P. Nikiforos Diamandouros

P. Nikiforos Diamandouros 1942. június 25-én született a görögországi Athénban. 2003-tól 2013 októberéig ő töltötte be az Európai Unió ombudsmani tisztségét (európai ombudsman). 1998 és 2003 között Görögország első nemzeti ombudsmanja volt. Az Athéni Egyetem Politikatudományi és Közigazgatási Tanszékén az összehasonlító politikatudomány professor emeritusa. 1995 és 1998 között a görög Nemzeti Társadalomkutató Központ (EKKE) igazgatója és elnöke volt. 2012 óta vendégprofesszor a bruges-i College of Europe-nál. 2014 májusában a Görög Akadémia (Nemzeti Művészeti és Tudományos Akadémia) tagjává választották.

Alapdiplomáját (BA) az Indiana Egyetemen szerezte 1963-ban, majd 1965-ben mesterszakos (MA) diplomát, 1969-ben M.Phil. fokozatot, 1972-ben pedig Ph.D. diplomát szerzett a Columbia Egyetemen. Mielőtt 1988-ban az Athéni Egyetemre került, 1973 és 1978 között előadásokat tartott és kutatásokat folytatott a New York-i Állami Egyetemen, illetve a Columbia Egyetemen. 1980 és 1983 között az Athéni Főiskola (Athén, Görögország) fejlesztési igazgatója volt. 1983 és 1988 között a New York-i Társadalomtudományi Kutatótanács Nyugat-Európáért és a Közel-Keletért felelős programigazgatójaként tevékenykedett. 1988-tól 1991-ig az athéni Görög Nemzetközi és Stratégiai Tanulmányok Intézetének, a Ford és a MacArthur Alapítvány finanszírozásával működő, politikai agytrösztnek az igazgatója volt. 1997-ben a politikatudomány vendégprofesszora volt a madridi Juan March Társadalomtudományi Központban. 2011-ben az American College of Greece-től elnyerte a jogtudomány doktora (honoris causa) címet.

1992 és 1998 között a Görög Politikatudományi Társaság elnöke, 1985 és 1988 között pedig az Egyesült Államok Újgörög Tanulmányok Társaságának elnöke volt. 1999-ben Görögország Nemzeti Emberi Jogi Bizottságának tagjává, 2000-ben pedig a Közigazgatási Reform Nemzeti Tanácsának tagjává nevezték ki. 1988 és 1996 között a New York-i székhelyű Társadalomtudományi Kutatótanács dél-európai albizottságának társelnöke volt, amelynek tevékenységeit a Volkswagen Alapítvány finanszírozta. Közös főszerkesztőként közreműködött az Oxford University Press, a Johns Hopkins University Press és a Palgrave által az új Dél-Európáról kiadott sorozatban. Bölcsészettudományi kutatásaihoz Fulbright-ösztöndíjban és a Nemzeti Alapítvány a Humán Tudományokért (USA) ösztöndíjában részesült.

Írásaiban sokat foglalkozott Dél-, Kelet- és Délkelet-Európa – ezen belül Görögország – politikai helyzetével és történelmével, és különösen a demokratizálódással, az állam- és nemzetépítéssel, a kultúra és a politika kapcsolatával, valamint az ombudsmani intézménnyel és a helyes hivatali gyakorlat elveivel. Szerkesztői munkássága: The Politics of Democratic Consolidation: Southern Europe in Comparative Perspective, 1995; Parties, Politics and Democracy in the New Southern Europe, 2001; The European Ombudsman: Origins, Establishment, Evolution, 2005; Democracy and the State in the New Southern Europe, 2006; Spatial Conceptions of the Nation; Modernizing Geographies in Greece and Turkey, 2010. Monográfiák: Az állami berendezkedés kezdetei az újkori Görögországban, 1821–1828, 2002 (görög nyelven) és Kulturális dualizmus és politikai átalakulás a diktatúra utáni Görögországban, 2000 (görög nyelven).

Kitüntetések: A görög Phoenix-rend nagykomturja (2004), a lengyel Érdemkereszt arany fokozata (2010), a francia Becsületrend lovagja (2014).

Nyelvek: görög, angol, francia, olasz, német, spanyol, portugál. Hobbija az olvasás, az írás, a klasszikus zene és a filmek.