Az ügy az uniós tagállamok és a nem uniós országok közötti automatikus adóügyi információcserével kapcsolatos dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés iránti kérelemre vonatkozott. A Tanács tíz, már nyilvánosan hozzáférhető dokumentumra mutató linket adott meg, és négy további dokumentumhoz biztosított teljes körű hozzáférést. Ezenkívül megtagadta a nyilvános hozzáférést tíz dokumentumhoz, részben vagy egészben, a közérdek nemzetközi kapcsolatok és az uniós tagállamok pénzügyi politikája tekintetében történő védelmének szükségességére hivatkozva. A Tanács továbbá úgy ítélte meg, hogy a nyilvánosságra hozatal aláásná a döntéshozatalát. A panaszosok vitatták e kivételek alkalmazását, és azzal érveltek, hogy a közzétételhez nyomós közérdek fűződik.

A vizsgálat és a vitatott dokumentumok vizsgálócsoportja általi vizsgálata alapján az ombudsman megállapította, hogy nem volt nyilvánvalóan téves, hogy a Tanács úgy ítélte meg, hogy a vitatott dokumentumok (kitakart részeinek) hozzáférhetővé tétele sértené a tagállamok nemzetközi kapcsolatait és/vagy pénzügyi politikáját.

Tekintettel arra, hogy ezeket a védett közérdekeket nem lehet más, fontosabbnak ítélt közérdekkel figyelmen kívül hagyni, nem volt szükséges megvizsgálni a döntéshozatali eljárásra vonatkozó kivétel Tanács általi alkalmazását. Az ombudsman ezért lezárta a vizsgálatot, és megállapította, hogy nem történt hivatali visszásság.

Ez a vizsgálat arra vonatkozott, hogy az Európai Bizottság megfelel-e az Egészségügyi Világszervezet Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezményében (FCTC) meghatározott, a dohánylobbira vonatkozó rendelkezéseknek. Az ombudsman különösen azt értékelte, hogy a Bizottság hogyan biztosítja a dohányiparral való interakcióinak átláthatóságát.

Az ombudsman korábbi munkája megmutatta, hogy a Bizottság Egészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Főigazgatósága (DG SANTE) és Adóügyi Főigazgatósága (DG TAXUD) hogyan teljesíti az e területre vonatkozó kötelezettségeket. E vizsgálat célja annak értékelése volt, hogy a Bizottság hogyan tesz eleget kötelezettségeinek valamennyi szervezeti egységben és a Bizottság személyzetének valamennyi tagját illetően.

A vizsgálat során az ombudsman megosztotta a Bizottsággal előzetes megállapításait. Jelezte, hogy hivatali visszásságnak minősül, ha a Bizottság nem alkalmaz következetes megközelítést valamennyi szervezeti egységében a dohányipar képviselőivel való kapcsolattartás átláthatóságára vonatkozó kötelezettségeinek teljesítése érdekében. Ez magában foglalta azt is, hogy nem őrizték meg és nem bocsátották rendelkezésre a dohányipari érdekképviselőkkel tartott találkozók jegyzőkönyveit, valamint azt, hogy nem biztosították valamennyi főigazgatóság rendszerszintű értékelését arra vonatkozóan, hogy szükség van-e esetleges találkozókra a dohányipar képviselőivel.

Válaszában a Bizottság megismételte a lobbitevékenység átláthatóságára vonatkozó szokásos megközelítését, és hivatkozott az Egészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Főigazgatóság és az Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság által hozott további intézkedésekre, amelyek az ombudsman vizsgálata előtt is léteztek. Az ombudsman ezért fenntartotta azon megállapítását, hogy hivatali visszásságnak minősül, ha a Bizottság nem biztosít átfogó megközelítést valamennyi szervezeti egysége számára a dohányipar képviselőivel folytatott találkozók átláthatósága tekintetében.

A Bizottság azonban hozzátette, hogy megbízza vezetőségét, hogy végezze el a dohányiparnak való kitettség kockázatának értékelését. Az ombudsman üdvözölte ezt az elkötelezettséget annak jeleként, hogy a jövőben javulhatnak a dolgok. Az ombudsman 2024 elején levelet fog írni a Bizottságnak, amelyben ismerteti azokat a pontokat, amelyeket arra sürget, hogy az értékelés elvégzése során tájékoztassa a főigazgatókat, a szolgálatvezetőket és a kabinetvezetőket. Az ombudsman felkéri továbbá a Bizottságot, hogy 2024. június 30-ig tegyen jelentést az értékelés eredményéről és az annak alapján elért eredményekről.

Az ügy arra vonatkozott, hogy a Bizottság megtagadta a nyilvános hozzáférést az energiaadó-irányelv Spanyolország általi állítólagos megsértésével kapcsolatos EU Pilot eljárással kapcsolatos dokumentumokhoz.

A szóban forgó dokumentumok a spanyol hatóságok négy levele voltak, amelyek a nemzeti jogszabályi keretnek az irányelvvel való összeegyeztethetőségére vonatkozó jogi értékelésüket tartalmazták. Spanyolország kifogásolta a levelek nyilvánosságra hozatalát, azzal érvelve, hogy azok nemzeti szinten folyamatban lévő bírósági eljárásokhoz kapcsolódnak, amelyeket a nyilvánosságra hozatal károsíthat. Ennek alapján a Bizottság a bírósági eljárások védelmére vonatkozó kivételre hivatkozott, és megtagadta a négy levélhez való hozzáférést.

A szóban forgó dokumentumok áttekintését követően az ombudsman megállapította, hogy a hozzáférést megtagadó határozat összhangban van az uniós ítélkezési gyakorlattal. Az ombudsman ezért megállapította, hogy nem történt hivatali visszásság, és lezárta a vizsgálatot.

Ebben az ügyben a panaszos azt állította, hogy az Európai Bizottság nem vizsgálta meg teljes körűen a más uniós tagállamokból származó személygépkocsik ideiglenes használatára vonatkozó dán szabályokkal kapcsolatos jogsértési panaszt. A panaszos gyanította, hogy az e területre vonatkozó dán szabályok célja bizonyos mértékig a más tagállamokban nyilvántartásba vett személygépkocsik ideiglenes használatának minimalizálása az importált személygépkocsik nyilvántartásba vételéből származó bevételek növelése érdekében.

Az ombudsman megállapította, hogy a panaszos által felvetett kérdés további figyelmet érdemel, és hogy a Bizottság egyes konkrét kérdésekkel nem foglalkozott teljes mértékben. Ezért megoldásként azt javasolta, hogy a Bizottság újból vegye nyilvántartásba és vizsgálja meg a jogsértési panaszt. A Bizottság elfogadta javaslatát, ezért az ombudsman lezárta a vizsgálatot.

A panaszos nyilvános hozzáférést kért a Tanács által a digitális szolgáltatások adóztatására vonatkozó jogalkotási javaslatról folytatott tárgyalásokkal kapcsolatos dokumentumokhoz. A Tanács 53 olyan dokumentumot azonosított, amely a panaszos kérelmének hatálya alá tartozik. 24 dokumentumhoz biztosított teljes körű hozzáférést, 10 dokumentumhoz teljes egészében megtagadta a hozzáférést, a többi dokumentumhoz pedig részleges hozzáférést biztosított. A Tanács azzal érvelt, hogy e dokumentumok hozzáférhetővé tételének megtagadását a nemzetközi kapcsolatok, az EU vagy a tagállamok pénzügyi, monetáris és gazdaságpolitikája, valamint saját döntéshozatali folyamata védelmének szükségessége indokolta.

A panaszos elégedetlen volt a Tanács azon döntésével, hogy teljes egészében megtagadja a hozzáférést 10 dokumentumhoz, és az ombudsmanhoz fordult.

A dokumentumok vizsgálatát és a Tanács által a kérdéseire adott további magyarázatokat követően az ombudsman azon a véleményen van, hogy a Tanács azon döntése, hogy megtagadja a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférést, akkor indokolt volt. Az ombudsman azonban üdvözli a Tanács által a vizsgálata során hozott határozatot, amely szerint a tíz kért dokumentum közül öthöz nyilvános hozzáférést biztosít.

Az ombudsman ezért lezárta a vizsgálatot.