# Az EP Jogi Bizottsága (JURI) – Eszmecsere az ombudsman 1011/2015/TN sz. ügyben folytatott vizsgálatáról - Szerző: Európai Ombudsman - Dátum: 2016-01-28T00:00+01:00[Europe/Paris] - [URL](https://www.ombudsman.europa.eu/hu/speech/hu/63405) --- **Az EP Jogi Bizottsága (JURI) Eszmecsere az ombudsman 1011/2015/TN sz. ügyben folytatott vizsgálatáról 2016. január 28., csütörtök, 16.00--16.30** Tisztelt Képviselők! Köszönöm a meghívást, hogy ma itt beszélhetünk. Amint azt már számos alkalommal elmondtam, az európai ombudsman és a Parlament közötti kapcsolat létfontosságú, ezért üdvözlöm ezt az első alkalmat, hogy ezt elmondhassam a bizottságnak. Küldetésem az *európai demokrácia szolgálata azáltal, hogy az Európai Unió intézményeivel együttműködve hatékonyabb, elszámoltathatóbb, átláthatóbb és etikusabb közigazgatást hozok létre.* Küldetésem valamennyi aspektusa összefügg egymással, és mindegyik az átláthatósággal kapcsolatos. Az átláthatóság révén az uniós közigazgatás elszámoltatható a polgárok felé, hogy szolgálja őket, és megmutathatja a polgároknak, hogy hatékony és etikus. Az EU és intézményeinek működésével kapcsolatos információkhoz való hozzáférés elengedhetetlen ahhoz, hogy a polgárok megbízzanak az EU-ban, és az EU-nak szüksége van polgárai bizalmára, különösen akkor, amikor belső és külső kihívásokkal is szembesül. Ebben az összefüggésben és az Ön meghívását követően ma megosztom Önnel az egy konkrét üggyel kapcsolatos eddigi vizsgálatom részleteit, és meghallgatom a kérdéssel kapcsolatos gondolatait és nézeteit. A szóban forgó ügyet a madridi székhelyű Access Info Europe nem kormányzati szervezet és az EU Public Interest Clinic panaszaként hozták hozzám, amely a New York University School of Law és a HEC Paris közötti partnerség. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 225. cikke alapján létrehozott bizottság munkájával kapcsolatban a Tanácshoz benyújtott, nyilvános hozzáférés iránti kérelemről van szó. Amint azt Ön is tudja, ez a bizottság azt megelőzően nyilvánít véleményt a Bíróságra és a Törvényszékre jelölt személyeknek a bírói vagy főtanácsnoki feladatok ellátására való alkalmasságáról, hogy a tagállamok kormányai kineveznék vagy újra kineveznék őket. A testület harmadik tevékenységi jelentése megállapítja, hogy 2010 és 2013 között véleményük 22%-a negatív volt. Ezen a ponton azt kell mondanom, hogy a mai napig a Tanács minden véleményt elfogadott, legyen az pozitív vagy negatív, ami hangsúlyozza annak fontosságát és befolyását. A héttagú testületet a Tanács választja ki a Bíróság és a Törvényszék korábbi tagjai, a nemzeti legfelsőbb bíróságok tagjai és elismert szakértelemmel rendelkező ügyvédek közül, akik közül az egyiket az Európai Parlament javasolja. A testület titkárságát a Tanács biztosítja. Ebben az ügyben a panaszos hozzáférést kívánt szerezni a testület véleményéhez, de a Tanács megtagadta a hozzáférést. Annak érdekében, hogy bepillantást nyerjünk a vélemények megfogalmazásának módjába és abba, hogy a testület harmadik tevékenységi jelentése szerint mit tartalmaznak, a véleményeket a következőképpen fogalmazzák meg. Először részletezik a vizsgálat különböző szakaszait. A vélemények ezt követően ismertetik azokat az indokokat, amelyek alátámasztják a bizottságnak a pályázó jogi képességeivel, szakmai tapasztalatával, a bírói feladatok független és pártatlan ellátására való képességével, nyelvismeretével és a nemzetközi környezetben való munkavégzésre való alkalmasságával kapcsolatos kedvező vagy nem kedvező véleményét. A testület saját jelentése szerint úgy véli, hogy a testület által a jelöltek alkalmasságával kapcsolatban elfoglalt álláspontok adatvédelmi okokból, az eljárás integritásának fenntartása és számos más ok miatt nem hozhatók nyilvánosságra, de az első tevékenységi jelentésében szereplő magyarázatok alapján úgy tűnik, hogy elfogadta, hogy nyilvántartásai az 1049 alá tartoznak. Az első kérdés azonban, amellyel ebben a panaszban foglalkoznom kellett, az volt, hogy a Tanács nem tekintette úgy, hogy az 1049/2001/EK rendelet, a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésről szóló rendelet alkalmazandó a testület véleményeire. A testületet lényegében olyan szervként ábrázolta, amely nem kapcsolódik a Tanácshoz, és csak a tagállamoknak jelent. Ezt az álláspontot több okból is problémásnak találtam. Az 1049/2001/EK rendelet célja, hogy a lehető legteljesebb érvényt szerezzen a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés jogának. Emellett egyértelműen meghatározott kivételeket határoz meg a nyilvános hozzáférés joga alól. Ezeket a kivételeket szűken kell értelmezni. Ha az 1049/2001/EK rendelet nem lenne alkalmazandó, a testület véleményeihez való hozzáférés iránti kérelmet alapvetően a Tanács szeszélyére lehetne elbírálni. A Tanácshoz intézett, az üggyel kapcsolatos vizsgálatomat megindító levelemben kifejtettem véleményemet arról, hogy az 1049/2001/EK rendelet miért alkalmazandó természetesen a testület véleményeire. A Tanács közvetlenül karácsony előtt arról tájékoztatott, hogy egy új szakpolitikai döntést követően úgy határozott, hogy 1049 KÉT VONATKOZIK az olyan dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelmekre, amelyek a Főtitkárság birtokában vannak a különböző kormányközi szerveknek vagy szervezeteknek -- például a szóban forgó testületnek -- nyújtott támogatási feladatok ellátásával kapcsolatban, és így Szeretném megragadni az alkalmat, hogy köszönetet mondjak a Tanácsnak a vizsgálatom e vonatkozására adott konstruktív válaszáért, amely ehhez a fontos lépéshez vezetett. Tekintettel azonban arra, hogy a Tanács nyilvános hozzáférés iránti kérelmekkel kapcsolatos belső eljárása nem azonos az ombudsmani vizsgálatokkal kapcsolatos eljárással, a Tanács vizsgálatom keretében nem tudott választ adni a hozzáférés iránti kérelemre az 1049/2001/EK rendelet alapján. Ezért ahhoz, hogy a hozzáférés iránti kérelmet az 1049/2001/EK rendelet alapján bírálják el, a panaszosoknak új hozzáférés iránti kérelmet kell benyújtaniuk a Tanácshoz, ha úgy kívánják. Amennyiben egy új kérelmet követően nem engedélyezik a nyilvános hozzáférést, abban a helyzetben leszek, hogy megvizsgálhassam a Tanács erre vonatkozó részletes indokolását. Meg kell azonban jegyezni, hogy a Tanácsnak a panaszosok kérésére adott válasza -- bár hivatalosan nem az 1049/2001/EK rendeleten alapult -- azt sugallja, hogy egy új hozzáférés iránti kérelmet el lehet utasítani, mivel a Tanács a magánélet védelmével kapcsolatos aggályokra és a testület azon hajlandóságára gyakorolt esetleges visszatartó hatásra hivatkozik, hogy véleményeiben egyértelmű és őszinte legyen. Egyértelmű, hogy a testület véleményeiben szereplő információk a dokumentumokhoz való hozzáférésről szóló 1049/2001/EK rendelet és a személyes adatok védelméről szóló 45/2001/EK rendelet alkalmazásában személyes adatoknak minősülnek. El kell végezni az általános közérdeket figyelembe vevő mérlegelési tesztet, és felmerülhet a negatív vélemények és a pozitív vélemények közzététele közötti különbségtétel kérdése is. Ezek természetesen olyan kérdések, amelyekkel kapcsolatban még nem tudok állást foglalni, és megvárom az 1049-es kérelem és fellebbezés kimenetelét. Nagyon érdekelne az Ön véleménye ebben az ügyben, amelyet újra elém lehetne terjeszteni, ha a panaszok az 1049. rendelet alapján új kérelmet nyújtanak be a Tanácshoz, amely panaszként visszatérhet hivatalomba. Nagyon köszönöm a figyelmüket.