A panasz előzményei

1. A panaszos két, az Európai Személyzeti Felvételi Hivatal (EPSO) által szervezett, uniós alkalmazottak felvételére irányuló kiválasztási eljárásban vett részt.[1] A kiválasztási eljárásokat az IKT területén dolgozó asszisztensek és tanácsosok felvétele céljából szervezték meg.

2. A panaszos mindkét kiválasztási eljárás valamennyi szakaszában részt vett. Ezt követően az EPSO arról tájékoztatta, hogy nevét nem vették fel azon tartaléklistákra, amelyekről az uniós intézmények személyzetet vehetnek fel, mivel az egyes kiválasztási eljárások utolsó szakaszában nem szerezte meg a szükséges minimális pontszámot.

3. A panaszos arra kérte az EPSO-t, hogy vizsgálja felül határozatát mindkét kiválasztási eljárásban („felülvizsgálati kérelmek” benyújtásával), és az EPSO 2024. július 12-én, illetve 24-én válaszolt. Az EPSO mindkét esetben elutasította a felülvizsgálati kérelmeket, és a következőket állapította meg:

„...a vizsgabizottság alaposan áttekintette az értékelőközpontban szerzett pontszámokat, gondosan újravizsgálta az Ön általános és speciális készségeinek értékelését, és arra a következtetésre jutott, hogy pontszámai megfelelnek az értékelőközpontban nyújtott teljesítményének.

A vizsgabizottság megerősíti, hogy a pontozási folyamat során nem történt hiba, hogy a kompetenciaútlevélben megadott eredmények helyesek, és hogy a kiválasztás eljárási szabályait megfelelően betartották.”

4. Az EPSO válaszainak kézhezvételét követően a panaszos több alkalommal felvette a kapcsolatot az EPSO-val, és további részleteket kért a felülvizsgálati folyamatról, például arról, hogy a felülvizsgálat azt jelentette-e, hogy sor került egy második értékelésre, hogyan végezték el, hogy a második értékelő csoport eltért-e az elsőtől, és hogy a második értékelésre az elsőre való hivatkozás nélkül került-e sor.

5. Mivel a panaszos elégedetlen volt az EPSO válaszaival, az ombudsmanhoz fordult. A panaszos különösen úgy vélte, hogy az EPSO nem válaszolt az általa feltett kérdésekre.

A vizsgálat

6. Az ombudsman vizsgálatot indított azzal kapcsolatban, hogy az EPSO hogyan kezelte a felülvizsgálati kérelmeket.

7. Mivel az ombudsman úgy ítélte meg, hogy az EPSO nem kezelte megfelelően a panaszos aggályait, felkérte az EPSO-t, hogy adjon további válaszokat a panaszosnak, amit 2025. január 27-én meg is tett.

8. Ezt követően 2025 júliusában az ombudsman vizsgálati csoportja találkozott az EPSO-val, hogy megvitassák az ügyet.

A panaszos érvei

9. A panaszos azt állította, hogy az EPSO mindkét felülvizsgálati kérelemre ugyanazt a választ küldte neki. Aggodalmát fejezi ki a felülvizsgálati folyamat átláthatóságával és méltányosságával kapcsolatban. Véleménye szerint a második értékelést önállóan kell elvégezni, nem pedig ugyanazon vizsgabizottságnak, amely az első értékelést végezte. Azzal érvelt, hogy vagy nem értékelték újra a teljesítményét, vagy nem értékelték megfelelően.

10. A panaszos azzal érvelt, hogy ellentmondás van a felülvizsgálati kérelmeire kapott válaszok és az EPSO által az ombudsman vizsgálata során neki küldött további válaszok között. Véleménye szerint az EPSO megpróbálja megakadályozni, hogy a pályázók vitassák az eredményt.

Az EPSO érvei

11. A panaszosnak adott kiegészítő válaszaiban az EPSO lényegében azt állította, hogy a két kiválasztási eljárásra alkalmazandó általános szabályok szerint a pályázók nem vitathatják a teljesítményük vizsgabizottság általi értékelésének érvényességét. A két különböző vizsgabizottság, amely az adott kiválasztási eljárás során megvizsgálta a felülvizsgálati kérelmeit, úgy ítélte meg, hogy e kérelmek a teljesítményének pontozására és értékelésére vonatkoztak. Ezért mindkét felülvizsgálati kérelmet elutasították.

12. Az ombudsman kérdéseire adott válaszaiban az EPSO elismerte, hogy a panaszosnak adott válaszai kissé zavarosak voltak, és „sajnálatos megfogalmazást” tartalmaztak. Valójában nem került sor a panaszos teljesítményének második értékelésére a két kiválasztási eljárás során. Ennek az volt az oka, hogy a panaszos mindkét felülvizsgálati kérelmében nem hivatkozott konkrét értékelési hibára, hanem csupán saját személyes meggyőződésére hivatkozott. Nyilvánvaló hibára utaló bizonyítékok hiányában a vizsgabizottságok korlátozzák felülvizsgálatukat, és nem vizsgálják felül értékelésük érvényességét. A panaszos kérelmeinek kezelése során a vizsgabizottságok csak azt vizsgálták, hogy történtek-e lényeges szabálytalanságok a pályázó pontszámának meghatározásában, vagyis hogy történtek-e hibák a pontszámoknak az informatikai rendszerbe történő bevitele során. Az EPSO hozzátette, hogy ha a panaszos olyan egyértelmű bizonyítékokat terjesztett volna elő, amelyek a vizsgabizottságok által elkövetett nyilvánvaló hibára utalnak, a vizsgabizottságok ezen az alapon felülvizsgálták volna értékeléseiket.

13. Az EPSO kifejtette, hogy az összes felülvizsgálati kérelmet egyetlen Excel-fájlban egyesítik, amely tartalmaz egy döntési táblázatot. Ebben a táblázatban a vizsgabizottság minden egyes kérelmet elemző tagjai megadják döntésüket és annak indokolását, valamint azt, hogy a kérelemre szabványos vagy személyre szabott választ kell-e adni. Az EPSO külön csoporttal rendelkezik, amely a felülvizsgálati kérelmekkel foglalkozik, adminisztratív támogatást nyújt a vizsgabizottságoknak, és „interfészként” működik a vizsgabizottságok és az EPSO-nak a panasz konkrét aspektusáért felelős operatív csoportjai között.

14. Az EPSO jelezte, hogy a felülvizsgálati kérelmekkel összefüggésben a vizsgabizottságok nem vizsgálják felül a jogi érveket. A személyzeti szabályzat 90. cikkének (2) bekezdése szerinti közigazgatási panaszt követően teljes körű jogi felülvizsgálatra kerül sor. A felülvizsgálati kérelem célja, hogy lehetővé tegye a vizsgabizottságok számára a hibák kijavítását, amennyiben azok előfordulnak [2].

Az ombudsman értékelése

15. Az ombudsman megállapította, hogy következetlenségek voltak a panaszos által a felülvizsgálati kérelmeire adott első válaszok és az EPSO-tól az ombudsman vizsgálata keretében kapott válaszok között. Míg a válaszok első csoportja egyértelműen jelezte, hogy felülvizsgálatra került sor, a válaszok második csoportja azt állította, hogy nem ez a helyzet.

16. Az EPSO által a vizsgálat során adott magyarázatok alapján úgy tűnik, hogy a panaszosnak eredetileg megküldött válaszok téves, és nem csupán kissé zavaros információkat tartalmaztak. Ennek alapján a panaszos úgy vélte, hogy teljesítményét újraértékelték, miközben érdemi felülvizsgálatra nem került sor.

17. Amikor a panaszos ezt követően több kérdéssel fordult az EPSO-hoz a felülvizsgálatok gyakorlati elvégzésével kapcsolatban, az EPSO nem javította ki a panaszosnak eredetileg nyújtott félrevezető információkat. Csak az ombudsman vizsgálata során derült ki, hogy az EPSO hogyan kezelte a panaszos felülvizsgálati kérelmeit, nevezetesen, hogy a vizsgabizottság elutasította azokat, és milyen alapon.

18. A vizsgálat során az EPSO észszerű magyarázattal szolgált arra vonatkozóan, hogy a vizsgabizottságok hogyan kezelik a felülvizsgálati kérelmeket, nevezetesen arra vonatkozóan, hogy a vizsgabizottságoknak nyilvánvaló hibára utaló bizonyítékokra lenne szükségük ahhoz, hogy elvégezzék a pályázó teljesítményének érdemi felülvizsgálatát. A vizsgabizottságok a panaszos kérelmeinek elbírálása során ezt a megközelítést követték, megállapítva, hogy az egyik teszt pontszáma nem jelzi előre egy másik teszt teljesítményét, és ezért a tesztek pontszámai közötti különbség, amint azt a panaszos a felülvizsgálat alapjaként állítja, nem minősül nyilvánvaló hibára utaló bizonyítéknak. 

19. Ami azonban a panaszos felülvizsgálati kérelmeire adott válaszok megfogalmazását illeti, az ombudsman következetesen megállapította [3], hogy az EPSO az általa szervezett kiválasztási eljárások keretében köteles egyértelmű, pontos és teljes körű tájékoztatást nyújtani a pályázóknak. Ez vonatkozik a felülvizsgálati kérelmekre is, amely a pályázók rendelkezésére álló jogorvoslati mechanizmus a vizsgabizottság által hozott határozat megtámadására.

20. A panaszosnak küldött eredeti válaszok, amelyek helytelen információkat tartalmaztak, az összes olyan pályázónak megküldött szabványos válaszsablonon alapultak, akiknek a felülvizsgálati kérelmét elutasították. Ez azt jelenti, hogy minden olyan pályázó, akinek kérelme a gyakorlatban nem vezetett érdemi felülvizsgálathoz, téves információkat kapott, amelyek alapján azt hihették, hogy teljesítményüket újraértékelték.

21. Bár a közigazgatási szerveknek nagyon jó okuk van arra, hogy sablonokat és szabványos megfogalmazásokat használjanak a különböző típusú kérelmek megválaszolásakor, az ilyen szabványos válaszokban szereplő információknak pontosaknak kell lenniük, és meg kell adniuk a közigazgatási határozatok helyes indokait. Az EPSO-nak felül kell vizsgálnia az általa használt standard válaszokat annak biztosítása érdekében, hogy a pályázók egyértelmű, pontos és teljes körű választ kapjanak felülvizsgálati kérelmeikre. Ez elengedhetetlen annak biztosításához, hogy a felülvizsgálati eljárás hatékony és hiteles jogorvoslati mechanizmusként szolgáljon.

22. Mivel a vizsgálat során az EPSO tisztázta, hogyan kezelte a panaszos felülvizsgálati kérelmeit, az ombudsman úgy véli, hogy további vizsgálatok nem indokoltak. Az ombudsman azonban javításra irányuló javaslatot fog tenni a fent azonosított kommunikációs probléma kezelése érdekében.

Következtetés

A vizsgálat alapján az ombudsman az alábbi következtetéssel zárja le az ügyet:

Az ombudsman vizsgálata során az EPSO végül tisztázta, hogyan kezelte a panaszos felülvizsgálati kérelmeit. Ezért további vizsgálatok nem indokoltak.

A panaszost és az EPSO-t tájékoztatják erről a döntésről.

Javítási javaslat

Az EPSO-nak gondoskodnia kell arról, hogy a jövőben azok a pályázók, akik felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be, egyértelmű, pontos és teljes körű választ kapjanak, amely tájékoztatja őket arról, hogy a vizsgabizottság felülvizsgálta-e teljesítményüket, és ha nem, ennek okairól.

Teresa Anjinho
európai ombudsman

Strasbourg, 2025.11.7.

[1] https://eu-careers.europa.eu/hu/job-opportunities/assistants-development-configuration-testing-operation-and-maintenance-it (angol nyelven).

https://eu-careers.europa.eu/en/job-opportunities/competition/9187/description

[2] 2022-ben az EPSO úgy határozott, hogy tisztázza a felülvizsgálati szabályok iránti kérelmet, hogy egyértelművé tegye a pályázók számára, hogy különböző célokra különböző eljárások léteznek. Ezért akkor felülvizsgálták a versenyvizsga-felhívások szövegét.

[3] Lásd például az ombudsman OI/1/2023/VS sz. ügyben hozott határozatát, amely elérhető a következő internetcímen: https://www.ombudsman.europa.eu/en/decision/en/180990