# Az európai ombudsman jelentése a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézeténél (EIGE) tett látogatást követően – OI/7/2013/EIS
- Szerző: Európai Ombudsman
- Dátum: 2014-06-24T00:00+02:00[Europe/Paris]
- [URL](https://www.ombudsman.europa.eu/hu/visit-document/hu/54603)
- [PDF](https://www.ombudsman.europa.eu/pdf/hu/54603)
---
A látogatás háttere
-------------------
**1.** 2011 májusában az európai ombudsman látogatási programot indított az uniós ügynökségeknél azzal a céllal, hogy azonosítsa és terjessze a polgárokkal fenntartott kapcsolataik bevált gyakorlatait[\[1\].](#_ftn1 ""){#_ftnref1}
**2.** 2013. december 6-i levelében az ombudsman tájékoztatta a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetét (EIGE), hogy 2013. december 13-án meg kívánja látogatni azt.
**3.** Az EIGE a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének létrehozásáról szóló, 2006. december 20-i 1922/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[\[2\]](#_ftn2 ""){#_ftnref2} (a továbbiakban: alapító rendelet) elfogadásával jött létre. Az intézetet 2007 májusában alapították. Az alapító rendelet 2. cikke szerint az EIGE általános célkitűzése, hogy „hozzájáruljon*a nemek közötti egyenlőség előmozdításához és megerősítse azt, beleértve a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítését valamennyi \[uniós\]*szakpolitikában és az abból eredő nemzeti politikákban,* valamint a nemen alapuló megkülönböztetés elleni küzdelmet, továbbá hogy az \[uniós\]*intézményeknek, különösen a Bizottságnak és a tagállamok hatóságainak nyújtott technikai segítségnyújtás révén növelje az uniós polgárok tudatosságát a*nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatban".* Az EIGE székhelye Vilniusban (Litvánia) található.
**4.** Az ombudsman megküldte az EIGE-nek az általa megvitatni kívánt konkrét kérdéseket tartalmazó napirendtervezetet. Az ombudsman arról is tájékoztatta az EIGE-t, hogy az Ügynökségi Személyzeti Bizottságok Közgyűlésének kérésére vállalt kötelezettségének teljesítése érdekében látogatása során találkozni kíván az EIGE Személyzeti Bizottságával.
A látogatás
-----------
**5.** Az ülésre 2013. december 13-án került sor az EIGE épületében. Az ombudsmant Eija Salonen jogi tisztviselő kísérte. Az EIGE-t Virginija Langbakk igazgató képviselte Luigi Sandrin adminisztratív vezető és Thérèse Murphy műveleti vezető kíséretében. Az EIGE csoportvezetői is jelen voltak a látogatás során.
**6.** Az ülés elején az ombudsman tájékoztatást nyújtott az EIGE-nél tett látogatásának céljáról és kontextusáról. Tisztázza, hogy az uniós ügynökségeknél tett látogatásait a saját kezdeményezésű vizsgálatok lefolytatására vonatkozó hatásköre alapján végzi. A hivatalból indított vizsgálat többek között azt jelenti, hogy az ilyen vizsgálatokra vonatkozó szokásos eljárási garanciák alkalmazandók. Ezek közé tartozik az Ügynökség azon joga, hogy felkérje az ombudsmant bizonyos információk és dokumentumok bizalmas kezelésére, az ombudsman végrehajtási rendelkezéseinek \[3\] 5.1.,[5.2. és 14.2. cikkében megállapított feltételek szerint.](#_ftn3 ""){#_ftnref3}
**7.** Az ombudsman bevezető megjegyzéseit követően az EIGE először általános áttekintést nyújtott az ombudsmannak tevékenységeiről, majd ismertette álláspontját az ombudsman által a 2013. december 6-i levelében azonosított témákkal kapcsolatban. A felelősök a különböző napirendi pontokat tájékoztatók segítségével tárgyalták. Az ülés végén az ombudsman rendelkezésére bocsátották a tájékoztatók és az igazoló dokumentumok másolatát. 2013. december 16-án néhány további dokumentumot is benyújtottak az ombudsmannak.
**8.** Az ombudsman és az EIGE vezetősége a következő kérdéseket vitatta meg:
1. a közszolgáltatási elvek;
2. az EIGE első kapcsolatfelvételei a nyilvánossággal;
3. átláthatóság, párbeszéd és elszámoltathatóság;
4. toborzás;
5. Pályázatok és szerződések;
6. összeférhetetlenség; és
7. Visszaélés bejelentése.
A napirenden említett és fent felsorolt kérdéseken kívül ez a jelentés a következő további napirendi pontokkal is foglalkozik:
1. Egyéb kérdések.
Az ombudsman megállapításai és javaslatai
-----------------------------------------
### A) A közszolgálati elvek
**9.** 2012. június 19-én az ombudsman közzétette az uniós közszolgálatra vonatkozó közszolgálati elveket[\[4\].](#_ftn4 ""){#_ftnref4} Ezen elvek közzétételének fő célja az volt, hogy elősegítse a polgárok és az uniós intézmények közötti nagyobb bizalom kiépítését. Az elvek figyelembe veszik a tagállamok bevált gyakorlatait, és azokat hosszas gondolkodás és nyilvános konzultáció után állapították meg. Amint azt a nyilvános konzultáció megerősítette, a közszolgálati elvek nem újak, hanem a polgárok és a köztisztviselők meglévő elvárásait tükrözik. Ezek alkotják az uniós köztisztviselők magatartását szabályozó alapvető etikai normákat. Az elvek arra is szolgálnak, hogy a helyes döntés felé vezessék őket azokban a helyzetekben, amikor ítéletet kell hozniuk. Mint ilyenek, az uniós intézmények által követett közigazgatási szolgáltatási kultúra alapvető elemét képezik.
**10.** 2012. július 10-én az ombudsman tájékoztatta az EIGE-t a közszolgálati elvek közzétételéről. Az ombudsman ezért érdeklődött annak megismerése iránt, hogy az EIGE tett-e vagy tervez-e lépéseket i. annak biztosítása érdekében, hogy személyzetének valamennyi tagja tájékoztatást kapjon az elvekről, és ii. hogy az elveket közzétegye a honlapján annak érdekében, hogy a nyilvánosság tájékoztatást kapjon arról, hogy az Ügynökség elfogadja azokat.
**11.** Előadásában az EIGE kifejtette, hogy teljes mértékben támogatja az uniós közszolgáltatási elveket. Az elveket az EIGE munkatársainak tudomására hozták, és a közelmúltban elérhetővé tették az EIGE honlapján.
##### Az ombudsman (A)-val kapcsolatos megállapításai
**12.** Az ombudsman üdvözli, hogy az EIGE közzétette honlapján a közszolgáltatási elveket[\[5\].](#_ftn5 ""){#_ftnref5} Az ombudsman üdvözli azt a kezdeményezést, hogy tájékoztassák a polgárokat arról, hogy az EIGE egyetért ezekkel az elvekkel.
### (B) Az EIGE első kapcsolatfelvétele a nyilvánossággal
**13.** Az ombudsman egyik alapvető feladata annak biztosítása, hogy az uniós közigazgatás nyitott, szolgálatkész és hatékony legyen a polgárokkal való kapcsolatok kezelésében. A vonatkozó alapelveket a helyes hivatali magatartás európai kódexe (a továbbiakban: ECGAB) határozza meg. Az európai ombudsmanhoz gyakran érkeznek olyan panaszok, amelyek a szolgálatkészség és a hatékonyság hiányára hivatkoznak. Ez arra utal, hogy az uniós közigazgatás még mindig kihívásokkal néz szembe ezen a területen. Adott esetben az európai ombudsman gyors megoldást próbál találni azokra a panaszokra, amelyek a polgároknak a közigazgatással való első kapcsolatfelvételéből eredő sérelmekre vonatkoznak. Ilyen körülmények között az ombudsman szolgálatai általában telefonon veszik fel a kapcsolatot az érintett személlyel.
**14.** 2013. december 6-i levelében az ombudsman arról tájékoztatta az EIGE-t, hogy valamennyi uniós ügynökség megállapodott abban, hogy az ügynökségek vezetőinek 2008 októberében Lisszabonban tartott ülésén elfogadja az ECGAB-ot. Az EIGE honlapja azonban nem tartalmazott az ECGAB-ra mutató linket. E tekintetben az ombudsman érdeklődött, hogy az EIGE közzéteheti-e honlapján az ECGAB-ot. Ezenkívül az ombudsman megkérdezte, hogy az EIGE hogyan biztosítja, hogy alkalmazottai megfeleljenek az ECGAB-ban meghatározott elveknek.
**15.** Előadásában az EIGE hangsúlyozta, hogy nagy jelentőséget tulajdonít az új személyzeti szabályzatból eredő szabályoknak, és körvonalazta az annak biztosítására irányuló erőfeszítéseit, hogy alkalmazottai tisztában legyenek ezekkel. E célból az új személyzeti szabályzat elektronikus változatát valamennyi alkalmazott rendelkezésére bocsátották. Emellett a személyzet minden tagja megkapta a Bizottság és az ECGAB által kiadott új etikai és magatartási útmutató egy példányát. A személyzet minden tagja aláírt egy levelet, amely igazolja e dokumentumok átvételét.
**16.** Az ombudsman képviselői ezt követően tisztázták, hogy a szóban forgó kérdés az EKGAB-ot, nem pedig a személyzeti szabályzatot érinti, mivel az előbbi alapvetően a nyilvánossággal való kapcsolatokat szabályozza, míg az utóbbi az uniós alkalmazottaknak az igazgatásukkal szembeni kötelezettségeit és kötelezettségeit szabályozza. Az ombudsman ezért ebben az összefüggésben érdeklődött annak megismerése iránt, hogy az EIGE hogyan hajtja végre az ECGAB-ot. Az ombudsman 2013. december 6-i levelére hivatkozva azt is megkérdezte, hogy az EIGE szándékában áll-e honlapjának fő részeit az angoltól és a litvántól eltérő nyelveken is elérhetővé tenni.
**17.** Az EIGE azt válaszolta az ombudsmannak, hogy kész közzétenni az ECGAB-ot a honlapján. Ami azt a kérdést illeti, hogy honlapjának fő részeit az angoltól és a litvántól eltérő nyelveken is elérhetővé kell tenni, az EIGE azt válaszolta, hogy a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó szókincset nehéz lefordítani. Emellett költségvetési megszorítások is fennállnak. Az EIGE azonban beleegyezett abba, hogy megvizsgálja annak lehetőségét, hogy honlapján rövid bevezetést tegyen közzé tevékenységeiről több nyelven.
##### Az ombudsman megállapításai és javaslatai a (B)
**18.** Az ombudsman üdvözli, hogy az EIGE kész honlapján közzétenni az ECGAB-ot. Megjegyzi azonban, hogy az ECGAB a mai napig nem érhető el a honlapján. Ugyanez vonatkozik a honlapja fő részeinek az angolon és a litvánon kívüli hivatalos uniós nyelveken való elérhetőségére is. Az ombudsman korábban azt mondta más ügynökségeknek, hogy a minimumkövetelmény az, hogy a honlap és az ügynökség tevékenységére vonatkozó információk minden nyelven elérhetők legyenek. Az ombudsman ezért azt javasolja, hogy az EIGE (i) tegye közzé az ECGAB-ot a honlapján, és (ii) tegye elérhetővé honlapját és az azzal kapcsolatos információkat, hogy az EIGE mit tesz az angol és a litván mellett más nyelveken is.
### C) Átláthatóság, párbeszéd és elszámoltathatóság
**19.** Az ombudsman nagy jelentőséget tulajdonít az átláthatóság előmozdításának és az elszámoltathatóság növelésének az uniós közigazgatásban. Az átláthatóság szükségességét tükrözi többek között a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésről szóló uniós jogszabály, amely kifejezetten megemlíti az ombudsmant mint felülvizsgálati szervet. Az elszámoltathatóság szükségessége tükröződik az ombudsman kiterjedt vizsgálati hatáskörében, amely lehetővé teszi számára, hogy alaposan tisztázza a vizsgálatai során felmerülő tényeket és kérdéseket.
**20.** A fenti megfontolásokra tekintettel az ombudsman felkérte az EIGE-t, hogy szolgáltasson további információkat, és válaszoljon a következő kérdésekre:
„a)*Megjegyzem, hogy az EIGE honlapja tartalmaz egy dokumentumot „Policy on Public Access to Documents at the European Institute for Gender Equality" (A Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésre vonatkozó politikája) címmel. A politika kifejezetten hivatkozik a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001/EK rendeletre[^**^\[6\],^**^](#_ftn6 ""){#_ftnref6} és előírja, hogy az intézetnek milyen intézkedéseket kell hoznia a rendelet végrehajtására. Hálás lennék azonban, ha tudnám, hogy az EIGE hogyan kezeli a gyakorlatban a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés iránti kérelmeket. Milyen szabályok, iránymutatások és/vagy gyakorlati intézkedések vonatkoznak az ilyen kérelmek kezelésére? Kérjük, adjon meg példákat, például az EIGE vonatkozó szabályai és/vagy az 1049/2001/EK rendelet alapján kezelt dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés iránti legutóbbi három kérelem Ügynökség általi kezelése során folytatott fő levelezést. (Az EIGE e példákban szereplő határozatainak érdemi vizsgálatára nem kerül sor, mivel a látogatásnak nem ez a célja.)*
*b) Készít-e az EIGE éves (belső vagy külső) jelentést a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés kezeléséről?*
*c) Az EIGE működtet-e vagy szándékozik-e működtetni az 1049/2001/EK rendelet 11. cikke értelmében vett nyilvános nyilvántartást?*
*d) Az EIGE hatalmas mennyiségű információt és adatot kezel. Honlapja felhasználóbarát, és nagy mennyiségű adatot, kiadványt és információt tartalmaz az EIGE fő tevékenységeivel kapcsolatban. Az 1049/2001/EK rendelet szigorúan véve csak a „dokumentumokra" vonatkozik. Hogyan kezeli az EIGE az információkéréseket? Kérjük, adjon tájékoztatást arról, hogy az EIGE szolgálatai milyen visszajelzéseket kapnak a felhasználóktól és az érdekelt felektől az információkhoz való hozzáféréssel kapcsolatban."*
**21.** Előadásában az EIGE kifejtette, hogy „A Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésre vonatkozó politikája" 2013 júniusa óta van hatályban. A politika az 1049/2001/EK rendelet alapjául szolgáló elképzelést tükrözi, nevezetesen azt, hogy az általános szabály a nyitottság, és az ez alóli kivételeket megfelelően indokolni kell. A szakpolitika általános célja továbbá az Ügynökség birtokában lévő dokumentumokhoz való gyors és egyszerű hozzáférés biztosítása. A szakpolitikát és annak végrehajtási folyamatát 2013 októberében ismertették a személyzet valamennyi tagjával.
**22.** A dokumentumokhoz való hozzáféréssel kapcsolatos kérdésekre válaszolva az EIGE kifejtette, hogy az 1049/2001/EK rendelettel és a fent említett politikával összhangban minden hozzá beérkezett kérelemmel foglalkozik. E célból koordinátort is kinevezett a szakpolitika megfelelő végrehajtásának biztosítása érdekében.
**23.** Az EIGE 2014. június végéig nyilvános dokumentum-nyilvántartást kíván létrehozni honlapján. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell i. a dokumentumok címét; ii. nyilvántartási számuk; (iii) a szerzőkre vonatkozó információk; és iv. a nyilvántartásba vételük időpontja. A Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésről szóló politikája 17. cikkének (1) bekezdése értelmében az EIGE éves jelentéséhez csatolni kell egy jelentést, amely információkat tartalmaz azon esetek számáról, amelyekben az Ügynökség megtagadta a dokumentumokhoz való hozzáférést, valamint a megtagadás okairól és a nyilvántartásba fel nem vett minősített dokumentumok számáról.
**24.** A látogatást követően az EIGE egy hozzáférési kérelem és két, az Ügynökségnek küldött információkérés másolatát nyújtotta be.
##### Az ombudsman megállapításai és javaslatai (C)
**25.** Az ombudsman gratulál az EIGE-nek a felhasználóbarát, könnyen navigálható és informatív honlapján. Honlapján az EIGE széles körű tájékoztatást nyújt a nyilvánosság számára, elsősorban az alapvető tevékenységeivel kapcsolatban, valamint elegendő információt nyújt a pénzügyi és szervezeti kérdésekről. Proaktív megközelítést fogadott el az információk -- elsősorban online kiadványai révén történő -- terjesztésével kapcsolatban, és e tekintetben üdvözölni kell.
**26.** Ami a dokumentumokhoz való hozzáférést illeti, az ombudsman örömmel veszi tudomásul, hogy az EIGE koordinátort nevezett ki a hozzáférési kérelmek kezelésére. Gratulál továbbá az EIGE-nek a dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelmek kezelésére vonatkozó konkrét politikájához. A szabályzat részletes szabályokat tartalmaz az Ügynökségnél alkalmazott belső szabályokra vonatkozóan, és ezek a szabályok kielégítőnek tűnnek. Az ombudsman megelégedéssel veszi tudomásul továbbá, hogy az EIGE politikája előírja az Ügynökség által kezelt hozzáférési kérelmekre vonatkozó statisztikai adatok közzétételét. E rendelkezés ellenére az ombudsman megjegyzi, hogy az EIGE honlapján elérhető éves jelentések nem tartalmaznak ilyen adatokat. Ezenkívül az egységes hozzáférési kérelem, amelyről az ombudsman másolatot kapott, és amelyet úgy tűnik, hogy némi késedelemmel kezeltek, nem teszi lehetővé az ombudsman számára, hogy végleges következtetéseket vonjon le arra vonatkozóan, hogy az EIGE hogyan kezeli a dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelmeket. Az ombudsman ezért azt javasolja, hogy az EIGE mérlegelje éves jelentés készítését a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés iránti kérelmek kezeléséről és a nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tételéről, a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésről szóló politikája 17. cikkének (1) bekezdésével összhangban. Végezetül az ombudsman üdvözli az EIGE arra irányuló kezdeményezését, hogy honlapján nyilvános dokumentum-nyilvántartást tegyen közzé. Bízik abban, hogy a nyilvántartás 2014 második felében működőképes lesz.
### (D) Munkaerő-felvétel
**27.** A kiválasztási és felvételi határozatok tartalmát illetően az ombudsman az Európai Unió Bíróságának megközelítéséhez hasonló megközelítést alkalmaz. Ez többek között azt jelenti, hogy elismeri az adminisztráció széles mérlegelési jogkörét a személyzet kiválasztása terén. Ami a kiválasztás és a munkaerő-felvétel eljárási szempontjait illeti, az ombudsman nagyon aktívan dolgozott az uniós munkaerő-felvétel átláthatóságának javításán. Erőfeszítései nyomán például javult a felvételi bizottságok tagjainak nevével kapcsolatos átláthatóság, és részletesebb értékelőlapok készültek, amelyek révén a pályázók jobban megismerhették értékelésük módját.
**28.** 2013. december 6-i levelében az ombudsman felkérte az EIGE-t, hogy tisztázza a következő kérdéseket:
„a)*Hogyan biztosítja a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete (EIGE) a pályázókkal való hatékony kommunikációt a kiválasztási eljárások során a pályázatuk státuszával és/vagy a kiválasztási eljárás eredményével kapcsolatban?*
*b) Ismerik-e a pályázók a vizsgabizottság tagjainak nevét? Milyen mértékben biztosít hozzáférést az EIGE a pályázók számára pályázatuk értékeléséhez?*
*c) Milyen mértékben törekszik az EIGE a személyzeti szabályzat 90. cikkében előírtaknál gyorsabb és kevésbé formális eszközökre a kiválasztási és felvételi döntésekkel kapcsolatos viták rendezésére?*
*d) Az EIGE rendszeresen tájékoztatja-e levelezésében a jelölteket arról, hogy az ECGAB 19. cikkének megfelelően panasszal fordulhatnak az ombudsmanhoz?"*
**29.** Előadásában az EIGE tájékoztatást nyújtott kiválasztási eljárásairól. Eddig összesen mintegy 50 felvételi eljárásra került sor. Az Ügynökség rámutatott, hogy a pályázók valamennyi kérdésére válaszol. Csak az interjúra behívott pályázókat tájékoztatják levélben a kiválasztási eljárás eredményéről. A közelmúltban egy pályázati felhívást belső fejlemények miatt töröltek. Ebben az esetben egy közleményt tettek közzé az EIGE honlapján, és minden jelöltet levélben is tájékoztattak.
**30.** Az ombudsmannak a felvételi bizottságok tagjai nevének nyilvánosságra hozatalával kapcsolatos kérdésére válaszolva az EIGE utalt az ombudsman OI/4/2013/CK számú, hivatalból indított vizsgálatára[*^**^adott 2013. augusztus 29-i válaszára \[7\].^**^*](#_ftn7 ""){#_ftnref7} E válaszban az EIGE kifejtette, hogy nem hozza nyilvánosságra a vizsgabizottságok tagjainak nevét, mivel úgy véli, hogy az ilyen nyilvánosságra hozatal a külső és belső pályázók közötti egyenlőtlen bánásmódhoz vezethet.
**31.** Az EIGE tájékoztatja a pályázókat arról, hogy a személyzeti szabályzat 90. cikkének (2) bekezdésével összhangban hivatalos panaszt nyújthatnak be. A Közszolgálati Törvényszék előtt egy bírósági ügy volt folyamatban, amelyben megsemmisítették az EIGE-nek a volt alkalmazott nem vezetői álláshelyre történő újrabeosztásáról szóló határozatát. A kérelmezőket nem tájékoztatják arról a lehetőségről, hogy vita esetén kapcsolatba léphetnek az ombudsmannal.
##### Az ombudsman megállapításai és javaslatai (D)
**32.** Az ombudsman úgy véli, hogy az EIGE-nek a jelöltekkel való hatékony kommunikáció biztosítására irányuló intézkedései általában kielégítőnek tűnnek. A versenyvizsga-bizottságok tagjai nevének nyilvánosságra hozatalát illetően megjegyzi, hogy az intézményeknek a versenyvizsga-bizottságok munkája során a nyitottság és a titoktartás iránti jogos igény közötti helyes egyensúlyra vonatkozó nézetei egyértelműen a nyitottság nagyobb súlyának irányába fejlődtek[\[8\].](#_ftn8 ""){#_ftnref8} Rámutat arra, hogy mind az Európai Személyzeti Felvételi Hivatalon (EPSO), mind a Bizottságon belül bevett gyakorlat, hogy közzéteszik a felvételi bizottság tagjainak nevét. Az ombudsman véleménye szerint ez a gyakorlat garantálja a kiválasztási eljárások átláthatóságát; elősegíti az uniós intézményekbe, szervekbe, hivatalokba és ügynökségekbe vetett közbizalom kiépítését és fenntartását; és biztosítja a pályázókat arról, hogy a kiválasztási eljárás során nem merült fel összeférhetetlenség. Az ombudsman a közelmúltban az OI/4/2013/CK[\[9\]](#_ftn9 ""){#_ftnref9} számú, hivatalból indított vizsgálata keretében iránymutatásokat adott ki e tekintetben. Ezért azt javasolja, hogy az EIGE fogadjon el intézkedéseket az ezen iránymutatásoknak való megfelelés érdekében.
**33.** Ami a jelölteknek az ombudsmannál történő panasztétel lehetőségéről való tájékoztatásának kérdését illeti, az ombudsman úgy véli, hogy összhangban lenne a helyes igazgatási gyakorlattal, ha az EIGE rendszeresen tájékoztatná a jelölteket erről a lehetőségről. Ezért az alábbiakban ennek megfelelő javaslatot is tesz.
### (E) Pályázatok és szerződések
**34.** Felülvizsgálati szinten a közbeszerzési határozatokkal és a szerződéses viszonyokkal kapcsolatos jogvitákat leggyakrabban a bíróságok bírálják el. Az évek során azonban az ombudsman ügyeinek jelentős része ezeket a területeket is érintette. A pályázatokkal kapcsolatban az ombudsman a Bíróság megközelítéséből merít, amely szerint el kell ismerni az adminisztráció széles mérlegelési jogkörét a pályázatok érdemi szempontjainak értékelése terén, ugyanakkor gondosan ellenőrizni kell, hogy az ombudsman érvényes és megfelelő indokolást adott-e döntéseire, és megfelelően tiszteletben tartotta-e az alkalmazandó eljárásokat és a tájékoztatási jogokat. A szerződéses vitákkal kapcsolatban az ombudsman önmagában nem értékeli a szerződésszegés fennállását. Alaposan megvizsgálja azonban, hogy a közigazgatás megfelelően indokolta-e álláspontját, és megvizsgálja a közigazgatási intézkedések vagy mulasztások méltányosságát is.
**35.** A fentiekre tekintettel az ombudsman tájékoztatást kért arról, hogy az EIGE hogyan kezeli az e területekkel kapcsolatos vitákat.
**36.** Az EIGE ismertette az ajánlati felhívás közzétételekor követett eljárás főbb elemeit. Tájékoztatta az ombudsmant, hogy elsődleges célja a viták megelőzése az alkalmazandó szabályok szigorú betartása, valamint az összes ajánlattevővel és vállalkozóval szembeni egyenlő bánásmód biztosítása révén. Az EIGE minden kérdésre választ ad, és honlapján közzétesz egy „Kérdések és válaszok" részt. Az ajánlati felhívás meghatározza, hogy hol található a „Kérdések és válaszok" rész.
**37.** Az EIGE értesítő levelet küld az ajánlattevőknek, amelyben megindokolja az ajánlat odaítélését vagy odaítélésének elmaradását. Az értesítő levelek, amelyek az Európai Bizottság Költségvetési Főigazgatóságának mintáit követik, információkat tartalmaznak a rendelkezésre álló bírósági jogorvoslatokról, és hivatkoznak az ombudsmanra.
**38.** A szerződések területén az EIGE kifejtette, hogy a vitákat elsősorban a projekt- és szerződéskezelés keretében folytatott tárgyalások útján kívánja rendezni. Ha a jogvita békés úton nem rendezhető, a Litván Köztársaság bíróságai előtt is lehetőség van bírósági felülvizsgálatra.
**39.** Eddig egy közbeszerzési ügy volt az EIGE ellen a Törvényszék előtt, amelyet az EIGE elveszített (T-412/12. sz. ügy).
**40.** Azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy az ajánlattevőket és a szerződő feleket tájékoztatják-e arról, hogy panaszt nyújthatnak be az ombudsmanhoz, az EIGE kijelentette, hogy az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett hirdetményben és a szerződés odaítéléséről szóló hirdetményben tájékoztatja az ajánlattevőket és a szerződő feleket arról a jogukról, hogy panaszt nyújthatnak be az ombudsmanhoz. A közbeszerzési eljárásokban sikertelen ajánlattevőknek küldött értesítő levelek az ombudsmanra való hivatkozást is tartalmaznak.
##### Az ombudsman (E)-re vonatkozó megállapításai
**41.** Az ombudsman üdvözli, hogy az EIGE a szerződési hirdetményben, a szerződés odaítéléséről szóló hirdetményben és az értesítő levelekben tájékoztatja az ajánlattevőket és a vállalkozókat arról a jogukról, hogy panaszt nyújthatnak be az ombudsmanhoz. Úgy véli továbbá, hogy az EIGE által a pályázatok és szerződések területén alkalmazott eljárások általában véve kielégítőnek tűnnek.
### (F) Összeférhetetlenség
**42.** Összeférhetetlenség akkor merül fel, ha a közigazgatásban dolgozó személyeket úgy tekintik, hogy nem megfelelő személyes érdekük fűződik egy olyan ügyhöz, amellyel foglalkoznak. Az ilyen konfliktusokat megfelelően kell kezelni az objektív döntéshozatal biztosítása és a nyilvánosság közigazgatásba vetett bizalmának növelése érdekében. A közelmúlt eseményei és esetei azt mutatják, hogy az uniós közigazgatás nem élvezi a nyilvánosság teljes bizalmát ebben a kérdésben.
**43.** 2013. december 6-i levelében az ombudsman felkérte az EIGE-t, hogy nyújtson tájékoztatást azokról a konkrét intézkedésekről, amelyeket az összeférhetetlenség elkerülése érdekében hoz az alábbiakkal kapcsolatban:
a) személyzet felvétele, beleértve a vezető beosztású személyzetet is; és
b) a jelenlegi és volt alkalmazottak magatartása, különösen az EIGE-nél végzett szolgálatuk alatt és után végzett külső tevékenységek tekintetében (lásd például a személyzeti szabályzat 11., 11a., 12b. és 16. cikkét).
**44.** Előadásában az EIGE kifejtette, hogy 2012 decemberében a Bizottság közzétette az uniós decentralizált ügynökségekre vonatkozó közös megközelítés nyomon követésére vonatkozó ütemtervet. Az ütemterv végrehajtása érdekében az EIGE megkezdte az összeférhetetlenségre vonatkozó politika kidolgozását.
**45.** Az ombudsman látogatásának idején az EIGE összeférhetetlenségi politikája a Bizottság szolgálataival folytatott szolgálatközi konzultáció szakaszában volt annak érdekében, hogy előkészítse annak az EIGE igazgatótanácsa általi elfogadását. 2013. december 16-án az EIGE továbbította az ombudsman szolgálatainak összeférhetetlenségi politikája tervezetének egy példányát. Azóta a politikát elfogadták, és az már elérhető az EIGE honlapján[\[10\].](#_ftn10 ""){#_ftnref10}
**46.** A politika 1. cikke szerint az EIGE személyzetének és érdekelt feleinek alábbi kategóriáira alkalmazandó:
* az igazgató;
* az EIGE igazgatótanácsának és szakértői fórumának tagjai;
* az EIGE munkacsoportjainak tagjai;
* az EIGE tematikus hálózatainak tevékenységeihez való hozzájárulásra felkért szakértők;
* az intézménynél munkát kereső személyek, amint állásajánlatot kapnak; és
* Kirendelt nemzeti szakértők, ideiglenesen felvett személyzet, valamint gyakornokok.
**46.** A fenti negyedik pontban említett tematikus hálózatokban végzett munka jellege miatt az érdekelt felek e kategóriáját nem teljes érdekeltségi nyilatkozat, hanem a politika 13. cikke szerinti függetlenségi kötelezettségvállalás aláírására kérik fel. Ha azonban egy adott tematikus hálózat ülése során összeférhetetlenség merül fel, az érintett személyeket felkérik, hogy bizonyos napirendi pontok tekintetében tartózkodjanak a megbeszéléseken való részvételtől. Az EIGE kifejtette, hogy a fent említett személyek valamennyi kategóriáját megfelelően tájékoztatják az EIGE összeférhetetlenségi politikájáról, mielőtt állást foglalnának az EIGE struktúráiban.
**47.** Az EIGE ezt követően kifejtette, hogy összeférhetetlenségi politikája a függetlenség, az átláthatóság és a titoktartás elvén alapul.
##### Az ombudsman (F)-re vonatkozó megállapításai
**48.** Az ombudsman több alkalommal kijelentette, hogy az uniós intézményeknek, szerveknek, hivataloknak és ügynökségeknek minden tőlük telhetőt meg kell tenniük annak érdekében, hogy ne csak a tényleges, hanem a nyilvánvaló összeférhetetlenségeket is elkerüljék, hogy fenntartsák a nyilvánosságnak a tevékenységeikbe vetett bizalmát, és megvédjék személyzetüket az indokolatlan gyanútól. E tekintetben üdvözli, hogy az EIGE összeférhetetlenségi politikát fogadott el, és sablonokat dolgozott ki az érdekeltségi nyilatkozatokhoz. Üdvözli továbbá, hogy az Ügynökség honlapján közzétette az igazgató érdekeltségi nyilatkozatát[\[11\].](#_ftn11 ""){#_ftnref11}
**49.** Ami az EIGE összeférhetetlenségi politikájának tartalmát illeti, az ombudsman megelégedéssel veszi tudomásul, hogy az részletes rendelkezéseket tartalmaz a bejelentendő érdekekről, az ezzel összefüggésben követendő eljárásokról, valamint arról, hogy a politika hogyan alkalmazandó az EIGE személyzetének és érdekelt feleinek különböző csoportjaira. A politika mellékletei az összeférhetetlenséggel és a függetlenségre vonatkozó kötelezettségvállalásokkal kapcsolatos nyilatkozatokhoz és nyilatkozatokhoz használandó sablonokat is tartalmaznak. Ezért arra a következtetésre jut, hogy az EIGE politikája kielégítőnek tűnik.
### G) Visszaélés bejelentése
**50.** Az ombudsman felkérte az EIGE-t, hogy nyújtson tájékoztatást a belső visszaélések bejelentésére vonatkozó intézkedéseiről és a visszaélések bejelentésével kapcsolatos ügyekről.
**51.** Előadásában az EIGE megjegyezte, hogy 2010 óta nem volt visszaélés bejelentésével kapcsolatos ügye. A személyzeti szabályzatban foglalt vonatkozó elveket az EIGE igazgatótanácsának MB/2011/022 határozata belsőleg végrehajtotta. A szabályokat 2011-ben az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) képviselőiből álló csoport által vezetett, etikáról és feddhetetlenségről szóló képzésen ismertették az Ügynökség személyzetének tagjaival.
##### Az ombudsman megállapításai és javaslatai (G)
**52.** Az ombudsman üdvözli, hogy az EIGE proaktív megközelítést alkalmazott a visszaélések bejelentésével kapcsolatban azáltal, hogy e tekintetben belső szabályokat fogadott el (MB/2011/022. sz. határozat). Az említett határozat szabályokat tartalmaz a szabálytalanságok bejelentésére vonatkozóan. Az ombudsman úgy véli, hogy a határozat fontos példákat tartalmaz a visszaélések bejelentésével kapcsolatos kihívások kezelése érdekében tett kezdeményezésekre, bár úgy tűnik, hogy nem lépi túl jelentősen a személyzeti szabályzat vonatkozó cikkeiben már előírt mértéket. Ezenkívül a személyzeti szabályzat 2014. január 1-jén hatályba lépett módosításai egy új 22c. cikket tartalmaznak, amely további belső szabályokat ír elő a visszaélések bejelentésére vonatkozóan. Az ombudsman ezért úgy véli, hogy hasznos lenne a határozatba olyan részletesebb rendelkezéseket belefoglalni, amelyek célja az OLAF igazgatási vizsgálatainak megkönnyítése az Ügynökségen belül, és javasolja, hogy az EIGE fontolja meg ennek lehetőségét.
### (H) Egyéb kérdések
**53.** Az ombudsman számos aggályról szerzett tudomást azzal kapcsolatban, hogy az EIGE hogyan kezeli a pszichológiai és szexuális zaklatásra vonatkozó állításokat. Az ombudsman ezért úgy határozott, hogy kiterjeszti e vizsgálat hatókörét a pszichológiai és szexuális zaklatással kapcsolatos panaszok EIGE általi kezelésének kérdésére is. Az EIGE-hez ezzel kapcsolatban intézett kérdéseit az alábbiakban soroljuk fel, miután javaslatokat tett az EIGE-nek a látogatás során megvitatott kérdésekkel kapcsolatban.
Az ombudsman javaslatainak összefoglalása
-----------------------------------------
**54.** Látogatása és az EIGE által a rendelkezésére bocsátott információk alapján az ombudsman a következő javaslatokat teszi:
a) Az EIGE fontolóra vehetné a helyes hivatali magatartás európai kódexének (ECGAB) a honlapján való közzétételét annak érdekében, hogy az ECGAB-ban lefektetett elvek iránti elkötelezettsége hangsúlyosabb és láthatóbb legyen a nyilvánosság számára.
b) Az EIGE fontolóra vehetné, hogy honlapját és az azzal kapcsolatos információkat az angol és a litván mellett az EU más hivatalos nyelvein is elérhetővé tegye.
c) A Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésről szóló politikája 17. cikkének (1) bekezdésével összhangban az EIGE fontolóra vehetné éves jelentés készítését a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés iránti kérelmek kezeléséről és a nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tételéről.
d) Munkaerő-felvételi eljárásai során az EIGE fontolóra vehetné, hogy rendszeresen tájékoztassa a jelölteket arról a lehetőségről, hogy panaszt tehetnek az ombudsmannál. Ez a gyakorlat összhangban lenne a megfelelő ügyintézés elveivel.
e) A Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete fontolóra vehetné olyan intézkedések elfogadását, amelyek célja az ombudsmannak a felvételi bizottságok tagjai nevének közzétételére vonatkozó iránymutatásainak való megfelelés.
f) Az EIGE visszaélések bejelentésére vonatkozó szabályai rendelkezéseket tartalmaznak a visszaélések bejelentésére vonatkozóan. Az EIGE fontolóra vehetné olyan részletesebb rendelkezések beillesztését, amelyek célja az OLAF igazgatási vizsgálatainak megkönnyítése az Ügynökségen belül, valamint az MB/2011/022 határozat ennek megfelelő módosítását.
**55.** Az ombudsman továbbá felkéri az EIGE-t, hogy válaszoljon a következő kérdésekre:
(1) Hogyan kezeli az EIGE a pszichológiai és szexuális zaklatásra vonatkozó állításokat? Kérjük, nyújtsa be az EIGE által elfogadott vonatkozó szabályok egy példányát, ha vannak ilyenek, valamint adjon tájékoztatást az EIGE által a személyzet tagjainak az ilyen zaklatással szembeni védelme érdekében bevezetett egyéb gyakorlati írásbeli vagy íratlan megállapodásokról.
(2) Hány zaklatással kapcsolatos, a személyzeti szabályzat 24. cikke szerinti segítségnyújtás iránti kérelmet kapott az EIGE 2012-ben és 2013-ban? A beérkezett konkrét kérelmek részleteinek megadása nélkül mi lett e kérelmek eredménye?
(3) A személyzeti szabályzat 90. cikkének (2) bekezdése alapján hány zaklatással kapcsolatos panasz érkezett az EIGE-hez 2012-ben és 2013-ban? Anélkül, hogy részletezte volna a beérkezett konkrét panaszokat, mi lett az eredménye ezeknek a panaszoknak?
(4) Hogyan vesznek részt az EIGE bizalmas tanácsadói az Ügynökség arra irányuló kísérleteiben, hogy megvédje a személyzet tagjait a zaklatástól? Hogyan képezték ki őket? Milyen gyakorisággal tartanak ilyen képzéseket, ha vannak ilyenek?
Emily O'Reilly
Kelt Strasbourgban, 2014. június 24-én.
*** ** * ** ***
[\[1\]](#_ftnref1 ""){#_ftn1} Az uniós ügynökségeknél tett látogatásokkal kapcsolatos információk az ombudsman honlapjának következő oldalán találhatók: [www.ombudsman.europa.eu/activities/visits.faces](/activities/visits.faces)
[\[2\]](#_ftnref2 ""){#_ftn2} A Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének létrehozásáról szóló, 2006. december 20-i 1922/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2006. L 403., 9. o.).
[\[3\]](#_ftnref3 ""){#_ftn3} [www.ombudsman.europa.eu/resources/provisions.faces](/resources/provisions.faces)
[\[4\]](#_ftnref4 ""){#_ftn4} [http://www.ombudsman.europa.eu/en/resources/publicserviceprinciples.faces](/hu/resources/publicserviceprinciples.faces)
[\[5\]](#_ftnref5 ""){#_ftn5} [http://eige.europa.eu/content/document/public-service-principles-for-the-eu-civil-service (angol nyelven).](http://eige.europa.eu/content/document/public-service-principles-for-the-eu-civil-service)
[\[6\]](#_ftnref6 ""){#_ftn6} HL 2001. L 145., 43. o.
[\[7\]](#_ftnref7 ""){#_ftn7} A válasz a következő címen érhető el: [http://www.ombudsman.europa.eu/en/cases/correspondence.faces/en/53762/html.bookmark](/hu/cases/correspondence.faces/hu/53762/html.bookmark)
[\[8\]](#_ftnref8 ""){#_ftn8} Az európai ombudsman határozata az Európai Személyzeti Felvételi Hivatal ellen benyújtott 812/2004/MHZ sz. panaszról.
[\[9\]](#_ftnref9 ""){#_ftn9} Az iránymutatások a következő címen érhetők el: http://www.ombudsman.europa.eu/hu/cases/correspondence.faces/hu/54361/html.bookmark
[\[10\]](#_ftnref10 ""){#_ftn10}<http://eige.europa.eu/content/document/policy-on-management-of-conflict-of-interests-in-eige> \[10\]
[\[11\]](#_ftnref11 ""){#_ftn11} <http://eige.europa.eu/sites/default/files/VL-Decleration.pdf>