# Az európai ombudsman ajánlástervezete az Európai Bizottság ellen benyújtott 1409/2014/JN sz. panasz kivizsgálásához
- Szerző: Európai Ombudsman
- Dátum: 2015-03-26T00:00+01:00[Europe/Paris]
- [URL](https://www.ombudsman.europa.eu/hu/recommendation/hu/59398)
---
Készült az európai ombudsman alapokmánya 3. cikkének (6) bekezdésével összhangban[\[1\]](#_ftn1){#_ftnref1}

Ebben az esetben az a *kérdés, hogy az Európai Bizottságnak el kell-e végeznie egy emberi jogi hatásvizsgálatot a Vietnammal kötendő szabadkereskedelmi megállapodás megkötésére irányuló tárgyalások keretében. A panaszosok úgy vélik, hogy ilyen külön értékelésre van szükség. A Bizottság úgy véli, hogy nincs szükség ilyen értékelésre. A Bizottság azzal érvel, hogy a javasolt EU--ASEAN szabadkereskedelmi megállapodásról 2009-ben elvégzett fenntarthatósági hatásvizsgálat elegendő, mivel Vietnamot is magában foglalta. Az ombudsman arra a következtetésre jutott, hogy hivatali visszásságnak minősül, ha a Bizottság Vietnammal kapcsolatban nem végez külön emberi jogi hatásvizsgálatot, és javasolja, hogy a Bizottság további késedelem nélkül végezze el ezt a vizsgálatot.*

A panasz előzményei
-------------------

**1.** Ez az ügy az EU és Vietnam közötti szabadkereskedelmi megállapodásra irányuló, 2012. június 26-án megkezdett tárgyalásokkal, valamint azzal kapcsolatos, hogy az Európai Bizottság állítólag elmulasztotta elvégezni a szabadkereskedelmi megállapodás emberi jogi hatásvizsgálatát (a továbbiakban: emberi jogi hatásvizsgálat).

**2.** A panaszosok (a Nemzetközi Emberi Jogi Szövetség és a Vietnami Emberi Jogi Bizottság[\[2\])](#_ftn2){#_ftnref2} 2013. április 30-án vették fel a kapcsolatot a Bizottsággal, és emberi jogi hatásvizsgálat elvégzésére kérték fel. A nemzetközi közjogra, az elsődleges uniós jogra, valamint az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó, 2012. június 25-i stratégiai keretre és cselekvési tervre (a továbbiakban: cselekvési terv)[\[3\]](#_ftn3){#_ftnref3} támaszkodva azzal érveltek, hogy az EU köteles biztosítani, hogy kereskedelmi megállapodásai külföldön ne sértsék az emberi jogokat. Azt állították, hogy erre a kérdésre nem terjedt ki az ASEAN-nal folytatott szabadkereskedelmi tárgyalások során végzett eredeti hatásvizsgálat, amelyről lemondtak. Azzal érveltek, hogy a Vietnammal folytatott kétoldalú tárgyalások megkezdése új hatásvizsgálatot tesz szükségessé, beleértve egy emberi jogi hatásvizsgálatot is. Ezt követően rámutattak számos olyan vietnami alapjogi kérdésre, amelyeket a szabadkereskedelmi megállapodás még kedvezőtlenebbül érinthet.

**3. 2013. június 26-án**de Gucht biztos válaszolt a panaszosoknak, és az alábbi magyarázatokkal szolgált.

* A Bizottság integrált megközelítést alkalmaz a hatásvizsgálat során, amely egyetlen dokumentumban veszi figyelembe a gazdasági, társadalmi, környezeti és emberi jogi hatásokat. Ez bizonyult a legmegfelelőbb módszernek a kiegyensúlyozott értékeléshez.
* A Vietnammal folytatott tárgyalásokra az ASEAN szabadkereskedelmi megállapodásra irányuló tárgyalásokhoz 2007-ben létrehozott jogi keret alapján került sor. Az a tény, hogy a regionális tárgyalások helyébe kétoldalú tárgyalások léptek, nem igényelt új hatásvizsgálatot.
* A Bizottság felülvizsgálta az ASEAN 2009. évi fenntarthatósági hatásvizsgálatát, és arra a következtetésre jutott, hogy az kétoldalú összefüggésben továbbra is érvényes és releváns. A regionális hatásvizsgálat országszintű részletekkel szolgált, és foglalkozott az egyes országokra gyakorolt hatással. Mivel a kétoldalú megállapodás célkitűzései és alkalmazási köre ugyanaz maradt, mint egy regionális szabadkereskedelmi megállapodás esetében, a hosszabb távú hatások nagyjából változatlanok maradnak. Ezt az EU--Vietnám többoldalú kereskedelmi segítségnyújtási projekt (MUTRAP) keretében 2011-ben megrendelt, az EU és Vietnam között javasolt szabadkereskedelmi megállapodás hatásvizsgálata is megerősítette.
* A Bizottság elkötelezett a Lisszaboni Szerződés végrehajtása mellett, amely előírja, hogy az EU kereskedelempolitikáját az EU külső tevékenységének elvei és célkitűzései vezéreljék, beleértve az emberi jogokat is. Valójában az EU kereskedelempolitikája hozzájárulhat az emberi jogok javításához.
* 2011-ben, az Európai Unió Alapjogi Chartájának (a továbbiakban: a Charta) hatálybalépését követően a Bizottság hatásvizsgálataiban konkrét követelményeket kezdett bevezetni az emberi jogokra gyakorolt hatás elemzésére vonatkozóan. E gyakorlatra építve a cselekvési terv magában foglalja az emberi jogok beépítését a hatásvizsgálatokba, valamint a gazdasági, társadalmi és környezeti hatásokat. Így a Bizottság továbbra is végrehajtaná ezt a kötelezettségvállalást azáltal, hogy szisztematikusan emberi jogi elemzést végezne az új kereskedelmi tárgyalások megkezdésére irányuló javaslatok előkészítésével összefüggésben lezárt valamennyi hatásvizsgálatban.
* Bár a kereskedelem nyitottsága önmagában nem garantálja automatikusan az emberi jogok teljes körű tiszteletben tartását, számos precedens azt mutatja, hogy a megnövekedett kereskedelem és jövedelem jobb feltételeket teremt a fejlődéshez és a növekedéshez. A hosszabb távú fenntartható fejlődés hozzájárul az emberi jogi feltételek javulásához.
* Az EU valamennyi kereskedelmi tárgyalása során, beleértve a Vietnammal folytatott tárgyalásokat is, a Bizottság egyértelmű intézményi és jogi kapcsolatra törekszik a vonatkozó politikai keretmegállapodásokkal, amelyek az emberi jogokra, a demokráciára és a jogállamiságra vonatkozó záradékokat tartalmaznak. Ez biztosítja, hogy az alapvető jogok az EU kétoldalú kapcsolatainak alapvető elemei legyenek a két fél közötti kereskedelem tekintetében is. A kétoldalú kapcsolatoknak a 2012 júniusában aláírt EU--Vietnám partnerségi és együttműködési megállapodás révén történő továbbfejlesztése az emberi jogok terén folytatott szorosabb együttműködést is magában foglalja. Bár a megállapodás ratifikálása még folyamatban volt, a felek megállapodtak abban, hogy előbbre viszik a kiemelt szempontok végrehajtását. Így 2012 januárjában megerősített emberi jogi párbeszéd jött létre. A már megtartott két ülés lehetővé tette az EU számára különös aggodalomra okot adó kérdésekkel kapcsolatos érdemi és mélyreható vélemény- és információcserét.
* Az EU e megerősített párbeszéd, nyilvános nyilatkozatok, *démarche-ok,* az emberijog-védőkkel való kapcsolattartás, valamint például a demokrácia és az emberi jogok európai eszköze által finanszírozott projektek révén továbbra is előmozdítaná az emberi jogokat.

**4. 2014. április 17-én** az Európai Parlament állásfoglalást fogadott el, amelyben sürgette a Bizottságot, hogy végezze el a Vietnámmal tervezett szabadkereskedelmi megállapodás emberi jogi hatásvizsgálatát, és rámutatott, hogy a szabadkereskedelmi megállapodáshoz való hozzájárulása kötelező[\[4\].](#_ftn4){#_ftnref4}

**5. A Tanács 2014. május 19-i** következtetéseiben hangsúlyozta „a*kereskedelmi és beruházási megállapodásokra vonatkozó emberi jogi hatásvizsgálatok folytatásának fontosságát"* [\[5\].](#_ftn5){#_ftnref5}

**6. 2014. július 4-én** a panaszosok ismét felvették a kapcsolatot a Bizottsággal, és azzal érveltek, hogy az EU köteles biztosítani, hogy az általa kötött kereskedelmi megállapodások ne vezessenek az emberi jogok megsértéséhez sem az EU-ban, sem a partnerországokban. Ez a kötelezettség az emberi jogi szerződésekből ered, amelyeket hatékonyan végre kell hajtani. Az Európai Unióról szóló szerződés (a továbbiakban: EUSZ) 21. cikke és az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 207. cikke úgy rendelkezik, hogy az EU külső tevékenységének célja „a világban való*előrehaladás: a demokrácia, a jogállamiság, az emberi jogok és alapvető szabadságok egyetemes és oszthatatlan volta, az emberi méltóság tiszteletben tartása, az egyenlőség és a szolidaritás elvei, valamint az Egyesült Nemzetek Alapokmányában foglalt elvek és a nemzetközi jog tiszteletben tartása",* továbbá hogy az EU „közös*politikákat és fellépéseket határoz meg és hajt végre* \[...\] *a*demokrácia, a jogállamiság, az emberi jogok és a nemzetközi jog elveinek megszilárdítása és támogatása* érdekében".* E rendelkezések értelmében az EU-nak minden rendelkezésre álló intézkedést meg kell hoznia annak érdekében, hogy megkönnyítse az emberi jogok tiszteletben tartását, védelmét és érvényesítését a partnerországokban. A panaszosok előadták, hogy az emberi jogi hatásvizsgálat elvégzésére vonatkozó követelmény a tárgyalások megkezdésének időpontjától függetlenül alkalmazandó. Ennek az az oka, hogy az emberi jogi hatásvizsgálat célja annak biztosítása, hogy a szabadkereskedelmi megállapodás végrehajtása ne vezessen a meglévő emberi jogi kötelezettségek be nem tartásához. Kijelentették továbbá, hogy a tárgyalási megbízás egy beruházási komponensre és egy beruházó és állam közötti vitarendezési mechanizmusra is kiterjedt. Így a megbízatás nem ugyanaz volt, mint 2009-ben, és az új komponens hatásait mindenképpen értékelni kell.

**7. 2014. július 23-án**de Gucht biztos a következő választ adta a panaszosoknak:

* 2011 óta a cselekvési tervvel összhangban a Bizottság szisztematikusan elemzést készít a lehetséges emberi jogi hatásokról legalább három esetben: az új kereskedelmi tárgyalások megkezdésére irányuló javaslatok előkészítésével összefüggésben végzett hatásvizsgálatok; a kereskedelmi tárgyalások során elvégzett valamennyi fenntarthatósági hatásvizsgálat; és az összes későbbi értékelést.
* Az ASEAN-ra vonatkozó fenntarthatósági hatásvizsgálat tartalmazta a társadalmi hatást, különös figyelmet fordítva a munkakörülményekre és a kapcsolódó jogokra. A Bizottság ezért nem végezne külön emberi jogi hatásvizsgálatot Vietnamra vonatkozóan.

Vannak más hatékony eszközök is, például a partnerségi és együttműködési megállapodás, amelyek lehetővé teszik az EU számára, hogy hozzájáruljon az emberi jogok tiszteletben tartásának javításához Vietnamban. Emellett az EU intézményi és jogi kapcsolatot kíván kialakítani a szabadkereskedelmi megállapodás és a partnerségi és együttműködési megállapodás között, amely az emberi jogokra, a demokráciára, a jogállamiságra és a biztonságra vonatkozó záradékokat tartalmaz. Ez a kapcsolat biztosítaná, hogy ezek az alapvető jogok és elvek a kétoldalú kapcsolatok alapvető elemei legyenek a kereskedelem tekintetében is. Rendelkezne arról a jogról, hogy ezen alapvető elemekre vonatkozó záradékok megsértése esetén minden megfelelő intézkedést alkalmazni lehessen. A biztos arra a következtetésre jutott, hogy „meggyőződése,*hogy a szerződéses kapcsolatok hatékony csatornát kínálnak a partnerországokkal való további együttműködéshez és az aggodalomra okot adó kérdésekkel kapcsolatos reformok előmozdításához".*

A vizsgálat
-----------

**8.** Az ombudsman vizsgálatot indított a panasszal kapcsolatban, és a következő állítást és állítást azonosította:

A Bizottság tévesen tagadja meg, hogy a Vietnammal kötendő uniós szabadkereskedelmi megállapodás előkészítésének részeként emberi jogi hatásvizsgálatot végezzen. A Bizottságnak átfogó és részvételen alapuló emberi jogi hatásvizsgálatot kell végeznie.

**9.** A vizsgálat során az ombudsman megkapta a Bizottság véleményét a panaszról, majd ezt követően a panaszosok észrevételeit a Bizottság véleményére válaszul. Az ombudsman ajánlástervezete figyelembe veszi a felek által előterjesztett érveket és véleményeket.

### A Vietnámmal tervezett szabadkereskedelmi megállapodás emberi jogi hatásvizsgálata elvégzésének jogellenes megtagadására vonatkozó állítás és a kapcsolódó állítás

#### Az ombudsman elé terjesztett érvek

**10.** A panaszosok azzal érveltek, hogy az emberi jogi hatásvizsgálat hiánya sérti az EU és tagállamai nemzetközi jog szerinti kötelezettségvállalásait, az uniós szerződésekből eredő kötelezettségeket és a 2012. évi cselekvési tervet. Nem egyeztethető össze a Bizottság jelenlegi gyakorlatával sem, amely szerint rendszeresen végez emberi jogi hatásvizsgálatot.

**11.**A panaszosok továbbá azzal érveltek, hogy bár a Vietnammal folytatott tárgyalásokat megelőzték az ASEAN-nal folytatott tárgyalások, azok 2012. június 26-án, azaz a Lisszaboni Szerződés, a Charta és a cselekvési terv hatálybalépését követően kezdődtek meg. Az ASEAN-nal folytatott tárgyalások keretében elvégzett kezdeti hatásvizsgálat nem összpontosított kellő mértékben egyes országokra. Tekintettel arra, hogy a Bizottság felülvizsgálta az ASEAN hatásvizsgálatát és annak relevanciáját a Vietnammal folytatott kétoldalú tárgyalások szempontjából, értékelnie kell az emberi jogokra gyakorolt hatást is.

**12.**Véleményében a Bizottság azzal érvelt, hogy sem a nemzetközi jog, sem az uniós jog nem ír elő olyan kötelező erejű jogi kötelezettségeket, amelyek a szabadkereskedelmi megállapodásokra irányuló tárgyalások lefolytatásához külön emberi jogi hatásvizsgálatot írnának elő. Különösen a Charta, a Lisszaboni Szerződés és a cselekvési terv nem írja elő a Bizottság számára, hogy emberi jogi hatásvizsgálatot végezzen. Az EU azonban elkötelezett amellett, hogy kereskedelempolitikájában figyelembe vegye az emberi jogi megfontolásokat, és szélesebb körű külső tevékenységének kulcsfontosságú elemeként figyelembe vegye az emberi jogokat. Az EUSZ 21. cikke és az EUMSZ 207. cikke nem ír elő külön eljárási eszközt, például emberi jogi hatásvizsgálatot. Ezért az uniós intézmények széles mérlegelési jogkörrel rendelkeznek a külső tevékenység különböző területei közötti összhang általános szakpolitikai célkitűzésének biztosítása terén.

**13.**A Bizottság kijelentette továbbá, hogy gyakorlata megfelel a cselekvési tervnek, mivel az új kereskedelmi tárgyalások megkezdésére irányuló javaslatokhoz készített hatásvizsgálataiba szisztematikusan belefoglalja a lehetséges emberi jogi hatások elemzését.

**14.** Ezen túlmenően a Bizottság óva intett az emberi jogi hatásvizsgálat elvégzésére vonatkozó követelmény visszamenőleges hatályú alkalmazásától, amely véleménye szerint „indokolatlanul*megterhelőnek és aránytalannak"* tűnt. Megállapította, hogy a Tanács 2007 áprilisában engedélyezte a tárgyalásokat az ASEAN-nal (beleértve Vietnamot is), és hogy azóta a Bizottság már 2009-ben elvégezte a vonatkozó fenntarthatósági hatásvizsgálatot. A Vietnammal folytatott kétoldalú tárgyalásokra a 2007. évi felhatalmazás keretében került sor. Hasonlóképpen, a Bizottság előadta, hogy a 2011-ben kidolgozott és a cselekvési tervnek megfelelő új gyakorlata, amely szerint hatásvizsgálataiba szisztematikusan belefoglal egy emberi jogi hatásvizsgálatot, csak az új kezdeményezésekre vonatkozik, és nem alkalmazandó visszamenőleges hatállyal.

**15.** A Bizottság fenntartotta továbbá, hogy a 2009. évi fenntarthatósági hatásvizsgálat elegendő országspecifikus adatot tartalmazott ahhoz, hogy a Bizottság értékelhesse Vietnam esetét. A Bizottság úgy vélte, hogy a megállapítások továbbra is relevánsak „a*gazdasági, társadalmi és környezeti hatások iránya és nagyságrendje"* tekintetében. A fenntarthatósági hatásvizsgálat tendenciáit a MUTRAP 2011-es hatásvizsgálata is megerősítette. A 2009. évi fenntarthatósági hatásvizsgálat számos emberi jogi kérdést elemzett, például a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet alapvető munkaügyi normáihoz kapcsolódó kérdéseket, valamint a szegénységre vagy a nemek közötti egyenlőségre gyakorolt hatást. A tárgyalás alatt álló szabadkereskedelmi megállapodás kereskedelemről és fenntartható fejlődésről szóló fejezete biztosítja, hogy ezekkel a kérdésekkel különösen olyan területeken foglalkozzanak, mint a tisztességes munkára vonatkozó menetrend előmozdítása, a munkaügyi kapcsolatok és a szociális párbeszéd. Az emberi jogi kérdésekkel a Vietnammal folytatott emberi jogi párbeszéd keretében is foglalkoznak, amelyhez a partnerségi és együttműködési megállapodás szilárd keretet biztosít. A Bizottság végezetül kijelentette, hogy az emberi jogok az EU és Vietnam közötti kapcsolatok alapvető elemei, és hogy a Bizottság célja, hogy ezt tükrözze a szabadkereskedelmi megállapodásban.

**16.**A Bizottság végezetül kifejtette, hogy az emberi jogi hatásvizsgálatnak nem az a célja, hogy megítélje az adott ország tényleges emberi jogi helyzetét, hanem az, hogy felhívja a politikai döntéshozók és más érdekelt felek figyelmét a különböző mérlegelt lehetőségek lehetséges (pozitív és/vagy negatív) hatásaira, és ezáltal támogassa a megalapozott szakpolitikai döntéshozatalt.

**17.**Észrevételeikben a panaszosok azt állították, hogy a 2009. évi fenntarthatósági hatásvizsgálat nem helyettesítheti a megfelelő emberi jogi hatásvizsgálatot, mivel nem tartalmaz emberi jogi hatásvizsgálatot. Hozzátették, hogy a szegénység csökkentésére való hivatkozás nem helyettesítheti az emberi jogok normatív tartalmán alapuló értékelést.

**18.**Ami az emberi jogi hatásvizsgálat elvégzésére vonatkozó 2011/2012-es uniós kötelezettségvállalásokat illeti, azok csupán konkrétabb iránymutatásokat nyújtottak a már meglévő kötelezettségek tekintetében. A Szerződések arra kötelezik az EU-t, hogy ne tegyen olyan lépéseket, amelyek megakadályoznák vagy megnehezítenék az emberi jogok érvényesítését. Arra kötelezik az EU-t, hogy külső és belső fellépései során egyaránt hozzon intézkedéseket az emberi jogok tiszteletben tartásának biztosítása érdekében. Az emberi jogi hatásvizsgálat célja ezen intézkedések meghatározása, beleértve a szabadkereskedelmi megállapodás megfogalmazását és szerkezetét is, annak érdekében, hogy elkerülhetők legyenek az emberi jogok érvényesülésére gyakorolt káros hatások az EU-ban és a partnerországokban.

**19.** Azzal érveltek, hogy mindenesetre a HRIA elvégzésére vonatkozó kötelezettség alkalmazásának időpontja az az időpont, amikor a szabadkereskedelmi megállapodás szövegének aláírásáról szóló határozatot meghozzák, nem pedig az az időpont, amikor a tárgyalási megbízást kiadják. Az EU-nak ekkor kell tudnia bizonyítani, hogy figyelembe vette az emberi jogi hatásokat, és ennek következtében meghatározta szakpolitikai lehetőségeit[\[6\].](#_ftn6){#_ftnref6}

**20.** Emellett a panaszosok azzal érveltek, hogy a Bizottság figyelmen kívül hagyta azt a problémát, hogy a 2009. évi fenntarthatósági hatásvizsgálat nem terjedt ki a szabadkereskedelmi megállapodás beruházásvédelmi részére, amelyet csak 2013-ban vettek fel a tárgyalásokba. Nem terjedt ki továbbá a beruházó és az állam közötti vitarendezési mechanizmus beillesztésére sem, amely jelenleg is megfontolás alatt áll. Végezetül a panaszosok azt állították, hogy „Vietnamnak*fontos lépéseket kell tennie annak érdekében, hogy megfeleljen a nemzetközi emberi jogi normáknak és kötelezettségeknek".*

#### Az ombudsman ajánlástervezethez vezető értékelése

**21.** Az európai ombudsman feladata az uniós intézmények és szervek igazgatási tevékenységeinek felügyelete, és különösen annak ellenőrzése, hogy azok a megfelelő ügyintézés elveivel összhangban járnak-e el. Az ombudsman régóta úgy véli, hogy a megfelelő ügyintézés elsősorban az alapvető jogok tiszteletben tartását és tiszteletben tartását jelenti. Valójában ahol nem tartják tiszteletben az alapvető jogokat, ott nem lehetséges a megfelelő ügyintézés. Ennek megfelelően az uniós intézményeknek és szerveknek mindig mérlegelniük kell, hogy intézkedéseik megfelelnek-e az alapvető jogoknak, és hogy intézkedéseik milyen hatást gyakorolhatnak az alapvető jogokra.

**22.** A fentiek a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos tárgyalások keretében végzett igazgatási tevékenységekre is vonatkoznak. Az uniós közigazgatásnak nemcsak azt kell biztosítania, hogy a tervezett megállapodások megfeleljenek a meglévő emberi jogi kötelezettségeknek, és ne csökkentsék az emberi jogok védelmére vonatkozó meglévő normákat, hanem arra is törekednie kell, hogy előmozdítsa az emberi jogok ügyét a partnerországokban.

**23.** Az EUSZ 21. cikkének (1) bekezdése ugyanis úgy rendelkezik, hogy „\[a\]z*Unió nemzetközi szintű fellépését azon elvek vezérlik, amelyek létrehozását, fejlődését és bővítését vezérelték, és amelyek érvényesülését a világ többi részén is elő kívánja mozdítani: a demokrácia, a jogállamiság, az emberi jogok és alapvető szabadságok egyetemes és oszthatatlan volta, az emberi méltóság tiszteletben tartása, az egyenlőség és a szolidaritás elvei, valamint az Egyesült Nemzetek Alapokmányában foglalt elvek és a nemzetközi jog tiszteletben tartása.* \[...\]*b) a demokrácia, a jogállamiság, az emberi jogok és a nemzetközi jog elveinek megszilárdítása és támogatása* \[...\]". Ezek az elvek a közös kereskedelempolitika területén is alkalmazandók[\[7\].](#_ftn7){#_ftnref7}

**24.**Bár az ombudsman egyetért a Bizottsággal abban, hogy úgy tűnik, nincs kifejezett és konkrét, jogilag kötelező erejű követelmény a Vietnammal kötött szabadkereskedelmi megállapodás emberi jogi hatásvizsgálatának elvégzésére vonatkozóan, úgy véli, hogy a fent említett jogi rendelkezések szellemében emberi jogi hatásvizsgálatot kellene végezni. Úgy tűnik, hogy a Bizottság elismeri, hogy eddig nem végeztek átfogó emberi jogi hatásvizsgálatot. A 2009. évi fenntarthatósági hatásvizsgálat, amelyre a Bizottság hivatkozott, a szociális jogokra gyakorolt hatásnak csak bizonyos aspektusaira terjed ki. Az ombudsman véleménye szerint a 2009. évi fenntarthatósági hatásvizsgálat ezért nem helyettesíti megfelelően az emberi jogi hatásvizsgálatot.

**25.** Az emberi jogi hatásvizsgálat alapján a Bizottság arra a következtetésre juthat, hogy a tervezett szabadkereskedelmi megállapodás megfelel a meglévő emberi jogi kötelezettségeknek és normáknak, és nem lesz káros hatással az emberi jogokra, különösen Vietnamban. Vagy elemzésének eredményeitől függően a Bizottság megfelelő intézkedéseket vehet fontolóra, amelyek biztosítják, hogy ilyen káros hatások ne fordulhassanak elő. Az emberi jogi hatásvizsgálat elvégzése összhangban lenne a Bizottságnak az emberi jogi hatásvizsgálatok elvégzésére vonatkozó jelenlegi gyakorlatával és a 2012. évi cselekvési tervvel is, amely előírja a Bizottság számára, hogy „valamennyi*hatásvizsgálatba építse be az emberi jogokat",* többek között „a*jelentős gazdasági, társadalmi és környezeti hatással járó kereskedelmi megállapodások"* tekintetében[\[8\].](#_ftn8){#_ftnref8}

**26.** Ami a Bizottság azon érvét illeti, hogy az emberi jogi hatásvizsgálat elvégzésére vonatkozó bármely követelményt nem szabad visszamenőlegesen alkalmazni, és hogy ennek „indokolatlanul*megterhelő és aránytalan"* hatásai lennének, az ombudsman megjegyzi, hogy az emberi jogok tiszteletben tartását nem lehet egyszerű kényelmi megfontolásoktól függővé tenni. Amint arra a panaszosok helyesen rámutattak, nem az a döntő, hogy az EU mikor döntött úgy, hogy szisztematikusan emberi jogi hatásvizsgálatokat végez, és hogy ez a Vietnammal folytatott szabadkereskedelmi tárgyalások megkezdése előtt vagy után történt-e, hanem inkább annak biztosítása, hogy a Vietnammal kötött szabadkereskedelmi megállapodás, amelyről még folynak a tárgyalások[\[9\],](#_ftn9){#_ftnref9} ne gyakoroljon negatív hatást az emberi jogokra. Figyelembe véve, hogy mi forog kockán, túlzottan formalista lenne azt mondani, hogy bár még mindig lehetőség van a tervezett szabadkereskedelmi megállapodás emberi jogi hatásvizsgálatának elvégzésére és az emberi jogi hatásvizsgálat eredményeinek figyelembevételére, ezt nem szabad megtenni, mivel a tárgyalások az ASEAN-tárgyalások folyományai, amelyek azelőtt kezdődtek, hogy a Bizottság megkezdte volna az emberi jogi hatásvizsgálatok szisztematikus elvégzését, és mielőtt a Tanács elfogadta volna a 2012. évi cselekvési tervet.

**27.**Mindenesetre az ombudsman megjegyzi, hogy a Vietnammal folytatott tárgyalások hivatalosan 2012. június 26-án kezdődtek meg, egy nappal azon cselekvési terv elfogadása után, amely előírja a Bizottság számára, hogy végezze el a harmadik országokkal kötött uniós szabadkereskedelmi megállapodások emberi jogi hatásvizsgálatát. Az ombudsman ezért nincs meggyőződve arról, hogy a Vietnámmal kötött szabadkereskedelmi megállapodással kapcsolatos emberi jogi hatásvizsgálathoz való ragaszkodás a cselekvési tervben meghatározott megközelítés visszamenőleges alkalmazását jelentené.

**28.** Továbbá, bár a Vietnammal folytatott tárgyalások kapcsolódnak az ASEAN-tárgyalásokhoz, formálisan elkülönülnek egymástól. A Bizottság nem vitatta a panaszos azon érvét, hogy a tárgyalási megbízást később kiterjesztették egy beruházási elemre és egy vitarendezési mechanizmusra. Ezenkívül a Bizottság elismerte, hogy felülvizsgálta az ASEAN hatásvizsgálatát. Ezért emberi jogi hatásvizsgálatot is végezhetett volna. Mindezen okok miatt az ombudsman azon a véleményen van, hogy a Bizottság visszamenőleges hatályon alapuló érvelése nem helytálló.

**29.**Az ombudsman megjegyzi továbbá, hogy az Európai Parlament, az európai polgárok által közvetlenül választott egyetlen uniós szerv felszólította a Bizottságot, hogy végezze el a Vietnámmal tervezett szabadkereskedelmi megállapodás emberi jogi hatásvizsgálatát.

**30.** A fentiek fényében az ombudsman megállapítja, hogy az, hogy a Bizottság megtagadta az emberi jogi hatásvizsgálat elvégzését, hivatali visszásságnak minősül. Ezért az európai ombudsman alapokmánya 3. cikkének (6) bekezdésével összhangban az alábbiakban elkészíti a megfelelő ajánlástervezetet.

#### Az ajánlástervezet

E panasz vizsgálata alapján az ombudsman a következő ajánlástervezetet terjeszti az Európai Bizottság elé:

**A fenti megállapításokat figyelembe véve a Bizottságnak további késedelem nélkül emberi jogi hatásvizsgálatot kell végeznie az ügyben.**

A Bizottság és a panaszos tájékoztatást kap erről az ajánlástervezetről. Az európai ombudsman alapokmánya 3. cikkének (6) bekezdésével összhangban a Bizottság 2015. június 30-ig részletes véleményt küld. A részletes vélemény magában foglalhatja az ajánlástervezet elfogadását és végrehajtásának leírását.

Strasbourg, 2015. március 26.

Emily O'Reilly

Európai ombudsman

[\[1\]](#_ftnref1){#_ftn1} Az ombudsman feladatainak ellátására vonatkozó szabályokról és általános feltételekről szóló, 1994. március 9-i 94/262/ESZAK, EK, Euratom európai parlamenti határozat (HL 1994. L 113., 15. o.).

[\[2\]](#_ftnref2){#_ftn2} A Vietnami Emberi Jogi Bizottság az Emberi Jogok Nemzetközi Szövetségének tagszervezete.

[\[3\]](#_ftnref3){#_ftn3} A 2012. június 25-i 11855/12 tanácsi dokumentum. A cselekvési terv előírja, hogy a Bizottságnak „valamennyi*hatásvizsgálatba be kell építenie az emberi jogokat",* beleértve „a*jelentős gazdasági, társadalmi és környezeti hatással járó kereskedelmi megállapodásokat"* is (I/1. pont).

[\[4\]](#_ftnref4){#_ftn4} Az Európai Parlament 2014. április 17-i állásfoglalása az EU--Vietnám szabadkereskedelmi megállapodás jelenlegi állásáról (2013/2989(RSP)). Lásd különösen az (1) és a (25) bekezdést. A 25. pont a következőképpen szól:

„Sürgeti*a Bizottságot, hogy a nemzetközi kereskedelmi megállapodásokban az emberi jogokról, valamint a szociális és környezetvédelmi normákról szóló, 2010. november 25-i parlamenti állásfoglalásban megfogalmazott kérésnek megfelelően a lehető leghamarabb végezzen emberi jogi hatásvizsgálatot „az emberi jogokon, valamint a környezetvédelmi és szociális normákon alapuló, érthető kereskedelmi mutatók" biztosítása érdekében, valamint az élelemhez való joggal foglalkozó különleges ENSZ-előadó jelentésével összhangban".*

[\[5\]](#_ftnref5){#_ftn5} Lásd a fejlesztési együttműködésnek az összes emberi jogot magában foglaló, jogokon alapuló megközelítéséről szóló, 2014. május 19-i tanácsi következtetések 8. pontját.

[\[6\]](#_ftnref6){#_ftn6} A C-310/04. sz., Spanyolország kontra Tanács ügyben hozott ítélet (EBHT 2006., I-7318. o.) 133--135. pontja.

[\[7\]](#_ftnref7){#_ftn7} Az EUMSZ 207. cikk (1) bekezdése a következőképpen rendelkezik: „\[...\] *A közös kereskedelempolitikát az Unió külső tevékenységének elvei és célkitűzései által meghatározott keretek között kell folytatni."* Az EUMSZ 21. cikkének (3) bekezdése a következőképpen rendelkezik: „Az*Unió külső tevékenysége e cím és az \[EUMSZ ...\] ötödik rész hatálya alá tartozó különböző területeinek fejlesztése és végrehajtása során tiszteletben tartja az (1) és (2) bekezdésben meghatározott elveket és követi az ott meghatározott célkitűzéseket."* Az EUMSZ ötödik része többek között a közös kereskedelempolitikára vonatkozik.

[\[8\]](#_ftnref8){#_ftn8} I/1. pont

[\[9\]](#_ftnref9){#_ftn9} [http://trade.ec.europa.eu/doclib/press/index.cfm?id=1242](http://trade.ec.europa.eu/doclib/press/index.cfm?id=1242 "http://trade.ec.europa.eu/doclib/press/index.cfm?id=1242")