(Az európai ombudsman alapokmánya 3. cikkének (6) bekezdésével összhangban készült.(1))

A PANASZ

2002 májusában L. a saját és körülbelül 50 másik, a brüsszeli Európai Iskolákban tanuló gyermek szülőjének nevében panaszt nyújtott be az iskolákban a 2002–2013-as tanévre vonatkozó helyek elosztása, az ezt követően benyújtott fellebbezések, valamint az iskolák közötti koordináció mechanizmusai miatt.

Összefoglalva, a panaszosok a következő megállapításokat tették:

Az ixelles-i új alapfokú oktatásban rendelkezésre álló helyeket a két meglévő alapfokú oktatásban jelenleg részt vevő tanulók számára két különböző kritériumrendszer alapján osztották ki, amelyeket a származási iskola egyoldalúan és nem átlátható módon határozott meg és alkalmazott. Több mint 200 fellebbezést nyújtottak be, amelyek közül néhányat a panasz benyújtásának időpontjáig még mindig nem bíráltak el.

A brüsszeli iskolák közötti koordinációs mechanizmusok még az olyan alapvető feladatokra sem megfelelőek, mint a három iskola közötti szabadság és szabadnapok harmonizálása.

Az iskolák fellépése ebben a kérdésben ellentmond a helyes közigazgatási gyakorlat alapelveinek, és ezért sérti az Alapjogi Charta 41. cikkét. A Charta 24. cikkének (2) bekezdése is sérül, amely kimondja, hogy „a hatóságok vagy magánintézmények gyermekekkel kapcsolatos minden intézkedésében a gyermek mindenek felett álló érdekének kell az elsődleges szempontnak lennie”. A gyermekek iskolák közötti elosztásának első kritériuma a három iskola kapacitása volt, amelyet előzetesen rögzítettek, anélkül, hogy figyelembe vették volna a gyermekek szükségleteit vagy szüleik kívánságait.

A panaszosok felvették a kapcsolatot a Bizottsággal, amely a Kormányzótanács tagja, és amelynek feladata a személyzet jogainak és érdekeinek védelme. A panaszosok soha nem kaptak teljes körű választ vagy magyarázatot az Európai Iskolák, az Igazgatótanács vagy az Európai Bizottság irányításával.

A panaszosok további káosztól tartanak, amikor a jövőben Brüsszelben létrehozzák a negyedik Európai Iskolát.

Összefoglalva, a panaszosok azt állítják, hogy az Európai Iskolák fellépése ellentétes az Alapjogi Charta 24. cikkének (2) bekezdésével és 41. cikkével, és hogy az iskolák közötti koordinációs mechanizmusok nem megfelelőek.

A panaszosok arra kérik az ombudsmant, hogy tegyen meg minden tőle telhetőt annak biztosítása érdekében, hogy:

• sürgősen megoldást kell találni az érintett gyermekek mindenek felett álló érdekének tiszteletben tartására;
• az ügyet a legmagasabb szinten teljes körűen kivizsgálják;
• átfogóan felülvizsgálják az Európai Iskolák igazgatását annak biztosítása érdekében, hogy a jövőben a jó kormányzás és a helyes igazgatási gyakorlat ugyanazon normái szerint működjenek, mint a többi uniós intézmény, és hogy a Charta 24. cikkének (2) bekezdésével összhangban a gyermekek mindenek felett álló érdekét tekintsék elsődleges szempontnak az őket érintő valamennyi intézkedés során;
• valamennyi fellebbezésnek helyt kell adni, még akkor is, ha ez a megoldás egyes osztályok kettéválasztását tenné szükségessé;
• felülvizsgálják az erőforrások iskolák közötti elosztását;
• világos és átlátható rendszert alakítanak ki a gyermekek iskolák közötti elosztására annak érdekében, hogy a jövőben elkerülhető legyen a gyermekek hasonló körülmények közötti áthelyezése.

A VIZSGÁLAT

Az ombudsman következetesen arra az álláspontra helyezkedett, hogy az Európai Iskolák nem közösségi intézmények vagy szervek. Az ombudsman ezért tájékoztatta a panaszost, hogy nem tud közvetlenül az Európai Iskolákhoz fordulni a panasszal kapcsolatban.

Az ombudsman azonban úgy véli, hogy a Bizottság bizonyos felelősséggel tartozik az Európai Iskolák működéséért, mivel képviselteti magát az Igazgatótanácsban, és nagymértékben hozzájárul azok finanszírozásához. Az ombudsman úgy véli, hogy a Bizottság felelőssége nem terjed ki az iskolák belső irányításával kapcsolatos kérdésekre.

Ennek alapján az ombudsman kikérte a Bizottság véleményét a panasszal kapcsolatban.

A Bizottság véleménye

Összefoglalva, a Bizottság véleménye a következő pontokat tartalmazza:

Bizonyos számú tanulónak a brüsszeli Európai Iskolák közötti újraelosztása két tényező elkerülhetetlen következménye volt. Egyrészt az Igazgatótanács azon döntése, hogy megnyitja a harmadik iskolát Ixelles-ben annak érdekében, hogy mentesítse az akkoriban különösen túljelentkezéssel rendelkező Uccle és Woluwe iskolákat, másrészt pedig annak szükségessége, hogy jelentős javítási és újjáépítési munkálatok eredményeként ideiglenesen több tanulót helyezzenek át az Uccle iskolából a Woluwe iskolába.

A nyelvi szekciók három iskola közötti újraelosztásáról való döntés során az Igazgatótanács arra törekedett, hogy biztosítsa a földrajzi egyensúly és az erőforrások ésszerű felhasználása kettős elvének tiszteletben tartását. A vezetők döntése soha nem követelte meg a tanulók újraelosztását a hivatali idő alatt.

E mozgások jobb kezelése érdekében az Igazgatótanács képviselője összehangolt irányítócsoportot hozott létre a három brüsszeli iskola számára, amelyben az igazgatók, az oktatók és a szülők szövetségei képviseltették magukat.

A Bizottság rendelkezésére bocsátott információk szerint a szülők választása elsőbbséget élvezett, de az iskola szervezetének felépítése által megszabott korlátok és a rendelkezésre álló források optimális felhasználásának szükségessége lehetetlenné tette valamennyi család elvárásainak és igényeinek való megfelelést. Az iskola szerint nehéz lett volna megindokolni az egyik iskola szakaszainak vagy osztályainak felosztását, amikor egy másik iskola megfelelő szakaszai és osztályai gyakorlatilag üresek voltak.

Az iskolák azzal érvelnek, hogy az egyedi esetek értékelése során a testvérek jelenlétére, a családi otthonhoz való földrajzi közelségre és a három iskolában a kiegyensúlyozott osztályok létrehozására vonatkozó kritériumokat alkalmazták. A vezetők a szülők által a testvérek iskoláztatására és a családi otthon helyére vonatkozóan az iskola rendelkezésére bocsátott információk alapján döntöttek a tanulók elhelyezéséről.

A Bizottság tudatában van annak, hogy jelentős számú panaszt nyújtottak be. Ezeket a panaszokat az egyes iskolákon belül az igazgatási tanács tagjaiból és a szülők képviselőiből álló bizottságok külön-külön kezelték. Számos panasznak helyt adtak.

A panaszosok kérésére a Bizottság a következő észrevételeket tette:

1 Az iskolák által a tanulók áthelyezésére alkalmazott eljárás és kritériumok, valamint a fellebbezés lehetősége arra enged következtetni, hogy a tanulók mindenek felett álló érdeke volt az elsődleges szempont, amelyet lehetőség szerint figyelembe vettek.

2 Az Igazgatótanács 2002. május 21-23-i ülésén megvizsgálta a Brüsszel I., II. és III. iskola óvodai, általános és középiskolai tanulóinak elosztásáról szóló, képviselője által készített jelentést. A Bizottság e tekintetben nem szerzett tudomást szabálytalanságokról.

3 Az Alapjogi Chartában, és különösen annak 24. cikke (2) bekezdésében és 41. cikkében megállapított elvek teljes mértékben alkalmazandók az Európai Iskolákra, és kötelezőek rájuk nézve. Ezek az elvek az iskolák jövőbeli reformjára is vonatkoznak.

4 A Bizottság rendelkezésére bocsátott információk szerint az iskolák minden erőfeszítést megtettek annak érdekében, hogy elsődleges szempontként figyelembe vegyék a szülők választásait. Valójában erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy az osztályok megoszlását 2002 szeptemberétől az álláshelyek ezt követő áthelyezésével kiigazítsák, valamint hogy bizonyos osztályok esetében a 2002/2003-as év során eltérjenek az elsődleges osztályok csoportosítására vonatkozó szabályoktól. Ezen erőfeszítések ellenére nem lehetett figyelmen kívül hagyni az iskolai szervezet felépítése által megszabott bizonyos korlátokat és a rendelkezésre álló erőforrások optimális felhasználásának szükségességét. A szakaszok vagy osztályok felosztása egy iskolában, amikor egy másik iskolában a megfelelő szakaszok és osztályok gyakorlatilag üresek voltak, nem lett volna helyes adminisztratív gyakorlat.

5 Egyedül az Igazgatótanács jogosult dönteni a forrásoknak a különböző Európai Iskolák közötti elosztásáról. A földrajzi egyensúly és a rendelkezésre álló erőforrások optimális felhasználásának elveit kell követnie.

6 A szülői szervezetek részvétele egyrészt a három brüsszeli iskola koordinált irányítócsoportjában, amelyet azért hoztak létre, hogy jobban irányítsák a tanulók áthelyezését, másrészt pedig a panaszok kivizsgálásával megbízott bizottságokban a rendszer átláthatóságának bizonyítéka. Ezt az átláthatóságot minden jövőbeli diákáthelyezés során fenn kell tartani.

A panaszos észrevételei

L. észrevételeiben összefoglalva a következőket fejtette ki:

A panaszosok információkat szolgáltattak a Bizottságnak, és kérték, hogy a gyermekek és családjaik nevében avatkozzon be az Igazgatótanácsba. A Bizottság képviselőjének ezért tisztában kellett volna lennie azzal a helyzettel, amikor a Kormányzótanács 2002. május 21–23-án ülésezett. Az erőforrások iskolák közötti elosztása a gyermekek szükségleteinek alapos értékelése nélkül a legrosszabb adminisztratív gyakorlat példája.

A Bizottság úgy véli, hogy egyedül az Igazgatótanács jogosult dönteni az erőforrások iskolák közötti elosztásáról. Ez azt mutatja, hogy a Bizottság nem vonta le a tanulságokat, és nem vállalja a felelősséget. A Bizottság biztosítja a legtöbb pénzt az iskolák számára, és a gyermekek szükségleteit és érdekeit kell előtérbe helyeznie.

A HATÁROZAT

1 Helyek kiosztása az Európai Iskolákban
A panaszos ügye

1.1 2002 májusában L. a saját és mintegy 50 másik, a brüsszeli Európai Iskolákban tanuló gyermek szülőjének nevében panaszt nyújtott be a 2002-3-as tanévre vonatkozó helyek elosztásával, az ezt követően benyújtott fellebbezésekkel és az iskolák közötti koordinációs mechanizmusokkal kapcsolatban. A panaszosok felvették a kapcsolatot a Bizottsággal, amely a Kormányzótanács tagja, és amelynek feladata a személyzet jogainak és érdekeinek védelme.

Összefoglalva, a panaszosok azt állítják, hogy az Európai Iskolák fellépése ellentétes az Alapjogi Charta 24. cikkének (2) bekezdésével és 41. cikkével, és hogy az iskolák közötti koordinációs mechanizmusok nem megfelelőek. Arra kérik az ombudsmant, hogy tegyen meg minden tőle telhetőt annak biztosítása érdekében, hogy:

• sürgősen megoldást kell találni az érintett gyermekek mindenek felett álló érdekének tiszteletben tartására;
• az ügyet a legmagasabb szinten teljes körűen kivizsgálják;
• átfogóan felülvizsgálják az Európai Iskolák igazgatását annak biztosítása érdekében, hogy a jövőben a jó kormányzás és a helyes igazgatási gyakorlat ugyanazon normái szerint működjenek, mint a többi uniós intézmény, és hogy a Charta 24. cikkének (2) bekezdésével összhangban a gyermekek mindenek felett álló érdekét tekintsék elsődleges szempontnak az őket érintő valamennyi intézkedés során;
• valamennyi fellebbezésnek helyt kell adni, még akkor is, ha ez a megoldás egyes osztályok kettéválasztását tenné szükségessé;
• felülvizsgálják az erőforrások iskolák közötti elosztását;
• világos és átlátható rendszert alakítanak ki a gyermekek iskolák közötti elosztására annak érdekében, hogy a jövőben elkerülhető legyen a gyermekek hasonló körülmények közötti áthelyezése.

A Bizottság érvei

1.2 Az Európai Bizottság kijelentette, hogy tudomása van számos panaszról. Ezeket egyenként kezelték, és nagy számban támogatták őket. Az iskolák által a tanulók áthelyezésére alkalmazott eljárás és kritériumok, valamint a fellebbezés lehetősége arra enged következtetni, hogy a tanulók mindenek felett álló érdeke volt az elsődleges szempont, amelyet lehetőség szerint figyelembe vettek.

Egyedül az Igazgatótanács jogosult dönteni a források különböző iskolák közötti elosztásáról. A földrajzi egyensúly és a rendelkezésre álló erőforrások optimális felhasználásának elveit kell követnie. A Kormányzótanács megvizsgálta az üggyel kapcsolatos jelentést, és a Bizottságnak nincs tudomása e tekintetben szabálytalanságokról.

Az iskolák mindent megtettek annak érdekében, hogy a szülők döntéseit elsődleges szempontként vegyék figyelembe. Erőfeszítéseket tettek az osztályok elosztásának kiigazítására, de az osztályok vagy osztályok felosztása az egyik iskolában, amikor egy másik iskolában a megfelelő osztályok és osztályok gyakorlatilag üresek voltak, nem lett volna helyes adminisztratív gyakorlat.

Az Alapjogi Chartában és különösen annak 24. cikke (2) bekezdésében és 41. cikkében megállapított elvek teljes mértékben alkalmazandók az Európai Iskolákra, és kötelezőek rájuk nézve. Ezek az elvek az iskolák jövőbeli reformjára is vonatkoznak.

A szülői szervezetek részvétele először a három brüsszeli iskola koordinált irányítócsoportjában, amelyet a tanulók áthelyezésének jobb kezelése érdekében hoztak létre, majd ezt követően a panaszok kivizsgálásáért felelős bizottságokban a rendszer átláthatóságának bizonyítéka. Ezt az átláthatóságot minden jövőbeli diákáthelyezés során fenn kell tartani.

Az ombudsman megállapításai

1.3 Az ombudsman megjegyzi, hogy az Európai Iskolákat eredetileg a tagállamok hozták létre, amelyek 1957-ben aláírták az Európai Iskola alapokmányát. 1994-ben a tagállamok és az Európai Közösségek aláírták az 1957. évi alapokmányt hatályon kívül helyező és annak helyébe lépő egyezményt. Ez az egyezmény 2002. október 1-jén lépett hatályba.

1.4 Az ombudsman következetesen arra az álláspontra helyezkedett, hogy az Európai Iskolák nem közösségi intézmények vagy szervek, hanem az Európai Bizottság bizonyos felelősséggel tartozik működésükért, mivel képviselteti magát az Igazgatótanácsban, és nagymértékben hozzájárul azok finanszírozásához. Az ombudsman úgy véli, hogy a Bizottság felelőssége nem terjed ki az iskolák belső irányításával kapcsolatos kérdésekre.

A fellebbezések

1.5 Ami a gyermekek iskolák közötti elosztásával kapcsolatos fellebbezéseket illeti, az ombudsman úgy véli, hogy az egyéni fellebbezésekkel kapcsolatos döntések nem tartoznak az Európai Bizottság hatáskörébe, és ezért nem tartoznak az ombudsman vizsgálatának hatálya alá. Az ombudsman megjegyzi, hogy a Bizottság kijelentette, hogy a fellebbezések nagy részét helyt adtak.

Az Alapjogi Charta

1.6 Az Alapjogi Charta állítólagos megsértését illetően az ombudsman üdvözli, hogy az Európai Bizottság elismeri, hogy a megfelelő ügyintézéshez való jog (41. cikk) és a gyermekek jogai (különösen a 24. cikk (2) bekezdése) kötelezőek az Európai Iskolákra nézve, és jövőbeli reformjukra is vonatkoznak. Általános elvként az ombudsman úgy véli, hogy e jogok tiszteletben tartása összhangban van az erőforrások iskolák közötti hatékony elosztásának figyelembevételével is. A jelen ügyben az ombudsman úgy véli, hogy vizsgálata nem bizonyította a gyermekeknek a Charta 24. cikkének (2) bekezdésében garantált jogai megsértését, különös tekintettel arra, hogy a gyermekek iskolák közötti eredeti elosztását a sikeres fellebbezések nagy száma láthatóan módosította.

A megfelelő ügyintézéshez való jogot az alábbiakban tárgyaljuk.

Koordináció és megfelelő ügyintézés

1.7 Ami azt az állítást illeti, hogy az iskolák közötti koordinációs mechanizmusok nem megfelelőek, az ombudsman emlékeztet arra, hogy számos fellebbezést nyújtottak be, és hogy az Európai Bizottság szerint ezek közül soknak helyt adtak. Az ombudsman úgy véli, hogy ez azt bizonyítja, hogy létezik egy hatékony és reagálóképes rendszer a sérelmek kezelésére.

1.8 Az ombudsman ugyanakkor rámutat arra, hogy ha egy adott igazgatási területen szokatlanul nagy számú fellebbezés vagy panasz érkezik, helyes gyakorlat annak vizsgálata, hogy van-e mögöttes probléma, és ha igen, akkor intézkedéseket kell hozni annak jövőbeli kezelésére. Ez különösen igaz akkor, ha kiderül, hogy a fellebbezések vagy panaszok nagy része indokolt.

1.9 Az ombudsman arra is rámutat, hogy az Európai Bizottság az Európai Közösségek képviselője, amelyek nagyrészt finanszírozzák az Európai Iskolákat, és amelyek aláírták az iskolák statútumáról szóló 1994. évi egyezményt. Az ombudsman úgy véli, hogy a Bizottság felelőssége e szerepkörben magában foglalja a megfelelő ügyintézés Európai Iskolák általi előmozdítását. Az ombudsman úgy véli, hogy a Bizottságnak a jelen panasz alapjául szolgáló eseményekre adott válasza nem bizonyítja, hogy a Bizottság teljes mértékben elismeri ezt a felelősséget. Ez hivatali visszásság.

2 Következtetések

2.1 A fent kifejtett okok miatt az ombudsman úgy véli, hogy az Európai Bizottságnak a jelen panasz alapjául szolgáló eseményekre adott válasza nem bizonyítja, hogy teljes mértékben elismeri az Európai Iskolák megfelelő ügyintézésének előmozdítására vonatkozó felelősségét.

2.2 A fenti megállapítás olyan általános jelentőségű kérdést vet fel, amelyet nem lehet békésen megoldani. Az ombudsman ezért az alábbi ajánlástervezetet terjeszti a Bizottság elé az ombudsman alapokmánya 3. cikkének (6) bekezdésével összhangban:

Az ajánlástervezet

A Bizottságnak el kell ismernie az Európai Iskolák megfelelő igazgatásának előmozdítására vonatkozó felelősségét, és konkrét intézkedéseket kell felvázolnia e felelősség jövőbeli teljesítése érdekében.

A Bizottság és a panaszos tájékoztatást kap erről az ajánlástervezetről. Az ombudsman alapokmánya 3. cikkének (6) bekezdésével összhangban a Bizottság 2003. március 31. előtt részletes véleményt küld. A részletes vélemény magában foglalhatja az ombudsman ajánlástervezetének elfogadását és végrehajtásának leírását.

Strasbourg, 2002. december 10.

 

Jacob SÖDERMAN

---

(1) Az ombudsman feladatainak ellátására vonatkozó szabályokról és általános feltételekről szóló, 1994. március 9-i 94/262 európai parlamenti határozat (HL 1994. L 113., 5. o.).

(2) "A hatóságok vagy magánintézmények gyermekekkel kapcsolatos minden intézkedésében a gyermek mindenek felett álló érdekének kell az elsődleges szempontnak lennie."