Jelenlegi nyelv:
- HU Magyar
Ezt az oldalt gépi fordítással fordították le.
A gépi fordításokban előfordulhatnak az egyértelműséget és a pontosságot potenciálisan csökkentő hibák; az ombudsman nem vállal felelősséget az esetleges eltérésekért. A legmegbízhatóbb és jogilag korrekt tájékoztatásért olvassa el a fenti linken található, angol nyelvű forrásverziót.
Bővebb információért tekintse meg nyelvi és fordítási politikánkat.
A gépi fordításokban előfordulhatnak az egyértelműséget és a pontosságot potenciálisan csökkentő hibák; az ombudsman nem vállal felelősséget az esetleges eltérésekért. A legmegbízhatóbb és jogilag korrekt tájékoztatásért olvassa el a fenti linken található, angol nyelvű forrásverziót.
Bővebb információért tekintse meg nyelvi és fordítási politikánkat.
Ajánlástervezet az Európai Bizottsághoz az 1004/97/PD sz. saját kezdeményezésű vizsgálat keretében
Ajánlás
Ügy 1004/97/(PD)GG - Vizsgálat megindítása Péntek | 07 november 1997 - Ajánlás Hétfő | 08 március 1999 - Külön jelentés Péntek | 07 november 1997 - Határozat Kedd | 07 december 1999
(Az ombudsman alapokmánya 3. cikkének (6) bekezdésével összhangban készült.(1)) 1997. november 7-i
levelében az európai ombudsman hivatalból vizsgálatot indított a Bizottság felvételi eljárásának részét képező titoktartással kapcsolatban. Levelében az ombudsman felkérte a Bizottságot, hogy tájékoztassa arról, tervez-e intézkedéseket hozni annak érdekében, hogy kézzelfoghatóbbá tegye a Közösség átláthatóság iránti elkötelezettségét ezen a területen. Különösen azt szerette volna megtudni, hogy a Bizottság lehetővé teszi-e a pályázók számára, hogy magukkal vigyék a vizsgakérdéseket a vizsgateremből, közli-e az értékelési szempontokat az azokat kérő pályázókkal, közli-e a pályázókkal a vizsgabizottság tagjainak nevét, és lehetővé teszi-e a vizsgák javított példányainak az érintett pályázókkal való közlését.
A vizsgálat megindításának indokai lényegében a következők voltak:
Az ombudsman feladatainak lényeges része a közösségi intézmények és az európai polgárok közötti kapcsolatok erősítésére irányuló munka. Úgy tűnik, hogy sok polgár első kapcsolatfelvétele a közösségi intézményekkel a munkaerő-felvétellel összefüggésben történik. Értékes lenne az intézmények számára, ha a polgárok első benyomásai pozitívak lennének a közösségi közigazgatással való első találkozás során. Továbbá a Közösség átláthatóság iránti elkötelezettségével ellentétesnek tűnik, hogy a lehetséges jövőbeli köztisztviselőkkel való első kapcsolatfelvételt az átláthatóság hiánya jellemezze.
Az európai ombudsmanhoz számos panasz érkezett a munkaerő-felvétel területén, különösen az eljárások átláthatóságának hiányával kapcsolatban. A 46/27.7.95/FVK/B-DE sz. panaszban a felperes nem tudta megismerni azokat az okokat, amelyek miatt kérelmét elutasították. A 252/22.11.95/Tfr/ES sz. panaszban a panaszos nem kaphatta meg a vizsgabizottság tagjainak nevét. A 659/24.6.96/AEKA/FIN/IJH és a 850/3.9.96/JIA/FIN/KT sz. panaszban sem a vizsgabizottság tagjainak nevét, sem képesítését nem közölték. A 216/08.11.95/MH/A sz. panaszban a panaszos nem ismerhette meg a vizsgabizottság munkáját segítő korrektorok nevét. A 142/97/PD. sz. panaszban a panaszos nem vihette magával a vizsgateremből a feltett kérdések másolatát, és a vizsgapontjainak felülvizsgálatára irányuló kérelmére válaszul közölték vele, hogy a vele közölt pontszámok megfelelnek a vizsgabizottság által neki adott pontszámoknak. A 773/29.7.96/SS/FIN/PD sz. panaszban négy kérelmező fordult a Bizottsághoz, hogy kérje a megjelölt vizsgák másolatát és az adott pontszámok felülvizsgálatát; Kérelmüket elutasították, és a felülvizsgálat iránti kérelemre hivatkozva az illetékes vizsgabizottság egyszerűen azt állította, hogy megállapította, hogy „a vizsgát helyesen és igazságosan értékelték”, anélkül, hogy további részletekkel szolgált volna. A 105/97/PD. sz., a 675/1.7.96/AL/FIN/KT. sz. és a 940/11.10.96/AS/SW/BB. sz. panaszban a vizsga megjelölt példányának közlésére irányuló kérelmet szintén elutasították. Ezenkívül a 675/2.7.96/AL/FIN/KT és a 659/24.6.96/AEKA/FIN/IJH sz. panaszban a panaszosok az értékelési kritériumok közlését kérték. A 940/11.10.96/AS/SW/BB sz. panaszban a panaszos a munkatapasztalat értékelésére vonatkozó értékelési kritériumok közlését kérte.
A közösségi intézményeknek az ilyen jellegű panaszokkal kapcsolatos észrevételei két visszatérő elemet tartalmaztak. Az egyik a személyzeti szabályzat III. mellékletének 6. cikkére való hivatkozás. Ez a rendelkezés kimondja, hogy „a vizsgabizottság eljárása titkos”. A másik elem a vizsgabizottság széles mérlegelési jogköre.
A 6. cikket azzal a céllal hozták létre, hogy garantálják a vizsgabizottságok függetlenségét azáltal, hogy megvédik őket a beavatkozástól és a nyomásgyakorlástól. Úgy tűnik, hogy ez a jogos megfontolás nem akadályozza a kérelmezők számára a 6. cikk követelményeivel összhangban álló eljárási garanciák kialakítását.
Kétségtelenül igaz, hogy a Bíróság ítélkezési gyakorlata szerint a vizsgabizottságok széles mérlegelési jogkörrel rendelkeznek. Az ilyen hatáskörök azt jelentik, hogy a bírósági ellenőrzés hatóköre korlátozott; úgy tűnik, hogy az ilyen hatáskörök átruházása nem akadályozza meg a hatóságokat abban, hogy betartsák a megfelelő ügyintézés elveit.
A vizsgabizottságok mérlegelési jogkörének és a 6. cikknek a sérelme nélkül úgy tűnik, hogy a Bizottság a helyes hivatali magatartás alapján maga is dönthetne úgy, hogy eljárási garanciákat dolgoz ki a pályázók számára. Jelenleg úgy tűnik, hogy a rendelkezés olyan terjedelmet kapott, amelyet a mögöttes célja nem indokolhat, és amelyet a polgárok érthetetlennek találnak egy demokratikus és elszámoltatható, az átláthatóság mellett elkötelezett közigazgatásban. Tekintettel arra, hogy a vizsgabizottság széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik, még fontosabbnak tűnik, hogy e jogköröket a helyes hivatali magatartás elveivel összhangban gyakorolják. A jelölt vizsgának és az értékelési szempontoknak az azokat kérő érintett pályázóval való közlése szintén megkönnyítheti a vizsgabizottságok munkáját a pályázók kérdéseinek és panaszainak kezelése terén.
Így ez volt az a háttér, amellyel az ombudsman a Bizottsághoz fordult.
A Bizottság véleménye
A Bizottság véleménye három részre oszlott. A Bizottság lényegében a következőket fejtette ki:
Először is a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a felvételi eljárások jelentik az első és sok pályázó számára az egyetlen közvetlen kapcsolatot a közösségi adminisztrációval, ezért fontos, hogy ez a kapcsolat pozitív legyen. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy az átláthatóság hiányára vonatkozó panaszok száma nagyon alacsony volt a Bizottság által szervezett különböző versenyvizsgákra pályázók teljes számához képest.
Másodszor, a Bizottság emlékeztetett a munkaerő-felvételi műveletek jogi keretére: A közösségi igazgatás által szervezett versenyvizsgákat a személyzeti szabályzat és a közösségi jognak a közösségi bíróságok ítélkezési gyakorlatában megállapított általános elvei szabályozzák. A versenyvizsgák a törvény által szabályozott felvételi eljárások, és kizárólag a közösségi bíróságok rendelkeznek hatáskörrel a jog helyes alkalmazásának ellenőrzésére.
A Bizottság hangsúlyozta, hogy a versenyvizsga általában vizsgaeljárás, de a vizsgák nem a kifejezés hagyományos értelmében vett vizsgák. Bár a vizsgák és a versenyvizsgák annyiban hasonlóak, amennyiben mindkettő a jelöltek kiválasztására irányul, a résztvevők érdemeinek értékelése tekintetében alapvető különbség van a vizsgák és a versenyvizsgák között. A vizsga sikere csak a minimális pontszám megszerzésétől függ; A résztvevőket "objektív" kritériumok alapján ítélik meg. Másrészt a versenyvizsga pályázóit egymással szemben ítélik meg, azaz az értékelés összehasonlító.
A Bizottság szerint ez az oka a személyzeti szabályzat III. melléklete 6. cikkének, amely a vizsgabizottság eljárásának titkosságára és az abból eredő szabályokra vonatkozik, különösen a vizsgabizottság függetlenségére, amelynek célja a vizsgabizottság védelme minden beavatkozással vagy nyomásgyakorlással szemben, függetlenül attól, hogy az honnan ered.
A vizsgabizottság eljárásának bírósági ellenőrzését illetően a Bizottság megállapította, hogy kétféle határozatot kell megkülönböztetni:
Egyrészről a versenyvizsgára bocsátásra vonatkozó határozatok, amelyek bírósági felülvizsgálata rendkívül szigorú.
- Ezzel szemben a kérelmezők összehasonlító értékelésére vonatkozó határozatok. Ezek a határozatok a közösségi bíróságok ítélkezési gyakorlatával összhangban – amelyre az ombudsman határozataiban is hivatkozik – széles mérlegelési jogkört vonnak maguk után. Ez a mérlegelési mozgástér érthető, mivel csak a tanács értékelheti az egyes pályázókat, mivel csak a tanács ismeri az összes pályázót, és így összehasonlíthatja őket. Ez az oka annak, hogy csak a vizsgadokumentumok "tiszta" példányát - azaz a jelölő megjegyzése nélküli példányt - közlik az érintett kérelmezővel azokban az országokban, amelyek lehetővé teszik az ilyen kommunikációt a versenyvizsgákon. A megjelölt példány vagy a szóbeli vizsga részletes értékelésének közlése ugyanis nem szolgálna semmilyen célt, mivel annak a többi kérelmezőt nem értékelő harmadik személy általi értékelése értelmét vesztené. Ez a mérlegelési mozgástér, amely diszkrecionálisnak tekinthető, de semmiképpen sem önkényes, bírósági felülvizsgálat tárgyát képezi, amennyiben a közösségi bíróságok biztosítják, hogy a vizsgabizottságok nem sértettek meg egyetlen rájuk nézve kötelező szabályt vagy elvet sem.
Harmadszor, a Bizottság jelezte, hogy a közelmúltban a felperesek a vizsgaterem elhagyásakor magukkal vihették a vizsgakérdéseket, kivéve, ha a szerzői jog ezt akadályozta. Ami az értékelési kritériumok közlését illeti, a Bizottság kijelentette, hogy a kritériumokat kérésre közlik. Ami azt a lehetőséget illeti, hogy a pályázók megismerhessék a vizsgabizottságok tagjainak nevét, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a tagok függetlenségének és a versenyvizsgák megfelelő lebonyolításának megőrzése érdekében a neveket nem kell nyilvánosságra hozni. Ami azt a lehetőséget illeti, hogy a megjelölt vizsgadokumentumok egy példányát az érintett kérelmező rendelkezésére bocsássák, a Bizottság kijelentette, hogy ez a versenyjogi eljárások fent kifejtett jellegére tekintettel értelmetlen lenne. A Bizottság kijelentette továbbá, hogy tekintettel a versenyvizsgák több ezer – gyakran valamennyi tagállamból érkező – pályázójára, a megjelölt vizsgadokumentumok másolatának hozzáférhetővé tétele adminisztratív és pénzügyi költségekkel járhat.
1 Vizsgakérdések
1.1 Ami a vizsgakérdéseket illeti, a Bizottság vállalta, hogy lehetővé teszi a kérelmezők számára, hogy ezeket a kérdéseket magukkal vigyék, amikor elhagyják a vizsgatermet, kivéve, ha a szerzői jog ezt akadályozza. Az ombudsman ezért nem találja indokoltnak e kérdés további vizsgálatát.
2 Értékelési kritériumok
2.1 Ami az értékelési kritériumok közlését illeti, a Bizottság kijelentette, hogy azokat közlik a kérelmet benyújtó pályázókkal. Az ombudsman ezért nem találja indokoltnak e kérdés további vizsgálatát.
3 A felvételi bizottság tagjainak neve
3.1 Ami azt a kérdést illeti, hogy a pályázók számára lehetővé kell-e tenni a felvételi bizottság tagjainak nevének megismerését, az ombudsman a következőket veszi figyelembe: A Bizottság mindeddig úgy ítélte meg, hogy függetlenségük megőrzése és a tagokra gyakorolt nyomás megakadályozása érdekében helyénvaló a tagok nevének nyilvánosságra hozatalát mellőzni. Az ombudsman ezt a megfontolást relevánsnak tartja. Az ombudsmannak azonban arra is emlékeztetnie kell, hogy a megfelelő ügyintézés egyik alapelve, hogy a köztisztviselővel foglalkozó bármely köztisztviselő jogosult megismerni a köztisztviselő nevét. Az arc és név nélküli adminisztráció elidegenítő. Az ombudsman ezért elfogadhatatlannak tartja, hogy a szóbeli vizsgákon részt vevő pályázók ne ismerhessék meg az őket vizsgáló személyek nevét.
4 Jelölt vizsgadokumentumok másolata
4.1 Ami azt a kérdést illeti, hogy a pályázók hozzáférhetnek-e saját vizsgadokumentumaikhoz, miután megjelölték őket, az ombudsman megjegyzi, hogy a Bizottság az érintett kérelmező hozzáférésének megtagadását arra a megfontolásra alapozza, hogy az ilyen közzététel értelmét vesztené, tekintettel a versenyvizsgák jellegére, azaz a pályázók összehasonlító értékelésére. A Bizottság továbbá azzal érvelt, hogy a vizsgadokumentumok közzététele adminisztratív és pénzügyi költségekkel járhat.
4.2 Először is az ombudsman megállapítja, hogy a Bizottságnak minden bizonnyal igaza van abban, hogy a vizsgabizottságok széles mérlegelési jogkörrel rendelkeznek a pályázók értékelése terén. A vizsgabizottság értékelése végleges, és a sikertelen pályázónak valójában nincs lehetősége azt vitatni. Ezért még fontosabb, hogy a nyilvánosság teljes mértékben megbízzon a vizsgabizottságok munkájában.
4.3 Ezen előzetes megjegyzést követően meg kell jegyezni, hogy a vizsgadokumentum megjelölt példánya két részből áll: magából a vizsgadokumentumból és a jelekből. Meg kell állapítani, hogy az érintett felperestől, aki a vizsgadokumentum szerzője, nem tagadható meg az ugyanezen dokumentumhoz való hozzáférés.
4.4 Ami a második elemet illeti, az ombudsmannak emlékeztetnie kell arra, hogy az átláthatóság egyik alapelve az, hogy a polgárok, nem pedig az adminisztráció dönti el, hogy indokolt-e tájékoztatást kérni. Az adminisztráció a polgár kérelmét bizalmassági okokból elutasíthatja, de nem utasíthatja el azzal az indokkal, hogy a kérelemnek nincs értelme az érdekelt polgár számára. Függetlenül attól a kérdéstől, hogy a védjegyek megtámadhatók-e vagy sem, a felperesnek alapvető érdeke fűződik ahhoz, hogy megismerje az általa elkövetett hibákat. Ezért az ombudsman nem fogadhatja el, hogy a Bizottság megtagadja az azt kérelmező érintett kérelmező megjelölt vizsgadokumentumainak hozzáférhetővé tételét azzal az indokkal, hogy az nem szolgál semmilyen célt.
4.5 Ami az adminisztratív és pénzügyi költségeket illeti, az ombudsman megállapítja, hogy a Bizottság ezt nem támasztotta alá bizonyítékokkal. Ha úgy tűnik, hogy nagyszámú kérelmező kéri vizsgadokumentumainak másolatát, a Bizottság fontolóra vehetné, hogy észszerű díjat számítson fel a költségekért.
4.6 Mindezek alapján az ombudsmannak arra a következtetésre kell jutnia, hogy az Európai Bizottság nem hivatkozott egyetlen olyan indokra sem, amely indokolná, hogy megtagadja a megjelölt vizsgaanyagok másolatainak az érintett kérelmezővel való közlését. Az átláthatóság és a versenyvizsga-bizottságok tevékenységébe vetett közbizalom növelése érdekében a Bizottságnak ezért hozzáférést kell biztosítania az azt kérelmező érintett pályázó számára saját megjelölt vizsgadokumentumaihoz. Annak érdekében, hogy a Bizottság megtehesse a közzététel megszervezéséhez szükséges lépéseket, ennek a megállapításnak a Bizottság által szervezett jövőbeli versenyvizsgákra kell korlátozódnia.
5 Ajánlástervezet
5.1 Az európai ombudsman alapokmánya 3. cikkének (6) bekezdésével összhangban az ombudsman ezért a következő ajánlástervezetet terjeszti a Bizottság elé:
Az alapokmány 3. cikkének (6) bekezdésével összhangban a Bizottság 1999. június 30. előtt részletes véleményt küld. A részletes vélemény magában foglalhatja az ombudsman ajánlástervezetének elfogadását és végrehajtásának leírását.
Strasbourg, 1999. március 8.
Jacob SÖDERMAN
levelében az európai ombudsman hivatalból vizsgálatot indított a Bizottság felvételi eljárásának részét képező titoktartással kapcsolatban. Levelében az ombudsman felkérte a Bizottságot, hogy tájékoztassa arról, tervez-e intézkedéseket hozni annak érdekében, hogy kézzelfoghatóbbá tegye a Közösség átláthatóság iránti elkötelezettségét ezen a területen. Különösen azt szerette volna megtudni, hogy a Bizottság lehetővé teszi-e a pályázók számára, hogy magukkal vigyék a vizsgakérdéseket a vizsgateremből, közli-e az értékelési szempontokat az azokat kérő pályázókkal, közli-e a pályázókkal a vizsgabizottság tagjainak nevét, és lehetővé teszi-e a vizsgák javított példányainak az érintett pályázókkal való közlését.
A vizsgálat megindításának indokai lényegében a következők voltak:
Az ombudsman feladatainak lényeges része a közösségi intézmények és az európai polgárok közötti kapcsolatok erősítésére irányuló munka. Úgy tűnik, hogy sok polgár első kapcsolatfelvétele a közösségi intézményekkel a munkaerő-felvétellel összefüggésben történik. Értékes lenne az intézmények számára, ha a polgárok első benyomásai pozitívak lennének a közösségi közigazgatással való első találkozás során. Továbbá a Közösség átláthatóság iránti elkötelezettségével ellentétesnek tűnik, hogy a lehetséges jövőbeli köztisztviselőkkel való első kapcsolatfelvételt az átláthatóság hiánya jellemezze.
Az európai ombudsmanhoz számos panasz érkezett a munkaerő-felvétel területén, különösen az eljárások átláthatóságának hiányával kapcsolatban. A 46/27.7.95/FVK/B-DE sz. panaszban a felperes nem tudta megismerni azokat az okokat, amelyek miatt kérelmét elutasították. A 252/22.11.95/Tfr/ES sz. panaszban a panaszos nem kaphatta meg a vizsgabizottság tagjainak nevét. A 659/24.6.96/AEKA/FIN/IJH és a 850/3.9.96/JIA/FIN/KT sz. panaszban sem a vizsgabizottság tagjainak nevét, sem képesítését nem közölték. A 216/08.11.95/MH/A sz. panaszban a panaszos nem ismerhette meg a vizsgabizottság munkáját segítő korrektorok nevét. A 142/97/PD. sz. panaszban a panaszos nem vihette magával a vizsgateremből a feltett kérdések másolatát, és a vizsgapontjainak felülvizsgálatára irányuló kérelmére válaszul közölték vele, hogy a vele közölt pontszámok megfelelnek a vizsgabizottság által neki adott pontszámoknak. A 773/29.7.96/SS/FIN/PD sz. panaszban négy kérelmező fordult a Bizottsághoz, hogy kérje a megjelölt vizsgák másolatát és az adott pontszámok felülvizsgálatát; Kérelmüket elutasították, és a felülvizsgálat iránti kérelemre hivatkozva az illetékes vizsgabizottság egyszerűen azt állította, hogy megállapította, hogy „a vizsgát helyesen és igazságosan értékelték”, anélkül, hogy további részletekkel szolgált volna. A 105/97/PD. sz., a 675/1.7.96/AL/FIN/KT. sz. és a 940/11.10.96/AS/SW/BB. sz. panaszban a vizsga megjelölt példányának közlésére irányuló kérelmet szintén elutasították. Ezenkívül a 675/2.7.96/AL/FIN/KT és a 659/24.6.96/AEKA/FIN/IJH sz. panaszban a panaszosok az értékelési kritériumok közlését kérték. A 940/11.10.96/AS/SW/BB sz. panaszban a panaszos a munkatapasztalat értékelésére vonatkozó értékelési kritériumok közlését kérte.
A közösségi intézményeknek az ilyen jellegű panaszokkal kapcsolatos észrevételei két visszatérő elemet tartalmaztak. Az egyik a személyzeti szabályzat III. mellékletének 6. cikkére való hivatkozás. Ez a rendelkezés kimondja, hogy „a vizsgabizottság eljárása titkos”. A másik elem a vizsgabizottság széles mérlegelési jogköre.
A 6. cikket azzal a céllal hozták létre, hogy garantálják a vizsgabizottságok függetlenségét azáltal, hogy megvédik őket a beavatkozástól és a nyomásgyakorlástól. Úgy tűnik, hogy ez a jogos megfontolás nem akadályozza a kérelmezők számára a 6. cikk követelményeivel összhangban álló eljárási garanciák kialakítását.
Kétségtelenül igaz, hogy a Bíróság ítélkezési gyakorlata szerint a vizsgabizottságok széles mérlegelési jogkörrel rendelkeznek. Az ilyen hatáskörök azt jelentik, hogy a bírósági ellenőrzés hatóköre korlátozott; úgy tűnik, hogy az ilyen hatáskörök átruházása nem akadályozza meg a hatóságokat abban, hogy betartsák a megfelelő ügyintézés elveit.
A vizsgabizottságok mérlegelési jogkörének és a 6. cikknek a sérelme nélkül úgy tűnik, hogy a Bizottság a helyes hivatali magatartás alapján maga is dönthetne úgy, hogy eljárási garanciákat dolgoz ki a pályázók számára. Jelenleg úgy tűnik, hogy a rendelkezés olyan terjedelmet kapott, amelyet a mögöttes célja nem indokolhat, és amelyet a polgárok érthetetlennek találnak egy demokratikus és elszámoltatható, az átláthatóság mellett elkötelezett közigazgatásban. Tekintettel arra, hogy a vizsgabizottság széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik, még fontosabbnak tűnik, hogy e jogköröket a helyes hivatali magatartás elveivel összhangban gyakorolják. A jelölt vizsgának és az értékelési szempontoknak az azokat kérő érintett pályázóval való közlése szintén megkönnyítheti a vizsgabizottságok munkáját a pályázók kérdéseinek és panaszainak kezelése terén.
Így ez volt az a háttér, amellyel az ombudsman a Bizottsághoz fordult.
A Bizottság véleménye
A Bizottság véleménye három részre oszlott. A Bizottság lényegében a következőket fejtette ki:
Először is a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a felvételi eljárások jelentik az első és sok pályázó számára az egyetlen közvetlen kapcsolatot a közösségi adminisztrációval, ezért fontos, hogy ez a kapcsolat pozitív legyen. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy az átláthatóság hiányára vonatkozó panaszok száma nagyon alacsony volt a Bizottság által szervezett különböző versenyvizsgákra pályázók teljes számához képest.
Másodszor, a Bizottság emlékeztetett a munkaerő-felvételi műveletek jogi keretére: A közösségi igazgatás által szervezett versenyvizsgákat a személyzeti szabályzat és a közösségi jognak a közösségi bíróságok ítélkezési gyakorlatában megállapított általános elvei szabályozzák. A versenyvizsgák a törvény által szabályozott felvételi eljárások, és kizárólag a közösségi bíróságok rendelkeznek hatáskörrel a jog helyes alkalmazásának ellenőrzésére.
A Bizottság hangsúlyozta, hogy a versenyvizsga általában vizsgaeljárás, de a vizsgák nem a kifejezés hagyományos értelmében vett vizsgák. Bár a vizsgák és a versenyvizsgák annyiban hasonlóak, amennyiben mindkettő a jelöltek kiválasztására irányul, a résztvevők érdemeinek értékelése tekintetében alapvető különbség van a vizsgák és a versenyvizsgák között. A vizsga sikere csak a minimális pontszám megszerzésétől függ; A résztvevőket "objektív" kritériumok alapján ítélik meg. Másrészt a versenyvizsga pályázóit egymással szemben ítélik meg, azaz az értékelés összehasonlító.
A Bizottság szerint ez az oka a személyzeti szabályzat III. melléklete 6. cikkének, amely a vizsgabizottság eljárásának titkosságára és az abból eredő szabályokra vonatkozik, különösen a vizsgabizottság függetlenségére, amelynek célja a vizsgabizottság védelme minden beavatkozással vagy nyomásgyakorlással szemben, függetlenül attól, hogy az honnan ered.
A vizsgabizottság eljárásának bírósági ellenőrzését illetően a Bizottság megállapította, hogy kétféle határozatot kell megkülönböztetni:
Egyrészről a versenyvizsgára bocsátásra vonatkozó határozatok, amelyek bírósági felülvizsgálata rendkívül szigorú.
- Ezzel szemben a kérelmezők összehasonlító értékelésére vonatkozó határozatok. Ezek a határozatok a közösségi bíróságok ítélkezési gyakorlatával összhangban – amelyre az ombudsman határozataiban is hivatkozik – széles mérlegelési jogkört vonnak maguk után. Ez a mérlegelési mozgástér érthető, mivel csak a tanács értékelheti az egyes pályázókat, mivel csak a tanács ismeri az összes pályázót, és így összehasonlíthatja őket. Ez az oka annak, hogy csak a vizsgadokumentumok "tiszta" példányát - azaz a jelölő megjegyzése nélküli példányt - közlik az érintett kérelmezővel azokban az országokban, amelyek lehetővé teszik az ilyen kommunikációt a versenyvizsgákon. A megjelölt példány vagy a szóbeli vizsga részletes értékelésének közlése ugyanis nem szolgálna semmilyen célt, mivel annak a többi kérelmezőt nem értékelő harmadik személy általi értékelése értelmét vesztené. Ez a mérlegelési mozgástér, amely diszkrecionálisnak tekinthető, de semmiképpen sem önkényes, bírósági felülvizsgálat tárgyát képezi, amennyiben a közösségi bíróságok biztosítják, hogy a vizsgabizottságok nem sértettek meg egyetlen rájuk nézve kötelező szabályt vagy elvet sem.
Harmadszor, a Bizottság jelezte, hogy a közelmúltban a felperesek a vizsgaterem elhagyásakor magukkal vihették a vizsgakérdéseket, kivéve, ha a szerzői jog ezt akadályozta. Ami az értékelési kritériumok közlését illeti, a Bizottság kijelentette, hogy a kritériumokat kérésre közlik. Ami azt a lehetőséget illeti, hogy a pályázók megismerhessék a vizsgabizottságok tagjainak nevét, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a tagok függetlenségének és a versenyvizsgák megfelelő lebonyolításának megőrzése érdekében a neveket nem kell nyilvánosságra hozni. Ami azt a lehetőséget illeti, hogy a megjelölt vizsgadokumentumok egy példányát az érintett kérelmező rendelkezésére bocsássák, a Bizottság kijelentette, hogy ez a versenyjogi eljárások fent kifejtett jellegére tekintettel értelmetlen lenne. A Bizottság kijelentette továbbá, hogy tekintettel a versenyvizsgák több ezer – gyakran valamennyi tagállamból érkező – pályázójára, a megjelölt vizsgadokumentumok másolatának hozzáférhetővé tétele adminisztratív és pénzügyi költségekkel járhat.
A HATÁROZAT
1 Vizsgakérdések
1.1 Ami a vizsgakérdéseket illeti, a Bizottság vállalta, hogy lehetővé teszi a kérelmezők számára, hogy ezeket a kérdéseket magukkal vigyék, amikor elhagyják a vizsgatermet, kivéve, ha a szerzői jog ezt akadályozza. Az ombudsman ezért nem találja indokoltnak e kérdés további vizsgálatát.
2 Értékelési kritériumok
2.1 Ami az értékelési kritériumok közlését illeti, a Bizottság kijelentette, hogy azokat közlik a kérelmet benyújtó pályázókkal. Az ombudsman ezért nem találja indokoltnak e kérdés további vizsgálatát.
3 A felvételi bizottság tagjainak neve
3.1 Ami azt a kérdést illeti, hogy a pályázók számára lehetővé kell-e tenni a felvételi bizottság tagjainak nevének megismerését, az ombudsman a következőket veszi figyelembe: A Bizottság mindeddig úgy ítélte meg, hogy függetlenségük megőrzése és a tagokra gyakorolt nyomás megakadályozása érdekében helyénvaló a tagok nevének nyilvánosságra hozatalát mellőzni. Az ombudsman ezt a megfontolást relevánsnak tartja. Az ombudsmannak azonban arra is emlékeztetnie kell, hogy a megfelelő ügyintézés egyik alapelve, hogy a köztisztviselővel foglalkozó bármely köztisztviselő jogosult megismerni a köztisztviselő nevét. Az arc és név nélküli adminisztráció elidegenítő. Az ombudsman ezért elfogadhatatlannak tartja, hogy a szóbeli vizsgákon részt vevő pályázók ne ismerhessék meg az őket vizsgáló személyek nevét.
4 Jelölt vizsgadokumentumok másolata
4.1 Ami azt a kérdést illeti, hogy a pályázók hozzáférhetnek-e saját vizsgadokumentumaikhoz, miután megjelölték őket, az ombudsman megjegyzi, hogy a Bizottság az érintett kérelmező hozzáférésének megtagadását arra a megfontolásra alapozza, hogy az ilyen közzététel értelmét vesztené, tekintettel a versenyvizsgák jellegére, azaz a pályázók összehasonlító értékelésére. A Bizottság továbbá azzal érvelt, hogy a vizsgadokumentumok közzététele adminisztratív és pénzügyi költségekkel járhat.
4.2 Először is az ombudsman megállapítja, hogy a Bizottságnak minden bizonnyal igaza van abban, hogy a vizsgabizottságok széles mérlegelési jogkörrel rendelkeznek a pályázók értékelése terén. A vizsgabizottság értékelése végleges, és a sikertelen pályázónak valójában nincs lehetősége azt vitatni. Ezért még fontosabb, hogy a nyilvánosság teljes mértékben megbízzon a vizsgabizottságok munkájában.
4.3 Ezen előzetes megjegyzést követően meg kell jegyezni, hogy a vizsgadokumentum megjelölt példánya két részből áll: magából a vizsgadokumentumból és a jelekből. Meg kell állapítani, hogy az érintett felperestől, aki a vizsgadokumentum szerzője, nem tagadható meg az ugyanezen dokumentumhoz való hozzáférés.
4.4 Ami a második elemet illeti, az ombudsmannak emlékeztetnie kell arra, hogy az átláthatóság egyik alapelve az, hogy a polgárok, nem pedig az adminisztráció dönti el, hogy indokolt-e tájékoztatást kérni. Az adminisztráció a polgár kérelmét bizalmassági okokból elutasíthatja, de nem utasíthatja el azzal az indokkal, hogy a kérelemnek nincs értelme az érdekelt polgár számára. Függetlenül attól a kérdéstől, hogy a védjegyek megtámadhatók-e vagy sem, a felperesnek alapvető érdeke fűződik ahhoz, hogy megismerje az általa elkövetett hibákat. Ezért az ombudsman nem fogadhatja el, hogy a Bizottság megtagadja az azt kérelmező érintett kérelmező megjelölt vizsgadokumentumainak hozzáférhetővé tételét azzal az indokkal, hogy az nem szolgál semmilyen célt.
4.5 Ami az adminisztratív és pénzügyi költségeket illeti, az ombudsman megállapítja, hogy a Bizottság ezt nem támasztotta alá bizonyítékokkal. Ha úgy tűnik, hogy nagyszámú kérelmező kéri vizsgadokumentumainak másolatát, a Bizottság fontolóra vehetné, hogy észszerű díjat számítson fel a költségekért.
4.6 Mindezek alapján az ombudsmannak arra a következtetésre kell jutnia, hogy az Európai Bizottság nem hivatkozott egyetlen olyan indokra sem, amely indokolná, hogy megtagadja a megjelölt vizsgaanyagok másolatainak az érintett kérelmezővel való közlését. Az átláthatóság és a versenyvizsga-bizottságok tevékenységébe vetett közbizalom növelése érdekében a Bizottságnak ezért hozzáférést kell biztosítania az azt kérelmező érintett pályázó számára saját megjelölt vizsgadokumentumaihoz. Annak érdekében, hogy a Bizottság megtehesse a közzététel megszervezéséhez szükséges lépéseket, ennek a megállapításnak a Bizottság által szervezett jövőbeli versenyvizsgákra kell korlátozódnia.
5 Ajánlástervezet
5.1 Az európai ombudsman alapokmánya 3. cikkének (6) bekezdésével összhangban az ombudsman ezért a következő ajánlástervezetet terjeszti a Bizottság elé:
- A Bizottság a szóbeli vizsgák pályázóit tájékoztatja a vizsgabizottság tagjainak nevéről.
- Jövőbeli versenyvizsgái során a Bizottság kérésre hozzáférést biztosít a pályázók számára saját megjelölt vizsgadokumentumaikhoz.
Az alapokmány 3. cikkének (6) bekezdésével összhangban a Bizottság 1999. június 30. előtt részletes véleményt küld. A részletes vélemény magában foglalhatja az ombudsman ajánlástervezetének elfogadását és végrehajtásának leírását.
Strasbourg, 1999. március 8.
Jacob SÖDERMAN
(1) Az Európai Parlament 1994. március 9-i 94/262 határozata az ombudsman feladatainak ellátására vonatkozó szabályokról és általános feltételekről (HL L 113., 1994.3.26., 15. o.).