# Ajánlás a kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló jogszabály értelmében „stratégiai projektnek” minősítendő, EU-n kívüli lítiumbányászati projekt kérelméhez való nyilvános hozzáférés Európai Bizottság általi megtagadásáról (3164/2025/PVV(MIG) és 243/2026/NH együttes ügy)
- Szerző: Európai Ombudsman
- Dátum: 2026-11-05T00:00+01:00[Europe/Paris]
- [URL](https://www.ombudsman.europa.eu/hu/recommendation/hu/236378)
---
> Az ügyek arra vonatkoztak, hogy az Európai Bizottság megtagadta a kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló jogszabály értelmében „stratégiai projektként" elismerendő ásványkitermelési projekt alkalmazásával kapcsolatos dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférést. A panaszosok konkrétan hozzáférést kértek egy szerbiai székhelyű lítiumbányászati projekt kérelméhez, beleértve az igazoló dokumentumokat is, amelynek kérelme sikeres volt. A Bizottság a hozzáférhetővé tétel megtagadásának általános vélelmére támaszkodva úgy ítélte meg, hogy a dokumentumok hozzáférhetővé tétele sértené az érintett vállalat kereskedelmi érdekeit. A panaszosok többek között azzal érveltek, hogy a közzétételhez nyomós közérdek fűződik, mivel a dokumentumok valószínűleg fontos környezeti információkat tartalmaznak.
> 
> Az ombudsman úgy ítélte meg, hogy jellegüknél fogva észszerűtlen, hogy a Bizottság a kritikus fontosságú nyersanyagokra vonatkozó projekteknek a kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló jogszabály szerinti stratégiai projektként való kijelölésével kapcsolatos dokumentumokra a közzététel megtagadásának általános vélelmét alkalmazza. Ezenkívül a dokumentumok vizsgálócsoportja általi vizsgálata alapján az ombudsman megállapította, hogy azok nem tartalmaznak végig érzékeny információkat, többek között azért, mert azok egyes részeit már jogszerűen nyilvánosságra hozták, amikor a Bizottság közzétette a panaszos hozzáférés iránti kérelmére vonatkozó végleges álláspontját. Az ombudsman továbbá úgy ítélte meg, hogy a dokumentumok kiterjedt környezeti információkat tartalmaznak, többek között „a környezetbe történő kibocsátással kapcsolatos információkat", amelyek hozzáférhetővé tételéhez nyomós közérdek áll fenn. Az ombudsman ezért arra a következtetésre jutott, hogy a nyilvános hozzáférés Bizottság általi megtagadása hivatali visszásságnak minősül. Javasolta, hogy a Bizottság vizsgálja felül álláspontját annak érdekében, hogy széles körű hozzáférést biztosítson a vitatott dokumentumokhoz.
> 
az európai ombudsman alapokmánya \[1\] 4. cikkének (1) bekezdésével összhangban{#_ftnref1}

A panasz előzményei
-------------------

**1. 2024** májusában hatályba lépett a kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló jogszabály[\[2\].](#_ftn2){#_ftnref2} Ennek az uniós rendeletnek az a célja, hogy biztosítsa a hozzáférést a digitális, zöld és védelmi technológiák szempontjából kulcsfontosságú, nagy gazdasági jelentőséggel és jelentős ellátási kockázattal rendelkező alapvető ásványokkal és anyagokkal való biztonságos és fenntartható ellátáshoz.

**2.** A kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló jogszabály értelmében egyes bányászati, feldolgozási és újrafeldolgozási projektek „stratégiai projektként"[\[3\]](#_ftn3){#_ftnref3} ismerhetők el, ami azt jelenti, hogy ezek a projektek olyan kiemelt státuszt kapnak, amely megköveteli a nemzeti hatóságoktól és bíróságoktól, hogy a lehető leggyorsabban lefolytassák az említett projektek engedélyezésével kapcsolatos közigazgatási vagy bírósági eljárásokat.

**3.** Ahhoz, hogy stratégiai projektnek minősüljenek, a kritikus fontosságú nyersanyagokkal kapcsolatos projekteknek meg kell felelniük bizonyos kritériumoknak.[\[4\]](#_ftn4){#_ftnref4} Például i. érdemben hozzá kell járulniuk az EU stratégiai fontosságú nyersanyagokkal való ellátásának biztonságához, ii. észszerű időn belül megvalósíthatóvá kell válniuk, és iii. fenntartható módon kell végrehajtaniuk őket, ami azt jelenti, hogy a projektgazdáknak nyomon kell követniük, meg kell előzniük és minimalizálniuk kell a projektjük környezeti vagy társadalmi szempontból káros hatásait.

**4.**A stratégiai projekt státuszának kijelöléséről az Európai Bizottság dönt a tagállami szakértőkből álló „kritikus fontosságú nyersanyagokkal foglalkozó testülettel" folytatott konzultációt követően.

**5. 2024** májusában a Bizottság közzétette a kritikus fontosságú nyersanyagokra vonatkozó projekteknek a kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló rendelet szerinti stratégiai projektként való elismerésére irányuló első pályázati felhívást.[\[5\]](#_ftn5){#_ftnref5} 2025 márciusában a Bizottság 47 *uniós* projektet jelölt ki stratégiai projektként.[\[6\]](#_ftn6){#_ftnref6} 2025 júniusában a Bizottság 13, *Unión kívüli* országokban található projektet jelölt ki stratégiai projektként, köztük egy szerbiai Jadar-völgyben található lítiumkitermelési projektet[\[7\].](#_ftn7){#_ftnref7}

**6. 2025 júliusában,** illetve szeptemberében a panaszosok két kérelmet[\[8\]](#_ftn8){#_ftnref8} nyújtottak be a Bizottsághoz a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés iránt, egymástól függetlenül, és kérték, **hogy a „Jadar-projekt" kérelméhez** való hozzáférés a kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló jogszabály szerinti stratégiai státuszt kapjon.

**7.** A Bizottság hét dokumentumot azonosított, nevezetesen a pályázati űrlapot és hat igazoló dokumentumot[\[9\],](#_ftn9){#_ftnref9} amelyeket az érintett vállalat (a továbbiakban: projektgazda) nyújtott be hozzá. A Bizottság a nyilvánosságra hozatal tilalmának általános vélelmére hivatkozva megtagadta a dokumentumok egészéhez való nyilvános hozzáférést a közérdek védelmének szükségességére hivatkozva a védelmi és katonai ügyek, valamint az EU pénzügyi és gazdaságpolitikája tekintetében \[10\], valamint a kereskedelmi érdekek védelmének szükségességére[\[11\]](#_ftn11){#_ftnref11} hivatkozva.{#_ftnref10}

**8. 2025 szeptemberében,**illetve novemberében a panaszosok arra kérték a Bizottságot, hogy vizsgálja felül határozatait („megerősítő kérelmek" benyújtásával), megkérdőjelezve a dokumentumokban szereplő információk érzékenységét, és azzal érvelve, hogy a közzétételhez nyomós közérdek fűződik.

**9.**Konkrétan a panaszos a 3164/2025/PVV(MIG) ügyben úgy ítélte meg, hogy tekintettel arra, hogy a stratégiai projektek állami finanszírozásúak, gyorsított eljárásúak és szabályozási kiváltságokkal rendelkeznek, közérdek fűződik ahhoz, hogy tudjuk, hogyan értékelik és választják ki őket.

**10.** Emellett a panaszos úgy vélte, hogy a dokumentumok valószínűleg környezeti információkat tartalmaznak, beleértve a kibocsátásokra vonatkozó információkat is, amelyek esetében a közérdeket előnyben kell részesíteni az üzleti titoktartással szemben. E tekintetben a panaszos azzal is érvelt, hogy mivel a projektet több „független*egységre"* osztották, általános hatása nehezen érthető, és előfordulhatott, hogy alulreprezentáltak a projektpályázatban. A panaszos továbbá azt állította, hogy a projekthez olyan feltárási és tesztelési gyakorlatokra került sor, amelyek nem feleltek meg az alkalmazandó nemzeti jognak. Végezetül a panaszos kijelentette, hogy *a szerbiai lítiumbányászat ellen tiltakozni kívánó személyek „megfélemlítési klímát" élveznek, hivatkozva egy 2024. évi bizottsági jelentésre, amely megállapította, hogy a tüntetők letartóztatásokkal, házkutatásokkal, lejárató kampányokkal és a közéleti részvételt akadályozó stratégiai perekkel (a továbbiakban: közéleti* részvételt akadályozó stratégiai perek) szembesültek[\[12\].](#_ftn12){#_ftnref12}

**11.** A panaszos azzal is érvelt, hogy a Bizottság nem fejtette ki kellőképpen azon döntésének indokait, hogy a szóban forgó projektet a kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló rendelet szerinti stratégiai projektnek minősíti. Állítása szerint ez aláássa az igazságszolgáltatáshoz való jogot, beleértve a civil társadalmi szervezetek azon jogát, hogy az aarhusi keret alapján megtámadják a környezetvédelmi ügyekben hozott közigazgatási határozatokat[\[13\].](#_ftn13){#_ftnref13}

**12.** Hasonlóképpen, a 243/2026/NH. sz. ügyben a panaszos megjegyezte, hogy a szóban forgó projektgazdát világszerte különböző projektek környezeti hatásai tekintetében vizsgálták. Aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Jadar-völgyben bekövetkező baleset esetén az esetleges vízszennyezés hatással lehet a szomszédos országokra, nevezetesen Horvátországra, Romániára és Bulgáriára. Utalt arra is, hogy a helyi közösség ellenzi a „Jadar-projektet", és hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a projekt célkitűzései összhangban legyenek az EU és Szerbia közötti, a fenntartható nyersanyagokra, az akkumulátor-értékláncokra és az elektromos járművekre vonatkozó stratégiai partnerségről szóló egyetértési megállapodásban foglaltakkal.[\[14\]](#_ftn14){#_ftnref14} A panaszos szerint a projektgazda Szerbiából származó katonai termékek exportőre is, és véleménye szerint a lítium uniós katonai célokra történő felhasználása aláásná Szerbia semlegességét.

**13.** Amikor az előírt határidőn belül nem kaptak megerősítő választ a Bizottságtól (ami hallgatólagos elutasító válasznak minősül[\[15\]),](#_ftn15){#_ftnref15} a panaszosok az ombudsmanhoz fordultak, és aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy a Bizottság késlekedett a hozzáférés iránti kérelmeik elbírálásával, és megtagadta a szóban forgó dokumentumok hozzáférhetővé tételét.

A vizsgálat
-----------

**14.**Az ombudsman két vizsgálatot indított azzal kapcsolatban, hogy a Bizottság hallgatólagosan megtagadta az 1049/2001/EK rendelet szerinti nyilvános hozzáférést.

**15.** Egy stratégiai vizsgálat[^\[16\]^](#_ftn16){#_ftnref16} keretében az ombudsman már megállapította, hogy a nyilvános hozzáférés iránti kérelmek feldolgozásának Bizottság általi rendszerszintű késedelme hivatali visszásságnak minősül.[^\[17\]^](#_ftn17){#_ftnref17} Ezért, bár az ombudsman sajnálatát fejezte ki a panaszosok megerősítő kérelmeire adott bizottsági válaszok késedelmével kapcsolatban, nem indított vizsgálatot e konkrét esetekben a késedelem okaival kapcsolatban. Az ombudsman azonban tisztában van azzal, hogy a Bizottság továbbra is késlekedik a nyilvános hozzáférés iránti kérelmek kezelésével, és a hozzá benyújtott panaszok alapján szorosan nyomon követi az ügyet.

**16.**A vizsgálatok első lépéseként az ombudsman felkérte a Bizottságot, hogy minden esetben adjon ki kifejezett megerősítő határozatot.

**17.**Amikor a késedelem továbbra is fennállt, az ombudsman vizsgálati csoportja megkezdte a szóban forgó dokumentumok vizsgálatát.

**18. 2026** márciusában, illetve áprilisában a Bizottság minden esetben megerősítő határozatot adott ki. Fenntartotta azon álláspontját, hogy a vonatkozó dokumentumok egészéhez való hozzáférést meg kell tagadni **az érintett projektgazda kereskedelmi érdekei védelmének szükségességére hivatkozva, azzal érvelve,** hogy a hozzáférhetővé tétel megtagadására vonatkozó általános vélelem alkalmazandó.

**19.**A Bizottság már nem hivatkozott a közérdek védelmére vonatkozó kivételekre a védelmi és katonai ügyek, valamint az EU pénzügyi és gazdaságpolitikája tekintetében.

**20.**A panaszosok továbbra is elégedetlenek voltak a biztosított hozzáféréssel. Az ombudsman vizsgálati csoportja ezért folytatta a dokumentumok vizsgálatát.

### Az ombudsman elé terjesztett érvek

**21.** Megerősítő határozataiban **a Bizottság** kijelentette, hogy a dokumentumok egy kritikus fontosságú nyersanyagokra vonatkozó projektnek a kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló rendelet szerinti stratégiai projektként való elismerése iránti sikeres kérelem részét képezik. Kifejtette, hogy annak meghatározásakor, hogy megadja-e ezt a státuszt, értékelnie kell, hogy az érintett projekt megfelel-e a vonatkozó elismerési kritériumoknak, amelyek technikai jellegűek, és például a projekt azon képességére vonatkoznak, hogy érdemben hozzájáruljon a stratégiai fontosságú nyersanyagokkal való ellátáshoz az EU-ban, műszaki megvalósíthatóságára, várható termelési volumenére, valamint fenntarthatóságára és környezeti hatására. Ez azt jelenti, hogy a projektpályázatoknak kiterjedt technikai információkat kell tartalmazniuk, beleértve az egyes elismerési kritériumok teljesítésével kapcsolatos bizonyítékokat, a projekt végrehajtásának ütemtervét és a projekt pénzügyi életképességét értékelő üzleti tervet.

**22.**A fentiek fényében a Bizottság úgy ítélte meg, hogy analógia útján alkalmazandó a közzététel megtagadásának azon általános vélelme, amelyet az uniós bíróságok az uniós közbeszerzés keretében benyújtott (jellemzően műszaki, gazdasági és pénzügyi ajánlatot tartalmazó) ajánlatok részét képező dokumentumok tekintetében elismertek.

**23.** A Bizottság konkrétan kijelentette, hogy ezen általános vélelem mögött az áll, hogy meg kell őrizni a torzulásoktól mentes versenyt és a közbeszerzési eljárásokban részt vevő gazdasági szereplők jogos érdekeit, és hogy hasonló megfontolások alkalmazhatók a stratégiai projekt státusz iránti kérelmekre is. Azt állította, hogy ez a státusz kiváltságos piaci pozícióval jár, *és hogy a pályázóknak „bizonyítaniuk kell sajátos szakértelmüket és egyéni vonzerejüket, amely kereskedelmi összefüggésben versenyképes jellegű, függetlenül attól, hogy a státusz egyetlen pályázati felhívás keretében meghatározatlan számú pályázónak ítélhető oda."* A Bizottság azt is kijelentette, hogy az ilyen pályázatok információkat tartalmaznak az adott projektgazda ágazatspecifikus szakértelméről, üzleti kapcsolatairól és a projektfejlesztés során alkalmazott innovatív megközelítéséről, és hogy a közzététel felfedné a projektgazda által a pályázatuk strukturálásához használt módszertant, valamint az esetleges megkülönböztető tényezőket/egyediséget, amelyek versenyelőnyt jelenthetnek.

**24.**A Bizottság azzal érvelt, hogy ezek az információk érzékeny jellegűek és jelentős kereskedelmi értékkel bírnak, mivel azokat a versenytársak saját előnyükre használhatják fel, mind általában kereskedelmi tevékenységeik tekintetében, mind pedig a kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló jogszabály szerinti stratégiai projekt státusz iránti kérelemmel összefüggésben. A Bizottság hozzátette, hogy a kritikus fontosságú nyersanyagok piacát nagy koncentráció és nagy volatilitás jellemzi, így a projektgazda műszaki szakértelmére és üzleti stratégiájára vonatkozó információk közzététele súlyosan sértheti kereskedelmi érdekeit.

**25.**Ami a nyomós közérdek fennállását illeti, a Bizottság elutasította azt az érvet, amely szerint a közzététel biztosítaná az átláthatóságot és a demokratikus felügyeletet a stratégiai projektek értékelésének és kiválasztásának módja tekintetében, mivel az túl általános jellegű.

**26.** A környezeti információkat illetően a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a dokumentumok nem tartalmaznak olyan információkat, amelyek észszerűen *„a környezetbe történő kibocsátással kapcsolatos információknak"* tekinthetők, mivel a releváns információk *nem „meghatározottak -- és ezért nem hipotetikusak -- az ilyen potenciális kibocsátások típusa, időtartama vagy mennyisége tekintetében."* Különösen, bár a CRMA szerinti kérelem értékelésekor átfogó értékelést végez arról, hogy egy projektet fenntartható módon hajtanak-e végre, a projekt konkrét fenntartható végrehajtása a környezeti hatások illetékes nemzeti hatóságok általi értékelésétől függ, mivel csak a nemzeti engedélyezési eljárás tudja biztosítani, hogy a kritikus fontosságú nyersanyagokra vonatkozó projektek biztonságosak és védettek legyenek, és megfeleljenek a környezetvédelmi követelményeknek. Ennek megfelelően egy projektnek a kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló rendelet szerinti stratégiai projektként való elismerése nem érinti az uniós, nemzeti vagy nemzetközi jog alapján alkalmazandó követelményeket[\[18\].](#_ftn18){#_ftnref18}

**27.** A szóban forgó projektet illetően a Bizottság jelezte, hogy a stratégiai státusz iránti kérelmének időpontjában különböző környezetvédelmi engedélyek még folyamatban voltak. Ezért a dokumentumokban esetlegesen szereplő, potenciális kibocsátásokra való hivatkozások egyike sem tekinthető *„ténylegesnek vagy előre láthatónak".* A Bizottság továbbá úgy ítélte meg, hogy hasonló megfontolások vonatkoznak a dokumentumokban esetlegesen szereplő, a kibocsátásokra vonatkozó információktól eltérő környezeti információkra is. Arra a következtetésre jutott, hogy az ilyen információkhoz való nyilvános hozzáférés nem szolgálná a panaszosok által a megerősítő kérelmükben felvetett állítások alátámasztását. Ez a cél nem élvez elsőbbséget a projektgazda kereskedelmi érdekei védelmének szükségességével szemben sem.

**28.**Végül, ami az igazságszolgáltatáshoz való joghoz fűződő közérdeket illeti, a Bizottság azzal érvelt, hogy a civil társadalmi szervezetnek valamely dokumentumnak az aarhusi keret szerinti belső felülvizsgálat iránti kérelem benyújtása céljából történő hozzáférhetővé tételéhez fűződő érdeke magánérdek, nem pedig közérdek. A Bizottság hozzátette, hogy az ilyen kérelem benyújtására nyitva álló határidő (a szóban forgó projekt stratégiai projektként való kijelölésével kapcsolatban) már lejárt.

**29.** A Bizottságnak a hozzáférési kérelmére vonatkozó megerősítő határozatával kapcsolatos észrevételeiben **a panaszos a 3164/2025/PVV(MIG) ügyben** azzal érvelt, hogy a közzététel megtagadására vonatkozó általános vélelem alkalmazása indokolatlan a közbeszerzési eljárás és a kritikus fontosságú nyersanyagokra vonatkozó projekteknek a kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló rendelet szerinti stratégiai projektként való elismerésére irányuló eljárás eltérő eljárási kontextusa miatt. A panaszos konkrétan azt állította, hogy az előbbi üzletileg kontradiktórius környezettel jár, míg az utóbbi annak igazolására szolgál, hogy a projektek megfelelnek a szabályozási követelményeknek, így a közzététel kockázata alapvetően eltérő.

**30.**A panaszos továbbá azt állította, hogy a dokumentumokban szereplő bizonyos információk -- például a projekt végrehajtási ütemterve, az általános fenntarthatósági kötelezettségvállalások, valamint a projekt helyszínének, hatályának és szabályozási hátterének tényszerű leírása -- üzleti szempontból nyilvánvalóan nem érzékenyek. Az ilyen jellegű információkat rutinszerűen közzéteszik, például az engedélyezési eljárásokban és a környezeti hatásvizsgálatokban.

**31.**A panaszos azt is állította, hogy a közzétételhez nyomós közérdek fűződik. Megjegyzi, hogy a CRMA keretében stratégiai projektként kijelölt projektek jelentős gazdasági előnyben részesülnek, beleértve a közfinanszírozáshoz való hozzáférést is, és megismétli, hogy a nyilvánosságnak joga van tudni, hogy milyen alapon osztják el az előnyöket, kiváltságokat és forrásokat. Hozzátette, hogy a szóban forgó projekt közvetlen hatással van a helyi közösségekre, amelyeknek törvényes, jogilag védett joguk van megismerni azon tevékenységek ütemtervét, amelyek hatással lehetnek környezetükre, tulajdonukra és megélhetésükre. A panaszos továbbá azzal érvelt, hogy a projekt kivételes nyilvános vitát váltott ki, mivel pereskedést, tiltakozást, parlamenti ellenőrzést és diplomáciai szerepvállalást eredményezett a legmagasabb szinteken, és hogy nem áll fenn a kár kockázata, mivel jelenleg felfüggesztik.

**32.**A környezeti információkhoz való hozzáférést illetően a panaszos úgy ítélte meg, hogy a Bizottság érvelése ellentmondásos. Konkrétan, megjegyezve, hogy a kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló rendelet szerinti elismerési kritériumok kifejezetten magukban foglalják a fenntarthatóságot és a környezeti hatások kezelését, azzal érvelt, hogy ha a releváns információk nem voltak kellően meggyőzőek ahhoz, hogy közzétegyék őket, akkor ugyanilyen kevéssé meggyőzőnek kell lenniük ahhoz, hogy stratégiai projektként lehessen rájuk hivatkozni. Ebben az esetben a Bizottságnak ki kellene fejtenie, hogy milyen bizonyítási alapon biztosította ezt a jogállást. Valójában, ha a Bizottságnak kétségei vannak a dokumentumokban szereplő környezeti információk pontosságával vagy teljességével kapcsolatban, ez aggodalomra adna okot a CRMA szerinti értékelésének megalapozottságát illetően, és így a közzétételhez fűződő erős közérdeket illetően.

**33.**A környezeti ügyekben az igazságszolgáltatáshoz való jogot illetően a panaszos kijelentette, hogy a dokumentumok relevánsak lehetnek az aarhusi keret szerinti belső felülvizsgálat iránti kérelemtől eltérő jogorvoslatok tekintetében, beleértve a nemzeti bíróságok előtti kereseteket, az uniós környezetvédelmi jog szerinti eljárásokat és az engedély megadásáról szóló határozatok megtámadását. A panaszos elutasította a Bizottság azon álláspontját is, hogy ez az érv magánérdeket illusztrál, mondván, hogy a környezeti igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést közérdekként ismerik el.

**34.** **A 243/2026/NH sz. ügy panaszosa**azt állította, hogy a szóban forgóhoz hasonló összetett bányászati projekt hatással lehet a környezetre, a vízgazdálkodásra, a biológiai sokféleségre, az örökségre és a helyi közösségre. Úgy véli, hogy a Bizottság nem vette kellőképpen figyelembe ezeket az aggályokat, amikor a projektet a kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló rendelet szerinti stratégiai projektnek minősítette, és megismétli, hogy az érintett projektgazdát már most is vizsgálják a világ különböző projektjeiben kifejtett környezeti hatása miatt. A panaszos továbbá azzal érvelt, hogy a projekt CRMA szerinti kérelmének közzététele lehetővé tenné a nyilvánosság számára a projekt jellegének értékelését és a korrupció esetleges gyanújának eloszlatását.

**35.**A panaszosok mindkét esetben elutasították a Bizottság azon álláspontját, hogy a kivétel a dokumentumok egészére vonatkozik, és hogy nem volt lehetőség részleges hozzáférésre.

### Az ombudsman ajánláshoz vezető értékelése

**36.**Tekintettel a tárgybeli átfedésekre, az ombudsman úgy határozott, hogy ezeket a panaszokat együttesen kezeli, és egyetlen ajánlást ad ki.

**37.** Az uniós intézmények megtagadhatják az 1049/2001/EK rendelet alapján kért dokumentumhoz való nyilvános hozzáférést, ha észszerűen előrelátható és nem hipotetikus a kockázata annak, hogy a dokumentum közzététele sértené valamely természetes vagy jogi személy kereskedelmi érdekeit. Az uniós intézmények azonban nem hivatkozhatnak a kereskedelmi érdekek védelmének szükségességére pusztán azért, mert az információk egy vállalatra vagy annak üzleti kapcsolataira vonatkoznak. A kivétel az üzleti szempontból *érzékeny* információk, például a vállalat üzleti stratégiájával vagy konkrét know-how-jával kapcsolatos információk védelmét szolgálja.[\[19\]](#_ftn19){#_ftnref19} Ennek megfelelően e kivételre való hivatkozáskor az uniós intézményeknek magyarázatot kell adniuk arra, hogy a közzététel konkrétan és ténylegesen hogyan áshatja alá a szóban forgó jogos kereskedelmi érdekeket.[\[20\]](#_ftn20){#_ftnref20}

**38.**A jelen ügyben a Bizottság az érintett projektgazda kereskedelmi érdekei védelmének szükségességére hivatkozott, arra hivatkozva, hogy a hozzáférhetővé tétel megtagadásának általános vélelme alkalmazható a vitatott dokumentumokra. Ebben az esetben az érintett uniós intézménynek nem kell egyedileg megvizsgálnia a szóban forgó dokumentumokat, és nem kell kifejtenie azt a konkrét kárt sem, amelyet azok tartalmának hozzáférhetővé tétele okozna. Inkább azt feltételezheti, hogy mivel a dokumentumok egy adott akta vagy dokumentumkategória részét képezik, azokat teljes egészében bizalmasan kell kezelni.

*A hozzáférhetővé tétel megtagadásának általános vélelméről*

**39.**A Bizottság úgy ítélte meg, hogy az az uniós bíróságok által elismert általános vélelem, amely szerint az ajánlattevők ajánlatainak a közbeszerzési eljárásokban való hozzáférhetővé tétele sértené az érintett ajánlattevők kereskedelmi érdekeit, analógia útján alkalmazható a kritikus fontosságú nyersanyagokra vonatkozó projekteknek a kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló rendelet szerinti „stratégiai projektként" való kijelölésével kapcsolatos dokumentumokra.

**40.**A Bizottság lényegében azt állította, hogy a stratégiai projekt státusz iránti kérelem úgy tekinthető, mint amely olyan érzékeny kereskedelmi információkat tartalmaz, amelyeket a versenytársak felhasználhatnak saját projektkérelmeik keretében, ezáltal torzítva a versenyt a későbbi eljárásokban, és aláásva a pályázó projektgazda jogos bizalmát.

**41.**A Bizottság álláspontja nem meggyőző. Konkrétabban, a közbeszerzési eljárás más jellegű, mint az annak meghatározására irányuló eljárás, hogy egy kritikus fontosságú nyersanyagokra vonatkozó projekt a kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló jogszabály értelmében stratégiai projektnek minősüljön-e. A közbeszerzési eljárás olyan összehasonlító kiválasztási eljárás, amely előírja az érintett intézmény számára, hogy a legjobb szolgáltatás kiválasztása érdekében hasonlítsa össze a különböző ajánlattevők különböző kereskedelmi ajánlatait ugyanarra a szolgáltatásra vonatkozóan. Szolgáltatási szerződést csak a nyertes ajánlattevőnek ítélnek oda. A közbeszerzési eljárás tehát versenyjellegű.

**42.**Ezzel szemben a kritikus fontosságú nyersanyagokra vonatkozó projektek stratégiai projektként való kijelölésének folyamata nem az ajánlatokon, a költségeken vagy a piaci szereplők közötti versenyen, hanem közérdekű kritériumokon alapul. A stratégiai projekt státusz iránti kérelmek értékelésekor a Bizottságnak igazgatási mérlegelési jogkört gyakorolva meg kell határoznia, hogy az adott projekt megfelel-e a kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló rendeletben meghatározott jogszabályi követelményeknek. Ha a Bizottság úgy ítéli meg, hogy egy projekt megfelel ezeknek a kritériumoknak, a projektet stratégiai projektként ismerik el. Ezt a döntést a többi projektpályázat tartalmától függetlenül hozzák meg. Más szóval, elméletileg minden olyan projekt sikeres lehet, amely egy adott felhívásban stratégiai projekt státuszra pályázik.

**43.** Ezenkívül észszerűtlennek tűnik azt feltételezni, hogy a jelen ügyben szóban forgóhoz hasonló projektpályázatok mindvégig üzleti szempontból érzékeny információkat tartalmaznak. Az érintett projektgazdák benyújtották a dokumentumokat annak szemléltetésére, hogy projektjük megfelel-e a CRMA-ban meghatározott vonatkozó követelményeknek, és ha igen, hogyan.[\[21\]](#_ftn21){#_ftnref21} Ez magában foglalja például azt, hogy egy projektet hogyan hajtanának végre fenntartható módon, azaz hogyan előzné meg és minimalizálná a környezetre és a társadalomra gyakorolt negatív hatásokat.

**44.**Ezek az információk általában a projektgazdák által a rájuk alkalmazandó nemzeti szabályozási kerettel összhangban elvégzendő kötelező környezeti hatásvizsgálat (KHV) és/vagy a projektgazdák által önkéntes alapon vagy a finanszírozási követelmények teljesítésével összefüggésben végezhető környezeti és társadalmi hatásvizsgálatok részét is képezik. Az ilyen értékelések alapvető jellemzője jellemzően az, hogy azokat nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni. Emellett a kritikus fontosságú nyersanyagokkal kapcsolatos projektek méretére és jelentős hatására tekintettel a projektgazdák általában az érdekelt felek széles körével működnek együtt annak érdekében, hogy javítsák projektjük közmegítélését és támogatást kapjanak, vagy azért, mert az alkalmazandó szabályok ezt előírják számukra. Ezzel összefüggésben nyilvánossá válnak azok az információk, amelyeket a projektgazdáknak a CRMA keretében a Bizottság rendelkezésére kell bocsátaniuk annak bizonyítása érdekében, hogy megfelelnek a stratégiai projekt státusz kérelmezésekor az érintett helyi közösségekkel való érdemi együttműködésre vonatkozó követelménynek.

**45.** A dokumentumok vizsgálata és egy párhuzamos[vizsgálat \[22\]](#_ftn22){#_ftnref22} alapján az ombudsman nincs meggyőződve arról, hogy a szóban forgó dokumentumok kizárólag olyan információkat tartalmaznak, amelyek tükrözik a projektgazda különleges szakértelmét, know-how-ját vagy üzleti titkait, vagy más okokból érzékenynek tekinthetők. Az abban foglalt információk nagy része inkább általános jellegű. A pályázati űrlapon a projektgazda leírja például, hogy mely nemzeti jogszabályok vonatkoznak a projektjére, mely önkéntes kereteket tartja be, és hol van folyamatban a projekt végrehajtásához szükséges engedélyek beszerzése. Ami a projektgazda által a projekt környezeti és társadalmi hatásainak enyhítése érdekében tervezett konkrét intézkedéseket illeti, a pályázati űrlapon szereplő információk gyakran nem túl részletesek, hanem olyan információk összefoglalását képezik, amelyeket máshol már jogszerűen közzétettek.

**46.**Az érintett projektgazda például létrehozott egy projektweboldalt, amelyen közzétette a projektre vonatkozó környezeti hatásvizsgálat tervezetét. Bár ez a dokumentum már nem érhető el a projekt honlapján, az a tény, hogy maga a projektgazda tette közzé, azt mutatja, hogy tartalmát nem tekintette kereskedelmi szempontból érzékeny jellegűnek. Ezenkívül a dokumentumot a civil társadalom és a tudományos élet szereplői széles körben kommentálták, és az alapul szolgált az illetékes nemzeti hatóságok által az elvégzendő környezeti hatásvizsgálatra vonatkozóan meghozandó döntéshez. Ezenkívül a helyszíni vizsgálat kimutatta, hogy a szóban forgó igazoló dokumentumok közül legalább egy nyilvánosan hozzáférhető.

**47.** Az ombudsman azt is megjegyzi, hogy a projektgazda által a pályázat megfogalmazása és strukturálása során alkalmazott módszertant a Bizottság által rendelkezésre bocsátott útmutató dokumentum[\[23\],](#_ftn23){#_ftnref23} valamint maga a vonatkozó pályázati űrlap határozza meg. Ennek megfelelően a pályázati űrlapon szereplő információk jellege nagyon hasonló a többi projektgazda pályázatában szereplő információkhoz, és a különböző projektgazdák által benyújtott igazoló dokumentumok is hasonló jellegűek. Emellett a Bizottságnak benyújtott *„fenntarthatósági dokumentáció"* szerkezete követi az alkalmazandó nemzeti jogszabályokat és/vagy a nemzeti hatóságok iránymutatásait. Ezért nem valószínű, hogy közzétételük minden körülmények között tisztességtelen előnyhöz juttatná a többi projektgazdát egymás megközelítésének lemásolása tekintetében.

**48.**Ráadásul azok a projektpályázatok, amelyeket a Bizottság a felhívás adott fordulójával kapcsolatban vizsgál, nem ugyanazokra vagy akár hasonló projektekre vonatkoznak. A kritikus fontosságú nyersanyagokkal kapcsolatos projektek inkább földrajzi elhelyezkedésük, a kitermelendő vagy feldolgozandó nyersanyagok, a rájuk vonatkozó nemzeti szabályozási keret, az esetlegesen érintett környezeti tényezők és az érintett helyi közösség szükségletei miatt egyediek. Ennek megfelelően az egyes projektek hatása és az, hogy hogyan lehet a legjobban kezelni őket, szintén egyedi.

**49.** Végül meg kell jegyezni, hogy maga a Bizottság is nyilvánosságra hozta a hasonló projektpályázatokban szereplő egyes információkat, nevezetesen a civil társadalmi szervezetek konzorciuma által benyújtott „belső felülvizsgálat iránti kérelemre"[\[24\]](#_ftn24){#_ftnref24} adott válaszában, amelyet a jelen ügyben hozott megerősítő határozat elfogadása előtt adtak ki[\[25\].](#_ftn25){#_ftnref25}

**50.** Mindezekre tekintettel az ombudsman úgy véli, hogy észszerűtlen volt, hogy a Bizottság azt feltételezze, hogy a vitatott dokumentumok *mindenhol* érzékeny információkat tartalmaznak, és így a hozzáférhetővé tétel megtagadására vonatkozó általános vélelem alkalmazható rájuk. Így a Bizottságnak el kellett volna végeznie a projektkérelem egyedi értékelését annak érdekében, hogy széles körű részleges hozzáférést biztosítson.

*A nyomós közérdek fennállásáról*

**51.** Amennyiben egy uniós intézmény megállapította, hogy a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés biztosítása ésszerűen sértené a kereskedelmi érdekek védelmét, meg kell tagadnia a hozzáférést, kivéve, ha a közzétételhez nyomós közérdek fűződik \[26\].{#_ftnref26}

**52.** E tekintetben a panaszosok -- többek között az aarhusi rendeletre[\[27\]](#_ftn27){#_ftnref27} hivatkozva -- azzal érveltek, hogy a dokumentumok valószínűleg „a*környezetbe történő kibocsátással kapcsolatos információkat" \[28\] tartalmazó környezeti információkat tartalmaznak, és hogy ezeket az* információkat kereskedelmi érzékenységüktől függetlenül közzé kell tenni.{#_ftnref28}

**53.** Az aarhusi rendelet célja annak biztosítása, hogy a „környezeti*információkat"* fokozatosan hozzáférhetővé tegyék és terjesszék a nyilvánosság számára.[\[29\]](#_ftn29){#_ftnref29} Az ezen információkhoz való hozzáférés célja a nyilvánosság részvételének előmozdítása a kapcsolódó döntéshozatali folyamatban, ezáltal növelve az elszámoltathatóságot, valamint hozzájárulva a nyilvánosságnak a meghozott döntésekkel kapcsolatos tudatosságához és támogatásához. A „környezeti*információkhoz"* való hozzáféréshez fűződő közérdek tehát fennáll, és az uniós intézményeknek ezt figyelembe kell venniük a nyilvános hozzáférés iránti kérelmek elbírálásakor[\[30\].](#_ftn30){#_ftnref30}

**54.** A „környezeti*információkhoz"* való hozzáféréshez fűződő közérdek azonban nem élvez automatikusan elsőbbséget a kért dokumentumok hozzáférhetővé tételének megtagadásával védendő érdekkel szemben. Ellenkezőleg, azt a dokumentumok és azok összefüggéseinek egyedi vizsgálata alapján kell értékelni.[\[31\]](#_ftn31){#_ftnref31} Más a helyzet a „környezeti*információk"* meghatározott fajtája, azaz*„a környezetbe történő kibocsátásra vonatkozó* információk" esetében. A környezeti információk e sajátos fajtája esetében a kereskedelmi érdekek védelme tekintetében vélelmezni kell a *nyomós* közérdek fennállását[\[32\].](#_ftn32){#_ftnref32}

**55.** A *„környezetbe történő kibocsátással kapcsolatos információk"* fogalma nem korlátozódik a „tényleges*kibocsátásokra"* vonatkozó információkra. Tartalmazza továbbá azokat az információkat, *amelyek lehetővé teszik a nyilvánosság számára annak megismerését, hogy „mi kerül a környezetbe (...)"* [***\[33\],***](#_ftn33){#_ftnref33} valamint az e kibocsátások hatásaira vonatkozó információkat[\[34\].](#_ftn34){#_ftnref34}

**56.** A jelen ügyben a Bizottság a vonatkozó megerősítő határozatokban úgy ítélte meg, hogy a kért dokumentumok nem tartalmaznak olyan információkat, amelyek észszerűen*„a környezetbe történő kibocsátással kapcsolatos információknak"* tekinthetők, mivel a projektre vonatkozó környezetvédelmi engedélyek még függőben voltak a CRMA szerinti kérelem benyújtásakor. Ezért a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a projektkérelemben esetlegesen szereplő, a környezetbe történő kibocsátásra vonatkozó információkat pusztán hipotetikusnak, nem pedig ténylegesnek vagy előre láthatónak kell tekinteni.

**57.**Az ombudsman ezt az álláspontot nem tartja meggyőzőnek.

**58.** A kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló rendelet értelmében a Bizottságnak nem kell átfogó hatásvizsgálatot végeznie a stratégiai projekt státuszt kérelmező projektek környezeti hatásairól. Ehelyett az illetékes nemzeti hatóságok feladata, hogy teljes körű és részletes környezeti vizsgálatot végezzenek, amikor a projektek kérelmezik a szükséges környezetvédelmi engedélyt. Annak ellenőrzése érdekében azonban, hogy egy kritikus fontosságú nyersanyagokra *vonatkozó projektet fenntartható módon hajtanának-e *végre, a Bizottságnak „figyelembe kell vennie annak átfogó értékelését, hogy a projekt megfelel-e* a vonatkozó uniós vagy nemzeti jognak, valamint a vonatkozó kiegészítő bizonyítékokat, figyelembe véve a projekt helyszínét".[***\[35\]***](#_ftn35){#_ftnref35} Ez azt jelenti,* hogy a projektgazdáknak széles körű környezeti információkat kell a Bizottság rendelkezésére bocsátaniuk annak érdekében, hogy az értékelhesse, hogy projektjük környezeti hatásait megfelelően nyomon követik, megelőzik és minimalizálják-e.

**59.** Amint azt az ellenőrzés kimutatta, a dokumentáció valóban tartalmaz az aarhusi rendelet értelmében „környezetvédelmi*információnak"* minősülő részletes információkat, beleértve a projekt várható jövőbeli kibocsátásaira és e kibocsátások környezetre gyakorolt hatására vonatkozó információkat is. Úgy tűnik, hogy ez az információ független szakértők értékelésén és laboratóriumi vizsgálatokon alapul. Ezen túlmenően ezeket az információkat a hatóságoknak is benyújtották annak szemléltetésére, hogy a projekt megfelel a stratégiai projekt státuszára vonatkozó jogszabályi követelményeknek és/vagy a nemzeti környezetvédelmi eljárásokkal összefüggésben.

**60.** Amint fentebb megjegyeztük, a *„környezetbe történő kibocsátással kapcsolatos információk" fogalma magában foglalja a* *„környezetbe történő előrelátható kibocsátásokra vonatkozó információkat".* [\[36\]](#_ftn36){#_ftnref36} Az ombudsman értelmezése szerint a kibocsátásokra vonatkozó információkat *előreláthatónak* kell tekinteni, ha ezek az információk objektív adatok konkrét értékelésén alapulnak. Ezzel szemben a kibocsátásokra vonatkozó információkat *tisztán hipotetikusnak* kell tekinteni, ha azok nem objektív adatok konkrét értékelésén, hanem feltételezéseken alapulnak.

**61.** A vonatkozó dokumentumok vizsgálata alapján az ombudsman úgy véli, hogy a projekt becsült jövőbeli kibocsátásaira vonatkozó információk objektív adatok konkrét értékelésén alapulnak, és így ezek a kibocsátások a tervezett munkálatok jellege és nagyságrendje alapján valószínűleg bekövetkeznek. Bár nem lehetetlen, hogy a projekt tervezése még mindig kissé megváltozik (vagy hogy végül nem hajtják végre), a CRMA keretében a Bizottságnak benyújtott, kibocsátásokra vonatkozó információkat ezért legalább „előre*láthatónak"* kell tekinteni, és így az aarhusi uniós rendelet értelmében vett „környezetbe*történő kibocsátásokra vonatkozó információk"* fogalma alá kell tartozniuk. A Bizottság ugyanis elfogadta azt az érintett projektek fenntarthatóságára vonatkozó értékelésének alapjaként.

**62.** Ezenkívül egyértelmű, hogy a kritikus fontosságú nyersanyagokra vonatkozó szóban forgó projekt jelentős hatással lesz a környezetre és az emberek életére annak az országnak a tágabb területein, ahol található, és esetleg azon túl is. Ezért, mivel a Bizottság stratégiai projektként ismerte el a projektet, képesnek kell lennie arra, hogy elmagyarázza a nyilvánosságnak, miért vélte úgy, hogy a projekt környezeti hatásait megfelelően nyomon követik és kezelik. Az, hogy a nyilvánosság megvizsgálhatja a Bizottság azon döntését, hogy egy projektet stratégiai projektnek minősít, és elszámoltathatja a Bizottságot, különösen sürgetőnek tűnik, ha egy projektet ellentmondások jellemeznek \[37\].{#_ftnref37}

**63.**A fentiekre tekintettel az ombudsman megállapítja, hogy a vitatott dokumentumokhoz való széles körű nyilvános hozzáférés Bizottság általi megtagadása hivatali visszásságnak minősül. Ezért az alábbiakban ennek megfelelő ajánlást tesz.

Ajánlás
-------

A panasz vizsgálata alapján az ombudsman a következő ajánlást teszi a Bizottságnak:

**Az Európai Bizottságnak** a fenti észrevételek figyelembevételével felül**kell vizsgálnia a nyilvános hozzáférés iránti kérelmekkel kapcsolatos álláspontját annak érdekében, hogy széles körű nyilvános hozzáférést biztosítson. Szükség esetén a Bizottságnak konzultálnia kell az érintett projektgazdával.**

A Bizottság és a panaszosok tájékoztatást kapnak erről az ajánlásról. Az európai ombudsman alapokmánya 4. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Bizottság **2027. február 5-ig** részletes véleményt küld.

Teresa Anjinho


európai ombudsman


<br />


Strasbourg, 2026. november 5.

[\[1\]](#_ftnref1){#_ftn1} Elérhető a következő internetcímen: [https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=uriserv%3AOJ.L_.2021.253.01.0001.01.ENG\&toc=OJ%3AL%3A2021%3A253%3ATOC.](https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=uriserv%3AOJ.L_.2021.253.01.0001.01.ENG&toc=OJ%3AL%3A2021%3A253%3ATOC)

[\[2\]](#_ftnref2){#_ftn2} Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1252 rendelete (2024. [április 11.) a kritikus fontosságú nyersanyagokkal való biztonságos és fenntartható ellátást biztosító keret létrehozásáról: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=CELEX%3A02024R1252-20240503.](https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=CELEX%3A02024R1252-20240503)

[\[3\]](#_ftnref3){#_ftn3} Lásd különösen a CRMA 6. cikkének (1) bekezdését, 7. és 10. cikkét.

[\[4\]](#_ftnref4){#_ftn4} A CRMA 6. cikkének (1) bekezdésével összhangban.

[\[5\]](#_ftnref5){#_ftn5} Elérhető a következő internetcímen: [https://single-market-economy.ec.europa.eu/calls-expression-interest/call-applications-strategic-projects-under-critical-raw-materials-act_en.](https://single-market-economy.ec.europa.eu/calls-expression-interest/call-applications-strategic-projects-under-critical-raw-materials-act_en)

[\[6\]](#_ftnref6){#_ftn6} A stratégiai projektként kijelölt összes *uniós* projektet felsoroló bizottsági határozat a [következő címen érhető el: https://webgate.ec.europa.eu/circabc-ewpp/d/d/workspace/SpacesStore/1958718b-21e9-40f4-9c9f-42a58dc4c5a3/download.](https://webgate.ec.europa.eu/circabc-ewpp/d/d/workspace/SpacesStore/1958718b-21e9-40f4-9c9f-42a58dc4c5a3/download)

[\[7\]](#_ftnref7){#_ftn7} Az EU-n [*kívüli,* stratégiai projektként kijelölt összes projektet felsoroló bizottsági határozat a következő címen érhető el: https://single-market-economy.ec.europa.eu/document/download/808502c2-21c7-4ca8-855f-ff0b528f91c4_en?filename=C_2025_3491_1_EN_ACT_part1_v4.pdf.](https://single-market-economy.ec.europa.eu/document/download/808502c2-21c7-4ca8-855f-ff0b528f91c4_en?filename=C_2025_3491_1_EN_ACT_part1_v4.pdf)

[\[8\]](#_ftnref8){#_ftn8} Az Európai Parlament, a Bizottság és a Tanács dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001/EK [rendelet értelmében: http://data.europa.eu/eli/reg/2001/1049/oj](http://data.europa.eu/eli/reg/2001/1049/oj).

[\[9\]](#_ftnref9){#_ftn9} A projekt koncepcionális lezárási terve, az üzleti terv, a tanúsítási rendszerek igazolása, az operatív tervezés, a fenntarthatósági dokumentáció és egy műszaki megvalósíthatósági tanulmány.

[\[10\]](#_ftnref10){#_ftn10} Az 1049/2001/EK rendelet 4. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban.

[\[11\]](#_ftnref11){#_ftn11} Az 1049/2001/EK rendelet 4. cikke (2) bekezdésének első francia bekezdésével összhangban.

[\[12\]](#_ftnref12){#_ftn12} A panaszos a Bizottság Szerbiáról szóló 2024. évi jelentésére hivatkozott: <https://enlargement.ec.europa.eu/document/download/3c8c2d7f-bff7-44eb-b868-414730cc5902_en?filename=Serbia%20Report%202024.pdf>.

[\[13\]](#_ftnref13){#_ftn13} A környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Aarhusi Egyezmény rendelkezéseinek a közösségi intézményekre és szervekre való alkalmazásáról szóló 1367/2006/EK rendelet (a továbbiakban: Aarhusi [Rendelet) 10. cikke: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=CELEX%3A02006R1367-20230429.](https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=CELEX%3A02006R1367-20230429)

[\[14\]](#_ftnref14){#_ftn14} Az egyetértési megállapodás elérhető a következő internetcímen: [https://single-market-economy.ec.europa.eu/document/6fe0e605-9299-45c3-b846-2efb85585251_en.](https://single-market-economy.ec.europa.eu/document/6fe0e605-9299-45c3-b846-2efb85585251_en)

[\[15\]](#_ftnref15){#_ftn15} Az 1049/2001/EK rendelet 8. cikkének (3) bekezdésével összhangban.

[\[16\]](#_ftnref16){#_ftn16} OI/2/2022/OAM stratégiai vizsgálat az Európai Bizottság által a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés iránti kérelmek elbírálásához szükséges időről: <https://www.ombudsman.europa.eu/en/case/en/60766>.

[\[17\]](#_ftnref17){#_ftn17} A fenti OI/2/2022/OAM stratégiai vizsgálatban hozott határozat: [https://www.ombudsman.europa.eu/en/decision/en/175321.](https://www.ombudsman.europa.eu/en/decision/en/175321)

[\[18\]](#_ftnref18){#_ftn18} A CRMA (25) preambulumbekezdésével és 6. cikkének (3) bekezdésével összhangban.

[\[19\]](#_ftnref19){#_ftn19} Lásd például a Törvényszék T-718/15. [sz., *PTC kontra EMA ügyben* 2018. február 7-én hozott ítéletét: https://curia.europa.eu/juris/document/document.jsf?text=\&docid=199044\&pageIndex=0\&doclang=EN\&mode=lst\&dir=\&occ=first\&part=1\&cid=13039858](https://curia.europa.eu/juris/document/document.jsf?text=&docid=199044&pageIndex=0&doclang=EN&mode=lst&dir=&occ=first&part=1&cid=13039858).

[\[20\]](#_ftnref20){#_ftn20} Lásd például a Bíróság 2018. szeptember 4-i *ClientEarth kontra Bizottság* ítéletét, C‐57/16 P, 51. [pont: https://curia.europa.eu/juris/document/document.jsf?text=\&docid=205322\&pageIndex=0\&doclang=EN\&mode=lst\&dir=\&occ=first\&part=1\&cid=19039430.](https://curia.europa.eu/juris/document/document.jsf?text=&docid=205322&pageIndex=0&doclang=EN&mode=lst&dir=&occ=first&part=1&cid=19039430)

[\[21\]](#_ftnref21){#_ftn21} A CRMA 6. cikkének (1) bekezdése.

[\[22\]](#_ftnref22){#_ftn22} 1855/2025/PVV(MIG) sz. ügy arról, hogy az Európai Bizottság hogyan kezelte a kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló jogszabály értelmében „stratégiai projektként" elismert projektekkel kapcsolatos dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés iránti kérelmet: [https://www.ombudsman.europa.eu/en/case/en/69726.](https://www.ombudsman.europa.eu/en/case/en/69726)

[\[23\]](#_ftnref23){#_ftn23} A pályázóknak szóló útmutató legfrissebb változata a következő címen érhető el: <https://single-market-economy.ec.europa.eu/sectors/raw-materials/areas-specific-interest/critical-raw-materials/strategic-projects-under-crma/guide-applicants_en>.

[\[24\]](#_ftnref24){#_ftn24} Az aarhusi rendelet 10. cikkével összhangban.

[\[25\]](#_ftnref25){#_ftn25} Lásd a Bizottságnak a 2026. [január 8-i válaszához csatolt részletes értékelését: https://circabc.europa.eu/ui/group/3b48eff1-b955-423f-9086-0d85ad1c5879/library/74edffdc-0eb5-4658-bb6c-a5674127feb1/details](https://circabc.europa.eu/ui/group/3b48eff1-b955-423f-9086-0d85ad1c5879/library/74edffdc-0eb5-4658-bb6c-a5674127feb1/details).

[\[26\]](#_ftnref26){#_ftn26} Az 1049/2001/EK rendelet 4. cikkének (2) bekezdésével összhangban.

[\[27\]](#_ftnref27){#_ftn27} Az 1367/2006/EK rendelet, lásd a fenti 13. lábjegyzetet.

[\[28\]](#_ftnref28){#_ftn28} Az aarhusi rendelet 2. cikke (1) bekezdésének d) pontja.

[\[29\]](#_ftnref29){#_ftn29} Az aarhusi rendelet 1. cikkének (1) bekezdése.

[\[30\]](#_ftnref30){#_ftn30} Lásd még az ombudsman 1132/2022/OAM és 1374/2022/OAM ügyekben hozott határozatát (<https://www.ombudsman.europa.eu/en/decision/en/168684>), 34. pont.

[\[31\]](#_ftnref31){#_ftn31} Lásd még az ombudsman 1132/2022/OAM és 1374/2022/OAM ügyekben hozott határozatának 35. pontját.

[\[32\]](#_ftnref32){#_ftn32} Az aarhusi rendelet 6. cikkének (1) bekezdésével összhangban.

[\[33\]](#_ftnref33){#_ftn33} A Törvényszék 2018. július 11-i ítélete, *Rogesa Roheisengesellschaft Saar mbH kontra Bizottság,* T-643/13: [https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=CELEX:62013TJ0643.](https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=CELEX:62013TJ0643)

[\[34\]](#_ftnref34){#_ftn34} Lásd például: a Törvényszék 2024. november 13-i ítélete, *PAN Europe kontra Bizottság,* T-104/23, 66. [pont: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=CELEX:62023TJ0104.](https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=CELEX:62023TJ0104)

[\[35\]](#_ftnref35){#_ftn35} A CRMA III. mellékletének 5. pontjával összhangban.

[\[36\]](#_ftnref36){#_ftn36} Lásd még a Bíróság C-673/13 P. sz., *Európai Bizottság kontra Stichting Greenpeace Nederland és Pesticide Action Network Europe (PAN Europe)* ügyben 2016. november 23-án hozott ítéletének 74. [pontját: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=CELEX%3A62013CJ0673.](https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=CELEX%3A62013CJ0673)

[\[37\]](#_ftnref37){#_ftn37} Lásd például: [https://www.euronews.com/2024/08/09/we-are-not-interested-in-their-profits-farmers-protest-against-giant-lithium-mine-in-serbi;](https://www.euronews.com/2024/08/09/we-are-not-interested-in-their-profits-farmers-protest-against-giant-lithium-mine-in-serbi) [https://www.reuters.com/markets/commodities/serbia-wants-talks-with-rio-tinto-over-jadar-lithium-project-2024-01-17/;](https://www.reuters.com/markets/commodities/serbia-wants-talks-with-rio-tinto-over-jadar-lithium-project-2024-01-17/) <https://www.politico.eu/article/serbia-lithium-reserve-eu-mining-colony-electric-vehicles/>