- HU Magyar
A gépi fordításokban előfordulhatnak az egyértelműséget és a pontosságot potenciálisan csökkentő hibák; az ombudsman nem vállal felelősséget az esetleges eltérésekért. A legmegbízhatóbb és jogilag korrekt tájékoztatásért olvassa el a fenti linken található, angol nyelvű forrásverziót.
Bővebb információért tekintse meg nyelvi és fordítási politikánkat.
Az európai ombudsman ajánlása a SENIOR projekt egyik kedvezményezettje személyzeti költségeinek az Európai Bizottság általi elutasításáról szóló 1688/2015/JAP sz. ügyben, miután egy ellenőrzés szabálytalanságokat tárt fel
Ajánlás
Ügy 1688/2015/JAP - Vizsgálat megindítása Szerda | 13 január 2016 - Ajánlás Péntek | 02 június 2017 - Határozat Péntek | 06 október 2017 - Érintett intézmények Európai Bizottság ( Az intézmény által elfogadott javaslat ) - Ország Belgium
Készült az európai ombudsman alapokmánya 3. cikkének (6) bekezdésével összhangban [1]
A panaszos, egy belga székhelyű nonprofit szervezet részt vett egy uniós finanszírozású projektben, amelynek célja az idősek IKT-megoldások használata során felmerülő problémáinak kezelése volt.
Egy pénzügyi ellenőrzés során a könyvvizsgálók úgy ítélték meg, hogy a panaszos által használt munkaidő-nyilvántartási rendszer teljesen megbízhatatlan. Következésképpen a Bizottság több mint 85 000 EUR visszafizettetésére törekedett a panaszossal.
Az ombudsman megvizsgálta a kérdést, és megállapította, hogy az ellenőrök elismerték, hogy a panaszos által két konkrét „végrehajtandó anyaggal” kapcsolatban végzett munka jogszerű volt ,, csakúgy, mint az érintett munkaidő. Ezért úgy véli, hogy a Bizottság nem indokoltan utasította el az e munkához kapcsolódó személyzeti költségeket. E tekintetben azt javasolja, hogy a Bizottság vizsgálja felül álláspontját, és ennek megfelelően csökkentse a visszafizettetni kívánt összeget.
A panasz előzményei
1. A panaszos, egy belga székhelyű nonprofit szervezet, részt vett a SENIOR [2] elnevezésű, uniós finanszírozású projektben, amelynek célja az volt, hogy megoldást találjon azokra a problémákra, amelyekkel az idősek az IKT-megoldások használata során szembesülnek. A projektet a hetedik kutatási és technológiafejlesztési keretprogram (FP7) finanszírozta. A panaszos etikai kérdésekről szakértői jelentéseket nyújtott be a projekthez.
2. Egy későbbi pénzügyi ellenőrzés során a könyvvizsgálók úgy ítélték meg, hogy a panaszos által alkalmazott munkaidő-nyilvántartási rendszer „teljesen megbízhatatlan” volt, amely alapján a panaszos a munkájához kapcsolódó személyzeti költségeket igényelt. Az ellenőrök azonban jogszerűnek ismertek el egy, a projekt első évében „végrehajtandó”[3] munkát („A. cél”): 76 oldalas dokumentum. Az ellenőrök megállapították, hogy a panaszos által benyújtott dokumentum további pontosításai és különböző változatai igazolták, hogy a panaszos állítása szerint indokolt volt az erre a termékre fordított idő.
3. Emellett az ellenőrök jogszerű munkaként fogadták el a „terjesztési tevékenységekre” vonatkozó külön dokumentumhoz („B” dokumentum) kapcsolódó munkát és az ehhez igényelt munkaidőt [4]. Az ellenőrök azonban nem fogadták el a panaszos által a projekt fennmaradó eredményeivel kapcsolatos munkára igényelt munkaórákat.
4. A Bizottság azonban elutasította a panaszos valamennyi személyzeti költségét, beleértve az „A” és a „B” teljesítés költségeit is. Ezt követően több mint 85 000 EUR visszafizettetésére törekedett a panaszossal.
5. A panaszos nem volt elégedett a Bizottság magatartásával, és az ombudsmanhoz fordult.
A vizsgálat
6. Az ombudsman vizsgálatot indított a panasszal kapcsolatban, és először arra kérte a Bizottságot, hogy foglalkozzon a következő kérdésekkel:
i) Az Európai Bizottság tévesen utasította el a panaszos valamennyi személyzeti költségét, és azokat nem támogathatónak nyilvánította annak ellenére, hogy a könyvvizsgálók indokoltnak ítélték az „A” és a „B” termékre fordított időt.
ii) A Bizottság tévesen nem vette figyelembe a panaszos által az elvégzett szellemi munkára vonatkozóan benyújtott alternatív bizonyítékokat, és ennek következtében jogtalanul törekedett arra, hogy a panaszostól visszaszerezze a pénzeszközöket.
7. A vizsgálat során az ombudsman megkapta a Bizottság panaszra adott válaszát, majd ezt követően a panaszosnak a Bizottság válaszára adott észrevételeit.
8. A panaszosnak adott 2016. április 18-i válaszában a Bizottság azt javasolta, hogy találkozzanak a panaszossal annak érdekében, hogy békés megoldást találjanak. A panaszos beleegyezett, és 2016 szeptemberében az ombudsman vizsgálócsoportja megfigyelőként részt vett az ülésen. Ezt követően a Bizottság és a panaszos bizalmas tárgyalásokat kezdett az ombudsman részvétele nélkül.
9. 2017. március 28-án a panaszos további segítséget kért az ombudsmantól, mivel a tárgyalások nem vezettek kielégítő eredményre.
10. Az ombudsman úgy döntött, hogy az ügyet két részre bontja. Az első ügy a panaszos „A” és „B” eredményekkel kapcsolatos munkájáról és költségeiről szól. A második ügy a fennmaradó eredményekkel foglalkozik [5]. Ez az ajánlás csak az első esetre vonatkozik. Az ombudsman ajánlása figyelembe veszi a felek által előterjesztett érveket és álláspontokat.
A panaszos A. és B. „végrehajtandó termékekkel” kapcsolatos személyzeti költségeinek elutasítása
Az ombudsman elé terjesztett érvek
11. A panaszos azt állította, hogy bár az ellenőrök elfogadták, hogy az „A” és a „B” leszállítandó anyagok tekintetében igényelt munkaórák indokoltak, a Bizottság elutasította a megfelelő személyzeti költségeket. A panaszos ezt méltánytalannak találta.
12. Válaszában a Bizottság megerősítette az ellenőrök azon következtetését, hogy a panaszos nyolc leszállítandó anyagra vonatkozó munkaidő-nyilvántartását túlbecsülték, de az „A” és a „B” leszállítandó anyagra vonatkozó munkaidő-nyilvántartások indokoltak voltak. A Bizottság hozzátette, hogy a panaszos alternatív bizonyítékokat nyújtott be, amelyek bizonyítják, hogy az „A” és a „B” termékkel kapcsolatos munkáját a megfelelő munkaidő-nyilvántartásokban igényelt órákon belül végezte. Mivel azonban „a munkaidő-nyilvántartási rendszer megbízhatatlan volt” az egész projekt esetében, az ellenőrök nem voltak abban a helyzetben, hogy azonosítsák és számszerűsítsék a panaszos munkája során ténylegesen felmerült személyzeti költségeket [6]. A könyvvizsgálók ezért elutasították a panaszos valamennyi személyzeti költségét. Álláspontjának alátámasztására a Bizottság az általános feltételek II.14.1. cikkére hivatkozott, amely számos támogathatósági feltételt határoz meg a hetedik keretprogram támogatási megállapodásai keretében igényelt költségekre vonatkozóan [7].
Az ombudsman ajánláshoz vezető értékelése
13. Az ombudsman nagyra értékeli, hogy a Bizottság számos lehetőséget biztosított a panaszosnak arra, hogy további bizonyítékokat nyújtson be az A. és B. eredményre fordított időről. Üdvözli továbbá, hogy a Bizottság nyitott volt a panaszossal folytatott tárgyalásokra annak érdekében, hogy békés megoldást találjon ebben az ügyben.
14. Az ombudsman azonban sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság mereven értelmezi az általános feltételek II.14. cikkét. Úgy tűnik, hogy ez a rendelkezés nem tiltja a projekt különböző részeire vonatkozó dokumentáció külön vizsgálatát. Azt sem tiltja, hogy a költségeket elszámolhatónak tekintsék olyan konkrét leszállítandó anyagokkal kapcsolatos munkák esetében, amelyekre vonatkozóan megfelelő dokumentációt nyújtottak be. Az ombudsman megjegyzi, hogy bár az ellenőrök és a Bizottság a helyes eljárást követték az A. és B. eredményre vonatkozó alternatív bizonyítékok összegyűjtése során, ezek a lépések feleslegesek lettek volna, ha a Bizottság nem tudta volna külön-külön elismerni az elszámolható költségeket minden egyes eredményre vonatkozóan.
15. Az ombudsman rámutat arra, hogy az ellenőrök azon következtetése ellenére, hogy a panaszos munkaidő-nyilvántartási rendszere általában hibás volt, az „A” és „B” eredményekkel kapcsolatos munkát az ellenőrök elismerték és elfogadták. A Bizottság megerősítette az ellenőrök azon következtetését, hogy az „A” és „B” eredményekkel kapcsolatos munkaidő-nyilvántartásokban rögzített órák indokoltak voltak. Az ombudsman megjegyzi továbbá, hogy a technikai felülvizsgálati jelentés a teljes projekt teljesítményét „jótól a kiválóig”[8] minősítette.
16. Ilyen körülmények között az ombudsman méltánytalannak és aránytalannak tartja, hogy a Bizottság a panaszos munkaidő-nyilvántartási rendszerének általános hibái miatt az „A” és a „B” eredményekhez kapcsolódó, a könyvvizsgálók által jogszerűnek elismert személyzeti költségekhez kapcsolódó források visszafizettetésére törekszik.
17. Az ombudsman megjegyzi, hogy az alkalmazandó szabályok megkövetelik, hogy a Bizottság visszafizettetési intézkedései megfeleljenek az arányosság elvének [9]. Ez azt jelenti, hogy a meg nem felelés szankciójának észszerűnek és a meg nem felelés súlyosságával arányosnak kell lennie. Azt is kimondja, hogy a Bizottságnak más körülményeket is figyelembe kell vennie, mint például a kedvezményezett jóhiszeműségét és gondosságát. Ezenkívül a költségvetési rendelet alkalmazási szabályai 91. cikke (1) bekezdésének c) pontja [10] a behajtási eljárás felfüggesztését írja elő, amennyiben az „összeegyeztethetetlen az arányosság elvével”. Az ombudsman úgy véli, hogy az ebben a konkrét esetben javasolt teljes visszafizettetés nem lenne összhangban az arányosság elvével.
18. Az ombudsman megállapítja, hogy a Bizottság e tekintetben tanúsított magatartása tisztességtelen és aránytalan volt, és hivatali visszásságnak minősül. Ezért az európai ombudsman alapokmánya 3. cikkének (6) bekezdésével összhangban az alábbiakban megfelelő ajánlást tesz.
Következtetés
Ajánlás
E panasz vizsgálata alapján az ombudsman a következő ajánlást teszi a Bizottságnak:
A Bizottságnak felül kell vizsgálnia határozatát, és nem szabad törekednie az A. és B. célkitűzéshez kapcsolódó működési költségekre szánt források visszafizettetésére.
A Bizottság és a panaszos tájékoztatást kap erről az ajánlásról. Az európai ombudsman alapokmánya 3. cikkének (6) bekezdésével összhangban a Bizottság 2017. szeptember 2-ig részletes véleményt küld.
Emily O'Reilly
Európai ombudsman
Strasbourg, 2017. 06. 02.
[1] Az ombudsman feladatainak ellátására vonatkozó szabályokról és általános feltételekről szóló, 1994. március 9-i 94/262/ESZAK, EK, Euratom európai parlamenti határozat (HL 1994. L 113., 15. o.).
[2] Az időskorúak IKT-vel kapcsolatos társadalmi etikai és adatvédelmi igényei: a párbeszéd ütemterve – SENIOR, amely etikai vitát kezdeményezett az idősek ikt-járól, elérhető a következő internetcímen: http://cordis.europa.eu/news/rcn/29203_en.html
[3] A 29. oldalon található végleges ellenőrzési jelentés az A. célkitűzést a következőképpen írja le:
„1. sz. dokumentum/ D.2.2. A dokumentum 76 oldalt tartalmaz. A Kedvezményezett bejelentette, hogy az e dokumentummal kapcsolatos munka összesen 419,26 órát igényelt (...). Mivel a Kedvezményezett a dokumentum különböző változatait nyújtotta be, az ellenőrök nyomon követhetik a munka előrehaladását (korrekciók a korábbi változatokhoz, a dokumentum kiterjesztése), azonban a munkát nem lehet a megadott időkerethez és a rajta dolgozó személyhez kötni. Csak két olyan e-mailt kaptunk, amelyben a munkát a 2008. október 2-i és a 2008. október 21-i [dokumentummal foglalkozó személyhez] tudjuk kapcsolni, míg e munka megjelölt időkerete a Kedvezményezett által adott pontosítás szerint 2008. január 8-tól 2008. október 31-ig terjed. Ennek ellenére és az elérendő eredmények elemzése alapján az ellenőrök indokoltnak találják az igényelt munkaórákat.”
[4] A 30. oldalon található végleges ellenőrzési jelentés a következőképpen írja le a B. benyújtandó anyagot: „10. sz. dokumentum/ Terjesztés. A kedvezményezett terjesztési tevékenységeket készített elő, beleértve az e-integráció etikájáról szóló tanfolyamot és az időseknek szánt IKT-ról szóló konferencia-előadást. A kedvezményezett ehhez a tevékenységhez összesen 274 órát kapcsolódott (...). A kedvezményezett által benyújtott alternatív bizonyíték igazolja az e tevékenységgel kapcsolatban igényelt munkaórák számát.”
[5] A második üggyel a 646/2017/JAP hivatkozási számú panasz foglalkozik.
[6] Az ellenőrök úgy vélték, hogy a panaszos által benyújtott alternatív bizonyítékok nem elegendőek annak bizonyítására, hogy az igényelt személyzeti költségek jogszerűek voltak. Tekintettel arra, hogy „a munkaidő-nyilvántartási rendszer egésze megbízhatatlan volt” és „a munkaidő-nyilvántartásokban rögzített és a különböző eredményekhez és tevékenységekhez kapcsolódó órákat a legtöbb esetben egyértelműen túlbecsülték”, az ellenőrök elutasították a panaszos valamennyi személyzeti költségét.
[7] II.14. cikk A projekt támogatható költségei
1. „A projekt végrehajtása során felmerült költségeknek a következő feltételeknek kell megfelelniük ahhoz, hogy támogathatónak minősüljenek:
a) ténylegesnek kell lenniük;
b) a kedvezményezettnél kell felmerülniük;
c) azoknak a projekt időtartama alatt kell felmerülniük, kivéve a zárójelentésekkel és az utolsó időszaknak megfelelő jelentésekkel kapcsolatban felmerült költségeket, valamint a pénzügyi kimutatásokra vonatkozó igazolásokat, ha azokat az utolsó időszakban kérték, és adott esetben a zárófelülvizsgálatokat, amelyek a projekt befejezését vagy a megszüntetés időpontját követő legfeljebb 60 napos időszakban merülhetnek fel, attól függően, hogy melyik következik be korábban;
d) ezeket a kedvezményezett szokásos számviteli és irányítási elveivel és gyakorlatával összhangban kell meghatározni. A költségek és bevételek nyilvántartása során alkalmazott számviteli eljárásoknak tiszteletben kell tartaniuk a kedvezményezett székhelye szerinti állam számviteli szabályait. A kedvezményezett belső számviteli és ellenőrzési eljárásainak lehetővé kell tenniük a projekttel kapcsolatban bejelentett költségek és bevételek közvetlen egyeztetését a megfelelő pénzügyi kimutatásokkal és igazoló dokumentumokkal;
e) kizárólag a projekt célkitűzéseinek és várt eredményeinek elérésére használhatók fel, a gazdaságosság, a hatékonyság és az eredményesség elveivel összhangban;
f) azokat a kedvezményezett könyvelésében rögzíteni kell; harmadik felek hozzájárulása esetén a hozzájárulásokat a harmadik felek számláin kell nyilvántartani;
g) ezeket fel kell tüntetni az I. mellékletben szereplő becsült teljes költségvetésben.
Az a) pont ellenére a kedvezményezettek dönthetnek úgy, hogy átlagos személyzeti költségeket jelentenek be, ha azok a Bizottság által jóváhagyott, tanúsított módszertanon alapulnak, és összhangban vannak a kedvezményezett irányítási elveivel és szokásos számviteli gyakorlatával. A módszertanra vonatkozó igazolást benyújtó kedvezményezett által e támogatási megállapodás terhére felszámított átlagos személyzeti költségek nem térnek el jelentősen a tényleges személyzeti költségektől.
Az ilyen bizonyítványt a II.4. cikkben megállapított rendelkezésekkel összhangban kell kiállítani.
és a VII. melléklet E. formanyomtatványának vonatkozó részét, kivéve, ha azt már benyújtották
a hetedik keretprogram szerinti korábbi támogatási megállapodás és a módszertan
igazoltan nem változott.”
[8] Ez azt jelenti, hogy a projekt teljes mértékben elérte az időszakra vonatkozó célkitűzéseit és technikai céljait, és még a várakozásokat is meghaladta.
[9] A költségvetési rendelet 8. sz. kiegészítő megjegyzése
80. cikk A behajtásra vonatkozó szabályok
2. „Amennyiben a megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselő egy megállapított követelés behajtásáról való teljes vagy részleges lemondást tervez, gondoskodnia kell arról, hogy a lemondás szabályos legyen, és összhangban álljon a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás, valamint az arányosság elvével (...)”.
A helyes hivatali magatartás európai kódexe
6. cikk Arányosság
1. „A határozathozatal során a tisztviselő biztosítja, hogy a meghozott intézkedések arányosak legyenek az elérni kívánt céllal. A tisztviselő különösen kerüli a polgárok jogainak korlátozását vagy a velük szembeni vádemelést, amennyiben ezek a korlátozások vagy vádemelések nem állnak ésszerű kapcsolatban a követett intézkedés céljával.”
2. „A tisztviselőnek a döntéshozatal során tiszteletben kell tartania a magánszemélyek érdekei és az általános közérdek közötti megfelelő egyensúlyt.”
[10] A módosított 1268/2012/EU rendelet (a költségvetési rendelet végrehajtási rendelete) 91. cikke (HL L 362., 2012.12.31.).