# Ajánlástervezet az Európai Bizottsághoz az 1351/2000/ADB sz. panasz ügyében
- Szerző: Európai Ombudsman
- Dátum: 2001-12-04T00:00+01:00[Europe/Paris]
- [URL](https://www.ombudsman.europa.eu/hu/recommendation/hu/447)
---
(Az európai ombudsman alapokmánya 3. cikkének (6) bekezdésével összhangban készült[(1))](#(1)){#Footnote1}   

ÖSSZEFOGLALÓ
------------

Ebben az esetben a panasz arra vonatkozik, hogy a Bizottság megtagadta a közös vállalkozási támogatási program (Joint Venture Programme Phare -- „JOP Phare") egyik kedvezményezettjének a megállapodás szerinti pénzeszközök kifizetését. 2000. június 13-án a Bizottság szolgálatai ellenőrzést végeztek a panaszos vállalatánál. Az ellenőrzés még nem zárult le. A panasz egyébként arra vonatkozik, hogy a Bizottság megtagadta az ellenőrzés során készített főkönyv visszaszolgáltatását a panaszosnak. E vizsgálat során a panaszos azt is állította, hogy vállalatát feketelistára vették.

A Bizottság azzal érvel, hogy az ellenőrzést nem lehetett lezárni, mivel a panaszos nem nyújtotta be a szükséges dokumentumokat. Ezenkívül az ellenőrzés során készített főkönyv nem volt eredeti. Végezetül a panaszost nem feketelistára, hanem a Bizottság belső korai előrejelző rendszerébe (EWS) vették fel.

A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján az ombudsman úgy véli, hogy a Bizottság nem tájékoztatta megfelelően a panaszost azokról a dokumentumokról, amelyeket be kellett nyújtania ahhoz, hogy a Bizottság lezárhassa az ellenőrzést, és időben döntést hozhasson a pénzeszközök kifizetéséről. Az ombudsman továbbá úgy véli, hogy a Bizottság nem adott észszerű magyarázatot arra, hogy miért utasította vissza a főkönyvet. Végezetül az ombudsman bízik abban, hogy a Bizottság az ellenőrzés eredményeire tekintettel újra megvizsgálja a panaszos vállalatának a korai előrejelző rendszerben való nyilvántartásba vételét.

Ilyen körülmények között az ombudsman ajánlástervezetet készít. Kéri a Bizottságot, hogy tájékoztassa a panaszost azokról a dokumentumokról, amelyeket az ellenőrzéshez biztosítania kell, és küldje vissza a főkönyvet.

A PANASZ
--------

A panaszos a GERE ügyvezető igazgatója; Luxemburgban bejegyzett társaság. A GERE a JOP 2 program keretében uniós forrásokra pályázott. A kérelmezési eljárás szerint a kérelmet pénzügyi közvetítőn (FI) keresztül kellett benyújtani. A panaszos szerint a Bizottság 1998 októberében elfogadta a projektet. 1999 augusztusában az igazoló dokumentumokat az FI-n keresztül továbbították a Bizottságnak, és a vállalat várhatóan 60 napon belül kifizetésre kerül. A Bizottság a pénzügyi eszközön keresztül ismételten több alkalommal kért további információkat. Úgy tűnik, hogy a benyújtott információk egyike sem elégítette ki a Bizottságot, ezért úgy határozott, hogy ellenőrzést végez a vállalatnál. Erre 2000. június 13-án került sor. 2000. október végéig a vállalatot nem fizették ki, és a Bizottsággal való többszöri kapcsolatfelvétel ellenére nem tájékoztatták az ellenőrzés eredményéről, és nem küldtek vissza neki néhány eredeti dokumentumot sem, amelyet a Bizottság az ellenőrzés során vett át tőle.

A panaszos ezért úgy határozott, hogy panaszt nyújt be az Európai Bizottság ellen, és a következő állításokat tette:
1. A közös operatív program forrásait igénylő vállalatok szerződéses helyzete a Bizottsággal szemben nem egyértelmű. Bár a GERE soha nem írt alá szerződést a Bizottsággal, a Bizottság kötelezettségeket ír elő számára.

2. Az információk terjesztésének módja kontraproduktív. A GERE és a Bizottság közötti kapcsolatok többnyire a pénzügyi eszközön keresztül zajlottak. Ezért nem egyértelmű, hogy a panaszost felkérték-e arra, hogy adja meg azokat az információkat, amelyekre a Bizottságnak valóban szüksége volt.

3. Ellenőrzései során a Bizottságnak a vizsgálatait a finanszírozott projekthez kapcsolódó elemekre kellett volna korlátoznia anélkül, hogy a vállalat teljes üzleti számvitelét ellenőrizte volna.

4. A GERE-t soha nem tájékoztatták a 2000. június 13-án elvégzett ellenőrzés eredményeiről.

5. A Bizottság megtagadta a fent említett ellenőrzés céljából kapott eredeti dokumentumok visszaküldését.

A panaszos a pénzeszközök kifizetését és a Bizottságra bízott eredeti dokumentumok visszaszolgáltatását kérte.

A VIZSGÁLAT
-----------

**Az Európai Bizottság véleménye**   

Az Európai Bizottság panaszra vonatkozó véleménye a következőket foglalta össze:
1. A Bizottság és a FI 1996. január 18-án keretmegállapodást írt alá. A Bizottság és a pénzügyi eszköz minden egyes projekt esetében egyedi megállapodást ír alá. Ez utóbbi viszont finanszírozási megállapodást (FinA) ír alá az alapok kedvezményezettjével. A GERE esetében az SA-t és a FinA-t 1998. október 26-án írták alá. A FinA kifejezetten hivatkozott az FA-ra és az SA-ra. Mindkettő tartalmaz olyan rendelkezéseket, amelyek kötelezettségeket keletkeztetnek a kedvezményezett számára a Bizottsággal szemben. A panaszos ezért nem állíthatja, hogy nincs tudomása a helyzetről és a Bizottsággal szembeni kötelezettségeiről.

2. Elvileg a kedvezményezettekkel való valamennyi kapcsolatfelvétel a pénzügyi eszközön keresztül történik, a Bizottság ezt nem tekinti kontraproduktívnak. Éppen ellenkezőleg, ez Európa-szerte lehetőséget kínál a potenciális kedvezményezetteknek arra, hogy tapasztalt szakemberek segítségét vegyék igénybe. Jelen esetben úgy tűnik, hogy a problémák az FI és a panaszos közötti kapcsolatokból erednek.

3. A pénzügyi megállapodás hivatkozik a pénzügyi keretmegállapodás és a felügyeleti hatóság azon rendelkezéseire, amelyek felhatalmazzák a Bizottságot a „...any és minden ellenőrzés..." elvégzésére. Az elvégzett ellenőrzések célja annak megállapítása volt, hogy a GERE jogosult volt-e a finanszírozásra, valamint magának a finanszírozott tevékenységnek az ellenőrzése. Ehhez szükség volt a vállalat összes aktájához való hozzáférésre.

4. 2000. június 13-án a Bizottság ellenőrei tájékoztatták a GERE-t az ideiglenes következtetésekről. A kedvezményezettet azonban felkérték, hogy az ellenőrzés lezárása előtt nyújtson be további igazoló dokumentumokat. A panaszos ügyvédje által 2000. augusztus 16-án küldött egyik nyilatkozat nem volt kielégítő. Azóta a Bizottság igyekszik megfelelő dokumentumot beszerezni a nyilatkozatot kiállító személytől. A panaszos soha nem tett eleget kötelezettségeinek, a megfelelő igazoló dokumentumokat soha nem nyújtották be, ezért azokat nem lehetett jóváhagyni, következésképpen a pénzeszközöket nem fizették ki.

5. A Bizottság birtokában lévő főkönyv (*Grand Livre)* 2000. június 13-án, az ellenőrzés napján kelt, és azt a GERE könyvelője nyomtatta ki az ellenőrök kérésére. Az 1999. évi beszámolót könyvelője 2000. április 13-án továbbította a GERE-nek; ezért az eredeti főkönyvet szükségszerűen ezen időpont előtt készítették el. Végül a Bizottság felajánlotta a panaszos ügyvédjének, hogy betekinthet a Bizottság birtokában lévő dokumentumokba. Ezt a lehetőséget soha nem használták ki.
**A panaszos észrevételei**   

Az európai ombudsman továbbította az Európai Bizottság véleményét a panaszosnak azzal a felhívással, hogy tegye meg észrevételeit. Válaszában a panaszos összefoglalva a következőket fejtette ki:
1. Kérelmei ellenére a FI soha nem tett közzé másolatokat a GERE-ről, és nem engedélyezte számára, hogy konzultáljon az FA-val és az SA-val. Bár ezeket a dokumentumokat a FinA mellékleteként említik, a GERE soha nem látta őket. A Bizottságot tájékoztatták erről a helyzetről. A GERE azonban vállalja a saját felelősségét ebben a kérdésben.

2. Ez a fajta szerződés, amely harmadik feleket érintő egyéb szerződésekre hivatkozik, zavaró. A Bizottság várakozásaival ellentétben a panaszos nem tekinti a szóban forgó pénzügyi eszközt magasan képzett szakembernek. A GERE remélhette volna az ügy jobb nyomon követését, és úgy véli, hogy a Bizottságnak nyomon kellene követnie a pénzügyi közvetítők tevékenységét.

3. A GERE soha nem ellenezte az auditálást. A technikai és pénzügyi jelentéseket azonban 1999. augusztus 5-én nyújtották be. Azóta a GERE-hez soha nem érkezett írásbeli észrevétel vagy kifizetés a Bizottságtól. Bár a helyes igazgatási gyakorlat szerint minden további információt írásban kérhetett volna akár közvetlenül a Bizottság, akár a FI, a GERE-től szóban és több elszigetelt alkalommal kértek tájékoztatást. Ráadásul ezeket a kérelmeket csak akkor nyújtották be, amikor a GERE érdeklődött az ügy előrehaladásáról.

4. A GERE nem kapott sem írásbeli, sem ideiglenes következtetéseket az ellenőrzésről. A Bizottság írásbeli információkérései egybeestek a GERE főkönyvének visszaszolgáltatására vonatkozó írásbeli kérelmeivel. Bár a GERE többször is felkérte a Bizottságot az ellenőrzés eredményeire és a pénzeszközök kifizetésére, a panaszos még mindig nincs tisztában azzal, hogy a Bizottság miért nem fejezte be az ellenőrzést.

5. A panaszos úgy véli, hogy nem a Bizottság feladata annak eldöntése, hogy a benyújtott dokumentum eredeti-e vagy sem. Valójában minden alkalommal, amikor a főkönyvet kinyomtatják, a GERE-re számlázzák. Ugyanakkor minden Luxemburgban letelepedett társaságnak főkönyvet kell vezetnie a helyiségeiben. Az, hogy a Bizottság megtagadta a főkönyv visszaküldését, legalább 100 EUR-ba kerül.

Végezetül a panaszos sajnálja, hogy a projekt hiányosságainak valamennyi következményét a leggyengébb félnek, azaz a GERE-nek kell viselnie. Bár a GERE-t nem tájékoztatták a szerződés minden feltételéről, soha nem tagadta meg az együttműködést. A panaszos sajnálja, hogy a GERE esetében az ítélet megelőzte az ítéletet, és feketelistára került.
**További vizsgálatok**   

2001. május 2-án a panaszos bizonyítékot szolgáltatott az ombudsmannak arra vonatkozóan, hogy a GERE felkerült a Bizottság feketelistájára. A panaszos az Európai Bizottság isprai Közös Kutatóközpontja (JRC) által küldött faxüzenetet kapott, amelyben arról tájékoztatták, hogy egy másik projektre vonatkozó kifizetést blokkoltak, mivel*a GERE szerepelt „az EU feketelistáján".*

Ennek az új elemnek a gondos mérlegelése után úgy tűnt, hogy további vizsgálatokra van szükség. Az ombudsman ezért felkérte a Bizottságot, hogy tájékoztassa arról, hogy a Bizottság blokkolta-e a GERE-nek nem vitatott szerződések alapján folyósítandó kifizetéseket. Ezenkívül az ombudsman megkérdőjelezte a Bizottság egyik tisztviselője által említett feketelista működését.

A Bizottság sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az egyik tisztviselője az Európai Parlament kérésére létrehozott belső korai előrejelző rendszeréről tett említést. A korai előrejelző rendszer célja a közösségi alapok azon kedvezményezettjeinek azonosítása, akik adminisztratív hibát vagy csalást követtek el. A korai előrejelző rendszer nem állítja le a fizetést; ez csak megnehezíti a helyzetet, és további ellenőrzést kér az illetékes szolgálatoktól. A GERE esetében sajnálatos késedelmek történtek. Júliusban a Bizottság elnézést kért, és kifizette a nem vitatott projekt alapján járó összegeket, valamint a késedelmi kamatokat.

A panaszos úgy vélte, hogy a GERE-t soha nem tájékoztatták olyan csalásról vagy adminisztratív hibáról, amely indokolta volna a korai előrejelző rendszerben való nyilvántartásba vételét. A panaszos fenntartja, hogy a Bizottság tisztviselői általában feketelistaként jelölik meg a korai előrejelző rendszert, és hogy annak hatása a kifizetések blokkolása. Továbbá, ha a korai előrejelző rendszer nem feketelista, azt nem szabad ilyenként kezelni, és a nyilvántartásba vett társaságokat írásban tájékoztatni kell.

A HATÁROZAT
-----------

**1 A Bizottsággal szembeni állítólagos nem egyértelmű szerződéses helyzet**   

1.1 A panaszos úgy vélte, hogy a közös operatív program forrásait igénylő vállalatok szerződéses helyzete az Európai Bizottsággal szemben nem egyértelmű. A GERE soha nem írt alá szerződést a Bizottsággal, és kötelezettségeket ró rá.

1.2 Az Európai Bizottság azzal érvelt, hogy a panaszos nem hagyhatta figyelmen kívül az Európai Bizottsággal szemben fennálló szerződéses kötelezettségeit. Valamennyi rendelkezést egyértelműen rögzítették a finanszírozási megállapodásban, valamint az ahhoz csatolt keretmegállapodásban és egyedi megállapodásokban.

1.3 Az ombudsman megjegyzi, hogy a panaszos úgy véli, hogy a pénzügyi eszköz nem tájékoztatta megfelelően a GERE-t a finanszírozási megállapodásra alkalmazandó valamennyi szerződéses rendelkezésről. A panaszos elismerte saját felelősségét is az ügy e vonatkozásával kapcsolatban. Úgy tűnik, hogy a GERE anélkül kötött szerződést, hogy megismerte volna e szerződés mellékleteit, amelyek a Bizottsággal szemben kötelezettségeket keletkeztető rendelkezéseket tartalmaztak. Az ombudsman ezért úgy véli, hogy nincs bizonyíték arra, hogy a Bizottság az ügy e vonatkozását illetően hivatali visszásságot követett volna el.
**2 Információáramlás a GERE és a Bizottság között**   

2.1 A panaszos úgy vélte, hogy az információk terjesztésének módja kontraproduktív. A GERE és a Bizottság közötti kapcsolatok többnyire a pénzügyi eszközön keresztül zajlottak. Ezért nem egyértelmű, hogy a panaszost felkérték-e arra, hogy adja meg azokat az információkat, amelyekre a Bizottságnak valóban szüksége volt.

2.2 Az Európai Bizottság azzal érvelt, hogy a pénzügyi eszközök használata garantálja, hogy az aktát tapasztalt szakember dolgozza fel.

2.3 Az ombudsman megjegyzi, hogy az aktában nincs bizonyíték arra, hogy a GERE és az Európai Bizottság közötti kapcsolatok nehézségeiért a pénzügyi közvetítők igénybevételének rendszere lenne a felelős. Úgy tűnik, hogy mind a Bizottság, mind a panaszos részben az FI-nek tulajdonítja az információáramlás hiányosságaival kapcsolatos felelősséget. Az ombudsman ezért arra a következtetésre jut, hogy nincs bizonyíték arra, hogy a Bizottság az ügy e vonatkozását illetően hivatali visszásságot követett volna el.
**3 Az ellenőrzés terjedelme**   

3.1 A panaszos úgy vélte, hogy az ellenőrzés során az Európai Bizottságnak a vizsgálatait a finanszírozott projekthez kapcsolódó elemekre kellett volna korlátoznia anélkül, hogy a vállalat teljes üzleti könyvelését ellenőrizte volna.

3.2 Az Európai Bizottság azzal érvelt, hogy az ellenőrzés terjedelme összhangban van a GERE szerződéses kötelezettségeivel.

3.3 A szerződéses rendelkezésekre és különösen a vonatkozó keretmegállapodásra tekintettel úgy tűnik, hogy az Európai Bizottság nem lépte túl hatáskörét a GERE ellenőrzése során. Az ombudsman ezért arra a következtetésre jut, hogy az ügy e vonatkozását illetően nem áll fenn hivatali visszásság.
**4 A GERE-nek az ellenőrzés eredményeiről való tájékoztatásának elmulasztása**   

4.1 A panaszos szerint a GERE-t soha nem tájékoztatták a 2000. június 13-án elvégzett ellenőrzés eredményeiről.

4.2 A Bizottság megállapította, hogy a Bizottság ellenőrei 2000. június 13-án tájékoztatták a GERE-t az ideiglenes következtetésekről. A kedvezményezettet azonban felkérték, hogy az ellenőrzés lezárása előtt nyújtson be további igazoló dokumentumokat. Az ismételt kérések ellenére a panaszos soha nem tett eleget kötelezettségeinek, ezeket a dokumentumokat soha nem nyújtották be, ezért azokat nem lehetett jóváhagyni, következésképpen a pénzeszközöket nem fizették ki.

4.3 Az ombudsman megjegyzi, hogy a szóban forgó dokumentumokból úgy tűnik, hogy az Európai Bizottság nem tájékoztatta a panaszost azokról a dokumentumokról, amelyeket annak érdekében kell benyújtania, hogy ne késleltesse az Európai Bizottságnak a pénzeszközök kifizetésére vonatkozó döntését. Ez hivatali visszásságnak minősülhet, ezért az ombudsman az alapokmánya 3. cikkének (6) bekezdésével összhangban ajánlástervezetet készít.
**5 Az ellenőrzés során felvett eredeti dokumentumok visszaküldésének megtagadása**   

5.1 A panaszos azt állította, hogy az Európai Bizottság megtagadta a fent említett ellenőrzés céljából kapott eredeti dokumentumok visszaszolgáltatását.

5.2 Az Európai Bizottság azzal érvelt, hogy a főkönyv, amelyet a GERE adott át a könyvvizsgálóknak, és amelyet az Európai Bizottság szolgálatai vezetnek, nem eredeti dokumentum. Az ellenőrzés napján nyomtatták ki.

5.3 Az ombudsman tudomásul veszi, hogy a Bizottság 2000. június 13-a óta használja a GERE 1999. évi főkönyvét ellenőrzési célokra. Bár a dokumentumot kifejezetten az ellenőrzés céljából nyomtatták ki, a panaszos azt állítja, hogy vállalatának jelentős díjat számítottak fel e dokumentum újbóli kiadásáért. A panaszos ezért azt kérte, hogy küldjék vissza neki a főkönyvet, amelyet a GERE tulajdonának tekint.

5.4 Az Európai Bizottság nem adott ésszerű magyarázatot az ombudsmannak arra vonatkozóan, hogy miért nem volt hajlandó folytatni a főkönyv fénymásolatával kapcsolatos munkáját, és miért nem küldte vissza a GERE-nek a 2000. június 13-án kinyomtatott dokumentumot. Az ombudsman ezért ajánlástervezetet készít az ombudsman alapokmánya 3. cikkének (6) bekezdésével összhangban.
**6 A GERE állítólagos feketelistára vétele és annak következményei**   

6.1 A panaszos azt állította, hogy a GERE szerepelt az Európai Bizottság feketelistáján. Ez megakadályozta a Bizottság által a GERE-nek teljesítendő valamennyi kifizetést, még a nem vitatott szerződések esetében is.

6.2 Az Európai Bizottság kifejtette, hogy a kifizetéseket az Európai Bizottság belső korai előrejelző rendszere késleltette. Ehhez a rendszerhez további ellenőrzésekre van szükség, mielőtt kifizetéseket teljesítenének a korai előrejelző rendszerben adminisztratív hibák vagy csalások miatt nyilvántartásba vett kedvezményezetteknek. A jelen ügyben a GERE-t a JOP projekt keretében aláírt szerződéssel kapcsolatos nehézségek miatt vették nyilvántartásba a korai előrejelző rendszerben.

6.3 Az ombudsman megjegyzi, hogy a jelenlegi vizsgálat során a GERE részére nem vitatott szerződések alapján teljesítendő kifizetések teljesíthetők voltak. A Bizottság ésszerű magyarázatot adott az ombudsmannak a GERE korai előrejelző rendszerben való nyilvántartásba vételének okairól. Az ombudsman ezért arra a következtetésre jutott, hogy nincs bizonyíték a hivatali visszásságra az ügy ezen aspektusát illetően.

6.4 Az ombudsman megjegyzi, hogy az Európai Bizottság egyes tisztviselői a jelek szerint feketelistának tekintik a korai előrejelző rendszert, bár az Európai Bizottság kijelentette, hogy nem az. Az ombudsman ezért egy későbbi időpontban saját kezdeményezésű vizsgálat keretében megvizsgálhatja a korai előrejelző rendszer általános működését.
**7 Következtetések**   

Az ombudsman úgy véli, hogy a Bizottság által a jelen ügyben alkalmazott megközelítés hivatali visszásságokhoz vezetett. Az ombudsman ezért az alábbi ajánlástervezetet terjeszti a Bizottság elé az ombudsman alapokmánya 3. cikkének (6) bekezdésével összhangban:
**Az ajánlástervezet**   
A Bizottságnak írásban tájékoztatnia kell a panaszost azokról a dokumentumokról, amelyeket be kell nyújtania annak érdekében, hogy a Bizottság ésszerű határidőn belül döntést hozhasson a kifizetésről. A Bizottságnak továbbá vissza kell küldenie a panaszos GERE 1999. évi, 2000. június 13-án kinyomtatott főkönyvét.

A Bizottság és a panaszos tájékoztatást kap erről az ajánlástervezetről. Az ombudsman alapokmánya 3. cikkének (6) bekezdésével összhangban a Bizottság 2002. február 28. előtt részletes véleményt küld. A részletes vélemény magában foglalhatja az ombudsman ajánlástervezetének elfogadását és végrehajtásának leírását.

Jacob SÖDERMAN

Strasbourg, 2001. december 4.

*** ** * ** ***

[(1)](#Footnote1){#(1)} Az ombudsman feladatainak ellátására vonatkozó szabályokról és általános feltételekről szóló, 1994. március 9-i 94/262 európai parlamenti határozat (HL 1994. L 113., 15. o.).