Bevezető

Nagy örömmel mutatom be az intézmény 2016-os éves jelentését.

Az EU forrongó évet hagyott maga mögött, és a kihívások tovább folytatódnak. A munkanélküliségi válság, az állandósult migrációs válság, az Egyesült Királyság döntése, amelynek értelmében kilép az Unióból, valamint az Egyesült Államok új vezetésének Európát érintő hatásával kapcsolatos aggályok mindnyájunkat arra késztetnek, hogy még keményebben dolgozzunk azon, hogy az uniós intézmények minél jobban odafigyeljenek az általuk kiszolgált polgárokra, és együttérzőek legyenek velük.

Ez az év ismét megmutatta, hogy az ombudsman munkája idővel pozitív hatással lehet az uniós igazgatás minőségére, összhangban azzal a stratégiámmal, hogy növeljem a hivatal hatását, jelentőségét és láthatóságát.

A proaktív stratégiai vizsgálatok segítségével a hivatalomnak sikerült még tovább erősítenie az uniós közintézmények már eddig is nagyfokú átláthatóságát és igazgatási normáit. Az Európai Bizottsággal és az Európai Parlamenttel együtt dolgoztunk a Bizottság munkáját szakpolitikai tanácsadással segítő szakértői csoportok felülvizsgálatán. Egyeztettünk az Európai Bizottság elnökével, Jean-Claude Junckerrel a volt biztosokra vonatkozó etikai szabályokról, az Eurogroup elnökével, Jeroen Dijsselbloemmel pedig az Eurogroup átláthatóságáról. A peszticidek engedélyezése ügyében a Bizottsághoz, a háromoldalú egyeztetések átláthatóságának javítása ügyében pedig a Bizottsághoz, a Tanácshoz és a Parlamenthez intéztünk ajánlásokat.

Az év végén elindítottuk a „Gondos ügyintézés” díjat, hogy elismerjük az uniós közigazgatásban előforduló kiválóságot és az európai polgárok életminőségének javításán dolgozó európai köztisztviselők sokaságának elkötelezett munkáját.

Munkám lényege továbbra is az, hogy segítsem az uniós közigazgatással kapcsolatban problémákba ütköző magánszemélyeket, és az éves szinten hozzánk érkező panaszok százainak túlnyomó többségét az ő ügyeik teszik ki.

2016-ban Brüsszelben rendeztük meg az Ombudsmanok Európai Hálózatának éves konferenciáját, amely az olyan kérdésekben folytatott sikeres együttműködésünkre támaszkodott, mint például a migráció, a lobbitevékenységek átláthatósága és a jogállamiság. Az Európai Bizottság ugyancsak elkötelezte magát a hálózattal folytatott hatékonyabb munka mellett.

Az előttünk álló, kihívásokkal teli évben tovább fogom vinni az uniós közigazgatással való együttműködést, hogy közösen találjunk megoldást az uniós polgárok által tapasztalt problémákra. Különösen számítok az Európai Parlamenttel való kiváló, együttműködő kapcsolat folytatására. A Parlament támogatása továbbra is létfontosságú ahhoz, hogy hatékonyan eleget tehessek megbízatásomnak a polgárok nevében, akiket közösen szolgálunk.

Emily O’Reilly

1. fejezet - 2016-os körkép

A 2016-os év igen eseménydús volt. Csak néhány az év kiemelkedő eseményeiből:

Január Levél az Ombudsmanok Európai Hálózatának tagjai részére a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapról	Február Az ombudsman felkéri a Bizottságot, hogy tegyen jelentést a peszticidek engedélyezéséről	Március Az Euratom-Szerződéssel foglalkozó szakértői csoport dokumentumaival kapcsolatban indított vizsgálat
Április „A dohánylobbi átláthatóságának javítása” – Az ombudsman rendezvénye	Május A különleges tanácsadókat érintő összeférhetetlenség Bizottság általi értékelésével kapcsolatban indított vizsgálat	Június Az Ombudsmanok Európai Hálózatának éves konferenciája Brüsszelben
Július Az ombudsman nagyobb átláthatóságot szorgalmaz a háromoldalú egyeztetések során	Augusztus A jogsértési panaszok Bizottság általi kezelése az EU kísérleti programjának keretében	Szeptember Az ombudsman állásfoglalást kér az Európai Bizottság elnökétől, Mr Juncker-től elődjének új tisztségével kapcsolatban
Október „Felbomló EU – Az igazság, a tények és a közösségi média” – Az ombudsman rendezvénye	November Az ombudsman méltatja Juncker elnök fellépését a biztosok magatartási kódexével kapcsolatban	December Az ombudsman felszólalása a Nyílt Kormányzati Együttműködés globális csúcstalálkozójának plenáris ülésén

2. fejezet - A legfontosabb témák

Az európai ombudsman segíti a polgárokat az uniós intézményekkel, szervekkel és ügynökségekkel való kapcsolatuk során. A felmerülő problémák a szerződéses kérdésektől kezdve az alapvető jogok megsértésén és a döntéshozatal átláthatatlanságán keresztül a dokumentumokhoz való hozzáférés megtagadásáig nagyon sokfélék lehetnek. Az esetek legnagyobb részét 2016-ban ismét az átláthatósággal kapcsolatos vizsgálatok tették ki.

2.1 Az uniós döntéshozatal átláthatósága

Az ombudsman júliusban tette közzé a háromoldalú egyeztetések – az uniós jogalkotási javaslatokról az Európai Parlament és az EU Tanácsa között, a Bizottság jelenlétében folytatott, nem hivatalos tárgyalások – átláthatóságának növelésére irányuló javaslatait. Ide tartozott, hogy hozzák nyilvánosságra a háromoldalú egyeztető tárgyalások időpontját és összefoglaló napirendjét, mindkét társjogalkotó álláspontját a bizottsági javaslatról, valamint a háromoldalú egyeztetésen jelen lévő döntéshozók nevét. Az ombudsman azt javasolta, hogy a folyamat fő szakaszait követő dokumentumokat rögtön tegyék közzé, amint a tárgyalások befejeződnek. Az ombudsman két uniós jogszabály (a jelzáloghitel-irányelv és a klinikai vizsgálatokról szóló rendelet) esetében megvizsgálta a háromoldalú egyeztetések aktáit, és nyilvános konzultációt tartott, amelyre 51 válasz érkezett, köztük öt a nemzeti parlamentektől. Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság decemberben válaszolt az ombudsman javaslataira, és általában véve egyetértettek az ombudsman nagyobb átláthatóság mellett felhozott érveivel. Az intézmények válaszukban vázolták a kiinduló lépéseiket, amibe az is beletartozott, hogy megvitatják egymással a javaslatok végrehajtását. #1

How transparency can be improved in the way EU laws are negotiated and agreed https://t.co/uRjBUZmmV1 pic.twitter.com/LZRTA6tORF

— LSE EUROPP blog (@LSEEuroppblog) 18 aout 2016

Az ombudsman májusban stratégiai vizsgálatot indított abban az ügyben, hogy az Európai Bizottság a különleges tanácsadói esetében hogyan hajtja végre az összeférhetetlenség felmérését. A tanácsadók közvetlenül a biztosoknak nyújtanak igény szerinti szakértői tanácsadást. Az egyéni panaszok nyomán indított vizsgálat célja az volt, hogy a szabályok biztosan elég szilárdak legyenek ahhoz, hogy el lehessen kerülni a politikai döntéshozatalra gyakorolt helytelen befolyást. Az Európai Bizottság elnökéhez, Jean-Claude Junckerhez intézett levelében az ombudsman azt javasolta, hogy a tanácsadó megbízatását és a külső tevékenységeit egyaránt tisztázzák a tanácsadó kinevezése előtt, és amennyiben a külső tevékenységben változás történik, aktualizálják az összeférhetetlenség értékelését. #2

@EUombudsman now started wider inquiry into appointment process for special advisers. (Often work for private sector clients as well as EU).

— Nick Beake (@Beaking_News) 30 mai 2016

Az ombudsman ügykezelői megvizsgálták a 2015-ben és 2016-ban kinevezett különleges tanácsadókra vonatkozó aktákat.

Az ombudsman ügykezelői megvizsgálták a 2015-ben és 2016-ban kinevezett különleges tanácsadókra vonatkozó aktákat. A vizsgálati jelentés azt mutatta, hogy bizonyos területeken jelentős javulás történt 2016-ban, és ezt a tényt Juncker elnöknek az ombudsmanhoz intézett levele is elismerte. Az ombudsman 2017-ben is kiemelten figyeli a lehetséges további fejleményeket a következő területeken: hogyan szervezik a különleges tanácsadók kinevezésére szolgáló eljárást; az összeférhetetlenség felmérése a Bizottságnál a kinevezés előtt; az új tevékenységek bejelentésének kötelezettsége a kinevezés után; a dokumentumokhoz és információkhoz való nyilvános hozzáférés.

A Bizottság kísérleti programja, amelynek keretében kötelezettségszegési eljárás indítása nélkül próbálja biztosítani, hogy a tagállamok helyesen alkalmazzák az uniós jogot, egy májusban indult stratégiai vizsgálat tárgyát képezte. Az ombudsman több panasz vizsgálata után úgy döntött, hogy megvizsgálja a folyamatot. Az ombudsman megkérdezte a Bizottságtól, hogyan működik az eljárás, a késések okait is beleértve; hogyan közli a panaszosokkal a kísérleti eljárás elindítását és lezárását, és hogy mit tesz a Bizottság, ha egy tagállam ismételten késik a válasszal, vagy nem ad meg elég információt. 2016 vége felé az ombudsman tovább vizsgálta az aktákat, hogy általánosabb képet kapjon az eljárás gyakorlati működéséről. A vizsgálat 2017-ben folytatódik.

Az átlátható döntéshozatal fontosságát szemléltető ügyek egyike az európai piacra szánt peszticidek engedélyezésének folyamatáról szólt. A vizsgálat konkrétan a Bizottságnak azzal a gyakorlatával foglalkozott, hogy a hatóanyagok biztonságos használatát már azelőtt jóváhagyja, hogy hozzájutna az említett döntés alátámasztásához szükséges összes adathoz (ez az úgynevezett „megerősítő adatok” eljárás). Az ombudsman arra kérte a Bizottságot, hogy 2018-ban tegyen jelentést, és bizonyítsa, hogy az eljárást megszorításokkal használják, hogy jobban felügyelik a tagállamok peszticidhasználatát, és hogy befejezték a panaszos által kiemelt tíz anyag hátralévő értékelését. #1

Egy másik ügyben a Bizottság késlekedéséről volt szó 20, géntechnológiával módosított élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó kérelem engedélyezése ügyében. A vizsgálat ideje alatt a Bizottság foglalkozott a szóban forgó 20 kérelemmel. Az ombudsman mindazonáltal megállapította, hogy a késedelem nem volt indokolt, és azt javasolta, hogy amennyiben a Bizottság szerint a géntechnológiával módosított élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó döntéshozatalhoz nem elegendő az idő, ezzel a kérdéssel foglalkoznia kellene az ilyen döntések meghozataláról szóló felülvizsgálatában.

2.2 Lobbitevékenységek átláthatósága

Az ombudsman az uniós lobbitevékenységek átláthatóságával és ehhez kapcsolódó kérdésekkel is foglalkozott. A Bizottság számára politikai és jogalkotási tanácsadást nyújtó szakértői csoportok százaiban képviselt érdekek egyensúlya kiemelt stratégiai vizsgálat lett. Az ombudsman 2016 elején arra kérte a Bizottságot, hogy tegyen lépéseket a szakértői csoportok átláthatósága érdekében, beleértve az üléseikről készült átfogó jegyzőkönyvek közzétételét. A Parlament szintén nagyon aktív volt ebben a kérdésben. A Bizottság májusban azt válaszolta, hogy számos változtatást tervez a rendszerben, többek között a napirend és a tartalmi jegyzőkönyvek közzétételét; az összeférhetetlenség kezelésének javítását a személyes minőségükben kinevezett személyek esetében; valamint a szakértői csoportban való tagság összekapcsolását az uniós átláthatósági nyilvántartásban való szereplés kötelezettségével. Az ombudsman 2017-ben meg fogja vizsgálni az ülések jegyzőkönyveit és más releváns dokumentumokat, mielőtt levonja a végleges következtetéseit a Bizottság által az ajánlásaira adott válaszról. #3

Another step forward in changing the way 'Brussels' works. New expert group rules adopted: https://t.co/mNzlrUTEVf pic.twitter.com/jZALKySOzP

— Frans Timmermans (@TimmermansEU) 30 mai 2016

A Parlament szorgalmazása nyomán a Bizottság 2016-ban felülvizsgálta az uniós átláthatósági nyilvántartást. Az ombudsman írásban fordult Juncker elnökhöz a nyilvántartás fejlesztésére irányuló javaslatokkal, hogy valamennyi uniós intézmény és ügynökség számára az átláthatóság központi csomópontja legyen. Emellett az összes lobbizó csoport esetében nagyobb átláthatóságra, az adatok pontosságának javítására és szorosabb ellenőrzésre hívott fel. Kérte továbbá, hogy a nyilvántartásról szóló végleges intézményközi megállapodásban említsék meg az ombudsmannál való panasztétel jogát. A felülvizsgált nyilvántartásról most folynak a tárgyalások a Bizottság, a Parlament és a Tanács között. #4

How to improve the EU #TransparencyRegister? @EUombudsman makes some pertinent suggestions. https://t.co/j5T0a6vaaY pic.twitter.com/piXFt9v76G

— Erik Wesselius (@erikwesselius) 30 mai 2016

Miután felismerte, hogy az uniós és nemzeti szintű közintézményekben dolgozó tisztviselők talán szívesen fogadják az arra vonatkozó tanácsokat, hogy hogyan kerüljék el az érdekcsoportok helytelen befolyását, az ombudsman gyakorlati útmutatót állított össze. A helyes és helytelen lépések felsorolását az év végén jelentette meg vázlatos formában, és kérte a nyilvánosság visszajelzését. A tisztviselőknek szóló tanácsok között szerepelt például, hogy tegyenek jelentést az elfogadhatatlan lobbitevékenységekről, és a hivatali időn kívül, a hivatalos székhelyen kívül és más munkatárs jelenléte nélkül ne szervezzenek találkozókat.

Az egyik 2016. év végi határozatában az ombudsman erőteljesen helytelenítette a Bizottság álláspontját a dohánylobbi tagjaival való tárgyalásainak átláthatóságát illetően.

Az egyik 2016. év végi határozatában az ombudsman erőteljesen helytelenítette a Bizottság álláspontját a dohánylobbi tagjaival való tárgyalásainak átláthatóságát illetően. Az ombudsman még 2015 őszén kérte a Bizottságot, hogy proaktívan tegye közzé az interneten a dohánylobbi tagjaival vagy jogi képviselőikkel való összes tárgyalását, valamint az ilyen találkozók jegyzőkönyveit, hogy az intézmény összhangba kerüljön az ENSZ dohányzás visszaszorításáról szóló keretegyezménye (FCTC) szerinti kötelezettségeivel. Az ombudsman által javasolt gyakorlat a Bizottság Egészségügyi Főigazgatóságánál már érvényben volt. A Bizottság 2016 elején azt válaszolta, hogy véleménye szerint már eleget tesz az FCTC-nek, és nem szükséges átvennie az Egészségügyi Főigazgatóság gyakorlatát. Az ombudsman hivatali visszásság megállapításával zárta le az ügyet, és megjegyezte, hogy a Bizottság semmilyen alapos indoklással nem szolgált arra, hogy miért utasítja vissza a hivatala által javasolt lépéseket. #5

Congratulations European Ombdusman. Compliance with the WHO FCTC is essential. @FCTCofficial https://t.co/QRygz3qHlZ

— Vera daCosta e Silva (@vera_dacosta) 26 avril 2016

A dohánylobbi átláthatóságának javítása volt a témája az ombudsman tavaszi stratégiai rendezvényének is. A szemináriumon többek között az EU egészségügyi biztosa, a WHO uniós képviselője, valamint a civil társadalom tagjai szólaltak fel. Az eseményen megvizsgálták, hogy az Egészségügyi Főigazgatóság hogyan hajtja végre az FCTC-t, és megvitatták annak fontosságát, hogy az egész Bizottság bevezesse ugyanezeket az intézkedéseket. Az ombudsman minden uniós intézményt az egyezmény teljes körű alkalmazására hívott fel, az iránymutatásai szerint. #1

2.3 A gazdasági és pénzügyi döntéshozatal átláthatósága

A gazdasági és pénzügyi kérdésekben való döntéshozatal jelentős közérdeklődésre tart számot. Az ombudsman hivatala több egyéni panasszal foglalkozott ezen a területen, emellett az ombudsman olykor úgy találja, hogy érdemesebb egy „stratégiai kezdeményezés” keretében felhívni a figyelmet az aggályos kérdésekre, vagy további információt kérni. Méltatta Jeroen Dijsselbloemet, az Eurogroup elnökét, amiért proaktív intézkedéseket tett a szerv nagyobb átláthatósága érdekében – például közzétette az üléseinek részletes napirendjét és összefoglalóját –, és a javaslatai ügyében további felvilágosításokat kért. Dijsselbloem úr azt válaszolta, hogy az átláthatósági rendszer bevezetése óta az Eurogroup dokumentumok széles körét tette hozzáférhetővé, az Eurogroup tárgyalásainak előkészítéséhez használt anyagokat is beleértve. Dijsselbloem úr elmondta továbbá, hogy a szerv elkötelezetten törekszik a politikai tanácskozásainak átláthatóságára, és az ombudsman által felvetett pontokat a későbbiekben figyelembe fogja venni.

Az ombudsmani hivatal képviselői találkoztak Danièle Nouy-vel, az Európai Központi Bank (EKB) felügyelőbizottságának elnökével, hogy megvitassák a felügyeleti felülvizsgálati és értékelési eljárás (SREP) átláthatóságát – ezzel az eljárással értékelik az euróövezet bankjainak jó pénzügyi helyzetét. Az ombudsman a továbbiakban a Nouy asszonyhoz intézett levelében megjegyezte, hogy az EKB valószínűleg a bankfelügyelet területére vonatkozó dokumentumok esetében a nyilvános hozzáférés iránti kérelmek számának növekedésére számíthat – ha ez még nem következett be. Az ombudsman felvetette, hogy az EKB megvizsgálhatná, mekkora hatásköre van arra, hogy nyilvánosságra hozza az egységes felügyeleti mechanizmus felügyeleti kézikönyvének egyes részeit. Az ombudsman ezenkívül azt javasolta, hogy kellő idő elteltével a felügyelt szervezeteknek kiadott egyéni SREP-leveleket is nyilvánosságra lehetne hozni. Nouy asszony azt válaszolta, hogy az ombudsman levelét meg fogja mutatni a felügyelőbizottságnak, és rámutatott, hogy az SREP tekintetében a Bank az SSM SREP módszertant részletesen bemutató füzet kiadásán túl külön munkaértekezleteket is szervezett a bankszektor számára. #6 #7

Letter from the European Ombudsman to the ECB on the Supervisory Review and Evaluation Process https://t.co/G6RbWRAipl via @EUombudsman

— Gide Brussels (@GideBrussels) 10 octobre 2016

Very good recommendation! https://t.co/KpZSjQGv19

— Bruno Nicostrate (@BNicostrate) 25 fevrier 2016

Az EBB az ombudsman kérésének megfelelően az EBB és a Bizottság által aláírt, az Európai Stratégiai Beruházási Alapról (ESBA) szóló megállapodást is közzétette a honlapján.

Az ombudsman februárban azt javasolta az Európai Beruházási Bank (EBB) elnökének, Werner Hoyernek, hogy proaktívan tegyék közzé mind az EBB, mind az Európai Beruházási Alap (EBA) igazgatótanácsi üléseinek jegyzőkönyvét. Az ombudsman örömmel fogadta, hogy válaszában Hoyer elnök úgy nyilatkozott, hogy a bank beleegyezett a kért átláthatósági intézkedések megtételébe. Az EBB az ombudsman kérésének megfelelően az EBB és a Bizottság által aláírt, az Európai Stratégiai Beruházási Alapról (ESBA) szóló megállapodást is közzétette a honlapján. Az EBB ezenkívül folyamatosan aktualizálja a nyilvános nyilvántartását (a bank által finanszírozott projektekhez kapcsolódó elektronikus adatbázis), amihez egyre több, környezeti és szociális kérdésekhez kapcsolódó információt ad közre.

Az év későbbi szakaszában az ombudsman azt javasolta, hogy az EBB úgy módosíthatná belső etikai szabályzatát, hogy az igazgatótanács tagjainak kötelező legyen engedélyt kérniük az etikai és törvényességi bizottságtól, mielőtt új tevékenységbe kezdenének. Ugyancsak érdeklődött az EBB igazgatótanácsi tagjaira vonatkozó magatartási kódexről, megjegyezve, hogy nem írja elő érdekeltségi nyilatkozat benyújtását vagy a pénzügyi érdekek bejelentését, ahogyan más nemzetközi pénzügyi intézményeknél szokás.

Juncker elnökhöz szóló levelében az ombudsman azt kérdezte, hogy milyen rendszerben fogják nyilvánosságra hozni az Európai Költségvetési Tanács, a Bizottság számára költségvetési ügyekben tanácsadást nyújtó, újonnan létrehozott szerv munkájára vonatkozó dokumentumokat. A Bizottság azt válaszolta, hogy a tanács dokumentumaira a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés uniós szabályai (1049/2001/EK rendelet) fognak vonatkozni.

2.4 Az uniós dokumentumokhoz való hozzáférés

Az ombudsmanhoz évről évre sok magánszemély vagy szervezet fordul arra vonatkozó panasszal, hogy az uniós igazgatás nem adott nyilvános hozzáférést a kért dokumentumokhoz. Ilyen esetekben az ombudsman megvizsgálja, hogy az intézmény részéről indokolt-e a dokumentumok visszatartása. Amennyiben az ombudsman ezt nem találja indokoltnak, közbenjár a kért dokumentum közzététele érdekében.

Az egyik ilyen ügyben az EU Bíróságánál és Törvényszékénél bírói és főtanácsnoki pozícióra jelölt személyek alkalmasságáról szóló véleményekhez kértek nyilvános hozzáférést. A Tanács nem adott hozzáférést a szakértői munkacsoportok által összeállított véleményekhez, azt állítva, hogy a dokumentumokhoz való hozzáférés uniós szabályait (1049/2001/EK rendelet) ebben az esetben nem kell alkalmazni.

Az ombudsman szorgalmazta, hogy a Tanács a jövőben ebben a szellemben foglalkozzon az ilyen dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés iránti kérelmekkel.

Az ombudsman beavatkozása nyomán a Tanács bejelentette, hogy úgy döntött, alkalmazni fogja az 1049/2001/EK rendeletet. Az ombudsman üdvözölte a Tanács hozzáállásában történt változást, és megjegyezte, hogy az ügy felvetette azt a fontos kérdést, hogyan lehet megtalálni a megfelelő egyensúlyt a magas közhivatalra pályázók személyes adatainak védelme iránti igény és a kinevezési folyamat maximális átláthatósága iránti igény között. Megállapította, hogy a mérlegnek ilyen esetekben általában véve a nagyobb nyitottság felé kell billennie. Az ombudsman szorgalmazta, hogy a Tanács a jövőben ebben a szellemben foglalkozzon az ilyen dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés iránti kérelmekkel.

Egy másik ügy az élő kékúszójú halak Máltára tartó, állítólagosan szabálytalan szállítmánya ügyében folytatott bizottsági vizsgálatra vonatkozó dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés megtagadásával foglalkozott. A Bizottság elfogadta az ombudsman ajánlását, hogy adjon hozzáférést az általa létrehozott dokumentumokhoz. Bár a vizsgálat során elutasította azoknak a dokumentumoknak a közzétételét, amelyeket Málta küldött a Bizottságnak, később arra a döntésre jutott, hogy az ombudsman ajánlásának megfelelően nyilvánosságra hozza a Máltától származó dokumentumokat. Málta most az uniós bíróságok előtt próbálja megakadályozni, hogy a Bizottság nyilvánosságra hozza a dokumentumokat.

Az egyik, az Európai Külügyi Szolgálatot (EKSZ) érintő ügyben a panaszos, egy svéd civil szervezet az EU és Kuba közötti politikai párbeszédről és együttműködésről szóló megállapodáshoz kért hozzáférést. Az EKSZ ezt megtagadta, és azt állította, hogy a megállapodás ekkor még mindig ideiglenes volt. A panaszos az ombudsmanhoz fordult azzal a megjegyzéssel, hogy a megállapodást addigra már parafálták. A vizsgálat folyamán az EKSZ nyilvánosságra hozta a dokumentumot, miután a Bizottság elfogadta a megállapodást.

Az intézmények esetenként változtatnak a hozzáállásukon egy konkrét dokumentumhoz való hozzáférés iránti kérelem ügyében. Ez történt annak a panasznak az esetében, amely arról szólt, hogy a Bizottság az egyesült királysági hírszerző szolgálatok által végzett internetfelügyeletről szóló dokumentumok esetében megtagadta a nyilvános hozzáférést. Az ombudsman beavatkozása nyomán a Bizottság nyilvánosságra hozott egy dokumentumot, az Egyesült Királyság külügyminiszterének levelét, de a Bizottság alelnökének két másik levelét nem. Ennek következtében az ombudsman hivatali visszásságot állapított meg. A Bizottság azonban 2016. októberben, az ombudsman határozata után egy évvel nyilvánosságra hozta a szóban forgó dokumentumokat.

2.5 Etikai kérdések

Az uniós igazgatás viszonylag szigorú etikai normák szerint működik. Ahhoz azonban, hogy a polgárok jobban megbízzanak az EU-ban, tudniuk kell, hogy az uniós politikusokat és tisztviselőket kizárólag a közérdek vezérli. A hatályban lévő szabályoknak biztosítaniuk kell, hogy a biztosok esetében sem a hivatali idejük alatt, sem azután ne merülhessen fel kétség ezt illetően. Az ombudsman 2016-os tevékenysége keretében foglalkozott a korábbi biztosok által végzett munkát övező aggályokkal.

Egy júniusi határozatában az ombudsman hivatali visszásságot állapított meg azzal kapcsolatban, hogy a 2009–2014 közötti Bizottság nem foglalkozott megfelelően a biztosok magatartási kódexének megsértésével egy volt biztos részéről; és nem vizsgálta ki megfelelően a biztos magánszektorbeli munkaszerződésének összeegyeztethetőségét az EU-Szerződés szerinti kötelezettségekkel, annak ellenére, hogy az etikai bizottság erre vonatkozó aggályainak adott hangot. Az ombudsman a magatartási kódex felülvizsgálatára hívott fel, hogy a szabályok egyértelműbbek és könnyebben végrehajthatóak legyenek, és szankciókat is tartalmazzanak a kódex megsértésének esetére.

A kódex megreformálásának értelme még egyszer vitatéma lett, amikor a Bizottság egyik korábbi elnöke vette át a Goldman Sachs bank nem ügyvezető elnöki pozícióját. A Bizottság azt állította, hogy a volt elnök nem sértette meg a kódexet, amely 18 hónapos várakozási időt ír elő, az ombudsman azonban megjegyezte, hogy az EU-Szerződés szerint egyes pozíciók még a 18 hónapos bejelentési időszak lejárta után is problémásak lehetnek. Juncker elnökhöz intézett levelében az ombudsman arra kérte a Bizottságot, hogy utalja a kérdést a Bizottság etikai bizottsága elé, és vizsgálja felül a magatartási kódexet. Juncker elnök válaszában jelezte, hogy az ad hoc etikai bizottság elé viszi az ügyet. Az említett bizottság megállapította, hogy bár a korábbi elnök nem tanúsított „olyan fokú belátást, ami talán elvárható lenne a magas hivatalban eltöltött oly sok év után”, nem volt „elegendő alap annak megállapítására, hogy megsértette volna az EUMSZ [az Európai Unió működéséről szóló szerződés] 245. cikkének (2) bekezdése szerinti feddhetetlen és tartózkodó eljárás kötelezettségét”. #8

.@EUombudsman:la Comisión debería revisar el código de conducta de los ex comisarios ?https://t.co/haLzUJrShY pic.twitter.com/gsmljSeODn

— Parlamento Europeo (@Europarl_ES) 12 juillet 2016

Juncker elnök mindazonáltal a kódex szigorítását javasolta oly módon, hogy a várakozási időt a korábbi biztosok esetében két évre, a Bizottság korábbi elnökei esetében pedig három évre hosszabbítsák meg.

Juncker elnök mindazonáltal a kódex szigorítását javasolta oly módon, hogy a várakozási időt a korábbi biztosok esetében két évre, a Bizottság korábbi elnökei esetében pedig három évre hosszabbítsák meg. Az ombudsman üdvözölte a javaslatot, de megismételte korábbi fenntartását, miszerint az időszak meghosszabbítása önmagában még nem mindig jelent kellő garanciát a 245. cikk tiszteletben tartására.

A szilárd etikai szabályokat az intézmények egészében alkalmazni kell, nemcsak a politikai képviselőikre nézve. Az ombudsman szeptemberben zárta le vizsgálatát abban az ügyben, hogy a Bizottság hogyan hajtja végre az úgynevezett forgóajtó-jelenségre vonatkozó uniós személyzeti szabályokat. A Bizottság az ombudsman javaslataira reagálva már tett néhány pozitív lépést. Az ombudsman a vizsgálat lezárásakor további lépéseket javasolt. Felhívta a Bizottságot, hogy közöljön több részletet, különösen az értékeléséről és a következtetéseiről, amikor jóváhagyja a vezető tisztviselők Bizottságon kívüli munkavégzésre irányuló kérelmeit. Javasolta továbbá, hogy a szolgálatból távozó munkatársaik kérelmeit elbíráló személyeknek ne legyen semmilyen szakmai kapcsolata az érintett személlyel. Az ombudsman stratégiai vizsgálat keretében fog tovább foglalkozni a kérdéssel, hogy meg tudja ítélni, a gyakorlatban hogyan működnek a szabályok.

2.6 Uniós ügynökségek és más szervek

Az Európai Bizottság után az uniós ügynökségek – amelyek az alapvető jogoktól a gyógyszerek biztonságosságán és hatékonyságán, a környezetvédelmen, a vegyi anyagok egészségügyi és környezeti veszélyein át a repülésbiztonságig területek széles skálájával foglalkoznak – jelentették az ombudsman 2016-ban végzett vizsgálatainak második legfontosabb forrását.

Az ombudsman a vizsgálat lezárásakor üdvözölte a klinikai vizsgálatok nagyobb átláthatóságát.

Az egyik hangsúlyosabb, 2014-ben indult ügy az Európai Gyógyszerügynökséggel (EMA) foglalkozott amiatt, hogy az ügynökség csak részlegesen adott nyilvános hozzáférést a Crohn-betegség kezelésére használt Humira jóváhagyására vonatkozó klinikai vizsgálatokhoz. Az ombudsman júniusban zárta le a vizsgálatot, és üdvözölte a nagyobb átláthatóságot ezen a területen. Aggodalmának adott hangot ugyanakkor négy olyan információval kapcsolatban, amelyeket az ügynökség visszatartott. Az ombudsman megjegyezte, hogy a köz érdekében minden, az orvosok, betegek és kutatók számára hasznos klinikai információt nyilvánosságra kell hozni. #2

Az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) 2015-ben elfogadta az ombudsman arra vonatkozó javaslatát, hogy a termékek regisztrálását kérő felhasználóktól hogyan követelje meg annak igazolását, hogy törekedtek az állatkísérletek elkerülésére. Ennek folytatásaként 2016-ban részletes információkkal szolgált arról, hogy pontosan hogyan kívánja érvényre juttatni az ombudsman javaslatát. Egy új, 2016-ban indult vizsgálat a Bizottság és az ECHA együttes, a kozmetikumokban használt anyagokra vonatkozó állatkísérletek lehetséges, bizonyos feltételek mellett történő alkalmazásáról szóló nyilatkozat ügyében kért pontosítást.

Évente több százan vesznek részt az Európai Személyzeti Felvételi Hivatal (EPSO) által szervezett versenyvizsgákon, hogy valamelyik uniós szervnél dolgozhassanak. Az ombudsmanhoz utalt ügyek egyikében a panaszos jelentkezett a konferenciatolmácsok felvételére meghirdetett EPSO versenyvizsgára. Egy rövid kórházi kezelés miatt lemaradt a jelentkezési határidőről, ezért a határidő meghosszabbítását kérte az EPSO-tól. Az EPSO ezt elutasította, arra hivatkozva, hogy minden pályázóval egyformán kell bánnia. Az ombudsman azt ajánlotta, hogy az EPSO lássa be, hogy vannak olyan kivételes helyzetek, amikor vis maior miatt úgy igazságos, ha a jelöltek új határidőt kapnak. Az EPSO beleegyezett, hogy a jövőben az EPSO versenyvizsgákkal összefüggésben minden esetben alkalmazni fogja a vis maior elvére vonatkozó ombudsmani ajánlásokat.

2.7 Uniós szerződések és támogatások

Az ezen a területen beérkezett panaszok a teljes mennyiség 14,5%-át tették ki. A Bizottság rengeteg uniós finanszírozású projekt felügyeletét látja el. Szigorú ellenőrzésekkel próbálja biztosítani, hogy a közpénz felhasználása megfelelően történjen. Ez azonban esetenként vitákhoz vezet a tekintetben, hogy hogyan ellenőrzik a projekteket, vagy mekkora az a pénzösszeg, amelyet vissza kell igényelni. Ilyen helyzetekben a vállalkozók sokszor az ombudsmanhoz fordulnak megoldásért.

A Bizottság azt állította, hogy a panaszos nem tartotta be a szerződés alkalmazandó szabályait, de az eset konkrét körülményeinek fényében úgy határozott, hogy a visszatérítendő összegből több mint 86 000 EUR-t elenged.

Az egyik ilyen ügyben a panaszos, egy lengyel kutatóintézet több projektet is végzett, amelyekhez 2004 és 2009 között társfinanszírozást kapott az EU-tól. A projektek sikeres befejezése után a Bizottság hármat ellenőrzött közülük, és úgy döntött, hogy bizonyos költségeket visszafizettet. Az ombudsman vizsgálatot indított, és megállapította, hogy a Bizottság projektfelelőse írásban (e-mailben) beleegyezett abba, hogy a szolgáltatások egy részét alvállalkozóra bízzák – a Bizottság később ennek költségét akarta visszafizettetni –, tehát tudott róla, és engedélyezte, hogy a panaszos alvállalkozót bízzon meg. A Bizottság azt állította, hogy a panaszos nem tartotta be a szerződés alkalmazandó szabályait, de az eset konkrét körülményeinek fényében úgy határozott, hogy a visszatérítendő összegből több mint 86 000 EUR-t elenged.

Egy horvátországi székhelyű kutatóintézet a hetedik kutatási és technológiai fejlesztési keretprogram keretében részt vett egy uniós finanszírozású projektben. Miután egy ellenőrzés néhány szabálytalanságot tárt fel, a Bizottság jelentős pénzösszegek behajtását kezdeményezte. Az intézet panaszt tett az ombudsmannál, aki megállapította, hogy az ellenőr megállapításai számos bizonytalanságon alapultak. Mivel a leglényegesebb kérdés a projekt tényleges kezdőnapjának meghatározása volt, az ombudsman azt javasolta, hogy a Bizottság konzultáljon egy szakértővel, aki igazolja az ellenőr megállapításait, vagy rendeljen el műszaki ellenőrzést. A Bizottság elfogadta az ombudsman javaslatát.

Egy másik ügy arról szólt, hogy a Bizottság hogyan ellenőrizte a marokkói vízkészlet megőrzésére irányuló projektet. A panaszos, a környezetvédelmi oktatással és ökopolgársággal foglalkozó Association pour la Participation et l’Action Régionale (APARE) nevű francia nonprofit szervezet nem értett egyet a bizottsági ellenőrzés megállapításaival – amelynek eredményeként a Bizottság több mint 20 000 EUR-t hajtott volna be –, és az ombudsmani hivatalhoz fordult. Az ombudsman beavatkozása után a Bizottság beleegyezett, hogy közel 75%-kal mérsékli a visszafizetendő összeget.

2.8 Várható kihívások

Az ombudsman munkáját a tágabb politikai közeg is alakítja. Az EU–USA transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerségről (TTIP) folyó tárgyalások átláthatóságának hiányával kapcsolatos, széles körű lakossági aggodalom például oda vezetett, hogy az ombudsman hivatalból indított stratégiai vizsgálatot kezdett az ügyben.

2016 végére az ombudsmanhoz öt panasz érkezett a Brexithez kapcsolódó igazgatási kérdésekben, és ezek közül három információkhoz való hozzáféréssel foglalkozott.

Az ombudsman az aktuális kérdések megvitatására szolgáló rendezvényeknek is teret ad, ilyen volt például októberben a „Felbomló EU – Az igazság, a tények és a közösségi média” című esemény. A Bizottság, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) és a civil társadalom képviselőinek részvételével az ombudsman azt vitatta meg, hogyan lehet jobban kommunikálni az EU-t a váratlan kihívások időszakában. Az Unió szempontjából 2017-ben és azon túl is meghatározó lesz az Egyesült Királyság kilépésről hozott döntése. A Brexit-népszavazásból eredő kérdések a szavazás után nem sokkal már az ombudsmani hivatalhoz is elértek. 2016 végére az ombudsmanhoz öt panasz érkezett a Brexithez kapcsolódó igazgatási kérdésekben, és ezek közül három információkhoz való hozzáféréssel foglalkozott. #9 #10

We value @EUOmbudsman's positive feedback on our ongoing #TTIP transparency effort!https://t.co/4Gxf3fYli5

— EU TTIP Team (@EU_TTIP_team) 15 juillet 2016

important #Brexit contribution from @EUombudsman Emily O'Reilly https://t.co/LTHN1l84rx via @TodaySOR @broadsheet_ie pic.twitter.com/HtVnvYxrKj

— Ruairi McKiernan (@ruairimckiernan) 30 juin 2016

Az év sikeres lezárásaként az ombudsman meghatározó szerepet játszott a nyílt kormányzati partnerség (OGP) decemberi párizsi csúcstalálkozóján. Az ombudsman arra hívta fel az EU-t, hogy vállaljon nagyobb szerepet az OGP-ben. Az OGP egy többoldalú kezdeményezés, amelynek célja, hogy konkrét kötelezettségvállalásokat nyerjen a kormányoktól többek között az átláthatóság, a polgárok részvétele és a korrupció elleni harc mellett. Az ombudsman és az OECD ezzel összefüggésben közös felmérést készít a nyílt kormányzásról, hogy megkeresse, az ombudsmanok hogyan tudnának nagyobb szerepet játszani az OGP-ben. Az ombudsman részvételének célja, hogy az Ombudsmanok Európai Hálózatában és más nemzetközi ombudsmani hálózatokban népszerűsítse és terjessze a felmérést. A hálózat a 2017. júniusi konferenciáján fogja megvitatni a felmérés előzetes eredményeit, és az év végén jelenteti meg az eredményeket.#11 #12

.@EUombudsman speaking at #OGP16 to close plenary session... pic.twitter.com/qBoV9lzH8a

— Aidan O'Sullivan (@aidanosullivan) 7 decembre 2016

.@EUombudsman: "EU could become a leading voice within OGP & encourage other institutions to take inspiration from its work" #OGP16 pic.twitter.com/LDAbmBKBxo

— Open Gov Partnership (@opengovpart) 7 decembre 2016

3. fejezet - „Gondos ügyintézés” díj

A díjjal az uniós intézmények, szervek és hivatalok azon tagjait kívánja elismerni, akik feladataik ellátása közben előmozdítják a megfelelő ügyintézést.

Miután a hivatal egyik átfogó célja az uniós közigazgatás javítása és az intézkedések polgárközpontú szellemiségének elősegítése, az ombudsman 2016. októberben felhívást tett közzé, hogy jelöléseket gyűjtsön a „Gondos ügyintézés” díjra. A díjjal az uniós intézmények, szervek és hivatalok azon tagjait kívánja elismerni, akik feladataik ellátása közben előmozdítják a megfelelő ügyintézést. Ez egy kísérleti kezdeményezés azzal a céllal, hogy megkeresse a bevált módszereket az uniós igazgatásban, és ezekre felhívja a nyilvánosság figyelmét.

Az ombudsman szándéka szerint az uniós igazgatás egészével meg fogja ismertetni ezeket a módszereket. A díjat több kategóriában lehet elnyerni: az átláthatóság és az etika terén tanúsított kiválósággal, a kiváló kommunikációval és a polgárközpontú szolgáltatásnyújtás kiválóságával. A győzteseket az ombudsman egy tanácsadó bizottság segítségével fogja kiválasztani, az átadó ünnepséget pedig 2017-ben Brüsszelben rendezik. #3 #13

#EOaward ?? Nice initiative by @EUombudsman > https://t.co/cv1xLdbwtZ

& I have a long list of potential nominees in mind! pic.twitter.com/Kf8gouvdik

— Dana Manescu (@DanaBrussels) 24 octobre 2016

4. fejezet - Kommunikáció

Az európai ombudsman stratégiájának („2019 irányában”) célja, hogy növelje a hivatal hatását, jelentőségét és láthatóságát. A nagyobb láthatóságnak köszönhetően a polgárok tudni fogják, kihez fordulhatnak, ha problémájuk támad az uniós intézményekkel.

Az érdekelt felek, köztük a vállalkozások, szövetségek és nem kormányzati szervezetek egyedi megkeresése mellett a hivatal törekszik az ombudsman médiában való jelenlétének növelésére is, és a közösségi média segítségével kommunikál az egyes ügyekről, terjeszti az új projektek hírét, és rendszeresen tájékoztat az ombudsman tevékenységeiről.

Médiatalálatok száma

Az ombudsman munkáját 2012 óta évről évre többször említik a médiában, de 2015-ben és 2016-ban különösen sokszor szerepelt.

Az ombudsman munkáját 2012 óta évről évre többször említik a médiában, de 2015-ben és 2016-ban különösen sokszor szerepelt. Egyre többen követik az ombudsman munkáját a Twitteren, ahol a hivatal fiókja 2015 és 2016 között a követők számának 21 százalékos emelkedését tapasztalta. A legnépszerűbb Twitter-bejegyzésnek egy infografika bizonyult, amely az érdekképviselőkkel érintkező köztisztviselők helyes és helytelen viselkedéséhez adott iránymutatást. A népszerű Twitter-bejegyzések közé tartozott még a szakértői csoportokról szóló infografika, az ombudsman új, „Gondos ügyintézés” díjának bejelentéséről szóló videó, valamint egy másik videó az uniós jogszabályokról folytatott informális tárgyalások (háromoldalú egyeztetések) átláthatóságáról szóló nyilvános konzultáció bejelentéséről. #14

We've prepared a list of 'do's & dont's' for officials interacting with lobbyists. Have your say here: https://t.co/8kp5m54u5Q #eulobbying pic.twitter.com/vcmlS6SMPH

— European Ombudsman (@EUombudsman) 15 decembre 2016

A hivatal a felhasználóbarát működés érdekében megkezdte a weboldal átalakítását – ez a projekt várhatóan 2017-ben zárul le –, és rendszeresen kéri az érdekelt felek visszajelzéseit arról, milyennek látják a hivatal munkáját, és mit lehetne javítani. #15

Strategic inquiry/ #Commission's expert groups: @EUOmbudsman calls for more #transparency https://t.co/rv4kc4XQoI pic.twitter.com/Rvqy4lUGzP

— European Ombudsman (@EUombudsman) 2 fevrier 2016

5. fejezet - Kapcsolat az EU intézményeivel

5.1 Európai Parlament

Az ombudsman 2016-ban ismét találkozott Martin Schulz elnökkel, valamint az Európai Parlament számos képviselőjével a teljes politikai palettáról és Európa minden részéről.

Az európai ombudsman nagyra értékeli az Európai Parlamenthez fűződő kapcsolatát. Az ombudsman 2016-ban ismét találkozott Martin Schulz elnökkel, valamint az Európai Parlament számos képviselőjével a teljes politikai palettáról és Európa minden részéről. Az ombudsman a Parlament plenáris ülésén, a Petíciós Bizottság és a Jogi Bizottság előtti felszólalásában ismertette a munkáját és a tapasztalatait. Az ombudsman munkatársai rendszeresen képviselik a hivatalt a bizottsági üléseken, meghallgatásokon és a parlamenti frakcióközi munkacsoportokban.

5.2 Petíciós Bizottság

Az ombudsman nagyra értékeli a Petíciós Bizottsággal folytatott szoros együttműködést. Az ombudsmani hivatalhoz vagy a Petíciós Bizottsághoz forduló polgárok szolgálata érdekében folyamatos párbeszédre van szükség. Az ombudsman az uniós intézményekkel, szervekkel és hivatalokkal szemben benyújtott panaszokkal foglalkozik, a Petíciós Bizottság pedig az EU tevékenységi területeire vonatkozó panaszokat kezeli Európa minden részéről. Az ombudsman nagyra értékeli a bizottság elnökétől, Cecilia Wikströmtől és az összes képviselőcsoport Európai Parlamenti képviselőitől kapott folyamatos támogatást. Ez a támogatás létfontosságú ahhoz, hogy az ombudsman tovább tudja segíteni az uniós intézményeket a megfelelő ügyintézés „aranyszabályának” kijelölésében. #16

Presenterar parlamentets årsrapport för @EUombudsman aktiviteter för det gångna året för @ALDEgroup I morgon röstar vi i plenum! #eupol pic.twitter.com/Xof71lWVys

— Cecilia Wikstrom(L) (@CeciliaWikstrom) 23 novembre 2016

5.3 Európai Bizottság

Az ombudsman méltatta Jean-Claude Juncker elnököt a hivatalával fenntartott konstruktív munkakapcsolatért és a nyitottabb igazgatás felé tett határozott lépésekért, bár még nyilvánvalóan maradtak kihívások.

Az EU ügyvezetőjeként az Európai Bizottság polgárok millióinak életére van közvetlen hatással. Bár a Bizottság politikai szerv, egyben az EU legnagyobb igazgatási szerve is, ezért természetes, hogy az ombudsmanhoz érkező panaszok jelentős része a Bizottság munkájára vonatkozik. Az ombudsman méltatta Jean-Claude Juncker elnököt a hivatalával fenntartott konstruktív munkakapcsolatért és a nyitottabb igazgatás felé tett határozott lépésekért, bár még nyilvánvalóan maradtak kihívások. Az ombudsman 2016-ban ismét találkozott Juncker elnökkel, valamint több alelnökkel és számos biztossal is. A főtitkár által szervezett rendezvényen több főigazgatóval is találkozott. A szolgálati szinten folyó szorosabb együttműködés biztosítja, hogy a polgárok aggályaival hatékonyabban lehet foglalkozni. #17

NEWs VIDEO: @MalmstromEU received Emily O'Reilly, @EUombudsman
More: https://t.co/UFIyKybwhj@Trade_EU pic.twitter.com/uRHPdV1yti

— EC AV Services (@EC_AVService) 29 fevrier 2016

5.4 Más intézmények, ügynökségek és szervezetek

A hivatal emellett a strasbourgi székhelyű Európa Tanáccsal is kapcsolatot tart.

Az ombudsman változatlanul szoros munkakapcsolatot tart fenn sok másik intézménnyel, ügynökséggel és szervezettel. Az ombudsman 2016-ban szoros kapcsolatban volt az Európai Központi Bankkal, az Európai Beruházási Bankkal, az európai adatvédelmi biztossal, az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatallal és az Európai Unió Alapjogi Ügynökségével. A hivatal emellett a strasbourgi székhelyű Európa Tanáccsal is kapcsolatot tart. Mindezek a kapcsolatok szervesen hozzátartoznak az ombudsman „2019 irányában” című stratégiájához, amelynek célja, hogy növelje az ombudsmani hivatal hatását, jelentőségét és láthatóságát, és ezáltal nyitottabb, szolgáltatásközpontú uniós igazgatást alakítson ki a polgárok javára.

5.5 A fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény

Az uniós keretrendszer tagjaként az ombudsman védi és támogatja a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményt (UNCRPD), és felügyeli az uniós intézmények szintjén való végrehajtását. Az UNCRPD szakértői bizottsága 2015-ben felülvizsgálta az egyezmény uniós végrehajtását, és kiadta a záró észrevételeit. Ezek különösen fontosak voltak az ombudsmannak az UNCRPD ügyében végzett 2016-os stratégiai munkája szempontjából, mivel jelezték a lehetséges hiányosságokat az uniós igazgatáson belül. #18 #19

we have to make sure that #UN #CRPD does not remain a wish list but generates a genuine impact on lives of all pwd in Europe - @EUombudsman

— EU Disability Forum (@MyEDF) 17 fevrier 2016

We are all on the same page on avoiding problems w/ use of #ESIFunds & institutionalization, says @EUombudsman's Rosita Hickey at #EDPD2016 pic.twitter.com/avCU0RYTtl

— EU Social (@EU_Social) 30 novembre 2016

Az ombudsman egyeztetett az érdekelt felekkel, és ennek során kiderült, hogy több tagállamban az a szokás, hogy az írásbeli vizsgákon pluszidőt adnak a hallássérült diákoknak.

Az ombudsman 2016-ban megvizsgálta egy hallássérült jelölt panaszát, aki nem kapott pluszidőt az Európai Személyzeti Felvételi Hivatal (EPSO) versenyvizsgája keretében zajló felvételi vizsgán. Az ombudsman egyeztetett az érdekelt felekkel, és ennek során kiderült, hogy több tagállamban az a szokás, hogy az írásbeli vizsgákon pluszidőt adnak a hallássérült diákoknak. Azt javasolta, hogy az EPSO alaposan gondolja át, hogy a későbbiekben a számítógépes és írásbeli vizsgákon kérésre tud-e pluszidőt biztosítani a hallássérült jelölteknek.

Az ombudsman 2016 májusában vizsgálatot indított abban az ügyben, hogy az EU közös betegségbiztosítási rendszere (JSIS) megfelel-e az UNCRPD-nek. A közös betegségbiztosítási rendszer keretében a súlyos betegség elismerésétől kezdve teljes egészében visszatérítik az orvosi költségeket. Ehhez az elismeréshez teljesülnie kell a rövidebb várható élettartam kritériumának. Az ombudsman úgy találta, hogy a fogyatékosság ilyen orvosi megközelítése nem feltétlenül felel meg az UNCRPD-nek, ezért megkérdezte a Bizottságtól, hogy tervezi-e külön kritériumok bevezetését a fogyatékossággal élő személyek orvosi költségeinek a JSIS keretében történő visszatérítésére. A vizsgálat 2017-ben még folyamatban volt.

Az UNCRPD bizottság két záró észrevétele nyomán az ombudsman ezenkívül két stratégiai kezdeményezést indított. Levelet írt a Bizottság elnökének a Bizottság kezelésében lévő weboldalak és online eszközök akadálymentességéről és Kristalina Georgieva akkori alelnöknek, akitől azt kérdezte, hogy az Európai Iskolák hogyan foglalkoznak az UNCRPD bizottság által az egyezmény végrehajtása tekintetében felvetett kérdésekkel. A Bizottság mindkét levélre válaszolt. Megjegyezte, hogy minden szolgálata számára egységes webes jelenlétet alakít ki, és hogy ennek hátterében az egyik fő elv éppen az, hogy a szolgálatok a lehető legtöbb felhasználó számára hozzáférhetőek legyenek. Az Európai Iskolákkal kapcsolatban a Bizottság úgy nyilatkozott, hogy támogatni fogja az UNCRPD ajánlásainak teljesítésére irányuló szisztematikus törekvéseket, és hozzátette, hogy rendszeresen értékelik az Európai Iskolák sajátos nevelési igényre vonatkozó stratégiáját.

Az ombudsmani hivatal 2016 folyamán arra törekedett, hogy a saját weboldalát is akadálymentessé és felhasználóbaráttá tegye. Az ombudsman munkájáról és a panasztétel módjáról szóló, könnyen olvasható ismertető online elérhető az EU 24 hivatalos nyelvén. Emellett az ombudsman weboldalát egy külső szolgáltató is felméri, hogy megkeresse, hogyan lehetne akadálymentesebbé tenni a fogyatékossággal élő személyek számára.

6. fejezet - Az Ombudsmanok Európai Hálózata

Az európai ombudsman 2016-ban az Ombudsmanok Európai Hálózatának (ENO) tagjaival együtt megreformálta a hálózat működését. Az ENO jelenleg 36 európai országban 96 hivatalt fog össze. Az Európai Parlament Petíciós Bizottsága szintén a hálózat tagja.

A hálózaton belül az egyik stratégiai változtatás az lesz, hogy a közös érdeklődésre számot tartó területeken, például a migráció területén az érdekelt ombudsmani hivatalok körében nagyobb hangsúlyt kapnak a párhuzamos vizsgálatok és kezdeményezések. Az ombudsman és a hálózat 2016-ban egy párhuzamos vizsgálatot végzett, és elindított egy stratégiai kezdeményezést a hálózat részvételével. 2016. áprilisban az ombudsman vizsgálatot indított egy panasz ügyében, amely a Bizottság szerepét vizsgálta az exporthitel-ügynökségek finanszírozásakor alkalmazandó emberi jogokról és környezetvédelemről szóló 1233/2011/EU rendelet tagállami betartásának értékelésében. Az exporthitel-ügynökségek olyan magán pénzintézetek, amelyek finanszírozást kínálnak a vállalkozni kívánó belföldi vállalatoknak, többnyire a bizonytalan, politikailag és kereskedelmileg kockázatos fejlődő országokban és feltörekvő piacokon. A hat nemzeti ombudsman közül, akiknek a megbízatása kiterjed az exporthitel-ügynökségekre, kettő (Lengyelország és Spanyolország ombudsmanja) reagált az ombudsman párhuzamos vizsgálat indítására vonatkozó meghívására.

A vizsgálat eredményeként az Európai Bizottság egyeztetett a tagállamokkal annak érdekében, hogy a nemzeti AMIF-programokról minden részletet tegyenek közzé az interneten.

A stratégiai kezdeményezés az EU Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapjával (AMIF) foglalkozott. Az alap 3 milliárd EUR költségvetéssel rendelkezik a 2014–2020 közötti időszakra. Az ombudsman megkérdezte a Bizottságtól és a hálózattól, hogy az AMIF-ra vonatkozó összes információ elérhető-e az interneten. Azt is megkérdezte a hálózattól, hogy a pénzek tagállami felhasználása összhangban van-e az alapvető jogokkal. Tizenhárom tagtól kapott választ. A vizsgálat eredményeként az Európai Bizottság egyeztetett a tagállamokkal annak érdekében, hogy a nemzeti AMIF-programokról minden részletet tegyenek közzé az interneten.

Az ombudsman Frontexet érintő korábbi, hivatalból indított vizsgálata szintén kézzelfogható eredményt hozott 2016-ban, mivel az ügynökség létrehozta az ombudsman által javasolt panasztételi mechanizmust. A Frontex alapjogi tisztviselője, az európai ombudsman, a nemzeti ombudsmanok és igazgatások képviselői decemberben Brüsszelben üléseztek, hogy megvitassák a Frontex panasztételi mechanizmusát.

A tematikus együttműködés egy másik példájában az ombudsman azért konzultált a hálózattal, hogy jobban megismerje a lobbitevékenységek átláthatóságának tagállami szabályozását, és eldönthesse, szükség van-e az e területen dolgozó köztisztviselőknek szóló gyakorlati útmutatásra. A válaszokból kiderült, hogy nincsenek külön intézkedések a lobbitevékenység szabályozására, ráadásul a legtöbb tagállamban a köztisztviselőknek szóló gyakorlati útmutatás is hiányzik. Az ombudsman ezután elkészítette a gyakorlati útmutató vázlatát, és visszajelzést kért a hálózat tagjaitól és a nyilvánosságtól. Célja, hogy 2017-ben bemutathassa az útmutató végleges változatát, mind a 24 uniós hivatalos nyelven.

A konferencián szó volt az európai migrációs válság kezeléséről, a lobbitevékenységek nagyobb átláthatóságáról mint a megfelelő ügyintézés egyik követelményéről, valamint a jogállamiságot fenyegető kihívásokról.

A hálózat fő eseménye 2016-ban az első éves konferencia volt, amelyet júniusban tartottak Brüsszelben, az európai ombudsman szervezésében. Ezen a konferencián az egész hálózat megjelent, de más, tagsággal nem rendelkező személyek, például brüsszeli székhelyű ernyőszervezetek és újságírók előtt is nyitott volt. Összesen 250 fő vett részt ezen a kifejezetten interaktív eseményen. A témák között szó volt az európai migrációs válság kezeléséről, a lobbitevékenységek átláthatóságának támogatásáról mint a megfelelő ügyintézés egyik követelményéről, valamint a jogállamiságot fenyegető kihívásokról. A konferencia folytatásaként elkészült a Középpontban a hálózat című kiadvány, az ENO éves kiadványa az eseményen tárgyalt legfontosabb témákról. #4

Az ombudsman 2016. november végén Madridba utazott, ahol találkozott Soledad Becerril Bustamante spanyol ombudsmannal és csapatával, valamint a spanyol átláthatósági tanáccsal, civil szervezetekkel, üzleti képviselőkkel, diplomatákkal, újságírókkal és másokkal. Bár a Spanyolországból érkező panaszok száma hagyományosan magas, a látogatás célja mégis az volt, hogy Spanyolországban hívja fel a figyelmet arra, konkrétan mit tehet az európai ombudsman a spanyol polgárokért és vállalkozásokért. #20

Erosion of EU's founding values in several Member States are great cause of concern @EUombudsman @NewEconomyForum pic.twitter.com/aTVnZX9CNK

— Gundi Gadesmann (@GundiGadesmann) 30 novembre 2016

A hálózat átszervezése óta az ombudsman több olyan, ENO-tagoktól érkező megkeresést vett nyilvántartásba, akik komplex uniós jogi vonatkozású kérdések értelmezéséhez kértek segítséget.

A hálózat átszervezése óta az ombudsman több olyan, ENO-tagoktól érkező megkeresést vett nyilvántartásba, akik komplex uniós jogi vonatkozású kérdések értelmezéséhez kértek segítséget. A gördülékenyebb megkeresési eljárásnak köszönhetően az ombudsman 2016-ban nyolc megkereséssel foglalkozott. A felmerülő kérdések között szerepelt például bizonyos, határokon átnyúló orvosi kiadások visszatérítése és az európai mezőgazdasági fejlesztési alapok szerinti kifizetések.

A hálózat 2016-ban elnyerte az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO) konzultációs fórumának hivatalos tagságát, és a hálózat képviseletében a görög ombudsman részt is vett a fórum novemberi athéni tanácskozásain. Az ENO az elkövetkező években várhatóan a következő kezdeményezésekkel fog kiemelten foglalkozni: részvétel az EASO konzultációs fórumában; a menekültügyi eljárásokra vonatkozó szakértelem biztosítása az Európai Parlament részére, az új közös európai menekültügyi rendszer elfogadásához; az Egyesült Királyságban élő uniós polgároktól, illetve az Unióban élő egyesült királysági polgároktól érkező „Brexit-panaszok” kezeléséhez szükséges közös platform kialakítása. A hálózat az EASO készülő panasztételi mechanizmusának kidolgozásában is részt fog venni. #21

Emily O'Reilly @EUombudsman de visita en Madrid https://t.co/MUdNVP5CXq https://t.co/gVUjyQmIo7

— Parlamento Europeo (@PE_Espana) 30 novembre 2016

7. fejezet - Napi szintű ügykezelés

Az európai ombudsman feladata, hogy segítse a polgárokat, vállalatokat, szövetségeket, NGO-kat és más szervezeteket, ennek érdekében pedig a lehető legjobban le kell egyszerűsítenie számukra az ombudsman megkeresését és a segítségkérést. Az ombudsman 2016-ban széles körű belső és külső konzultációk után korszerűsítette az ügykezelési eljárásait. Ez része annak a stratégiának, hogy a vizsgálatok hatékonyabbak legyenek, és több polgárnál érjenek el nagyobb hatást.

Az ombudsman arra is hangsúlyt helyez, hogy a közérdeket szolgáló vizsgálatokat folytasson. Amikor ezt indokoltnak látja, széles körű stratégiai vizsgálatokat folytat, bár a munkájának fő része továbbra is a panaszokon alapuló ügyek kezelése.

Az ombudsman új végrehajtási rendelkezései hatékonyabbá és eredményesebbé tették az eljárást a segítséget kérő személyek számára.

Az ombudsman új végrehajtási rendelkezései hatékonyabbá és eredményesebbé tették az eljárást a segítséget kérő személyek számára. A panaszkezelésben bevezetett rugalmasabb hozzáállás révén az új eljárás törekszik az észszerűségre és a vizsgálatok eredményorientált megközelítésére.

8. fejezet - A panaszok típusa és forrása

8.1 A panaszok és stratégiai vizsgálatok áttekintése

Tanácsadás, panaszok és vizsgálatok 2016-ban

Az európai ombudsman folyamatosan fejlesztette a munkamódszereit, hogy eredményesebben működjenek, és több polgárra legyenek nagyobb hatással. Ennek érdekében 2016-ban új, egyszerűsített eljárást vezetett be az ügyek kezelésében, nagyobb rugalmassággal és a vizsgálatok pragmatikusabb megközelítésével. Emellett, ahogy korábban, a tartalmilag hasonló panaszokon alapuló ügyeket összevontan is kezelheti, stratégiai vizsgálat formájában. Ezt a módszert példázza az Európai Bizottságnál alkalmazott különleges tanácsadók szerepével foglalkozó vizsgálat. Ez a proaktív stratégiai megközelítés szinte biztosan elébe ment más egyéni panaszoknak.

Stratégiai munka 2016-ban

8.2 Az ombudsman hatáskörén kívül eső panaszok

Az európai ombudsmanhoz számos olyan panasz érkezik, amely nem tartozik a hatáskörébe, többnyire azért, mert nem valamely uniós intézmény vagy szerv munkájára vonatkozik. Az ombudsman hatáskörén ugyancsak kívül esnek az uniós intézményeket érintő, de tisztán politikai kérdésekkel, például jogalkotással vagy a Bíróság igazságszolgáltatási tevékenységével foglalkozó panaszok.

Mivel ezek a panaszok nem tartoznak az ombudsman munkájának lényegi részéhez, a hivatal ezekről csak korlátozott mennyiségű információt vesz nyilvántartásba. Az ilyen panaszok elsősorban nemzeti közintézmények, nemzeti vagy nemzetközi bíróságok, illetve különféle magánszervek ellen irányulnak. A panaszok olykor azon a téves feltételezésen alapulnak, hogy az ombudsman a nemzeti ombudsmanok felett álló fellebbviteli testület. A panaszok területek széles körére vonatkoznak. A visszatérő témák közé tartozik a fogyasztóvédelem, az adózás, a szociális biztonság és egészségügyi ellátás, illetve az elmúlt években a bankokkal kapcsolatos kérdések.

A hivatal nagyon gondosan kezeli a hatáskörön kívüli panaszokat, és lehetőség szerint tanácsot ad, vagy továbbítja őket más olyan szervhez, amely esetleg segíthet.

A hivatal nagyon gondosan kezeli a panaszokat, lehetőség szerint tanácsot ad, vagy továbbítja őket más olyan szervhez, amely esetleg segíthet. Az uniós jogalkotással való elégedetlenséget jelző panaszok esetén az ombudsman rendszerint azt tanácsolja a panaszosnak, hogy forduljon az Európai Parlamenthez. Összetett végrehajtási kérdések esetén a panaszos azt a tanácsot kapja, hogy forduljon az Európai Bizottsághoz vagy olyan uniós hálózatokhoz, mint a SOLVIT vagy az Európa Önökért Tanácsadó Szolgálat. A panaszosokat a nemzeti ombudsmanokhoz is át lehet irányítani. Ilyen eset volt 2016-ban a zajszennyezésről szóló uniós jogszabály alkalmazásával kapcsolatban a portugál ombudsman megkeresése, nyugdíjügyekben a belga szövetségi ombudsman bevonása és a börtönkörülményekkel kapcsolatos kérdésekben a lengyel, illetve a román ombudsman felkérése.

A hivatal igyekszik csökkenteni az ombudsman hatáskörén kívül eső ügyek számát. Ezzel az a célja, hogy a polgárok ne legyenek csalódottak amiatt, hogy nem kaphatnak közvetlen segítséget az ombudsmantól. Az ilyen panaszok száma 2016-ban rekord alacsony szintre esett vissza, 1 169-re (az előző évben 1 239 volt), és ez az eredmény nagyrészt a hivatal munkájáról szóló hatékony kommunikációnak és a weboldalon működő interaktív útmutatónak köszönhető.

9. fejezet - Kivel szemben?

10. fejezet - Milyen tárgyban?

11. fejezet - Elért eredmények

12. fejezet - Az ombudsman javaslatainak teljesítése

Az ombudsman az utóbbi öt évben éves átfogó beszámolót adott ki arról, hogy az uniós intézmények hogyan reagáltak az uniós igazgatás javítására irányuló ombudsmani javaslatokra. Ezek a javaslatok megoldások, ajánlások, kritikai és további megjegyzések formájában történhetnek. A teljesítési arány fontos mércéje az ombudsmani munka hatásának és jelentőségének.

A Sikerült rendbe hozni?– Hogyan válaszoltak az uniós intézmények az ombudsmannak 2015-ben című jelentésből kiderül, hogy az uniós intézmények 83%-ban tettek eleget az ombudsman javaslatainak, ami a második legmagasabb arány. A vizsgált 18 intézmény közül 12 teljesített 100%-ot, a Bizottság pedig – amely az ombudsman által végzett vizsgálatok legnagyobb hányadáért felel – 82%-ot ért el. Mint a jelentésből kitűnik, a teljesítési arány az egyes intézményeket tekintve nagyon változatosan alakul – esetenként akár a 100%-ot is eléri, de legrosszabb esetben 33% is lehet. Az Európai Parlament, a Frontex és az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) például 100%-os arányban teljesített.

A 2016-ra vonatkozó jelentés 2017 végén fog megjelenni.

13. fejezet - Erőforrások

13.1 Költségvetés

Az ombudsman költségvetése az uniós költségvetés önálló szakasza. A szakasz három címből áll. Az 1. cím a béreket, juttatásokat és egyéb személyzeti kiadásokat tartalmazza. A 2. cím az épületekre, berendezésekre, felszerelésekre és különféle működési költségekre vonatkozik. A 3. cím a hivatal által ellátott általános feladatokból eredő kiadásokat tartalmazza. A költségvetési előirányzatok összege 2016-ban 10 658 951 EUR volt.

Az erőforrásokkal való eredményes gazdálkodás biztosítása érdekében az ombudsman belső pénzügyi ellenőre rendszeresen ellenőrzi az intézmény belső ellenőrzési rendszereit és a hivatal által végrehajtott pénzügyi műveleteket. Más uniós intézményekhez hasonlóan az Európai Számvevőszék az ombudsman intézményét is ellenőrzi.

13.2 A források felhasználása

Az ombudsman minden évben elkészít egy éves gazdálkodási tervet (AMP), amelyben felsorolja, hogy hivatalának milyen konkrét intézkedéseket kell megtennie az intézmény célkitűzéseinek és prioritásainak megvalósításához. A 2016-ra szóló AMP az első olyan terv, amely az európai ombudsman „2019 irányában” című stratégiáján alapul.

Az intézmény magasan képzett, több nyelvet beszélő munkatársakkal rendelkezik. Ez biztosítja, hogy a hivatal megfelelően tudja kezelni a hivatali visszásságokra vonatkozó panaszokat az EU 24 hivatalos nyelvén, és felhívja a figyelmet az ombudsman munkájára. Az ombudsmani hivatal személyzete 2016-ban 75 főből állt.

A munkatársak teljes, rendszeresen frissített listája elérhető az ombudsman honlapján, az ombudsmani hivatal felépítésének és az egyes részlegek feladatainak részletes ismertetésével.

Kapcsolatfelvétel az európai ombudsmannal

Levélben

Európai ombudsman
1 avenue du Président Robert Schuman
CS 30403
F - 67001 Strasbourg Cedex

Telefonon

+33 (0)3 88 17 23 13

E-mailben:

eo@ombudsman.europa.eu

Az interneten

• Weboldal: www.ombudsman.europa.eu
• Twitter: twitter.com/EUombudsman
• Google+: plus.google.com/101520878267293271723
• LinkedIn: www.linkedin.com/company/272026
• YouTube: www.youtube.com/eotubes