# Az európai ombudsman ajánlástervezete az Európai Bizottság ellen benyújtott 2004/2013/PMC panasz kivizsgálása során
- Szerző: Európai Ombudsman
- Dátum: 2014-10-02T00:00+02:00[Europe/Paris]
- [URL](https://www.ombudsman.europa.eu/hu/recommendation/hu/57367)
---
*Az európai ombudsman alapokmánya 3. cikkének (6) bekezdésével összhangban készült*

A panasz előzményei
-------------------

**1. 2013. június 25-én** a panaszos, egy német újságíró, hozzáférést kért a Bizottságtól a birtokában lévő dokumentumokhoz az Egyesült Királyság állami ügynökségei (főként a „Government Communications Headquarters", más néven „GCHQ" hírszerző szolgálat) által végzett internetfelügyelettel kapcsolatban, a dokumentumokhoz való hozzáférésre vonatkozó uniós szabályokkal[\[1\]](#_ftn1 ""){#_ftnref1} összhangban.

**2. 2013. augusztus 14-i** levelében a Bizottság négy dokumentumcsoportot azonosított, amelyek a panaszos hozzáférési kérelmének hatálya alá tartoznak, nevezetesen

i. Reding asszonynak, a Bizottság alelnökének Hágához, az Egyesült Királyság külügyminiszteréhez intézett 2013. június 25-i levelét; Hága úr 2013. július 3-i

levele Reding asszonynak;

iii. a Bizottság Jogérvényesülési Főigazgatósága főigazgatójának 2013. július 25-i levele az Egyesült Királyság Európai Unió melletti állandó képviselőjéhez; valamint

iv. a polgárok levelezése, amelyben felkérik a Bizottságot az ügy kivizsgálására.

**3.** A fent említett, 2013. július 3-i levéllel kapcsolatban a Bizottság azzal érvelt, hogy ez egy „harmadik*féltől"* származó dokumentum. A Bizottságnak ezért az Egyesült Királyság *„hozzájárulását" kellett kérnie* a hozzáférés megadásához[\[2\].](#_ftn2 ""){#_ftnref2} Hozzátette, hogy 2013. augusztus 12-i levelében ilyen megállapodást kért, és várja az Egyesült Királyság válaszát.

**4.** A többi dokumentumot illetően a Bizottság azzal érvelt, hogy a hozzáférést nem lehet megadni, mivel azok az uniós polgárok alapvető jogainak állítólagos megsértésével kapcsolatos, folyamatban lévő vizsgálataira vonatkoznak. A Bizottság hozzátette, hogy a hozzáférés biztosítása ellentétes lenne a közérdekkel, és káros hatással lenne a vizsgálati folyamatára, ami bizalmi légkört igényel[\[3\].](#_ftn3 ""){#_ftnref3} A Bizottság kijelentette, hogy részleges hozzáférés sem biztosítható.

**5. 2013. augusztus 15-én**a panaszos megerősítő kérelmet nyújtott be. Mivel 2013. október 21-ig nem érkezett válasz, a panaszos az ombudsmanhoz fordult.

A vizsgálat
-----------

**6.**Panaszában a panaszos azt állította, hogy a Bizottság tévesen utasította el a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés iránti kérelmét, és azt kérte, hogy a Bizottság biztosítson számára hozzáférést a 2013. augusztus 14-i levelében meghatározott dokumentumokhoz.

**7.**Az ombudsman vizsgálatot indított, és felkérte a Bizottságot, hogy nyilvánítson véleményt a panaszról. Szolgálatai a Bizottság 2013. augusztus 14-i levelében megjelölt dokumentumokat is megvizsgálták.

### További fejlemények

**8. 2013. november 18-án**a panaszos átadta az ombudsmannak a Bizottság megerősítő kérelmére adott 2013. november 15-i válaszának másolatát.

**9.** Válaszában a Bizottság az 1049/2001/EK rendelet (az ellenőrzések, vizsgálatok és könyvvizsgálatok céljának védelméről szóló) 4. cikke (2) bekezdésének harmadik francia bekezdésére hivatkozva megerősítette a panaszos hozzáférés iránti kérelmének elutasításáról szóló korábbi határozatát. A Bizottság azzal érvelt, hogy a közzététel aláásná a közte és az Egyesült Királyság hatóságai közötti párbeszédet, amely a tárgyalási szakasz lezárásáig a kölcsönös bizalom légkörét követeli meg. E tekintetben a Bizottság a Bíróság ítélkezési gyakorlatára[\[4\]](#_ftn4 ""){#_ftnref4} hivatkozott, azt állítva, hogy a Bíróság elismerte azon általános vélelem fennállását, amely szerint a közigazgatási aktában szereplő dokumentumok hozzáférhetővé tétele főszabály szerint aláássa a vizsgálati tevékenységek céljainak védelmét mindaddig, amíg ezek a tevékenységek folyamatban vannak. A Bizottság hivatkozott továbbá a Bíróság *ClientEarth-ügyben* \[5\] hozott ítéletére,[***amely szerint az említett kivétel kiterjedhet azokra a vizsgálatokra,***](#_ftn5 ""){#_ftnref5} amelyek esetlegesen kötelezettségszegési eljárás megindításához vezethetnek.

**10.** A Bizottság közölte, hogy értékelte, hogy nyomós közérdek fűződik-e a kért dokumentumok közzétételéhez. E tekintetben elismerte a sajtószabadság, valamint a nyilvánosság átláthatósághoz fűződő érdekének fontosságát. Ugyanakkor azt is megállapította, hogy az Európai Unió Alapjogi Chartájának 11. cikke által védett véleménynyilvánítási és tájékozódási szabadság gyakorlása korlátozható[\[6\],](#_ftn6 ""){#_ftnref6} és hogy a fent említett általános vélelem a közigazgatási ügyiratok tekintetében elsőbbséget élvez a közérdekkel szemben.

**11.**Ezenkívül a Bizottság megvizsgálta, hogy engedélyezhető-e a részleges hozzáférés, de úgy ítélte meg, hogy a kért dokumentumok teljes egészükben a hivatkozott kivétel hatálya alá tartoznak.

**12.**A Bizottság tájékoztatta a panaszost, hogy az Egyesült Királyság hatóságai hozzájárultak az Egyesült Királyság külügyminiszterétől származó levél nyilvánosságra hozatalához. Mindazonáltal a Bizottság megtagadta az ahhoz való hozzáférést.

**13.** A Bizottság határozatát az ombudsmannak továbbító levelében a panaszos kifogásolta, hogy a Bizottság

i. nem fejtette ki, hogy miért nem tartotta be az 1049/2001/EK rendeletben előírt határidőket;

ii. nem hozta nyilvánosságra az Egyesült Királyság külügyminisztere által küldött levelet, bár az Egyesült Királyság hatóságai egyetértettek annak nyilvánosságra hozatalával;

iii. nem biztosított hozzáférést a harmadik személyektől kapott, az Egyesült Királyság hatóságai által végzett internetes megfigyeléssel kapcsolatos levelezéshez, anélkül, hogy érveket terjesztett volna elő arra vonatkozóan, hogy miért nem lehetett azt nyilvánosságra hozni. Mindenesetre a vizsgálatok védelme nem lehet megfelelő indok, mivel e levelezés tartalma nem tükrözi a Bizottság álláspontját, és így nem lenne képes befolyásolni a vizsgálatot; és

iv. pusztán azzal érvelt, hogy a közérdek nem elég magas, anélkül azonban, hogy figyelembe vette volna, hogy a mögöttes kérdés fontos téma a hírekben, és uniós polgárok millióinak alapvető jogait érinti.

**14.**Az ombudsman úgy ítélte meg, hogy a panaszos által felhozott érvek az általa indított vizsgálat tárgyát képezték. Ezért 2013. november 29-én továbbította a panaszos 2013. november 18-i levelét a Bizottságnak, és felkérte, hogy véleményének megfogalmazásakor vegye figyelembe annak tartalmát.

A nyilvános hozzáférés állítólagosan téves megtagadása
------------------------------------------------------

### *Az ombudsman vizsgálata a Bizottság aktájában*

**15.**A 2013. december 11-én elvégzett vizsgálat során az ombudsman szolgálatai megvizsgálták a Bizottság által a panaszos kérelmének hatálya alá tartozóként azonosított dokumentumokat, valamint a panaszos hozzáférési kérelmének Bizottság általi kezelésére vonatkozó dokumentumokat.

**16.**A helyszíni vizsgálatból kiderült, hogy Hága 2013. július 3-i, E. Redingnek címzett levele tartalmaz egy mellékletet, amely Hága képviselőházi beszédéből áll. A helyszíni vizsgálat azt is kimutatta, hogy a Bizottsághoz 18 panasz érkezett harmadik felektől, amelyek mindegyike ugyanazt -- vagy legalábbis nagyon hasonló -- szöveget tartalmazott.

### *Az*ombudsman elé terjesztett* érvek*

**17.**Véleményében a Bizottság az ügy mind eljárási, mind anyagi jogi vonatkozásaival kapcsolatban észrevételeket tett.

**18.**Ami az eljárást illeti, a Bizottság elismerte, hogy az 1049/2001/EK rendeletben előírt határidőn belül nem hozott megerősítő határozatot a kérelmező kérelméről, és elnézést kért e késedelemért.

**19.**Ami az ügy érdemét illeti, a Bizottság megismételte a panaszos megerősítő kérelmére adott 2013. november 15-i válaszában korábban kifejtett érveit. A panaszos nem nyújtott be további észrevételeket.

### Az ombudsman ajánlástervezethez vezető értékelése

**20.**A fent említett eljárási szempontot illetően a Bizottság véleményében elismerte, hogy nem válaszolt a panaszos megerősítő kérelmére az 1049/2001/EK rendeletben meghatározott határidőkön belül, és elnézést kért a panaszostól a felmerült késedelemért. E körülményekre tekintettel az ombudsman úgy véli, hogy e tekintetben nincs szükség további vizsgálatokra.

**21.**Az ügy érdemét illetően az ombudsman a következőket állapítja meg.

**22.** Az 1049/2001/EK rendelet 4. cikke (2) bekezdésének harmadik francia bekezdése úgy rendelkezik, hogy az intézmények megtagadják a dokumentumokhoz való hozzáférést, ha a közzététel hátrányosan befolyásolná az ellenőrzések, vizsgálatok és könyvvizsgálatok céljának védelmét, kivéve, ha a közzétételhez nyomós közérdek fűződik. A dokumentumokhoz való hozzáférés általános joga alóli kivételeket azonban szigorúan kell értelmezni és alkalmazni[\[7\].](#_ftn7 ""){#_ftnref7}

**23.** A Bíróság számos kivételt engedélyezett az intézmények azon kötelezettsége alól, hogy konkrétan és egyedileg megvizsgálják azokat a dokumentumokat, amelyekhez hozzáférést kértek. A Bíróság különösen azt állapította meg, hogy az érintett intézménynek főszabály szerint lehetősége van arra, hogy határozatait a dokumentumok bizonyos kategóriáira alkalmazandó általános vélelmekre alapítsa[\[8\].](#_ftn8 ""){#_ftnref8} Ez a helyzet az állami támogatások felülvizsgálatára irányuló eljárások[\[9\]](#_ftn9 ""){#_ftnref9}, az összefonódások ellenőrzésére irányuló eljárások[\[10\]](#_ftn10 ""){#_ftnref10} és az uniós bíróságok előtt folyamatban lévő eljárások[\[11\]](#_ftn11 ""){#_ftnref11} esetében. A Bíróság azt is megállapította, hogy hasonló általános vélelemre lehet hivatkozni a folyamatban lévő kötelezettségszegési eljárásokkal kapcsolatos dokumentumok tekintetében[\[12\].](#_ftn12 ""){#_ftnref12} A *ClientEarth-ügyben* hozott ítéletben a Törvényszék kiterjesztette ezt a vélelmet az olyan vizsgálatokkal kapcsolatos dokumentumokra, amelyek esetlegesen kötelezettségszegési eljárás megindításához vezethetnek[*\[13\].*](#_ftn13 ""){#_ftnref13}

**24.** A jelen ügyben nem vitatott, hogy a panaszos által kért valamennyi dokumentum olyan vizsgálatokra vonatkozott, amelyek esetlegesen kötelezettségszegés megállapítása iránti eljárás megindításához vezethetnek. Az ítélkezési gyakorlatban elismert általános vélelemből következik, hogy ilyen körülmények között a Bizottság joggal vélelmezheti, hogy a kért dokumentumok hozzáférhetővé tétele sértheti a vizsgálatok célját. Következésképpen a Bizottság elvileg nem volt köteles e dokumentumok mindegyikét külön és egyedileg megvizsgálni[\[14\].](#_ftn14 ""){#_ftnref14}

**25.** Az uniós bíróságok azonban azt is egyértelművé tették, hogy ez a vélelem nem zárja ki a hozzáférésben érdekelt személy azon jogát, hogy bizonyítsa, hogy egy adott dokumentum nem tartozik e vélelem hatálya alá, vagy hogy az érintett dokumentum hozzáférhetővé tételét magasabb közérdek indokolja[\[15\].](#_ftn15 ""){#_ftnref15}

**26.**Következésképpen az ombudsmannak értékelnie kell, hogy a panaszos előterjesztett-e olyan bizonyítékot vagy érvet, amely megkérdőjelezheti a Bizottság azon megállapításának érvényességét, amely szerint valamennyi érintett dokumentum a vonatkozó kivétel hatálya alá tartozott.

*Ami az Egyesült Királyság külügyminiszterének a Bizottsághoz intézett levelét illeti* *(lásd a fenti ii. pontot)*

**27.** A Bizottság álláspontja lényegében az, hogy a közzététel negatív hatással lehet a közte és az érintett tagállam közötti bizalmi légkörre, amint azt az uniós bíróságok a *Petrie* és *Technische Glaswerke*ügyekben elismerték. Ugyanakkor maga a Bizottság is elismerte, hogy az érintett tagállam, azaz az Egyesült Királyság hozzájárult az említett levél hozzáférhetővé tételéhez. Ilyen körülmények között az ombudsman nem érti, hogy e levél nyilvánosságra hozatala hogyan járhat azokkal a negatív következményekkel, amelyekre a Bizottság utalt. Az ombudsman véleménye szerint ezért egyértelmű, hogy a Bizottság nem hivatkozhat a fent említett általános vélelemre az e levélhez való hozzáférés megtagadása érdekében.

**28.** Ezenkívül a levél tartalmaz egy mellékletet, amely Hága úrnak az alsóházban tartott beszédéből áll. Ez a beszéd *nyilvánosan* elérhető az utóbbi honlapján. Ezért az ombudsmant zavarba ejti a Bizottság azon érve, amely szerint még a részleges hozzáférés is lehetetlen volt, mivel az érintett dokumentumok teljes egészükben a vonatkozó kivétel hatálya alá tartoztak. Ezért az ombudsman úgy véli, hogy a Bizottság azon döntése, hogy megtagadja a dokumentumhoz való hozzáférést, egyáltalán nem meggyőző.

*Ami *a harmadik személyek panaszait illeti* (lásd a fenti iv. pontot)*

**29.**A panaszos azzal érvelt, hogy a Bizottság tévesen támaszkodott a fent említett általános vélelemre, mivel a harmadik felek által benyújtott beadványok tartalma nem tudható be a Bizottságnak, és nem befolyásolhatta annak vizsgálatát. Az ombudsmant ez az érv nem győzte meg. A Törvényszék kimondta, hogy a Bizottság hivatkozhat arra a vélelemre, amely szerint a hozzáférhetővé tétel kizárt az olyan vizsgálatokkal kapcsolatos dokumentumok tekintetében, amelyek esetlegesen kötelezettségszegés megállapítása iránti eljáráshoz vezethetnek. Semmi nem utal arra, hogy az ilyen vizsgálathoz kapcsolódó dokumentumok ne tartoznának e vélelem hatálya alá pusztán azért, mert harmadik féltől származnak. Ennélfogva a Bizottság főszabály szerint helyesen alapozta a hozzáférést megtagadó határozatát az általános vélelemre.

**30.** A vonatkozó dokumentumok ombudsman általi vizsgálata azonban feltárta, hogy ezeket a panaszokat *azt követően*nyújtották be, hogy a Bizottság már megírta az Egyesült Királyság hatóságainak a vonatkozó kérdéssel kapcsolatos első levelét. Ezért kétséges, hogy ezek a panaszok valóban úgy tekinthetők-e, mint amelyek a Bizottság vizsgálatához kapcsolódnak. Ezenkívül a Bizottság aktájának vizsgálata azt is feltárta, hogy ezek a panaszok nem tartalmaznak olyan információt, amely az Egyesült Királyság hatóságainak vagy a Bizottságnak tudható be. Valójában csak általános kérdéseket és kérdéseket tartalmaznak.

**31.**Még ha feltételezzük is, hogy a releváns dokumentumokat a fent említett vélelem hatálya alá tartozónak kell tekinteni, meg kell vizsgálni, hogy fennáll-e a hozzáférhetővé tételhez fűződő nyomós közérdek. A panaszos hozzáférés iránti kérelmének benyújtásakor számos polgár jelentős aggodalmat érzett az Egyesült Királyság állami ügynökségei állítólagos tevékenységének az alapvető jogokra gyakorolt hatását illetően. A panaszos megerősítő kérelméről szóló határozatában a Bizottság nem foglalkozott megfelelően ezzel a kérdéssel. A Bizottság valójában néhány meglehetősen általános kijelentésre szorítkozott.

*A Bizottság leveleit illetően (lásd a fenti i. és iii. pontot)*

**32.**A bizottsági aktába való betekintést követően az ombudsman egyetért a Bizottság azon álláspontjával, hogy az Egyesült Királyságnak címzett két levélre az 1049/2001/EK rendelet 4. cikke (2) bekezdésének harmadik francia bekezdésével összhangban az az általános vélelem vonatkozik, hogy a közzététel potenciálisan alááshatja a vizsgálatai céljának védelmét. Mindemellett ez a kivétel csak akkor alkalmazandó, ha a hozzáférhetővé tételhez nem fűződik nyomós közérdek.

**33.**Ami a közzétételt igazoló nyomós közérdek fennállását illeti, az ombudsman már megjegyezte, hogy a Bizottság néhány meglehetősen általános állításra szorítkozott. Ugyanakkor, amint azt a panaszos helyesen megjegyezte, uniós polgárok milliói lehettek érintettek, és a mögöttes kérdés széles körű politikai és nemzetközi vitához vezetett ebben a témában.

**34.**A fentiekre tekintettel az ombudsman azon a véleményen van, hogy a Bizottság nem foglalkozott megfelelően azzal a kérdéssel, hogy fennállt-e a közzétételhez fűződő nyomós közérdek. Az ombudsman rámutat arra, hogy a Bizottság által ebben az ügyben tanúsított titoktartás csak a panaszos és általában a polgárok aggályainak megerősítését szolgálhatja.

**35.**A fenti megfontolások fényében az ombudsman arra az álláspontra jut, hogy a Bizottság nem foglalkozott megfelelően a panaszos dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelmével. Ezért az európai ombudsman alapokmánya 3. cikkének (6) bekezdésével összhangban az alábbiakban elkészíti a megfelelő ajánlástervezetet.

Az ajánlástervezet
------------------

E panasz vizsgálata alapján az ombudsman a következő ajánlástervezetet terjeszti a Bizottság elé:

i. **A Bizottságnak hozzáférést kell biztosítania a biztos számára az Egyesült Királyság külügyminiszterének 2013. július 3-i leveléhez.**

**ii. A Bizottságnak hozzáférést kell biztosítania a panaszos által az internet egyesült királyságbeli állami ügynökségek általi tömeges megfigyelésével kapcsolatban kért összes többi dokumentumhoz, vagy megfelelően indokolnia kell, hogy véleménye szerint miért kell megtagadni a közzétételt.**

A Bizottság és a panaszos tájékoztatást kap erről az ajánlástervezetről. Az európai ombudsman alapokmánya 3. cikkének (6) bekezdésével összhangban a Bizottság **2014. december 31-ig** részletes véleményt küld. A részletes vélemény magában foglalhatja az ajánlástervezet elfogadását és végrehajtásának leírását.

Strasbourg, 2014. október 2.

*** ** * ** ***

[\[1\]](#_ftnref1 ""){#_ftn1} Az Európai Parlament és a Tanács 1049/2001/EK rendelete (2001. május 30.) az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.).
[\[2\]](#_ftnref2 ""){#_ftn2} Az 1049/2001/EK rendelet 4. cikkének (5) bekezdésével összhangban.
[\[3\]](#_ftnref3 ""){#_ftn3} Ebben az összefüggésben a Bizottság a Bíróság T-191/99. sz., *Petrie* *kontra Bizottság*ügyben hozott ítéletére (EBHT 2001., II-3677. o.) hivatkozott a kötelezettségszegési eljárások bizalmas jellegével kapcsolatban (68. pont).
[\[4\]](#_ftnref4 ""){#_ftn4} a T-191/99. sz., *Petrie kontra Bizottság ügyben hozott ítélet* (EBHT 2001., II-3677. o.) 68. pontja; a Bíróság C-139/07. P. sz., *Technische Glaswerke Ilmenau kontra Bizottság ügyben* 2010. július 13-án hozott ítéletének (EBHT 2010., I-5885. o.) 58. pontja; és a T-29/08. sz., *LPN kontra Bizottság ügyben hozott ítélet*(EBHT 2011., II-6021. o.).
[\[5\]](#_ftnref5 ""){#_ftn5} A Törvényszék T-111/11. sz., *Client Earth kontra Bizottság ügyben hozott* ítéletének 80. pontja.
[\[6\]](#_ftnref6 ""){#_ftn6} A Charta 52. cikke (1) bekezdésének megfelelően.
[\[7\]](#_ftnref7 ""){#_ftn7} A C-266/05. P. sz., *Sison kontra Tanács ügyben hozott ítélet* (EBHT 2007., I-1233. o.) 63. pontja.
[\[8\]](#_ftnref8 ""){#_ftn8} A Törvényszék ugyanis úgy véli, hogy általában hasonló megfontolások alkalmazhatók az azonos jellegű dokumentumok hozzáférhetővé tételére irányuló kérelmekre, feltéve hogy az intézmény minden egyes esetben bizonyítja, hogy az adott dokumentumtípusra általában alkalmazandó általános megfontolások ténylegesen alkalmazandók egy olyan konkrét dokumentumra, amelynek hozzáférhetővé tételét kérték tőle. Lásd e tekintetben a C-39/05. P. és C-52/05. P. sz.,*Svédország és Turco kontra Tanács egyesített ügyekben hozott ítélet* (EBHT 2008., I-4723. o.) 50. pontját.
[\[9\]](#_ftnref9 ""){#_ftn9} A C-139/07. P. sz., *Bizottság kontra Technische Glaswerke Ilmenau ügyben* hozott ítélet (EBHT 2010., I-5885. o.).
[\[10\]](#_ftnref10 ""){#_ftn10} A C-404/10. P. sz., *Bizottság kontra Editions Odile Jacob* ügyben hozott ítélet (még nem tették közzé) és a C-477/10. P. sz., *Bizottság kontra Agrofert Holding ügyben hozott ítélet* (még nem tették közzé).
[\[11\]](#_ftnref11 ""){#_ftn11} A C-514/07. P., C-528/07. P. és C-532/07. P. sz., *Svédország és mások kontra API és Bizottság egyesített ügyekben hozott ítélet* (EBHT 2010., I-8533. o.).
[\[12\]](#_ftnref12 ""){#_ftn12} C‑514/11 P. és C‑605/11 P. sz., *LPN kontra Bizottság* egyesített ügyek, még nem tették közzé. Ez az ítélet megerősítette a T-29/08. sz., *LPN kontra Bizottság ügyben hozott*korábbi határozatot (EBHT 2011., II-6021. o.).
[\[13\]](#_ftnref13 ""){#_ftn13} A T-111/11. sz., *Client Earth kontra Bizottság ügyben hozott* ítélet 80. pontja.
[\[14\]](#_ftnref14 ""){#_ftn14} A T-29/08. sz., *LPN kontra Bizottság ügyben hozott ítélet*(EBHT 2011., II-6021. o.) 127. pontja.
[\[15\]](#_ftnref15 ""){#_ftn15} A T-29/08. sz., *LPN kontra Bizottság ügyben hozott ítélet* (EBHT 2011., II-6021. o.) 128. pontja és a C-139/07. P. sz., *Bizottság kontra Technische Glaswerke Ilmenau ügyben hozott* ítélet (EBHT 2010., I-5885. o.) 62. pontja.