetlenség tekintetében. Emellett éves megfelelőségi nyilatkozatot is figyelembe kell venni. Ami az "eltartott családtagokat" illeti, az etikai keretrendszer tervezete előírja az EKB munkatársai számára, hogy jelentsék különösen a házastársak vagy élettársak szakmai tevékenységéből eredő összeférhetetlenségeket. Megfelelő jogalap hiányában azonban nehéz lenne a házastársak vagy családtagok számára bejelentési kötelezettségeket megállapítani. .

f) Megfelelési osztály

A jelenlegi keretben előírt etikai tisztviselő helyettesítésére megfelelési egységet hoznak létre. A preambulum (14) preambulumbekezdése szerint ezt a külön egységet azzal a céllal hozzák létre, hogy „elősegítse a meg nem felelési események megelőzését, és ilyen események bekövetkezése esetén növelje az EKB reagálási képességét”. A Megfelelési Osztály többek között tanácsot ad az EKB munkatársainak az etikai keretrendszer értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatban. Ez nagyon üdvözlendő. Hasznos lenne, ha az EKB szolgálatai – amennyiben még nem tették meg – kapcsolatba lépnének az Egyesült Államok Szövetségi Kormányzati Etikai Hivatalával ^[26], amely nagy tapasztalattal rendelkezik ezen a területen.

A tanácsadás mellett a megfelelési egységnek bizonyos esetekben engedélyt kell adnia (pl. a 0.2.4. cikk előírja, hogy a személyzet tagjainak a díjak, kitüntetések vagy kitüntetések elfogadása előtt engedélyt kell szerezniük a megfelelési egységtől, a 0.4.2.3. cikk pedig előírja, hogy a személyzet tagjainak bizonyos pénzügyi tranzakciók végrehajtása előtt engedélyt kell kérniük). Hasonlóképpen, a megfelelési egység felkérheti a személyzet tagjait bizonyos eszközök elidegenítésére, ha az ilyen elidegenítés az összeférhetetlenség elkerülése érdekében szükséges (0.4.2.5. cikk). A 0.4.1.2. cikk előírja továbbá, hogy a megfelelési egység kötelező erejű iránymutatásokat adhat ki a magánjellegű pénzügyi tranzakciókról szóló 0,4. cikk értelmezésére és alkalmazására vonatkozóan. Végezetül, amennyiben a szakmai kötelezettségek megszegésének gyanújára okot adó bizonyítékot tárnak fel, a megfelelési egység értékeli a lehetséges jogsértést, és amennyiben megalapozott, további vizsgálat vagy fegyelmi nyomon követés céljából jelenti azt az illetékes szervnek.

A megfelelési osztály egyértelműen döntő szerepet fog játszani annak biztosításában, hogy az EKB munkatársai tiszteletben tartsák az új etikai keretrendszer szerinti kötelezettségeiket. Hasznos lenne tudni, hogy az EKB milyen forrásokat fordít erre az egységre.

A szolgálatok 2014. július 23-i ülésén megvitatott napirendi pont: Az ombudsman képviselői rámutattak a hiteles megfelelési egység fontosságára egy olyan szervezeti kultúra előmozdítása érdekében, amely nem tolerálja az összeférhetetlenséget, a bennfentes kereskedelmet és az etikai keret egyéb megsértését. Az EKB képviselői elismerték az egység fontos szerepét.

g) Átláthatóság

Az SSM-rendelet 31. cikkének (3) bekezdésével összhangban („az EKB megfelelő közzétételeket ír elő az alkalmazandó adatvédelmi szabályokra is figyelemmel”) az EKB-nak mérlegelnie kell, hogy proaktívan közzéteszi-e a várakozási időszakokkal és a lobbitevékenység tilalmával kapcsolatos információkat. (Az új uniós személyzeti szabályzat 16. cikkének negyedik francia bekezdése kimondja, hogy „minden intézmény évente közzéteszi a harmadik bekezdés végrehajtására vonatkozó információkat, beleértve az értékelt esetek listáját is”.) Határozottan javasoljuk, hogy tegye ezt meg például az EKB honlapjának erre a célra fenntartott részén keresztül. Ennek során az EKB figyelembe veheti az európai adatvédelmi biztos összeférhetetlenséggel kapcsolatos jövőbeli iránymutatásait is.

A szolgálatok 2014. július 23-i ülésén megvitatott napirendi pont: Az ombudsman képviselői rámutattak, hogy az átláthatóság az EKB alkalmazottainak és korábbi alkalmazottainak érdekeit is szolgálhatja azáltal, hogy védi őket és megőrzi feddhetetlenségüket. A forgóajtó-jelenséggel kapcsolatos információk proaktív közzétételével az EKB segíthet a nyilvánvaló összeférhetetlenségek kezelésében. Az ombudsman képviselői e tekintetben felhívták a figyelmet a közelmúltban létrehozott Európai Vállalati Megfigyelőközpontra, a RevolvingDoorWatch-ra.

h) Ajándékok és vendéglátás

Az ajándékokra és a vendéglátásra vonatkozó rendelkezések meglehetősen homályosan vannak megfogalmazva. Az új etikai keretrendszer tervezete 0,2.2.3. cikkének c) pontja például úgy rendelkezik, hogy az EKB személyzete elfogadhatja a következőket: „olyan különleges körülmények között nyújtott előnyök, amelyek között elutasításuk bűncselekményt okozott volna, vagy súlyosan veszélyeztette volna a szakmai kapcsolatot”. A bűncselekmény elkövetésének kockázata rendkívül szubjektív elem.

A szabálytervezet előírja, hogy ezeket az előnyöket indokolatlan késedelem nélkül nyilvántartásba kell venni a megfelelési egységnél. Hasznos lehet hozzátenni, hogy ha ezek az előnyök fizikai ajándékok formáját öltik, akkor általában az EKB tulajdonává kell válniuk.

A szolgálatok 2014. július 23-i ülésén megvitatott napirendi pont: Az EKB képviselői kijelentették, hogy véleményük szerint a szabályok kellően egyértelműek, de azokat a szabályok értelmezésére és alkalmazására vonatkozó iránymutatások fogják tovább pontosítani. Továbbá elmagyarázták, hogy szokás adományokat adományozni jótékonysági célokra.

i. Szankciók és korrekciós intézkedések

Úgy tűnik, hogy az új etikai keret tervezete nem tartalmaz rendelkezéseket a jogsértések (például a tényleges vagy potenciális összeférhetetlenség bejelentésének elmulasztása) esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozóan. Magától értetődik, hogy az igazgatási vizsgálatokra és a fegyelmi eljárásokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, bár hasznos lehet ennek pontosítása. Azt is meg kell jegyezni, hogy ezen a területen nehéz hagyományos fegyelmi szankciókat alkalmazni vagy kiszabni, különösen akkor, ha az érintett személy már elhagyta az intézményt. Ezenkívül, ha az érintett személy anélkül vett részt a döntéshozatali eljárásban, hogy érdekeltségét bejelentette volna, az EKB korrekciós intézkedéseket tehet, különösen felülvizsgálhatja vagy visszavonhatja ezt a határozatot, ha az összeférhetetlenség súlyosan érinti.

ii. Szakmai titoktartási kötelezettség

A Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmányának 37. cikke a szolgálati jogviszony megszűnését követően is előírja a szakmai titoktartás kötelezettségét. Az SSM-rendelet továbbá úgy rendelkezik, hogy „a bizalmasnak minősített információk kezelésére vonatkozó uniós jogi rendelkezések, különösen a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 53–62. cikke szigorú szakmai titoktartási kötelezettségeket ír elő az illetékes hatóságok és alkalmazottaik számára a hitelintézetek felügyelete tekintetében”.

Az EKB egyértelművé tette, hogy a monetáris politikai oldalról az EKB felügyeleti oldalára vagy fordítva áthelyezett alkalmazottaknak tiszteletben kell tartaniuk az elkülönítés elvét, és titoktartási és titoktartási kötelezettségeknek kell megfelelniük. Másrészt az európai parlamenti képviselők kérdéseire válaszolva az EKB azt mondta, hogy a belső mobilitás kulcsfontosságú a közös vállalati kultúra előmozdítása, a silómentalitás elkerülése és az alkalmazkodó emberi erőforrásokkal rendelkező rugalmas szervezet megteremtése szempontjából. Az EKB munkatársai számára nehézséget okozhat annak meghatározása, hogy mikor jogosultak az információk kollégákkal való megosztására, és hogy ez jogilag mikor tilos számukra. A felügyeleti és a monetáris politikai funkciók szétválasztásával csak futólag foglalkozik az új etikai keretrendszer tervezete ^[27]. Ez annak ellenére van így, hogy a fent említett, az Európai Parlament és az Európai Központi Bank közötti intézményközi megállapodás úgy rendelkezik, hogy „a magatartási kódex foglalkozik az összeférhetetlenségi ügyekkel, és biztosítja a felügyeleti és a monetáris politikai funkciók szétválasztására vonatkozó szabályok tiszteletben tartását”. (utólagos kiemelés)

Bölcs dolog lenne tisztázni a szakmai titoktartási kötelezettség terjedelmét a bank tisztviselőinek a bank monetáris politikai szektorai és felügyeleti szektorai közötti mobilitása esetén. Hasznos lenne az is, ha az EKB szolgálatai tisztáznák, hogy a megfelelési egység szerepe magában foglalja-e a személyzetnek nyújtott tanácsadást ebben a kérdésben, és ha nem, akkor hol fordulhatnak a személyzet tanácsért.

A szolgálatok 2014. július 23-i ülését [28] követően felvetett pont: Az EKB képviselői rámutattak, hogy külön szabályrendszer készül az elkülönítési elv végrehajtására, beleértve a szakmai titoktartási követelményeket is.

iii. Magánjellegű pénzügyi tranzakciók

Az etikai keretrendszert módosító határozattervezet (9) preambulumbekezdése úgy rendelkezik, hogy „a magánjellegű pénzügyi tevékenységekre vonatkozó jelenlegi szabályokat ki kell igazítani annak jobb biztosítása érdekében, hogy a személyzet ne végezzen olyan magánjellegű pénzügyi tranzakciókat, amelyekről úgy vélik vagy vélhetik, hogy olyan bizalmas információkon alapulnak, amelyeket a személyzet az EKB-nál végzett szakmai feladataival összefüggésben szerzett”.

Emlékeztetni kell arra, hogy a jelenlegi szabályok vonatkozó szakasza a „bennfentes kereskedelemre” hivatkozik (a jelenlegi etikai keret 0,17. szakasza). Hasonlóképpen úgy tűnik, hogy az új etikai keret tervezetének „Magánjellegű pénzügyi tranzakciók” című 0,4. szakaszát inkább a bennfentes kereskedelem elkerülésének szükségessége inspirálja, mint az összeférhetetlenség kérdésének kezelése.

A szolgálatok 2014. július 23-i ülését követően felvetett kérdés: Az EKB képviselői kifejtették, hogy a magánjellegű pénzügyi tranzakciókra vonatkozó szabályok célja a bennfentes kereskedelem, de az összeférhetetlenség elkerülése is. Hivatkozás történt az etikai keretrendszer tervezetének 0.4.1.1, 0.4.2.2 és 0.4.2.5 cikkére.

Ami konkrétan az összeférhetetlenség kérdését illeti, az EU személyzeti szabályzata 11a. cikkének (3) bekezdése előírja, hogy „[a] tisztviselő sem közvetlenül, sem közvetve nem tarthat fenn és nem szerezhet meg olyan jellegű vagy nagyságrendű érdekeltséget olyan vállalkozásokban, amelyek annak az intézménynek a fennhatósága alá tartoznak, amelyhez tartozik, vagy amelyek kapcsolatban állnak azzal az intézménnyel, amely befolyásolhatja függetlenségét feladatai ellátása során.” E tekintetben hasznos lenne felhívni az EKB szolgálatainak figyelmét az ombudsman 642/2012/TN ^{ügyben [29]} hozott határozatára, amelyben az ombudsman megállapította, hogy:

• összeférhetetlenség áll fenn az EMA azon alkalmazottja esetében, aki egy gyógyszeripari vállalat részvényeinek tulajdonosa vagy tényleges tulajdonosa, ha az adott vállalattal kapcsolatos eljárásokon vagy feladatokon dolgozik, mivel a vállalat részvényeinek birtoklása (beleértve az ilyen részvények tényleges tulajdonlását is) az adott alkalmazott objektivitásának elvesztését eredményezheti. Még az is előfordulhat, hogy összeférhetetlenség merül fel, ha az EMA érintett alkalmazottja olyan gyógyszeripari vállalatokkal kapcsolatos kérdésekkel foglalkozik, amelyek versenyeznek azzal a vállalattal, amelynek részvényei közvetlenül vagy közvetve az EMA alkalmazottjának tulajdonában vannak;

• a gyógyszeripari vállalatokban való részesedések akkor is problémásak lehetnek, ha az EMA személyzetének érintett tagja nem közvetlenül az említett gyógyszeripari vállalatokkal kapcsolatos eljárásokon vagy feladatokon dolgozik és nem is fog dolgozni. Az EMA személyzetének tagjai az EMA-nál végzett munkájuk során tudomást szerezhetnek a gyógyszeripari vállalatok kereskedelmi kilátásaival kapcsolatos érzékeny, nem nyilvános információkról (például a vállalat termékeire vagy egy versenytárs vállalat termékeire vonatkozó forgalombahozatali engedélyezési eljárás státuszáról). Fontos biztosítani a nyilvánosságot arról, hogy még az sem kizárt, hogy a munkavállalók részvényportfóliójukkal kapcsolatos választásai ^[30] akár akaratlanul is kapcsolódjanak azokhoz az információkhoz, amelyekhez az érintett személy az EMA-nál végzett munkája során juthatott. Az ombudsman e tekintetben megjegyezte, hogy az EMA nyílt hozzáférésű informatikai rendszert működtet. Az EMA valamennyi munkatársa ezért hozzáférhet a gyógyszeripar által benyújtott forgalombahozatali engedély iránti kérelmekkel kapcsolatos bizalmas információkhoz, beleértve e kérelmek jelenlegi státuszát is;

• Helyénvaló, hogy az EMA a személyzet minden tagját arra utasítja, hogy egyetlen gyógyszeripari vállalatban se vásároljanak részesedést. Az EMA-nak arra is utasítania kell az általa felvett személyzetet, hogy az EMA-nál való alkalmazásuk megkezdése előtt – akár közvetlenül, akár közvetve ^[31] – rendelkezzenek a gyógyszeripari vállalatokban meglévő jelentős részesedésükkel;
• ha az alkalmazott csak jelentéktelen részesedéssel rendelkezne az érintett társaságban, nem valószínű, hogy az érintett részesedés csorbítaná függetlenségét.

Az EKB által felügyelendő bankokban fennálló esetleges részesedésekkel ezért az új etikai keretrendszerben kifejezetten foglalkozni kell.

A szolgálatok 2014. július 23-i ülését követően felvetett kérdés: Az EKB képviselői rámutattak, hogy az új etikai keretrendszer szerint az EKB személyzetének minden tagja számára tilos lesz a pénzügyi vállalatok (köztük a hitelintézetek) által kibocsátott részvényekkel és kötvényekkel, valamint a kapcsolódó származtatott eszközökkel való kereskedés (az új etikai keretrendszer tervezetének 0.4.2.2 cikke). Ezenkívül az EKB felkérheti a személyzetet a meglévő eszközök értékesítésére, ha ez az összeférhetetlenség elkerülése érdekében szükséges (lásd az új etikai keretrendszer tervezete 0.4.2.5. cikkének utolsó szakaszát).

Az EKB új etikai keretrendszere tervezetének 0.4.1.1 cikke lehetővé teszi a személyzet tagjai számára, hogy "magánjellegű pénzügyi tranzakciókat" hajtsanak végre "harmadik fél számlájára". Az EKB szolgálatai felülvizsgálhatják ezt a rendelkezést, vagy legalább egyértelműbben meghatározhatják a "magán" és a "harmadik fél" fogalmát.

iv. Visszaélés bejelentése

Az új etikai keret tervezete nem tartalmaz érdemi rendelkezéseket a visszaélések bejelentésére vonatkozóan, ezzel a kérdéssel most külön foglalkozunk. Hasznos lehet azonban, ha az EKB szolgálatai figyelembe veszik az ombudsman visszaélés bejelentésével kapcsolatos saját kezdeményezésű vizsgálatát. Az ombudsman hivatala tájékoztatás céljából megküldi a vonatkozó dokumentumokat az EKB-nak [32].

Különösen az SSM-rendelet 23. cikkének fényében, amely „A jogsértések bejelentése” cím alatt előírja, hogy „az EKB biztosítja, hogy hatékony mechanizmusok álljanak rendelkezésre a 4. cikk (3) bekezdésében említett jogi aktusok hitelintézetek, pénzügyi holdingtársaságok, vegyes pénzügyi holdingtársaságok vagy a részt vevő tagállamok illetékes hatóságai általi megsértésének bejelentésére, beleértve a jogsértésekről szóló bejelentések fogadására és nyomon követésére vonatkozó konkrét eljárásokat is. Ezeknek az eljárásoknak összhangban kell lenniük a vonatkozó uniós jogszabályokkal, és biztosítaniuk kell a következő elvek alkalmazását: megfelelő védelem a jogsértést bejelentő személyek számára, a személyes adatok védelme és a vádlott megfelelő védelme” címmel, az EKB elgondolkodhat azon, hogy ebben az összefüggésben hogyan szándékozik megvédeni a harmadik feleket.

Végül ebben a kérdésben az EKB az alkalmazási feltételek 3. cikke d) pontjának következő megfogalmazását javasolja:

„(...) A személyzet tagjai betartják az EKB etikai keretrendszerének rendelkezéseit, és különösen:

(...)

betartják a szakmai etika legszigorúbb normáit, és lojálisan járnak el az EKB-hoz;

(...)”

(utólagos kiemelés)

A személyzet tagjai olyan helyzetbe kerülhetnek, hogy súlyos szabálytalanságokat kell bejelenteniük az EKB-n kívül, például az ombudsmannak vagy az OLAF-nak. A fenti megfogalmazást ezért felül lehetne vizsgálni, hogy az „Unióhoz való hűségre” hivatkozzon, amely az uniós személyzeti szabályzat 11. cikkében és az ombudsman közszolgálati elveiben meghatározott fogalom.

Hasonlóképpen, az alkalmazási feltételek módosításáról szóló határozattervezet (3) preambulumbekezdése utal arra, hogy a személyzetnek „mindig kizárólag az Unió és az EKB érdekében kell eljárnia (...)”. Nem zárható ki, hogy ezek az érdekek nem mindig egyeznek meg. Ezért a „(...) és az EKB” szövegrész elhagyható. Ugyanez az észrevétel tehető az etikai keretrendszer módosításáról szóló határozattervezet (3) preambulumbekezdésével kapcsolatban is, amely kimondja, hogy „a személyzetnek mindenkor kizárólag az Unió és az EKB érdekében kell eljárnia (...)”.

A szolgálatok 2014. július 23-i ülését követően felvetett kérdés: Az EKB képviselői rámutattak, hogy az EKB az egyetlen olyan uniós intézmény, amely jogi személyiséggel rendelkezik, és ez a fentiekben is tükröződik.

 

[1] Észrevételeink nem az új etikai keret tervezetének minden egyes aspektusára vonatkoznak, hanem azokra a szempontokra, amelyekkel az ombudsman a legtöbb tapasztalatot szerezte.

[2] Az ABR által a felülvizsgálati kérelmek kezelése terén végzett munka és az ombudsman által a panaszok kezelése terén végzett munka közötti kapcsolatot a Hivatalnak egy bizonyos szakaszban meg kell vizsgálnia. Ez a kérdés azonban nem tartozik e munkadokumentum hatálya alá.

[3] Meg kell jegyezni, hogy az SSM-rendelet (59) preambulumbekezdése a következőképpen rendelkezik: „Az EUMSZ 15. cikkének (3) bekezdésében említett rendeletnek meg kell határoznia azokat a részletes szabályokat, amelyek az EUMSZ-szel összhangban lehetővé teszik az EKB birtokában lévő, a felügyeleti feladatok ellátásából eredő dokumentumokhoz való hozzáférést.”

[4] Az 1999. március 31-én módosított, az Európai Központi Bank alkalmazottai alkalmazási feltételeinek elfogadásáról szóló, 1998. június 9-i EKB/1998/4 határozat tartalmazza az EKB és alkalmazottai közötti munkaviszonyra vonatkozó szabályokat.

[5] Elérhető a következő internetcímen: https://www.ecb.europa.eu/ecb/legal/pdf/c_10420100423en00030007.pdf

[6] Ezek a visszaélések bejelentésére vonatkozó rendelkezések már nem szerepelnek az új etikai keretrendszer tervezetében, mivel az EKB jelenleg külön eljárást alkalmaz a szakmai kötelezettségek megsértését bejelentő alkalmazottak védelmére.

[7] Az EKB új felügyeleti testületének tagjai számára külön magatartási kódexet dolgoznak ki, míg az EKB már rendelkezik a Kormányzótanácsra vonatkozó magatartási kódexszel, valamint az Igazgatóság tagjaira vonatkozó kiegészítő etikai kódexszel. A kiegészítő kódexben meghatározott szabályokra is figyelemmel az Igazgatóság tagjainak be kell tartaniuk a személyzet tagjaira vonatkozó etikai keretrendszerben meghatározott elveket és a Kormányzótanács tagjaira vonatkozó magatartási kódexben meghatározott szabályokat.

[8] Az elvek az ombudsman honlapján érhetők el:

http://www.ombudsman.europa.eu/en/resources/publicserviceprinciples.faces

[9] Jelenleg a személyzeti konzultációk első fordulójának tárgyát képezi.

[10] A ReNEUAL közigazgatási szabályalkotásról szóló II. könyvének, amely ösztönzi a nyilvános konzultációt, nem célja, hogy lefedje a belső szabályokat.

[11] A Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmánya (36.1. cikk) előírja, hogy a Kormányzótanács határozza meg az EKB személyzetének alkalmazási feltételeit.

[12] http://www.ombudsman.europa.eu/en/cases/correspondence.faces/en/52714/html.bookmark

[13] Az SSM-keretrendelet 3. cikkének (1) bekezdése szerint „A mechanizmusban részt vevő tagállamokban minden egyes jelentős felügyelt szervezet vagy jelentős felügyelt csoport felügyeletére közös felügyeleti csoportot kell létrehozni. Minden közös felügyeleti csoport az EKB és az INH-k személyzetének a 4. cikkel összhangban kinevezett tagjaiból áll, akik az EKB személyzetének egy kijelölt tagja (a továbbiakban: a közös felügyeleti csoport koordinátora) és egy vagy több INH-alkoordinátor koordinálásával dolgoznak, a 6. cikkben részletesebben meghatározottak szerint.”

[14] Elérhető a következő internetcímen: http://www.oecd.org/dataoecd/13/22/2957360.pdf

[15] Elérhető: http://www.oecd-ilibrary.org/governance/post-public-employment_9789264056701-en

[16] Elérhető a következő internetcímen: http://www.oecd.org/officialdocuments/publicdisplaydocumentpdf/?cote=GOV/PGC/ETH(2009)2&docLanguage=En

[17] Kivéve, ha ez utóbbiakat természetesen az EKB-hoz rendelik ki. Lásd az új etikai keretrendszer tervezetének 0.1.2. cikkét.

[18] Az SSM-keretrendelet 3. cikkének (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy „az EKB személyzetének tagjai (...), akik az EKB személyzetének kijelölt tagja (a továbbiakban: a közös felügyeleti csoport koordinátora) és egy vagy több INH-alkoordinátor koordinálása mellett dolgoznak (...)” (utólagos kiemelés)

[19] Ha ugyanis elfogadhatatlan az összeütközés lehetősége a köztisztviselő mint magánszemély érdekei (magánszemélyek cselekvőképességével kapcsolatos érdekek) és a köztisztviselői vagy köztisztviselői kötelessége (hivatalos kötelesség) között, akkor „összeütközésről” beszélhetünk.

[20] Elérhető a következő internetcímen: http://www.ombudsman.europa.eu/cases/decision.faces/hu/52934/html.bookmark

[21] Az I. vagy afölötti illetménysáv a junior menedzsmentre/tanácsadókra és afölöttiekre vonatkozik, míg az F/G–H illetménybank a szakértőnek felel meg.

[22] A személyzeti szabályzat 16. cikke a következőképpen szól: „Azok a tisztviselők, akik a szolgálati jogviszony megszűnését követő két éven belül keresőtevékenységet kívánnak folytatni, függetlenül attól, hogy az jövedelemszerző-e vagy sem, erről külön formanyomtatványon tájékoztatják intézményüket. Ha ez a tevékenység a tisztviselő által a szolgálati idejének utolsó három évében végzett munkához kapcsolódik, és az intézmény jogos érdekeivel való összeütközéshez vezethet, a kinevezésre jogosult hatóság a szolgálati érdekre tekintettel megtilthatja a tisztviselő számára e tevékenység folytatását, vagy jóváhagyását az általa megfelelőnek ítélt feltételekhez kötheti.”

[23] A személyzeti szabályzat nem ír elő érdekeltségi nyilatkozatot. Mindazonáltal egyes bizottsági főigazgatóságok – sajátos feladataikat figyelembe véve – külön szabályokkal rendelkeznek az összeférhetetlenségi nyilatkozatra vonatkozóan (a személyzeti szabályzat 11a. cikke).

[24] Elérhető a következő címen: http://europa.eu/agencies/documents/2013-12-10_guidelines_on_conflict_of_interests_hu.pdf

[25] Az új etikai keretrendszer tervezete jelenleg nem terjed ki az eltartott családtagokra.

[26] Lásd www.oge.gov

[27] Lásd az új etikai keretrendszer tervezetének "A felügyeleti és monetáris politikai funkciók szétválasztása elvének tiszteletben tartása" című 0.3.4. cikkét, amely a következőképpen szól: „A személyzet tagjai tiszteletben tartják a felügyeleti és a monetáris politikai funkciók szétválasztásának elvét, az ezen elvet végrehajtó szabályokban meghatározottak szerint.”

[28] Mivel a 2014. július 23-i ülésen nem lehetett minden pontot megvitatni, néhány pontot az ülést követően közöltek.

[29] Elérhető a következő internetcímen: http://www.ombudsman.europa.eu/cases/decision.faces/en/53111/html.bookmark Lásd különösen a 46–55. pontot.

[30] Az ilyen választási lehetőségek közé tartoznak a "vásárlási döntések", az "eladási döntések" vagy a "visszatartási döntések".

[31] A közvetett tulajdonlás magában foglalhatja a bizalmi vagyonkezelési konstrukciókon keresztüli tényleges tulajdonlást is. Bár az EMA ebben az ügyben azt javasolta, hogy a panaszos a részvényeit bizalmi vagyonkezelési konstrukcióba helyezhette volna, az ombudsman úgy ítélte meg, hogy a bizalmi vagyonkezelési konstrukcióknak az EMA személyzete általi használata a gyógyszeripari vállalatok részvényeinek birtoklására szintén problémás lehet, kivéve, ha szigorú feltételek teljesülnek.

[32] Erre 2014. július 28-án került sor e-mailben.