Az átláthatóság hiánya (916/2000/GG)

A Tanács az ombudsman közbenjárását követően dokumentumokat bocsát a Statewatch rendelkezésére.

A Statewatch, az EU-ban a polgári szabadságjogokat nyomon követő egyesült királyságbeli csoport panaszt nyújtott be az ombudsmanhoz, miután a Tanács megtagadta tőle a „felső szintű csoport” és az „EU–USA munkacsoport” napirendjéhez való hozzáférést. A Tanács azt állította, hogy a dokumentumok nem „a Tanács birtokában” vannak, hanem a Főtitkárság birtokában, amely a Tanácstól „eltérő” intézmény. Az ombudsman elutasította ezt az érvet, hangsúlyozva annak fontosságát, hogy az európai polgárok számára a lehető legszélesebb körű hozzáférést kell biztosítani az információkhoz, és tiszteletben kell tartani a dokumentumokhoz való hozzáférés jogára vonatkozó szabályokat. A Tanács felülvizsgálta eredeti határozatát, és hozzáférést biztosított a panaszos számára a dokumentumokhoz.

Késedelmes fizetés (780/2000/GG)

Egy német cég 1995-től kap fizetést és kamatot, miután panaszt tett az ombudsmannál.

Egy német tanácsadó cég azt kifogásolta, hogy a Bizottság hatéves késedelem után még mindig nem fizette be a díj utolsó részletét. A cég 1994-ben nyújtotta be a szükséges programjelentést és pénzügyi kimutatást. Az ombudsman megállapította, hogy a programmal kapcsolatos ügyeket a Bizottság technikai segítségnyújtási hivatala (TAO) kezelte. Ezt a hivatalt ezt követően bezárták, és a belga igazságszolgáltatás lezárta a vonatkozó aktákat, ami azt jelenti, hogy a Bizottságnak nem volt hozzáférése azokhoz. Az ombudsman megállapította, hogy bár a késedelem egy része annak tudható be, hogy a TAO nem foglalkozott az üggyel, a Bizottság nem menthető fel. Vizsgálata során a Bizottság megkapta az iratok másolatát, és kifizette az utolsó részletet és az 1995. évi kamatokat.

Elkerülhető késleltetés (367/98/(VK)GG)

A Bizottság rendezi az ausztriai helyi alkalmazottaira vonatkozó kiegészítő biztosítási rendszerekkel kapcsolatos panaszokat.

Az ombudsmanhoz panasz érkezett a Bizottság bécsi képviseletének két helyi alkalmazottjától, azt állítva, hogy a Bizottság nem hozott létre kiegészítő biztosítási rendszereket az ott dolgozó helyi alkalmazottak számára. Az 1994-ben hatályba lépett szabályok értelmében a Bizottságnak ésszerű időn belül létre kellett hoznia ezeket a programokat. Több mint hat évvel később ezt nem tette meg. Az ombudsmannak adott válaszában a Bizottság közölte, hogy egy vállalattal ideiglenes munkaképtelenségre vonatkozó kiegészítő biztosítási szerződést kötött. Megállapodott továbbá arról, hogy 1995. január 1-jétől visszamenőleges hatállyal kiegészítő biztosítási kötvényeket hoz létre a rokkantság, az elhalálozás és a nyugdíjazás tekintetében.

Gondatlanság (OI/3/2001/SM)

A Bizottság Közös Kutatóközpontjának Erőforrások Igazgatósága intézkedéseket fogad el annak érdekében, hogy az ombudsman vizsgálatát követően javítsa munkamódszereit.

Az ombudsman hivatalból vizsgálatot indított az isprai (Olaszország) igazgatóság működésével kapcsolatban, miután számos kritikai észrevételt kellett tennie a támogatás kedvezményezettjeivel szembeni rossz bánásmódtól a szabálytalan munkaerő-felvételi eljárásokon át a tisztességtelen szerződési feltételekig terjedő kérdésekben. A vizsgálatra válaszul az igazgatóság intézkedéseket jelentett be, többek között utasításokat adott a személyzetnek, hogy kerüljék el a túlzott késedelmeket az ajánlattételi kérelmekre való válaszadás során, belső számítógépes rendszert hozott létre a levelezésre való válaszadás határidejének nyomon követésére, decentralizált panasztételi eljárást és decentralizált pénzügyi ellenőrzési rendszert vezetett be.

A védelemhez való jog megsértése (995/98/OV)

A Bizottság az ombudsman vizsgálatát követően lépéseket tesz a polgárok jogainak védelme érdekében a kötelezettségszegési ügyekben.

Egy görög állampolgár keresetet nyújtott be a Bizottsághoz, azt állítva, hogy a görög hatóságok megsértették a közösségi közbeszerzési jogot, amikor odaítélték a thesszaloniki metró építésére irányuló projektet. A panaszos ezt követően megkérdőjelezte azt, ahogyan a Bizottság kivizsgálta és lezárta az ügyét. Az ombudsman megállapította, hogy a Bizottság tévesen tájékoztatta a panaszost a vizsgálat lezárásának okairól, és anélkül zárta le az ügyet, hogy valódi lehetőséget biztosított volna a panaszosnak további bizonyítékok benyújtására. Bírálta a Bizottságot a panasz kezelése miatt, és azt javasolta, hogy dolgozzanak ki egy kódexet, amely szabályozza, hogy a Bizottság hogyan bánik a polgárokkal a kötelezettségszegési eljárás közigazgatási szakaszában. 2002. március 20-án a Bizottság e problémáról közleményt nyújtott be az ombudsmannak és az Európai Parlamentnek.