Jelenlegi nyelv:
- HU Magyar
Ezt az oldalt gépi fordítással fordították le.
A gépi fordításokban előfordulhatnak az egyértelműséget és a pontosságot potenciálisan csökkentő hibák; az ombudsman nem vállal felelősséget az esetleges eltérésekért. A legmegbízhatóbb és jogilag korrekt tájékoztatásért olvassa el a fenti linken található, angol nyelvű forrásverziót.
Bővebb információért tekintse meg nyelvi és fordítási politikánkat.
A gépi fordításokban előfordulhatnak az egyértelműséget és a pontosságot potenciálisan csökkentő hibák; az ombudsman nem vállal felelősséget az esetleges eltérésekért. A legmegbízhatóbb és jogilag korrekt tájékoztatásért olvassa el a fenti linken található, angol nyelvű forrásverziót.
Bővebb információért tekintse meg nyelvi és fordítási politikánkat.
Ajánlástervezet az Európai Parlamenthez az 507/98/OV., az 515/98/OV., az 576/98/OV. és a 818/98/OV. számú panasz ügyében
Ajánlás
Ügy 507/98/OV - Vizsgálat megindítása Péntek | 04 szeptember 1998 - Ajánlás Péntek | 17 december 1999 - Határozat Csütörtök | 11 május 2000
(Az ombudsman alapokmánya 3. cikkének (6) bekezdésével összhangban készült.(1))
Tisztelt X! Ön 1998. április 29-én
panaszt (818/98/OV) nyújtott be az európai ombudsmanhoz az Európai Parlament brüsszeli Léopold épületének építési munkálataira kiírt tervpályázattal (hiv.: 96/S 195-116670) kapcsolatos információk Európai Parlament általi állítólagos elmulasztása miatt. 1998. május 5-én (507/98/OV), 1998. május 13-án (515/98/OV), illetve 1998. június 1-jén (576/98/OV) más személyek is hasonló panaszt nyújtottak be. Ezért úgy döntöttem, hogy e vizsgálat céljából csatlakozom a négy kifogáshoz.
1998. szeptember 4-én továbbítottam a panaszokat az Európai Parlament elnökének. A Parlament 1998. november 13-án küldte meg véleményét, amelyet megküldtem Önnek azzal a felhívással, hogy amennyiben kívánja, tegye meg észrevételeit. 1998. december 31-én csak a panaszosoktól kaptam észrevételeket az 576/98/OV ügyben, akik korábban, 1998. szeptember 20-án további információkat is küldtek. Öntől és a többi panaszostól nem kaptam észrevételeket a Parlament véleményével kapcsolatban.
Azért írok most, hogy tájékoztassam Önöket az elvégzett vizsgálatok eredményeiről.
A panaszosok szerint a releváns tények a következők voltak:
A négy panaszos pályázatot nyújtott be a D1 épület VIP-bejáratára, valamint az Európai Parlament brüsszeli Léopold épületének D3 és D1 közötti bejáratának felújítására irányuló tervpályázatra (hiv. szám: 96/S 195-116670). Ezt a versenyt a Hivatalos Lap 1996. október 8-i S 195/39 számában tették közzé. Az összes pályázat első értékelését követően a tervpályázat vizsgabizottsága kiválasztott 15 építészt/tervezőt (köztük a négy panaszost), akiket felkértek, hogy projektjeiket az 1997. január 15-i határidő előtt nyújtsák be. Ettől az időponttól kezdve azonban a panaszosok nem kaptak további információkat kérelmük kimenetelével kapcsolatban. A négy panaszos közül három különböző leveleket küldött a Parlamentnek, kifejtve, hogy jelentős munkát végeztek, és kérelmeikkel kapcsolatban költségek merültek fel, de nem kaptak választ. Például az 507/98/OV. sz. ügyben a panaszos 1997. március 16-án, szeptember 8-án és november 18-án levelet küldött a Parlamentnek, amelyben kifejezetten tájékoztatást kért a kérelem eredményéről, de nem kapott választ.
Később két panaszos arról is tájékoztatta az ombudsmant, hogy a Parlament igazgatásának főigazgatója csak 1998. június 17-én, azaz 17 hónappal a jelentkezési határidő után tájékoztatta a panaszosokat a felvételi bizottság végleges határozatáról, amely szerint a (tanácsadó bizottság által a 15 pályázat közül kiválasztott) 6 projekt egyike sem tartható fenn a sikeres pályázó kijelölése céljából.
Ezért a panaszosok levelet küldtek az ombudsmannak, amelyben azt állították, hogy 1) 1997. január 15. óta (a kérelmek benyújtásának határideje) nem kaptak semmilyen információt a kérelmeik eredményéről, és hogy 2) a Parlament nem válaszolt a kérelmeik eredményéről érdeklődő leveleikre.
A Parlament véleménye
Véleményében a Parlament megjegyezte, hogy a vizsgabizottság 1998. május 29-én nyilvánított véleményt, és hogy a pályázókat személyes levélben értesítették erről a döntésről. A Parlament csatolta e levelek másolatait.
A Parlament kifejtette, hogy a pályázóknak a versenyvizsga eredményeiről való késedelmes értesítése annak tudható be, hogy a vizsgabizottságnak hosszú időre volt szüksége a határozat meghozatalához, ami viszont a tagjai parlamenti munkaterhének tudható be. A Parlament arra is rámutatott, hogy az adminisztráció állandó válasza a pályázók telefonhívásaira az volt, hogy mivel a vizsgabizottság még nem zárta le tanácskozásait, a versenyvizsga eredményei még nem hozhatók nyilvánosságra.
A panaszos észrevételei
Az ombudsman az 576/98/OV. sz. ügyben kapott észrevételeket a panaszostól. A panaszos megjegyezte, hogy elégedetlenek azzal, hogy a versenydíjakat soha nem ítélték oda, és hogy senki sem kapott szerződést a munka elvégzésére. A panaszos elégtelennek találta a Parlament azon kifogását, hogy túl elfoglalt ahhoz, hogy tájékoztassa a kérelmezőket. A panaszos azt is megjegyezte, hogy a Parlament megváltoztatta a versenyvizsga menetrendjét, és általában véve nem folytatott tisztességes és észszerű versenyt. A panaszos úgy vélte, hogy a Parlament a versenyvizsga lebonyolítása után úgy határozott, hogy nincs szükség szolgáltatásokra, és a díjak odaítélésének elkerülése érdekében a kisebb technikai részletekre vagy a formatervezési minták részleteire vonatkozó pályázatok többségét kizárta.
Az ombudsman nem kapott észrevételeket a többi panaszostól.
A panaszosok azt
állították, hogy 1997. január 15. (a kérelmek benyújtásának határideje) óta nem kaptak semmilyen információt a kérelmük kimeneteléről. A Parlament megjegyezte, hogy a pályázóknak a versenyvizsga eredményeiről való késedelmes értesítése a vizsgabizottság által a határozathozatalhoz szükséges idő hosszának tudható be, ami viszont a tagjai parlamenti munkaterhének tudható be.
1.2 Az ombudsman megjegyzi, hogy a versenyszabályok 3.7. cikke előírja, hogy a felvételi bizottság 1997 első félévében ülésezik, hogy a tanácsadó bizottság előzetes elemzését követően megvizsgálja a pályázatokat. Ugyanezen szabályzat 3.9. cikke előírja, hogy a versenyvizsga eredményeit a vizsgabizottság határozatát követő napokban nyilvánosságra kell hozni.
1.3 Az ombudsman megjegyzi, hogy a jelen ügyben a vizsgabizottság 1998. május 29-én hozta meg végleges határozatát, amely szerint a 15 projekt közül egyiket sem tartja meg a díjazott kijelölésére. E határozatról a panaszosokat 1998. június 17-én és 1998. augusztus 4-én értesítették. A vizsgabizottság határozatából kitűnik, hogy a tanácsadó bizottság már 1997. március 26-án úgy ítélte meg, hogy a 15 projektből 9 (köztük 2 panaszos) nem tartható meg. Úgy tűnik továbbá, hogy 1997. április 17-én a vizsgabizottság úgy ítélte meg, hogy végül egyik projekt sem érdemelte meg a megtartását. Ezt a következtetést a vizsgabizottság 1998. február 3-i második értékelése is megerősítette.
1.4 A megfelelő ügyintézés elvének megfelelően a kérelmezőket kellő időben értesíteni kell az adminisztrációnak az érdekeiket érintő döntéseiről. A jelen ügyben úgy tűnik, hogy a panaszosokat csak 17 vagy 19 hónappal a jelentkezési határidő után értesítették a vizsgabizottság határozatáról. Az Ombudsman úgy véli, hogy ez egy ésszerűtlenül hosszú időszak, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a felvételi bizottság már 1997. április 17-én, azaz mindössze három hónappal a jelentkezési határidő után arra a következtetésre jutott, hogy a 15 projekt közül egyik sem tartható fenn.
1.5 A Parlament nem adott ésszerű magyarázatot az ombudsmannak erre a késedelemre, csupán utalt a felvételi bizottság tagjainak munkaterhére. Konkrétabban, a Parlament nem magyarázta el az ombudsmannak, hogy a felvételi bizottságnak az 1997. április 17-i ülését követően, amikor arra a következtetésre jutott, hogy a 15 projekt egyike sem tartható fenn, miért volt szüksége további 13 hónapra ahhoz, hogy megerősítse ezt a következtetést. A Parlament ezért szükségtelen és indokolatlanul hosszú késedelmet okozott a jelölteknek a pályázatuk eredményéről való tájékoztatásában. Ez a késedelem hivatali visszásságnak minősül. Az ombudsman ezért az alábbi ajánlástervezetet készíti el.
2 A panaszosok leveleire való válaszadás állítólagos elmulasztása
2.1 Az 507/98/OV., 576/98/OV. és 817/98/OV. sz. ügyekben a panaszosok azt állították, hogy a Parlament nem válaszolt leveleikre, amelyekben tájékoztatást kértek kérelmük eredményéről. Az 507/98/OV. sz. ügyben például a panaszos 1997. március 16-án, szeptember 8-án és november 18-án írt a Parlamentnek, de nem kapott választ. A Parlament csupán azt jegyezte meg, hogy az adminisztráció a pályázók telefonhívásaira azt a választ adta, hogy a versenyvizsga eredményei még nem hozhatók nyilvánosságra.
2.2 A helyes hivatali magatartás elvei megkövetelik, hogy a polgárok ésszerű határidőn belül választ kapjanak a Parlament igazgatásához intézett leveleikre. A jelen ügyben úgy tűnik, hogy a Parlament nem válaszolt a panaszos különböző leveleire. A Parlament nem adott érvényes indokot az ombudsmannak arra vonatkozóan, hogy miért nem tudott választ, esetleg ideiglenes választ adni a panaszosoknak. A válaszadás elmulasztása tehát hivatali visszásságnak minősül. Az ombudsman ezért az alábbi ajánlástervezetet készíti el.
3 Következtetés
A megfelelő ügyintézés elveinek megfelelően a kérelmezőket kellő időben értesíteni kell az adminisztrációnak az érdekeiket érintő döntéseiről. A jelen ügyben úgy tűnik, hogy a panaszosokat csak 17 vagy 19 hónappal a jelentkezési határidő után értesítették a vizsgabizottság határozatáról. Az Ombudsman úgy véli, hogy ez egy ésszerűtlenül hosszú időszak, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a felvételi bizottság már 1997. április 17-én, azaz mindössze három hónappal a jelentkezési határidő után arra a következtetésre jutott, hogy a 15 projekt közül egyik sem tartható fenn.
A Parlament nem adott ésszerű magyarázatot az ombudsmannak erre a késedelemre, csupán utalt a felvételi bizottság tagjainak munkaterhére. Konkrétabban, a Parlament nem magyarázta el az ombudsmannak, hogy a felvételi bizottságnak az 1997. április 17-i ülését követően, amikor arra a következtetésre jutott, hogy a 15 projekt egyike sem tartható fenn, miért volt szüksége további 13 hónapra ahhoz, hogy megerősítse ezt a következtetést. A Parlament ezért szükségtelen és indokolatlanul hosszú késedelmet okozott a jelölteknek a pályázatuk eredményéről való tájékoztatásában. Ez a késedelem hivatali visszásságnak minősül.
A helyes hivatali magatartás elvei azt is megkövetelik, hogy a polgároktól a Parlament igazgatásához intézett levelekre ésszerű határidőn belül választ kapjanak. A jelen ügyben úgy tűnik, hogy a Parlament nem válaszolt a panaszosok különböző leveleire. A Parlament nem adott az ombudsmannak érvényes indokot arra vonatkozóan, hogy miért nem tudott választ, esetleg ideiglenes választ adni a panaszosoknak. A válaszadás elmulasztása tehát hivatali visszásságnak minősül.
Tekintettel e következtetésekre, valamint arra, hogy ezekben a kérdésekben nem sikerült békés megoldást találni a felek között, az ombudsman a következő ajánlástervezetet terjeszti az Európai Parlament elé:
Az Európai Parlamentet tájékoztatni fogják erről az ajánlástervezetről. Az ombudsman alapokmánya 3. cikkének (6) bekezdésével összhangban a Parlament három hónapon belül részletes véleményt küld. A részletes vélemény magában foglalhatja az ombudsman ajánlásának elfogadását és az ajánlás végrehajtása érdekében hozott intézkedések leírását.
Erről a döntésről az Európai Parlament elnökét is tájékoztatni fogják.
Tisztelettel:
Jacob SÖDERMAN
Strasbourg, 1999. december 17.
Tisztelt X! Ön 1998. április 29-én
panaszt (818/98/OV) nyújtott be az európai ombudsmanhoz az Európai Parlament brüsszeli Léopold épületének építési munkálataira kiírt tervpályázattal (hiv.: 96/S 195-116670) kapcsolatos információk Európai Parlament általi állítólagos elmulasztása miatt. 1998. május 5-én (507/98/OV), 1998. május 13-án (515/98/OV), illetve 1998. június 1-jén (576/98/OV) más személyek is hasonló panaszt nyújtottak be. Ezért úgy döntöttem, hogy e vizsgálat céljából csatlakozom a négy kifogáshoz.
1998. szeptember 4-én továbbítottam a panaszokat az Európai Parlament elnökének. A Parlament 1998. november 13-án küldte meg véleményét, amelyet megküldtem Önnek azzal a felhívással, hogy amennyiben kívánja, tegye meg észrevételeit. 1998. december 31-én csak a panaszosoktól kaptam észrevételeket az 576/98/OV ügyben, akik korábban, 1998. szeptember 20-án további információkat is küldtek. Öntől és a többi panaszostól nem kaptam észrevételeket a Parlament véleményével kapcsolatban.
Azért írok most, hogy tájékoztassam Önöket az elvégzett vizsgálatok eredményeiről.
A PANASZOK
A panaszosok szerint a releváns tények a következők voltak:
A négy panaszos pályázatot nyújtott be a D1 épület VIP-bejáratára, valamint az Európai Parlament brüsszeli Léopold épületének D3 és D1 közötti bejáratának felújítására irányuló tervpályázatra (hiv. szám: 96/S 195-116670). Ezt a versenyt a Hivatalos Lap 1996. október 8-i S 195/39 számában tették közzé. Az összes pályázat első értékelését követően a tervpályázat vizsgabizottsága kiválasztott 15 építészt/tervezőt (köztük a négy panaszost), akiket felkértek, hogy projektjeiket az 1997. január 15-i határidő előtt nyújtsák be. Ettől az időponttól kezdve azonban a panaszosok nem kaptak további információkat kérelmük kimenetelével kapcsolatban. A négy panaszos közül három különböző leveleket küldött a Parlamentnek, kifejtve, hogy jelentős munkát végeztek, és kérelmeikkel kapcsolatban költségek merültek fel, de nem kaptak választ. Például az 507/98/OV. sz. ügyben a panaszos 1997. március 16-án, szeptember 8-án és november 18-án levelet küldött a Parlamentnek, amelyben kifejezetten tájékoztatást kért a kérelem eredményéről, de nem kapott választ.
Később két panaszos arról is tájékoztatta az ombudsmant, hogy a Parlament igazgatásának főigazgatója csak 1998. június 17-én, azaz 17 hónappal a jelentkezési határidő után tájékoztatta a panaszosokat a felvételi bizottság végleges határozatáról, amely szerint a (tanácsadó bizottság által a 15 pályázat közül kiválasztott) 6 projekt egyike sem tartható fenn a sikeres pályázó kijelölése céljából.
Ezért a panaszosok levelet küldtek az ombudsmannak, amelyben azt állították, hogy 1) 1997. január 15. óta (a kérelmek benyújtásának határideje) nem kaptak semmilyen információt a kérelmeik eredményéről, és hogy 2) a Parlament nem válaszolt a kérelmeik eredményéről érdeklődő leveleikre.
A VIZSGÁLAT
A Parlament véleménye
Véleményében a Parlament megjegyezte, hogy a vizsgabizottság 1998. május 29-én nyilvánított véleményt, és hogy a pályázókat személyes levélben értesítették erről a döntésről. A Parlament csatolta e levelek másolatait.
A Parlament kifejtette, hogy a pályázóknak a versenyvizsga eredményeiről való késedelmes értesítése annak tudható be, hogy a vizsgabizottságnak hosszú időre volt szüksége a határozat meghozatalához, ami viszont a tagjai parlamenti munkaterhének tudható be. A Parlament arra is rámutatott, hogy az adminisztráció állandó válasza a pályázók telefonhívásaira az volt, hogy mivel a vizsgabizottság még nem zárta le tanácskozásait, a versenyvizsga eredményei még nem hozhatók nyilvánosságra.
A panaszos észrevételei
Az ombudsman az 576/98/OV. sz. ügyben kapott észrevételeket a panaszostól. A panaszos megjegyezte, hogy elégedetlenek azzal, hogy a versenydíjakat soha nem ítélték oda, és hogy senki sem kapott szerződést a munka elvégzésére. A panaszos elégtelennek találta a Parlament azon kifogását, hogy túl elfoglalt ahhoz, hogy tájékoztassa a kérelmezőket. A panaszos azt is megjegyezte, hogy a Parlament megváltoztatta a versenyvizsga menetrendjét, és általában véve nem folytatott tisztességes és észszerű versenyt. A panaszos úgy vélte, hogy a Parlament a versenyvizsga lebonyolítása után úgy határozott, hogy nincs szükség szolgáltatásokra, és a díjak odaítélésének elkerülése érdekében a kisebb technikai részletekre vagy a formatervezési minták részleteire vonatkozó pályázatok többségét kizárta.
Az ombudsman nem kapott észrevételeket a többi panaszostól.
A HATÁROZAT
A panaszosok azt
állították, hogy 1997. január 15. (a kérelmek benyújtásának határideje) óta nem kaptak semmilyen információt a kérelmük kimeneteléről. A Parlament megjegyezte, hogy a pályázóknak a versenyvizsga eredményeiről való késedelmes értesítése a vizsgabizottság által a határozathozatalhoz szükséges idő hosszának tudható be, ami viszont a tagjai parlamenti munkaterhének tudható be.
1.2 Az ombudsman megjegyzi, hogy a versenyszabályok 3.7. cikke előírja, hogy a felvételi bizottság 1997 első félévében ülésezik, hogy a tanácsadó bizottság előzetes elemzését követően megvizsgálja a pályázatokat. Ugyanezen szabályzat 3.9. cikke előírja, hogy a versenyvizsga eredményeit a vizsgabizottság határozatát követő napokban nyilvánosságra kell hozni.
1.3 Az ombudsman megjegyzi, hogy a jelen ügyben a vizsgabizottság 1998. május 29-én hozta meg végleges határozatát, amely szerint a 15 projekt közül egyiket sem tartja meg a díjazott kijelölésére. E határozatról a panaszosokat 1998. június 17-én és 1998. augusztus 4-én értesítették. A vizsgabizottság határozatából kitűnik, hogy a tanácsadó bizottság már 1997. március 26-án úgy ítélte meg, hogy a 15 projektből 9 (köztük 2 panaszos) nem tartható meg. Úgy tűnik továbbá, hogy 1997. április 17-én a vizsgabizottság úgy ítélte meg, hogy végül egyik projekt sem érdemelte meg a megtartását. Ezt a következtetést a vizsgabizottság 1998. február 3-i második értékelése is megerősítette.
1.4 A megfelelő ügyintézés elvének megfelelően a kérelmezőket kellő időben értesíteni kell az adminisztrációnak az érdekeiket érintő döntéseiről. A jelen ügyben úgy tűnik, hogy a panaszosokat csak 17 vagy 19 hónappal a jelentkezési határidő után értesítették a vizsgabizottság határozatáról. Az Ombudsman úgy véli, hogy ez egy ésszerűtlenül hosszú időszak, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a felvételi bizottság már 1997. április 17-én, azaz mindössze három hónappal a jelentkezési határidő után arra a következtetésre jutott, hogy a 15 projekt közül egyik sem tartható fenn.
1.5 A Parlament nem adott ésszerű magyarázatot az ombudsmannak erre a késedelemre, csupán utalt a felvételi bizottság tagjainak munkaterhére. Konkrétabban, a Parlament nem magyarázta el az ombudsmannak, hogy a felvételi bizottságnak az 1997. április 17-i ülését követően, amikor arra a következtetésre jutott, hogy a 15 projekt egyike sem tartható fenn, miért volt szüksége további 13 hónapra ahhoz, hogy megerősítse ezt a következtetést. A Parlament ezért szükségtelen és indokolatlanul hosszú késedelmet okozott a jelölteknek a pályázatuk eredményéről való tájékoztatásában. Ez a késedelem hivatali visszásságnak minősül. Az ombudsman ezért az alábbi ajánlástervezetet készíti el.
2 A panaszosok leveleire való válaszadás állítólagos elmulasztása
2.1 Az 507/98/OV., 576/98/OV. és 817/98/OV. sz. ügyekben a panaszosok azt állították, hogy a Parlament nem válaszolt leveleikre, amelyekben tájékoztatást kértek kérelmük eredményéről. Az 507/98/OV. sz. ügyben például a panaszos 1997. március 16-án, szeptember 8-án és november 18-án írt a Parlamentnek, de nem kapott választ. A Parlament csupán azt jegyezte meg, hogy az adminisztráció a pályázók telefonhívásaira azt a választ adta, hogy a versenyvizsga eredményei még nem hozhatók nyilvánosságra.
2.2 A helyes hivatali magatartás elvei megkövetelik, hogy a polgárok ésszerű határidőn belül választ kapjanak a Parlament igazgatásához intézett leveleikre. A jelen ügyben úgy tűnik, hogy a Parlament nem válaszolt a panaszos különböző leveleire. A Parlament nem adott érvényes indokot az ombudsmannak arra vonatkozóan, hogy miért nem tudott választ, esetleg ideiglenes választ adni a panaszosoknak. A válaszadás elmulasztása tehát hivatali visszásságnak minősül. Az ombudsman ezért az alábbi ajánlástervezetet készíti el.
3 Következtetés
A megfelelő ügyintézés elveinek megfelelően a kérelmezőket kellő időben értesíteni kell az adminisztrációnak az érdekeiket érintő döntéseiről. A jelen ügyben úgy tűnik, hogy a panaszosokat csak 17 vagy 19 hónappal a jelentkezési határidő után értesítették a vizsgabizottság határozatáról. Az Ombudsman úgy véli, hogy ez egy ésszerűtlenül hosszú időszak, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a felvételi bizottság már 1997. április 17-én, azaz mindössze három hónappal a jelentkezési határidő után arra a következtetésre jutott, hogy a 15 projekt közül egyik sem tartható fenn.
A Parlament nem adott ésszerű magyarázatot az ombudsmannak erre a késedelemre, csupán utalt a felvételi bizottság tagjainak munkaterhére. Konkrétabban, a Parlament nem magyarázta el az ombudsmannak, hogy a felvételi bizottságnak az 1997. április 17-i ülését követően, amikor arra a következtetésre jutott, hogy a 15 projekt egyike sem tartható fenn, miért volt szüksége további 13 hónapra ahhoz, hogy megerősítse ezt a következtetést. A Parlament ezért szükségtelen és indokolatlanul hosszú késedelmet okozott a jelölteknek a pályázatuk eredményéről való tájékoztatásában. Ez a késedelem hivatali visszásságnak minősül.
A helyes hivatali magatartás elvei azt is megkövetelik, hogy a polgároktól a Parlament igazgatásához intézett levelekre ésszerű határidőn belül választ kapjanak. A jelen ügyben úgy tűnik, hogy a Parlament nem válaszolt a panaszosok különböző leveleire. A Parlament nem adott az ombudsmannak érvényes indokot arra vonatkozóan, hogy miért nem tudott választ, esetleg ideiglenes választ adni a panaszosoknak. A válaszadás elmulasztása tehát hivatali visszásságnak minősül.
Tekintettel e következtetésekre, valamint arra, hogy ezekben a kérdésekben nem sikerült békés megoldást találni a felek között, az ombudsman a következő ajánlástervezetet terjeszti az Európai Parlament elé:
- A Parlamentnek a helyes hivatali magatartás miatt elnézést kell kérnie a panaszosoktól a versenyvizsga eredményéről való indokolatlan késedelmes tájékoztatásukért, valamint azért, mert nem válaszoltak a panaszosok különböző leveleire, amelyekben kifejezetten tájékoztatást kértek a versenyvizsga eredményeiről.
Az Európai Parlamentet tájékoztatni fogják erről az ajánlástervezetről. Az ombudsman alapokmánya 3. cikkének (6) bekezdésével összhangban a Parlament három hónapon belül részletes véleményt küld. A részletes vélemény magában foglalhatja az ombudsman ajánlásának elfogadását és az ajánlás végrehajtása érdekében hozott intézkedések leírását.
Erről a döntésről az Európai Parlament elnökét is tájékoztatni fogják.
Tisztelettel:
Jacob SÖDERMAN
(1) Az Európai Parlament 1994. március 9-i 94/262 határozata az ombudsman feladatainak ellátására vonatkozó szabályokról és általános feltételekről (HL L 113., 1994.3.26., 15. o.).