Készült az európai ombudsman alapokmánya 3. cikkének (5) bekezdésével összhangban ^[1]

A panasz előzményei

1. A panaszos egy uniós ügynökségnél dolgozó uniós tisztviselő, aki az Európai Beruházási Bank (EBB) egyik alkalmazottjától való válás folyamatában van. Van egy gyerekük. Amíg a házasság felbontására irányuló eljárás folyamatban van, az illetékes nemzeti bíróság végzést adott ki, amelyben megállapította, hogy a gyermeknek az anyánál (a panaszosnál) kell laknia. A végzés nem tartalmazott a gyermek pénzügyi támogatására vonatkozó ideiglenes rendelkezéseket.

2. A panaszos férje családi támogatásban és eltartott gyermek után járó támogatásban részesül az EBB-től. A nemzeti bíróságnak a gyermek tartózkodási helyére vonatkozó határozatát követően a panaszos azt kérte a Bizottság Személyi Juttatásokat Kezelő és Kifizető Hivatalától [2], hogy e juttatások legalább 50%-át közvetlenül neki fizesse ki. A Személyi Juttatásokat Kezelő és Kifizető Hivatal arról tájékoztatta, hogy ez nem lehetséges mindaddig, amíg a férje megkapja az EBB-től a juttatásokat.

3. 2013. október 8-án a panaszos arra kérte az EBB-t, hogy ne fizesse tovább a juttatásokat a férjének, hanem közvetlenül neki fizesse ki azokat.

4. Az EBB kifejtette, hogy a családi támogatás tekintetében az EBB belső szabályai úgy rendelkeznek, hogy ez a támogatás csak az EBB személyzetének tagja számára fizethető ki. Ami az eltartott gyermek után járó támogatást illeti, az EBB úgy ítélte meg, hogy ez a támogatás a gyermek feletti felügyeleti jogot gyakorló személyt illeti meg, és rámutatott arra, hogy a nemzeti bíróság határozata csak a gyermek lakóhelyét határozta meg, míg a szülői felügyeleti jogot a házasság felbontására irányuló eljárásra vonatkozó végleges határozat meghozataláig megosztják a szülők között. Az EBB arra a következtetésre jutott, hogy az eltartott gyermek után járó támogatást az alkalmazandó szabályoknak megfelelően fizetik ki, azaz a magasabb alapilletménnyel rendelkező uniós tisztviselőnek, ebben az esetben az apának. Ezen okok miatt az EBB elutasította a panaszos kérését.

5. Mivel a panaszos elégedetlen volt ezzel az eredménnyel, 2014. február 25-én az ombudsmanhoz fordult.

A vizsgálat

6. Az ombudsman vizsgálatot indított a panasszal kapcsolatban, és a következő állítást és állítást azonosította:

Az EBB tévesen tekintette úgy, hogy a gyermek feletti felügyeleti jog fogalma elsőbbséget élvez a gyermek tartózkodási helyének fogalmával szemben, és ezért nem tartotta tiszteletben saját végrehajtási szabályait és az Európai Bizottság családi támogatásokra vonatkozó végrehajtási rendelkezéseit.

Az EBB-nek fel kell vennie a kapcsolatot a Bizottság Személyi Juttatásokat Kezelő és Kifizető Hivatalával, és e juttatások legalább 50%-át közvetlenül a panaszosnak kell kifizetnie, mivel a panaszos elismerte, hogy a gyermek felett közös felügyeleti jogot gyakorol.

7. A vizsgálat során az ombudsman megkapta az EBB panaszra vonatkozó véleményét, majd ezt követően a panaszos észrevételeit az EBB véleményére válaszul. A vizsgálat lefolytatása során az ombudsman figyelembe vette a felek által előterjesztett érveket és véleményeket.

Az arra vonatkozó állítás, hogy az EBB tévesen tekintette úgy, hogy a gyermek feletti felügyeleti jog fogalma elsőbbséget élvez a gyermek tartózkodási helyének fogalmával szemben

Az ombudsman elé terjesztett érvek

8. A panaszos azzal érvelt, hogy az EBB személyzeti szabályzata nem említi kifejezetten a gyermek feletti felügyeleti jogot, hanem ehelyett a gyermek lakóhelyére és tartásdíjára utal. Tekintettel arra, hogy a nemzeti bíróság határozata megállapította, hogy a gyermek vele fog lakni, és hogy nincsenek jogi rendelkezések a gyermek pénzügyi tartásáról, a petíció benyújtója azzal érvelt, hogy a juttatásokat neki kell kifizetni.

9. Azzal érvelt továbbá, hogy mivel az EBB elismerte a közös felügyeleti jogot, legalább a juttatások felét kifizetheti számára. E tekintetben a Bizottság végrehajtási rendelkezéseire hivatkozott, amelyek előírják, hogy amennyiben a gyermek feletti felügyeleti jog két személy között váltakozik, és nincs a felügyeleti jog pontos időarányos időtartamát meghatározó bírósági határozat, a családi támogatások felét minden egyes személynek folyósítják.

10. Véleményében az EBB áttekintést adott a gyermek feletti felügyeleti jog ideiglenes rendszerének meghatározása szempontjából releváns, folyamatban lévő, a házasság felbontására irányuló bírósági eljárásokról. Bár ez az eljárás megerősítette, hogy a kiskorú lakóhelye az anyánál van, a nemzeti bíróságok azt is elismerték, hogy a gyermek az idő felét az apánál töltötte, aki önként hozzájárult a gyermek pénzügyi eltartásához és gondozásához. Az EBB azt is kijelentette, hogy a Bizottság végrehajtási szabályai nem vonatkoznak az EBB-re.

11. Végezetül, az ombudsman kérésére válaszul az EBB tisztázta a felügyeleti jog fogalmának értelmezését e panasz alkalmazásában, amely a szülők azon kötelezettségére vonatkozik, hogy támogassák a gyermek mindennapi megélhetési költségeit.

12. Észrevételeiben a panaszos rámutatott arra, hogy – amint azt az EBB is elismerte – a gyermek idejének felét mindkét szülővel töltötte, mindkét szülő gondoskodott a gondozásáról és tartásáról, és mindketten osztoztak a felügyeleti jogban. A panaszos ezért arra a következtetésre jutott, hogy észszerű lenne, ha a juttatások felét megkapná.

Az ombudsmannak a megoldási javaslathoz vezető előzetes értékelése

13. Az EBB és az érintett uniós ügynökség személyzeti szabályzata szerint, ha két házas uniós tisztviselő jogosult bizonyos juttatásokra, ezeket a juttatásokat a legmagasabb alapilletménnyel rendelkező tisztviselőnek kell kifizetni; Ebben az esetben a panaszos férje. Ebben az esetben a szóban forgó támogatások i. a családi támogatás ^[3] és ii. az eltartott gyermek után járó támogatás.

14. A családi támogatást az EBB személyzeti szabályzata alapján a személyzet házas vagy eltartott gyermekkel rendelkező tagja kapja.[4] A fenti szabály fényében mindaddig, amíg a házaspár törvényesen házas, a panaszos férje jogosult erre a támogatásra, és így megkapja azt, mivel ő a legmagasabb alapilletménnyel rendelkező tisztviselő. Az EBB azon álláspontja tehát, hogy a folyamatban lévő házasságfelbontási eljárás befejezéséig a panaszos férjének a teljes családi támogatást ki kell fizetnie, összhangban van az alkalmazandó szabályokkal. Így az ombudsman békés megoldásra irányuló javaslata csak a gyermekek után járó támogatásra vonatkozik.

15. Az EBB szabályai szerint a gyermek után járó támogatást akkor nyújtják, ha a szülő ténylegesen gondoskodik a gyermek tartásáról. Ebben az értelemben a tartás akkor tekinthető nyújtottnak, ha a gyermek vagy a szülővel él együtt, vagy a szülő támogatja a gyermek mindennapi megélhetési költségeit.[5] Az EBB kijelentette, hogy ha ez a kettő nem esik egybe, a gyermek pénzügyi támogatása elsőbbséget élvez a lakóhely kérdésével szemben. Végül e szabályok értelmében abban a pillanatban, amikor egy jogi határozat meghatározza a gyermek feletti felügyeleti jogot, a gyermek után járó támogatást a gyermek gondnokának kell kifizetni [6].

16. Az ombudsman kérését követően az EBB tisztázta a felügyeleti jog fogalmának értelmezését e panasz alkalmazásában, amely szerint az „a gyermekgondozási kötelezettség gazdasági eszközökkel történő teljesítése”. Az ombudsman megjegyzi, hogy a felügyeleti jog fogalmának ilyen értelmezése azt jelentené, hogy ha a felügyeleti jogot megosztják, akkor a gyermek mindennapi megélhetésének támogatására vonatkozó kötelezettségnek vagy jogi kötelezettségnek is meg kell felelnie. Ebben az esetben azonban, amint arra az EBB több bírósági határozatra hivatkozva rámutatott, az apa önként megosztja a gyermek eltartásának költségeit. Más szóval, úgy tűnik, hogy az apát nem terheli jogi kötelezettség a gyermek eltartására vonatkozó bírósági határozatot követően. Ennek ellenére az EBB úgy ítélte meg, hogy ebben az esetben a letéti őrzés megosztott. Ennek fényében az ombudsman úgy véli, hogy az EBB felügyeleti jogra vonatkozó értelmezése nem teljesen meggyőző.

17. Mindemellett az ombudsman egyetért az EBB általános értékelésével, amely szerint az a tény, hogy a gyermek a házasság felbontására irányuló eljárás során az anyánál lakik, nem jelenti azt, hogy a panaszos rendelkezik a gyermek feletti felügyeleti joggal. Ezt a tényt a panaszos sem vitatta, aki elismeri, hogy a gyermek feletti törvényes felügyeleti jog jelenleg megosztott. Mivel a gyermek felügyeleti joga megosztott, ebben az esetben az a releváns, hogy ki gondoskodik ténylegesen a gyermek tartásáról.

18. E kérdést illetően az EBB véleményében többször hangsúlyozta, hogy a gyermek apja ténylegesen megosztja a panaszossal a gyermek eltartását. E körülmények fényében az ombudsman úgy véli, hogy méltányos lenne, ha a szülők is megosztanák a gyermek után járó támogatást mindaddig, amíg az illetékes bíróság véglegesen meg nem oldja a felügyeleti jog kérdését.

19. Bár az EBB szabályai nem rendelkeznek kifejezetten a gyermekek után járó támogatás megosztásáról, úgy tűnik, nem zárják ki ezt a lehetőséget. Az ombudsman véleménye szerint ezért semmi sem akadályozza meg a Bankot abban, hogy a jelen ügyhöz hasonló esetekben (azaz a közös felügyelet és a közös tartás esetében) a szóban forgó támogatás felét mindkét szülőnek kifizesse. Úgy tűnik, hogy ez összhangban van a méltányosság és az arányosság elvével is.

20. Az ombudsman ezért az európai ombudsman alapokmánya 3. cikkének (6) bekezdésével összhangban az alábbi megoldást javasolja.

21. Emellett az ombudsman arra kívánja ösztönözni az EBB-t, hogy módosítsa a gyermekek után járó támogatásokra vonatkozó szabályait annak érdekében, hogy azok jobban tükrözzék a házasság felbontására irányuló eljárások jelenlegi realitását és gyakorlatát, ahol a közös felügyelet a norma, nem pedig a kivétel. E tekintetben az ombudsman fel kívánja hívni az EBB figyelmét a Bizottság személyzeti szabályzatára, amely kifejezetten előírja a támogatások megosztását „amennyiben ugyanazon gyermek feletti felügyeleti jog két személy között váltakozik, és nincs bírósági végzés vagy az illetékes közigazgatási hatóság végzése, vagy ilyen végzés hiányában az érintett személyek között nincs olyan állandó megállapodás, amely meghatározná a felügyeleti jog pontos időarányos időtartamát, a családi támogatások felét minden egyes személynek ki kell fizetni. A láthatási jog nem tekinthető felügyeleti jognak.ʺ[7]

22. Tekintettel arra, hogy a fenti szabály méltányos megoldásnak tűnik a megosztott felügyelet problémájára azokban az esetekben, amikor e kérdésben még nem fogadtak el végleges bírósági határozatot, az ombudsman arra ösztönzi az EBB-t, hogy merítsen ihletet e szabályból.

A javasolt megoldás

E panasz vizsgálata alapján az ombudsman a következő megoldást javasolja az EBB-nek:

A folyamatban lévő házasságfelbontási eljárásban a felügyeleti jog kérdésében a nemzeti bíróság által hozott jogerős határozat meghozataláig az EBB-nek ki kell fizetnie a panaszos részére az eltartott gyermek után járó támogatás felét.

Emily O'Reilly

Európai ombudsman

Strasbourg, 2015. június 29.

[1] Az ombudsman feladatainak ellátására vonatkozó szabályokról és általános feltételekről szóló, 1994. március 9-i 94/262/ESZAK, EK, Euratom európai parlamenti határozat (HL 1994. L 113., 15. o.).

[2] A PMO a Paymaster Office rövidítése. Az Európai Bizottság Személyzeti Juttatásokat Kezelő és Kifizető Hivatala. Lásd: http://ec.europa.eu/pmo/accueil_en.htm

[3] Megjegyzendő, hogy az EBB családi támogatása megegyezik az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzata szerinti háztartási támogatással.

[4] Az EBB végrehajtási szabályainak 2.2.1. cikke.

[5] Az EBB végrehajtási szabályai 2.2.2. cikkének harmadik bekezdése

[6] Az EBB végrehajtási szabályai 2.2.5. cikkének szövege a következő: „Lorsque l’enfant à charge est confié en vertu des dispositions légales ou par décision de justice ou de l’autorité administrative compétente à la garde d’une autre personne, les allocations pour enfant à charge et scolaire sont versés directement à celle-ci pour le compte et au nom de l’agent. L’allocation de famille est verse dans tous les cas au membre de personnel de la Banque”.

[7] A személyzeti szabályzat 67. és 68. cikkének, valamint VII. melléklete 1., 2. és 3. cikkének végrehajtására vonatkozó általános végrehajtási rendelkezésekről szóló bizottsági határozat 3. cikke, C (2004) 1364