# Az európai ombudsman beszéde: „Hozzáférés az uniós intézmények dokumentumaihoz: a demokratikusabb és hatékonyabb Unió kulcsa”. Az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága
- Szerző: Európai Ombudsman
- Dátum: 2000-09-18T00:00+02:00[Europe/Paris]
- [URL](https://www.ombudsman.europa.eu/hu/speech/hu/363)
---
Elnök úr!
Köszönöm, hogy meghívott „Hozzáférés az uniós intézmények dokumentumaihoz: a demokratikusabb és hatékonyabb Unió kulcsa" címmel, amelyet az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság szervezett. Örömömre szolgál, hogy hozzájárulhatok a témával kapcsolatos fontos tanácskozásaihoz.
*** ** * ** ***
1 NYITOTTSÁG ÉS DEMOKRÁCIA
--------------------------
<br />
Ön arra kért, hogy beszéljek a megfelelő ügyintézésről és a nyitottságnak az intézmények belső működésére gyakorolt hatásáról. Meggyőződésem, hogy a nyitottság elősegíti a jó közigazgatást. Véleményem szerint a nyitottság a demokrácia alapvető része is, és egy demokráciában a polgároknak képesnek kell lenniük arra, hogy tájékozódjanak arról, hogy mit és miért tesznek a hatóságok.
Az elmúlt hónapokban -- főként az Európai Parlament és bizottságai erőfeszítéseinek köszönhetően -- értékes nyilvános vita folyt a polgárok uniós dokumentumokhoz való hozzáférési jogáról. Úgy vélem, hogy a jogalkotási eljárás végső szakaszában vagyunk.
Szeretnék gratulálni Maij-Weggen asszonynak és Cashman úrnak különösen a hatékony és gyümölcsöző együttműködésért, amely jó alapot teremtett a sikeres eredményhez.
Európai ombudsmanként töltött időm alatt folyamatosan javult a Tanács és a Bizottság által 1994-ben közösen elfogadott szabályok igazgatásának módja. Megtanulták, hogyan kezeljék hatékonyabban és gyorsabban az alkalmazásokat, és nőtt a sikeres alkalmazások aránya.
Ezenkívül a Bíróságoknak a Tanács és a Bizottság szabályainak értelmezésére vonatkozó ítélkezési gyakorlata rendkívül fontos volt a polgárok dokumentumokhoz való hozzáférési jogának tisztázása és fenntartása szempontjából.
E tanulási folyamat ellenére a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés továbbra is új és ismeretlen fogalom azok számára, akik nemzeti szinten nem rendelkeznek tapasztalattal. A leggyakoribb aggály az, hogy a nagyobb nyitottság árt a közigazgatás hatékonyságának. Én az ellenkezőjét hiszem.
2 JÓ IGAZGATÁS
--------------
Elnök
úr!
A modern világban a polgárok ügyeit nyílt, elszámoltatható és szolgálatkész közigazgatásnak kell megfelelően, tisztességesen és gyorsan kezelnie. Ezt jelenti a jó adminisztráció. A polgárok szolgálatának hatékonysága ezért a megfelelő ügyintézés szerves részét képezi.
A nyitottság inkább elősegíti, mint gátolja a hatékonyságot. Vegyük például a dokumentumok nyilvános nyilvántartásának vezetésére vonatkozó kötelezettséget. A magam részéről nem értem, hogy egy adminisztráció hogyan működhet az általa készített és a hozzá beérkezett dokumentumok nyilvántartása nélkül. A nyilvántartás nyilvános jellege nemcsak a nyitottság szempontjából lényeges, hanem a naprakész és megfelelő működést is ösztönzi.
Az európai ombudsman munkájának egy másik példája az európai intézmények felvételi eljárása. Az ombudsman azt ajánlotta, és a Bizottság elfogadta, hogy a felvételi eljárás résztvevői számára biztosítani kell a jogot arra, hogy megtekinthessék saját, megjelölt tesztjeiket. E jog gyakorlása minden bizonnyal kihangsúlyozza a jelölés pontosságát.
Egy másik fontos példa a Bizottságnak a közösségi jog megsértésével kapcsolatos tevékenysége. Véleményem szerint a Szerződés őrzője hatékonyabb lehetne, ha nyilvánosan működne, amikor csak lehetséges. A legtöbb kötelezettségszegési eljárás az európai polgárok panaszainak eredménye. Számos polgár, aki panaszt tett a Bizottságnál, ezt követően panaszt tett az európai ombudsmannál, mert úgy érzi, többé-kevésbé ki van zárva a Bizottság panaszkezelési eljárásából. Mindenekelőtt nehézkesnek és titokzatosnak találják a közigazgatási szakaszt, amelyben a Bizottság vizsgálja az ügyet. Sőt, panaszkodnak, hogy nem tudják, mi történik.
Az Európai Unióban nemcsak a jogállamiságnak kell érvényesülnie, hanem annak is kell lennie. Ezért a Bizottság által a kötelezettségszegési eljárások előkészítő szakaszaira javasolt új kivétel visszalépést jelent. Ha a kötelezettségszegési eljárás közigazgatási szakasza nyilvános lenne, valószínű, hogy a tagállamok gyorsabban kiigazítanák magatartásukat annak érdekében, hogy megfeleljenek a jogszabályi követelményeknek. Jelenleg, amikor a kötelezettségszegési eljárás sok esetben zárt ajtók mögött zajlik, gyakran a Bizottságot hibáztatják a késedelemért, amely a tagállam hibája. Ezenkívül egyes esetekben a polgár azt a benyomást kelti, hogy az eljárást rossz okból szüntetik meg.
Jogállami társadalomként az Európai Uniónak csak előnyére válna, ha ezek az eljárások a lehető legnyilvánosabbak lennének. Mindenesetre a panaszos számára a közigazgatási eljárásban félként hozzáférést kell biztosítani a vonatkozó dokumentumokhoz addig a pontig, amikor a Bizottság jogi hatáskörén belül határoz arról, hogy a jogsértést a Bíróság elé terjeszti-e.
<br />
**2.1 Tér a gondolkodáshoz**
Elnök
úr!
A nyitottság nem jelenti azt, hogy az adminisztratív munkát teljes mértékben nyilvánosan kell végezni. A hatékony működés érdekében minden közigazgatási szervnek belső előkészítő munkát kell végeznie, mielőtt egy ügyet nyilvánosságra hozna. Például egy szakpolitikai javaslat néhány szóból áll egy papírlapon vagy elektronikus formában, és számos tervezeten megy keresztül, mielőtt készen állna arra, hogy javaslatként bemutassák. Fontos, hogy az előkészítő munkát végzők lehetőséget kapjanak az informális eszmecserére és a kritikára.
Ezt ma általában "gondolkodási térnek" nevezik. Miután a szervezetnek volt ideje gondolkodni, a gondolkodásának eredményeit tartalmazó dokumentumot fel kell venni egy nyilvános nyilvántartásba. A legfontosabb pillanat az, amikor a dokumentumot hivatalosan elfogadják valamilyen módon, vagy amikor azt annak a szervezeti térnek a határain kívülre továbbítják, amelyben azt megfogalmazták.
Ezért el kell dönteni, hogy mi számít külön térnek. A Bizottság esetében természetesnek tűnik, hogy legalább a különböző főigazgatóságokat e célból külön-külön kezelik, mivel azok hasonlóak a nemzeti kormányzati rendszer különböző minisztériumaihoz. A benne tárolt üzeneteket, tervezeteket és vitaanyagokat nem kell mind nyilvántartásba venni. Ha azonban egy dokumentumot kiküldenek, azt mindig nyilvántartásba kell venni.
Ezenkívül azokat a dokumentumokat, amelyeken a közzétett határozat vagy javaslat alapul, magával a határozattal vagy javaslattal egyidejűleg nyilvánosságra kell hozni. Ha például egy jogalkotási javaslat vagy határozat egy adott szolgálat véleményén alapul, a véleményt a jogalkotási javaslat közzétételekor nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni. Ellenkező esetben a javaslat vagy a határozat nem értékelhető megfelelően.
3 AZ ELŐREHALADÁS MÓDJA
-----------------------
<br />
**3.1 Előzetes besorolás a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésre vonatkozó szabályok megfelelő kezelésének kulcsaként.**
Elnök úr!
Meggyőződésem, hogy a nyilvános hozzáférésre vonatkozó szabályok megfelelő kezelésének kulcsa egy előzetes minősítési rendszer, amelyben az arra vonatkozó döntést, hogy egy dokumentum közkincsnek minősül-e vagy sem, a dokumentum létrehozásakor hozzák meg, nem pedig akkor, amikor a polgár azt kéri. Ez a rendszer azt jelenti, hogy a dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelmekkel azonnal foglalkozni lehet. A nyilvános hozzáférés rendszere lehet a polgárok hozzáférésének szokásos módja.
Annak biztosítása érdekében, hogy az előzetes minősítési rendszer megfelelően működjön a polgárok dokumentumokhoz való hozzáférési jogának garantálása érdekében, két további elem elengedhetetlen. Először is nyilvános nyilvántartást kell vezetni valamennyi dokumentumról, beleértve azokat is, amelyek nem nyilvánosak. Másodszor, a polgároknak jogot kell biztosítani arra, hogy független bírósági vagy ombudsmani felülvizsgálatot kérjenek.
**3.2 Egyéb intézmények és szervek**
Elnök úr!
A vitatott rendelet jogalapja az EK-Szerződés 255. cikke, amely kifejezetten az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaira hivatkozik. A polgárok szempontjából azonban fontos, hogy valamennyi közösségi intézmény és szerv ugyanazokat az elveket alkalmazza a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésre vonatkozó szabályaiban. Ebben az összefüggésben emlékeztetni kell arra, hogy a Bíróság a *Hollandia kontra Tanács* ügyben(1) kimondta,
hogy{#Footnote1}
:
*„Amíg a közösségi jogalkotó nem fogadott el általános szabályokat a közösségi intézmények birtokában lévő dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés jogáról, az intézményeknek belső szervezeti hatáskörük alapján intézkedéseket kell hozniuk az ilyen kérelmek feldolgozására vonatkozóan, amely felhatalmazza őket arra, hogy a megfelelő ügyintézés érdekében megtegyék a megfelelő intézkedéseket belső működésük biztosítása érdekében."*
<br />
Az európai ombudsman hivatalból indított vizsgálatait követően szinte valamennyi közösségi intézmény és szerv, beleértve az Európai Központi Bankot, az Európai Beruházási Bankot és az Europolt, már felelős magatartást tanúsított a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésre vonatkozó szabályok elfogadásával és közzétételével. E szabályok többsége szorosan követi a Tanács és a Bizottság szabályaiban foglalt elveket.
Nyilvánvalónak tűnik, hogy amikor a 255. cikk szerinti rendelet hatályba lép, az összes többi közösségi intézménynek és szervnek a megfelelő ügyintézés érdekében felül kell vizsgálnia szabályait, és összhangba kell hoznia azokat a rendeletben foglalt elvekkel. Hasznos lenne, ha a rendelet rámutatna erre a kötelezettségre.(1)
{#Footnote1}
**3.3 Az információügyi tisztviselőkre és az információügyi biztosra vonatkozó javaslatok**
Elnök úr!
Az egyes intézmények információs tisztviselőjének elképzelése megfelelőnek és hasznosnak tűnik. Nem tűnik azonban bölcs dolognak ezt a funkciót az adatvédelmi tisztviselő funkciójával kombinálni, mivel az adatvédelem elsősorban az egyén magánélethez való jogának védelmét szolgáló indokolt titoktartásra vonatkozik, nem pedig a nyitottság előmozdítására.
Remélem, elnök úr, hogy megbocsát egy rövid kitérőt ebben a fontos témában. Az adatvédelmi irányelv sajnos meglehetősen zavarosnak bizonyul, és potenciálisan káros lehet a nyitottságra azokban a tagállamokban, ahol a végrehajtási folyamat a legfejlettebb. Ezt a kérdést sürgősen meg kell vizsgálni, de egy másik fórumon.
Javaslat született továbbá egy információügyi biztos létrehozására, a fellebbezések kezelésére és egyes tanácsadói feladatok ellátására.
A meglévő szabályok alkalmazásának hat éve alatt a közösségi bíróságoknak csak körülbelül egy tucat, a dokumentumokhoz való hozzáféréssel kapcsolatos üggyel kellett foglalkozniuk, az európai ombudsmannak pedig körülbelül 30 üggyel. Az előzetes besorolási rendszer elfogadása esetén a nyilvános hozzáférésre vonatkozó szabályok működésének gyorsnak és hatékonynak kell lennie. Ezért kétségesnek tűnik, hogy meg lehet-e indokolni az új hivatal létrehozásához szükséges többletkiadásokat, különösen mivel a tájékoztatási biztos megkettőzné az európai ombudsman szerepét a polgárok panaszainak kezelésében.
Elnök úr!
Végezetül szeretném hangsúlyozni, hogy az Európai Unióban a demokrácia szempontjából mennyire fontos, hogy a nyitottságról szóló vita jó és működőképes megoldást eredményezzen a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés tekintetében.
Az elmúlt öt évben, amikor az Európai Unió igazgatásával dolgoztam, a közösségi intézmények és szervek többnyire együttműködőnek bizonyultak, és minden tőlük telhetőt megtettek az európai polgárok szolgálata érdekében. Nehéz megértenem, miért akarja bárki is eltitkolni ezt a jó munkát azzal, hogy ragaszkodik a szükségtelen titoktartáshoz.
Sok sikert kívánok az Állampolgári Szabadságok és Jogok Bizottságának és az Európai Parlament ezzel a kérdéssel foglalkozó többi bizottságának fontos munkájukhoz.
Köszönöm a figyelmet.
*** ** * ** ***
[(1)](#Footnote1){#(1)} A C-58/94. sz. ügy (EBHT 1996., I-2169. o.)
[(2)](#Footnote2){#(2)} Lehetséges megfogalmazás: *„mivel az e rendeletben megállapított elveket a más közösségi intézmények és szervek által elfogadott, a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésre vonatkozó szabályokra is alkalmazni kell annak érdekében, hogy biztosítsák azok belső működését a megfelelő ügyintézés érdekeivel összhangban."*