Előszó

Örömmel mutatom be az idei „Putting it Right Report” című jelentést, amely azt vizsgálja, hogy az intézmények megfelelnek-e a 2016-ban hozott döntéseimnek. 2016-ban 85%-os volt a megfelelési arány, ami kismértékben nőtt a 2015-ben elért 83%-os eredményhez képest.

Az intézmények a 2016-ban lezárt ügyekben tanúsított magatartásuk javítására vagy javítására tett 91 javaslatom közül 77-re pozitívan reagáltak. További 132 esetben úgy véltem, hogy az intézmények lépéseket tettek működésük javítása érdekében. A 14 vizsgált intézmény közül 12 100%-os pontszámot ért el, míg a Bizottság - amely a hivatalom előtt folyamatban lévő ügyek többségét teszi ki - 77%-os pontszámot ért el.

Ebben az évben változások vannak abban, ahogyan megpróbáljuk megragadni munkánk hatását, és ahogyan bemutatjuk azt.

Ez az első olyan jelentés, amely az új végrehajtási rendelkezések alapján lezárt ügyeket is tartalmazza. Az új integrált projekteket felülvizsgálták annak érdekében, hogy lehetővé tegyék számunkra az ügyek hatékonyabb kezelését és a dolgok felgyorsítását. Az elsődleges hangsúly annak biztosításán van, hogy az alkalmazott vizsgálati intézkedések tükrözzék az egyes vizsgálatok sajátos igényeit. Emellett nagyobb rugalmasságot biztosítanak az ombudsman számára az információk vagy dokumentumok beszerzése tekintetében. Az új integrált projektek megkönnyítik és felgyorsítják a hivatali visszásságokat kiküszöbölő megoldások megtalálását, és annak biztosítására törekszenek, hogy a vizsgálat lezárása előtt általában ajánlásokat alkalmazzanak a hivatali visszásságokkal kapcsolatos valamennyi megállapítás kezelésére. A megfelelés mérésével összefüggésben az új integrált projektek megváltoztatták az általunk használt terminológiát.

Ezenkívül ez az első olyan jelentés, amelyhez nem csatoltak mellékletet. A múltban a melléklet tartalmazta az adott évben lezárt összes ügy összefoglalóját. Most úgy döntöttünk, hogy e jelentés szövegébe csak a kiválasztott „csillagügyek” összefoglalóit foglaljuk bele. 

Bevezettünk olyan szakaszokat is, amelyek bemutatják munkánk hatását olyan területeken, amelyeket a megfelelési arány nem tükröz, mint például a stratégiai kezdeményezések.

Bár örömmel jegyzem meg, hogy a megfelelési arány továbbra is magas, szeretném megismételni, hogy minden olyan esetben, amikor egy intézmény megtagadja az ombudsman javaslatának való megfelelést, elszalasztott lehetőségnek kell tekinteni az adminisztratív hiányosságok kezelésére.

Emily O'Reilly

2017. december

 

Jelentés

1. Bevezetés

Ez a jelentés leírja, hogy az uniós intézmények [1] milyen mértékben reagáltak az ombudsman által 2016-ban tett javaslatokra. Ezek a javaslatok megoldások, ajánlások, javaslatok/további megjegyzések és kritikai megjegyzések formájában jelennek meg.

Az ombudsman munkájának hatásáról szóló 3. szakasz (alább) kifejti, hogy az ombudsman milyen megoldásokkal, ajánlásokkal, javaslatokkal/további észrevételekkel, valamint kritikai észrevételekkel/hivatali visszássággal kapcsolatos megállapításokkal jár. A 2016. szeptember 1-jén hatályba lépett új IP-k [2] bizonyos mértékben befolyásolják e kifejezések általunk történő használatát. Például a „további megjegyzések” és a „kritikus megjegyzések” kifejezések már nem használatosak. Az alábbiakban a szakasz vonatkozó részeiben ismertetjük az összes változást. E jelentésben számos vizsgálatot lezártak az új integrált projektek hatálybalépésének időpontját követően. Ezért ezekben az esetekben az új terminológiát használták.

A 3. szakasz az ombudsman munkájának más ügyekre gyakorolt hatását is ismerteti; ha az ügyet az intézmény rendezi, vagy ha az ombudsman stratégiai kezdeményezés indítása mellett dönt.

A múltban ezt a jelentést egy olyan melléklettel együtt tették közzé, amely összefoglalja azokat az eseteket, amikor megoldási javaslatokat, ajánlásokat, kritikai megjegyzéseket és további megjegyzéseket fogadtak el. Ettől az évtől kezdve nem teszünk közzé mellékletet. Ez a jelentés azonban összefoglalja azokat az ügyeket, amelyek a nyomon követés minden egyes kategóriája esetében „sztárügyként” külön említést érdemelnek.

2. Az ombudsman hatásköre és eljárásai

Az ombudsman segítséget nyújt azoknak a magánszemélyeknek, vállalatoknak és egyesületeknek, akiknek problémája van valamely uniós intézménnyel [3]. Ugyanakkor a közérdeket szolgálja azáltal, hogy segíti az intézményeket az általuk nyújtott szolgáltatások minőségének javításában. A panaszok kivizsgálása mellett az ombudsman saját kezdeményezésére is indíthat vizsgálatot.

Az ombudsman tájékoztatást kérhet az érintett intézménytől, betekinthet az ügyiratokba, és tanúvallomást tehet a tisztviselőktől. Ezeket a hatásköröket az ombudsman alapokmánya [4] (a továbbiakban: alapokmány) tartalmazza. Amennyiben az ombudsman úgy ítéli meg, hogy egy konkrét esetben ez helyénvaló, felszólítja az intézményt, hogy vizsgálja felül álláspontját, biztosítson jogorvoslatot, vagy a jövőre nézve hajtson végre általános változtatásokat. Ha az intézmény megtagadja az együttműködést, az Európai Parlamentnek szóló különjelentéssel felhívhatja a politikai figyelmet egy ügyre.

3. Az ombudsman munkájának hatása

a. Megoldások

Ha az ombudsman úgy ítéli meg, hogy a panasz gyorsan megoldható, az alapokmány 3. cikkének (5) bekezdése alapján megoldást javasolhat az érintett intézménynek [5]. Az ombudsman új integrált eljárásai megkönnyítik és felgyorsítják a hivatali visszásságok kiküszöbölését célzó megoldások megtalálását.

b. Ajánlások

Az új integrált projektekre vonatkozó állami ajánlásokat minden olyan esetben meg lehet tenni, amikor az ombudsman hivatali visszásságot állapít meg. Az intézményeknek címzett ajánlásokat egyidejűleg közzéteszik az ombudsman honlapján.

Ha az intézmény elutasítja az ajánlást, az ombudsman a hivatali visszásság megállapításának megerősítésével lezárja az ügyet. Ha az ajánlást elfogadják, az ombudsman az érintett intézmény által eldöntött módon lezárja az ügyet.

c. Javaslatok és további megjegyzések

Az új integrált projektek a „további megjegyzések” fogalmát a „javítási javaslatok” világosabb és hasznosabb fogalmával váltják fel, amelyek célja az uniós közigazgatás rendszerszintű javításának biztosítása. A további észrevételekhez hasonlóan a javításra irányuló javaslatok sem a hivatali visszásság megállapításán alapulnak, és nem vonják maguk után a címzett intézmény bírálatát.

D. Kritikai megjegyzések és a hivatali visszásság megállapítása

Korábban az ombudsman a „kritikus megjegyzés” kifejezést használta, amikor hivatali visszásság megállapításával zárt le egy ügyet. Egy kritikai észrevétel tájékoztatta az intézményt arról, hogy az adott ügyben mit követett el rosszul. A megjegyzés meghatározta a megsértett szabályt vagy elvet, és (kivéve, ha nyilvánvaló volt) kifejtette, hogy az intézménynek hogyan kellett volna eljárnia az üggyel összefüggésben. Az ombudsman kérésére az intézmény hat hónapon belül jelentést tett.

Az új integrált projektek a „kritikus megjegyzések” fogalmát a „hivatali visszásságok megállapítása” egyszerű és egyértelmű fogalmával váltják fel.  Ha az intézmény elutasít egy ajánlást, az ügyet hivatali visszásság megállapításával zárják le.

e. Az intézmények által eldöntött ügyek

Az ombudsman korai szakaszban lezárhatja a vizsgálatot anélkül, hogy megoldást javasolna, ha az intézmény a vizsgálat során spontán rendezi a panaszos ügyét.

253/2016/MDC. sz. ügy: Bizonyos kiadási tételek támogatási megállapodás feltételei szerinti elszámolható költségként való elfogadásának az Európai Bizottság általi elutasítása

A panaszos egy támogatási megállapodás keretében a Bizottság által társfinanszírozott projekt koordinátora volt. A projekt sikeres befejezését követően azonban a Bizottság értesítette a panaszost, hogy a projekt keretében felmerült személyzeti, utazási és tanácsadási költségek közül sok nem támogatható.

A panaszos azt állította, hogy a Bizottság határozata tisztességtelen volt. Az ombudsman vizsgálatot indított, és felkérte a Bizottságot, hogy válaszoljon a panaszos állításaira. A személyzeti költségeket illetően a Bizottság megjegyezte, hogy a panaszosnak tájékoztatnia kellett volna őt egyes alkalmazottai munkaterhének jelentős növekedéséről, és erre elegendő ideje volt. Az utazási költségeket és a napidíjakat illetően a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a panaszos állítása szerint a szokásos gyakorlattal összhangban álló gyakorlatokat nem dokumentálták vagy nem bizonyították kellőképpen.

Az elutasított tanácsadási költségekkel kapcsolatban azonban a Bizottság kijelentette, hogy kész felülvizsgálni álláspontját a panaszos magyarázatai miatt, amelyek arra utaltak, hogy e költségek téves besorolása valódi hibának tudható be. Az ombudsman üdvözli, hogy a Bizottság újragondolta álláspontját.

f. Stratégiai kezdeményezések

Az ombudsman úgy is dönthet, hogy vizsgálat indítása nélkül folytat stratégiailag fontos témákat, úgynevezett „stratégiai kezdeményezést” indítva. E stratégiai kezdeményezések célja, hogy megosszák az intézményekkel a fontos témákra vonatkozó javaslatokat, felhívják a figyelmet a közérdekű kérdésekre, és többet megtudjanak egy adott kérdésről, mielőtt eldöntenék, hogy szükséges-e vizsgálatot indítani. 2016-ban az ombudsman 10 stratégiai kezdeményezést indított.

SI/5/2016/EA: Az eurócsoport átláthatósága

2016 márciusában az ombudsman írásban üdvözölte az eurócsoport elnökének arra irányuló kezdeményezését, hogy több proaktív átláthatósági intézkedést terjesszen elő, amelyek közül néhányat az eurócsoport tagjai már elfogadtak. Ezt a levelet 2016-ban újabb levélváltás követte az ombudsman és az eurócsoport elnöke között.

E levelezésben az ombudsman olyan kérdéseket vetett fel, mint például az eurócsoport dokumentumaihoz – köztük a nem az uniós intézmények birtokában lévő dokumentumokhoz – való hozzáférés iránti kérelmek kezelése, valamint az eurócsoport üléseinek előkészítésében részt vevő csoportok, nevezetesen az eurócsoport munkacsoportjának átláthatósága. Az ombudsman megjegyezte, hogy hivatala nem tudott azonosítani egyetlen tisztviselőt sem.

a szakértői munkacsoport eljárási szabályzatára vonatkozó dokumentum, és hogy bár az „eurócsoport munkamódszerei” feltehetően hivatkoznak a szakértői munkacsoportra, ez a dokumentum sem tűnik nyilvánosnak.

Az eurócsoport elnöke tisztázta, hogy az eurócsoport dokumentumaihoz való hozzáférés iránti kérelmeket a vonatkozó dokumentumokat birtokló uniós intézmény bírálja el, vagy azokat az érintett nemzeti intézményhez továbbítják, és az átláthatóságra vonatkozó nemzeti jogszabályokkal összhangban kezelik. 2017-ben az eurócsoport munkamódszereit közzétették az eurócsoport honlapján.

4. Hogyan válaszoltak az intézmények az ombudsmannak 2016-ban?

a. A 2016-ban elfogadott megoldási javaslatok és ajánlások

2016-ban az uniós intézmények összesen 9 megoldási javaslatot fogadtak el. A Bizottság egy megoldási javaslatot elutasított [6].

2016-ban az uniós intézmények összesen 14 ajánlást fogadtak el vagy fogadtak el részben.[7] Két ajánlást a Bizottság, kettőt pedig az Európai Személyzeti Felvételi Hivatal (EPSO)[8] elutasított, bár az intézmények 3 esetben pozitívan reagáltak az ezt követő kritikai észrevételekre. A Bizottságot érintő másik ügyben hivatali visszásságot állapítottak meg.

Intézmény	Megoldások Elfogadva	Elfogadott ajánlások
Európai Parlament	1
az Európai Unió Tanácsa	1
Európai Bizottság	6	6
Európai Személyzeti Felvételi Hivatal (EPSO)		4
Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF)		3
Alapjogi Ügynökség (FRA)	1
Kutatási Végrehajtó Ügynökség (REA)		1
Összesen	9	14

946/2014/PL. sz. ügy: Az Alapjogi Ügynökség (FRA) nyelvpolitikája honlapja és kiadványai tekintetében

A panaszos, aki spanyol állampolgár, tájékoztatást kért az FRA-tól a honlapján a hivatalos nyelvek használatára vonatkozó nyelvhasználati politikájáról, különösen a kiadványok tekintetében. Megjegyzi, hogy a legtöbb kiadvány csak angolul és franciául, néha pedig németül és olaszul áll rendelkezésre. Az FRA kifejtette, hogy a hivatalos nyelvek eltérő kezelése a költségvetési és humánerőforrás-korlátozásoknak, valamint a fordítási folyamat befejezéséhez szükséges időnek tudható be.

Az ombudsman úgy vélte, hogy a korlátozott emberi és pénzügyi erőforrások nem indokolják kellőképpen az FRA kiadványainak fordításával kapcsolatos gyakorlatát. Az ombudsman örömmel vette tudomásul, hogy az FRA vállalta, hogy az FRA-val kapcsolatos alapvető információkat valamennyi nyelven tartalmazó statikus portáloldalt biztosít. Bár bizonyos körülmények között aránytalan lenne valamennyi dokumentumot az EU valamennyi hivatalos nyelvére lefordítani, az ombudsman megjegyezte, hogy léteznek kevésbé megterhelő eszközök annak biztosítására, hogy a polgárok a lehető legnagyobb mértékben hozzáférjenek a saját nyelvükön kiadott kiadványokhoz. Ezért azt javasolja, hogy az FRA határozzon meg és tegyen közzé egyértelmű politikát azon uniós nyelvek tekintetében, amelyeken kiadványait hozzáférhetővé kell tenni.

Az ombudsman örömmel vette tudomásul, hogy az FRA elfogadta megoldását. Az FRA jelenleg online nyelvi szabályzattal és a honlapján elérhető publikációs szabályzattal rendelkezik. Emellett az FRA intézkedéseket hozott annak biztosítására is, hogy a kiadványokat a lehető legtöbb nyelvre lefordítsák.

1398/2013/ANA. sz. ügy: Az adójogszabályoknak a külföldi számlával rendelkező adóalanyok általi betartásáról szóló egyesült államokbeli törvénnyel (a továbbiakban: FATCA) kapcsolatos dokumentumokhoz való hozzáférés Európai Bizottság általi megtagadásáról

Egy európai parlamenti képviselő nyilvános hozzáférést kért az egyes uniós tagállamok és az USA között a FATCA következményeiről folytatott tárgyalásokkal kapcsolatban a Bizottság birtokában lévő dokumentumokhoz. Ez az Egyesült Államok azon jogszabálya, amely előírja az Egyesült Államokon kívüli pénzügyi intézmények számára, hogy ügyfeleikről jelentést tegyenek az Internal Revenue Service-nek.

A Bizottság több dokumentumhoz teljes vagy részleges hozzáférést biztosított, míg más dokumentumokhoz megtagadta a hozzáférést. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy az európai parlamenti képviselő kérésének egy része nagyon széles körű, és felkérte, hogy szűkítse le a kérés hatályát. Az európai parlamenti képviselő elégedetlen volt a Bizottság álláspontjával, és az ombudsmanhoz fordult.

Az ombudsman azt ajánlotta, hogy a Bizottság tegyen újabb kísérletet a kért dokumentumok hatályának meghatározására, és végül annak eldöntésére, hogy ezeket a dokumentumokat indokolatlan késedelem nélkül ki kell-e adni. A Bizottság pedig azonosította a kérelem tárgyát képező dokumentumok számát, értékelést végzett, és e dokumentumok közül sokat nyilvánosságra hozott. Az ombudsman elismeri, hogy a Bizottság követte javaslatát, és jelentős erőfeszítéseket tett ezen ajánlás végrehajtására.

Az ombudsman azt is javasolta, hogy a Bizottság vizsgálja felül a nem nyilvános dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelmet annak érdekében, hogy

szélesebb körű nyilvános hozzáférés. A Bizottság vagy további dokumentumokhoz biztosított hozzáférést, vagy részletesebb és meggyőzőbb magyarázatot adott ennek megtagadására. Az ombudsman megvizsgálta a Bizottság határozatát, és úgy véli, hogy az helyes.

852/2014/LP. sz. ügy: Az Európai Bizottság megfelelése a dohányzás visszaszorításáról szóló egyezménynek

A jelen ügy arra vonatkozott, hogy a Bizottság nem teljesítette az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezménye (a továbbiakban: Egyezmény) 5. cikkének (3) bekezdéséből eredő kötelezettségét, amelynek az Unió részes fele. A panaszos, a Corporate Europe Observatory nem kormányzati szervezet kifejezetten azzal érvelt, hogy a Bizottság – az Egészségügyi Főigazgatóság (DG Health) kivételével – nem tett proaktív módon közzé minden információt a dohányiparral folytatott találkozókról.

Az ombudsman vizsgálatot indított, és megállapította, hogy a Bizottság jelenlegi gyakorlata (az Egészségügyi Főigazgatóság kivételével) nem kielégítő és nem megfelelő. Az ombudsman álláspontja az volt, hogy az egyezmény 5. cikkének (3) bekezdése és az azt végrehajtó iránymutatások megkövetelik, hogy a közintézmények proaktív megközelítést alkalmazzanak, ne pedig reaktív vagy passzív megközelítést, hogy biztosítsák az átláthatóságot a dohányiparral való kapcsolattartás során. Úgy véli továbbá, hogy az átláthatósági kötelezettség kiterjed a Bizottság Jogi Szolgálata és a dohányipar közötti valamennyi találkozóra. Azt sem értette, hogy az átláthatósági követelményeknek miért csak a Bizottság legmagasabb rangú tisztviselőire kellene vonatkozniuk. Az ombudsman ezért azt ajánlotta a Bizottságnak, hogy proaktívan tegye közzé az interneten a dohánylobbikkal vagy jogi képviselőikkel folytatott valamennyi találkozót, valamint e találkozók jegyzőkönyveit, és hogy ez a politika a Bizottság valamennyi tisztviselőjére vonatkozzon, függetlenül azok szolgálati idejétől.

Válaszában a Bizottság fenntartotta eredeti álláspontját, miszerint az Egészségügyi Főigazgatóság proaktív gyakorlatát nem kell kiterjesztenie a Bizottság többi részére. Véleménye szerint a jelenlegi általános etikai és átláthatósági szabályok elegendőek voltak ahhoz, hogy megakadályozzák a dohányipar indokolatlan befolyását, és biztosítsák az egyezmény betartását.

Az ombudsman mély sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság nem élt azzal a lehetőséggel, hogy az 5. cikk (3) bekezdésében foglalt követelményeknek megfelelő normákat határozzon meg, és biztosítsa, hogy a dohánylobbikkal való találkozókra vonatkozó proaktív átláthatósági politika valamennyi bizottsági szolgálatra és személyzetre kiterjedjen. Ezért az ügyet hivatali visszásság megállapításával zárta le, hangsúlyozva, hogy a Bizottság nem indokolta megfelelően a hivatala által javasolt lépések megtételének megtagadását.

b. A 2016-ban tett kritikai észrevételek és javaslatok/további észrevételek nyomon követése

2016-ban 11 határozatban 16 kritikai észrevételre, 26 határozatban 47 javaslatra/további észrevételre került sor.[9] Egyetlen határozat egynél több észrevételt is tartalmazhat, és ugyanabban a határozatban kritikai észrevételek és javaslatok/további észrevételek is szerepelhetnek.

A javításra irányuló javaslatokat az ombudsman főként a saját kezdeményezésű vizsgálatokat lezáró határozataiban használta fel.

Az intézményeket felkérték, hogy hat hónapon belül válaszoljanak a megjegyzésekre/javaslatokra. A 2016-ban tett valamennyi észrevételre/javaslatra érkezett válasz, bár egyes esetekben késedelmesen.

i) A 2016-ban tett kritikai észrevételek nyomon követése

A kritikai megjegyzéseket 63%-ban követték nyomon. Ez jóval magasabb, mint a tavalyi 41%-os arány, ami rekordalacsony. A kritikai észrevételek pozitív nyomon követése tekintetében ez idáig a legmagasabb szám 2014-ben 88 % volt. Az intézmények kritikai észrevételekre adott válaszainak áttekintése arra enged következtetni, hogy egyesek még a vizsgálat befejezése után is vitatják az ombudsman megállapításait, és megismétlik a vizsgálat során felhozott érveiket. Bár bizonyos módon érthető, hogy miután az ombudsman nyilvánosan bírálta az intézményt, nehéznek találja a konstruktív nyomon követést, fontos, hogy az intézmények hajlandóak legyenek levonni a tanulságokat az ombudsman vizsgálataiból, és igyekezzenek csökkenteni a jövőben felmerülő hasonló problémák kockázatát.

Intézmény	Kritikus megjegyzések	Kielégítő válaszok	%-ban kielégítő válaszok
Európai Bizottság	10	5	50%
Európai Személyzeti Felvételi Hivatal (EPSO)	3	2	67%
Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC)	2	2	100%
Eurojust	1	1	100%
Összesen	16	10	63%

2063/2014/PMC. sz. ügy: A panaszos személyes adatainak az Európai Bizottság általi továbbítása harmadik fél részére a panaszos hozzájárulása nélkül

Az ügy tárgya az volt, hogy a Bizottság állítólag jogellenesen közölte a panaszos nevét a munkáltatójával a beleegyezése nélkül. A Bizottság ezt annak ellenőrzése érdekében tette, hogy a panaszos valóban létezett-e a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés iránti kérelmének elbírálása céljából. Tekintettel a Bizottság által hozott intézkedés különösen invazív jellegére, amely kárt okozhatott volna a panaszos jó hírnevében azon szervezettel szemben, amelynek dolgozott, az ombudsman súlyos hivatali visszásságot állapított meg, és kritikai észrevétellel zárta le az ügyet.

Az ombudsman kritikai észrevételét követően a Bizottság elismerte, hogy a panaszos munkáltatójával való előzetes tájékoztatás nélküli kapcsolatfelvétel nem feltétlenül volt helyénvaló. Bocsánatot kért. A Bizottság hozzátette, hogy az egyén személyazonosságának megerősítése nem rendszeresen alkalmazott gyakorlat.

Az ombudsman tudomásul veszi, hogy a Bizottság elismerte, hogy ebben az ügyben a fellépése nem volt megfelelő.

1409/2014/MHZ. sz. ügy: Az Európai Bizottság vállalja, hogy mélyreható emberi jogi hatásvizsgálatot végez a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének (ASEAN) országaival jelenleg vagy a közeljövőben folytatott kereskedelmi tárgyalások során.

Az ügy arra vonatkozott, hogy a Bizottságnak el kellett volna-e végeznie az emberi jogi hatásvizsgálatot a Vietnammal kötendő szabadkereskedelmi megállapodás megkötésére irányuló tárgyalások keretében. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy nincs szükség ilyen értékelésre, megjegyezve, hogy a Vietnámot is magában foglaló, javasolt EU–ASEAN szabadkereskedelmi megállapodásról már 2009-ben fenntarthatósági hatásvizsgálatot végeztek. Az ombudsman megállapította, hogy az, hogy a Bizottság nem végzett külön emberi jogi hatásvizsgálatot, hivatali visszásságnak minősül. Javasolja, hogy a Bizottság további késedelem nélkül végezze el ezt az értékelést. A Bizottság ezt elutasította, az ombudsman pedig kritikai észrevétellel zárta le az ügyet.

Nyomon követési válaszában a Bizottság fenntartotta, hogy a tárgyalások konkrét időzítése miatt indokolt volt nem elvégezni az előzetes emberi jogi hatásvizsgálatot. A Bizottság ugyanakkor egyetértett abban, hogy az emberi jogokra gyakorolt valamennyi valószínű hatás szisztematikus előzetes elemzése „a jobb kereskedelempolitikai döntéshozatal kulcsfontosságú eleme”. A Bizottság tájékoztatta az ombudsmant, hogy 2016 áprilisában a Kereskedelmi Főigazgatóság közzétette a fenntarthatósági hatásvizsgálati kézikönyv felülvizsgált változatát, amely most különös hangsúlyt fektet az emberi jogokra gyakorolt hatások mélyreható elemzésének biztosítására. A Bizottság „A mindenki számára előnyös kereskedelem” című közleményben azt is vállalta, hogy a Kereskedelmi Főigazgatóság nemrégiben kidolgozott iránymutatásai alapján mind a hatásvizsgálatokban, mind az utólagos értékelésekben tovább fokozza a kereskedelempolitika emberi jogokra gyakorolt hatásának elemzését.

A Bizottság kifejtette továbbá, hogy az emberi jogokra gyakorolt hatások értékelésére szolgáló elemzést kibővítették és megerősítették. Ennek alátámasztására a Bizottság felhívta a figyelmet az EU Mianmarral kötendő beruházásvédelmi megállapodásáról szóló tárgyalásokat támogató fenntarthatósági hatásvizsgálat zárójelentésének tervezetére, amelyet 2016. március 18-án tettek közzé észrevételezésre. Az emberi jogi hatásvizsgálatot tartalmazó fenntarthatósági hatásvizsgálatot is előkészítették a Fülöp-szigetekkel folytatandó tárgyalásokra, valamint

Indonézia. A Bizottság biztosította az ombudsmant arról, hogy ugyanez lenne a helyzet, ha Malajziával és Thaifölddel, valamint Indiával is újrakezdenék a tárgyalásokat. Végezetül a Bizottság kijelentette, hogy meg van győződve arról, hogy az emberi jogok előmozdítását elsősorban szerepvállalás és párbeszéd révén kell megvalósítani a legnagyobb hatás biztosítása érdekében.

Az ombudsman egyetért a Bizottsággal abban, hogy az előzetes emberi jogi hatásvizsgálatok a jobb kereskedelempolitikai döntéshozatal kulcsfontosságú elemei. Üdvözli a Bizottság válaszában bejelentett intézkedéssorozatot, amelynek segítenie kell annak biztosításában, hogy a jelen ügyben azonosított hivatali visszásságok megismétlődésének kockázata a lehető legkisebb legyen.

ii) A 2016-ban tett javaslatok/további észrevételek nyomon követése

A javaslatok/további észrevételek nyomon követése az esetek 94%-ában kielégítő volt. Ez magasabb, mint a tavalyi 92%-os arány. A további észrevételek pozitív nyomon követése tekintetében ez idáig a legmagasabb szám 2008-ban 100 % volt.

Intézmény	Javaslatok/további megjegyzések	Kielégítő válaszok	%-ban kielégítő válaszok
Európai Bizottság	22	19	86%
Az Európai Unió Bírósága	3	3	100%
Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ)	2	2	100%
Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB)	1	1	100%
Európai Személyzeti Felvételi Hivatal (EPSO)	9	9	100%
Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF)	2	2	100%
Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC)	1	1	100%
Európai Gyógyszerügynökség (EMA)	5	5	100%
Európai Információbiztonsági Hálózat (ENISA)	2	2	100%
Összesen	47	44	94%

OI/8/2015/JAS sz. ügy: A háromoldalú egyeztetések átláthatósága

Ez a stratégiai vizsgálat a háromoldalú egyeztetések átláthatóságára, valamint az Európai Parlament (Parlament) és az Európai Unió Tanácsa (Tanács) képviselői közötti informális tárgyalásokra vonatkozott, és a Bizottság támogatásával a javasolt jogszabályra vonatkozó megállapodás elérésére irányult.

Az ombudsman megvizsgálta, hogy mely információkat lehetne proaktívan rendelkezésre bocsátani, és mikor, az uniós jogalkotás elszámoltathatóságának és a nyilvánosság uniós jogalkotásban való részvételének növelése érdekében. Záró határozatában az ombudsman nyolc javaslatot tett arra vonatkozóan, hogy miként lehetne növelni a háromoldalú tárgyalások átláthatóságát.

A Parlament, a Tanács és a Bizottság azt válaszolta, hogy megbeszéléseket kezdeményeztek több információ nyilvánosságra hozataláról, beleértve a háromoldalú egyeztetések menetrendjét, a háromoldalú egyeztetések napirendjét, az érintett politikai döntéshozókat és az intézmények tárgyalási megbízatását. A jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. évi intézményközi megállapodás alapján létrehozandó külön közös jogalkotási adatbázis könnyen hozzáférhető módon biztosíthatná ezeket az információkat.

Az ombudsmannak a háromoldalú egyeztetések során készített kulcsfontosságú dokumentumok közzétételére vonatkozó javaslatait illetően az intézmények kijelentették, hogy meg kell várniuk a Bíróság ítéletét a kapcsolódó, folyamatban lévő De Capitani kontra Parlament ügyben (T-540/15).

Az ombudsman üdvözli a Parlament, a Tanács és a Bizottság elkötelezettségét aziránt, hogy megbeszéléseket kezdeményezzen javaslatai végrehajtásáról. Kifejezetten ösztönzi a közös jogalkotási adatbázis létrehozására irányuló kezdeményezésüket, és nyomon fogja követni annak fejlesztését.

OI/10/2015/NF. sz. ügy: Az EPSO eljárása a nyílt versenyvizsgák pályázói által benyújtott felülvizsgálati kérelmek kezelésére

Ez a hivatalból indított vizsgálat a kiválasztási versenyvizsgák sikertelen pályázói által benyújtott felülvizsgálati kérelmek EPSO általi kezelésére vonatkozott. A vizsgálat különösen arra összpontosított, hogy az EPSO késedelmesen válaszolt a pályázók felülvizsgálati kérelmeire. A vizsgálat célja annak megállapítása volt, hogy vannak-e olyan rendszerszintű problémák, amelyek késedelmet okoznak, és ha igen, akkor az EPSO-nak segítenie kellett az eljárás javításában. Az ombudsman hat javítási javaslattal zárta le vizsgálatát.

Ami azt a javaslatot illeti, hogy az EPSO nyújtson jobb támogatást a vizsgabizottságoknak annak érdekében, hogy azok részletesebben megindokolhassák a felülvizsgálati kérelmekkel kapcsolatos határozataikat, az EPSO új sablont vezetett be a vizsgabizottsági határozatok felvételi szakaszban történő rögzítésére, és kibővítette a vizsgabizottság tagjainak szóló képzési programját. Az EPSO tovább vizsgálja, hogyan javíthatná a felvételi bizottság határozatainak rögzítésére vonatkozó iránymutatását.

Az EPSO új informatikai rendszert vezetett be, amely pozitív hatással volt a felülvizsgálati kérelmek feldolgozásának hatékonyságára, és most telekonferencia-technológiát alkalmaz a vizsgabizottság felülvizsgálati üléseinek lebonyolítására.

Amint azt az ombudsman javasolta, az EPSO most szisztematikusan megbecsüli a folyamatban lévő versenyvizsgákon várhatóan beérkező felülvizsgálati kérelmek számát annak érdekében, hogy elegendő erőforrást tudjon elkülöníteni azok kezelésére.

A negyedik és az ötödik javaslat annak biztosítására irányult, hogy a pályázók egyértelmű és pontos tájékoztatást kapjanak a felülvizsgálati eljárás iránti kérelemről. Az EPSO most tájékoztatja a pályázókat a várható késedelmekről, valamint arról, hogy elsőbbséget biztosít a sikeres kérelmekre adott válaszok kiküldésének. Az EPSO is frissítette

valamint a panasztételi eljárásokról szóló további információkkal bővítette a GYIK internetes oldalát.

Az ombudsman üdvözli az EPSO által a javítási javaslatok megvalósítása érdekében kezdeményezett számos intézkedést.

OI/11/2015/EIS sz. ügy: A Bizottság általi kifizetések időszerűsége

Ez a vizsgálat a Bizottság által közvetlen és közvetett irányítás keretében teljesített kifizetések időszerűségére vonatkozott, különös tekintettel a magánvállalkozóknak és kedvezményezetteknek teljesített kifizetésekre. Négy vizsgálatot követett ugyanebben a tárgyban.

A cél a Bizottság késedelmes kifizetéseire vonatkozó statisztikai adatok gyűjtése, valamint e késedelmek okainak és a Bizottság által hozott korrekciós intézkedéseknek az értékelése volt. Az ombudsman két javaslattal zárta le vizsgálatát, arra ösztönözve a Bizottságot, hogy folytassa erőfeszítéseit bizonyos területeken, és éves tevékenységi jelentéseiben tegyen közzé további információkat.

Válaszában a Bizottság hangsúlyozta, hogy 2016-ban összességében javult a kifizetési folyamat irányítása. Megállapította, hogy ez különösen a számlák és kifizetési kérelmek szigorúbb nyomon követéséből, az online jelentéstételi eszközök fejlesztéséből, valamint az operatív és pénzügyi szereplők jelentéseinek párhuzamos, közös határidőkkel történő elemzéséből ered. A Bizottság arra is rámutatott, hogy 2016-ban javaslatot terjesztett elő a költségvetési rendelet felülvizsgálatára, és olyan rendelkezéseket vezetett be, amelyek ösztönzik az egyszerűsített támogatási formanyomtatványok szélesebb körű használatát.

Ami azt a javaslatot illeti, hogy a javaslat tartalmazzon információkat a Bizottság bruttó kifizetési idejéről, azaz arról az időről, ameddig a kedvezményezetteknek várniuk kell a kifizetés beérkezése előtt, a Bizottság beleegyezett abba, hogy 2017-től közzétegye ezeket az információkat.

Az ombudsman üdvözli a Bizottság által a kifizetési folyamattal kapcsolatban tett lépéseket. Üdvözli a Bizottság erőfeszítéseit, amelyek eredményeként 2016-ban javultak a késedelmes kifizetések kezelésére és a kifizetések felfüggesztésére vonatkozó statisztikái.

iii) A 2016-ban tett észrevételek/javaslatok nyomon követése

A kritikai megjegyzéseket és a javaslatokat/további megjegyzéseket együtt vizsgálva a kielégítő nyomon követés aránya 86 % volt. Ez magasabb, mint a tavalyi 81 %-os arány, és alacsonyabb a 2014-es rekordmagas 94 %-nál.

Intézmény	Kritikai megjegyzések és javaslatok/további megjegyzések	Kielégítő válaszok	%-ban kielégítő válaszok
Európai Bizottság	32	24	75%
Az Európai Unió Bírósága	3	3	100%
Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ)	2	2	100%
Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB)	1	1	100%
Európai Személyzeti Felvételi Hivatal (EPSO)	12	11	92%
Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF)	2	2	100%
Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC)	3	3	100%
Európai Gyógyszerügynökség (EMA)	5	5	100%
Európai Információbiztonsági Hálózat (ENISA)	2	2	100%
Eurojust	1	1	100%
Összesen	63	54	86%

c. Az általános megfelelés aránya intézményenként 2016-ban

Az ombudsman javaslatainak való megfelelés tekintetében az összesített számadat 2016-ban 85% volt. Az intézmények az ombudsman által a magatartásuk javítása vagy javítása érdekében tett 91 javaslatból 77-re pozitívan reagáltak.[11] A megfelelési arány a 2016-ban lezárt ügyekben tett megoldási javaslatokra, ajánlásokra, kritikai észrevételekre, javaslatokra/további észrevételekre adott pozitív válaszok számán alapul. További 132 esetben az ombudsman úgy vélte, hogy az intézmények lépéseket tettek működésük javítása érdekében.

Amint az az alábbi 5. táblázatból kitűnik, a megfelelési arány intézményenként változik – sok esetben 100%-tól a legrosszabb esetben 77%-ig. Bár ezek a statisztikák gyakran nagyon kevés ügyön alapulnak, a 100%-nál alacsonyabb eredmény azt jelenti, hogy az intézmény nem tett eleget az ombudsman javaslatának.

Intézmény	Megoldások, ajánlások, megjegyzések és javaslatok		Kielégítő válaszok		%-ban Kielégítő válaszok
Európai Parlament		1		1 100%
az Európai Unió Tanácsa		1		1 100%
Európai Bizottság		47		36 77%
Az Európai Unió Bírósága		3		3 100%
Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ)		2		2 100%
Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB)		1		1 100%
Európai Személyzeti Felvételi Hivatal (EPSO)		18		15 83%
Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF)		5		5 100%
Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC)		3		3 100%
Európai Gyógyszerügynökség (EMA)		5		5 100%
Európai Információbiztonsági Hálózat (ENISA)		2		2 100%
Alapjogi Ügynökség (FRA)		1		1 100%
Eurojust		1		1 100%
Kutatási Végrehajtó Ügynökség (REA)		1		1 100%
Összesen		91		77 85%

5. Következtetés

Ez a jelentés az ombudsman javaslatainak való megfelelés statisztikai szempontból történő mérésére irányuló éves erőfeszítést jelent. Az ombudsman egyes munkája esetében azonban a hatás nem mérhető hagyományos módon. Ez a helyzet például az ombudsman stratégiai kezdeményezéseivel, amelyek révén fontos témákban konstruktív párbeszédet folytat az intézményekkel. Ez magában foglalhat számos olyan ügyet is, amelyet az intézmények évente rendeznek az ombudsman beavatkozását követően, amely nem megoldás, ajánlás, megjegyzés vagy javaslat formáját ölti. Idén ilyen példákkal egészítettük ki a jelentést, hogy jobban illusztráljuk az ombudsman hatását. Ezenkívül vannak olyan esetek, amikor az ombudsman javaslatainak való megfelelés valamivel később következik be, mint a vizsgálat lezárásának éve.  

Szem előtt kell tartanunk, hogy az alapvető változás az intézményi kultúra változása. Nehéz meghatározni, hogy a kultúra jelentős változása beágyazódik-e. Az ombudsman célja ennek a kulturális változásnak az elérése. A megfelelő ügyintézésre gyakorolt folyamatos hatása nem feltétlenül tükröződik a megfelelési arányokban.

 

[1] Röviden ez a jelentés az „intézmény” kifejezést használja az összes uniós intézményre, szervre, hivatalra és ügynökségre.

[2] https://www.ombudsman.europa.eu/hu/resources/provisions.faces

[3] Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 228. cikke felhatalmazza az ombudsmant, hogy vizsgálatot folytasson az uniós intézmények – kivéve az igazságszolgáltatási hatáskörében eljáró Európai Unió Bíróságát – tevékenysége során felmerülő hivatali visszásságok ügyében.

[4] Az ombudsman feladatainak ellátására vonatkozó szabályokról és általános feltételekről szóló 94/262 határozat módosításáról szóló, 2008. június 18-i 2008/587 európai parlamenti határozat (HL 2008. L 189., 25. o.).

[5] Az alapokmány 3. cikkének (5) bekezdése úgy rendelkezik, hogy „Amennyire lehetséges, az ombudsman az érintett intézménnyel vagy szervvel együtt megoldást keres a hivatali visszásság megszüntetésére és a panasz orvoslására.”

[6] Egy esetben az intézmény elutasította a megoldási javaslatot, de elfogadta az azt követő ajánlást. A kétszeres beszámítás elkerülése érdekében a statisztikák ebben az esetben csak az ajánlást tartalmazzák, a megoldási javaslatot nem.

[7] Részben elfogadjuk az ajánlást, ha az intézmény valóban konstruktívan reagált az ajánlás központi pontjaira.

[8] Egy esetben az intézmény elutasított egy ajánlást, majd nem követte kielégítően a kritikai észrevételt. A kétszeres beszámítás elkerülése érdekében a statisztikákban ismét csak a kritikai észrevétel negatív nyomon követése szerepel.

[9] Az e jelentésben szereplő statisztikák nem tartalmazzák a következőket:

i) az 1853/2013/TN & 2077/2012/TN ügyekkel kapcsolatos közös vizsgálatot lezáró határozatban tett négy javaslatot, mivel azokat az ombudsman folyamatban lévő, az uniós alkalmazottakat érintő forgóajtó-jelenség Bizottság általi kezelésével kapcsolatos saját kezdeményezésű vizsgálata keretében fogják megvizsgálni (OI/3/2017/AB),

ii) A háromoldalú egyeztetések átláthatóságára vonatkozó két javaslat (OI/8/2015/JAS), mivel az érintett intézmények a nyomon követés érdekében a Bíróság ítéletére várnak.

[10] Az e jelentésben szereplő statisztikák alkalmazásában úgy tűnik, hogy a háromoldalú egyeztetések átláthatóságára vonatkozó javaslatokat (OI/8/2015/JAS) csak a Bizottságnak címezték. A vizsgálat azonban három intézményt érintett; az Európai Unió Tanácsa, az Európai Parlament és a Bizottság. 

[11] Lásd a fenti 6-8. és 9-10. lábjegyzetet.