FOR PREVIEWING & TESTING PURPOSES ONLY.
This notification will disappear once the page will be published.
This link is available for less than 30 minutes.
  • Könnyen olvasható
  • Szöveg mérete

Önnek panasza van egy uniós intézménnyel vagy szervvel szemben?

Jelenlegi nyelv: 
  • Magyar
Forrásnyelv: 
Nyelvek: 
Ezt az oldalt gépi fordítással fordították le.
A gépi fordításokban előfordulhatnak az egyértelműséget és a pontosságot potenciálisan csökkentő hibák; az ombudsman nem vállal felelősséget az esetleges eltérésekért. A legmegbízhatóbb és jogilag korrekt tájékoztatásért olvassa el a fenti linken található, angol nyelvű forrásverziót.
Bővebb információért tekintse meg nyelvi és fordítási politikánkat.

Ajánlás arról, hogy az Európai Bizottság hogyan kezelte a kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló jogszabály értelmében „stratégiai projektként” elismert projektekkel kapcsolatos dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés iránti kérelmet (1855/2025/MIG ügy)

Az ügy arra vonatkozott, hogy az Európai Bizottság megtagadta a kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló jogszabály értelmében „stratégiai projektként” elismerendő ásványkitermelési és -feldolgozási projektek alkalmazásával kapcsolatos dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférést. A panaszos konkrétan hozzáférést kért négy, stratégiai projekt státuszt megadó – vagy meg nem adó – bizottsági határozathoz, valamint 12 olyan projekt pályázatainak egyes részeihez, amelyek az EU-ban találhatók, és amelyek pályázatai sikeresek voltak. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy a dokumentumok hozzáférhetővé tétele sértené az érintett társaságok kereskedelmi érdekeit, és a vitatott dokumentumok többségét illetően a hozzáférhetővé tétel megtagadásának általános vélelmére támaszkodott. A panaszos többek között azt állította, hogy a közzétételhez nyomós közérdek fűződik, mivel a dokumentumok valószínűleg fontos környezeti információkat tartalmaznak.

Az ombudsman úgy ítélte meg, hogy jellegüknél fogva észszerűtlen, hogy a Bizottság a kritikus fontosságú nyersanyagokra vonatkozó projekteknek a CRMA szerinti stratégiai projektként való kijelölésével kapcsolatos dokumentumok esetében a közzététel megtagadásának általános vélelmét alkalmazza. Ezenkívül a dokumentumok vizsgálócsoportja általi vizsgálata alapján az ombudsman megállapította, hogy azok nem tartalmaznak érzékeny információkat, többek között azért, mert nagy részüket már jogszerűen nyilvánosságra hozták akkor, amikor a Bizottság közzétette a panaszos hozzáférés iránti kérelmével kapcsolatos végleges álláspontját. Az ombudsman továbbá arra az álláspontra helyezkedett, hogy a dokumentumok kiterjedt környezeti információkat tartalmaznak, beleértve „a környezetbe történő kibocsátással kapcsolatos információkat” is, amelyek esetében a közzétételhez nyomós közérdek fűződik. Az ombudsman ezért arra a következtetésre jutott, hogy a nyilvános hozzáférés Bizottság általi megtagadása hivatali visszásságnak minősül. Javasolta, hogy a Bizottság vizsgálja felül álláspontját a szóban forgó dokumentumokhoz való széles körű hozzáférés biztosítása érdekében.

az európai ombudsman alapokmánya 4. cikkének (1) bekezdésével összhangban [1]

 

A panasz előzményei

1. 2024 májusában hatályba lépett a kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló jogszabály [2]. Ennek az uniós rendeletnek az a célja, hogy biztosítsa a digitális, zöld és védelmi technológiák szempontjából kulcsfontosságú, nagy gazdasági jelentőséggel és jelentős ellátási kockázattal rendelkező alapvető ásványok és anyagok biztonságos és fenntartható ellátásához való hozzáférést.

2. A CRMA értelmében egyes bányászati, feldolgozási és újrafeldolgozási projektek „stratégiai projektként”[3] ismerhetők el, ami azt jelenti, hogy ezek a projektek elsőbbséget élveznek, ami megköveteli a nemzeti hatóságoktól és bíróságoktól, hogy a lehető leggyorsabban lefolytassák az említett projektek engedélyezésével kapcsolatos közigazgatási vagy bírósági eljárásokat. 

3. A stratégiai projekt státuszának kijelöléséről szóló határozatokat az Európai Bizottság hozza meg a tagállami szakértőkből álló „kritikus fontosságú nyersanyagokkal foglalkozó testülettel” folytatott konzultációt követően.

4. 2024 májusában a Bizottság közzétette az első pályázati felhívást a kritikus fontosságú nyersanyagokkal kapcsolatos projekteknek a CRMA szerinti stratégiai projektként való elismerésére.[4] 2025 márciusában a Bizottság az EU-n belüli első 47 projektet stratégiai projektként jelölte ki.[5] 2025 júniusában a Bizottság 13, Unión kívüli országban található projektet jelölt ki stratégiai projektként [6].

5. A stratégiai projektként való kijelöléshez a kritikus fontosságú nyersanyagokra vonatkozó projekteknek meg kell felelniük bizonyos kritériumoknak.[7] Az egyik kritérium az, hogy azokat fenntartható módon hajtsák végre, ami azt jelenti, hogy a projektgazdáknak nyomon kell követniük, meg kell előzniük és minimalizálniuk kell az adott projektjük környezeti vagy társadalmi szempontból káros hatásait.

6. 2024 novemberében a panaszos, egy környezetvédelmi civil társadalmi szervezet nyilvános hozzáférést kért [8] a Bizottságtól i. a „stratégiai projekt” státuszt kérelmező valamennyi projekt listájához, ii. az e kérelmek értékelésére vonatkozó bizottsági iránymutatásokhoz, valamint iii. az érintett bányavállalatok (a továbbiakban: projektgazdák) által annak igazolására benyújtott dokumentumokhoz, hogy megfelelnek a környezeti hatások nyomon követésére, megelőzésére és minimalizálására, valamint a helyi közösségekkel való érdemi együttműködésre vonatkozó követelményeknek.

7. Válaszul a Bizottság a panaszos rendelkezésére bocsátotta a projektpályázatok értékelésével kapcsolatos iránymutatásainak egy példányát. Ami a többi dokumentumot illeti, a Bizottság megtagadta a nyilvános hozzáférést, arra hivatkozva, hogy meg kell védeni az (akkori) folyamatban lévő döntéshozatali eljárását [9] és az érintett projektgazdák kereskedelmi érdekeit [10].

8. 2025 februárjában a panaszos arra kérte a Bizottságot, hogy vizsgálja felül álláspontját (megerősítő kérelem benyújtásával), többek között azzal érvelve, hogy a közzétételhez nyomós közérdek fűződik. A panaszos konkrétan úgy ítélte meg, hogy a dokumentumok környezeti információkat tartalmaznak, beleértve „a környezetbe történő kibocsátással kapcsolatos információkat”[11], és hogy a kritikus fontosságú nyersanyagokra vonatkozó projektek jelentős hatást gyakorolnak azon helyi közösségek egészségére és jóllétére, amelyekkel nem konzultáltak.

9. Amikor a panaszos nem kapott megerősítő választ a Bizottságtól az előírt határidőn belül (ami implicit nemleges válasznak minősül [12]), az ombudsmanhoz fordult, és aggályait fejezte ki a Bizottság által a hozzáférés iránti kérelmének kezelése során elszenvedett késedelemmel, valamint azzal kapcsolatban, hogy a Bizottság megtagadta a megerősítő kérelemben szereplő vitatott dokumentumok hozzáférhetővé tételét.

A vizsgálat

10. Az ombudsman vizsgálatot indított azzal kapcsolatban, hogy a Bizottság az 1049/2001/EK rendelet alapján hallgatólagosan megtagadta a nyilvános hozzáférést.

11. Egy stratégiai vizsgálat [13] keretében az ombudsman már megállapította, hogy a Bizottság által a nyilvános hozzáférés iránti kérelmek feldolgozása során tapasztalt rendszerszintű késedelmek hivatali visszásságnak minősülnek.[14] Ezért, bár az ombudsman sajnálatát fejezte ki a panaszos megerősítő kérelmére adott bizottsági válasz késedelme miatt, nem indított vizsgálatot a késedelem okairól ebben a konkrét ügyben. Az ombudsman azonban tisztában van azzal, hogy a Bizottság továbbra is késedelmet szenved a nyilvános hozzáférés iránti kérelmek kezelése terén, és a hozzá benyújtott panaszok alapján szorosan nyomon követi az ügyet.

12. A vizsgálat első lépéseként az ombudsman arra kérte a Bizottságot, hogy adjon ki kifejezett megerősítő határozatot.

13. Válaszában a Bizottság tájékoztatta az ombudsmant, hogy széles alkalmazási köre miatt úgy ítéli meg, hogy a panaszos hozzáférés iránti kérelme túlzott adminisztratív terhet jelent, és ezért „méltányos megoldást”[15] javasolt a panaszosnak. A panaszos ezt követően beleegyezett abba, hogy hozzáférési kérelmét 12 olyan uniós projektre korlátozza, amelyeket időközben stratégiai projektként ismertek el.

14. Kifejezett megerősítő határozat hiányában az ombudsman vizsgálócsoportja megvizsgálta a hozzáférési kérelem korlátozott hatókörébe tartozó dokumentumokat, valamint a két érintett projektgazdával folytatott információcserével kapcsolatos dokumentumokat, amelyekkel a Bizottság addig konzultált.

15. 2026 februárjában a Bizottság megerősítő határozatot adott ki. Megállapította, hogy 55 dokumentum tartozik a hozzáférés iránti kérelem szűkített hatálya alá, amely négy, stratégiai projekt státuszt megadó (vagy meg nem adó) bizottsági határozatból, valamint a 12 sikeres projektpályázathoz kapcsolódó 51 dokumentumból áll.

16. A Bizottság teljes körű hozzáférést biztosított a kritikus fontosságú nyersanyagokra vonatkozó projekteket stratégiai projektként kijelölő két határozatához [16], és kereskedelmi érdekeik védelme érdekében megtagadta azon projektgazdák nevének közzétételét, akiknek a projektpályázata sikertelen volt (a fennmaradó két határozatban szerepel).

17. Ami a hozzáférés iránti kérelem korlátozott hatálya alá tartozó tizenkét projektpályázatot illeti, a Bizottság fenntartotta azon álláspontját, hogy az érintett projektgazdák kereskedelmi érdekeinek védelme érdekében a vonatkozó dokumentumokhoz való hozzáférést teljes egészében meg kell tagadni, arra hivatkozva, hogy a hozzáférhetővé tétel megtagadásának általános vélelme alkalmazandó. Két projektet illetően azonban a Bizottság teljes körű hozzáférést biztosított egy, illetve részleges hozzáférést négy dokumentumhoz, kijelentve, hogy konzultált az érintett projektgazdákkal, mivel projektjeik már megkapták a felelős nemzeti hatóságok környezetvédelmi engedélyét.

18. A Bizottság már nem hivatkozott a döntéshozatali eljárásának védelmére vonatkozó kivételre, mivel ez az eljárás időközben lezárult.

19. A panaszos továbbra sem elégedett a biztosított hozzáféréssel. Az ombudsman vizsgálócsoportja ezért folytatta a dokumentumok vizsgálatát.

Előadott érvek

20. A 12 sikeres projektpályázattal kapcsolatos 51 dokumentumot illetően a Bizottság megerősítő határozatában azzal érvelt, hogy a dokumentumok érzékeny üzleti információkat tartalmaznak, például a projektgazdák üzleti terveit, módszertanát, szakértelmét, know-how-ját és innovatív megközelítését, valamint a szakértők bevonására vonatkozó információkat és egyéb érzékeny információkat arra vonatkozóan, hogy a projektgazdák hogyan kívánják végrehajtani projektjeiket, beleértve a projektjük környezeti és társadalmi hatásainak kezelésére irányuló intézkedésekre vonatkozó információkat is. Úgy ítélte meg, hogy ezek az információk jól illusztrálják a pályázat vonzerejét és megalapozottságát, és hogy a közzététel alááshatja a projektgazdák kereskedelmi érdekeinek védelmét, mivel a versenytársak felhasználhatják ezeket az információkat jövőbeli pályázataikban a még nyitott pályázati felhívásban. A Bizottság azt is állította, hogy a CRMA kiköti [17], hogy a végrehajtása során szerzett információkat „kizárólag az abban meghatározott célra” használják fel, azzal érvelve, hogy az 1049/2001/EK rendelet alkalmazása nem teheti érvénytelenné ezt a rendelkezést.

21. A fentiek fényében a Bizottság úgy ítélte meg, hogy analógia útján alkalmazandó az uniós bíróságok által az uniós közbeszerzés keretében benyújtott ajánlatok részét képező (jellemzően műszaki, gazdasági és pénzügyi ajánlatot tartalmazó) dokumentumok tekintetében elismert, a közzététel megtagadására vonatkozó általános vélelem [18].

22. A Bizottság konkrétan kijelentette, hogy ezen általános vélelem mögött az áll, hogy meg kell őrizni a torzulásmentes versenyt és a közbeszerzési eljárásokban részt vevő gazdasági szereplők jogos érdekeit, és hogy hasonló megfontolások alkalmazhatók a stratégiai projekt státusz iránti kérelmekre is. Azzal érvelt, hogy a CRMA egyik fő célja a projektgazdák közötti tisztességes verseny megszervezése, amely magában foglalja annak biztosítását, hogy a jövőbeli alkalmazások „saját érdemeik alapján nyerjenek, és ne mások által kidolgozott módszertanon alapuljanak”, valamint a belső piac működésének javítását. A közzététel aláásná ezeket a célkitűzéseket, mivel feltárná a projektgazdáknak a projektjük végrehajtására irányuló stratégiáját, beleértve a projektjük környezeti hatásának nyomon követésére, megelőzésére és minimalizálására, valamint a helyi közösségekkel való együttműködésre irányuló tervezett intézkedéseket is.

23. Ami a nyomós közérdek fennállását illeti, a Bizottság arra az álláspontra helyezkedett, hogy a környezeti információkhoz való hozzáféréshez fűződő érdek csak akkor helyettesítheti a kereskedelmi érdekek védelmének szükségességét, ha a dokumentumok a környezetbe történő tényleges vagy előrelátható kibocsátásokra vonatkozó információkat tartalmaznak. A Bizottság azonban úgy ítélte meg, hogy ez csak öt olyan dokumentum esetében áll fenn, amelyek ahhoz a két projekthez kapcsolódnak, amelyek a kérelmük benyújtásakor már környezetvédelmi engedélyt kaptak. A fennmaradó tíz projekt esetében a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a dokumentumokban szereplő esetleges környezeti információkat hipotetikusnak kell tekinteni, mivel ezeknek a projekteknek még alá kell vetniük magukat a vonatkozó nemzeti engedélyezési eljárásoknak, ami a környezeti hatások tervezett nyomon követésének, megelőzésének és enyhítésének megváltoztatásához vezethet. A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy e projektek tényleges vagy előre látható kibocsátásait csak ebben a későbbi szakaszban fogják meghatározni.

24. A szóban forgó projektek várható társadalmi hatása miatt az információhoz való hozzáféréshez fűződő közérdeket illetően a Bizottság azt állította, hogy „jobb helyzetben van annak értékeléséhez és értékeléséhez, hogy az előírt kritérium teljesül-e”. Azt is kijelentette, hogy a panaszos azon állítása, hogy nem konzultáltak a helyi közösségekkel, feltételezésen alapul, és azt semmilyen bizonyíték nem támasztja alá.

25. A fentiekre tekintettel a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy nem áll fenn nyomós közérdek a fennmaradó 46 dokumentumban szereplő környezeti információk, valamint a szóban forgó dokumentumok egyikében sem szereplő érdemi nyilvános szerepvállalással kapcsolatos információk közzétételéhez.

26. Végül a Bizottság kijelentette, hogy a kérelmekben a helyi közösségekkel való érdemi kapcsolatfelvétel érdekében előirányzott intézkedések még nem feltétlenül váltak ismertté a nyilvánosság számára, és hogy azok a projektgazdák is, akik nyilvánosságra hozták azt a tényt, hogy alkalmazásukat kérték, nem járultak hozzá az üzleti szempontból érzékeny információk nyilvánosságra hozatalához.

27. A stratégiai státuszt nem biztosító két határozatot illetően a Bizottság azzal érvelt, hogy a sikertelen projektgazdák közül néhányan újra pályáztak a (még mindig nyitott) pályázati felhívásban, és hogy megújított pályázataik értékelése még folyamatban van. Azzal érvelt, hogy a közzététel alááshatja hírnevüket, és a piaci versenytársak lejárató kampányaihoz vezethet, amelyek torzíthatják a versenyt, és ezáltal alááshatják saját és az EU kereskedelmi érdekeit.

28. A Bizottság megerősítő határozatával kapcsolatos észrevételeiben a panaszos vitatta a nyilvánosságra hozatal megtagadására vonatkozó általános vélelem alkalmazását. Azzal érvelt, hogy a stratégiai projektek kijelölésének folyamata nem versenyalapú, és a pályázati eljárásokkal ellentétben nem foglalja magában az ajánlatok összehasonlító vizsgálatát.

29. A panaszos hozzátette, hogy kérelmük benyújtásakor a projektgazdák általában már tettek bizonyos lépéseket a projektjük előmozdítása érdekében, például meghatározták az alapvető projekttervet és a lehetséges környezeti hatásokat.

30. A panaszos azt is megkérdőjelezte, hogy a projektgazdák lemásolhatják-e egymás pályázatát, tekintettel az egyes projektekkel kapcsolatos egyedi tényekre és azok egyedi elhelyezkedésére. A CRMA keretében teljesítendő kritériumok nagymértékben függnek az egyes projektek sajátos környezeti feltételeitől, társadalmi szerkezetétől és sajátos igényeitől, és minden intézkedést egyedileg kell kialakítani. A panaszos számára az e kritériumok teljesülésének bemutatására szolgáló módszer nem tekinthető „tudja, hogyan” módszernek.

31. Ezenkívül a panaszos azt állította, hogy a közzététel nem sértené a projektgazdák kereskedelmi érdekeit, mivel nem kér hozzáférést semmilyen üzleti tervhez vagy egyéb pénzügyi információhoz. Megjegyezte, hogy nem minden, egy vállalatra vonatkozó információ tekinthető érzékenynek, és azzal érvelt, hogy a bányászati projektek környezeti és társadalmi hatásaival kapcsolatos információk érzékenynek minősítése ellentétes lenne az uniós jog azon alapvető célkitűzéseivel, hogy biztosítsa az átláthatóságot és a nyilvánosság részvételét a bányászati projektek környezeti hatásaival kapcsolatban [19].

32. A panaszos továbbá azzal érvelt, hogy a dokumentumokban szereplő környezeti információk vagy már nyilvánosak, vagy a nemzeti engedélyezési eljárások keretében nyilvánossá válnak, mivel ugyanezeket az információkat minden környezeti hatásvizsgálatnak tartalmaznia kell.

33. A panaszos megismételte továbbá azon álláspontját, hogy a közzétételhez nyomós közérdek fűződik, mivel a dokumentumokban szereplő információkat „a környezetbe történő előrelátható kibocsátásokkal kapcsolatos információknak” kell tekinteni. Emellett a panaszos azt állította, hogy a közzétételhez nyomós közérdek fűződik, mivel a dokumentumok olyan projektekhez kapcsolódó döntéshozatali folyamatra vonatkoznak, amelyek jelentős hatást gyakorolnak a környezetre, valamint a helyi közösségek egészségére és jóllétére, és a CRMA nem irányozza elő a helyi közösségek formális bevonását ebbe a folyamatba. E közösségeknek tehát joguk van ahhoz, hogy tájékoztatást kapjanak a jogaik teljes körű védelmére vonatkozó állítás alátámasztására bemutatott bizonyítékokról.

34. Ami a stratégiai státuszt nem biztosító két bizottsági határozatot illeti, a panaszos azzal érvelt, hogy a Bizottság nem indokolta megfelelően, hogy a stratégiai projekt státusza megszerzésének elmulasztása hogyan sérthetné a projektgazdák kereskedelmi érdekeit.

Az ombudsman ajánláshoz vezető értékelése

35. Az uniós intézmények megtagadhatják az 1049/2001/EK rendelet alapján kért dokumentumhoz való nyilvános hozzáférést, ha észszerűen előrelátható és nem hipotetikus kockázata van annak, hogy a dokumentum közzététele sértené valamely természetes vagy jogi személy kereskedelmi érdekeit. Az uniós intézmények azonban nem hivatkozhatnak a kereskedelmi érdekek védelmének szükségességére pusztán azért, mert az információ egy vállalatra vagy annak üzleti kapcsolataira vonatkozik. A kivétel az üzleti szempontból érzékeny információk, például a vállalat üzleti stratégiájára vagy konkrét know-how-jára vonatkozó információk védelmét szolgálja.[20] Ennek megfelelően e kivételre való hivatkozáskor az uniós intézményeknek ki kell fejteniük, hogy a közzététel konkrétan és ténylegesen hogyan sérthetné a szóban forgó jogos üzleti érdekeket [21].

36. A jelen ügyben a Bizottság az érintett projektgazdák kereskedelmi érdekei védelmének szükségességére hivatkozott, arra hivatkozva, hogy a hozzáférhetővé tétel megtagadásának általános vélelme alkalmazható a projektpályázatok részét képező dokumentumokra. Ebben az esetben az érintett uniós intézménynek nem kell külön-külön megvizsgálnia a szóban forgó dokumentumokat, és nem kell kifejtenie, hogy azok tartalmának hozzáférhetővé tétele milyen konkrét kárt okozna. Ehelyett azt vélelmezhetik, hogy mivel a dokumentumok egy adott akta vagy dokumentumkategória részét képezik, teljes egészében bizalmasnak kell maradniuk.

A nyilvánosságra hozatal megtagadásának általános vélelméről

37. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy az az általános vélelem, amely szerint az ajánlattevők ajánlatainak a közbeszerzési eljárásokban való közzététele sértené az érintett ajánlattevőknek az uniós bíróságok által elismert kereskedelmi érdekeit, analógia útján alkalmazható a kritikus fontosságú nyersanyagokkal kapcsolatos projekteknek a CRMA szerinti „stratégiai projektként” való minősítésére vonatkozó dokumentumokra.

38. A Bizottság lényegében azt állította, hogy úgy tekinthető, hogy a stratégiai projekt státusz iránti kérelmek olyan érzékeny kereskedelmi információkat tartalmaznak, amelyeket a versenytársak felhasználhatnak saját projektpályázataik keretében, ezáltal torzítva a versenyt a későbbi eljárásokban, és aláásva a már kérelmet benyújtó projektgazdák jogos bizalmát.

39. A Bizottság álláspontja nem meggyőző. Mindenekelőtt a közbeszerzési eljárás más jellegű, mint az annak meghatározására irányuló eljárás, hogy egy kritikus fontosságú nyersanyagokkal kapcsolatos projekt megkapja-e a kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló jogszabály szerinti stratégiai projekt státuszt. A közbeszerzési eljárás olyan összehasonlító kiválasztási eljárás, amely arra kötelezi az érintett intézményt, hogy a legjobb ajánlat kiválasztása érdekében hasonlítsa össze a különböző ajánlattevők ugyanazon szolgáltatásra vonatkozó különböző kereskedelmi ajánlatait. Csak a nyertes ajánlattevőnek ítélnek oda szolgáltatási szerződést. A közbeszerzési eljárás tehát versenyjellegű.

40. Ezzel szemben a kritikus fontosságú nyersanyagokkal kapcsolatos projektek stratégiai projektként való kijelölésének folyamata nem ajánlatokon, költségeken vagy a piaci szereplők közötti versenyen, hanem közérdekű kritériumokon alapul. A stratégiai projekt státuszára irányuló kérelmek értékelésekor a Bizottságnak igazgatási mérlegelési jogkört gyakorolva meg kell határoznia, hogy az adott projekt megfelel-e a CRMA-ban meghatározott jogszabályi követelményeknek. Ha a Bizottság úgy ítéli meg, hogy egy projekt megfelel ezeknek a kritériumoknak, a projektet stratégiai projektként ismerik el. Ezt a döntést az egyéb projektpályázatok tartalmától függetlenül hozzák meg. Más szóval, elméletileg minden olyan projekt sikeres lehet, amely egy adott felhívásban stratégiai projekt státuszra pályázik.

41. Ezenkívül észszerűtlennek tűnik azt feltételezni, hogy a projektpályázatok (illetve azok releváns részei), mint a jelen ügyben szóban forgóak, mindvégig érzékeny üzleti információkat tartalmaznak. A dokumentumokat az érintett projektgazdák nyújtották be annak szemléltetésére, hogy projektjüket fenntartható módon hajtanák-e végre, és ha igen, hogyan, azaz hogyan előznék meg és minimalizálnák a környezetre és a társadalomra gyakorolt negatív hatásokat.

42. Ezek az információk rendszerint részét képezik annak a kötelező környezeti hatásvizsgálatnak (KHV), amelyet a projektgazdáknak a rájuk vonatkozó nemzeti szabályozási kerettel összhangban kell elvégezniük, és/vagy azoknak a környezeti és társadalmi hatásvizsgálatoknak, amelyeket a projektgazdák önkéntes alapon vagy a finanszírozási követelmények teljesítésével összefüggésben végezhetnek el. Az ilyen értékelések alapvető jellemzője jellemzően az, hogy azokat nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni. Emellett a kritikus fontosságú nyersanyagokkal kapcsolatos projektek méretére és jelentős hatására tekintettel a projektgazdák általában az érdekelt felek széles körével működnek együtt annak érdekében, hogy javítsák a projektjükkel kapcsolatos közmegítélést és támogatást szerezzenek, vagy azért, mert az alkalmazandó szabályok ezt előírják számukra. Ezzel összefüggésben nyilvánosságra kerülnek azok az információk, amelyeket a projektgazdáknak a CRMA keretében a Bizottság rendelkezésére kell bocsátaniuk annak igazolására, hogy a stratégiai projekt státuszának kérelmezésekor megfelelnek az érintett helyi közösségekkel való érdemi együttműködésre vonatkozó követelménynek.

43. A dokumentumok vizsgálata alapján az ombudsman nincs meggyőződve arról, hogy a szóban forgó pályázati űrlapok vonatkozó részei sok olyan információt tartalmaznak, amelyek tükröznék a projektgazdák sajátos szakértelmét és know-how-ját, vagy más okokból érzékenynek tekinthetők. Az abban foglalt információk nagy része inkább általános jellegű. A pályázati űrlapokon a projektgazdák leírják például, hogy mely nemzeti jogszabályok vonatkoznak a projektjükre, mely önkéntes keretekhez tartják magukat, és hol vannak folyamatban a projektjük végrehajtásához szükséges engedélyek beszerzése. Ami azokat a konkrét intézkedéseket illeti, amelyeket a projektgazdák a projektjük környezeti és társadalmi hatásainak enyhítése érdekében terveznek, a pályázati űrlapon szereplő információk gyakran nem túl részletesek, hanem olyan információk összefoglalását jelentik, amelyeket máshol már jogszerűen nyilvánosságra hoztak, például a projektgazdák vállalati jelentéstételi kötelezettségei, a projektek engedélyezési eljárása (többek között nyilvános meghallgatások révén), a projektgazdák proaktív átláthatósági intézkedései vagy a helyi közösségekkel való együttműködésük keretében.

44. A szóban forgó igazoló dokumentumokat illetően az ombudsman megjegyzi, hogy e dokumentumok (és/vagy azok összefoglalói vagy más nyelvi változatai) jelentős része már nyilvánosan hozzáférhető, többek között az adott projektgazda honlapján és/vagy az illetékes nemzeti hatóság honlapján.

45. Az ombudsman azt is megjegyzi, hogy a projektgazdák által a pályázataik megfogalmazásához és strukturálásához használt módszertant a Bizottság által rendelkezésre bocsátott útmutató [22], valamint maga a vonatkozó pályázati űrlap tartalmazza. Ennek megfelelően a pályázati űrlapokon szereplő információk jellege nagyon hasonló, és az igazoló dokumentumok is hasonló jellegűek. Ezen túlmenően, amennyiben KHV-kat vagy hasonló dokumentumokat nyújtottak be, azok szerkezete a nemzeti jogszabályokat és/vagy a nemzeti hatóságok iránymutatásait követi. Ezért nem valószínű, hogy közzétételük minden körülmények között tisztességtelen előnyhöz juttatná a többi projektgazdát egymás megközelítésének másolása tekintetében.

46. Ráadásul azok a projektpályázatok, amelyeket a Bizottság a felhívás egy adott fordulójával kapcsolatban vizsgál felül, nem ugyanazokra vagy akár hasonló projektekre vonatkoznak. A kritikus fontosságú nyersanyagokkal kapcsolatos projektek inkább földrajzi elhelyezkedésük, a kitermelendő vagy feldolgozandó nyersanyagok, a rájuk vonatkozó nemzeti szabályozási keret, az esetlegesen érintett környezeti tényezők és az érintett helyi közösség szükségletei miatt egyediek. Ennek megfelelően az egyes projektek hatása és a legjobban kezelhető módja is egyedülálló.

47. Végül meg kell jegyezni, hogy a Bizottság maga is nyilvánosságra hozott néhány, a projektpályázatokban szereplő információt, nevezetesen a civil társadalmi szervezetek konzorciuma által a megerősítő határozat elfogadása előtt benyújtott „belső felülvizsgálat iránti kérelemre”[23] adott válaszában [24].

48. Mindezek fényében az ombudsman úgy véli, hogy ésszerűtlen volt a Bizottság részéről azt feltételezni, hogy a projektpályázatok részét képező dokumentumok egészükben érzékeny információkat tartalmaznak, és így a közzététel megtagadásának általános vélelmét lehet rájuk alkalmazni. Ezért a Bizottságnak a széles körű részleges hozzáférés biztosítása érdekében egyedileg kellett volna értékelnie a projektpályázatokat.

A nyomós közérdek fennállásáról

49. Amennyiben egy uniós intézmény megállapítja, hogy a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés biztosítása ésszerűen sértené a kereskedelmi érdekek védelmét, meg kell tagadnia a hozzáférést, kivéve, ha a közzétételhez nyomós közérdek fűződik [25].

50. E tekintetben a panaszos az aarhusi rendeletre [26] hivatkozva azzal érvelt, hogy a dokumentumok valószínűleg környezeti információkat tartalmaznak, beleértve „a környezetbe történő kibocsátással kapcsolatos információkat”[27], és hogy ezeket az információkat kereskedelmi érzékenységüktől függetlenül közzé kell tenni.

51. Az aarhusi rendelet célja annak biztosítása, hogy a „környezeti információkat” fokozatosan hozzáférhetővé tegyék és terjesszék a nyilvánosság számára.[28] Az ezen információkhoz való hozzáférés célja a nyilvánosság részvételének előmozdítása a kapcsolódó döntéshozatali folyamatban, ezáltal növelve az elszámoltathatóságot, és hozzájárulva a nyilvánosság tudatosságához és a meghozott döntések támogatásához. A „környezeti információkhoz” való hozzáféréshez fűződő közérdek tehát fennáll, és az uniós intézményeknek ezt figyelembe kell venniük a nyilvános hozzáférés iránti kérelmek elbírálásakor [29].

52. A „környezeti információkhoz” való hozzáféréshez fűződő közérdek azonban nem előzi meg automatikusan a kért dokumentumok hozzáférhetővé tételének megtagadásával védendő érdeket. Ehelyett azt a dokumentumok és összefüggéseik egyedi vizsgálata alapján kell értékelni.[30] Ez más, ha a „környezeti információk” egy konkrét fajtájáról van szó, azaz olyan információkról, amelyek „a környezetbe történő kibocsátásra vonatkoznak ”. Az ilyen konkrét környezeti információk esetében a kereskedelmi érdekek védelme tekintetében vélelmezni kell a nyomós közérdek fennállását [31].

53. A „környezetbe történő kibocsátásokkal kapcsolatos információk” fogalma nem korlátozódik a „tényleges kibocsátásokkal” kapcsolatos információkra. Tartalmaz továbbá olyan információkat, amelyek lehetővé teszik a nyilvánosság számára annak megismerését, hogy „mi kerül várhatóan a környezetbe (...)”[32], valamint az e kibocsátások hatásaira vonatkozó információkat [33].

54. A jelen ügyben a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a projektpályázatok részét képező dokumentumok kettő kivételével valamennyi érintett projektre vonatkoztak, és nem tartalmaznak olyan információkat, amelyek észszerűen „a környezetbe történő kibocsátással kapcsolatos információknak” tekinthetők, mivel az e projektekre vonatkozó környezetvédelmi engedélyek még folyamatban voltak a CRMA szerinti kérelmük időpontjában. Ezért a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a projektpályázatokban esetlegesen szereplő, a környezetbe történő kibocsátásokra vonatkozó információkat pusztán hipotetikusnak, nem pedig ténylegesnek vagy előre láthatónak kell tekinteni.

55. Az ombudsman véleménye szerint ez az álláspont nem meggyőző.

56. A CRMA értelmében a Bizottságnak nem kell átfogó értékelést végeznie a stratégiai projekt státuszt kérelmező projekt környezeti hatásáról. Sokkal inkább az illetékes nemzeti hatóságok feladata, hogy teljes körű és részletes környezeti vizsgálatot végezzenek, amikor a projektek a szükséges környezetvédelmi engedélyért folyamodnak. Annak ellenőrzése érdekében azonban, hogy egy kritikus fontosságú nyersanyagokra vonatkozó projektet fenntartható módon hajtanak-e végre, a Bizottságnak „figyelembe kell vennie annak átfogó értékelését, hogy a projekt megfelel-e a vonatkozó uniós vagy nemzeti jognak, valamint a vonatkozó kiegészítő bizonyítékokat, figyelembe véve a projekt helyszínét”.[34] Ez azt jelenti, hogy a projektgazdáknak kiterjedt környezeti információkat kell a Bizottság rendelkezésére bocsátaniuk annak érdekében, hogy az értékelhesse, hogy projektjük környezeti hatásait megfelelően nyomon követik-e, megelőzik-e és minimalizálják-e.

57. Amint azt az ellenőrzés kimutatta, a projektpályázatok részét képező dokumentumok valóban tartalmaznak az aarhusi rendelet értelmében „környezeti információnak” minősülő részletes információkat, beleértve a projektek múltbeli és várható jövőbeli kibocsátásaira, valamint e kibocsátások környezetre gyakorolt hatására vonatkozó információkat. Úgy tűnik, hogy ezek az információk független szakértők értékelésén, laboratóriumi vizsgálatokon és/vagy a projektgazdáknak az azonos vagy hasonló helyszíneken folytatott bányászati tevékenységekkel kapcsolatos tapasztalatain alapulnak. Ezen túlmenően ezeket az információkat a hatóságokhoz is benyújtották annak szemléltetése érdekében, hogy a projektek megfelelnek a stratégiai projekt státuszára és/vagy a környezetvédelmi engedély megadására vonatkozó jogszabályi követelményeknek.

58. Amint fentebb megjegyeztük, a „környezetbe történő kibocsátásokkal kapcsolatos információk” fogalma magában foglalja a „környezetbe történő előrelátható kibocsátásokkal kapcsolatos információkat” .[35] Az ombudsman értelmezése szerint a kibocsátásokkal kapcsolatos információk akkor tekintendők előreláthatónak, ha ezek az információk objektív adatok konkrét értékelésén alapulnak. Ezzel szemben a kibocsátásokra vonatkozó információk tisztán hipotetikusnak tekintendők, ha ezek az információk nem objektív adatok konkrét értékelésén, hanem feltételezésen alapulnak.

59. A vonatkozó dokumentumok vizsgálata alapján az ombudsman úgy véli, hogy az azokban szereplő, a projektek becsült jövőbeli kibocsátásaira vonatkozó információk objektív adatok konkrét értékelésén alapulnak, és így ezek a kibocsátások valószínűleg a tervezett munkálatok jellege és nagyságrendje alapján következnek be. Bár nem lehetetlen, hogy egy projekt tervezése még mindig kissé megváltozik (vagy hogy egy projektet végül nem hajtanak végre), a CRMA keretében a Bizottsághoz benyújtott, kibocsátásokra vonatkozó információkat ezért legalább „előreláthatónak” kell tekinteni, és így az aarhusi uniós rendeletben szereplő „a környezetbe történő kibocsátásokra vonatkozó információk” fogalma alá kell tartozniuk. A Bizottság ugyanis ezt fogadta el az érintett projektek fenntarthatóságára vonatkozó értékelésének alapjaként.

60. Ezenkívül egyértelmű, hogy a szóban forgó kritikus fontosságú nyersanyagokra vonatkozó projektek jelentős hatással lesznek a környezetre és az emberek életére azon országok kiterjedt területein, ahol találhatók. Ezért ha a Bizottság stratégiai projektként ismer el egy kritikus fontosságú nyersanyagokkal kapcsolatos projektet, képesnek kell lennie arra, hogy elmagyarázza a nyilvánosságnak, miért vélte úgy, hogy a projekt környezeti hatásait megfelelően nyomon követik és kezelik.

61. Egy esetben különösen sürgetőnek tűnik, hogy a nyilvánosság ellenőrizhesse a Bizottság azon döntését, hogy egy projektet stratégiai projektnek minősít, és felelősségre vonhassa a Bizottságot. Ebben az érintett kritikus fontosságú nyersanyagokra vonatkozó projekt korábban környezetvédelmi engedélyt kapott, de az engedélyt a nemzeti bíróságok visszavonták, mielőtt a projekt stratégiai státusz iránti kérelmét a CRMA alapján benyújtották volna. A visszavonás oka többek között a megfelelő környezeti hatásvizsgálat hiánya, a független szakértők bevonásának hiánya és a helyi közösséggel való együttműködés hiánya volt. Enélkül az engedély nélkül a projekt nem valósítható meg. Ennek ellenére a Bizottság úgy határozott, hogy a projektet stratégiai projektként ismeri el, ami azt jelenti, hogy a projektgazda most kiváltságos bánásmódot várhat el a hatóságoktól, és könnyebben hozzáférhet a közfinanszírozáshoz. Amint azt ez a példa is mutatja, erős a közvélemény érdeklődése annak megértése iránt, hogy a Bizottság milyen információkra alapozta a szóban forgó projektek stratégiai projektként való kijelölésére és ezen információk ellenőrzésére vonatkozó határozatait.

62. Úgy tűnik továbbá, hogy a Bizottság megerősítő határozatának elfogadásakor több mint két projekt (vagy azok részei) már kapott környezetvédelmi engedélyt vagy „pozitív környezeti hatásvizsgálati nyilatkozatot” az illetékes nemzeti vagy helyi hatóságoktól. Nem világos, hogy a Bizottság ezt miért nem vette figyelembe a panaszos megerősítő kérelmére adott válaszában.

A sikertelen projekteket felsoroló két határozathoz való részleges hozzáférésről

63. A Bizottság közzétette két határozatát, amelyekben az EU-n belüli és kívüli kritikus fontosságú nyersanyagokkal kapcsolatos projekteket a CRMA keretében stratégiai projektként ismerte el.[36] A Bizottság azonban nem tette közzé a sikertelen projekteket felsoroló határozatait. A panaszos kérésére a Bizottság részleges hozzáférést biztosított ezekhez a határozatokhoz, kitakarta az érintett projektgazdák nevét és elérhetőségét. Ennek során a Bizottság azzal érvelt, hogy a közzététel sértené a projektgazdák kereskedelmi érdekeit és jó hírnevét, és azt a versenytársak felhasználhatnák velük szemben. A Bizottság azt is megjegyezte, hogy egyes projektgazdák a pályázati felhívás második fordulójában újra pályáztak, és pályázatuk vizsgálata folyamatban van.

64. A CRMA szerint a Bizottságnak közzé kell tennie a CRMA szerinti stratégiai projekt státuszt megadó határozatokat.[37] Ezzel szemben a sikertelen pályázatok esetében nem áll fenn ilyen kötelezettség.

65. Az ombudsman úgy véli, hogy az érintett projektgazdák kilétére vonatkozó információkhoz való hozzáférés megtagadása általában véve ésszerűnek tűnik. Bár egyes projektgazdák nyíltan kommunikáltak arról, hogy sikertelenül próbálták megszerezni a stratégiai projekt státuszt, ez nem jelenti azt, hogy nincs kockázat. Az ombudsman azt sem tudta megállapítani, hogy nyomós közérdek fűződik-e ezen információk közzétételéhez. A hozzáférés Bizottság általi megtagadása e tekintetben tehát indokoltnak tűnik.

A két projekthez kapcsolódó öt dokumentum egyes részeihez biztosított (részleges) hozzáférésről

66. A szóban forgó projektek közül kettőt illetően a Bizottság előadta, hogy mivel azok már a stratégiai projekt státusz iránti kérelmük benyújtása előtt megszerezték a környezetvédelmi engedélyt, az e projektekhez kapcsolódó, a kérelmükben leírt környezetbe történő kibocsátások „előreláthatónak” tekinthetők. Más szóval a Bizottság elismerte, hogy az ezen információkhoz való hozzáféréshez nyomós közérdek fűződik.

67. Ennek fényében a Bizottság elvégezte az öt dokumentum azon részeinek egyedi értékelését, amelyek e projektek környezeti hatásával kapcsolatos információkat tartalmaznak, és konzultált a két érintett projektgazdával. Ennek alapján a Bizottság úgy határozott, hogy részben vagy egészben nyilvános hozzáférést biztosít ezekhez a dokumentumokhoz.  

68. Egy projekt (Talga) esetében a Bizottság közzétette a projekt környezeti hatásával kapcsolatos három dokumentum valamennyi releváns részét. Bár a Bizottság korlátozott mértékben kitakarta a projekt végrehajtásának a pályázati űrlapon feltüntetett ütemtervét, ez az információ vitathatatlanul kívül esik a hozzáférési kérelem hatályán.

69. A második projektet (Aguablanca) illetően a Bizottság egy (már nyilvánosan hozzáférhető) dokumentumot tett közzé teljes egészében, és részleges hozzáférést biztosított a pályázati űrlap vonatkozó részeihez [38]. Ennek során a Bizottság hivatkozott az érintett projektgazdával folytatott konzultációra, aki kifogásolta a közzétételt, azzal érvelve, hogy bizonyos elemek összefoglalásának, átszervezésének és tömörített formában történő összekapcsolásának módja lehetővé tenné a szelektív értelmezést vagy az összesített információknak az eredeti szabályozási környezeten kívüli felhasználását, ezáltal aláásva a projektgazda kereskedelmi érdekeit. A Bizottság nem fejtette ki, hogy miért tartotta ezeket az érveket ésszerűnek.

70. Az ellenőrzés alapján nem egyértelmű, hogy a második projekttel kapcsolatos szerkesztett információkat miért kell érzékenynek tekinteni. Különösen úgy tűnik, hogy ugyanezek az információk szerepelnek a teljes egészében közzétett és a nemzeti környezetvédelmi engedélyezési eljárás keretében közzétett dokumentumban is. Bár az információ kivonatokból áll, és így nem pontosan ugyanúgy reprodukálható, nem sok szerkesztésen ment keresztül. Ezért nem világos, hogy a Bizottság miért vélte úgy, hogy a projektgazda kereskedelmi érdekeit érintő kockázatoknak elsőbbséget kell élvezniük a nyilvánosság környezetvédelmi döntéshozatalban való érdemi részvételének szükségességével szemben.

71. A dokumentumok azon részeit illetően, amelyek a projektek társadalmi hatására vonatkoznak, és amelyeket a Bizottság nem értékelt egyedileg, az ombudsman megjegyzi, hogy ezek nem tűnnek érzékenynek. Konkrétabban, a leírt intézkedések egy részét már a kérelem benyújtásakor végrehajtották, amint azt a Bizottság is jelezte, ami azt jelenti, hogy azokat az érintett helyi közösségek már ismerték. Más részeket a hatóságok már jogszerűen hozzáférhetővé tettek, akár a nemzeti engedélyezési eljárások, akár a projektek finanszírozása keretében. Ez ismét azt mutatja, hogy az általános vélelem alkalmazása a kérelemnyomtatványok e részével kapcsolatban észszerűtlennek tűnik, és hogy a Bizottságnak egyedi értékelést kellett volna végeznie.

72. A fentiek fényében az ombudsman megállapítja, hogy hivatali visszásságnak minősült, hogy a Bizottság megtagadta az összes szóban forgó dokumentumhoz való széles körű nyilvános hozzáférést. Ezért az alábbiakban ennek megfelelő ajánlást tesz.

Ajánlás

E panasz vizsgálata alapján az ombudsman a következő ajánlást teszi a Bizottságnak:

Az Európai Bizottságnak a széles körű nyilvános hozzáférés biztosítása érdekében újra kell gondolnia a nyilvános hozzáférés iránti kérelemmel kapcsolatos álláspontját. Szükség esetén a Bizottságnak konzultálnia kell az érintett projektgazdákkal.

A Bizottság és a panaszos tájékoztatást kap erről az ajánlásról. Az európai ombudsman alapokmánya 4. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Bizottság 2026. október 15-ig részletes véleményt küld.

 

Teresa Anjinho

Európai ombudsman

Strasbourg, 2026. július 15.

 

[1] Elérhető a következő internetcímen: http://data.europa.eu/eli/reg/2021/1163/oj.

[2] (EU) 2024/1252 rendelet (2024. április 11.) a kritikus fontosságú nyersanyagokkal való biztonságos és fenntartható ellátást biztosító keret létrehozásáról: http://data.europa.eu/eli/reg/2024/1252/oj.

[3] Lásd különösen a 2024/1252 rendelet 6. cikkének (1) bekezdését, 7. és 10. cikkét.

[4] Elérhető a következő internetcímen: https://single-market-economy.ec.europa.eu/calls-expression-interest/call-applications-strategic-projects-under-critical-raw-materials-act_en.

[5] A stratégiai projektként megjelölt összes uniós projektet felsoroló bizottsági határozat a következő internetcímen érhető el: https://webgate.ec.europa.eu/circabc-ewpp/d/d/workspace/SpacesStore/1958718b-21e9-40f4-9c9f-42a58dc4c5a3/letöltés.

[6] A stratégiai projektként megjelölt, Unión kívüli összes projektet felsoroló bizottsági határozat a következő internetcímen érhető el: https://single-market-economy.ec.europa.eu/document/download/808502c2-21c7-4ca8-855f-ff0b528f91c4_en?filename=C_2025_3491_1_EN_ACT_part1_v4.pdf.

[7] Az (EU) 2024/1252 rendelet 6. cikkének (1) bekezdésével összhangban.

[8] Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001/EK rendelet értelmében: http://data.europa.eu/eli/reg/2001/1049/oj.

[9] Az 1049/2001/EK rendelet 4. cikke (3) bekezdésének első albekezdésével összhangban.

[10] Az 1049/2001/EK rendelet 4. cikke (2) bekezdésének első francia bekezdésével összhangban.

[11] A környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Aarhusi Egyezmény rendelkezéseinek a közösségi intézményekre és szervekre való alkalmazásáról szóló 1367/2006/EK rendelet (a továbbiakban: Aarhusi Rendelet) 6. cikkének (1) bekezdése értelmében: http://data.europa.eu/eli/reg/2006/1367/oj.

[12] Az 1049/2001/EK rendelet 8. cikkének (3) bekezdésével összhangban.

[13] OI/2/2022/OAM sz. stratégiai vizsgálat a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés iránti kérelmek Európai Bizottság általi elbírálásának idejéről: https://www.ombudsman.europa.eu/en/case/en/60766.

[14] A fenti OI/2/2022/OAM stratégiai vizsgálat határozata: https://www.ombudsman.europa.eu/en/decision/en/175321.

[15] Az 1049/2001/EK rendelet 6. cikkének (3) bekezdésével összhangban.

[16] Lásd a fenti 5. és 6. lábjegyzetet.

[17] A CRMA 46. cikke.

[18] A Bizottság egyéb ítélkezési gyakorlat mellett a Törvényszék T-339/10. és T-532/10. sz., Cosepuri kontra EFSA ügyben 2013. január 29-én hozott ítéletének 101. pontjára hivatkozott: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=CELEX:62010TJ0339 és a Bíróság C-450/06. sz., Varec SA kontra Belgian State ügyben 2008. február 14-én hozott ítéletének 34. és 35. pontja: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=CELEX:62006CJ0450.

[19] A panaszos példaként az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló 2011/92/EU irányelv 6. cikkére hivatkozott: http://data.europa.eu/eli/dir/2011/92/oj.

[20] Lásd például a Törvényszék T-718/15. sz., PTC kontra EMA ügyben 2018. február 7-én hozott ítéletét: https://curia.europa.eu/juris/document/document.jsf?text=&docid=199044&pageIndex=0&doclang=EN&mode=lst&dir=&occ=first&part=1&cid=13039858.

[21] Lásd például a Bíróság 2018. szeptember 4-i ClientEarth kontra Bizottság ítéletét, C‑57/16 P, 51. pont: https://curia.europa.eu/juris/document/document.jsf?text=&docid=205322&pageIndex=0&doclang=EN&mode=lst&dir=&occ=first&part=1&cid=19039430.

[22] A pályázati útmutató legfrissebb változata a következő címen érhető el: https://single-market-economy.ec.europa.eu/sectors/raw-materials/areas-specific-interest/critical-raw-materials/strategic-projects-under-crma/guide-applicants_en.

[23] Az aarhusi rendelet 10. cikkével összhangban.

[24] Lásd a Bizottság 2025. december 2-i válaszához csatolt részletes értékelést: https://circabc.europa.eu/ui/group/3b48eff1-b955-423f-9086-0d85ad1c5879/library/74edffdc-0eb5-4658-bb6c-a5674127feb1/details.

[25] Az 1049/2001/EK rendelet 4. cikkének (2) bekezdésével összhangban.

[26] Az 1367/2006/EK rendelet, lásd a fenti 11. lábjegyzetet.

[27] Az aarhusi rendelet 2. cikke (1) bekezdésének d) pontja.

[28] Az aarhusi rendelet 1. cikkének (1) bekezdése.

[29] Lásd még az ombudsman 1132/2022/OAM és 1374/2022/OAM ügyekben hozott határozatának (https://www.ombudsman.europa.eu/en/decision/en/168684) 34. pontját.

[30] Lásd még az ombudsman 1132/2022/OAM és 1374/2022/OAM ügyben hozott határozatának 35. pontját.

[31] Az aarhusi rendelet 6. cikkének (1) bekezdésével összhangban.

[32] A Törvényszék T-643/13. sz., Rogesa Roheisengesellschaft Saar mbH kontra Bizottság ügyben 2018. július 11-én hozott ítélete: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=CELEX:62013TJ0643.

[33] Lásd például a Törvényszék T-104/23. sz., PAN Europe kontra Bizottság ügyben 2024. november 13-án hozott ítéletének 66. pontját: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=CELEX:62023TJ0104.

[34] A CRMA III. melléklete 5. pontjának megfelelően.

[35] Lásd még a Bíróság C-673/13. P. sz., Európai Bizottság kontra Stichting Greenpeace Nederland és Pesticide Action Network Europe (PAN Europe) ügyben 2016. november 23-án hozott ítéletének 74. pontját: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=CELEX%3A62013CJ0673.

[36] Lásd a fenti 5. és 6. lábjegyzetet.

[37] A CRMA (14) és (16) preambulumbekezdésével összhangban.

[38] A megerősítő határozatban „5. dokumentumként” hivatkoznak rá.

Mit gondol erről a gépi fordításról? Ossza meg velünk véleményét!