FOR PREVIEWING & TESTING PURPOSES ONLY.
This notification will disappear once the page will be published.
This link is available for less than 30 minutes.
  • Könnyen olvasható
  • Szöveg mérete

Önnek panasza van egy uniós intézménnyel vagy szervvel szemben?

Jelenlegi nyelv: 
  • Magyar
Forrásnyelv: 
Nyelvek: 
Ezt az oldalt gépi fordítással fordították le.
A gépi fordításokban előfordulhatnak az egyértelműséget és a pontosságot potenciálisan csökkentő hibák; az ombudsman nem vállal felelősséget az esetleges eltérésekért. A legmegbízhatóbb és jogilag korrekt tájékoztatásért olvassa el a fenti linken található, angol nyelvű forrásverziót.
Bővebb információért tekintse meg nyelvi és fordítási politikánkat.

Ajánlás a Bizottság elnöke és egy gyógyszeripari vállalat vezérigazgatója között egy Covid19-oltóanyag beszerzéséről váltott szöveges üzenetekhez való nyilvános hozzáférés Európai Bizottság általi megtagadásáról (1316/2021/MIG. sz. ügy)

A panaszos nyilvános hozzáférést kért az Európai Bizottságtól a Bizottság elnöke és egy gyógyszeripari vállalat vezérigazgatója között a COVID‑19 oltóanyagok beszerzéséről folytatott megbeszélésekre vonatkozó szöveges üzenetekhez és egyéb dokumentumokhoz. A Bizottság kijelentette, hogy nem tud hozzáférést biztosítani egyetlen szöveges üzenethez sem, mivel az ilyen üzenetekről nem vezetett nyilvántartást.

Az ombudsman vizsgálatával összefüggésben kiderült, hogy a Bizottság úgy véli, hogy a szöveges üzenetek általában nem tartoznak a dokumentumok rögzítésére vonatkozó belső kritériumai alá, mivel tartalmuk állítólag „rövid életű”. A kérelem elbírálása során arra kérte a Bizottság elnökének személyes irodáját (kabinetjét), hogy csak azokat a dokumentumokat azonosítsa, amelyek megfelelnek a nyilvántartási kritériumainak. Mint ilyen, a Bizottság elnökének személyes irodája nem kísérelt meg semmilyen szöveges üzenetet azonosítani, ezért a Bizottság nem értékelte, hogy az ilyen szöveges üzeneteket közzé kell-e tenni.

Az ombudsman úgy véli, hogy ez hivatali visszásságnak minősül. Ennek kezelése érdekében azt az ajánlást tette, hogy a Bizottság kérje fel a Bizottság elnökének személyes irodáját, hogy ismét keressen releváns szöveges üzeneteket, egyértelművé téve, hogy a keresés nem korlátozódhat a nyilvántartásba vett dokumentumokra vagy a nyilvántartási kritériumoknak megfelelő dokumentumokra. Amennyiben ezt követően szöveges üzeneteket azonosítanak, a Bizottságnak az 1049/2001/EK rendelettel összhangban értékelnie kell, hogy a panaszos számára biztosítható-e az azokhoz való nyilvános hozzáférés.

Készült az európai ombudsman alapokmánya 4. cikkének (1) bekezdésével összhangban [1]

A panasz előzményei

1. 2021 áprilisában a New York Times közzétett egy cikket [2], amelyben arról számolt be, hogy a Bizottság elnöke és egy gyógyszeripari vállalat vezérigazgatója szövegeket és felhívásokat váltott a Covid19-oltóanyagok beszerzésével kapcsolatban, és hogy „ez a személyes diplomácia nagy szerepet játszott egy olyan, az adott héten véglegesítendő megállapodásban, amelyben az [EU] 1,8 milliárd adagot fog lezárni (...)”.

2. 2021. május 4-én a panaszos újságíró nyilvános hozzáférést [3] kért a Bizottságtól a New York Times cikkében említett „[a Bizottság elnöke] és [a vezérigazgató] közötti információcserével kapcsolatos ext üzenetekhez és egyéb dokumentumokhoz”.

3. A Bizottság három olyan dokumentumot azonosított, amelyek a panaszos kérelmének hatálya alá tartoznak: egy e-mailt, egy levelet és egy sajtóközleményt. A panaszos számára széles körű hozzáférést biztosított ezekhez a dokumentumokhoz, és csak korlátozott személyes adatokat szerkesztett.

4. 2021. május 28-án a panaszos felkérte a Bizottságot, hogy vizsgálja felül határozatát („megerősítő kérelem” benyújtásával). A panaszos különösen azt vitatta, hogy a Bizottság nem azonosított szöveges üzeneteket.

5. 2021 júliusában a Bizottság megerősítő határozatot adott ki. Azt állította, hogy ismételten alapos keresést végzett, és megerősítette, hogy nem rendelkezik olyan további dokumentumokkal, amelyek megfelelnének a panaszos hozzáférési kérelmének.

6. Mivel a panaszos elégedetlen volt a Bizottság válaszával, az ombudsmanhoz fordult.

A vizsgálat

7. Az ombudsman 2021 szeptemberében vizsgálatot indított a panaszos azon aggályával kapcsolatban, hogy a Bizottság nem azonosította és nem hozta nyilvánosságra azokat a szöveges üzeneteket, amelyekhez hozzáférést kér.

8. A vizsgálat során az ombudsman vizsgálócsoportja találkozott a Bizottság képviselőivel, hogy további információkat szerezzen az ügyről. Ezt követően a vizsgálócsoport elkészítette az ülésről készült jelentést (elérhető alább)[4], amelyet megosztottak a panaszossal, aki ezt követően megtette észrevételeit. Az ombudsman vizsgálócsoportja áttekintette azokat a dokumentumokat is, amelyek részletezték, hogy a Bizottság hogyan kezelte a nyilvános hozzáférés iránti kérelmet.

Előadott érvek

9. A panaszos lényegében azt mondta, hogy a szöveges üzeneteket a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésre vonatkozó uniós szabályok értelmében dokumentumoknak kell tekinteni. A panaszos megjegyezte, hogy a Bizottság nem közölte, hogy a szóban forgó szöveges üzenetek léteznek-e vagy sem. A New York Times cikke alapján valószínűnek tartotta, hogy a szóban forgó információcserékre valóban sor került. Ezért azzal érvelt, hogy a Bizottság nem azonosította a hozzáférés iránti kérelmének hatálya alá tartozó valamennyi dokumentumot.

10. Válaszában a Bizottság kifejtette, hogy a nyilvános hozzáférés joga csak az intézmény birtokában lévő meglévő dokumentumokra vonatkozik. A Bizottság azt is kijelentette, hogy „nem köteles megőrizni minden egyes dokumentumot”. A Bizottság hivatkozott az iratkezelésről szóló határozatára, amely kimondja, hogy „[a] dokumentumokat nyilvántartásba kell venni, ha azok olyan fontos információkat tartalmaznak, amelyek nem rövid életűek, vagy ha a Bizottság vagy annak valamely szervezeti egysége fellépését vagy nyomon követését vonhatják maguk után”. A Bizottság arra az álláspontra helyezkedett, hogy „[a] szöveges üzenet vagy más típusú azonnali üzenet természeténél fogva rövid életű dokumentum, amely elvileg nem tartalmaz fontos információkat a Bizottság politikáival, tevékenységeivel és döntéseivel kapcsolatos kérdésekről, és ezért általában nem minősül a nyilvántartásba vételi kritériumoknak megfelelő dokumentumnak. E tekintetben a Bizottság nyilvántartási politikája elvben kizárná az azonnali üzenetküldést.”

11. Az ombudsman vizsgálócsoportjával folytatott találkozó során a Bizottság kijelentette, hogy a mai napig nem rögzített szöveges üzeneteket a dokumentumkezelő rendszerében. Ez logikus, mivel a szövegek általában rövid életűek, és azokat nem használják fel a Bizottság hivatalos döntéshozatalában, és nem kötelezik az intézményt.

12. A Bizottság azt is jelezte, hogy a panaszos kérelmével foglalkozó munkatársai konzultáltak az elnök személyes irodájával (kabinetjével), amely megerősítette, hogy nem léteznek olyan további dokumentumok, amelyek megfelelnek a Bizottság belső nyilvántartási kritériumainak.

13. Az ülésről készült jelentéssel kapcsolatos észrevételeiben a panaszos megjegyezte, hogy még mindig nem világos, hogy vannak-e releváns szöveges üzenetek, hogy ezeket a szöveges üzeneteket törölték-e vagy soha nem léteztek.

Az ombudsman ajánláshoz vezető értékelése

14.  Az ombudsman számára egyértelmű, hogy a szöveges üzenetek a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésről szóló uniós jogszabály (1049/2001/EK rendelet)[5] hatálya alá tartoznak. A rendelet szerint a dokumentum: „az adathordozótól (papír, elektronikus forma vagy hang-, kép- vagy audiovizuális felvétel) függetlenül az intézmény felelősségi körébe tartozó politikákkal, tevékenységekkel és döntésekkel kapcsolatos bármely tartalom” [6].

15. Ugyanilyen egyértelmű, hogy az 1049/2001/EK rendelet az uniós intézmények birtokában lévő valamennyi dokumentumra alkalmazandó, azaz „az intézmények által készített vagy kapott és a birtokukban lévő dokumentumokra az Európai Unió valamennyi tevékenységi területén” [7].

16. Ez a megfogalmazás egyértelművé teszi, hogy a dokumentum meghatározó eleme nem annak adathordozója. Az sem releváns, hogy a dokumentumot nyilvántartásba vették-e az intézmény dokumentumkezelő rendszerében. A lényeg a dokumentum tartalma, valamint az, hogy a dokumentum kapcsolódik-e az intézmény felelősségi körébe tartozó „politikákhoz, tevékenységekhez és döntésekhez”. Ami a tartalom meglétét illeti, az uniós bíróságok megállapították, hogy az 1049/2001/EK rendelet alkalmazásában a dokumentum fogalommeghatározása alapvetően olyan tartalomon alapul, amely „előállítását követően elmenthető, másolható vagy megtekinthető”.[8] A szöveges üzenetek tehát dokumentumoknak minősülnek, és a nyilvánosság kérheti az azokhoz való hozzáférést, ha azok az intézmény munkájára vonatkoznak, és ha az intézmény birtokában vannak [9].

17. Az, hogy a szöveges üzeneteket ezt követően rögzítik-e az érintett intézmény dokumentumkezelő rendszerében, jogilag nem releváns a „dokumentum” 1049/2001 rendelet szerinti meghatározása szempontjából. Egy dokumentum nyilvántartásba vétele egy dokumentum létezésének következménye, nem pedig a létezésének előfeltétele.

18. A szöveges üzenetek nyilvántartásba vételének kérdése fontos kérdés, amellyel az ombudsman a folyamatban lévő stratégiai kezdeményezésében (SI/4/2021/MIG) foglalkozik azzal kapcsolatban, hogy az uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek hogyan rögzítik a személyzet tagjai által szakmai minőségükben küldött/kapott szöveges és azonnali üzeneteket.[10] Az információknak az intézmény dokumentumkezelő rendszerében történő rögzítése nagyban megkönnyíti a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférést azáltal, hogy megkönnyíti az intézmények számára a dokumentumok keresését és azonosítását. Az uniós ítélkezési gyakorlat elismerte, hogy az uniós intézmények kötelesek elkészíteni és megőrizni a tevékenységeikre vonatkozó dokumentációt, és ezt a lehető legnagyobb mértékben, nem önkényes és kiszámítható módon kell megtenniük [11].

19. Ez az ügy azonban nem arról szól, hogy a szóban forgó szöveges üzeneteket rögzíteni kellett volna-e, vagy rögzítették-e. Sokkal inkább arról van szó, hogy amennyiben az üzenetek a Bizottság munkájára vonatkoznak, és a Bizottság birtokában vannak, a Bizottságnak nyilvános hozzáférést kellett volna-e biztosítania azokhoz. Az, hogy a Bizottság hogyan kezelte ezt az ügyet, nem tette lehetővé e kérdések megválaszolását. Az ombudsman úgy véli, hogy ez az alábbiakban ismertetett okok miatt hivatali visszásságnak minősül.

20. A panaszos hozzáférés iránti kérelme egyértelművé tette, hogy nyilvános hozzáférést kér a Bizottság elnöke és a gyógyszeripari vállalat vezérigazgatója közötti információcseréhez. Utalt egy médiacikkre, amely a Bizottság elnökével készített interjún alapult, amelyben a jelentések szerint azt állította, hogy a szóban forgó eszmecserékre sor került. A cserékre az oltóanyagok beszerzésére vonatkozó szerződésről folytatott tárgyalások keretében került sor, amelyet később kötöttek meg.

21. Az, hogy a szöveges üzenetek hivatalos eljárás részét képezték-e, vagy bármilyen módon elkötelezték-e a Bizottságot, hatással lehet arra, hogy azokat nyilvántartásba kellett volna-e venni a Bizottság dokumentumkezelő rendszerében, de nincs hatással arra, hogy a nyilvános hozzáférésre vonatkozó szabályok hatálya alá tartoznak-e.

22. A Bizottság az elnöki kabinethez intézett, a panaszos nyilvános hozzáférés iránti kérelmének hatálya alá tartozó dokumentumok iránti kérelmében olyan dokumentumokat kért, amelyek csak a belső nyilvántartási kritériumainak felelnek meg. Az elnöki kabinet ezt követően megerősítette, hogy ilyen további dokumentumok nem léteznek. Annak ellenére, hogy a panaszos kifejezetten kérte a „szöveges üzenetekhez” való nyilvános hozzáférést, a Bizottság nem tisztázta, hogy ezek a dokumentumok valóban léteztek-e. Ehelyett csak olyan dokumentumokat kért, amelyekről a kabinet úgy ítélte meg, hogy megfelelnek a nyilvántartási kritériumoknak. Ezért nem került sor annak értékelésére, hogy léteznek-e más dokumentumok, és hogy azokat az 1049/2001/EK rendelettel [12] összhangban közzé kell-e tenni.  

Ajánlás

E panasz vizsgálata alapján az ombudsman a következő ajánlást teszi a Bizottságnak:

A Bizottságnak fel kell kérnie az elnöki kabinetet, hogy ismét keressen releváns szöveges üzeneteket, egyértelművé téve, hogy a keresés nem korlátozódhat a nyilvántartásba vett dokumentumokra vagy a nyilvántartási kritériumoknak megfelelő dokumentumokra.

Amennyiben a bejelentett szöveges üzenetek léteznek és azonosításra kerültek, a Bizottságnak értékelnie kell, hogy az 1049/2001/EK rendelettel összhangban biztosítható-e számukra a nyilvános hozzáférés.

A Bizottság és a panaszos tájékoztatást kap erről az ajánlásról. Az európai ombudsman alapokmánya 4. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Bizottság 2022. április 26-ig részletes véleményt küld.

 

Emily O'Reilly
európai ombudsman


Strasbourg, 2022. 26.

 

[1] Elérhető a következő internetcímen:  https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=uriserv%3AOJ.L_.2021.253.01.0001.01.ENG&toc=OJ%3AL%3A2021%3A253%3ATOC

[2] Elérhető a következő internetcímen: https://www.nytimes.com/2021/04/28/world/europe/european-union-pfizer-von-der-leyen-coronavirus-vaccine.html.

[3] Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001/EK rendelet értelmében: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/PDF/?uri=CELEX:32001R1049&from=EN.

A hozzáférési kérelmet az AskTheEU.org-on keresztül nyújtották be, és a következő címen érhető el: https://www.asktheeu.org/en/request/exchange_between_president_von_d.

[4] Az ülésről készült jelentés a következő internetcímen érhető el: https://www.ombudsman.europa.eu/en/doc/inspection-report/en/150175.

[5] Az ombudsman tudomásul veszi a Bizottság közelmúltbeli válaszát egy parlamenti kérdésre, amely szerint a szöveges üzenetek nem tartoznak a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésre vonatkozó uniós szabályok (1049/2001/EK rendelet) hatálya alá. Lásd: https://www.europarl.europa.eu/doceo/document/P-9-2021-005139-ASW_EN.html. Az ezen ajánlásban kifejtett okok miatt az ombudsman nem osztja ezt a jogértelmezést.

[6] Az 1049/2001/EK rendelet 3. cikkének a) pontja (utólagos kiemelés).

[7] Az 1049/2001/EK rendelet 2. cikkének (3) bekezdésével összhangban.

[8] A Törvényszék T-188/12. sz., Breyer kontra Bizottság ügyben 2015. február 22-én hozott ítéletének 42. pontja: https://curia.europa.eu/juris/document/document.jsf?text=&docid=162573&pageIndex=0&doclang=en&mode=lst&dir=&occ=first&part=1&cid=165954.

[9] Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) az 1049/2001/EK rendelet szerinti, dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés iránti kérelmet követően a közelmúltban közzétette ezeket az üzeneteket: https://fragdenstaat.de/anfrage/whatsapp-nachrichten-an-die-libysche-kustenwache/.

[10] SI/4/2021/MIG stratégiai kezdeményezés arról, hogy az uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek hogyan rögzítik a személyzet tagjai által szakmai minőségükben küldött/kapott szöveges és azonnali üzeneteket: https://www.ombudsman.europa.eu/en/case/en/59322.

[11] Lásd az Elsőfokú Bíróság 2007. április 26-i WWF kontra az Európai Unió Tanácsa ítéletét, 61. pont:

https://curia.europa.eu/juris/document/document.jsf?text=&docid=61308&pageIndex=0&doclang=en&mode=lst&dir=&occ=first&part=1&cid=5501506.

[12] Ebben az összefüggésben releváns az ombudsmannak az 1050/2018/DL ügyben hozott határozatának 19–23. pontjában szereplő értékelése. Lásd: https://www.ombudsman.europa.eu/da/decision/en/127386.

Mit gondol erről a gépi fordításról? Ossza meg velünk véleményét!