Jó reggelt és köszönöm a meghívást.

Az átláthatóság nem csupán európai ombudsmani megbízatásom középpontjában áll, hanem véleményem szerint a demokratikus intézmények és döntéshozatali folyamatok legitimitásának kulcsfontosságú sarokköve is.

Régóta érvelek amellett, hogy az átláthatóság elősegíti az uniós intézmények által hozott döntésekbe, és ezáltal magának az EU-nak a legitimitásába vetett közbizalom kiépítését. Ez nemcsak a három nagy intézményre igaz, hanem más ügynökségekre és szervekre is, amelyek döntő szerepet játszanak a folyamatban, többek között a tudományos tanácsadás és értékelés tekintetében.

A jelenlegi információs és médiakörnyezetben azonban, ahol az online információforrások változatosak és a társadalmi diskurzus polarizált, ez még fontosabbá vált.

Alapvető fontosságú, hogy a tudományos szakvélemények és az azokon alapuló döntések átláthatóbbá váljanak. Ez azt is jelenti, hogy a tudományos szakvélemények változása esetén átláthatónak kell lenni.

A tudományos módszer természete általában lassú fejlődést és fejlődést feltételez. Az elméleteket fejlesztik, tesztelik, megkérdőjelezik és finomítják. Bizonytalanság nélkül nem lenne szükség a tudományra.

A nyilvánosság hitelessége szempontjából alapvető fontosságú, hogy a tudományos szakvéleményekben megfelelően közzétegyék ezeket a változásokat, és elmagyarázzák a változás okait.

A döntéshozóknak gyakran kell cselekedniük, még akkor is, ha a tudományos tanácsadás még mindig fejlődik. Ez soha nem volt egyértelműbb, mint a világjárvány idején.

Ilyen összetett döntéshozatali környezetben a hatóságoknak a nyilvánosság előtt kell eljárniuk. Csak azáltal, hogy kijelentik, hogy döntéseik a rendelkezésre álló legjobb tanácsokon alapulnak, de elismerik, hogy ezek a tanácsok változhatnak, és átláthatóak, amikor változnak, képesek valóban ösztönözni a közvélemény bizalmát és elhárítani a dezinformációt.

Ezt a kérdést vetettem fel az uniós közigazgatás világjárvány idején végzett munkájával kapcsolatos néhány közelmúltbeli vizsgálatomban.

2020 februárjában az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ került a figyelem középpontjába. Feladata az volt, hogy az információk összegyűjtése és megosztása révén hozzájáruljon a világjárvány összehangolt európai megközelítéséhez.

Az első hónapokban jelentős változások történtek a nyilvánosság tájékoztatásában olyan kulcsfontosságú kérdésekben, mint a vírus átvitele, a maszkviselés hatékonysága és a laboratóriumi tesztelési kapacitás a tagállamokban. Tekintettel a helyzet példátlan jellegére – egy új légzőszervi vírusra és egy generációnként egyszer előforduló világjárványra – ez érthető volt.

2020 júliusában vizsgálatot indítottam azzal kapcsolatban, hogy az ECDC hogyan töltötte be szerepét a Covid19-világjárvány korai szakaszában. Vizsgálatom általánosabban azt vizsgálta, hogy az ECDC hogyan gyűjt információkat az ilyen kérdésekről, majd hogyan osztja meg ajánlásait ezen adatgyűjtés alapján.

A vizsgálat megállapította, hogy az ECDC gyakran nehezen jutott időben információhoz a tagállamok nemzeti hatóságaitól: a korlátozott megbízatásához kapcsolódó probléma. Emellett, bár az ECDC a Covid19-válság során tett bizonyos erőfeszítéseket annak érdekében, hogy tudományos értékelését átlátható módon végezze el, van még mit javítani az információk nyilvánossággal való közlésének módján.

Számos javítási javaslatot tettem az ECDC-nek, különösen azzal a céllal, hogy biztosítsa az információk, értékelések és ajánlások proaktívabb közzétételét és az azokkal kapcsolatos kommunikációt.

Különösen azt javasoltam, hogy az ECDC egyértelműen és következetesen jelezze kockázatértékeléseiben, ha a rendelkezésre álló új tudományos bizonyítékok alapján megváltoztatja szakvéleményét.

Természetes, hogy az ilyen értékelések fejlődnek, amint új információk válnak elérhetővé. Létfontosságú azonban, hogy amennyiben a tanácsadás vagy az információ kulcsfontosságú kérdésekben – például a maszkok használatával kapcsolatban – fejlődik és változik, ezt a változást hangsúlyozzák a nyilvánosság számára, és elmagyarázzák a változás okait.

Ennek elmulasztása azt a benyomást keltheti, hogy megpróbálja eltemetni ezt a változást, ami viszont a zavart és a dezinformáció lángját táplálhatja.

Ez a mai vita központi témáját képezi.

Biztató, hogy 2021 szeptemberében az ECDC pozitívan reagált a proaktív közzététellel és kommunikációval kapcsolatos javaslataimra.

Számos panasz érkezett hozzám a Covid19-oltóanyagok Európai Bizottság általi, az uniós tagállamok nevében történő közbeszerzésének átláthatóságával kapcsolatban is. Tekintettel arra, hogy ez a Bizottság példa nélküli szerepe volt, természetesen jelentős közérdek fűződött hozzá. A teljes átláthatóság hiánya a spekuláció táptalajává vált.

A panaszosok nyilvános hozzáférést kértek az Európai Bizottság és a gyógyszeripari vállalatok között a Covid19-oltóanyagok jövőbeli beszerzésére vonatkozóan kötött előzetes beszerzési megállapodásokhoz, valamint az e tárgyalásokkal kapcsolatos egyéb dokumentumokhoz. Kezdetben a Bizottság nem járult hozzá a dokumentumok hozzáférhetővé tételéhez.

Miután azonban vizsgálatot indítottam, a Bizottság jelezte, hogy lépéseket tesz az oltóanyagokkal kapcsolatos tárgyalások lehető legnagyobb átláthatóságának biztosítása érdekében, és konzultál az érintett gyógyszeripari vállalatokkal az összes eám nyilvánosságra hozatala érdekében. Ezt követően közzétette e megállapodások szerkesztett példányait.

Következésképpen lezártuk a vizsgálatot, ugyanakkor hangsúlyoztam a Bizottságnak, hogy biztosítani kell, hogy az átláthatósági követelmények a folyamatban lévő és jövőbeli oltóanyag-tárgyalások részét képezzék, tekintettel a szóban forgó fontos közérdekre.

Hasonlóképpen panaszt kaptunk az oltóanyag-beszerzésre irányuló tárgyalások átláthatóságának hiányával kapcsolatban, különösen a tagállamok nemzeti hatóságainak szakértőiből álló, a tárgyalásokért felelős csoporttal kapcsolatban.

Bár megértettem az érintettek neve nyilvánosságra hozatalának megtagadására vonatkozó adatvédelmi indokokat, sajnálatomat fejeztem ki amiatt, hogy a Bizottság megtagadta a szakértőkkel kapcsolatos bármilyen információ nyilvánosságra hozatalát, például azt, hogy melyik nemzeti közigazgatáshoz tartoznak. Arra az álláspontra helyezkedtem, hogy a tárgyalócsoporttal kapcsolatos nagyobb átláthatóság elősegítené a Covid19-oltóanyagokra vonatkozó tárgyalási folyamattal kapcsolatos valódi elszámoltathatóság biztosítását.

Sürgettem a Bizottságot, hogy haladéktalanul tegye közzé legalább a tárgyalócsoportban képviselt hét tagállam listáját, amihez a Bizottság később hozzájárult.

Tekintettel erre az eredendő bizonytalanságra és a hiányos tudományos szakvéleményeken alapuló döntésekre gyakorolt lehetséges következményekre, illetve az eltérő szakvéleményekre, alapvető fontosságú, hogy a megkérdezett tudósok és szakértők függetlenek legyenek, és függetlennek tekintsék őket.

Ez volt munkám egyik fő témája is.

Ennek egyik példája volt az arra irányuló saját kezdeményezésű vizsgálatom, hogy az Európai Gyógyszerügynökség hogyan működik együtt a gyógyszerfejlesztőkkel az új gyógyszerek EU-n belüli forgalomba hozatalának engedélyezése iránti kérelmekhez vezető időszakban.

Ahhoz, hogy egy új gyógyszert forgalomba hozzanak az EU-ban, a gyógyszeripari vállalatoknak először „forgalombahozatali engedély iránti kérelmet” kell benyújtaniuk az EMA-hoz. Az EMA értékeli a gyógyszert, és véleményt fogad el arról, hogy engedélyezni kell-e. Ez egy olyan eljárás, amelyet mindannyian megismertünk a világjárvány összefüggésében.

A kérelem benyújtása előtt a gyógyszerfejlesztők tudományos tanácsot kérhetnek és kaphatnak az EMA-tól. Ezek a „benyújtást megelőző tevékenységek” egyértelműen pozitív következményekkel járnak a közegészségre nézve. Fontos azonban elkerülni még azt a benyomást is, hogy az EMA gyógyszerekről alkotott esetleges véleményét befolyásolták ezek a korábbi kölcsönhatások.

Vizsgálatom ezeket a benyújtás előtti tevékenységeket, valamint az EMA gyógyszerek engedélyezésével kapcsolatos munkájának általánosabb átláthatóságát vizsgálta.

Vizsgálatunk nyomán számos javítási javaslat született az EMA számára, különösen annak biztosítása érdekében, hogy különválasszák az EMA azon munkatársait, akik a benyújtás előtti szakaszban tudományos tanácsadást nyújtanak a gyógyszerfejlesztőknek, és azokat, akik ezt követően részt vesznek a forgalombahozatali engedély iránti kérelem értékelésében. Javaslatot tettem továbbá a benyújtás előtti tevékenységek átláthatóságának javítására.

Válaszul az EMA beleegyezett abba, hogy a gyógyszerekre vonatkozó tudományos tanácsokról naplót vezet be a forgalomba hozatali engedélyezési eljárásba. Ezt a tanácsot a gyógyszer európai forgalmazásának engedélyezését követően hozzák nyilvánosságra. Az EMA annak biztosítására is kötelezettséget vállalt, hogy a gyógyszeripari vállalatoknak a forgalomba hozatalt megelőző kérelmezési szakaszban nyújtott tanácsadásban a lehető legnagyobb mértékben részt vevő szakértők ne azok legyenek, akik az EMA új gyógyszerre vonatkozó értékelő jelentését készítik.

Végezetül a tudományos szakvéleményeken alapuló döntések legitimitásának megerősítése érdekében biztosítani kell, hogy a nyilvánosság részt vehessen a döntéshozatali folyamatban. Ez csak akkor lehetséges, ha a döntéshozatali folyamat átlátható. Ki dönti el, hogy mit, mikor és miért? A nyilvánosságnak időben hozzá kell férnie ezekhez az információkhoz ahhoz, hogy hatékonyan részt vehessen nem a tudományos döntéshozatalban, hanem az azt követő jogalkotási döntésekben.

Ez vezérelte az EU Tanácsán belüli döntéshozatal átláthatóságával kapcsolatos jelentős munkám egy részét, valamint az uniós jogszabályokról folytatott háromoldalú tárgyalásokat. A hivatali időm alatt továbbra is a napirendem élén fog állni.

Sok szereplő - politikusok és lobbisták, de hatóságok, sőt tudósok is - hajlamosak az átláthatóságot valamiféle fenyegetésnek tekinteni. Elképzelhető, hogy az átláthatóság azzal, hogy feltárja a döntések meghozatalának vagy a tudomány fejlődésének gyakran tökéletlen módját, alááshatja ezeket a döntéseket vagy tudományos szakvéleményeket.

Véleményem szerint ennek az ellenkezője igaz. Így vagy úgy, de ki fog derülni az igazság. Csak akkor lehet javítani a közvélemény e döntésekbe és tanácsokba vetett bizalmát, ha a lehető legnagyobb mértékben proaktívan átláthatóak vagyunk, és elmagyarázzuk, hogyan születnek a döntések vagy alakulnak a tudományos szakvélemények.

Köszönöm. - Köszönöm.